A Hon, 1868. január (6. évfolyam, 2-25. szám)
1868-01-29 / 23. szám
egy kisebb tűzkármentesítő kölcsönös biztositó “Szentc .. n, s egy általános kölcsönös biztosító bank „Transsylvania“ Nagyszebenben. Új gyári vállalataink közül első sorban nagyszerű gőzmalmi vállalatainkat említem : így keletkezett : a pesti „Victória“ gőzmalom 450,000 ft alaptőkével a temesvári gőzmalom Keletkező félben vannak : az „Unió“ gőzmalom Pesten az „Erzsébet“ a király serfőző és gőzmalom részvény társaság Pesten 1,000000 ft “ az első nagyváradi gőzmalom, a kecskeméti gazdasági gőzmalom 60.000 ft “ az első aradi gőzmalom és fűrészgép társaság, (egyelőre 400,000 ft .) a pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága egyelőre 400,000 fttal. A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmalmok sat. fVjTöbb már azelőtt fenállott gőzmalmi vállalat, részvénytársasággá alakult át, s ezzel együtt tetemesen kiterjesztő üzletét. Ilyenek: a pesti „Árpád gőzmalom 375,000 ft alaptőkével, a budai király 250,000 ft „ Végül említendő, hogy : a szegedi kiviteli gőzmalom és vízvezetéki társulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szóban levő idő alatt keletkeztek : Első újpesti szeszfinomító részvénytársaság 500,000 ft alaptőkével Első magyar gépgyár részvénytársulat 600,000 ft „ Első magy. len és kenderfonoda Késmárkon 200,000 ft „ Első magy. kártély fonoda 600,000 ft „ A pécsi briguette gyár 200,000 ft „ Az első magy. gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat Pesten 300.000 ft „ Tőkeszaporitás történt : 500.000 fttal a volt pesti szeszfinomitó részvénytársaságnál, mely egyúttal czimét első magyar szeszfinomitó részvénytársaságra változtatta. Alakulóban pedig vannak : A pesti gyapjúmosó részvénytársulat egyelőre 200,000 ft Az Alturiai sreszégető és ólomfinomító részvénytársaság 300,000 ft Az első magy. részvény serfözöde egyelőre 1 millió ft Az erdélyi gyapjú kézműgyár 600,000 ft A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szinte Pesten az első magy. részvény társaság vasúti kocsik, és egyéb eszközök előállítására egyelőre 1 millió ft A pesti bőrgyár részvénytársaság 600,000 ft A Bákóczi hilyói vasszer gyár Kassán A Nagyváradi szeszfinomító részvénytársaság. Az első magy. vegyészi gyártmány és stearin gyertya - gyári részvény társaságit*® ^ 600.000 ft Egy újvegyészijgyár gozes só felhasználása mellett. Gyarapodtak és szaporodtak a mellett közlekedési és ezzel összefüggő egyéb vállalataink is, így a győri gőzhajózási társaság 100.000 ftnyi új részvények kibocsátása mellett megszaporító forgalmi eszközeit. Szegeden felséged 1. f. engedélyezése mellett egy uj gőzhajózási társaság alakult. Legújabban pedig Pesten keletkezik egy uj ily nemű vállalat a pesti tehergőzhajózási és rakmány kölcsönadó részvénytársaság egyelőre fél millió ft alaptőkével és a nagy vontató gőzhajózási részvénytársaság 1,200,000 ft alaptőkével. """“Jövő évben a középdunai most magyar gőzhajózási társaság is jelentékeny módon kiterjeszti üzletét, s e czélból tőkéjét 400,000 ftról 1 millió ftra emelte. 