A Hon, 1866. szeptember (4. évfolyam, 201-225. szám)
1866-09-16 / 213. szám
ségnek, mely már a candiai események által bonyolítva, még inkább bonyolulhat a szerb és montenegrói izgatások által. Európa igényli a megoldást és ha a megoldás igen késleltetnék, úgy semmi sem igazolná többé a nagyhatalmak vonakodását, elöljárni és Károly herczeget elismerni azon elv nevében, mely Bukarestben oly becsülettel győzött és a fiatal fejedelmet egy valóban népszerű trónra emelte. Mint a „P. L.“ nak Párisból 12 kéről írják, a keleti kérdés határozott közeledésre vezetett Porosz és Francziaország között s a „Patrie“nak porosz auspiciumok alatt megjelent czikke ennek jeléül tekinthető. Az európai nagyhatalmak magatartásáról a keleten kitört viharral szemben a „Zeidl. Corr” érdekes czikket közölt, melyet politikai szemlénkben tegnap már érintettünk. Közöljük most a czikkből a következőket : „A kérdés, mely minket foglalkoztat, az, váljon a hellén és ozmán közti viszályba fog-e a hatalmak valamelyike belévegyülni. A viszályt egy hatalom sem bírná feltartóztatni, még ha akaratjában állana is. A francia császárság, mely a nemzetiségek elvét vette alapjául külföldi politikájának, nem teheti ; Anglia nem teheti, mióta a hellén nemzet vágyakodását a jóni sziget átengedése által elismerte. Ausztria nem teheti, mert egyáltalán minden külföldi bonyodalmat kerül. Tehát fog-e találkozni kormány, miután akadályozóig egy hatalom sem avatkozhatik be, mely segítve lép fel ? Azt sem hiszszük, Anglia semleges marad; Francziaország Amerikára tekint. Napóleon császár ugyan Viktor Emanuelt tolhatná előre, mint előőrsét. De alig hiszszük, hogy a császár előnyösnek tartaná, Olaszország tekintélyét a földközi tengeren megerősíteni s igy a lissai tengeri csata következményeit eltörölni. Még Oroszország szerepe volna megfontolandó . A Kaukázust legyőzni, Közép Ázsiai legfontosabb részeinek meghódítása — az ozmán birodalom ezen moszkovai körülkeritése keletről mutatja azon utat, melyen Oroszország a keleti kérdést meg fogja közeliteni. Oroszország seregei, mihelyt az alkalmas időpont bekövetkezik, Örményországból fognak előtörni. A karsi diadalból fognak kiindulni, melylyel az utolsó keleti háború végződött. Keletről a Bosporus felé fogja Oroszország a hellen mozgalom következményeit fölhasználni.“ A „Presse“ erre a következő megjegyzéseket teszi : „A merész argumentátiót, melyet Zeidler Orosz és Poroszország kivételével, mely utóbbi egyelőre semleges akar maradni, — a nagyhatalmakat a keleti kérdésben tétlenségre ítéli, nem szükség közelebbi világítás alá helyeznünk Zeidler önmagát czáfolja meg. Midőn Oroszországot cselekvőleg lépteti fel megoldja a bilincseket, melyekkel a tbbi nagyhatalmakat megkötötte. Franczia- és Angolország ekkor is passiv maradjanak e, ha az oroszok állítólag a görögökért tulajdonkép azonban magukért Candiában , Epirusban stb. interveniáltak ? Visszatartatnának-e ez esetben a nemzetiségi elv és a hellenizmus által ? Nem vetnének-e szükség esetére minden elvet félre, ha arról lenne szó, hogy összes nyugat Európa keletről kizárása megakadályoztassék ? Ha az oroszoknak nincs jobb tanácsadójuk, mint Zeidler, akkor ismét keserű csalódásokat élhetnek meg. Ami Ausztriát illeti, megjegyezzük, hogy nem Zeidler arra bízták annak megítélését, mit tegyen és mit ne tegyen Ausztria. Kényszerítő szükségesség esetei még Zeidler úr számára is idézhetnek elő meglepetéseket. A lengyel királyságban, mint az „Alig. Zig“ nak a lengyel határról írják, tartós nagy csapatmozgósítás van folyamatban. Az országban levő 80.000 főnyi