A Hon, 1868. április (6. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-22 / 93. szám
jure, hogy a magyar önálló hadsereg felállítását követeli a nép minden osztálya egyaránt, s míg ezen követelésünk teljesítve nincs i, nem szűnünk meg hirdetni, hogy a haza jövője veszélyben van Viszonzás. A „Pesti Napló“ 88-dik számában, húsvéti czikkem miatt, bizonyos XX anonym munkatársa a „Peti Napló“-nak, engem, a „Hon“-t sőt az egész balpártot Megtámadja azért, mert azt állítom, „hogy a Kerkápoly beszédje folytán vehetett Griwhsics tábornok magának annyi bátorságot, mikép a hadsereg ketté választását lehetetlennek nyilvánította.“ Én nem követem XX. urnak modorát, sem banda bandának, sem ferdeségeknek nem mondom felszólalását, hanem kötelességszerűen pár sorral egyszer mindenkorra a következőkben felelek. Nem mondtam azt, — és igy XX. ur szavaimat, félremagyarázta — hogy a honvédelmi kérdéseket a slrigáttokban a jobb párt hozta fel, és az ment bele, de azt sem mondtam, hogy ezt a balpárt, tette, én csak annyit mondtam, hogy ez a kérdés felmerült, s ezzel meggyőződésemet fejezett ki ezen nyilatkozatommal, bár kitől jött legyen is annak fölemlítése, hogy én azt nem helyeselem. így azt a párt nevében a többségre nem fogtam. Másként áll azonban a fentebb említett s a „Pesti Napló”ban is idézett második kérdés. A „Hon“ f.é. febr. 22-én kelt számában a bécsi levelekés azt írja, valamint az „Ung. Lloyd“ is erősíti, mikép a magyar hadsereg felesketése ellen Kerkápoly úr szóltak fel. Ezen közlés után hoztam be húsvéti czikkembe azon egyéni nézetemet, hogy különösen Kerkápolyi urnak eme hadsereg felesketéséről mondó beszéde után vett a kormány annyi bátorságot stb. A „Pesti Napló“ 88-dik számának elolvasása után, melyben nevemnek vezérczikk szenteltetett, újra előszedvén a febr. számokat, a 46-dik számban csakugyan találtam az ujdonsági rovatban közölve egy nyilatkozatot, melyben Kerkapolyi úr Bécsből febr. 20-áról ketten kinyilatkoztatja, mikép a bécsi levelező által írott s a „Non“-an is közlött azon bir, hogy a hadsereg alkotmányra leendő felesketetése ellen ő szólalt volna fel, kósza bir, s az nem tőle eredt. Ennek hitelt kell adni s igen természetes, hogy igy már a tábornok úr beszédje nem ő miatta, hanem májból származhatott, de bármi legyen is annak indító oka, a kormány nyilatkozata megörtént, és nekünk felvilágosítást adott, hogy mit várhatunk. Az újdonsági rovatot nem mindig olvassa az ember, mert abban ily fontos dolgot nem is keres, pedig ha e nyilatkozat a lap első oldalán van, úgy én sem hivatkoztam volna arra mint tényre, és a „Pesti Napló“ nak sem kellett volna a vészharangot ,,ad arma quiries“-sel meghúzni. Egyébiránt a húsvéti czikk az én egyéni nézetemal, tolmácsolta, s miután az ok rá megszűnt, az okozat is elenyészőt s ennélfogva igen örömest adoké részben elégtételt Kerkápolyi urnak XX. ur elhiheti, hogy ezen elégtételt egyszerű helyreigazításra is megadtam volna,s azért,hogy egy ismeretlen a kíméletlenségek zuhanyán keresztül mutattatik be a politikai irodalom nagy teremébe, sem ön a „Pesti Napló“-val nem lett nagyobb, sem én a „Hon“-nal nem lettem kisebb. Matók Béla. A nemzeti tornaegylet emlékirata gróf Andrássy Gyula excellentiájához, a magyar kir. minisztérium elnökéhez. A mély tisztelettel alulirt egylet a magyar állam képviselőházához folyamodványnyal járult az iránt, hogy egy Pesten emelendő állandó tornáca avnek építésének czéljára országos segélyben részesíttessék. A képviselőház 1. évi áprilisán tallőtt ülésében ezen kérvényünket az ez idei költségvetés megállapításánál leendő tekintetűévé,elvégett