A Hon, 1868. április (6. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-01 / 76. szám

hogy talált könyvjegyzéket, mely a Corvin könyv­tárában létezett könyvek czimeit tartalmazza, e könyvek Bécsbe vándornának, maga a könyvjegy­zék is nagyon hiányos, s kérdés vájjon a könyvek Bécsben találhatók lesznek e ? Talált ezentúl Szi­lády úgy Bolognában, mint Páduában is, több co­­dexeket, melyek a magyarhoni ügyekre vonatkoz­nak a 13 14- és 15 dik századból. Hálát mond a páduai és bolognai levéltár kezelőknek, kik támo­gatták fáradozásait. Toldy F. indítványára az ér­dekes jelentés az akadémia értesítőjében ki fog nyomatni, Klenszlmann Imre intézkedésre hivja fel az akadémiát Pulszky régiséggyüjteményének meg­vásárlása végett, s e czélra a gyűjtést maga 1000 fit.­r azonnal megkezdi. A gyűlés bizottmányt küld ki, mely az országgyűléshez e tárgyban felírjon, s a gyűjtést foganatosítsa. A képtár 240,800 frankra van becsülve. — (Táncsics Mihály) részére egy névü­nnep részvevői 31 fiot küldöttek Kapuvárról Gyulassy Gyula által kiadóhivatalunkhoz. — (Épen ma egy hete) irtuk, hogy b. Pe­rényi Zsigmond hamvait májusban Nagy Szöllösre szállítják. Egy lap ma hozza e hírünket, természe­tesen forrás megnevezés nélkül. Ezt azért említjük, mert ugyané lap pár sorral lejebb azt beszéli, hogy mi régi dolgokat szoktunk hozni, s ugyane lapnak már volt az ellen kifogása, hogy őt nem idéztük. — (Gróf Batthyány Géza) a népneve­lésügy érdekében, mely egy a haza érdekével, el­ismerésre méltó szép példát tanúsított, mely meg­érdemli, hogy följegyeztessék. A nevezett gróf ugyanis, 5000 forintnyi összeget tőkésített oly czélból, hogy azon összeg kamatjaiból Egyeden, mint uradalmi lakhelyén, a néptanító mellé még egy segédtanítói állomás is állíttassák fel jövőre, hogy igy két elemi osztály létesittetvén, a nép gyermekei annál nagyobb s a haladó kor igényei­nek megfelelő nevelést nyerjenek. A nemes grófot, ki a legutóbbi népiskolai vizsgán személyesen je­lent meg, hogy láthassa a nép fiainak haladását, az eddigi tanítás egyoldalú eredményének szomorú tapasztalata indította ezen jótékony tettre. Ezenkí­vül ugyancsak a népnevelés előmozdítására, vásár­jogi évenkénti jövedelmét, mely minden évben át­lag 150 forintra rúg, azon szándékkal engedte át örök időkre a községnek, hogy annak háromne­gyed része évenként, örök időkre, a néptanító fize­tésének gyarapítására ,­­ egynegyed része pedig szegényebb sorsú iskolásgyermekek segélyezésére fordíttassék. Továbbá 2000 forintot oly czélból tő­késített, hogy annak évenkénti kamatját, illetőleg 2 db aranyat, mintegy ösztöndíj gyanánt némi ju­talmul, azon legszorgalmasabb tanuló kapja, ki a népiskola körébe vágó hasznos ismeretekben leg­jobb előmenetelt tanúsított. Végül saját pusztáján cselédjei gyermekeinek számára egy tanyai isko­lának is megvetette alapját, hogy terjedjen ezek között is a tudomány s ismeretek jótékony világa. A lelkes gróf, mint látszik, szivén hordozza azon elvet: „A czigányok gunyhóiba is be kell vinni a tudományt;“ mert mig más — gazdag — jövedel­mű törvény-markunk, legfölebb jeremiádokat csap­nak a népnevelés, illetőleg fajunk hátramaradása fölött, — ő tettekkel áll elő. Sok ily buzgó férfiút a népnevelés ügyének ! A .Hont magánsürgönyei, Bécs, mart. 31. Az urakháza mai ülé­sében az iskolatörvény felett folytattatott a tárgyalás. Miután a közoktatási minisz­ter a kormány álláspontját kifejtette, a kisebbségi javaslat az összes szavazatok­kal 19 ellenében elvettetett, és a részletes tárgyalás kezdetett meg, melyben a bi­zottság az 1-ső, és 2-dik (az államfelü­gyeleti jogra és