katonaságból csak mintegy 40.000 fog ott maradni , a többi már a powonski táborban vagy Varsó felé van útban. A Varsóban levő Miklós főleg Powonsknál nagy szemlét fog tartani, mire ezen csapattömeg vasúton déli Oroszországba lesz szállítandó, mert az orosz nézet szerint a keleti kérdés megoldása rövid időn bekövetkezik. Hivatalos közlemények. Hirdetmény Ausztria és Olaszország közt megnyitand közvetlen postaközlekedést illetőleg. A Lloyd-gőzösök a görög keleti utakon folyó 12-től kezdve ismét az anconai és brindii kikötőket megérintendik és oda leveleket szállítandnak. Azon levelezések tehát, melyek Triesten , Olaszországba a Lloyd-gőzösök által szállitandók valónak, ismét ezen utón, és az e részbe fennállott feltételek mellett fognak szállittani Kelt Pesten, sept. 10. 1866. A cs. kir. postaigazgatóságtól. Biharmegye főispánja Vágássy Imre megyei esküdtet megyei aljegyzővé, Nyisnyánszky János tiszteletbeli esküdtet pedig rendszeres esküdtté nevezte ki. a „Hon“ Málgán társürgettjei. Szt-Pétervár, sept. 15. Karakasoff ma nagy néptömeg összetódulása mellett kivégeztetett. .. Konstantinápoly, sept. 15 Tefik basa ex-pénzügyminiszter, Macedonia főkormányzójává neveztetett ki. Bécs, sept. 15. Báró Werther ma de érkezett, hogy Poroszország képviselését újra átvegye. — Erre megjegyzi a ,W. Abp.“. Báró Werthernek a legszigorubb viszonyok közt tanúsított becsületes jelleme és békülékeny szelleme isméti ideérkeztét megnyugtató tény gyanánt tüntetik fel. Külföld. Olaszország. Verona, sept. 5. (Ingerültség az újra szavaztatás miatt.) A „Köln. Zig“ levelezője Írja: Tehát itt volnék a rettegett várnégyszögben, a Habsburgháznak olaszországi főtámaszában, szóval Veronában. A felsőolaszországi vasút igazgató tanácsának Milano utczaszegletein kifüggesztett falragaszaiban bizakodva hagytam el Lombardia fővárosát. Azonban sajnálkozva tapasztaláta , hogy az ezen hirdetésben foglalt biztosítás, miszerint a vaasúti közlekedés Velenczével már felakadás nélkül foly, merő hazugság s rászedés, s a pesehierai pályafőnél tudtam meg, hogy Velencze még el van vágva minden vasúttól és csak különféle mellékutakon lehet oda bejutni. Tehát Romeo és Julia városát megállapodási pontul kellett választanom. A postai és vámvizsgálatot az osztrák területen egyátalában mindenütt kivetkőztetve leltem hagyományos rémalakjából , sőt úgy találtam, hogy kissé hanyagul kezeltetik, mintha már nem is volna érdemes fáradságot fordítani a még hátra levő kis ideig egy magát túlélt intézmény fentartására. A lakosság, kiválólag a miveltebb rész, keserűen kiábrándult az aug. 24 iki szerződés által, melynek erejénél fogva Ausztria fenségi jogai elsőleg Francziaországra hibáztatnak át. Vannak ugyan itt is optimisták, kik hajlandók mindent rózsaszínben látni, s kik ennélfogva ezen egyezséget „diplomatiai komédiának“ tekintik, „egyszerű formaságnak“ tartják, melyet el kelle játszani, hogy végre szabad szavazás útján le lehessen rázni a gyűlölt jármot; hanem az is igaz, hogy az ilyen emberek igen nagy kisebbségben vannak ; mások meg, — és ezeknek sokkal nagyobb a száma — sehogy se tudják átlátni az újbóli franczia beavatkozás szükséges voltát, minthogy a prágai békekötés szövegében egy betűvel sem említtetik a népszavazás Velencze átengedésének feltételeként. Ezen emberek azt mondják, hogy III. Napóleon maga kinyilatkoztatta Ferencz József császárnak, miszerint,, Velencze Olaszországhoz tartozik“s Ausztria császára a békekötés 6-ik czikkelyében világosan kinyilatkoztatta beleegyezését abba, hogy „Velencze az olasz királyságba foglaltassák ennélfogva tehát