1. Egyéb keletkezőséiben levő vállalatok közül megemlítem még, az első magy. gabona és liszt aktári társaságot ; a magy. általános hitelbanktal tervezett hasonló vállalatot ; a Pesten alakuló építő részvénytársaságot, melyek után át-térek a hazai ipar egy nevezetes ágára, a vasiparra. Magyarország vasipara, mely az összes ausztriai vasiparral együtt 1858 óta hanyatlott, a lefolyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emelkedésnek indult. Nem csak hogy a nagy nyers vas készletek növekedő árakban mind elkeltek, hanem a vaskohók alig bírnak a folyó szükségletnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét felszereltetik, újak épülnek , s ha ezek folyamatba jönnek, 1868. év folytán Felsőmagyarország nyersvas termelése könnyen érhet el 1,200,000 mázsát. A finomított vasnak fogyasztása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazdaközönségnek évek óta elhanyagolt vasszükséglete pótlására. Az épülő kasza-oderbergi és a tervben levő hatvan-miskolcz-gömöri vasútvonalak segítségével a felső magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsóságát eredményezendi, másrészt pedig Borsod- és Nógrád megyék kőszén-gazdag vidékeire terelendi a vasfinomítást, amint is tényleg két vállalat van már tervben (egyik a salgótarjáni, másik a diósgyőri kőszén telepek közelében), mely összesen 5—600,000 mázsa nyers vasat fog feldolgozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesztése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény által, hogy a vasipart közvetlen összeköttetésbe hozza egyrészt a kőszéntelepekkel, másrészt a morva sziléziai és bécs-pesti piacokkal s a fogyasztó tiszavidék nyersterményeivel, alapos kilátást nyújt a felsőmagyarországi vasipar tartós megszilárdulására. A kézműipar terén sokat kell még a jövőtől várnunk, de biztos reményünk lehet arra, hogy a tevékenység e téren is, ha a v viszontagságos idők nem látogatandják meg e hazát, szakadatlanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szellem itt is nyilatkozik s nem kétlem, hogy a munkásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az orsz. magy. iparegyesület megalakulása, az ország központján, Pesten. Tagjainak száma jelenleg 1700 s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország politikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő az egyesület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mindegyre nagyobb terjedelmet nyerend, mind több részvevőt vonand körébe, s czéljait is az iparélet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legtöbbike az iparos szaknevelés előmozdítása, melynek hiánya a magy. iparos osztály előművetelét szerfölött akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyarországi és erdélyi városban 3 osztályú esti és vasárnapi ipariskolák állíttatnának fel, melyeknek mérsékelt költségei a helybeli iparosok, maga a helyhatóság és az orsz. iparegyesület hozzájárulása mellett födöztetnének. A helyes kezdet remélhetőleg utánzásra fog találni az országban és felségednek a nemzet minden osztálya felett egyaránt őrködő bölcsessége jóváhagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagyfontosságú czél létesítéséhez az állam mérsékelt segélye is hozzájáruljon. Az orsz. iparegylet más tekintetben is hasznos eszköze lesz az ország anyagi érdekeinek előmozdítására, amennyiben közegei által az ipar statistika összeállításában is közre fog működni és egy szaklap megindítása, minta és szerszám gyűjtemények, ipar kiállítások,jjutalmak osztogatása , szakbeli tanácsadás útján gyakorlati ismereteket terjesztene. Az ipar fejlődésére kétségtelen jó hatással lévén az ipar és kereskedelmi kamarák is, a fennálló kamarák küldötteinek kihallgatása mellett törvényjavaslatot dolgoztam ki, mely e kamaráknak jelenlegi politikai institutióinkkal való összhangzásba hozatalát s ezzel együtt újabb rendezését czélozza. Ezen törvényjavaslat készen van, és felséged jóváhagyása után az országgyűlés elé fog terjesztetni, mihelyt az ismét egybegyülend. Ugyanazon stádiumban van az uj ipartörvény s amit előbb kell említenem, az uj