vallásos nevelésre vonat­kozó) pontokat az alsóház szerkezeteiében lényegileg visszaállítá, és azok elfogadá­sát ajánlá. Az egész törvény a többségi vélemény szerint fogadtatott el. Bécs, mart. 31. A hitelrész­vény­esek közgyűlésében 5 és fél frt osztalék vette­tett ki, és 10 millió frt áru részvények visszaváltása határoztatok el. Königswar­­ter indítványa, hogy 250.000 frt azon esetre letéteményeztessék, hahogy a va­gyonadó-törvény életbe lépne, és hogy az adófizető évekre a tartalékalap szüntettes­­sék meg, pártoltatok, és a jövő közgyű­lésre napirendre tűzetett ki. Pár is, mart. 31. Grenobleból érkezett távirat szerint tegnap rövid időre zavar­gások fordultak elő ; 300 fiatal ember a praefectura és a püspöki palota előtt a marseillaiset, énekelte. A zavargók nem sokára önkényt szétoszottak. —A „Patrie“ írja: A Romából tegnap érkezett sürgö­nyök aggályokat keltettek a pápa hogy­­léte iránt. Washington, mart. 30. Johnson perének tárgyalása ma kezdetek meg. Genf, mart. 31. A mesterek és a mun­kások közt megkisérlett kiegyezkedés meghiúsult; sokan a munkát félbehagy­ják. A helyőrség elővigyázatból megerő­­sitt­etett. Naruta Ctl­ssin su. April 1-re van kitűzve: „Thurzó János“, történeti dráma 5 felv. Népszínház. Szerda april 1-én. „Az ördög pi­­lulái.“ Látványos operette 3 felv. A húsvéti ünne-­ pek után előadandó újdonságok „Milliomos leány“ eredeti vigj. és Laube új nagy színműve „A rosz nyelvek“ 5 felv. Bakonyi magyar daltársulata minden estre a Komlóban tart elődást A szüneteket jó magyar zene tölti be. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Áz első magy. Duna gőzhajósási társulat. Pest, mart. 31. Az első magy. Duna-gőzhajózási társulat ma d. e. 10 órakor tartotta első évi közgyűlését. Hajós József elnök megnyitván a közgyűlést, Kléh István, a társulat jogtanácsosa felolvassa az első üzleti évről szóló igazgató-választmányi elentést. Az igazgó választmány jelentése fölem­­líiti, hogy a kezdet nehéz égein kívü­l több sze­rencsétlenség is érte kezdetben a társulatot. Mind­a mellett is idővel sikerült a dolgok mene­tét a helyes kerékvágásba terelni, és a vállalat nem csak megvetette magának létezése alapját, de léptenkint mindjobban és jobban tért foglalt, kiterjesztvén forgalmát lefelé egészen Eszékig, fölfelé pedig Új-Szőnyig. A bizalom, mely kezdetben a társulat és visz­­szavonult, irányában fokozott mérvben kezdett nyilatkozn­i. A választmány, hogy a vállalatot tágabb alapokra fektesse, a föntartott 3000 rész­vényt kibocsájtotta, melyek élénk keletnek ör­vendeztek a pénzpiac­okon. A befolyt pénzt az igazg. választmány a vállalat fölszerelésére for­dította. A fiumei stabilimentoval szerződésre lé­pett több, nevezetesen teherszállító hajók építé­se iránt. A tisztajövedelem 25.000 ft volt, és így részvényenként 25 frt osztalék esik. Az első évi eredmény ily kedvező alakulása foly­tán a választmány azon meggyőződését fejezi ki, hogy a vállalat jövője biztosítva van, annál is in­kább, miután az eredmény nem a múlt évi nagy mérvű exportnak tulajdonítandó, miután arra a társulat eszközeinek hiányában nem is le­hetett elkészülve és a képen részt nem vehetett benne. A társulat jövedelmét jo­bkéra a személy­szállításnak köszönheti, a választmány örömmel ismeri el azon élénk részvétet, melyet a hazai utazó közönség a társulat irányában tanúsított. Van azonban az első üzletév anyagi eredmé­nye mellett egy másik eredmény is, mely nem kevésbé fontos, t. i. azon erkölcsi diadal, hogy le van győzve azon előítélet, mintha a szab­dm­­nagőzható társulat mellett más vállalat magát fentartani nem bírná. Ez nem