A Hon, 1868. január (6. évfolyam, 2-25. szám)

1868-01-29 / 23. szám

egy kisebb t­űzkármentesítő kölcsönös­­ biztositó “Szentc .. n, s egy általános kölcsönös biztosító bank „Transsylvania“ Nagyszeben­ben. Új gyári vállalataink közül első sorban nagy­szerű gőzmalmi vállalatainkat említem : így ke­letkezett : a pesti „Victória“ gőzmalom 450,000 ft alaptő­kével a temesvári gőzmalom Keletkező félben vannak : az „Unió“ gőzmalom Pesten az „Erzsébet“ a király serfőző és gőzmalom részvény társaság Pesten 1,000000 ft “ az első nagyváradi gőzmalom, a kecskeméti gazdasági gőzmalom 60.000 ft “ az első aradi gőzmalom és fűrész­gép társaság, (egyelőre 400,000 ft .) a pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága egyelőre 400,000 fttal. A nyitrai, irsai, kőszegi, bajai gőzmalmok sat. fVjTöbb már azelőtt fenállott gőzmalmi vállalat, részvény­társasággá alakult át, s ezzel együtt tetemesen kiterjesztő üzletét. Ilyenek: a pesti „Árpád gőzmalom 375,000 ft alaptőké­vel, a budai király 250,000 ft „ Végül említendő, hogy : a szegedi kiviteli gőzmalom és vízvezetéki tár­sulat Bécsből Pestre tette át székhelyét. Egyéb gyári vállalatok, melyek a szóban le­vő idő alatt keletkeztek : Első újpesti szeszfinomító részvénytársaság 500,000 ft alaptőkével Első magyar gépgyár részvény­társulat 600,000 ft „ Első magy. len és kenderfonoda Késmárkon 200,000 ft „ Első magy. kártély fonoda 600,000 ft „ A pécsi briguette gyár 200,000 ft „ Az első magy. gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat Pesten 300.000 ft „ Tőkeszaporitás történt : 500.000 fttal a volt pesti szeszfinomitó részvény­­társaságnál, mely egyúttal czimét első magyar szeszfinomitó részvénytársaságra változtatta. Alakulóban pedig vannak : A pesti gyapjúmosó részvénytársulat egyelőre 200,000 ft A­z Alturiai sreszégető és ólomfinomító részvény­társaság 300,000 ft Az első magy. részvény serfözöde egyelőre 1 millió ft Az erdélyi gyapjú kézműgyár 600,000 ft A vasúti vagyon, gőzhajó és gazdasági gépgyár Pesten. Szinte Pesten az első magy. részvény társaság vasúti kocsik, és egyéb eszközök előállítására egyelőre 1 millió ft A pesti bőrgyár részvény­társaság 600,000 ft A Bákóczi hilyói vasszer gyár Kassán A Nagyváradi szeszfinomító részvénytársaság. Az első magy. vegyészi gyártmány és stearin gyertya - gyári részvény társaságit*® ^ 600.000 ft Egy újvegyészijgyár gozes só felhasználása mel­lett. Gyarapodtak és szaporodtak a mellett közle­kedési és ezzel összefüggő egyéb vállalataink is, így a győri gőzhajózási társaság 100.000 ftnyi új részvények kibocsátása mellett megszaporító forgalmi eszközeit. Szegeden felséged 1. f. enge­délyezése mellett egy uj gőzhajózási társaság alakult. Legújabban pedig Pesten keletkezik egy uj ily nemű vállalat a pesti tehergőzhajózá­­si és rakmány kölcsönadó részvénytársaság egye­lőre­­ fél millió ft alaptőkével és a­­ nagy von­tató gőzhajózási részvénytársaság 1,200,000 ft alaptőkével. """“Jövő évben­ a középdunai most magyar gőz­­hajózási társaság is jelentékeny módon kiter­jeszti üzletét, s e czélból tőkéjét 400,000 ftról 1 millió ftra emelte. 