A Hon, 1866. október (4. évfolyam, 226-251. szám)
1866-10-09 / 232. szám
áonitéanak csak. Mert bár ez alkalommal számlájuk ítni valósul, hisszük mégis, hogy rém messze az idő, midőn valósulni fognak a nemzet óhajai, s a népsereg gyakorlatilag is tanúsíthatja, hogy mit ér. Mert hiába, gondolkozzanak a diplomaták bármiként államokról, népekről, nem fogják még sem meggátolhatni a dolgok természetes kifejtését, pedig a dolog természetében fekszik, hogy a leigázottak szabadság után törekedjenek, hogy mindazt megtegyék és megkísértsék, ami a czél elérésére vezet. A pandiai események nagyban foglalkoztatják itt az elméket. Nagyon kedvetlenül érintett bennünket némely bécsi lap magatartása, amelyek soraiból azt lehetett kivenni, hogy örvendenének, ha a krétai mozgalom a félhold győzelmével végződnék. Azon hírek is némi izgatottságot idéznek elő, hogy tervben volna Boszniában és Herczegovinában adni kárpótlást Ausztriának Velenczéért. A szerbek önmagukat tartják örököseiül e szerbek lakta tartományoknak, s ha valamire kerülne a dolog, bizonynyal elkeseredettséggel fognának harczolni ez öröklési joguk fentartásáért. S mi lett az önök független felelős minisztériumából? Bizony mi szinte megvakultunk keresve annyi hetek óta a lapokban a független magyar minisztérium tagjainak névsorát. De ami késik, nem múlik, »lán utoljára is meglesz az, amit 1860. óta oly nyajtva vártunk. Hiszen igaz, hogy a monarchia consolidálására szükséges a népek kielégítése, akkor lehetten ki nem nevezni Magyarország számára a független felelős minisztériumot, mert az emberek csak ebben vélik feltalálni annak biztosítékát, hogy a Bach korszak még egyszer vissza nem tér. E napokban érkezett meg ide Cantacuseno, a Dunafejedelemségek képviselője a szerb udvarnál. Mozgalmak Keleten, a legutóbbi Triesztbe érkezett levantei posta 1 sept. 29 ig terjedő tudósításokat hozott a krétai fölkelésről. A görög lapok a krétai nemzeti gyűlés egy fölhívását teszik közzé, mely az összes helléneket rszvételre szólítja fel, s azt emeli ki, hogy a jelenlegi fölkelés az 1821-ki panholeuium által megkezdett háborúnak csak folytatása. A külföldön élő görögök valóban már nagy összeget adakoztak. Európa minden hellen községé- ;ben segélyhíz bizottságok alakultak és maguk , az Abroila és Galaczban élő görögök 100,000' ftot ajánlottak fel. Az athéni hatóság elhatározta, hogy minden odamenekült krétai családról is gondoskodnig. Mi a külhatalmak magatartását illeti, azt remélik rá, hogy Francziaország és Anglia követei, kik a sziget török főkormányzójával rendidesen nem éltek jó egyetértésben, és ez év tahvasaán Isman pasával majdnem egészen szakitottak, magatartásukat most egészen megváltoz- . látták és a fölkelésnek ellenségesen lépnek elébe. Az oro -a követ ellenben, ki a fökormány- szóval mindig a legbarátságosabb viszonyban volt , mihelyt a keresztyének kérvényüket a szultánnak benyújtották, felhasználta befolyását, és miután ez nem járt sikerrel, mindig határozottabb magatartást követ. „La Grèce“ beismeri, hogy a felkelés a nyugati hatalmaktól mit sem várhat, és igen keserűen nyilatkozik a franczia politika fölött. i not. 2-ban Lelt jelentések Korfuból közelebbi részleteket közölnek azon csatáról, mely mult hó 22 kén Krétán Keramosnál vivatott. A török egyptomi hadsereg, 20,000 főnyi erővel, leszámítva a beosztotott török önkényteseket, Musta- apia, Rizs, Sahlil/Mehmed és‘Jajá panák parancsnoksága alatt, megtámadta a keresztyén tábort, mely Malaxától Kerámosig, Kaneától két órányira terjedt. A török tüzérség egész nap sikeretlenül működött, hogy a fölkelők sorát áttörje. A fölkelők vitézül védték magukat és, ámbár számra kevesebben voltak, a török egyptomi gyalogság minden támadásait hősiesen viszszaverték. 