A Hon, 1866. április (4. évfolyam, 75-98. szám)

1866-04-01 / 75. szám

Bukarest, mart. 30. Stourdza Gergely, a ▼olt moldva fejedelem fiainak egyike, Bukarest­­be érkezett. A katonai kórház nagy lépcsőzete beomlott. B­é­c­s, mart. 30. Egy Porosz é­s Olaszország közti szövetségi szerződés a porosz király által 3 nap óta alá van irva s paraphirozva. (P. Ll.) Oderberg, mart. 29. Jelentékeny lőpor­­készletet szállítottak közelebb Oswiencim-en át, Krakkóba 6 kocsin, egyenkint 140 mázsával. Te­temes csapatküldeményeket várnak Magyaror­szágból Oswiencim­en át. Berlin, mart. 30. Bismarck gróf minister­­elnök tegnap a külügyi hivatalban hosszasabban értekezett gróf Károlyi osztrák követtel. Berlin, mart. 30. A harmadik hadtest főpa­rancsnoksága hirdeti, hogy april 2 án Berlinben és Perleberg­ben, s april 3 án Odera melletti Frankfurtban és Jüterbogh-ban nyilvános vásá­rok fognak tartatni tüzérségi és hámos lovak megvételére. Frankfurt, mart. 30. A „Postzeitung“ egy jelentése szerint a szövetségi kormányok több­sége az ismert porosz körlevélre azt felelte, hogy a szövetségi jog alapjához ragaszkodva, föltétle­nül az eshetőség szövetségtörő ellen fog fordulni. Bővebb nyilatkozatok lehetetlenek, miután a körlevél másolata nem hagyatott vissza, s azért a szövetségi államok fejedelmei külön parancsai­nak kikérése nem volt eszközölhető. Magdeburg, mart. 30. A „Magd. Ztgu jelenti, hogy tegnap parancs érkezett, melyben a 3 ik, 4-ik s 6-ik hadtest s a testőrsereg egy részének hadi állapotba helyezése rendeltetik el. E haderő a schlesiai határok oltalmazására van utasítva. Bréma, mart. 29. (Reggel.) „Frigyes“ osz­trák hadi corvette rendeletet kapott, hogy ne menjen tatarozásra, mint szándékolva volt, ha­nem tartsa magát haladéktalanul hadkészen. Brüssel, mar. 30. Az „Independance“ oda értelmezi a legújabb porosz körlevelet, hogy Ausztria megsértette a gasteini szerződést ; ma­gatartása kihívó. A szövetség reformja fog indít­­ványoztatni. Páris, mart. 30. Holnap lesz ismét a román conferentiának egy ülése . Orosz- és Törökország erélyesen dolgoznak az unió ellen. — Napoleon hg hétfőn éjjel ismételve és hosszasan értekezett a császárral. Azt beszélik, hogy Baraguay d’Hil­­liers tanagy kinyilatkoztatta, miszerint az osz­trák hadsereg a poroszt nyolc­ hét alatt meg fogja semmisíteni. Újdonságok, Fest, mart. 31. — (Császár Ő Felsége) tegnap délben újólag külön kihallgatáson fogadta a horvát bánt, később pedig Belcredi gróf államminisztert és Mensdorff grófot. — (A Széchenyi szobor-pályázat) a „M. V.“ szerint, igen fényesen sikerült, s a beküldött mintázatok között különösen az Izsó Miklósét dicsérik, mint a mely Széchenyit föl­emelt fővel, mintegy a jövőbe tekintve, ábrázol­ja ; jobb kezével a lábainál kifaragott lánczhíd, gőzhajó, alagút stb. jelvényekre mutat, mig bal­kezét kardján tartja.­­ (Nagypéntek.) Tegnap délután ezeren és ezeren igyekeztek az egyetem templomába bejutni, hol d. u. 3 órakor b. Ambrózy Mária s Tremei kisasszonyok énekelték a lamentá­­tiókat,s négy nemes főrangú hölgy, b. S­e­n­n­y­e­y Pálné ő exje, gr. Szapáry Gézáné, gróf Pálffy Pálné és gr. Károlyi Eduárdné , magaik tálczákon gyűjtöttek d. u. 3 órától kezdve estig a csalóközi ínségesek javára. A gyűjtés ered­ménye, mint halljuk, fényes volt. — (Halálozás.) Gr. E­s­z­t­e­r­h­á­z­y Mi­hály tegnapelőtt d. u. 2 órakor Bécsben, életének 72-dik évében, elhunyt. — (Kérelem) a mélt. felsőház és a t. kép­viselőház tagjaihoz. Miután a mllgos főrendek s a t. képviselő urak közül eddig már mintegy 350-en jótékonyczélű albumaink számára magu­kat lefényképeztetni szíveskedtek s ennek foly­tán azon helyzetbe jutottunk, hogy a teljes albu­mok