1. Egyéb keletkezőséiben levő vállalatok közül megemlítem még, az első magy. gabona és liszt aktári társaságot ; a magy. általános hitelbank­­tal tervezett hasonló vállalatot ; a Pesten ala­kuló építő részvénytársaságot, melyek után át-­­­térek a hazai ipar egy nevezetes ágára, a vas­iparra. Magyarország vasipara, mely az összes ausz­triai vasiparral együtt 1858 óta hanyatlott, a le­folyt év 2-ik negyede óta gyors és váratlan emel­kedésnek indult. Nem csak hogy a nagy nyers vas készletek növekedő ár­akban mind elkeltek, hanem a vaskohók alig bírnak a folyó szükség­letnek megfelelni. Számos szünetelő kohó ismét felszereltetik, újak épülnek , s ha ezek folya­matba jönnek, 1868. év folytán Felsőmagyaror­­szág nyers­vas termelése könnyen érhet el 1,200,000 mázsát. A finomított vasnak fogyasz­tása is mindegyre nő, mivel a többek közt a bő termés folytán módja nyílik a gazdaközönségnek évek óta elhanyagolt vasszükséglete pótlására. Az épülő kasza-oderbergi és a tervben levő hatvan-miskolcz-gömöri vasútvonalak segítségé­vel a felső magyarországi vasipar kőszénre fogja fektetni termelését, mi egyrészt a vasnak olcsó­ságát eredményezendi, másrészt pedig Borsod- és Nógrád megyék kőszén-gazdag vidékeire te­­relendi a vasfinomítást, a­mint is tényleg két vállalat van már tervben (egyik a salgó­tarjáni, másik a diós­győri kőszén telepek közelében), mely összesen 5—600,000 mázsa nyers vasat fog feldolgozni. Jövőre a vasúti hálózatnak kiterjesztése, úgy saját vasszükséglete, mint azon körülmény ál­tal, hogy a vasipart közvetlen összeköttetésbe hozza egyrészt a kőszéntelepekkel, másrészt a morva sziléziai és bécs-pesti piac­okkal s a fo­gyasztó tiszavidék nyersterményeivel, alapos kilátást nyújt a felsőmagyarországi vasipar tar­tós megszilárdulására. A kézmű­ipar terén sokat kell még a jövőtől várnunk, de biztos reményünk lehet arra, hogy a tevékenység e téren is, ha a v v­iszontagságos idők nem látogatandják meg e hazát, szakadat­lanul folyni és fejlődni fog. Az egyesülési szel­lem itt is nyilatkozik s nem kétlem, hogy a mun­kásság e téren is meg fog indulni. Legörvendetesebb mozzanat e részben az orsz. magy. iparegyesület megalakulása, az ország központján, Pesten. Tagjainak száma jelenleg 1700 s hogy eddig még többre nem növekedett, oka főleg az, mert alakulása épen az ország po­litikai életének legmozgalmasabb időszakába esik. Most azonban már elmúlván ez idő az egye­sület élén álló férfiak ügyszeretete és buzgósága kezeskedik arról, hogy ez intézet mindegyre nagyobb terjedelmet nyerend, mind több részve­vőt vonand körébe, s czéljait is az ipar­élet több-több ágában fogja létesíteni. Ezen czélok legtöbbike az iparos szaknevelés előmozdítása, melynek hiánya a magy. iparos osztály előművetelét szerfölött akadályozza. Az egyesület kebelében épen most készült el egy tervezet, mely szerint nagyobb számú magyaror­szági és erdélyi városban 3 osztályú esti és va­sárnapi ipar­iskolák állíttatnának fel, melyeknek mérsékelt költségei a helybeli iparosok, maga a helyhatóság és az orsz. iparegyesület hozzájáru­lása mellett födöztetnének. A helyes kezdet re­mélhetőleg utánzásra fog találni az országban és felségednek a nemzet minden osztálya fe­lett egyaránt őrködő bölcsessége jóváhagyását adandja kormánya azon szándékához, hogy ezen nagyfontosságú czél létesítéséhez az állam mér­sékelt segélye is hozzájáruljon. Az orsz. iparegylet más tekintetben is hasznos eszköze lesz az ország anyagi érdekeinek elő­mozdítására, a­mennyiben közegei által az ipar statistika összeállításában is közre fog működni és egy szaklap megindítása, minta és szerszám gyűjtemények, ipar kiállítások,jjutalmak oszto­gatása , szakbeli tanácsadás útján gyakorlati ismereteket terjesztene. Az ipar fejlődésére kétségtelen jó hatással lévén az ipar és kereskedelmi kamarák is, a fennálló kamarák küldötteinek kihallgatása mel­lett törvényjavaslatot dolgoztam ki, mely e ka­maráknak jelenlegi politikai institutióinkkal való összhangzásba hozatalát s ezzel együtt újabb rendezését czélozza. Ezen törvényjavaslat készen van, és felséged jóváhagyása után az or­szággyűlés elé fog terjesztetni, mihelyt az ismét egybegyülend. Ugyanazon stádiumban van az uj ipartörvény s a­mit előbb kell­ említenem, az uj kereske­delmi törvény is, míg a bán­yaipart szabályozó magyar bányajognak a kor igényeinek megfe­lelő alakban való átdolgozhatása végett terje­delmes előmunkálatok folynak, maguknak a bányaiparosoknak nyújtatván alkalmuk kíván­ságaiknak és javaslataiknak előterjesztésére.