kevésbé fontos nemzetgazdasági vívmány. Ennek tulajdonítható, hogy már­is van egy rokon czélú vállalat kelet­kezőben. Ennek versenyétől azonban az első magy, dunagőzhajó társulatnak n­ncs oka tarta­ni , mert azon szerencsés viszonyok, melyek a mult évben anyagi életünk mezején fölmerültek, országszerte a népélet minden és így a kereske­delem, ipar-és mezei gazdaság rétegében is álta­lános pezsgést idéztek elő , melynek jótékony befolyása az iparvállalatok fölvirágzásában mindenütt fölismerhető. A közgyűlés az évi jelentést tudomásul véve, a választmány javaslata értelmében az osztalé­kot részvényenként 25%-ban állapította meg. Ezután felolvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése, mely a számadásokat ugyan rendben találja, csupán az egyik igazgatónak fizetése ellen tesz kifogást. Ez jeladás volt a titokban készülő vihar kitörésére. Gr. V­a­s­s Sámuel a legnagyobb hévvel támadta meg a választmány eljárását; a választmány— úgymond — nem besz elég szakismerettel, és ennek kell tulajdoní­tani, hogy a vállalat vezetésében oly nagy hi­bák történtek Szóló megróla, hogy megsértette az alapszabályokat az­által, mert a múlt évben nem hívta össze a közgyűlést ; kötelessége telje­sítésében nem járt el elég buzgósággal, neveze­tesen a pénztárt, a könyveket nem vizsgálta meg. Nézete szerint a dolog már kezdetben el volt hibázva az által, hogy a szakismeret a társulat ügyeinek vezetésétől kizáratott, és a választ­mány „táblabírói“ elemekből jön összealakítva. A választmány hibáit tetézte az által, hogy azt, ki a vállalatnak teremtője, mozgató szelleme volt, Houchard kapitányt az igazgatástól elmoz­dította, és a vállalat kereskedelmi érdekeinek ke­zelését egy teljesen szakképzetlen egyénre bíz­­ta. Azért indítványozza, hogy a választmány azonnal fü­ggesztessék föl functióitól ; változtas­sanak meg az alapszabályok ; neveztessék ki egy igazgató­tanács ; a vállalat technikai veze­tése bizassék oly szakférfiúra, ki a Duna hul­lámain növekedett föl ; a vállalat mercantil ve­­zetését pedig bizzák egy kereskedőileg képzett titkárra. A vita, melyet e föllépés előidézett, igen élénk sőt heves volt , és koronként a személyeskedé­sek terére is átcsapott. Tavaszi a választmány­nak kelt védelmére ; hasonlókép a választmány el­járását védték : Huszár Károly, Ivánka Imre, Perczel Béla, Szitányi, Érti Károly , gr. Wass mellett nyilatkoztak : Feldmann, Beniczky Lajos, Szakácsi, Petényi Ottó stb. Végül Wahr­mann Mór alelnöknek higgadt tapintatos föllépése nem kevéssé csillapítólag hatott a fölzaklatott kedélyekre és a szenvedé­lyek hullámait visszaterelte medreikbe. Wahr­­mann bevallja, hogy a választmány hibákat kö­vetett el; hibát elkövetni emberi dolog, mi meg­esik a legjobban rendezett üzletnél is, mennyivel inkább oly vállalatnál, mely a kezdetlegesség első stádiumából még nem lépett ki. Szerinte is a legnagyobb hiba abban rejlik, hogy a vállalat vezérletében hiányzanak a szakképzett elemek , a jó akaratot, a szorgalmat, és mindenek fölött a becsületességet azonban a választmánytól meg­tagadni nem lehet. A választmány nem sértette meg az által az által az alapszabályokat, hogy a közgyűlést a múlt évben össze nem hívta, mert az alapszabá­lyok azt rendelik, hogy „az első üzlet év bere­kesztése után hivassék egybe a közgyűlés ,“ az üzlet év pedig csak épen most rekesztetett be. Azzal vádolni a választmányt, hogy a pénztárt, a számadásokat meg nem vizsgálta, ennek csak akkor volna értelme, ha ebben vagy abban hiány tapasztaltatott volna , ez eset azonban — a számvizsgáló bizottság jelentése szerint — nem állott be. Szóló