23-kán a csata újból kezdődött, miután a keresztyének 2000 emberrel erősítést nyertek. Végre a törökök mindenütt megverettek. A törökök 3000 foglyot veszítettek volna. Kandiára újból 8000 egyptomi és hét zászlóalj török érkezett számos ágyúval. Különben a Keletről érkező tudósítások oly ellentmondók még mindig, mint eddig voltak. Nem tudni, ki győzött, és igen bajos elhatározni, melyik oldal felé hajlik az eredmény. Mint a „France“ közli, a kandiai felkelés múlófélben van , a török kormány azonban ennek daczára újból küldött csapatokat a fenyegetett pontokra- Az epirusi kormányzónak békés utasítások adattak. Az épen nevezett lap úgy véli, hogy a párisi és londoni kabinetek abban állapodtak volna meg, hogy Görögország részéről minden beavatkozást meg kell akadályozni, és hogy Törökország jogai fentartandók. Kirilli Mustapha pasa, a porta biztosa, Krétán következő kiáltványt bocsátotta ki : „Krétaiak! Ő Felsége a szultán, fenséges urunk, korlátlan teljhatalommal küldött közétek, hogy nagylelkű szándéklatait bebizonyítsa nektek, melyektől irántatok el van telve és hogy jogos szükségleteitekkel megismerkedjem. Harmincz évnél tovább éltem közöttetek. Ezen sziget második hazám. Sohasem szűntem meg a császárszág iránti engedelmességteket és hódolatotokat dicsérni. Egy igen természetes érzet óhajtatja tehát velem ezen sziget nyugalmát és a felvirágzását és közbenjárásom által fejedelmünk jóakaró szándéklatait teljesen valósítva látni. Én ezen fontos küldetést igen nagy megtiszteltetésnek tekintem rám nézve, és előhaladott korom daczára teljes bizalommal és kedvvel térek vissza hozzátok. Előadtam ő felségének, hogy titok és ragaszkodók vagytok iránta ; hogy a jelen állapot kétségen kívül félreértésekre adott okot ; hogy a történtek fölött magam fogok meggyőződést szerezni, hogy vele az igazságot tudassam. Annál inkább is feljogosítva éreztem magamat javatokra ily bizonyítványt szolgáltatni, mert eleve is meg voltam győződve arról,hogy általatok nem fogok meghazudtoltatok Krétaiak ! Legyetek meggyőződve, ő felsége a szultán, teljesen igazságot fog nektek szolgáltatni. Kész vagyok, jogos kívánalmaitokat elfogadni. Uralkodónk legbensőbb óhaja, kereskedelmeteknek a szükséges könnyebbítést szerezni, a mezőgazdaság és közoktatás fejlését biztosítani, azon biztosítékokat kiegészíteni, melyeket a polgári jog és a személyes szabadság gyakorlata követel. Legyetek teljesen meggyőződve , hogy ti e tekintetben nálam a szükséges támogatásra fogtok találni. Hogy hónapok óta földjeink miveletlenül maradtak, és hogy kereskedelmetek le van sújtva, azon bizalmatlanság következménye, mely néhány egyén fondorlata folytán belétekintetett. A sziget lakóinak nagy száma elhagyván lakhelyét, kötelességemnek tartom, veletek azon mély fájdalmat tudatni, melyet ő felsége a dolgok ily állapota fölött érzett Jöjjetek, még itt az idő,azon szomorú eseményeknek, mint a köztetek alakult tekintélyek engedetlenségének, néhány becsvágyának könnyenhivőségteknek, melylyel a hazug és hiú ígéreteket fogadtátok, és azon félelemnek, mely néhány esküszegő fenyegetései által belétek öntetett, emlékeit eltörölni ; jöjjetek és biztosítsátok mindnyájatok szerencséjét és nyugalmát. Krétaiak ! Használjátok fel az időt. Ne veszélyeztessétek országtokat és testvéreiteket. Azok, kik hazug ígéretek által el akarnak titeket csábítani, oly emberek, kik szenvedéseitekből csak hasznot akarnak húzni. Nem vesznek részt sze rencsétlenségiekben. Ők a rend és nyugalom fentartását szerencsétlenségnek tekintik terveikre nézve. Minden érdekök azon fordul meg, hogy nyugtalanságot terjesszenek köztetek, hogy saját szenvedélyeik kielégítésére eszközül használjanak titeket. Hallgassátok meg egy őszinte barátotok