nagyméltóságodhoz áttenni határozta el. Engedje meg kegyesen Nagyméltóságod,hogy ez alkalomból a tornázás ügyét megvilágítandó!?, óhajtásainkat, kérelmünket s indokainkat előterjeszthessük. A mai korban, midőn évről évre növekedik a szellemi munkával foglalkozók s ülő életet élő, mindenféle osztályhoz tartozó honpolgárok száma, mely honpolgárok pedig az állam productív erejét leginkább szaporítják : a rendszeres tornázás, mint a test fejlesztése, épségben tartása, erősítése s edzésének nemcsak lgalkalmasabb, de a nagy közönségre nézve egyedüli eszköze — életszükség. De kiváló fontosságú a tornázás mint nevelési eszköz, és ugyanazért jelen alázatos előterjesztésünkben különösen ezen szempont által vezéreltetve szólandunk, annyival inkább, mert ámbár az állampolgárok jólétének bármely eszközét az állam méltán gyámolítja , a tornázás kiválóan a paedagogia szempontjából, mint a köznevelés egyik ága igényli, hogy az államkormányzat gondoskodásának követlenül tárgyává tétessék, h az ország minden tanintézeténél mint kötelezőit tantárgy behozassák. A rendszeres tornázás leggyorsabban, leghelyesebben s legolcsóbban terjesztethetik tornaegyletek által, melyek gyermekek tornázási tanításával, s erejükhöz mérten tornatanítók képzésével is foglalkoznak. Ezt tapasztaljuk Németországban, a tornázás bölcsőjében is. És ezen tapasztalásból kiindulva, a tornázás meghonosításának s terjesztésének czéljából alakíttatott a pesti, honunkban első tornaegylet, melynek működése az, 1863. évben vette kezdetét. Ilonunknak ez első tornaegylete azonban még mindig korlátolt és a helyi igényeknek is alig megfelel viszonyok közt él, s oly mérvben nem működhetik a mai napig sem,mint az az országszárői terjesztés czéljából muldatlanul szükséges volna. Egyletünk ugyan már második éve, minden díj nélkül felvesz tanitóképezdei tanulókat, s azokat igyekezik tornatanítókká képezni. A bérelt egyleti helyiségek azonban erérzenetlenek, szűkek. És miként vegyünk fel ingyen tanítványokat, midőn egyleti tagjainknak s fizető gyermek növendékeinknek (ez idő szerint közel 300) alig adhatunk helyet. Beállt tehát annak szüksége, hogy tágas és a czélnak megfelelő állandó tornacsarnokot építsünk, az ehhez megkívántató összegeket azonban saját erőnkből meszerezni nem vagyunk képesek. Legelsőbben is tehát a közoktatási miniszter úr excelentiájához folyamodtunk segelemért; e excellentiája azonban sajnálattal jelentette ki kegyes leiratában, hogy a segedelmet azon okból nem adhatja meg, mert a köznevelés egyéb kívánalmainak megfelelő pénzerő sincsen rendelkezése alatt. Minthogy pedig nem remélhettük, hogy akár a folytonosan hiánylatokkal küzdő főváros, akár a múltnal, annyi sebéből lassan kint gyógyuló haza önkéntes segedelme juttasson czélunkhoz : folyamodtunk a hongyüléshez. Midőn pedig ügyünk érdekében egyenesen excellentiádhoz bátorkodunk alázatos előterjesztésünket tenni , nem látjuk helyén a tornatanítás általános behozatala szükségének fejtegetésével excellentiád kegyes figyelmét fárasztani. E szükséget a magas kormány már elismerte, miután a közoktatási miniszter úr ő excellentiája elrendelte, hogy a tornázás minden tanintézetben behozassák, bár arról nincs tudomásunk, hogy a kivitelt lehetségesítő rendszabályok is foganatba vetettek volna. Csupán azon indokoknak kérünk kegyes meghallgattatást, melyeknél fogva országos segélyért, és pedig még ez évben adandó országos segélyért bátorkodunk esedezni. A tornázás csak úgy terjedhet el országszerte, ha lesznek magyar tornatanítóink. Mert ha a magyar nyelvet s magyar műszavakat nem ultó külföldi tanítók kellő