különben kijelenti, hogy a választmány kész lemondani, ha a közgyűlés nem bíznék benne. Óvja azonban a közgyűlést, ne állítson föl ily pr­ecedenst, mert ez bizonyos körülmények között veszélyes lehet a társulat érdekeire. Különben a közgyűlés nem is képvi­seli kellőleg az összes részvényesek érdekeit, kik nem voltak elkészülve arra, hogy a választ­mány e közgyűlésen újra választassék. Azért azt kívánja, hogy a választás csak 2 hónap múl­va összehívandó közgyűlés által eszközöltessék. Miután az elnök a választmány nevében ismé­telve kijelenté, hogy hivatalát a közgyűlés kezé­be leteszi, a többség fölállás útján kivehető nem lévén, a kérdés szavazásra bocsájtatott. A szava­zás eredménye az volt , hogy 212 szavazat 135 ellenében a választmányt működésében továbbra is meghagyta. Miután az idő már d. u. 3 óra felé járt, a na­pirenden levő többi tárgyak fölötti tanácskozás holnap reggel 8 órára halasztatott, kitűzött napirendre tér, mely következőleg van megállapítva : 1. Az igazgatóság jelentése az első magyar iparbank 1867-ik évi forgalmáról. 2. Az újabb alapszabályi javaslat, s az aján­lott módosítások feletti határozathozatal. 3. Bizottsági javaslat a tiszteletdijak megálla­pításáról. 4. Választás. Az igazgatói jelentés (lásd közgazdászati ro­vat) felolvastatván éljenekkel fogadtatott. A gyűlés ennekutána egyhangúlag elhatároz­za, hogy a mult évi osztalék 16 ftban állapíttat­nék meg, minden részvény után. P­e­s­t­y Frigyes titkár felolvasván a miniszté­rium által, a bankhoz intézett leiratot s az abban meghatározott alapszabályi módosítást, melyből kiemelendő, hogy chechs-üzlet, mely eddig kor­látlan volt, megszoríttatott. A kormány által proponált módosításokba a közgyűlés ellenvetés nélkül beleegyezett, követ­keztek az igazgatóság által javasolt módosítások, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott, s a minisztérium elé terjeszteni, határozott. Ezekből kiemelendő, hogy míg a régi alapsza­bályok csak a Buda­pes­t lakó kifogástalan iparűzőket,­­ a módosítottak minden önálló ki­fogástalan és Budapesten lakó egyént fölruház­zák a hitel­tulajdonság jogával. Tökéletes ,biztosítékot nyújtó érték­papírokra az iparbank, saját részvényei kizárásával a tőzsdén jegyzett árfolyam­­ rész értékéig ad kölcsönt. Indítványoztatott, hogy a részvények átírási költsége­t frról 2-re szállítassék le, mi­után tapasztaltatott, hogy a részvények forgal­ma e magas díj által nagyon meg van nehezítve. Ez indítvány folytán, szavazattöbbséggel kö­vetkező értelmű határozat hozatott : fizettessék átírás fejében 2 ft, azonkívül a bélyeg. Ezek után Korcsák úr indítványozó az igazga­tóságnak és a bank elnökének buzgó fáradozá­sáért köszönet szavaztatott. Beliczay Imre in­dítványozza, hogy az elnöknek elismerésen fe­lül megérdemlett tant­eme is szavaztassék, mire nézve egy bizottsági javaslatot is készített, me­lyet a titkár felolvas. E javaslat kiemelvén az elnöknek az intézet körül évek óta tapasztalt érdemeit, indítványba hozza, hogy a részvény tőke ö­Vo kamat fejében a nyeremény 20%-ka a tartaléktőkére levonatván, a maradványból ez idén 1000 ft, jövőre nézve pedig az ekkér meghatározott tiszta nyereményből évenként 10% szavaztassék meg tiszteletdíjul. Ez indít­vány határozatba megy.