kereskedelmi törvény is, míg a bányaipart szabályozó magyar bányajognak a kor igényeinek megfelelő alakban való átdolgozhatása végett terjedelmes előmunkálatok folynak, maguknak a bányaiparosoknak nyújtatván alkalmuk kívánságaiknak és javaslataiknak előterjesztésére.Végül még egy eseményről kell említést tennem, mely jótékony befolyással volt az elmúlt évben földművelési érdekünk mellett hazai iparunkra is. A párisi világkiállítást értem, mely hazánkra kiterjedő eredményeire örömmel tekinthetünk annyiban, hogy az ott megjelent 300-at meghaladó hazai kiállító közül összesen 161 részesült kitüntetésben, jelesül 17 nyert aranyérmet 42 ezüstöt, 53 bronzérmet és 49 dicsérő oklevelet. A pesti iparosok azon hazafias áldozatot hozták, hogy a kiállításra saját költségükön öt fiatal iparűző egyént küldöttek ki okulás végett. Ezek számát felséged kormánya a maga részéről más öttel szaporította. Óhajtható csak az lett volna, hogy a magy felelős kormány közvetlenül s maga idején befolyhatott volna a világkiállításnak Magyarországot illető rendezésébe, s így az ott történteket saját felelőssége alá vehette volna. A volt kormányszék által kiküldött három magyarországi biztosnak jelentései egyébiránt megfelelő alakban közzé fognak tétetni. Áttérek ezek után a földmivelés ez időszaki mozzanataira. Közgazdaságunknak még sokáig legnevezetesebb ága a földmivelés leend. Tömérdek okszerű javításra s beruházásokra van ennek még szüksége. Maga a fejlődés e téren természeténél fogva halkabb s jelenségeiben nehezebben észlelhető s igy az e térem mozgalomnak kevésbbé élénk képe volna nyújtható, még azon esetre is ha nem épen közgazdasági életünk ez ága lett volna a legutolsó időben leginkább sújtva. Ez év áldása azonban kiválólag földmivelési osztályunkra hatott ki, s ha miként feljebb említem a termés és árak kedvezményét ez osztály leginkább a lefolyt utolsó évek bajainak orvoslására volt is kénytelen fordítani, tagadni nem lehet azt sem, hogy magán a földmivelési téren is történtek igen üdvös és igen czélszerű beruházások. Eredményeinél fogva az elsők közé sorozom itt a gőzcséplők számának nevezetes szaporodását s ezt felségednek azért mutatom fel, mert a vasúti összeköttetések és a gőzhajózási fejlődések után a kellő munkaerőt nélkülöző hazánkban a gőzcséplők elterjedésének tulajdonítom, hogy ez évi nagy gabona kivitelünk ily rögtönzötten és váratlanul lehetséges lett. A külföld által igénylett gabonát sem mennyiségben sem minőségben nem lett volna az ország képes a piacokra vetni, ha nem bírnák már az előállítás azon kifejlettségét és biztosságát, mely a cséplés eleme által eszközölhető. A külföldön mutatkozó szükségek fedezésére tehát mi voltunk az elsők képesítve. Fölséged előtt ismeretesek a bajok, melyek a gabona-kivitelben mutatkoztak. Vasúti összeköttetéseink, mint már fentebb szintén megérinteni alkalmam volt, ily belföldi termés s ily külföldi szükséglet igényeinek kielégítésére elégteleneknek bizonyultak be. E bajokon segítve lesz nagy részben már az által is, ha az alföld-fiumei kassa-oderbergi vasutak elkészülnek és általuk új kiviteli erők támadnak észak és délnyugat felé. E nagyobb mérvű gabona kivitel közvetlen eredményein az idegen pénz beszivárgásán s a tőke szaporodásán kivül nyeremény még az is, hogy a külföldi kereskedés szélesebb összeköttetéseket alakított hazánk kereskedésével, hazánk termelő s forgalmi képességét ismerni tanulta; szóval utat nyitott, érintkezési szálakat fűzött jövőre, melyek mellett a kereskedő a nagyobb kisebb mérvben a jövőben biztosabban s könynyebben folyhat. Nevezetes