tanácsait ; ezen izgatok ígéretei és oly hiúk, mint megfélemlítéseik erőtlenek ! Fontoljatok meg mindent, és meg fogtok győződni, hogy nincsenek nagyobb ellenségeitek azoknál, kik a hamisitás minden nemét felhasználva, a ti jóhiszemüségtekkel visszaélnek, a kereskedelem, ipar és gazdaságtól visszatartanak és oda törekednek, titeket oly tettek végrehajtására birni, melyek eredménye rátok nézve a legszomorubb következménynyel járhat. Ha ti hazug szavaiknak hitelt adtok, bizonyossá tehették titeket róla, hogy rövid időn meg fogjátok bánni és óvó intéseimnek igazságát beismerni. A császári kormány nem tűrheti továbbra a dolgok ily helyzetét, mely népeinek romlása volna ; ő a konokságot meg fogja büntetni és hű alattvalóit az elnyomástól megóni. Ezek azon tanácsok, melyeket ő felsége a szultán megbízása folytán, nektek osztok. Az Őszinte hajlandóság, melylyel irántatok viseltetem, reményle nem engedi, hogy sietni fogtok, a császári kegy ily bizonyosságából hasznot húzni és ezen állapotnak véget vetni, hogy ne idézzetek haszontalan makacsság által hazátokra veszélyeket és szerencsétlenséget. Nem várhatok tovább öt napnál, hogy felismerjem azon hatást, melyet atyáskodó szándéklataim lennetek elidéztek ; ha ezen időközben megadjátok magatokat, a szükséges rendszabályokhoz fogok nyúlni, hogy a rendet ismét helyreállítsam és hogy a csácsári birodalom hűt alattvalóinak életét, vagyonát és becsületét biztosítsam. */, sept. 1866. Mustapha Naili. Mint a későbbi események mutatták, ezen kiáltvány nem idézett elő semmi benyomást. Kréta szigetének eltárolása sept. 25-én vette kezdetét. Rettino, Kandia, Kanna, Suda és Spinalongo kikötői azonban nyitva tartatnak a hajóknak. Azon hajók, melyek más helyeken horgonyzanak, a török czirkálók által elfogatnak, mely utóbbiaknak egyszersmind azon joguk is van minden a tengeren talált hajót átvizsgálni. wrr&Sfi.S'x&r* • Il I » n n,1 WI||T T|ilfjni GimAT nAini,lhin lin(HjfgBÜT||sirin'rVfflőriW ' Hivatalos közlemények. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi oct. 2-án kelt legfelsőbb határozatával, arnsteini Auernhammer József sorhajókapitányt a tengerésztest parancsnokává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Vas megye főispáni helytartója Dreszer Károly telekkönyvi kiadót hivatalos tekintetből a megyei tiszti irodába irnokképen helyezvén át, ennek helyébe telekkönyvi kiadóvá Nagy Sándor, eddig telekkönyvi Írnokot, ennek helyébe pedig telekkönyvi Írnokká Marich Imre dirnokot nevezte ki. Nyitravármegye főispánja Rébay Arnold közigazgatási iktatónak 5-ik aljegyzővé lett kineveztetése folytán üresedésbe jött közigazg. iktatói állomásra Gáber Ferencz r. Írnok és t. aljegyzőt, — ennek helyébe Írnoknak Boróczy Károly t. esküdtet, — továbbá a Petykó Bódog r. írnok halálával megürült irnoki állomásra Kollecsek Nándor dirnokot, — dánoknak KVassay Lajos volt cs. kir. tisztet, és végre megürült két díjas gyakornoki állomásra Brezányi Pál és Szakovits Fülöp díjtalan gyakornokokat nevezte ki. Kelt Nyitrán, 1866. évi September 3. torások elismerésére. Jelenleg csekély jelentőséggel bírnak a hannoveri nyilatkozások ; egyébiránt úgy látszik, hogy a hannoveri királynak komoly szándéka folyvást szítani a tüzet elvesztett országában, s ha Poroszország végre megsokallná a dolgot, s Ausztriának szemére vetné hosszú időre terjedt vendégszeretetét, ez pedig nem venné azt kellő figyelembe, nem lehetetlen, hogy a dolog felett újabb bonyodalmak fejlődhetnének ki Ausztria s Poroszország között. Ausztria, Bécs, oct. 2. (A hannoveri nyilatkozások, s lehető következményeik.) Az itt tartózkodó hannoveri kir. udvar élénk diplomatiai és publicistikai mozgást fejt ki, valószínűleg a porosz bekeblezési pátens közzététele következtében. A bécsi lapok egymással versenyezve tesznek közzé a hannoveri kabinetből eredő okmányokat s Hannoverből, majd a nép rétegeiből, majd a katonai körökből eredő nyilatkozványokat, a Weltházhoz való ragaszkodás szellemében. Figyelemre méltó a hannoveri okmányokban tapasztalt hevesség, valamint azon körülmény is, hogy a hivatalos sajtó ezen okmányok közlését nem veszi figyelembe. Ezt egyébiránt arra magyarázható, hogy a prágai békekötés által Ausztria kötelezi magát a Németország északi részében történendő vál lausid. Oroszország, Sz.