­Az igazgatóság részére megszavazandó tan­tieme ellen Strohmayer igazgató tag kikel, hangsúlyozván hogy az intézetnél az igazgató­ság köztisztességi állás, az intézet czélja olcsó hitelt nyitni a polgártársak számára, mely czél oly jótékony, hogy annak elérése elég jutalom, s a polgárdirectorra nézve oly büszkeség, mint a fejedelemre nézve a korona. A közgyűlés ennek következtében a bizottmányi javaslattal szemben e tárgyat elejtette. Elnök mind a maga, mind az igazgatóság ne­vében megható szavakban köszöni meg a köz­gyűlésnek háláját. Végül a szavazatok összeol­vasása vétetik elő, melynek eredménye a követ­kező : Alelnök : Grün János Igazgató Medecz Josef, (kereskedő) Beliczay Imre, (iparos), Mandi Fe­­rencz, (iparos, Budáról). Választmány: K­eyek Adolf, Neugebauer Josef, Fabinyi János, Chalowsky Ede, Molnár Josef,Sc­immer György, Molnár Endre,Ebner Já­nos, Kimer Josef, Guttmaier Albert, Flesch Mór. Ezen urak eddig is választmányi tagok lévén újra választottak , a új választottak pedig kö­vetkezők : Frankl Jakab, Mayer István, Dlau­­chy Károly, Mosch Károly, Thanhoffer Pál, Bu­­bala György. Az első magyar iparbank 1. évi mártius 11ó 29-én tartott közgyűlésén a tagok szép számmal jelentek a lövölde helyi­ségében. Conlegner Károly elnök üdvözölvén az össze­­gyűlteket, az ülést megnyitja. Kiderülvén, hogy a részvényesek határozatho­zatalra elegendő számmal vannak, a gyűlés a A bécsi börze tá­virata márt. 31-ről 5% métalliques 56.60 Nemzeti kölcsön 63.20 1860-ki sorsjegy 82.— Bankrészvények 703.— Hitelintéz. részv. 3 89.40 London . . . 115.40 Ezüst .... 112.75 Arany. . . . 5.47%, Pest, mart. 31. Derült idő és erős szél. A hév­mérő 9 fokig emelkedett 0 felett. A gabonaüzletben búzára nézve meglehetős jó hangulat tartotta fenn magát s az árak szilár­dak voltak. Állandó, leginkább a kiviteli keres­kedők részéről mutatkozó vásárlási kedv mellett a forgalom mintegy 15,000 mérőre ment. Elada­tott : tiszaiból lövő v. m. 87 fntos 6 ft 70 kr, 3200 v.m. 8634 ftos 6 ft 75 kr, 800, v.m. 86 fns 6 ft 65 kr, mind ez 3 havi fizetésre ; 500 v. m. 84 f­t 6 ft 30 kr, 400 v. m. ugyanolyan 6 ft 40 kr, 1500 v. m. 83 fontos rozsos 5 ft 75 kr, mind ez készfizetésre; bánságiból 500 v. m. 87 fns 6 ft 65 kr, 200 v. m. 84 fontos silányabb 6 ft 2­2 kr, 300 v. m. 8312 fns 6 ft 27­­2 kr, mind ez készfi­zetésre ; pestmegyeiből 500 v. m. 83 fns hibás 6 ft 10 kr, 750 v. m. súly meghatározás nélkül 5 ft 85 kr, 300 v. m. ugyanolyan 5 ft 15 kr, mind ez készfizetésre; szerbiaiból 2000 v. m. 84 m­s 6 ft 5 kr, készfizetésre. Rozsot illetőleg lany­ha volt a hangulat s ára 5—10 krral alább szál­lott ; eladatott mintegy 2000 mérő 78—80 m­s 4 ft 20—25 krjával, a hibás 4 ft 17% krjával. Kétszeresből eladatott mintegy 2500 v.m. 4 ft 65—77­ krjával. Árpa változatlan; elada­­tot mintegy 3000 m­­étetésre való, 74 fontonkint 2 ft 70 kr, 72 fontonkint 2 ft 65 kr, silányabb 2 ft 55 kr. K u k o r i­c­z­a fentartja magát, el­adatott mintegy 3000 m. ára pestmegyei kész­áru 81 fontonként 2 ft 6712 kr hajóról, és 80 fontonként vaspályáról 2 ft 65. kr. (T. Z.) Trieszt, mart. 27. (Gabona.) Igen élénk, legnagyobb részt kiviteli üzlet. Kési búza lanyha, szállítandó 25 krral olcsóbb. Kukoricza, zab és árpa, mint a megelőző héten. A hét vé­gén valamivel szilárdabb hangulat, a külföldi piaczok jobb irányzata folytán. Eladatott búzá­ból 3000 sz. magyar és bánsági 111—116 fon­­tos 8 ft 75 kr, 300 st. magy. és bánsági 116— 114 f­t szerz. áteng. f. hóza 9 ft 35 kr, 13,000 st. magyar, és báns. 116—113 f­s apr. máj. ban száll. 9 ft. 1500 st. szerbiai 110—116 fns 8 ft 15 kr . Kukoriczából 50,000 ft. báns. és magy. 116 fns 5 ft 25—55 kr; zabból 35,000 st. bán­sági 64 fontonként 2 ft 95 kr—3 ft , árpából 2000 ft mázsa báns. 5 ft. (Déli gyümölcsök.) Jánoskenyérnek ki­csiben volt üzlete, fentartott árakon. Calamatai füge, folyvást tartó szállítmányok és csekély ke­reslet folytán nyomott. Mandulának újólag le­szállított árakon, meglehetős forgalma volt. Jó minőségű apró szőlő keresett volt. Eladatott : narancsból 1500 láda siciliai 4— 6 frt, 1000 láda apuliai 2 ft 75 kr, Jánoskenyérből 700 m. apu­liai 5 ft, 400 m. apuliai 2 rendit 4 frt 25—50 kr, fügéből 400 m. calamatai 10 ftjával, czitrom­­ból 1000 láda siciliai 3 ft 75 kr.