diszkötéseit is megrendelhettük, a m. felső­ház és a t. képviselőház azon t. ez. tagjait, kik magukat jótékonyczélű albumaink számára ná­lunk még le nem vetették, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek az országház közelében levő mű­­helyiségünkben az általuk meghatározandó idő­ben megjelenni, hogy teljes albumainkat mentül elébb kiadhassuk s az általunk kitűzött jótékony czélnak is mentül elébb megfelelhessünk. Tisz­telettel Borsos és Doctor (a régi füvész­­kertben.) — Mint sajnálattal értesülünk, R­e m e 1r a y Gusztáv súlyos betegen fekszik a kereskedelmi kórházban. Nemrég már kissé jobban volt, de egy újabb mellgörcs-roham ismét ágyhoz sze­gezte. Reméljük, hogy nemsokára jobbulésát fog­juk jelenthetni.­­ (Fényképészet.) Alkalmunk volt lát­ni Feleki Miklós hiven talált arczképét, mely Szentkuty István fényirdájában készült félötnyi nagyságban. Érdemesnek tartottuk megemlíteni e fényképet nemcsak eddig még nem látott nagy­sága miatt, hanem azért is, mert egy látogató jegy nagyságú képről lett ennyire megnagyítva, s ennek daczára a kép ára csak 15 frt. Szentkuty megérdemli a közönség figyelmét, mert folyto­nosan haladva olcsón és jól dolgozik. Fényképé­szeti műte­me a kerepesi ut 65. számú házának udvarán létezik. — A lapok azon hire, hogy gróf Nemes A. meghalt volna, a „Debatte“ értesülése szerint, alaptalan. — (A pest-újpesti utczai va­sut­igazgatóság a) f. hó 29-kén délután ülést tartott, a vállalat megnyitásáról s a szükséges munkálatokról tanácskozandó. A vállalat jelen állásáról a következő adatok közöltétnek : Hogy e vaspálya május elején túl két héttel később adassék át a közforgalomnak, a szükség paran­­csolá. A társaság bizottmánya t. i. előbbi ter­vétől több okokból kénytelen volt elállani s a kő- és vas­talap helyett, mint másutt is, a tölgy­faalapokat elfogadni. Az építési rendszer e vál­tozása s az azzal járó következmények indo­kolják e késleltetést. A fa-alépítés által közel 60.000 ft s igy mintegy 30 százaléka takaritta­­tik meg az előbb tervezett építésre praeliminált tőkének. Ez kifizeti a késedelmet. A munkák múlt évi novemberben vévén kezdetüket, a föld- és a felül­­építés az állami vaspálya-udvartól Új­pestig immár elkészültek. Továbbá minden in­tézkedés meg van téve, hogy mihelyt a sínek, melyeket a resiczai vashámor május elején szállít, ide megérkeznek, azoknak lerakása a szénatértől kiindulva azonnal munkába vétetik, és a szénatértől a kis sörcsarnokig terjedő vonal még májusban, az egész vonal pedig Új-Pestig júniusban megnyittatik. Tizenkét személykocsi, melyek újabb határozat szerint ellenőrségi órák­kal ellátvák, már i. hó 15-kén megérkeznek ; a menet megnyitásakor minden kocsit egy vezet­nék kisér, mely állomásokra már kétszáznál több egyén folyamodott. Végül megemlítendő, hogy a vonat szállítására szükséges lovak meg­szerzése iránt is már számos ajánlatok történ­tek, melyek a vállalat részére igen kedvezők­nek bizonyulnak.­­ (A pesti tornaegylet) márt. 28 -án tartotta első választó -ülését alelnöke dr. B­a­­tizfalvy Samu elnöklése alatt. Ezúttal az egylet szervezését illetőleg czélszerű határozatok hozattak, melyek kivitelére több bizottmány kül­detik ki, munkálatainak majdan a nagy választ­mány elé leendő terjesztése mellett. Egy bizott­mány azon feladatban jár el, hogy a közelebb megtartandó alapítási ünnepély programmját el­készítse.