-Pétervár, oct. 3. (Cáfolat ) A „Nat. Zig“-nak írják : A „Patrie" utóbbi számainak egyikében ismételve, mint bizonyost jelenti, hogy Gorcsakov m hg Biarritzba utazik, ebből egy szó sem igaz ; Gorcsakov különben is már három napja a szobát őrzi. Ép oly alaptalan az „Indépendance“ tudósítása a nevezett miniszter „figyelemre méltó" köriratáról, mely a Lavalette féle köriratnak szolgálna feleletül. Olaszország, Fi o r e n c z, oct. 1. (Garibaldi egyetértése Ricasolival ; La marmora.) Folytonosan állítják, hogy Garibaldi minden lényeges pontra nézve tökéletesen egyetért Ricasolival. A septemberi conventio franczia értelmezése ellenében, amint az újabb megerősítést nyert a Lavalette-féle körsürgöny által, e körülmény gondolkodásra adhat okot. A közvélemény általán véve kevéssé hajlandó engedményekre a pápa irányában, különösen mióta, alappal a vagy a nélkül, a pelermói felkelést cleriális befolyásoknak tulajdonítják. — Remélték, hogy Lamarmora egészen vissza akar vonulni a nyilvánosságtól. Hanem az ellenkezőt tanúsítja az, hogy a florenczi katonai osztály parancsnokává neveztetett ki. Talán még minister is akarna lenni. Francziaország Páris, oct. 3. (A félhivatalos sajtó kezd a kandiai mozgalom érdekében felszólalni Mexikóból.) Az esti „Moniteur“ politikai szemléje legkisebb figyelmet sem fordít a kandiai eseményekre, miből az a következtetés, hogy azon kérdést illetőleg még nem kapott utasítást Moustier úrtól a minisztérium sajtóosztálya. A félhivatalos sajtó,név szerint az „Etendard“ egyszerre a görög keresztyéneknek fogja határozottan pártját. A „La Crète devant l‘Europe chrétienne“ legközelebb megjelent röpiratról is átalános hit, hogy magasabb sugallat után látott napvilágot. Ez a röpirat Kandiát görög Velenczének mondja, a mellett van, hogy adassék vissza Görögországnak, s legkisebb veszélyt se lát Francziaországra nézve ezen terv kivitelében. Kineveti azon félénkeket, kik Kandia kikötőit az oroszok és amerikaiak gyálhelyének tartják, mint ha ezeknek esze ágában volna a „franczia tengeren“ valahol szilárd állást foglalni. Az egyptomi alkotmány állítólagos terve, mint előre látható vola, üres koholmánynak bizonyul. Ellenben az alkirály pénzügyi bizottmányt nevezett ki egy Ollivier Emil által készített terv átvizsgálására, mely szerint tetemesen csökkennének az adó behajtására fordított költségek, melyek eddig 75 %-re is rúgtak, s az alhivatalnokok és pasák tenyereihez tapadtak. A mexikói legújabb tudósítások a franczia csapatok eltávozásához tett előkészületekről írnak. Már végkép kiüríttettek: Monterey, Saltillo, Quagmas, Durango. A francziák távozása után azonnal juariata közigazgatás áll be mindenütt, császári épen sehol sem. Colimából erős császári fedezet alatt küldött az illető hatóság 10,000 plasternyi összeget Manzanilloba, ahonnan Acapulcoba kellett volna ezen pénzt a „Venus“ corvettenek elszállítania. Hanem a katonák nem messze Colimától megölték a parancsnokló tisztet, a pénzen megosztozkodtak s elszéledtek az országban. A kaliforniai öbölbe két angol hadihajó érkezett, azon megbízatással, hogy a francziák elvonulása után az angol alattvalókat oltalmazzák.