teljességgel logikátlan dolognak tartják a franczia közbelépést és a nép megszavaztatását. Kiválólag szálka az olaszok szemében a „signor Le beuf szárnyai alatti“ újra szavaztatás. Egy tekintélyes velenczeitől ezeket hallom : „a népszavazás követelése merőben ellenkezik a mi jogosultságunkról való meggyőződésünkkel,mert hiszen már 1848-ban egészen jogszerű módon kinyilatkoztattuk mi azt, hogy Olaszországhoz kívánunk tartozni. A villafrancai összejövetelkor 1859-ben még elégségesnek tartották ezen első szavazást, miért ne legyen az most is elégséges ? Ezen fölül mindenkor, noha siker nélkül — egyre úgy reclamáltatott Velencze, mint a lombad-velenczei királyság kiegészítő része. Épen azért találtatik sértőnek a velenczei terület újra megszavaztatása mind magában Velenczében, mind egész Olaszországban,mivel nincs reá semmi ok,hogy a velenczei lakosság kinyilatkoztatott kívánsága kétségbe vonassék, mely miatt annyi áldozatot hoztak, fiai, annyian szenvedtek számkivetést, börtönöztetést s mindenféle sanyargattatásokat, és veszélyeket. A nemzet méltósága nem engedheti meg a suffrage univers elismétlését kiváltképen oly perezben, midőn már a nemzeti hatóságok be vannak iktatva, az állam alaptörvényei kihirdettettek, a midőn már a király személyesen Velenczében tartózkodik hadserege élén. Midőn közép és déli Olaszország államai szavazásra felhivattak, még egészen különböző létezésük volt azon államétól, amelyhez csatoltatandóik valának. Midőn Napóleon megkérdezte a francziákat, kívánják-e őt császáruknak, még akkor nem volt császár. Talán azt kívánják Victor Emmanueltől, ki jelenleg már tettleg gyakorolja a felségi tényeket, hogy azokat mintegy semmiseknek nyilvánítsa a néphez fölebbezése által ? Talán csak nem gondol olyat senki, hogy az olasz katonák kitakarodjanak az általuk megszállott országból ? Vagy talán csak őrségként tegyenek szolgálatot a helyi és franczia hatóságok körül, melyek a dolgok új rendjét lennének elintézendők ? Vagy menjen még egyszer vissza a Po túlsó részére Olaszország királya, s lehajtott fővel várja ott a lakosság kegyes határozatait, mely fölött már különféle felségi jogokat gyakorol?“ így ’okoskodik Velencze tekintélyes része, s aránylag csekély azoknak száma, akik azzal igyekeznek magukat kecsegtetni, hogy a népszavazás csupán azon területekre terjesztetnék ki, melyeket Ausztria a fegyverszünet alatt még kezében tartott. Hogy mennyi alapossággal bír ezen nézet; nem kutatom, szorítkozván egyedül a velenczei lakosság mivelt részének nézetei s hangulata ismertetésére. Francziaország, Páris, sept. 11. (Bismarck gróf és Themistoclesi) Ez a párhuzam, melyet a „France“ ma von, hogy azután fájdalmasan felkiálthasson, miszerint a keresztyénség 1800 éves behatása után a politikai morál alapelveinek becsülésében kevésbé állunk oly magasan, mint a görögök műveltségük szép napjaiban.“ Elbeszéli ugyanis azt a történetet, hogy midőn Themistocles a népgyülekezetben állította, hogy talált fel eszközt mely Athén túlsúlyát örök időkre biztosítani képes, azonban nyilvánosan nem tehető közzé, — az ezen eszköz megvizsgálására kiküldött Aristides kijelentette, hogy a terv ugyan biztos, azonban ellenkezik az igazságossággal, mire a nép, mely inkább semmit sem akart nyerni,s minthogy igazságtalanságot kövessen el, a dolgot abban hagyta. És e történet tanúsága, hogy Poroszország Bismarck grófban, ki ugyan terveit nem tartotta titokban, Themistoclest talált, de nincs Aristidese , hanem ellenkezőleg oly népképviselete, mely „kevésbé lévén lelkiismeretes az I athénei népnél, az igazságot feláldozta hazafiságának.