—5 ft 50 kr. mandulából 300 m. apuliai édes 45—47 frt, 200 m. abruzzi édes 42—43 ft, apró szőlőből 4400 m. 5—7 frt. (F­a v­­­aj.) Közönséges külföldire csekély a kereslet, minélfogva csak belföldinek van for­galma ; finomnak folyvást van forgalma, válto­zatlan árakon. Eladatott 700 or apuliai fin. és nagyon fin. asztali 50—51 ft, 400 or. apuliai fin. 48 ft, 1150 or. dalmásiai és isztriai 43—44 forint. (W. W.) Straubing, mart. 28. Időjárásunk tavaszias. A mai heti vásáron rendes forgalom mellett az árak nem igen változtak. A terme­lői visszatartók és csak a legszükségesebbel látják el magukat. Árak : buza 22—26, rozs 22—23, árpa 14%— 15%, zab 8—10 % , bajor scheffelenként. Dabosaáral Pesten, márt. 31. Pesti h­e­z­r , márt. 31. Vidéki tudósítások. (K. I.) Zenta, márt. 27. Időjárásunk e héten folytonosan esős, a mi úgy őszi mint tavaszi ve­téseinkre nézve igen kedvező. Gabonaüzletünk­­ben tökéletes pangás uralkodik, a mi a felső piaczokról érkező rész tudósításoknak tulajdo­nítható. Ennek következtében az árak folyvást csökkennek s a mai piaczon következőképen kelt a gabona : tiszta buza 84—85 fontos 5.10 —5.20, árpa 66—68 ftos 2—2.10, zab 45—48 ftos 1.30 — 1.40, kukoricza 2.40—2.50­ alsó-ausz­triai mérőnként. (S. E.) Pécs, márt. 28. A tartós csökkenő irányzat a gabonaüzletben, helyben is általában véve tért foglalt ; a forgalom e végett rendkívül élettelen és a tulajdonosok részéről nyújtott ked­vezmények daczára, semmi jelentékenyebb al­ku nem köttetett. A tartós rész időjárás azonban az árak további csökkenésének hihetőleg határt vetene. Jelenleg jegyezünk : buza, 83—84 ftos 4 ft 70—90 kr. 85—86 ftos 5 ft—5 ft 20kr., 87 — 88 ftos 5 ft 50—70 kr; rozs 78—80 ftos 3 ft 50—60 kr; árpa 2 ft 50 kr; zab 1 ft 35 kr. A bor­­üzlet szinte már hetek óta tesped, mit leginkább az okoz, hogy a közelmúlt pesti vásárra a szál­lítások rendkívül nagyok valának. Vevésre hi­ányzó kedv mellett, falusi borok úgy, mint első minőségűek 50 krral alább szálltak. A kukori­cza árak gyors bukása a szesznemek értéktelendé­­­sét természetes következményül maga után von­ta. Nyers szesznek, mai ára'‘54—55 kr. törköly pálinka 14 frttal felajánltatik ; de syrmiai szil­vapálinka 22—23 fttal keresett czikk. (K. E.) Losoncz, mart. 28. A tegnapelőtt ha­vas esőben tartott hetivásáron eladatott : 410 kila, 86—80 fontos tiszta buza 5.33—4 ft 20 kr, 172 kila 0—76 fontos, kétszeres 4.10—3­ ft 50 kr, 1212 kila, 78—70, rozs 3.70—3 ft 20 kr, 920 kila 64—60 fontos, árpa 2.50— 2 ft — kr, 1234 kila 46—42 fontos, Zab 1.60—1 ft 10 kr, 466 kila 80—70 fontos, Kukoricza 2.70—2 ft 584 kila, krumpli 1.10 kr.—60 kr, 86 kila bük­köny 2.80—2 ft 20 kr, 6 kila, bab 4.50—3 f 60 kr, 14 kila, Borsó 4 ft 50 kr. V o­l y o s. — A pesti közúti vaspálya társa­ság ma d. u. 3 órakor tartotta közgyűlését az evang. tanoda nagy termében. A nap első és főtárgyát az igazgató választmánynak a mult évi üzletről szóló jelentése képezte, melyet közelebb hozunk, ezúttal csak annyit említvén meg hogy a társulat a mult évben összesen 905,957 sze­mélyt­ szállított s jövedelme 107,953 ft 57kr volt. A részvényesek a felolvasott jelentést közhe­lyesléssel fogadták, az osztalékot részvényen­ként 40 főban megállapították, és az igazg. vá­lasztmány által javasolt 2500 darab részvény ki­bocsátását a jelentésben előadott módosítások szerint elhatározták. A választmány kilépett tagjai helyébe választ­mányi tagokat megválasztottak: Mank Mór, Gschwindt Mihály, Schlesinger Jakab, Oppen­heim J. és Cséry Lajos , alelnökké pedig Szitá­nyi Izidor. A közgyűlés egyéb határozatai a vállalat belső kezelését érdekelték.