számban behívathatnának is; ezek mint idegenek soha sem taníthatnának hazánkban kellő sikerrel. Azonkívül pedig , minthogy a comi nyelvet nem biró egyének más tárgy tanítására épen nem alkalmaztathatnának, megélhetésük biztosiása nélkül pedig nem vállalkozhatnának : világos hogy a külföldről behívandó tanítókat fizetni az ország pénzereje meg nem engedné. A hazában kel tehát tornatanítókat képezni, mégpedig minden tanintézet számára értelmes és elméletileg is képzett tornatanítókat. Mert a rendszeres tornázás tanítására nem képesek oly egyének, kik csak testi ügyességgel, csak gyakorlati képzettséggel bírnak. Az ilyen, elméleti ismeretekkel nem biró tanítók könnyen többet ártanak, mintsem használnak. És múlhatatlanul szükség, hogy a tanítóképezés haladék nélkül megkezdessék, mert ez a legnagyobb erőfeszítés mellett is sok évet fog igénybe venni, míg az egész haza tanintézetei tanítókkal elaltathatnak. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy mert például Némethonban egy évi illetőleg félévi tanfolyam alatt képeztetnek tornatanítók , ez nálunk is ily rövid idő alatt minden különös előgondoskodás nélkül meg fogna történhetni. Németben e tekintetben más viszonyok közt van, mert ott a tanintézetekben a tornázás kötelezett tantárgy ; az ifjú tehát, midőn tanítóképezdébe lép, már 8 —10 éve tornázott , a tornázás gyakorlati oldalát már ismeri, tudja, s majdnem kizárólag már csak az elméleti ismeretek megszerzésére van szüksége. Nem úgy nálunk, hol például egyletünkben azon íjakból, kiket tornatanítókká képezés végett felvettünk, múlt évben is, ez idén is alig vált ki 10—12 százalék, kik a kiképezésre alkalmasak. Némethonban, hol közel négyezer tornaegylet létezik, minden ifjúnak elég alkalma van magát e szakban is képezni, könnyű tehát a tanerőket megszerezni. Az életerős erdő önmagát tartja fenn, s csak kevés gondot igényel. De hol a pusztában akarunk erdőt nevelni, ott elsősorban faiskolát kell készítenünk. Ily faiskolát óhajt egyletünk képezni, erre kéri az államsegélyt. És ámbár a torna tanulók képzése legczélszerűbben az egyletekre bizathazik, amint a birodalom Lajthápunli felében is bizatott, az ügy érdekében teljesen megnyugtatva volnánk, ha a magas kormány maga állítana fel — a porosz és szász kormányok példájára — tornatanító-képző intézetet. Ezt azonban a közoktatási miniszter ő excra tenni nem szándékozik. Kiderül ez egyletünknek adott kegyes válaszából, mert a válasz egy szó al sem mondja, hogy egyletünknek nem lenne szükséges tornatanítók képzésével foglalkoznia , és mert a válasz pénz szűke miatt tagadta meg a kért segélyt, — márpedig az államnak okvetetlenül — négyszer ötször annyiba kerülne ily intézetet létesíteni, mint a mily öszszeg egyletünket a megfelelő állapotba helyezendőné. Mert tornatanítókat nem lehet pusztán elméleti úton valamely meglevő tanteremben taníttatni ; ehhez a tornázó ifjak nagyobb száma, s ezek felvételére kellően felszerelt tágas csarnok szükségeltetik, s az államkormánynak tehát önköltségén kellene építenie, s tanárokat is fizetnie,azonnali tetemes beruházást és nevezetes évi kiadást igényelne. A tornázás általános behozatalának czéljából ezeknélfogva legczélszerűbbek tartjuk, ha a tanítóképzés az egyletekre bizatik, egyszersmind pedig a kért segély megadása által az egyletnek lehetővé tétetik, hogy helyiségeit még e nyár folytán felépíthesse, mert amint előadni bátorkodtunk, a tornatanítók csak lassan kint képeztethetnek, s a rendszeres tornázás elterjesztése csak évek szorgos fáradozásnak lehet gyümölcse. Megjegyezni bátorkodunk végre, hogy szerény véleményünk