szolgálatokat tettek már régebben a földmivelés érdekeinek a gazdasági egyletek. Ez egyletek száma e rövid időszak alatt örvendetesen szaporodott, így alakult az abaúj-tornai, a biharmegyei, a gömöri, a borsodi, a kassai és debreczeni gazdasági egylet, a kertészeti egylet Debreczenben, a gyakorlati kertészeti társulat Pesten. Átalakíttatott az országos erdészeti egylet és alakulóban van még a mármarosi gazdasági egylet. A hazai gazdasági egyletek tényleges működését ez évben úgy látszik a politikai átalakulás mozgalmai szorították itt-ott háttérbe, de reményem van s nagy veszteségnek tartanám ha e remény nem teljesülne, hogy az oly szép tevékenységet tanúsított s nem egy eredményt mutatott egyletek visszanyervén a közélet immár törvényesen szabályozott menetét — újra felkarolják érdekeltjeik s az ország földmivelési ügyének ápolását, s haladni fognak a pályán, melyen a siker majdnem látatlanul alakul, de mely épen azért nyújt talán nagyobb hazafi örömet, mint bármely más iparág, mert azt csak soha nem szünetelő ápolás rideg fáradozás hosszú s a kezdetre nem egyszer visszatérő kitartás küzdi ki. A földmivelés terén sikert nagy részben a gazdasági tanintézetektől várhatni. Úgy tekintettem, hogy kötelességem felséged e részbeni szándékait telhetőleg valósítani. Felséged megrendelé a keszthelyi és debreczeni gazdasági tanintézetek felállítását. Első gondjaim közé sorolom tehát a keszthelyi tanintézet többnemű hiányosságait orvosolni. Ez intézet új igazgatót nyert, tanerői kiegészíttettek, gazdasági beruházása növeltetett , kertjének jobb karba hozására az intézkedések megtörténtek. Tanulói száma is folyvást szaporodik. A debreczeni gazdasági intézet földmives iskolája 20 tanulóval a mult évben megnyittatott s a gazdaság megindítására a szükséges beruházások megtörténtek. A felsőbb tanintézet a kellő előkészületek után a jelen év október havában fog megnyittatni. “1”A mellett folynak az előmunkálatok az iránt, hogy ily gazdasági tanintézet állíttassák egy Erdélyben, egy felső Magyarországon, s meg egy földmives iskola Hradeken. A lótenyésztés előmozdítására szánt dijak ez évben is, mint rendesen, kiadattak, s a kormány meggyőződése e rendszabály üdvös voltáról megerősödött. A nemesebb lófaj tenyésztése czéljából felséged által 1859. évben tett alapítványból nemes tenyészanyag beszerzésére 40.000 ft fordíttatott ez évben, ami 14 darab jeles telivér kanczának és egy ménnek behozatalát tette lehetségessé Angolországból. Elárvereztetésük igen kedvező eredménynyel ment végbe, s ez bizonyítékul szolgál az alapítvány rendeltetésének sikerességéről. Marhatenyésztésünk ellenben fájdalom ez évben sem kerülte el az évek óta súlyosan reá nehezedett csapást, a keleti marhavészt. De teljes megnyugvással mondhatom, felséged kormánya megtett mindent, mit az ország sajátszerű gazdasági viszonyainak s az adott körülmények tekintetbe vétele mellett jó lélekkel tehetett, S hogy működése nem volt eredménytelen s az eszközök nem rosszul választottak, mutatja a következő statistikai összehasonlítás a mult évek tapasztalásaival: 1861. September havától 1865 május haváig Magyarországon összesen 530 helyen uralkodott a vész és 834,166 marha létszámból elveszett a lebunkozottakat is beleértve.1137,126 db 16.1/2% 1866. júliustól 1867. január végéig öszszesen 150 helyen 74043 létszámból 8348 ............................... . 11.3 % 1867 februártól 1867 végeig össz. 51 helyen 32263 létszámból 2092 . . . 