­­Végül még egy eseményről kell említést ten­nem, mely jótékony befolyással volt az elmúlt évben földművelési érdekünk mellett hazai ipa­runkra is. A párisi világkiállítást értem, mely ha­­zánkra kiterjedő eredményeire örömmel tekint­hetünk annyiban, hogy az ott megjelent 300-at meghaladó hazai kiállító közül összesen 161 ré­szesült kitüntetésben, jelesül 17 nyert aranyér­met 42 ezüstöt, 53 bronz­érmet és 49 dicsérő ok­levelet. A pesti iparosok azon hazafias áldozatot hoz­ták, hogy a kiállításra saját költségükön öt fia­tal iparűző egyént küldöttek ki okulás végett. Ezek számát felséged kormánya a maga részéről más öttel szaporította. Óhajtható csak az lett volna, hogy a magy­ felelős kormány közvetlenül s maga idején be­folyhatott volna a világkiállításnak Magyarorszá­got illető rendezésébe, s így az ott történteket saját felelőssége alá vehette volna. A volt kor­mányszék által kiküldött három magyarországi biztosnak jelentései egyébiránt megfelelő alak­ban közzé fognak tétetni. Áttérek ezek után a földmivelés ez időszaki mozzanataira. Közgazdaságunknak még sokáig legnevezetesebb ága a földmivelés leend. Tö­mérdek okszerű javításra s beruházásokra van en­nek még szüksége. Maga a fejlődés e téren ter­mészeténél fogva halkabb s jelenségeiben ne­hezebben észlelhető s igy az e térem­ mozgalom­nak kevésbbé élénk képe volna nyújtható, még azon esetre is ha nem épen közgazdasági éle­tünk ez ága lett volna a legutolsó időben legin­kább sújtva. Ez év áldása azonban kiválólag földmivelési­­ osztályunkra hatott ki, s ha miként feljebb em­­lítem a termés és árak kedvezményét ez osztály leginkább a lefolyt utolsó évek bajainak orvos­lására volt is kénytelen fordítani, tagadni nem lehet azt sem, hogy magán a földmivelési téren is történtek igen üdvös és igen czélszerű beru­házások. Eredményeinél fogva az elsők közé so­rozom itt a gőzcséplők számának nevezetes sza­porodását s ezt felségednek azért mutatom fel, mert a vasúti összeköttetések és a gőzhajózási fejlődések után a kellő munkaerőt nélkülöző ha­zánkban a gőzcséplők elterjedésének tulajdoní­tom,­­ hogy ez évi nagy gabona kivitelünk ily rögtönzötten és váratlanul lehetséges lett. A kül­föld által igénylett gabonát sem mennyiségben sem minőségben nem lett volna az ország képes a piac­okra vetni, ha nem bírnák már az előállí­tás azon kifejlettségét és biztosságát, mely a cséplés e­leme által eszközölhető. A külföldön mutatkozó szükségek fedezésére tehát mi vol­tunk az elsők képesítve. Fölséged előtt ismeretesek a bajok, melyek a gabona-kivitelben mutatkoztak. Vasúti össze­köttetéseink, mint már fentebb szintén megérin­teni alkalmam volt, ily belföldi termés s ily kül­földi szükséglet igényeinek kielégítésére elégte­leneknek bizonyultak be. E bajokon segítve lesz nagy részben már az által is, ha az alföld-fiumei kassa-oderbergi vasutak elkészülnek és általuk új kiviteli erők támadnak észak és délnyugat felé. E nagyobb mérvű gabona kivitel közvetlen eredményein az idegen pénz beszivárgásán s a tőke szaporodásán kivül nyeremény még az is, hogy a külföldi kereskedés szélesebb összekötte­téseket alakított hazánk kereskedésével, hazánk termelő s forgalmi képességét ismerni tanulta; szóval utat nyitott, érintkezési szálakat fűzött jövőre, melyek mellett a kereskedő a nagyobb