­­ (A pesti jótékony nőügylél) érin­tett hangversenyére, mely a vigadó teremében fog megtartatni, s előre láthatólag igen látoga­tott lesz, kör- és zártszékekre előjegyzéseket elfogad Rózsavölgyi és társa műkereske­­désük. — (A lelenczházügy) újabb mozzana­­tiból figyelemre méltó, hogy a m. kormány az intézet életbeléptethetéséért tenni vágyó s ala­kulásban levő testületnek egyleti szabályait csak azért nem hagyá helybe, mert a tagok (a­kik még nem is alakulhattak !) még (!) nem mutatnak ki egy oly összeget, amennyivel egy nagymérvű intézetnek biztosításához járulni szükséges. E magas intézményt tudomásul veen­dő , mult csütörtökön gr. Nádasdy Lipót - exjá-­­ nál értekezlet tartatott, minek eredménye jön, hogy egy nagygyűlésnek szükségessége kimon­datott, s egy az ez elé terjesztendő tárgyak meg­állapításával foglalkozó bizottmány is Wodjáner Alb., Krászonyi Jós., Vasvári Kovács Fer., dr. Bókay Ján. és Simon Florent urakból megala­kulván , s ma már déli 12 órakor Wodjáner Albert urnái, az ünnep és tárgy iránti egész pietással hozzálátand ama dolgozathoz, melynek üdvös eredményét a nemzet már századok óta birni óhajtja. Az előmunkálatokkal Vasvári Ko­vács Ferencz bízatván meg; kívánatos is, hogy ő eddigi jóakarata hosszas fáradozásában ne gátoltassék meg oly természetű ellenműködések­­kel, melyekben magát az önérdek, a közérdek­nek nem veti alája, s igy a hosszadalmaskodás­sal csak az idő, alkalom, mint hasznos eszközök veszélyezt­etnek ; a kívánt czél pedig elérhető soha sem lehet. — (Nyilvános köszönet) Suhr Vil­­mos urnak, ki virágvasárnapján lovardájában a zenészsegélyző egylet javára egy nagy díszelő­adást fedezett, — továbbá a 20 ik számú porosz koronaherczeg gyalogezred, — az 55-ik számú Gondrecourt gyalogezred, — a 10 ik számú Glinzendorf tüzérezred, és az 5-dik számú gróf Wallmoden-Gimborn dsidás ezred tisztelt kar­mester urak, — H­a­j e­k, H­e­l­­­v­i­g, P­á­­ba és ezek zenekarainak, — kik ezen diszelő­dásnál minden jutalom nélkül szíveskedtek köz­reműködni,­­ továbbá a Hoch és Deutschmeis­ter 4-ik számú gyalogezred karmesterének D­u­­b­e­z urnak, ki mart. hó 11-én a nemzeti színház­ban zenekarával a színházi zenekart helyettesí­tette, minthogy ez a vigadó termében a zenese­­gélyző egylet javára rendezett philharmoniai hangversenynél működött ; — végre a pesti lég­­szesztársulat igazgatóságának, mely a lovardá­nak világítását ingyen elrendelni nagylelkű volt, — mindezeknek ezennel lekötelező hálás köszö­net nyilvánittatik. — B­a­r­­­a­y Ede, a zenész­segélyző egylet elnöke. — (­Virághalmi „Egy cserepárna p­­lój­a“) czimü regénye ideiglenesen, mig t. i. a helytartóságtól válasz nem érkezik, le lett fog­lalva, s igy szerzője nem küldhette szét előfize­tőinek, azonban bizton remélhető, hogy a mun­ka húsvét után felszabadul. — (Az aradi iparosok) a pesti iparo­sok által indítványozott emlékirat tárgyában apriliis 2 án tanácskozmányt tartanak* — A „Sürgöny“ közleményei : a cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jan. 16-kán kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmeseb­ben hely­benhagyni méltóztatott, miszerint a ma­gyar közalapok tőkevagyonához tartozó, rendelkezésre lévő készpénzek rendszerint csu­­pán kamatozó államkötvények, földtehermente­­sítési kötvények és a magyar földhitelintézet záloglevelei megvételére fordíttassanak, és ezen készpénzekből jelzálogra kölcsön összegek csak ritka kivételes esetekben,­­ ha ezáltal a közala­pok sem a kamatok fizetésére, sem a tőke vissza­fizetésére nézve nincsenek veszélyeztetve, enge­délyeztethetnek , hogy továbbá a közalapok bir­tokában lévő államkötvények, ha nagyobb ösz­szegek forognak s­óban, csupán felsőbb jóváha­gyás mellett adathatnak el, vagy cseréltetnek fel, — s hogy az alapoknak a folyó jövedelmek­ből rendelkezhető tartalék-összegei mindenek­előtt az államkincstár előleges visszafizetésére fordittassanak. — E legfelsőbb elhatározás kap­csában a m. k. helytartótanácsnak egyszersmind a magyar alapokból