“ Angolszország, Londo n, septemb. 10. (A „Times“ Mazziniról és legközelebbi nyilatkozványáról) egyebek között ezeket írja : Azt mondják, hogy Cato még akkor is hű maradt az ügyhöz, midőn az istenek is a győztes részére nyilatkoztak , de él most egy ember, aki még rendületlenebb lelkű, mint a hajdani római volt. Mazzini még magukkal az istenekkel sem akar békét kötni, noha az ő ügyét támogatják. A pártja közlönyeiben dorgálja az olaszokat, a népet, a hadserereget, az önkényteseket, hogy elfogadtak olyan békét, mely nem válik becsületökre ; szidja őket azon alcsonyságért, hogy Velenczét második kézből, Francziaországtól alamizsnaként elfogadják, s hogy Trientről, Felső-Friaulról, Triestről és Istriáról lemondtak, ahelyett, hogy határaikhoz, ragaszkodnának, azon határokhoz, melyek a régi római és középkori időkben örezték Itáliát. Egy oly nemzetnek, mint az olasz, el kell fogadnia a háborút Ausztriával és Francziaországgal, és inkább meghallni, mint magát megadni. Mivel pedig gyanítja, hogy nem eléggé örültek az ő nézetei szerint eljárni, tehát cita szítja őket magától, mint olyan népet, melyben a halhatatlanságra való lelkesedés legkisebb szikrája se létezik, és nem akar velük többé semmi közösséget. — Azt hallom — mondja egyebek közt Mazzini, — hogy engem megamnesziáztak. Nem fogja senki aki az én lelkem ismeri, tőlem azt várni, hogy éltem utolsó napjait meggyalázzam azzal, hogy elfogadjam annak megbocsátását s elfeledését, hogy hazámat mindenek felett szerettem, s egységéért harczoltam, még akkor is, mikor már mindenki kétségbe esett felette ; de ha hajlandó lennék is azt tenni, soha se szánhatnám magamat arra el, hogy Olaszországot a mostani viszonyok közt meglátogassam, midőn oly jámbor szelídséggel aláveti magát a szégyennek, s bűnösnek ismeri el magát. úgy van úgy. Olaszország tehet amit akar , soha sem fogja eltalálni a módját, hogy Mazzini úr megelégedjék vele. Évek óta nem volt vége hossza a sok panasznak, hogy milyen kegyetlen az olasz kormány ezen nagy hazafi irányában. Minden évben indítványoztatott a parlamentben, azon ítélet visszavonása, mely Mazzinit örök számkivetésre kárhoztatta. Még közelebb annyi rokonszenvvel dolgoztak rajta, hogy a rongált egésségü, honvágytól kiűzött hazafi visszatérhessen hazájába s ne legyen kénytelen a londoni ködben meghalni. És ime midőn Messina város harmadizben is megválasztja képviselőjének, midőn a király amnestiát ad neki, nem kell neki semmi amnestia sem Olaszország üde levegője; úgy akar meghalni, amint élt, mint vértanú. Mind nem az volt az ő czélja, ami kivivatott, még köztársasági Olaszország sem volt az, amire ő törekedett, hanem Mazzini-féle Olaszország kellett volna neki, az az Olaszország pedig a melynek küszöbén jelenleg Luganoban sóvárog Baldo, Cavour, d’ Azeglio, Manin, Farini, és Garibaldi Olaszországa, és nem Mazzinié ! Esti posta- Bécs,sept. 14.(Szászország sorsa.) A „N. Fr. Pr.“ Írja: A békejavaslatok, melyek porosz részről Szászországnak létettek, az éjszaknémet szövetség által felrótt feltételek körén belől mozognak ugyan, azonban a szász királynak még sem fogna megengedtetni, hogy részt vegyen az alkudozásokban az éjszaknémet államszövetség alakítására. — Szászország, Meiningen, és Reusz idős ága képviselve lesznek a parlamentben , hanem az illető kormányok kötelezik magukat, hogy az alakító birodalmi gyűlés határozatainak alávetik magukat. Bécs, sept. 14. (Menabreu tábornok és Wimpffen gróf mint kijelölt követek.) A „Presse“ írja : Mint jól értesült körökben hallani, ki lennének jelölve : Menabrea tbk olasz