kis­­ebb mérvben a jövőben biztosabban s könynyeb­­ben folyhat. Nevezetes szolgálatokat tettek már régebben a földmivelés érdekeinek a gazdasági egyletek. Ez egyletek száma e rövid időszak alatt örvendetesen szaporodott, így alakult az abaúj-tornai, a biharmegyei, a gömöri, a borsodi, a kassai és debreczeni gazdasági egylet, a ker­tészeti egylet Debreczenben, a gyakorlati ker­tészeti társulat Pesten. Átalakíttatott az orszá­gos erdészeti egylet és alakulóban van még a mármarosi gazdasági egylet. A hazai gazdasági egyletek tényleges műkö­dését ez évben úgy látszik a politikai átalakulás mozgalmai szorították itt-ott háttérbe, de remé­nyem van s nagy veszteségnek tartanám ha e remény nem teljesülne, hogy az oly szép tevé­kenységet tanúsított s nem egy eredményt mu­tatott egyletek visszanyervén a közélet immár törvényesen szabályozott menetét — újra felka­rolják érdekeltjeik s az ország földmivelési ügyé­nek ápolását, s haladni fognak a pályán, me­lyen a siker majdnem látatlanul alakul, de mely épen azért nyújt talán nagyobb hazafi örömet, mint bármely más iparág, mert azt csak soha nem szünetelő ápolás rideg fáradozás hosszú s a kezdetre nem egyszer visszatérő kitartás küz­di ki. A földmivelés terén sikert nagy részben a gazdasági tanintézetektől várhatni. Úgy tekintet­tem, hogy kötelességem felséged e részbeni szán­dékait telhetőleg valósítani. Felséged megren­­delé a keszthelyi és debreczeni gazdasági tanin­tézetek felállítását. Első gondjaim közé sorolom tehát a keszthelyi tanintézet többnemű hiányos­ságait orvosolni. Ez intézet új igazgatót nyert, tanerői kiegészíttettek, gazdasági beruházása növeltetett , kertjének jobb karba hozására az intézkedések megtörténtek. Tanulói száma is folyvást szaporodik. A debreczeni gazdasági intézet földmives is­kolája 20 tanulóval a mult évben megnyittatott s a gazdaság megindítására a szükséges beruhá­zások megtörténtek. A felsőbb tanintézet a kel­lő előkészületek után a jelen év október havá­ban fog megnyittatni. “1”A mellett folynak az előmunkálatok az iránt, hogy ily gazdasági tanintézet állíttassák egy Er­délyben, egy felső Magyarországon, s meg egy földmives iskola Hradeken. A lótenyésztés előmozdítására szánt dijak ez évben is, mint rendesen, kiadattak, s a kormány meggyőződése e rendszabály üdvös voltáról meg­erősödött. A nemesebb lófaj tenyésztése czéljá­­ból felséged által 1859. évben tett alapítvány­ból nemes tenyészanyag beszerzésére 40.000 ft fordíttatott ez évben, a­mi 14 darab jeles telivér kanczának és egy ménnek behozatalát tette le­hetségessé Angolországból. Elárvereztetésük igen kedvező eredménynyel ment végbe, s ez bizonyí­tékul szolgál az alapítvány rendeltetésének si­kerességéről. Marha­tenyésztésünk ellenben fájdalom ez év­ben sem kerülte el az évek óta súlyosan reá ne­hezedett csapást, a keleti marhavészt. De teljes megnyugvással mondhatom, felséged kormánya megtett mindent, mit az ország sajátszerű gaz­dasági viszonyainak s az adott körülmények te­kintetbe vétele mellett jó lélekkel tehetett, S hogy működése nem volt eredménytelen s az eszközök nem rosszul választottak, mutatja a következő statistikai összehasonlítás a mult évek tapasztalásaival: 1861. September havától 1865 május haváig Magyarországon összesen 530 helyen uralkodott a vész és 834,166 marha létszámból elveszett a lebunkozottakat is beleértve.1137,126 db 16.1/2% 1866. júliustól 1867. január végéig ösz­­szesen 150 helyen 74043­­ létszámból 8348 ............................... . 11.3 % 1867 februártól 1867­ végeig össz. 51 he­lyen 32263 létszámból 2092 . . . 