kért kölcsönök engedélye­zése iránti rendszabályokat magában foglaló utasítás, maga miheztartása végett oly megha­gyással küldetett meg, hogy a közalapokból jel­zálogra ezentúl évi törlesztés mellett is engedélye­zendő kölcsönszerződéseknél elérendő egyforma­ság tekintetéből, egy átalános kölcsöntörlesztési tervezetet terjeszszen fel jóváhagyás végett, melynek helybenhagyása után azon magánosok is, kik a közalapokból idáig kölcsönt jelzálogra kamatfizetés s az egész tőkének felmondás utáni visszafizesse mellett nye­rtek , felszólítandók lesznek , nem volnának-e hajlandók, eddigi kö­telezettségüket évi tőke­törlesztési szerződésekre átváltoztatni, mely átváltoztatás, mint a közala­pokra nézve kedvezőbb, ezentúl minden nehéz­ség nélkül megengedhető leend. A kalocsai takarék­pénztári rész­vény­társulat abbeli kérelmének, miszerint alap­szabályai 31. §. II. pontja oda módosíttassék, hogy a társulat által oly váltók is leszámítoltat­­hassanak, melyek bejegyzett kereskedők által aláírva nincsenek, a m. kir. udvari korlátnok­­ság részéről kivételképen hely adatott. A pestvárosi regale-jövedelem emelésére múlt évi sept. hó 23-án azon határo­zat keletkezett , hogy a pestvárosi pálinkamé­rők, tekintet nélkül azon időpontra, melyben üzleti jogosítványukat nyerték, egyenlően 50 ft évi regale-dij fizetésére köteleztessenek. Az ille­tő feleknek ezen intézkedés ellen benyújtott fel­folyamodására most érkezett le a magy. kir. ud­vari kanczellária határozata, melyben ezen in­tézkedés helybenhagyatik s a felfolyamodók visszautasittatnak , egyúttal megjegyeztetvén , hogy ez épen nem zárja ki azt, hogy nagyobb pálinka-mérési üzletek netalán nagyobb, 50 ftot felülhaladó díjjal megrovattassanak.­­ (Helyreigazítás.) Lapunk mai szá­mának első újdonságába­n sajtóhibából Császár Ő Felsége említtetik Császárné ő Felsége helyett. A „Ilon“ magántársürgön­yei. Páris, mart. 30. A „Mémorial Di­plomatique“ azt hiszi, hogy Poroszország kísérlete, Schleswiget annectálni, a nyu­gati hatalmak vétójával találkoznék, mi­után Schleswig nem a német szövetség­hez tartozó tartomány. Ausztria, hogy mérsékletét bebizonyítsa, Poroszország f. hu A3 diki rendelete ellenében nem fog protestálni. Páris, mart. 31. A „Constitutionnel“ mondja: A németországi nehézségekkel szemben Francziaország helyzete egy­szerű eredménye ama bölcs politikának, melyet a „semleges“ szóba lehet össze­vonni. A kormány mindenre el van ké­szülve, Francziaország semmi által sem lesz meglepetve. Berlin, mart. 31. A „Nah Zig“ írja: A mart. 24-ki porosz körsürgöny, mely a német kormányokhoz intéztetett,­­azt fej­tegeti, miszerint Ausztria, porosz részről, kihívás nélkül, a porosz határokat fenye­gető fegyverkezéseket rendelt el, melyek Poroszországot viszont­ fegyverkezésekre kényszerítik, nehogy az 1850-ki helyze­tet kellessék ismét látnia. A sürgöny fel­hívja az illető követeket, hogy adjanak kellő felvilágosításokat illető udvaraiknál, hogy igy a porosz készülődések helyes világításban fogazassanak fel. — A pil­lanat­­biztonság tekintetébőli rendszabá­lyokon kívül, a helyzet is parancsolólag követeli a jövőnek szemügyre vételét é oly biztosítékok elérésére a törekvést, m­­lyek Poroszországnak biztonságot nyuj­tanak, melyeket mi az Austriávali szövet­ségben hiában kerestünk, s melyek tekin­tetében Poroszország, ennek német jelk­me és uralkodójának német érzülete oda lett utalva, hogy ezen garantiákat legkö­­özelebbről Németországban keresse. Po­roszország mindig a német nemzetiség földjén kereste és találta meg a nemzeti­ségi függetlenség biztonságát. Itt ismét folyvást feltolul annak elismerése, misze­­rint a szövetség, jelenlegi szervezetében az aktív