szerint a képviselőház egyoldalú felfogásból indult ki, midőn kérvényünket Excellentiádhoz mint honvédelmi miniszterhez tette át. A tornázás ugyanis alkalmasakká teszi több tekintetben az ifjakat a katonai szolgálatra, mert nemcsak testi erőt s edzettséget szerez, de az ifjakat fegyelemre, a katona egyik legfőbb tulajdonságára szoktatja , azonban a katona kiképzése, s a katonai tornázás valamint czéljára úgy modorára nézve is sajátságos, eltér részleteiben, és csak ágát, illetőleg egyoldalú folytatását, képezi az általános tornászatnak. A tornázás a neveléshez tartozik , melynek egyébiránt feladata a növendékeket minden életpályára, mindennemű polgári kötelességek teljesítésére, s így a hadi szolgálatra is előkészíteni. Azonban teljesen meg vagyunk nyugodva kérvényünk sorsa iránt, miután az Excellentiádnak, a magas minisztérium elnökének kezében van. Alázatosan kérjük Excellentiádot , legyen meggyőződve, hogy ez előterjesztést a jó ügynek szolgálni kiváltván teszszük, amelyet újra is kegyes pártolásába egész tisztelettel s őszinte bizalommal ajánlunk. Pesten, 1868. ápril 4-én. Mély tisztelettel A nemzeti tornaegylet. Szentkirályi Mór ss k. elnök. Dr. Mályus Aristid jegyző, szombaton. Dr. Toldy Ferencz ny. r. tanár. A lyrai költészet elmélete s a magyar lyra története. d. e. 11—12-ig kedden. Ugyanazon tanár. A német irodalom őskora d. e. 11—12-ig hétfőn Dr. Riedl Szende ny. rk. tanár. Schiller és Göthe d. e. 11—12-ig kedden és pénteken. Ugyanazon tanár. Az ind-germán nyelvek összehasonlító alaktana d. e. 11—12-ig szerdán és szombaton. Ugyanazon tanár. A szerb horvát irodalom történetének lényege d. u. 3—4 ig hétfőn és szerdán. Ferencz József ny. rk. tanár. Tót cseh nyelvtan hasonlító szempontból d. u. 3—4-ig; kedden és csütörtökön. Ugyanazon tanár. Román nyelvtan (szókötés) d. u. 4—5-ig ; hétfőn és szerdán. Romann Sándor ny. rk. tanár. Az összehasonlitó nyelvtan elemei, (grammatica cosparata) folytatólag d. u. 4—5 ig; kedden. Ugyanazon tanár. A nyelvtudomány (scientiei limbei) d. u. 4— 5-ig ; pénteken. Ugyanazon tanár. A magyar nyelv rokonsági viszonyainak kimutatása d. u. 5—6 ig ; szerdán és szombaton. Dr. Budenz József m. tanár. Persa irodalom, névszerint Szaadi Gülisztán olvasása d. u. 4—5 ig ; kedden és szerdán. Vámbéry Ármin ny. rk. tanár. Török olvasmányok d. u. 4—5-ig ; csütörtökön. Ugyanazon tanár. A török nyelv elemei d. u. 4—5-ig ; pénteken és szombaton. Ugyanazon tanár. Az olasz nyelv elméletileg s gyakorlatilag előadva d. u- ■’>—4 ig ; szerdán, pénteken és szombaton. Messi Antal ny. tanító. Az olasz irodalom története d. u. 3 —4 ig; kedden és csütörtökön. Ugyanazon tanító Franczia nyelvtan d. u. 3—4-ig; hétfőn és pénteken Colland Károly m. tanító. Télémaque olvasása és magyarázása, d. u. 3—4. kedden és szombaton. Ugyanazon tanár. A franczia nyelvtanból az eltérő formák ismertetése, a szókötés és a változatlan beszédrészek helyes használása d. u. 2—3-ig, csütörtökön és szombaton. Mutschenbacher Alajos m. tanító. A franczia irodalom történetének folytatása a XIX. századig. Boileau Despréaux munkáinak ismertetése és fejtegetése d. u. 3—4ig; csütörtökön és szombaton. Ugyanazon tanitó. Franczia nyelvgyakorlati előadások d. u. 2— 3-ig. Ugyanazon tanitó. Angol kiejtés, nyelvtan, olvasmányok és irály d. u. 2—3 ig; kedden és csütörtökön. Dr. Lewis Lajos m. tanitó. Shakespeare élete és működése birálatilag és nyelvészetileg magyarázva d. u. 3—4-ig; kedden és csütörtökön. Ugyanazon tanitó. Gyorsirászat d. e. 7 — 8 ig ; kedden és szombaton, és d. e. 8—9 ig, csütörtökön. Jancsó Sándor m. tanitó. Az egyetem tanrende. (Vége.) VI. Irodalmi, nyelvészeti és nyelvtani előadások. Magyarország irodalmi története az ó- és középkorban; d. e. 11—12-ig szerdán, pénteken és kelt a gyöngyösi honvédegyletnek 1868. évi április 19-én tartott közgyűléséből. — Freyburg Lajos m. k. őrnagy elnök. — Támár Alajos m.k. főjegyző. ____«. .. ........ . I honvédügy. Részes kiirása a gyöngyösi honvédegylet 1868. évi ápril 19-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvének. Olvastatott az országos honvédegyletek központi választmányának 1868. ápril 4-én tartott ülési jegyzőkönyve, melyben a többi között a vidéki honvédegyletek a f. évi május 4-kén megtartani határozott rendkívüli közgyűlésre képviselői beküldésére hivatnak fel. Olvastatott a kéti bizottmánynak ugyanazon napról felvett naplója, továbbá f. évi ápril 8-án kelt az összes honvédegyletekhez intézett nyilatkozványa. Perczel Mór tábornoknak a budapesti honvédegylet gyűlésén f. évi mártius 29 én tartott beszéde ismeretes lévén az felolvasottnak jelentetett ki, végre felolvastatott Perczel Mór tábornoknak f. évi 2-án kelt az összes honvéd egyletekhez czimzett nyilatkozata. Mely okmányok érett és beható tárgyalás alá vetetvén Rady Endre honvéd bajtárs indítványa folytán határoztatott. A gyöngyösi honvédegylet a legnagyobb készséggel járul azon határozathoz, mikép a vidéki egyes honvédegyletek az ország fővárosában egy központi bizottmányban választott tagok által képviseltessenek, s hogy ez által az összes honvédegyletek közötti viszony szorosabbra fűződvén a kitűzött czél egyöntetű eljárással könynyebben mérettethessék. Ezen honvédegylet kellemetlenül lepetett meg Perczel Mór tábornok mint a központi bizottmánynak az országos közgyűlés s igy az összes honvédek által megválasztott elnöke ama 1868. évi mártius 25 én a központi választmányi ülésben tett kijelenése által, mely szerint a központi választmányt felfüggesztette s a további ülés tartását betiltotta, annyival is inkább fájdalmasan vette ezen egylet eme kijelentést, mert soha el nem ismerheti, hogy az elnök ily absolutisticus önkényes cselekedetre feljogosittatott volna, avagy hogy az elnök ily jogot gyakorolhatna, és ép azért habár fájdalommal de mégis kénytelen ezen egylet közgyűlésileg Perczel Mór tábornok úrnak a kéti választmány irányában elkövetett eljárását nemcsak helyteleníteni, hanem egyúttal komoly roszalását az iránt kijelenteni. Roszalja továbbá ezen honvéd egylet Perczel Mór tábornok urnak a pesti honvédegylet gyűlésén 1868 márt. 29-én mondott beszédjét, különösen azon okból , hogy épen a tábornok ur, ki a központi bizottmány választott elnöke és ki magát jogtalanu a honvédek vezérének nevezi, s igy leginkább volna hivatva, sőt legjobban van kötelezve az alapszabályok szigorú megtartására, ezek ellenére és daczára, az öndicsőitésére tartott beszédében a kéti bizottmány és elnöke közti magán és kellemetlen ügyet, múltúnk nagyszerű emlékeivel kapcsolatos s a nemzet által majdnem azonosított történelmi egyéniség Kossuth Lajos iránti kegyeletes érzelmeink mély megsértésével, a politikai térre vitte át, s nem átallotta a központi bizottmányt mellékes czélok és háttérben lappangó tervekkel gyanúsítani, s így közvetve a központi bizottmány megválasztóit, a vidéki honvédegyletek képviselőit, s általába az összes honvédegyleteket, a kormány előtt oly színben tüntetni fel, mint amelyek nem az alapszabályokban kifejtett, hanem más mellékes czélokat tűztek ki, s a háttérben lappangó tervekkel foglalkoznak. Kijelenti végre ezen honvédegylet, hogy a kpti bizottmánynak azon határozatát, mely szerint működését továbbra is