6. ‘A0/» S ha az elveszett értéket (egy-egy marha árát átlag 50 ftra tévén), és a vész alkalmából (bunkózásokra, utaztatásokra,napdijakra stb.) tett országos költséget vesszük az összehasonlítás alapjául. Az első 1861—1865-ig összesen 3 év és 9 hónapra terjedő időszakban a marhaveszteség volt :......................................... 6,858,300 ft. a költség.................................... 73,823 „ összesen 6,932,123 ft. egy hónapra tehát mintegy . , 154,000 „ A második (1 hónapos időszakban) a marhaveszteség volt .... 417,400 frt. a költség.................................._.___51,176 „ Összesen : 468,576 „ egy hónapra tehát mintegy . . 66,940 „ A harmadik (11 hónapos időszakban) ellenben a marhaveszteség..................... 104,600 frt. a költség mintegy__._ . . . . _ 50,000 Összesen : 154,600 „ egy hónapra számítva tehát . . 14,050 „ mely számok úgy aránylanak egymáshoz, mint : 11 : 47 : 1 . S ha nem tagadható is, hogy ez évben Magyarországon valamivel szelidebb lefolyású volt is a vész, amennyiben a megbetegedett marhákból , az első időszakban elveszett 64°/0, kigyógyult 35°/0, a második időszakban elveszett 51°/0, kigyógyult 41%, a harmadik időszakban elveszett 37%, kigyógyult 57%, mégis bátran állíthatni, hogy a fentebbi számokban kitüntetett kedvező eredmények legfőképen az alkalmazott rendszabályoknak köszönhetők. Ezen rendszabályok között elsősorban említendő a külön e czélra rendelt miniszteri biztosok kiküldése, kik a helyszínen egységes és gyors intézkedések által törekedtek a részt elfojtani, vagy megszorítani, továbbá azon intézkedésnek, hogy oly helyeken, hol a vész tömöttebben jelenkezett, és az elhurczolás veszélye nagyobb volt, szigorú katonai elzárolás alkalmaztatott. Így történt ez a jászkunsági, móriczgási és sztlászlói pusztákon, Nagy-Kőrös és Rákos-Keresztúr határán, valamint a bereg- és szepes megyei országszéleken Galliczia ellen. Erdélyre nézve, hol hasonló eljárás követtezett, de nem a Minisztérium közvetlen felügyelete alatt, az összehasonlításhoz szükséges részletes adatokról jelenleg nem rendelkezem, s ha itt kevésbé vigasztaló eredményt kellene felmutatnom, oka főleg abban van, hogy a vész különféle körülményeknél fogva már tetemesen elterjedt volt, mielőtt a fentebb érintett rendszabályok alkalmaztattak. A jövőre nézve kimerítő törvényjavaslat készült el a marhavész elleni rendszabályok alkalmazása iránt, mely ha felséged, és az országgyűlés szentesítését megnyerendő, alapos reményünk lehet ezen pusztító csapásnak időhaladtával lehető megszüntetésére. Jelentésem berekesztéséül említést teszek még némely kiküldetésekről, melyeket a közgazdászat egyik másik ágának teljesebb tanulmányoztatása és előmozdítására ez év folytában czélszerűeknek láttam, így hogy a legutóbb érintett tárgyhoz kapcsoljam előadásomat. Dr. Galambos egyetemi tanár kíséretében húsz fiatal állatorvos az ország költségén N. Kőrösre küldetett ki, hogy a nevezett tanár vezetése alatt alkalma nyíljék a marhavész természete és lefolyása iránt a helyszínen alapos gyakorlati ismereteket szerezni. Dr. Zsamár Vilmos és Tormay Béla tanárok pedig részt vettek, mint a magy. kormány küldöttei a m. é. szeptember havában Zürichben tartott állatorvosok congressusában és ezen küldetéssel kapcsolatban meglátogatták és tanulmányozták a külföld némely nevezetes állatgyógyintézeteit. A külföldi gazdasági tanintézetek tanulmányozása végett Sporzon Pál akkoriban műegyetemi tanár, jelenleg pedig a keszthelyi tanintézet igazgatója és vele Kodolányi Antal az orsz. gazd. egyesület segédtitkára utazták be a nyugati országok egy részét. A hazai szőlőművelés és borászat terén szerezendő tapasztalás és adatgyűjtés