• Giraldin egy vezérczikkben taglalja azon alkot-mányt, melyet ő Francziaországnak kiván adat- ni, mely szerint a képviseleti rendszer egyszerüen eltöröltetnék, s melynek államgazdászati része Proudhonra emlékeztet , mely szerint tehát , az ő állama egyre a despotismus és monarchia között inogna. Pátis, oct. 3. (Mit tart a „Monde“ Roma kiürítéséről !s egy a De Moustier-féle körlevél.) Mig Romából határozottan azt jelentik, hogy a pápa a septemberi egyezség végrehajtása után is Rómában fog maradni, a „Monde“ határozottan azon nézetét fejezi ki, hogy a pápának számkivettetésbe kell mennie, mert ezáltal nagy keresztvonás ejtetnék a szabadkőmívesek számításán, kik azon vannak, hogy a pápa egy piemonti proconsul alatti függésben maradjon. A „Monde“ czikke így végződik : „Reméljük, hogy az anyaszentegyház nem fogja az egyházfőt nagy fájdalmára a forradalom fogságában, vagy Róma valamely szegletébe félreutasíttatva meglátni. Fájdalmas érzet lehet a szent atyának, az apostolok sírját odahagynia ; de enyhítendi a számkivettetés keserűségét azon biztos remény, hogy nem sokára vissza fog térni. Már harmincznyolcz ízben va-jának kénytelenek a pápák közökbe venni a zarándok palotát, de ugyanannyiszor visszavezérli őket Isten azon helyre, amelyet idelenn kijelölt számukra. Azért nagy tévedésben vannak azon vallásellenes lapok, midőn azt híresztelik s hiszik, hogy a clericális párt elcsüggedett. E szó nincsen beleírva a katholikus szótárba. Megrettentünk a készülőben levő eseményektől, de nem az anyaszentegyház végett, a mely diadalmasan és újjászülötten fog ezen harczból előlépni — portae inferni non praevalebunt — hanem azon szerencsétlenség miatt, melyet Krisztus helytartója ellen elkövetett ezen gonoszságok a világra hozni fognak. Máris a leg- s szerencsétlenebbek közé számítható az 1866. év, mely a forradalom legforróbb vágyát, Róma kiüríttetését meg fogja látni. Kolera, rosz termés, növény betegségek, árvizek Francziaországban, sáskák Algírban, és ha még mindezekből semmit, azt csakugyan el kell ismerni, hogy csodálatos összetalálkozás mindez egy évben." De Moustier már elkezdett néhány nap előtt a külügyminisztériumban működni. Párisban beszélik, hogy közelebb egy újabb körlevél fog megjelenni a marquis tollából, melyben, — mint az „A. A. Zig“ nak írják — a római kérdés leendő főtárgy. A pápa világi hatalma mostani kiterjedésében tökéletesen biztosíttatni fogna. Ez oknál fogva — írja a nevezett lap levelezője — még egy franczia légió fogna Róma részére alakíttatni s egy ir csapat kiállítása is elősegíttetnék. Az olasz kormány kereken el fog toltatni attól, hogy fenyegető rendzavarások esetében csapatokat küldjön Rómába, a pápa oltalmára. Ez esetre föntartja maga részére Francziaország mindazon rendszabályokat, melyek a fönebbi s a Lavalette féle körlevélben megígért biztosításhoz a pápa érdekében szükségeseknek találtatnak. Ily körülmények közt Roucher, Lavalette,a Palays Royal stb. szükségesnek tartották, hogy a florenczi nagyköveti állomás az ő politikájuk részére legyen biztosítva, s Benedettinek kellene oda mennie, aki szintén ezen urakkal tart , hogy ki megy helyette Konstantinápolyba, még nem tudhatni, ami pedig nagyon érdekes kérdés. Isti posta. Florencz. (Az osztrák olasz békeszerződés.) A „Nazione“ az osztrák olasz békeszerződés lényeges határozatait következő pontokba foglalja össze : A hadifoglyok mindkét részről kölcsönösen kicseréltetnek. Ausztria egyetértését nyilatkoztatja ki hogy Velencze Olaszországgal egyesítessék. Velencze határai ugyanazok, melyek az osztrák uralom alatt közigazgatási határokat vétettek. Olaszország elismeri, hogy Ausztriának 135 milló fttal tartozik. Ezen összeg 23 hónapi időköz alatt tizenegy részletben törlesztetik. Olaszország átveszi a