politikára ki nem elégítő. Egy komoly austriai-porosz antagonismust a szövetségi intézmények nem viselhetnek el; a fenyegető szakadást és öszszeü­tkö­­zést se el nem távolíthatják, se le nem győzhetik. Poroszország minden támadás­nál legközelebb saját erőire van utalva, ha csak egyes szövetségi kormányok kü­lönös jóakarata , segély­zése végett moz­gásba nem hozza azon eszközöket, me­lyek a rendes szövetségi után nagyon ké­sőn érkeznének segélyül. Poroszország jelenleg oly helyzetben van, miszerint kérdést intézhet a szövetségi társakhoz : ha várjon, és mily mérvben számíthat az ő jóakaratukra. A néhány szövetség társak által pillanatig talán táplált jóakarat egyéb­iránt nem nyugtatja meg Poroszorszá­got a jövő veszélyek tekintetében, mivel a szövetség jelenlegi helyzete a jóaka­rat tanúsításának lehetőségét valószí­nűleg kizárja. Ezért Poroszországnak a szövetség oly reformját kell megpendít­­nie, mely a reális viszonyoknak megfelel. Erre Poroszország annyival inkább kény­szerítve van, mennél kevésbbé nyerend a fentebb feltett kérdésre megnyugtató fe­leletet. Poroszország érdekei, már föld­­irati helyezeténél fogva ugyanazonosak Németország érdekeivel. Ha Németország helyzete nem biztos, úgy Poroszországé is nagyon veszélyezve van. Poroszország sorsa magával vonja Németország sorsát is. Poroszország erejének megsemmisítése után Németország az európai politikában kétségtelenül csupán csak passiv részt ve­hetne, ettől azonban megóvni az összes német kormányok szent kötelessége. A német szövetség, jelen szervezetében, egy európai válság alkalmával nem volna ké­pes Németországot megvédni Lengyelor­szág sorsától.­­ A sürgöny a további nyilatkozatokat fentartva, felkéri az illető német kormányokat, hogy legközelebb a fentebbi kérdésre válaszoljanak: várjon, és mennyiben számolhat Poroszország az ő segélyükre az esetben, ha Austria által megtámadtatnék, vagy nyílt fenyegetések által háborúra kény­szerí­ttetnék. Nemzeti színház. Holnap hétfőre, ápril 2-ra van kitűzve: „Szt.-Iván-éji álom.“ Színmű 5 flúban, zenével. Irta Shakespeare Vilmos. Fordí­totta Arany János. Zenéjét szerzette Mendels­­sohn-Bartholdy Bódog. Karmester : Erkel Gyula. Rendező : Szigligeti. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Emlékirat a debreczen-szigeti vasút tárgyában, benyújtva a magyar országgyűlés képviselő­házához a már a m­­a­rosi öt­ koronaváros által. Tudva van előttünk az, hogy a köngyűlésnek előbb a főtárgyat, keblünk óhajtását, hazánk al­­kotmányos jövőjének biztosítását kell elintézni, s csak azután jutana sor oly sok hátramaradá­sunkat okozó hazai szükséges teendőink meg­vitatására, elintézésére , azonban ennek is nem­sokára leendő bekövetkezésére számítva, aziránt intézzük alázatos kérelmünket a mélyen tisztelt Képviselőházhoz, hogy a hazai és birodalmi te­kintetekből oly fontos debreczen-szigeti vasút lé­­tesülhetésére a kellő lépéseket megtenni, azt sür­gősnek kijelenteni s az útjában álló gátok­at el­hárítani kegyeskedjék. Sokkal inkább ismertek ugyan az előzmények és e vonal fontossága, szükségessége a mélyen tisztelt Képviselőház előtt, mintsem azt hossza­sabban előadni, indokolni kellene , nem mellőz­hetjük azonban azt, hogy e tárgyra nézve több körülményeket ez alkalommal elő ne terjesz­­szünk. 1. Miután a megyénk részéről,, felmutatott hi­vatalos adatokból meggyőződött Ő Felsége arról, hogy a tiszai vasúti­ hálózatot M. Szigetig kiegé­szíteni már többé nem halasztható közszükséges­­ség, és azt e közben eső vidék végromlása nél­kül halasztani nem lehet . kegye­sen elrendelni méltóztatott azt, hogy a tiszai vasút­vonal Nyír­egyházától leendő kiindulással, haladéktalan munkálatba vétessék és 20 hónap lefolyása alatt M. Szigetig kiépíttessék. 