végett dr. Encz Ferencz és Gyürky Antal elismert tekintélyű borászok járták be az ország összes bortermelő vidékeit. A párisi világkiállítást pedig — különösen az ipar fejlődésének tanulmányozása és ismertetése végett dr Nendtvich Károly műegyetemi tanár látogatta meg, a kezelésem alatt álló országos közgazdasági alap költségén. Feladatául való még kitűzve Nendtvich tanárnak a kenderáztatás és törés jelen fejlettségi állapotát szemügyre venni; hazai földmivelésünkre nézve a nagyfontosságu ügyfelséged közgazdasági Minisztériumát szakadatlanul s reményiem nem sikertelenül foglalkoztatja. A cs. k. bécsi geologia intézet köldöttei által a magy. felvidéken tett földtani kutatásoknál végre felséged kormánya két, kellő előkészültséggel biró magyar ifjú alkalmazása által részesíté magát. Mindezen emlitett egyéneknek kiküldésük alkalmával tett tapasztalataik és működésükről szóló jelentés tétetvén kötelességgé , ezen nagyrészben már be is adott jelentések illő formában legközelebb közzé fognak tétetni. Mielőtt e jelentésemet bezárnám, engedje meg felséged, hogy ismételten jelezhessem, miként az, a kormánynak némely ágazatában való működésén felül — a nemzet nem egész egy évi anyagi munkásságának főbb mozzanatait akarta csak előtüntetni, azokat főleg, melyekkel a kormánynak állásánál fogva érintkezésbe kell jönni. Áttekintve jelen helyzetünket, azt kell hinnünk, hogy mindaz, ami itt elősorolva van, csak kezdetleges lendület, mely a szunnyadó erők ébredését, a régibb tőkéknek előnyösebb és a nemzet vagyonosodására kihatóbb,az újabbaknak gyümölcsöző elhelyezését tünteti fel. Nem mérhetők az alkotások oly mértékkel, mint az előhaladottabb világ vállalkozásai s beruházásai tüntetnek fel, és azért hazánkban sem fog ezen lendület másként, mint a kezdet feletti hazafias örömmel s az önbizalom erőt fokozó érzetével üdvözöltetni s messze kiható buzdításra, serken400.000 ft 600.000 ft 600.000 ft TÁRCZA. Farsangi tollrajv. Csernátonytól. (Vége.) Holdasy szeretett volna rám haragudni, de nem birt, mert örvendett, hogy megszabadult a kísértetektől. Sőt fogadást tett előttem,hogy a nagyvilág delnőit nem csábítja el többé még a papíron s a sorok közt sem, hanem odahagyja ezt az egész dicsőséget másoknak, ő maga megmaradván ellenállhatatlanul a szobacziczáknál, s hoc genus omne. „De hát — szóla aztán e bűnbánó poéta — ugyan mit csinált ez a veszett népség, mielőtt engem meglátott? Mert ha nem csalódom, itt nagy zaj és futkározás volt, midőn az az átkozott ajtó fölnyilt mögöttünk. Magam is kiváncsi lévén, javaslom, menjünk ki s nézzünk aztán be az ajtó kis kémablakán. És úgy tevénk, s amit láttunk, uj volt és meglepő. Pár percznyi várakozás után, az álruhák felugráltak fekhelyeikből, de laposan állottak mind, felül, hogy nincs még bennük semmi. De szétszaladtak azonnal, s szökdécseltek jobbra balra, mintha egy láthatlan lénynyel játszanának szembekötősdit, s a vak szellem kapkodásai elől ugranának meg. Az egyik azonban sarokba szorult, megfogatott, elvisstá magát, s erre ruházata felpuffadt, felül, hogy bujt bele valami, s álarczán fejék gyanánt pattant elő egy A betű. S ekkor indult meg igazában a tréfa. Mert ez a testesült magánhangzó igyekezett társat fogni magának, a minthogy fogott is egyet nem sokára, melynek homlokán egy B lett csillámlóvá- S ez igy ment tovább, mignem összevissza fogdosá egymást ismételten,sokszorosan, mind a 24 alak, s előttünk állott az egész ábéczé, nehány szót képezvén. Ekkor neki törtek egy mellékajtónak s eltűntek. Nyomukban voltunk mi is, s a második kémablakhoz rohantunk ellesni