Monte Lombardo-Venetot jelenlegi activumai és passivumaival. Az activum 30/6 milliót tesz ki, a passivum 66 milliót. A velenczei alattvalóknak, kik ausztriai illetőségűek, megengedtetik osztrák nemzetiségüket megtartani. Minden műtárgy, okmány, és levéltár, mely Velenczéé, minden kivétel nélkül visszaszolgáltatok. Az Ausztria és Sardinia közt egykor fenállt kereskedelmi szerződés egy évre jogérvénybe lép, hogy ez idő alatt új szerződés kötethessék. IA IM’ZA. K o n ) V i s m e r te t é s. La liberté des Banques p. J. EHorn. i. (K. L.) A pénz képvisel minden értéket, az érezpénznek önmagának is van értéke , világforgalmi értéke, melyen a reá nyomott számok mit sem változtatnak. — A pénz okszerű forgalma pótolja annak tömegbeli hiányát: mindenki gazdagabbnak érzi magát, ha a forgalom rendre megy és minden munka gyorsabb,pontosabb, kevesli forgalmi anyaggal is, mint lenne többel, ha ez kellően nem forog ... A forgalom felakadása idézi elő a bukásokat és a forgalmat megakasztják a rosz szerkezetű bankok — holott a bankok czélja épen a forgalom gyorsítása és czélszerűsítése ; célja befogadni megőrzés végett a kis tőkéket ; czélja ezekből nagy tőkéket alakítai ; czélja ezeket oly helyekre elhelyezni, melyeken behozzák kamataikat a banknak és tulajdonosának a nélkül, hogy ez gondoskodott volna tőkéje ily módoni elhelyezéséről. A pénz egy kereskedelmi czikk, mely után mindenki vágyakozik, melyért minden más kereskedelmi czikket be és ki lehet cserélni, melyet minden művelt nemzetek fő kicserélési eszköznek ismertek el, mely megjutalmazza a fáradságot, felkölti a munkaerőt, segít kiaknázni a föld termelő erejét és értékesbitni ennek terményeit ha t. i. okszerűen, czélszerűen van alkamazva,melyre nézve segédkezeket nyújtani a bankok feladata stb. stb. mondja Horn Ede tiszt, hazánkfia és oly szakértelemmel tárgyalja 1. a pénzt, 2. a hitelt, 3. a bankot, 4. a hitelintézményt, 5. a kiváltságot, 6. a szabadságot----Oly világosan s oly tényekkel mutatja ki a pénzforgalom akadályait a kiváltságokban s ezen akadályok elháritását a szabadságban, miszerint felczimzett könyvét méltán ajánlhatjuk minden rendű, kivált magas rangú és hivatali tiszt, olvasóink figyelméb e. Az illem és közkényelem úgy hozta magával, hogy a pénzverés, mint később a posta, távirat stb. hivatala a kormány kezeibe adassék — melylyel azonban igen visszaéltek a kormányok a 18 ik század végéig. Csupán a 19-ik században tisztázódtak és szilárdultak meg a nézetek és elvek egybizonyos igazságos súly mértékű vegyízék iránt. A pénz értékének más értékekhez viszonyítása azonban egy óriási munka, mely századok óta tart és ugy látszik mindörökké fog tartani, mert a belbecs alapja az áruczikkek forgalmi értékének ; de a belbecs különféle körülmények, nézetek, fogalmak, szükségletek, igényekhez képest igen különbözőleg ítéltetik meg; és az áruczikkek forgalmi értéke minduntalan változik, nincs határozott viszonyban a pénzzel, még az érczpénzzel sem, és mégis mindörökké csak a pénz marad az, mely némi tájékozást, némi rendes mértéket nyújt az áruczikkek becsének meghatározásához. Ennélfogva természetes, hogy óhajtjuk : bár a világ minden államában egynemű egyvegystékl pénzek lennének — és ha a pénzverésre vonatkozó mellékes tekintetek meg fognak szűnni, ha a pénzverés m. Horn E. J. hazánkfia állítja : előbb utóbb visszakerül a privát ipar terére, mely csupán a főczélt tartandja szem előtt — óhajtásunk el leend érve : a pénzeszköz leend, az áruczikkek kicserélésének, a munkák díjazásának, a szunnyadó testi s lelki erők felköltésének eszköze s mindenki igyekezni fog lehető legjobb eszközökkel szolgálni a forgalomnak, természetesen a kormányhatóságok felügyelete alatt. A forgalom legegyszerűbb tényezőjénél, a