6. ‘A0/» S ha az elveszett értéket (egy-egy marha árát átlag 50 ftra tévén), és a vész alkalmából (bun­kózásokra, utaztatásokra,napdijakra stb.) tett or­szágos költséget vesszük az összehasonlítás alap­jául. Az első 1861—1865-ig összesen 3 év és 9 hó­napra terjedő időszakban a marhaveszteség volt :......................................... 6,858,300 ft. a költség.................................... 73,823 „ összesen 6,932,123 ft. egy hónapra tehát mintegy . , 154,000 „ A második (1 hónapos időszakban) a marhaveszteség volt .... 417,400 frt. a költség.................................._.___51,176 „ Összesen : 468,576 „ egy hónapra tehát mintegy . . 66,940 „ A harmadik (11 hónapos időszakban) el­lenben a marhaveszteség..................... 104,600 frt. a költség mintegy__._ . . . . _ 50,000 Összesen : 154,600 „ egy hónapra számítva tehát . . 14,050 „ mely számok úgy aránylanak egymáshoz, mint : 11 : 4­7 : 1 . S ha nem tagadható is, hogy ez évben Ma­gyarországon valamivel szelidebb lefolyású volt is a vész, a­mennyiben a megbetegedett mar­hákból , az első időszakban elveszett 64°/0, kigyógyult 35°/0, a második időszakban elveszett 51°/0, kigyó­gyult 41%, a harmadik időszakban elveszett 37%, kigyó­gyult 57%, mégis bátran állíthatni, hogy a fentebbi számok­ban kitüntetett kedvező eredmények legfőké­­pen az alkalmazott rendszabályoknak köszön­hetők.­­ Ezen rendszabályok között első­sor­ban említendő a külön e czélra rendelt minisz­teri biztosok kiküldése, kik a helyszínen egysé­ges és gyors intézkedések által törekedtek a részt elfojtani, vagy megszorítani, továbbá azon intézkedésnek, hogy oly helyeken, hol a vész tö­möttebben jelenkezett, és az elhurczolás veszélye nagyobb volt, szigorú katonai elzárolás alkal­maztatott. Így történt ez a jászkunsági, móricz­­gási és szt­lászlói pusztákon, Nagy-Kőrös és Rá­­kos-Keresztúr határán, valamint a bereg- és sze­­pes megyei ország­széleken Galliczia ellen. Er­délyre nézve, hol hasonló eljárás követtezett, de nem a Minisztérium közvetlen felügyelete alatt, az összehasonlításhoz szükséges részletes ada­tokról jelenleg nem rendelkezem, s ha itt kevés­bé vigasztaló eredményt kellene felmutatnom, oka főleg abban van, hogy a vész különféle kö­rülményeknél fogva már tetemesen elterjedt volt, mielőtt a fentebb érintett rendszabályok alkal­maztattak. A jövőre nézve kimerítő törvényjavaslat ké­szült el a marhavész elleni rendszabályok alkal­mazása iránt, mely ha felséged, és az ország­gyűlés szentesítését megnyerendő, alapos remé­nyünk lehet ezen pusztító csapásnak időhalad­tával lehető megszüntetésére. Jelentésem berekesztéséül említést teszek még némely kiküldetésekről, melyeket a közgazdá­szat egyik másik ágának teljesebb tanulmányoz­­tatása és előmozdítására ez év folytában czélsze­­rűeknek láttam, így hogy a legutóbb érintett tárgyhoz kap­csoljam előadásomat. Dr. Galambos egyetemi tanár kíséretében húsz fiatal állatorvos az or­szág költségén N. Kőrösre küldetett ki, hogy a nevezett tanár vezetése alatt alkalma nyíljék a marhavész természete és lefolyása iránt a hely­színen alapos gyakorlati ismereteket szerezni. Dr. Zsamár Vilmos és Tormay Béla tanárok pedig részt vettek, mint a magy. kormány kül­döttei a m. é. szeptember havában Zürichben tartott állatorvosok congressusában és ezen kül­detéssel kapcsolatban meglátogatták és tanul­mányozták a külföld némely nevezetes­ állat­gyógyintézeteit. A külföldi gazdasági tanintézetek tanulmányo­zása v­égett Sporzon Pál akkoriban műegyetemi tanár, jelenleg pedig a keszthelyi tanintézet igaz­gatója és vele Kodolányi Antal az orsz. gazd. egyesület segéd­titkára utazták be a nyugati or­szágok egy részét. A hazai szőlőművelés és borászat