folytatja, s mely szerint a közgyűlést f. évi május 4-re összehívta helyesli és macáévá teszi. Mely határozat azonnal kinyomatni, a kpti bizottmány s az összes honvédegyletekkel közöltetni, s hirlapilag is közzé tétetni rendeltetik. KÜLFÖLD Törökország. A porta Bulgáriában, Bosniában és Szerbia határán, mint értesülünk, rendkívül fegyverkezik. Nis vára új erődítéseket nyert, noha már eddig is hatalmas védelmet nyújtott. Ágyuk folytonosan érkeznek e várba, mely körül is sánczoltatott. A város és környéke hemzseg a katonaságtól, melyet már nem fogadhatnak be a vár és a laktanyák, egy részét már vendéglőkben, magánházakban és sátorokban szállásolták el.Az összeírt redifek már behívattak és nagy sietséggel begyakoroltatnak. Tekintve azt, hogy Nis igen közel fekszik Szerbia határához, természetes, hogy Szerbia sem nézi e készülődéseket összetett kezekkel. Amerika. Az adóház képviselői előadták a vádat, Johnson képviselői a védelmet, most a bizonyításon van a sor.A bizonyítás máris három ülést vett igénybe, márt.31-én, ápril 1-én sz án. Az eljárás csak lassan halad, mert Johnson képviselői minden alkalmat megragadnak kifogásaik és óvásaik előadására és ismétlésére. Ez lévén különben is az első vádeljárás az állam első hivatalnoka ellen, az eljárás szabályai a felmerülő kérdésekhez képest állapíttatnak meg. Johnson képviselői a törvényszék elnökétől, Chase főbírótól a szavazati jogot megtagadtatni sürgették, mert nem tagja a senatusnak. Az elnöklő főbíró szavazati jogának megállapítása hosszabb időt vet igénybe. Az eljárás annak bizonyításával vette kezdetét, hogy Johnson a tenure of office bilit törvényesnek elismerte, kinevezéseiben maga is hivatkozván arra. A vád második részét Lorenzo Thomas tábornoknak magatartása képezi, aki Johnson kinevezése folytán erőhatalommal foglalta el a hadüügy-miniszeriumot. Stanton febr. 22-én megtudván Johnson tervét, számos képviselőt, katonát gyűjtött maga mellé, mint tanukat a hivatalban össze , így várta be Thomast. Ezen tanuk most mind egyértelműleg nyilatkoznak, azért elég lesz az egyiknek, Ferry michigani képviselő előadását közölni. Thomas tábornok febr. 22-én déli 1 órakor belépett a hadügyminisztérium hivatalába, a jelenlevőkre mutatva így szólott : „Nem akarom az urakat háborgatni, várni fogok.“ Stanton viszonza: „Nincs titkom előttük, mivel szolgálhatok ?“ Thomas most a hadügyminisztérium átadását követeli, Stanton pedig ráparancsolt, hogy azonnal vonuljon vissza főhadsegédi irodájába. (Thomas tábornok ugyanis mint főhadsegéd volt alkalmazva Stanton minisztériumában.) — Thomas nem hagyta el a termet és így szólott: A hadügyi tárczát az elnök parancsára követelem. Stanton : Én pedg tagadom, hogy önnek jogában áll az elnök parancsára cselekedni, és parancsolom , hogy hivatalába menjen. Thomas : Itt fogok maradni és nem fogom turni, hogy udvariatlanul bánjanak velem. — Stanton: Mint a hadügyminiszter és mint elöljárója parancsolom önnek, hagyja el e termet, és menjen hivatalába. Thomas: Ezt nem fogom tenni, itt maradok. Stanton : Talán erőszakot akar alkalmazni ? Thomas : Attól sem félek, tisztában vagyok magammal, mi a teendőm, itt maradok, és mint hadügyminiszter fogok hivataloskodni. Stanton: Azt nem fogja ön tenni, a hadügyminiszter én vagyok, és még egyszer parancsolom, menjen hivatalába. — Thomas a szomszéd hivatal szobába ment és az ott dolgozó tisztek között parancsokat osztott ki. Stanton követte őt és igy szólott : Tiltakozom tekintélye ellen, és megtiltom önöknek, hogy parancsainak engedelmeskedjenek. Thomas : Én a hadügyminiszter jogait gyakorlom. Stanton: Az ön nem teheti. Thomas : A hivatalnokoktól elkérem a beadványokat. Stanton : Nem fogják önnek kiadni, azonnal üzenjen hivatalába. Egy másik tanú azt kérdezte Thomas tábornoktól, mit tevő lesz, ha Santon ellenszegül. „Erőszakot használ“ — volt a felelet. „És ha Stanton elzáratja a kapukat?