legegyszerűbb hitelezésnél, mondja H. már feltaláljuk és mindig feltaláljuk a bank három alapelemét : 1. kölcsönadót, ki beleegyezik az e tulajdon pénzének később leendő megkapásába, 2. kölcsönvevőt, ki haszonnal képes igénybe venni más tőkepénzét, 3. hitelt, vagy hitelintézetet, mely felelősséget vállal a reábízott tőkéért és gondoskodik annak elhelyezéséről, vagyis biztosítékot kíván a kölcsönvevőtől, anélkül hogy azt a kölcsönadóval megismertetné. Kölcsön adni kamat nélkül, sőt még kamatot fizetni a megőrzésért, mint ez szokásban volt egykor a bankoknál , annyi mint elérni a forgalmat és hitelt, melynél fogva jövedelmét veszítné a tőkepénzes , keresetét a gazda vagy iparos, holott néha kis tőke által nagy eredményeket lehet előidézni, nagy heverő erőket vagy tőkéket lehet működésbe hozni. Például : P. földbirtokosnak van 100,000 ftot érő birtoka, melyet azonban nem bir felszerelni s termelésre alkalmassá tenni. Q. iparos 109,000 frtot fektetett be egy iparvállalatba p. o. mttmalomba, melynek nem birja nyers anyagait bevásárolni s igy nem képes hasznát venni. Azonban C- tőkepénzesnek van épen 100,000 ftnyi tőkéje de nincs ismeretsége sem a birtokossal, sem az iparossal, csak a bankkal. — A bank közbe lép , elfogadja C. ur tőkepénzét mérsékelt kamatokkal , és ad belőle mind a birtokosnak, mind az iparosnak 50, 50 ezer forintot, mennyi t. i. üzletükhöz teljesen elég s a föld termelésre, a gyár működésbe, a tőke jövedelmezésre hozatalt : 300.000 forint alapérték nyeretik meg a forgalomnak a bank közbejövetele által. . . Ily egyszerű a forgalom, a hitel, a bank alap eszméje és mégis századok kellettek hozzá, hogy a pénzforgalmat akadályozó tétételi bankok (Velenczében, Amsterdamban, Hamburgban, Nürnbergben, Rotterdamban stb.) melyek egyedül csak őrzés végett fogadták el klienseik tőkepénzét sőt ezért ők kívántak százalékokat — végre azon egyszerű gondolatra jöttek, hogy hitelt nyissanak, hogy a tőkéket forgalomba bocsássák, sőt a forgalom gyorsaságát szabályozottan előmozdítsák ... De mindezen szép szándékot teljesen kivihetlenné teszi a tőke értékének, kamatjának meghatározása. Mennyit ér egy tőke: 100, 1000 vagy 10,..00 frt ? egy gazda, egy iparos, egy kereskedő kezében? Mennyit ér egy vagy más vállalatba fektetve ? Mennyit ér ma vagy holnap ? ezek oly kérdések, melyeket megoldani s igy a tőke kamatját előre igazságosan meghatározni — lehettem Mily óriási gátakat emel tehát a forgalom elébe egy kormány, ha ezt meghatározván , kizárja a tőkepénzest azon keresettől, melyet vele iparos és földbirtokos szívesen megosztana, a hitelért; sőt kizárja ezeket a közös haszon kiaknázásától, ha a tőkepénzes államkölcsönök útján többet várhat — vagy oly mellékutakra vezérli, melyeken a törvények daczára is megkísérli tőkéje bővebb kamatoztatását. Pedig a bank, minél nagyobb, minél jobb lábon áll, annál inkább húzza magához a tőkéket, annál szívesebben adja oda millióit a tőkepénzes és filléreit az iparos, hogy meríthessen belőlük minden rendű s rangú egyén, ki a pénznek hasznát veheti. Csupán a bank azon közös gyülhelye, medenczéje a pénznek, melyből a jótékony esők permetezését várhatjuk és midőn a pénz elbuvik, ismeretlen, törvénytelen utakat keres , akkor már kölcsönadónak és kölcsönvevőnek nincs tiszta szándéka. . . . Ezért óhajtandó, hogy e mellékutak elzárassanak. Ez pedig csupán a szabad kereskedelem útján eszközölhető — ha szabadon s nyilvánosan egyezkedhetik a tőkepénz felett adó és vevő — ki leginkább tudhatja, mit ér nekie a pénz. . . Azon kamatláb, azon kamatrendszer, mit a pénz szabad forgalma elő fogna idézni, hihetőleg magas volna a mostani törvényes kamatnál, darab ideig, de mindig alább szállana — és végre is az volna az igazi