a rejtelem fejlődését ; s mit gondolsz, mit láttunk? A redoute nagy teremét, melybe omlott be minden oldalról a megszámlálhatatlan szavak szemkötött serege, s jön egy leírhatatlan czizefutás. Mint előbb a betűk, itt a szavak fogdosák egymást pajtásságba. S minden pár választott ismét más kettőt, s aztán füzért képezve, az előtáncsos főnév által rendeltetének olyan a milyen jelentőségbe,s járatott a cottillion, míg a zenekar felkiáltó jelei elhallgattak, sötétség lett, s mi is szépen elaludtunk. Már most — szóla itt hozzám a beszédes maszk — mit mondasz te mindéhez ? Hiszed-e a mit hallottál ? Hogyne ? hiszen igy készül akármennyi szerelmi bugás, otrombaság és mindenféle galimalias. Meglehet, hogy te és Holdasy komrád az álruhatárba tévedtetek s ott a genius loci érintése alatt — azaz, a lócza alatt — voltatok horkantó tanúi az egész históriának ; de ez nem von le semmit a tények hitelességéből. Úgy látszik, hogy maszkom titkát eltaláltam, mert felugrott, elneveté magát s tovább ment. Holdasy álma vagy kalandja — már a minek venni tetszik — nem lenne rosz mulatság ha valósulhatna. Avagy nem képezné-e a karnéval legfényesebb ünnepét azon báléj, melyen az idény szerelmes emlegéseiben, kötött és kötetlen vallomásaiban szereplő, kegyes és kegyetlen, áldott és átkozott delnők mind megjelennének ? De ugyan hol férhetne el serege azon isteni lényeknek, kik megénekeltetnek és megbeszélgeztettnek, kikhez sóhajok tilinkáztattak és görcsös nevetés hangzott, s kiktől az epedő poéta vérző szivének fekete könyükben áradozó rímei mindég megkapják az üdvözítő, zengedelmes jutalmat ? Ha az öntetszelgés képzelmi dámái, kik a no- vellistát „oly boldoggá“ tették, mind összejöhet- nének s megtestesült vagy legalább felruházott szellem-csapataik ráakadnának illető Holdasyjokra , az a redoute kielégítené tán a mi unatkozó embereinket is. Magamnak is van barátom, kit szeretnék látni ha Aurora hozzálépne s rámadna : Hát nem is köszöntesz ? Tán bizony nem is akarsz már ismerni ? Pedig csak minap történt, hogy leírtál tetőtül talpig, legtitkosabb szépséghibáimmal együtt, pajtásaidnak ! Hogyan feledheted el oly hamar , oly teljesen , a tündérnőt, kiről elmondád, mily nehezen hódolt meg ellenállhatatlanságodnak? Hát e szemek nem azon fekete nefelejtsek e még most is , melyeket vallomásid szerint ajkaid édes szokása volt harmatos kéjelgésre csókolni s üdvittasan virágoztatni ? És e hajerdő, melynek illatos sűrűjéből vánkost nyertél imádott fejed alá, nem hullámzik-e jelenleg is a szerelmi sóhajok játszi szellőjétől, mint két hét előtt, midőn ében árnyékában feküdt az urfi ? Ah ! hitelen, ez hát jutalma............ De elég ebből ennyi , mutatványul azon bálési jelenetekből, melyeket láthatnánk, ha a dalok, beszélyek és regények hősnői szembeállanának a magukból hőst csináló írókkal, s becsületbeli felvilágosítást kérnének nem egytől a ki sokkal compromittálóbb dolgokat gondol,k és tesz papiroson, mint gondolt Heine fehér elefántja egy párisi nő hírére, midőn elfogá e távoli angyal iránt a szerelem: Geheimnissvolle Sympathie : Er sah Sie nie, und denktan sie! Hanem abból, hogy az ily fantasticus mulatság nem valósítható, legkevésbé sem következik, hogy álarczos báljainkat érdekesebbekké tenni ne lehessen. Madame Emil de Girardin — ki Vicomte de Letoriéres név alatt írta páratlan szemléit a párisi élet heti eseményeiről — már régen megmondta, hogy az álozás tréfa nagyon élvezetes lehet, mihelyt a miveit osztályok néhány mindkét nemű vezetőjének kedve kerekedik egy kis összeesküvést rendezni az emberek vidám