követte a bécsi udvarnál, és Wimpffen gr. osztrták követté Florenczben. Menabrea tbk itt tartózkodásának rövid ideje alatt tudta magát minden irányadó körben „persona gratá “vá tenni. Bécs, sept. 15. (Mozgalom Keleten) A „Debatte“ Írja : A ma Athén és Konstantinápolyból érkezett sürgönyök azon aggodalmat keltik, hogy a keleti válság előbb fog kitörni, mielőtt még a diplomaták megnyugtató kísérleteik sikerülni fognának. Epirusban a mozgalom napról napra nagyobb terjedelmet vesz és Syria régi sebe úgy látszik ismét megnyílóban van. Megfogható érdekeltséggel várjuk a keletről érkező tudósításokat. Táviratok: Brünn, sept. 14. Ma délután 5 órakor vonultak be ide az első császári csapatok, a 18-ik vadász-zászlóalj. A pályaudvarban a helytartó, a polgártisztek és a hazafias segélyegylet megjelentek a csapatok fogadására, a zenekar a tömeg ésjelen kiáltásai között a néphymnust játszotta. Dr. Giskra beszédet tartott a parancsnokhoz, üdvözölte a csapatokat, mint egyrészét azon vitéz hadseregnek, melyet mindig Akisért a lakosság rokonszenve. Végül háromszoros „hoch“-ot mondott Császár ő Felségére. A parancsnok barátságosan megköszönte a meglepő fogadtatást. A csapatok közt bort és szivart osztottak ki. Prága, sept. 11. A várostanács ma a nagy költségek és felelősség miatt egyhangúlag elhatározta a községi rendőrség feloszlatását, és a kérelmezést a katonai rendőrség isméti behozatala iránt. München, sept. 13. Azon társulat, mely a bajor kölcsönt átvette, az Erlangerházból, továbbá a berlini tengeri kereskedelmi házból, a berlini disconto-társulatból, a bajor állam és zálogbankból áll. Sz.Pétervár, sept. 13. Fox amerikai alállamtitkár ma egyenesen Washingtonba tér vissza. Az amerikai hajóraj a középtengerre megy. Karakasoff tegnap kötél általi halálra ítéltetett. Konstantinápoly, sept. 13. A syriai Hauranból e hó 3-áról érkezett tudósítások szerint egy beduin törzs, mely kiutasíttatott a druzokkal egyesülve, csatába ereszkedett a kormány csapataival, mely alkalommal ez utóbbiak megverettek és 30 halottat vesztettek. A druzok főnöke, Ismail Afradi, megtámadta a Libanont, és ez összeütközésben 15 maronita esett el. Karam József sebet kapott. Athén, sept. 6. (Marseillen át.) Felső- Epirusban több helység fellázadt a hatóságok kihágásai ellen. A mozgalom kezd egész Epirusban elterjedni. A fölkelőkhöz újabban 1500 önkénytes csatlakozott. Mondják, hogy Franczia- és Angolország követei nagy vigyázatra intették a Portát, miszerint az átalános fogadalomnak elejét vegye. Újdonságok. Pest, sept. 15. — (Császár ő Felsége) elnöklete alatt csütörtökön minisztertanács tartatott. Ő Felsége tegnap Albrecht főherczeget, a ministereket és több tábornokot fogadott. Ő Felségét e napokban, a „Grazer Zig“ szerint, Neubergbe várják vadászatra. — (Gr. Andrássy Gyula) zemplén megyei jószágaira utazott, s ott fogja tölteni az ősz hátralevő részét. — (A cholera) szünőfélben van. Bár követne el mindent a hatóság és lakosság egyaránt, tökéletes megszűnésének előmozdítására. Öszhangzó a vélemény, hogy dühöngését az utóbbi öt nap alatt a sept. 8 diki napnak lehet köszönni. A budapestiek e napon régi szokás szerint ezrenkint mennek ki a Budától harmadfél óra járásnyira fekvő Mária remetére (Mária-Einsiedl). Szép hely ez, az erdős hegyek közt egy völgyben kápolna áll, melyben egy csodatevő Máriaképet tisztelnek. De nem az áhitat napja ez a kirándulók legtöbbjére nézve, hanem az evés ivás napja. Aki sept. 8-dikán este a Jánczhidtéren sétált, hallhatta a kurjongatást, s láthatta a tántorogva hazatérőket. Sept. 9 dikén már telve volt a kórház