2. Megfoghatatlan volt ugyan előttünk a kiin­dulási pontnak Nyíre­gyházától lett megállapítá­sa, a mennyiben arra Debreczen sokkal alkalma­tosabb , mert onnan kiindulva e vasút rövidebb 5 mérfölddel , Erdély nyugoti részére nézve szükségesebb ; a Tiszától 5—6 mértföldnyire távol esvén, oly vidéken vonulna át, melynek e vasútra sokkal nagyob­b szüksége van, és a mely vidék reánk nézve, kik erős fogyasztással járulunk az alföldi földmivelés gyámolitásához, eddig is éleskama­rául tekintetett, — mivel azonban megyénkre nézve a nyíregyházi kiindulási pont is ugyan­azon eredményt szülheté , — tudván azt, hogy e máramarosi vonalnak különben is sok önérdek­­szülte ellensége van, ennek megváltoztatására érve akkor fel nem léptünk, hogy azt ezáltal se gátoljuk. Nem titkoljuk, hogy megyénk közvéle­ménye e kiindulási pontnál azon titkos nézetet hitte egyrészt rejteni, hogy a­mennyiben me­gyénk kormányzatilag is az alföldtől elszakítta­­tott, a kassai kerülettel együtt hamarább szlávvá vagy németté tétethessék, e kis rövidség is a ve­lünk különben semmi összeköttetésben nem álló Kassához eső közelebbségünket eredményezze, és a titkos czélt, mi a Tiszántúli kerülettől lett elszakittatásunkat szülte, álarczozza . — hisz­­szük azonban jelen kormányunkról azt, hogy ily titkos czélok­at most, a hazára nézve ezen sok­kal kedvezőbb vonal megállapítása ellenében nem vezérlendik. 3. Meggyőződésünk szerint a debreczeni kiin­dulási ponttal e vasút egyik fő feladata, a sónak olcsóbbá tétele is nem kevéssé leend elérve. Mi azon nézetben vagyunk, hogy a só rendkívülileg felcsigázott árának mérséklése s alábbszállítása a kincstár nagy vesztesége nélkül két uton esz­közöltethetik. T. i. vagy szabaddá kell a só­kereskedést tenni, a mindenkinek alkalmat adni arra, hogy legalább a máramarosi eladási áron jusson sóhoz. Hogy a monopóliumból eredő magasabb áraktól, me­lyekhez a kincstárnak már semmi köze nincs, s csak is a nyereményes monopóliumot megszer­zett pénzes gazdag egyének előnye,­­ megme­nekülhessen az ország : ez csak a vasút felépíté­se által eszközölhető , mert a vasúti fuvart hozzá adva, azt az egész ország a máramarosi áron fogja kapni és legalább 2 millió ft fizetésétől megsza­badulhat ; vagy e vasút felépítése által az is elér­hető teend, hogy a külföld részére olcsó áron több mil­lió mázsa só adathatván el, az így nyert haszon­nal kiegyenlíttethetik a most túlságos magas só­árból lett leengedés után támadható veszteség. A sónak e megsokszorozott kiviteli mennyi­sége növelné a magyarországi vasúti forgalmat, s a kamat­biztosítás csökkenésére is jól hatna. Most évenként körülbelül egy millió mázsa hó megy le vizen. Mi azon helyzetben vagyunk, hogy e tárgyra nézve is megbízható hitelességű adatokkal szol­gálhatunk a mélyen tisztelt képviselő­háznak. 4. A máramarosi vasút kiépíttetésének szük­ségességét igazolja, hogy a Tisza vizén való sószállítás csak a monopóliumot megszerzett nagy kereskedőkre nézve előnyös, annak a ki­sebb kereskedők, nagy veszélyek nélkül, kevés hasznát vehetik. Mert a kincstári fával a sómonopolium kizárólag rendelkezik, s annak csak azon része adatik el, mely azon társaságnak felesleges. Az alföld gaz­da közönsége jól tudja, minő nehezen és nagy áldozattal juthattak ők a kincstári fákhoz. A Tiszán e megyéből leginkább csak hó­vizzel le­ható sót kiszállítani. Jöhetnek rendkívüli árvi­zek, a melyek miatt a vizen levő só az árviz ál­tal elsepretik, s e nemzeti nagy vagyon elvesz­­tése, mely minden ár­különbséget kiegyenlít, mindig előfordul. A társaság e kár ellenében biztosítva van, mert a kincstár ő nektek a kárt elengedi, mire