rászedésére. Csak a különféle szenvedélyeknek kell tért vetni : Othelot, Bomeot, Tartuffet találtákra szólitni s kész a mulatság. Ugyan fejtsenek ki egy kis életet arszlánaink , és arszlánnőink, legalább arra, hogy fővárosunk közönsége, fiatalsága, vontassék a nemesebb hangulatú időtöltések gyűlhelyére s nem pedig holmi Fincker Milik vendégszereplésének jövedelmeztetésére. Hiszen Pest olyan kis város még, hogy tisztességesen is lehetne mulatságos. A mivelt körök tagjai színről színre ismerik egymást s nincs édes titka senkinek, melyről az egész világ ne beszélne. Mi köbb-egyéb e nyilvános titkok illedelmes felhasználásánál arra, hogy egy álarczosbált mindég és átalánosan élvezetessé tegyen s még se sértse soha sem a jó ízlést, sem a discretiát? Ki kell csalni rejtekükből a lappangó sóvárgást, sáppadt féltékenységet, színlelt közömbösséget, bókoló irigységet, s akkor egy tömeg érzelem jön világra, mely csak addig untató és unatkozott, egy bálban, mig el nem árulja magát. Hány eszme káborog látatllanul — ani mula, vagula, blandula — a vigadóban, a hallgatás köpenyege alatt a nélkül, hogy érvet szerezne bárkinek is ? Nyilatkozatra kell vinni s meg lesz a mulatság. Igaz, hogy az ilyen néma eszme nagyon vigyáz magára, de kiváncsi ez is, s ezen gyöngesége folytán láthat, hallhat és érezhet valamit itt vagy amott a mi által lerántatik róla szótlanságának sikamlós köpenye, s előttünk áll a szőnek jelentőségében. Már pedig egy ah ! olyan sohaj-czipö s egy há h ! olyan unalom-saru lehet, hogy abból bizony az eszes ember gyakran vonhat következtetést az eszmealak elfedve maradt részeinek minőségére, szépségére vagy rútságára, férfiasságára vagy nőiességére, gonosz vagy ártatlan természetére is. S ha főleg az történik, hogy két ily szótartó eszme egy mindkettőjüket érdeklő tárgy előtt találkozván illető takaróját elejti és egymásra ismer , akkor felséges a tréfa. Pedig ilyen talákát lehet előidézni akár hányat csak kedv legyen rá s szellem a a társalmi életben. Nézd, nézd ! minő kezdet! szokta meg egy barátom, ki mellém ült, midőn az elmondott badarságokkal foglalkozom. Miféle kezdet ? Hát ott az a gyönyörűséges czipő, s benne az a piezi láb, mely gyermekkéznek is beillenék, s most akar belépni a kis terembe, de valaki megállt rá az ajtónál. Vigyázz ! most jön a folytatás ! S a folytatás méltó volt a kezdethez, mert a belépett alak valóban gyönyörű volt. S barátom boldog lett, mert megszólíttatok általa. Hogy mi lett a vége , nem tudom. E dominót, egyébiránt láttam később is. Akkor ült, de lábacskáját időnként látni hagyá. Bizonyosan előtte sem titok szépséges kicsinységük. Van egy angol költő — Sir John Suckling — kinek sok verse közül Británia emlékezetében csak a következő három sor maradt meg : Her feet beneath her petticoat Like little nace stole in and out ; As if they feared the light. Lábai a szoknya alatt Mint egérkék járkáltak, S mintegy félve a világot Most ki majd bebujkáltak. Fogadják ismeretlen dominóm fehér egérkéi e verssorokat emlékül albumokba. Hát te mit szólsz a frakkhoz ? Meglátjuk ki mered e mondani nézetedet ezen kényes kérdésben is. írj róla egy apróságot, ha van rá bátorságod. Ezt egy zöld domino méltóztatott nekem mondani, midőn épen elmenőben voltam. Legyen kedved szerint nyájas maszk. Hanem engedd meg, hogy előbb lássam az urak bálját kedden az Európában s a jogászokét szerdán a vigadóban. Akkor aztán lesz szerencsém tudati , veled is egy tárczaczikkben, hogy milyen volt ez a két mulatság s mit tartok én a frakkról. Addig domino vobiscum!___________ Folytatás a mellékleten.