a bucsujárókkal. Pedig néhány nappal azelőtt írtuk, hogy Bécs város hatósága e napra minden bucsujáratot betiltott, s ajánlottuk, bár követnék e példát Pesten is. De az illeték nem hallgattak e jó tanácsra. Még tegnap is több bucsujárattal találkoztunk a városban. — Még egy helyes intézkedést említünk fel, s ajánljuk követését. Csehországban ugyanis a cholerajárvány uralkodása alatt betiltották a harangozást, s a papok is nem ornatusban, hanem egyszerű polgári ruhában végzik a gyászszertartást. Mindenki becsülni fogja ez intézkedést, tekintetbe véve azt, hogy a cholera-járvány alatt őrizkedni kell minden kedély-izgatottságtól és a félelemtől. (Azt halljuk , hogy a harangozás megszüntetése iránt itt is történtek lépések, ha nem illető helyen nem akartak beleegyezni. Csehország pedig a legkatholikusabb országok egyike, s mégis lemondott a papság e jó jövedelmi forrásról. Tagadhatlan, hogy a harangozás hat a kedélyre, így hálára lett volna a közönség kötelezve, ha a harangozást megszüntetik. (Halálozás.) Sárvári felsővidéki gr. Széchenyi Pálné, szül. Zichy Ferraris Emilia grófnő, csillagkeresztes és palotahölgy f. hó 13 kán reggeli 5 órakor élete 63-ik évében hoszszas fájdalmas betegség után Sopronban elhunyt. Hűlt tetemei f. hó 15 én tétettek le örök nyugalomra Nagy Czenken a családi sírboltba. Béke poraira ! — Hasznos szolgálatot reményünk tenni ezen cholera-járványos időben a közönségnek, különösen azoknak, kik vidéken lakva nem részesülhetnek a veszedelem perczeiben rögtöni orvosi segélyben, ha őket figyelmeztetjük azon néhány cholera elleni szerre, melyek dr. Argenti Dömek. tanácsos úr utasításai szerint készülve Jármay Gusztáv hasonszenvi gyógytárában, Pesten pontos használati utasítással együtt megrendelhetők. Erről bővebben tudósit mai számunk hirdetése. — Mint hitelesen értesülünk , Somhegyi Ferencz és Kerékgyártó Árpád a történelem tanáraivá neveztettek ki a magyar kir. egyetemnél. — (A pest-losonczi vaspályatársulat) csődje megszüntetésének, a „P. C “ szerint, semmi sem áll többé útjában. A pest-salgótarjáni vonalat már f. évi deczember végével megnyitnák. A részvények értéke a bécsi börzén emelkedett — 55—56 forint. — (A budai hatóság) rendelete szerint a szüret f. hó 17-kén fog megkezdetni a budai hegyeken. — A „Presse“ néhány nap előtt felemlítette azt a hírt, hogy „bizonyos eshetőségekre“ az osztrák területen álló szász hadsereggel egy második szász telepítést fognának véghez vinni a birodalom keleti határán. A hirt azóta megcáfolták, hanem hogy fölmerülhetett, mégis érdekes. — A „P. N.“ hitelesen értesül, miszerint a bécsi cs. kir. törvényszéknek, mint fenyitő biró-iágnak, az Eszterházy herczeg féle vagyon ellen elkövetett több rendbeli csalás miatt Schulhof József, és társai ellen elrendelt szoros vizsgálat és vizsgálati fogság, a vádoltak felfolyamodása folytán, a bécsi cs. kir. főtörvényszék által egész terjedelmében helybenhagyatott. (Az udvar gazdálkodása.) Salzburgból írják, hogy ott is terjedelmes intézkedések történnek az udv.költségek leszállítására, így a klesheimi csász. kastély a kerttel együtt Lajos Victor főherczeg magántulajdonába ment át s a fentartásról ezután ő fog gondoskodni. A hellbrunni állatkert feloszlattatok, s az itt levő vadkecskék a Traunsteinra, vagyis a szabadba bocsáttatnak ki. A mirabelli székes kastély kamarális kincstárnak adatott át,s ott, hir szerint, több hivatali hatóság fog elhelyeztetni, miáltal egyébb kincstári épületek jönnek rendelkezés alá, a szép mirabelli katélykert pedig a városi községnek adatik át azon köteleztetés mellett, hogy azt nyilvános kertként tartsa fen, mi a községre nézve most" annál jelentékenyebb, miután a kert mellett épen most nagy fürdő- és gyógyintézetet építenek, melyet a kerttel összeköttetésbe hoznak, mi által az igen sokat nyer. — A „M. V.