­­ A „Pannónia“ viszontbiztosító társaság mart 3- án tartó közgyűlését. Az igazgatósági jelentésből mind a tűz- mind a szál­lítási viszonbiztosítás emelkedése tűnik ki. Az átvállalt viszontbiztosítások 166,906 ftot tettek (1866-ban csak 120,646 ftot.) A viszontbiztosí­tott érték 173,396177 ft 20 kr (1866-ban csak 135,247,084, ft 45 kr.) Viszontbiztosítási díjbe­vétel 885,470 ft 6 kr. (1866-ban 684,286 ft 20.) A tiszta jövedelem 66,000 ft, osztalék tehát min­den részvény után 33 ft. — A jelentésből látjuk, hogy a társaság 1000 db részvényt irt alá a ma­gyar vasúti kölcsönre. — Bécsi börze. Azon emelkedett, csak­nem lelkesült hangulat után, melyet márt. 21. előidézett, a pénzügyminiszter expozéja nagyon lehetőleg hatott. Ehhez járultak még a miniszteri utazás által előidézett híresztelések és gyanítga­­tások, mi együttvéve a kedélyeket nagyon le­hangolta. Mind­a mellett, mint ezt a papírok árjegyzései kitüntetik, a börsén komolyabb hul­lámzás nem állott be, s úgy a kül- mint a bel­földön, meglehetős bizalom tanúsíttatott a jelen­legi osztrák kormány iránt. Egyébiránt ez talán onnan származik, hogy a tőkepénzesek, kik osz­­trák papírokat bírnak azzal kecsegtetik magu­kat, hogy a B­estiféle terv csak módosításokkal fog foganatosíttatni, s hogy az államhitelezők kiváltságos osztálya ismét kibújhat a közteher­viselés nyűge alól. Az árak tehát nem nagyon jelentékeny változáso­­t szenvedtek, de arány­lag legtöbbet mégis azok, melyek a külföldön bírnak piaczc­al, miután ott kint a szelvényálló és unificatio mégis több nyugtalanságot okoz. így az utóbb beállott javulás után is az 1834s és 1865 diki vasutkölcsönök még 3—4 száza­lékkal állanak az előhét árai alatt, míg nemz. kölcsön és májusi metal.­l%kal alacsonyabbak, adómentes kölcsön, melynek forgalma legtete­mesebb volt, mégis 3­10-kal maradt az elődeti zárárak alatt, noha jelentékeny tőkék lettek eb­be fektetve. Egyéb állampapírok kevesebbet szenvedtek, sőt adókölcsön és 1864 ki sorsje­gyek 314—l0°-kal emelkedtek. Egészben az üzérkedés nagyon visszatartó volt s a börze leg­inkább a belföldi tőke befolyása alatt állott. Magyar papirok folyvást kedvezésben részesül­nek, főleg földtehermentesitésiek. Elsőségi köt­vények , melyek eleinte az őket fenyegető rend­szabályok előhatásától szenvedtek, később még­is javultak , csupán állam- és déli pálya kötvé­nyek maradtak a múlt heti árkelet alatt, az előbbiek 2, az utóbbiak 1 fttal. Záloglevelek csaknem változatlanok maradtak. Hitelrészvé­nyek, melyeknek meglehetős élénk forgalmuk volt, 1 fttal alább nyomattak. Angol osztrák bank 2—3 fttal emelkedett, ellenben angol-ma­gyar, melyből folytonosan eladások történnek, 1 fttal csökkent. — A magyar királyi pénzügymi­nisztérium részéről közhírré tétetik, misze­rint a magyar földhitelintézet, felhatalmaztatott, magyar-és erdélyországi földtehermentesitési kö­telezvényeket kisorsoltatásuk után azonnal, h úgy magyar-, erdély- és horvátországi még le nem járt, de legfeljebb hat hónap után esedékes föltehermentesitési kamat­szelvényeket leszámí­tolhatni (escomptiven.) — A győrvidéki gazdasági egye­sül­e­t által 1868-ik évi május hó 13. napján szántás verseny, és eke, úgy egyéb a föld meg­műveléséhez tartozó eszközök kiállítása ezeknek gyakorlati megkísérlése mellett rendeztetik. El­érni