egésséges alap, melyen a pénzforgalom erőteljesen kihathatna a termelés és feldolgozás minden ágaira, minden munkára és vállalatra s igy a közvagyon gyarapítására. Az érezpénz forgalom azonban igen nehézkes volna pénzjegyek nélkül ; a pénzjegy nem más, mint eszköz a forgalom könnyebbitéséhez.A pénzjegyek hitelére nézve első kellék, hogy fedezve, biztosítva legyenek s ezen kellék alól fel nem menthetők a bankok semmiféle kiváltságok által, sőt ha fel vannak mentve, a történet tanúsága szerint, azonnal sietnek túlterjeszkedni saját képességükön-------évekig, évtizedekig támogattathatnak újabb kiváltságok által, de végre is megbuknak s irtózatos zavarokat idéznek elő. Ezért szerző semmivel sem enged több jogot, több illetéket a közbankoknak vagy jegyeiknek, mint a mennyivel bírhat vagy birnia kell egy magán tőkének vagy váltótévéinek. A bank minden feltételei meghamisitvák, — mondja — mihelyt annak jegyei a törvényen kivül tételnek ; mihelyt az elfogadó nincs kötelezve kibocsátványai iránt mindazon feltételek megtartására, melyeket ígért, melyeket a privát egyén megtartani köteles. Ezután által tér a kiváltságok történetére Európa több államában, melyek világos bizonyítékai annak, hogy csupán a szabad bankok felelhetnek meg a kellő forgalom rendszeres, méltányos, gyors eszközlésének. Példákat idéz, párvonalakat hoz a kiváltságolt és szabad bankok közt. Előbb is kiemeli az északamerikai szabállamokat, a szabad bankok jótékonyságát , azon gyorsaságot s pontosságot a pénzforgalomban, melyet egyes nagy bukások sem zavarnak meg, mert ezek bármily nagyok , nem egyetlenek ; a pénzmedencék nem egyetlen gyálpontról szivárognak szét. Példányul mutatja fel a szabad bankok 50 éves működését Skóthonban, arra nézve, hogy legkisebb veszélyt sem idéztek elő. Skóthon 600 fiók bankja (tehát 840 kilom. és 5100 létékre egy bank) párvonalba állítva Francziaország bankjaival, hol 10,000 □ kilom. és 700,000 létékre esik egy bank ; s az eredmény meglepő : a skót bankok 3 millió lakossal ötszörte annyi pénzt forgatnak és használnak fel, mint a franczia bankok 13-szorta több lakossággal. Szóval : semmi okszerűség vagy jogi kérdés nem akadályozza a bankok felszabadítását ; — gyakorlatilag a szabadság és a bankok sokasága sokkal több előnyt biztosít és sokkal kevesb veszélylyel jár, — mint az egyedüzlet és kiváltság. Ezen könyv 454 1. ára 7 % stk. Párisban Guillaumin et Comp. nél jelent meg ; Rue Richelieu 14. — és nem első ily nemű munkája szerzőnek. Előbbeni művei különböző helyeken, különböző nyelveken jelentek meg, melyek bővebb ismertetése által a „Hon“ tiszt. dlv. közönségének jó szolgálatot vélünk tenni — ide iktatva jegyzéküket — addig is, mig azokról bővebben szólhatnánk : Annuaire Inteinational du Crédit public. 1. Finances publiques. — II Institutions de crédit. — III. Chemins de fer. — IV. Divers. — Paris, années 1859 á 1862. Guillaumin et comp. 3 vol. gr. in — 18. Prix d s troix volumes 15 fr. Spinoza’s Staatslehre. Théories politiques de Spinoza . i vol. in — 8° 2e édition. Hanovre, 1862. 3 fr. Statistisches Gemaelde des Königreichs Belgien (Tableau statistique de la Belgique) Dessau, Ka'z. 18 S. Grand in •— 4“. 12 fr. Bevoelkerungs-wissenschattlichc Studien (Études démographiques). Leipzig, Brockhaus, 18 A. Gr. in 8° de 318 pages. 8. fr. Les institutions de crédit en France. Leipzig, llnbner. 1857. 2e édition. 2 fr. 75. Jean Law, étude d’histoire financière. Leipzig, Hübner, 18 8. Grand in — 8° fr. 75. Les finances de l’Autriche. Paris, I860. Dentu, 2e édit, CO c. La crise cotonnière et les textiles indigènes. Paris, E. Dentu, 186L 2e édit. I fr. Du progrès économique en Egyyte. Discours de réception prononcé á 1’ Institut égyptien, Alexandrie, 3861, 50 c.