már előzőleg 2% kiadatik. Egyes kereskedők tönkrejutás félelme nélkül, ha fával rendelkeznének is, e részben a versenyt a só­­monopóliummal megjutalmazott társasággal ki nem állhatják. Ezen kívül felettébb téves azon, lapjainkba is becsempé­szett nézet, hogy a vizen szállítás olcsóbb, és azzal a vasút nem versenyezhet. Igaz, a Tisza partján lakóknak szükséges százezer mázsa só így szállítva olcsóbb lehet, és úgy is fog mindig szállíttatni ,­­­ de a Tiszától keletre és nyugat­ra eső vidékekre fuvarral kell a sót szállítani. Ez, meg a raktárolási, felügyeleti költség a vas­úti szállításét 3-szor is meghaladja, s így, a vas­úton leendő vitel által a vízi szállítás költségé­ből általán véve fél millió forint meg leend ki­mérve , ha a hálózat kifejlesztetik az ország számára. 5. Az alföldre nézve az építési anyagokat te­­kintőleg is káros az, hogy a máramarosi vasút még nem létezik. Most a sószállítás érdeke miatt az alföldnek csak 1—2 pontján összesittetik a fa, s azon ano­mália áll be, hogy egy helyütt túlon túl sok a készlet, más pontjain pedig az országnak abban nagy a hiány. Ha a fa is kereskedelmi czikké válik , Máramarosból vasúton azon pontig vizet­hetik az, hol arra szükség van. 6. Tudva lesz a képviselőház előtt az is, hogy Magyarországnak egyik felére nézve a márama­rosi kincstári fenyves erdők teszik azon fő kin­cset, melynek tévesztett kezelése az alföld ha­nyatlásának okává és emelkedésének gátjává válhatik. Mikor a só­fogyasztás az országban már az egy millió mázsát meghaladta , a máramarosi haza­fias érzelmű k. kincstári igazgatóság egy figyel­meztető jelentést tett Bécsbe, hogy e megyei fenyves erdők termelő erejének meggyengítése és jövőre való tehetetlensége nélkül ennyi só,a vizen leszállítani nem lehet. Ez adat, midőn Ő Felsége e vasútra vonatkozó tényezőket fölter­jesztetni rendelte, hivatalosan constatáltatott. Ez szülte azután azon rendkívüli sietséget, hogy a máramarosi vasút kincstári költségei 1859-dik évben azonnal megkezdetni és 20 hónap lefolyta alatt felépittetni rendeltetett. Az ezután nemso­kára itt beállott változások a vasút ügyében is változást idéztek elő, melyeknek eredménye az addig beszerzett készleteknek is eladása len., 7. E vasút nélkül e vidéknek nagyon alásü­­lyedt állapota jobbra nem is fordulhat, mert ez­zel gazdászatunk jövője is összefüggésben van. Ha ehhez még azt is hozzá­adjuk, hogy az érmelléki bornak Gácsországba ez a legrö­videbb és legolcsóbb útja , ha tekintjük azt, hogy 1863. évben Gácsország és Bukovina adott ha­zánknak 1 millió, — most pedig szintén Ma­gyarország ad azon ország nyomorban levő la­kóinak 1 millió köböl életet, mik mind e vasút forgalmának tényezői. ily állásában a dolognak meggyőződhetik mindenki, hogy ezt a vasutat maga a hitel­intézet is biztosíték s az országos terhek többülése nélkül felépítheti, ha ezzel együtt neki a jó monopólium leírása is biztosit­­tatik. Debreczentől ugyanis egész Szigetig egy figyelmet érdemlő domb sem létezvén, s az útt mindenütt völgyben és sík téren menvén : az anyagok kéznél és bőségben léte miatt egy mértföldnyi vasút négyszáz ezer fánál többe olcsó építkezéssel alig kerülend. Ez börzei szé­delgést nem szül. Ez a vasút az igazi alapja annak is­­, mely később Kolozsvártól a Szamosvöl­gyén, Szatmáron, Naményon átvive a Hegyalját e részével az országnak összekötné, s a vasúti tényezők felhasználásával e vidéket pangó álla­potából kiemelhetné. Alig hiszszük azt, hogy anyagi téren ennél fontosabb teendőt lehessen végezni, a­mennyiben ennek h­át­terében az út­ban eső vizek szabályozása, tavaink lecsapolása, gazdaságaink rendezése fekszik. Hazafias tisztelettel esedezünk tehát a