“ ban olvassuk hogy a sebesültek részére pénzt gyűjtött polgári bizottmány a városház nagy teremében gyűlést tartott, melyben szóba jött: lehet-e a felebbi czélra befolt. 18.000 ftból a megmaradt fölösleget a khdei terjedésének meggátolására fordítani? Sok pro et contra után abban állapodtak meg hognen, a városi pénztár megszorult állapotára való tekintetből azonban a felebbi összegből 6000 ft kölcsönöznek 5°/0 kamat mellett bizonyos időt a városnak, melyre nézve a kkolera elleni intézkedések a legsürgetőbb életkérdéssé váltak. (B e k U 1 d e t e 11.) A jövő iskolai évre egy magyar háznál (az iskolákhoz közel) két három növendék felfogadtatik egész ellátásra A növendékek magán tanításban is részesülhetnek, különösen a magyar, német, latin nyelvekből és más tantárgyakból. Értekezhetni nagy stu tio utra 6. sz. I. evn. 9. sz. — (Tanodai értesítés.) A pestváron' főreáltanodában a jövő tanév octobi . 1-én kezdődik. A beiratások sept. 27. 28. 230-ik napjain történnek d. e. 8—12-ig. Fölvétel vizsgálatok sept. 28. és 29 én d. u. 3—5-ig fognak tartatni. Az ismétlési és elmaradt magán vizsgálatok oct. 1-én a „Veni Sancte“ után fognak véghez menni. Midőn ezekről a t. ez. közönséget tisztelettel értesítem, egyúttal figyelmeztetem, hogy a beiratási díj minden tanulóra nézve ft 15 kr. u. é. Kelt Pesten, sept. 15-én 1860. Ney Ferencz tőreált, igazgató. — A mult napok egyikén Enying mellett a kustyáni pusztán, mint a „Z. S. K." írja, egy hatalmas farkast lőttek — 140 fontos volt. — (A németek Hongkongban.) A németek Hongkongban is annyira elszaporodtak, hogy lapot tudnak fentartani. E lap czíme „Omnibus,“ iránya humoristicus és minden két hétben egyszer jelen meg. — Kolozsvárról írják, hogy a„Victoria“ biztosító intézet annyira gyarapodott már, miszerint igazgatósága, annak működését a tűzbiztositásokon kivül egyébre is kiterjeszti. — Gutzkowról írják, hogy egészsége már tökéletesen helyreállt, és hogy nagy buzgalommal dolgozik egy uj regényen, melynek tárgya a reformatio idejéből van véve... — (Művészeti hirek.) Schäffer Béla hazai festészünk, ki ezelőtt néhány évvel ecsetjét a fényképészettel cserélte fel, ismét visszatért a művészet tűzhelyéhez ; legközelebb ugyanis az orsz. m. k. műv. társ. műcsarnokában (akadémia palota) két mű leend tőle kiállítva. Egyszersmind figyelmeztetjük a közönséget, Ligeti Antal által festett „Fertőtava“ czimü nagyszerű tájképre, mely e f. hó 22-én fog kiállíttatni. A mű megrendelője Széchenyi Béla gróf. —• Ugyanekkor veszi kezdetét az orosz régészeti album III. sorozatának kiállítása. — Kratamann, az Eszterházy-képtár derék igazgatója, művészetén s különösen régibb ízlésű oltárképek készítésén kivül képnyitással, restaurálással is foglalkozik, még pedig szép sikerrel. Ajánljuk e tekintetben azok figyelmébe, kiknek romladozott képeik vannak. — (A debreczenvárosi jegyháztó) igen szomorú rajzot közöl R. E. S. a „ Magyar Jogt. Hetilapéban. Ajánljuk a debreczenvárosi hatóságnak, hogy olvassa el figyelemmel. A börtönök nem tiszták, s Debreczenben még a földalatti börtönök is divatoznak, pedig ezeket a javító rendszer már eltörölni rendelte. A rabok panaszkodtak, hogy az orvos ritkán látogat el a fogházba. R. E. S. súlyos beteget is talált bent a többiek között. A rabokkal nem dolgoztatnak, pedig valamennyi óhajtja a munkát. Az étkezés tarhonyalevesből