terén szere­zendő tapasztalás és adatgyűjtés végett dr. Encz Ferencz és Gyürky Antal elismert tekintélyű bo­rászok járták be az ország összes bortermelő vi­dékeit. A párisi világkiállítást pedig — különösen az ipar fejlődésének tanulmányozása és ismertetése végett dr Nendtvich Károly műegyetemi tanár látogatta meg, a kezelésem alatt álló országos közgazdasági alap költségén. Feladatául való még kitűzve Nendtvich tanár­nak a kenderáztatás és törés jelen fejlettségi állapotát szemügyre venni; hazai földmivelé­­sünkre nézve a nagyfontosságu ügy­felséged köz­­gazdasági Minisztériumát szakadatlanul s re­ményiem nem sikertelenül foglalkoztatja. A cs. k. bécsi geologia intézet köldöttei által a magy. felvidéken tett földtani kutatásoknál végre felséged kormánya két, kellő előkészültséggel bi­­ró magyar ifjú alkalmazása által részesíté magát. Mindezen emlitett egyéneknek kiküldésük al­kalmával tett tapasztalataik és működésükről szóló jelentés tétetvén kötelességgé , ezen nagy­részben már be is adott jelentések illő formában legközelebb közzé fognak tétetni. Mielőtt e jelentésemet bezárnám, engedje meg felséged, hogy ismételten jelezhessem, miként az, a kormánynak némely ágazatában való műkö­désén felül — a nemzet nem egész egy évi anya­gi munkásságának főbb mozzanatait akarta csak előtüntetni, azokat főleg, melyekkel a kormány­nak állásánál fogva érintkezésbe kell­ jönni. Áttekintve jelen helyzetünket, azt kell hin­nünk, hogy mind­az, ami itt elősorolva van, csak kezdetleges lendület, mely a szunnyadó erők ébredését, a régibb tőkéknek előnyösebb és a nemzet vagyonosodására kihatóbb,az újabbaknak gyümölcsöző elhelyezését tünteti fel. Nem mérhe­tők az alkotások oly mértékkel, min­t az előha­­ladottabb világ vállalkozásai s beruházásai tün­tetnek fel, és azért hazánkban sem fog ezen len­dület másként, mint a kezdet feletti hazafias örömmel s az önbizalom erőt fokozó érzetével üdvözöltetni s messze kiható buzdításra, serken­400.000 ft 600.000 ft 600.000 ft TÁRCZA. Farsangi tollrajv. Csernátonytól. (Vége.) Holdasy szeretett volna rám haragudni, de nem birt, mert örvendett, hogy megszabadult a kísértetektől. Sőt fogadást tett előttem,hogy a nagyvilág del­nőit nem csábítja el többé még a papíron s a sorok közt sem, hanem odahagyja ezt az egész dicső­séget másoknak, ő maga megmaradván ellenáll­hatatlanul a szobacziczáknál, s hoc genus omne. „De hát — szóla aztán e bűnbánó poéta — ugyan mit csinált ez a veszett népség, mielőtt engem meglátott? Mert ha nem csalódom, itt nagy zaj és futkározás volt, midőn az az átkozott ajtó fölnyilt mögöttünk. Magam is kiváncsi lévén, javaslom, menjünk ki s nézzünk aztán be az ajtó kis kémablakán. És úgy tevénk, s a­mit láttunk, uj volt és meglepő. Pár percznyi várakozás után, az álruhák fel­ugráltak fekhelyeikből, de laposan állottak mind, felül, hogy nincs még bennük semmi. De szétszaladtak azonnal, s szökdécseltek jobbra balra, mintha egy láthatlan lénynyel ját­szanának szembekötősdit, s a vak szellem kap­kodásai elől ugranának meg. Az egyik azonban sarokba szorult, megfogatott, elvisstá magát, s erre ruházata felpuffadt, felül, hogy bujt bele va­lami, s álarczán fejék gyanánt pattant elő egy A betű. S ekkor indult meg igazában a tréfa. Mert ez a testesült magánhangzó igyekezett társat fogni magának, a minthogy fogott is egyet nem soká­ra, melynek homlokán egy B lett csillámlóvá- S ez igy ment tovább, mignem összevissza fogdosá egymást ismételten,sokszorosan, mind a 24 alak, s előttünk állott az egész ábéczé, nehány szót képezvén. Ekkor neki törtek egy mellékajtónak s eltűntek. Nyomukban voltunk mi is, s a máso­dik kémablakhoz