mélyen tisztelt képviselőház előtt : kegyeskedjék e fon­tos ügy sürgős voltát tekintve, h­a részben lé­péseket tenni, hogy erre nézve is a hazai érdek legyen döntő, e vonal az önérdek szülte fondorlatoknak áldoza­tul ne essék a a honpolgárok megkiméltessenek azon fájdalmas érzettől, hogy a midőn sikerül is egyes férfiaknak hazánk javára ezélzó intézke­déseket annyira eredményhez vezetni, hogy an­nak létesítését már már eszközlésbe vétetni vár-juk , egy reggel arra ne ébredjünk fel, mikép­p azai terhes adóból tett kiadásokkal felmért vas­úti vonalhoz kötött várakozásaink s az ahhoz szintén ily tőkéből álló nemzeti vagyonon szer­zett anyagok valamely haza-ellenes titkos kéz működésére, mint e vasúttal történt, megsemmi­süljenek, s annyi éveken át keblünkhöz nőtt re­ményünk mint valami álom, elenyészszék. Kelt Técsön, 1866. évi mart. hó 11-én tartott öt korona-városi gyűlésünkből. Távirat* Távirati tudósítás a bécsi börzéről Mart 31. —­5*/« métalliques 57.80. Nemzeti, kölcsön 61.50 1860-diki sorsjegyek 76.30. Bankrészvény 709.9. Hitelintézeti részvény 135.30. Londoni váltó 105.90. Ezüst 105.25 Arany 5.12. Fest, mart. 31. A lefolyt héten, néhány de­rült napot kivéve, átaljában esős, hűvös volt az időjárás ; néhányszor havas eső is esett, s gyak­­ran erős szél fújt. A vetések állása iránt nem sok panaszt hallani. A külföldi piaczokon e héten csendes irányzat s nem sok változás tapasztaltatott, az árak egészben fentartották magukat, de javulás még nem állott be, a forgalom mindenütt korlátolt volt. A vidéki piac­okon valamivel szilárdabb han­gulat uralkodott, a forgalom azonban mindamel­lett nem volt élénk, mivel a tulajdonosok átal­jában visszatartók és jobb árakat várnak, a ve­vők pedig a vetések kedvező állása miatt, nem tartják igazoltaknak ama várakozásokat. Az itteni piac­on csendes hangulattal kez­dődött a hét, s az utóbbi napokban sem sokat élénkült ; az agio csökkenése visszatartókká tette a vevőket ; a külföldi kereslet hiányzott,­­ a malomtulajdonosok az állandón csekély liszt­forgalom miatt csak kevés vásárlási kedvet tanú­sítottak ; a forgalom ennélfogva korlátolt maradt és csak a szállítmányok gyarapodása és az en­nélfogva nagyobb kínálat folytán emelkedhetett 30,000 mérőre, mely a mult heti áraknál krral olcsóbban adatott el; tiszamelléki 89—90 fontos 3 ft 45 krjával 3 havi, 88—89 fontos 3 ft 37Va—40 krjával 3 havi, 871/,,—89 fontos 3 ft 30 krjával kész, 86—87 fontos 3 ft 25 krjával 3 havi, 84 Va fontos vámmáznánként 3 ft 10 krjával készfizetésre. Rozsra nézve szintén csökkent a kereslet, s mindössze is 8000 mérő adatott el ; ára 5 krral alább szállott; 78—80 fon­tos 2 ft—2 ft 5 krjával fizettetett. Sörfőzésre való árpának semmi üzlete nem volt ; etetésre való el­lenben nagyon kerestetett kivitelre,minélfogva üz­lete rendkívül élénkké vált a ára szilárdan fentar­­totta magát ; eladatott mintegy 10,000 mérő 1 ft 50—55 krjával ; jobb minőségű 69—70 fontos­ból is több ezer mérő kelt el 1 ft 70 krjával. Zabot illetőleg a kereslet csekély volt, minek következtében forgalma csaknem kizárólag a fo­gyasztók bevásárlásaira szorítkozott ; valami keveset vettek kincstári szükségletre is; az összes heti forgalom mintegy 20,000 mérőre ment ; a 45—46 fontos 1 ft 14—18 krjával kelt. Kuko­­r­i­c­z­á­t illetőleg nem fordult elő említésére mél­tó változás ; a hangulat lanyha volt s a forgalom mindössze is valami 6000 mérőre ment uj ter­­melvényből, mely 1 ft 65— 75 krjával adatott el. Kölesre nézve már huzamosabb idő óta lany­ha hangulat uralkodik piaczunkon ; e héten vala­mi 1500 mérő vétetett meg kivitelre, Csehország­­ számára 1 ft 35 krjával. [ Liszt folyvást csekély kelendőség», a az

Next