óhajtván a szántás verseny által, hogy főleg kis birtokosainknak, kik a szántást saját kezökkel eszközük, buzditó tért s gyakorlati út­mutatást kijelölhessünk ; mig ugyanekkor a gazda-közönség az olcsóbb s czélszerűbb gazda­sági eszközök nemeivel, ezeknek hol beszerez­tetésével megismerkedjék, é s egyúttal az ille­tő iparosok s gyárosok készítményeiknek bizto­­sabb eladhatására kedvező alkalmat nyerhesse­­nek, e czélból mindegyik kiállító tárgyát az egye­sület által leendő gyakorlati megkísérlése véget­­átengedni tartozand. Mindkét verseny egymá mellett lesz rendezve, és erre nézve a méltósá­­ga győri megyés püspök urnák szives átenge­déséből Győr városa szomszédságában levő, s a győri püspök uradalmához tartozó Tákói réten az alkalmas térség kijeleltetett. Jutalmakul — egyesületünk szerény körülményeiben — az eke s a föld megműveléséhez tartozó egyéb esz­közök legjelesebbjei arany, ezüst s bronz érem­­jelvénynyei, úgy tttesei, okleveron­kai tioítoitet­nek meg; — e mellett a nyertes tárgy szállítási költségeit az egyesület megtéríti ; — s az esetre, ha a kiállító nyertes tárgyát eladni szándékoz­nék, az egyesület azt — saját tagjai k­­zött le­endő kisorsolás végett— megveszi. A szántás­versenynél 3 arany, 2 arany, 4, 3, 2 és 1 tallér jutalmak osztatnak. Az első szab. gőzhajózási társaság pedig kiállításunkra szánt küldemé­nyeknek vitelbérét 50%-val mérsékelni szíves­kedett, s alapos reményünk van, hogy ugyan-e kedvezésben a vasúti társaság által is részelte­tünk ; — ez okból felkérjük a kiállítani szándé­kozókat, hogy e szándékukról a kiállítandó tárgynak neme, száma, s a közlekedési eszköz­nek kijelölésével aláiított rendező-bizottmány jegyzőjét legfeljebb­­ évi ápril 20-ig értesítsék, hogy részükre az illető igazolási jegyek meg­­küldethessenek. A szántós versenyre bejelenté­sek ugyan a jegyzőnél a verseny napján is reg­geli 8 óráig elfogadtatnak. Győrött, 1868 ki már­­czius 16-án. A győrvidéki gazdasági egyesület meghagyásából a rendező bizottmány : D o r n­e­r E­d­e s. k. elnök. Krisztinkovich Ede s. k. jegyző.­­.............................. Hivatalos értesítkivonat (a „B. K.“-ből.) Árverések. Pesten, aldunasor 1. sz. a. és királyutcza 62. sz. a. ápril 2. ,1. u. 3 órak. Ingó­ságok. — Pesten, a váltótörvényszéknél ápril 19 d. u. 3 órakor. 3 darab 200 fíról szóló jövedék­jegy. Czégbejegyzések. A pesti kir. váltó törvényszéknél bekeleztettek : „Első sz­­endrei szőlő kiviteli egylet Hirskberg B. Bálint“ — „Láng Sámuel“ vőröskereskedő Szegeden, — „Bulkai Sándor“ szabómester Nagy-Körösön. Ki­töröltetett: „Dávid és Kurcz“ ezég. Vízállás. Felelős szerb, s kiadó tulajdonos : Jókai ■J r. WBafeasswwtssskas«»««» Mart. 31. Pesten . .T 10'0felett „ Pozsonyban 6' 9"n f1­­„ Máransaros-Sziget . 2' 10"17 „ Sz.-Németiben 5' 0"71 91 „ Tokajban 20' 4" 1911 „ Szolnokon . . 19' 0" 99 ff ,. Szegeden­­ • 17' 2" 7.1 11 30. Aradon . . 0' 5"n 91 „ Nagybecskereken . 0' 11"n­V „ Bezdánban 7' 3"n­ 19 ., Verbászon 5' 6"n 11 Nyílt tér. Miután aláli­ottak a gyapjumosód­át (Pesten, városerdőben az állat­kert mellett) meg­nyitották, tisztelettel értesítjük a t. ez. birtokos urakat, kik a közelgő nyírásra az eleven juh­­mosás helyett a szenyben lenyirandó gyapjút ál­talunk a jószágukon mosatni hajlandók, hogy többféle teljes szenyben lenyirandó gyapju-bun­­dákat „próbamosás végett hozzánk beküldhe­tik , hogy igy a mosás minőségéről és a mosott gyapjú,ugyszinte a bunda épségéről meggyőződ­jenek , mely próbamosás szerint a kint­­teljesí­tendő főmosásért jótállunk. Pest, mart. 30. 1868. (Dorottya utcza 4. sz.) H­e­­­s­e­y Adolf és társa.

Next