rohantunk ellesni a rejtelem fejlődését ; s mit gondolsz, mit láttunk? A re­doute nagy teremét, melybe omlott be minden oldalról a megszámlálhatatlan szavak szemkö­tött serege, s jön egy leírhatatlan czi­zefutás. Mint előbb a betűk, itt a szavak fogdosák egy­mást pajtásságba. S minden pár választott ismét más kettőt, s aztán füzért képezve, az előtán­­csos főnév által rendeltetének olyan a milyen jelentőségbe,s járatott a cottillion, míg a zenekar felkiáltó jelei elhallgattak, sötétség lett, s mi is szépen elaludtunk. Már most — szóla i­tt hozzám a beszédes maszk — mit mondasz te mindéhez ? Hiszed-e a mit hallottál ? Hogyne ? hiszen igy készül akármennyi sze­relmi bugás, otrombaság és mindenféle galima­lias. Meglehet, hogy te és Holdasy komrád az álruhatárba tévedtetek s ott a genius loci érintése alatt — azaz, a lócza alatt — vol­tatok horkantó tanúi az egész históriának ; de ez nem von le semmit a tények hitelességéből. Úgy látszik, hogy maszkom titkát eltaláltam, mert felugrott, elneveté magát s tovább ment. Holdasy álma vagy kalandja — már a mi­nek venni tetszik — nem lenne rosz mulatság ha valósulhatna. Avagy nem képezné-e a karnéval legfénye­sebb ünnepét azon báléj, melyen az idény sze­relmes emlegéseiben, kötött és kötetlen vallo­másaiban szereplő, kegyes és kegyetlen, áldott és átkozott delnők mind megjelennének ? De ugyan hol férhetne el serege azon isteni lényeknek, kik megénekeltetnek és megbeszé­­lgeztettnek, kikhez sóhajok tilinkáztattak és görcsös nevetés hangzott, s kiktől az epedő poé­ta vérző szivének fekete könyükben áradozó rímei mindég megkapják az üdvözítő, zengedel­­mes jutalmat ? Ha az öntetszelgés képzelmi dámái, kik a no-­­ vellistát „oly boldoggá“ tették, mind összejöhet-­­ nének s megtestesült vagy legalább felruházott szellem-csapataik ráakadnának illető Holdasy­­jokra , az a redoute kielégítené tán a mi unat­kozó embereinket is. Magamnak is van barátom, kit szeretnék látni ha Aurora hozzálépne s rám­adna : Hát nem is köszöntesz ? Tán bizony nem is akarsz már is­merni ? Pedig csak minap történt, hogy leírtál tetőtül talpig, legtitkosabb szépséghibáimmal együtt, pajtásaidnak ! Hogyan feledheted el oly hamar , oly teljesen , a tündérnőt, kiről el­­mondád, mily nehezen hódolt meg ellenáll­hatatlanságodnak? Hát e szemek nem azon fekete nefelejtsek e még most is , melye­ket vallomásid szerint ajkaid édes szokása volt harmatos kéjelgésre csókolni s üdvittasan virá­­goztatni ? És e hajerdő, melynek illatos sűrűjé­ből vánkost nyertél imádott fejed alá, nem hul­­lámzik-e jelenleg is a szerelmi sóhajok játszi szellőjétől, mint két hét előtt, midőn ében ár­nyékában feküdt az urfi ? Ah ! hitelen, ez hát jutalma............ De elég ebből ennyi , mutatványul azon bálési jelenetekből, melyeket láthatnánk, ha a dalok, beszél­yek és regények hősnői szembeál­­lanának a magukból hőst csináló írókkal, s becsületbeli felvilágosítást kérnének nem egy­től a ki sokkal compromittálóbb dolgokat gondol,­k­ és tesz papiroson, mint gondolt Heine fehér elefántja egy párisi nő hírére, midőn elfogá e távoli angyal iránt a szerelem: Geheimnissvolle Sympathie : Er sah Sie nie, und denktan sie! Hanem abból, hogy az ily fantasticus mulatság nem valósítható, legkevésbé sem következik, hogy álarczos báljainkat érdekesebbekké tenni ne lehessen. Madame Emil de Girardin — ki Vicomte de Letoriéres név alatt írta páratlan szemléit a pá­risi élet heti eseményeiről — már régen meg­mondta, hogy az álozás tréfa nagyon élvezetes lehet, mihelyt a miveit osztályok néhány mind­két nemű vezetőjének kedve kerekedik egy kis összeesküvést rendezni az emberek vi­dám