áll, 50 emberre egy szere zsír, a tarhonya maszatos tészta volt. Húst háromszor kapnak a rabok, de nem betenkint vagy havonkint, hanem csak évenként, karácson, húsvét és pünkösd első ünnepein. Iskola és lelkioktatásról alig és keveset tud a fegyencz. „Itt nincsen fül, mely hallgasson bennünket, —• mondá egy öreg fegyencz, a ki mellett egy ifjú állott, azon reményt táplálva, hogy beismert gyilkosságáért nagyobbszerü büntetést nyerve, elhagyatják vele ezen vermeket, és országos fegyházba vitetik ! Itt nincsen könyör monda a másik, ki azt sürgette, hogy családi dolgaiban nejével szólhasson — de állítólag hasztalan !“ (A „M. J. H.“ nagy figyelemmel kiséri a börtönügyet, a börtönrendszer javítása mellett több ízben szólalt fel, s már sok fogház titkait leplezte le.) — Fiuméban részvényaláírások folynak egy újonnan alapítandó napilapra. A lap czime lenne „Adria“. Egy részvény ára 500 frt. — Horvátországban eddig csak egy német lap volt, a félhivatalos ,,Agr. Ztg.“ Most egy másik lap alakul „Neue Zeit“ czim alatt. s Nemzeti Háruház. Ma sept. 16-ára, vasárnapra van kitűzve: „Az idegesek.“ Vígjáték 3 felv. Sardou után fordította Feleki Miklós- Rendező : Szigligeti. Az állatkert naponta reggel 8 órától esti 8 óráig nyitva van. Belépti dij 20 kv. Hetenkint többször zene. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT, így javaslat az osztrák pénzügyi kör megszüntetésére. Átaljában jogos és igazolt azon panasz, hogy kormány (t. i. a bureaucratikus kormányok) a közvéleményt tolmácsoló sajtó , a hivatalt nem viselő közönség nézeteit és az elfogulatlanság előnyével biró tanácsadásait nem szokta figyelembe venni. Vannak azonban, habár paradoxnak látszhatik ez állítás, vannak perczek mikor megnyugtatást és örömet okozhat azon tudat, hogy az országok sorsát madzagon vezetőknek fülei zárva vannak azon hangok előtt, melyek lapokból vagy röpiratokból szólalnak fel. Ha ez nem lenne, úgy most rettegnünk kellene, hogy a javaslat, melyről szólani akarunk, viszhangra fog találni irányadó körökben, mely rettegést az illető tanácsnak már csak absurditása is indokolná. A „N. Fr. Pr.“-nek sok dicső eszmét látott hasábjait választja tervkészítéseinek színhelyéül egy „szaktudós“ (fájdalom sokan még mindig azonosnak veszik e két fogalmat : szaktudós és pedáns theoretikus,aki Bentham és Mill John Stuart tanaira támaszkodva azon igénytelen nézetet nyilvánítja, hogy az állam adósságainak törleszthetése végett legjobb lenne a collaterális örökösödési jogot megszüntetni, azaz a mag nélkül elhalóknak vagyonát elfoglalni és irgalmatlanul az államadósságok feneketlen örvényébe vetni, azon örvénybe, mely minél többet töltenek bele, annál szélesebben tátong, azon szörnyeteg torkába, mely ha nem engedik, egész országokat fog elnyelni, mert úgy hisszük, nálunk senki sem fogja tagadni, hogy az államadósságok képesek egy népet, előbb utóbb a szerencsésebb külföld tőkepénzeseinek haszonbérlőivé és napszámosaivá tenni. A tisztelt „szaktudós“ úr tanácsa valószínűleg ép oly kevéssé fog tudomásul vétetni, mint az életrevaló javaslatok, az igazolt tiltakozások és véleménynyilvánítások, melyek a közönségből keltek a finanszminisztérium adresszére; ez oknál fogva felesleges lenne tulajdonkép azzal foglalkozni, ha rendkívüli abszurditásánál fogva nem érdemelné meg azt a figyelmet, amelyet megérdemel minden ami rendkívüli. Tiszteljük Benthamot és Millt. Azon gondolatban, hogy a magányvagyon egyes részei abszorbeáltassanak az állam által, és így lassanként képeztessék egy közvagyon, melynek rendeltetése lenne előbb a közös terhek könnyítése .