rászedésére. Csak a különféle szenvedé­lyeknek kell tért vetni : Othelot, Bomeot, Tar­­tuffet találtákra szólitni s kész a mulatság. Ugyan fejtsenek ki egy kis életet arszlánaink , és arszlánnőink, legalább arra, hogy fővárosunk közönsége, fiatalsága, vontassék a nemesebb hangulatú időtöltések gyű­lhelyére s nem pedig holmi Fincker Milik vendégszereplésének jöve­­delmeztetésére. Hiszen Pest olyan kis város még, hogy tisz­tességesen is lehetne mulatságos. A mivelt körök tagjai színről színre ismerik egymást s nincs édes titka senkinek, melyről az egész világ ne beszélne. Mi köb­b-egyéb e nyilvános titkok ille­delmes felhasználásánál arra, hogy egy álarczos­­bált mindég és átalánosan élvezetessé tegyen s még se sértse soha sem a jó ízlést, sem a discretiát? Ki kell csalni rejtekükből a lappangó sóvárgást, sáppadt féltékenységet, színlelt kö­zömbösséget, bókoló irigységet, s akkor egy tö­meg érzelem jön világra, mely csak addig untató és unatkozott, egy bálban, mig el nem árulja magát. Hány eszme káborog látatllanul — ani mu­la, vagul­a, blandula — a vigadóban, a hallgatás köpenyege alatt a nélkül, hogy érvet szerezne bárkinek is ? Nyilatkozatra kell vinni s meg lesz a mulatság. Igaz, hogy az ilyen néma eszme nagyon vi­gyáz magára, de kiváncsi ez is, s ezen gyönge­­sége folytán láthat, hallhat és érezhet valamit itt vagy amott a mi által lerántatik róla szótlan­ságának sikamlós köpenye, s előttünk áll a sző­nek jelentőségében. Már pedig egy ah ! olyan sohaj-czipö s egy h­á h ! olyan unalom-saru le­­het, hogy abból bizony az eszes ember gyakran vonhat következtetést az eszmealak elfedve ma­radt részeinek minőségére, szépségére vagy rút­ságára, férfiasságára vagy nőiességére, gonosz vagy ártatlan természetére is. S ha főleg az tör­ténik, hogy két ily szótartó eszme egy mind­kettőjüket érdeklő tárgy előtt találkozván ille­tő takaróját elejti és egymásra ismer , akkor fel­séges a tréfa. Pedig ilyen talákát lehet előidézni akár hányat csak kedv legyen rá s szellem a a társalmi életben. Nézd, nézd ! minő kezdet! szok­ta meg egy barátom, ki mellém ült, midőn az elmondott ba­darságokkal foglalkozom. Miféle kezdet ? Hát ott az a gyönyörűséges czipő, s benne az a piezi láb, mely gyermekkéznek is beillenék, s most akar belépni a kis terembe, de valaki megállt rá az ajtónál. Vigyázz ! most jön a foly­ta­t­á­s ! S a foly­tatás méltó volt a kezdethez, mert a belépett alak valóban gyönyörű volt. S barátom boldog lett, mert megszólíttatok általa. Hogy mi lett a v­é­g­e , nem tudom. E dominót, egyéb­iránt láttam később is. Akkor ült, de lábacs­káját időnként látni hagyá. Bizonyosan előtte sem titok szépséges kicsinységük. Van egy angol költő — Sir John Suckling — kinek sok verse közül Británia emlékezetében csak a követ­kező három sor maradt meg : Her feet beneath her petticoat Like little nace stole in and out ; As if they feared the light. Lábai a szoknya alatt Mint egérkék járkáltak, S mintegy félve a világot Most ki majd be­bujkáltak. Fogadják ismeretlen dominóm fehér egérkéi e verssorokat emlékül albumokba. Hát te mit szólsz a frakkhoz ? Meglátjuk ki mered e mondani nézetedet ezen kényes kérdés­ben is. írj róla egy apróságot, ha van rá bátor­ságod. Ezt egy zöld domino méltóztatott nekem mon­dani, midőn épen elmenőben voltam. Legyen kedved szerint nyájas maszk. Hanem engedd meg, hogy előbb lássam az urak bálját kedden az Európában s a jogászokét szerdán a vigadóban. Akkor aztán lesz szerencsém tudati , veled is egy tárczaczikk­ben, hogy milyen volt ez a két mulatság s mit tartok én a frakkról. Addig domino vobiscum!___________ Folytatás a mellékleten.

Next