“ „Akkor betöretem.“ Ismét egy másik tanú előtt azzal kérkedett Thomas, hogy „két-három nap múlva kidobatja Stantont a hivatalból.“ Ezután azon tanúk hallgattatak ki, kik Johnsonra azt bizonyítják, hogy fegyveres támaszt akart magának szerezni, melyet adandó esetben a congressus ellen is használandott. Erre vonatkozólag Emery tanúsága volt határozó. Ezen tbb., mint a washingtoni departement parancsnoka, 1867. szeptember hava óta Maryland, Delaware és Columbia kerületének csapatai felett parancsnokolt, és kinek mindjárt hivatalba lépésekor viszályos ügye volt Johnsonnal. Ő maga az elnökkel folyt beszélgetéséből ezeket mondja ki mint tanú . Én az elnököt 1867 sept. havában egyszerűen figyelmeztettem, hogy én — tekintve a Washinghtonban és környékén elhelyezett katonai erőt — nem látom czélját, hogy mért szereztetnék Marylandban külön katonai hatalom, és hogy nekem a szervezés módja, melyben az foganatba vétetik, nem tetszik. A nép el van keseredve, hogy a katonaság szürke (délállami) egyenruhát nyer, és hogy a confoederatio volt tisztjei által parancsnlkoltatik. Febr. 22 én az elnök magához hivatott és azt fürkészte mit mondok én és a hadsereg az 1867. márt. 12-ki törvényhez, mely minden tisztet 2 évtől 20 évig terjedő börtönbüntetéssel fenyeget, ha a Grant hadseregfőnök közbejöttével kibocsátott parszusot nem hajtja végre vagy végre nem bújtat. Johnson többször azt monda: „Ez nem egyezik össze az alkotmánynyal, mely engem tesz a hadsereg főparancsnkává !“ Én azt válaszolom neki : Véleményem az., hogy a congressusi határozat minket kö , és azt hiszem, hogy a hadsereg is így gondolkozik. Én magam és több társaim híres jogtudósoknál tudakozódtunk és azon egyenes választ nyertük,hogy a congressusi határozat ránk nézve kötelező, legyen az bár alkotmányos vagy nem. Wallace alezredes, ki augustus óta parancsnoka a washingtoni helyőrségnek, tanúvallomásának minden szavát vontaiva tudták kicsikarni a képviselőház vádlói. Ez csak ezeket mondá: Én febr. 22 én d. e. 10 órára rendeltettem az elnökhöz. De csak azt tudakolta, váljon az utóbbi időben a washingtoni helyőrség kebelében történtek-e változtatások vagy áthelyeztetések. Azelőtt soha sem kérdezősködött ilyesmik után , arról sem mondott nekem semmit, hogy Emery főparancsnokomtól már tudakozódott ezek után. Végül még egy távirdai hivatalnok által hitelesíttetik azon távsürgöny, mely által Johnson az alabamai legislaturát Montgomeryban felbiztatja, hogy a congressus által megszavazott alkotmánymódosítványt vesse el. E sürgöny feltétele így szól : Nem tudom megfogni, mi jó származnék abból, ha ti az alkotmánymódosítványt elfogadjátok, és nem hiszem, hogy a nép valami töredék pártot, mely kormányunk egész jellemét kivérni megváltoztatni, támogatni fogja. Valamennyi becsületes ember ragaszkodjék tántorítatlanul azon határozathoz, hogy a különböző kormányközegek eredeti egymás mellé rendelésük fentartassék. Erre ismét az elnök szavazata döntötte el, hogy a tárgyalás apr. - ra halasztassék el, mert 22 szavazat 22 szavazattal állt szemben. Táviratok: Liptó-Sz. Miklós, apr. 21. A liptói honvédegylet következő felhívást bocsátott közre : Társegyletek ! Tegnapi határozatunk szerint felkértük Vetter tábornokot, hogy a Perczel-féle központi ügy eldöntésére országos honvédgyűlés összehívását sürgősen eszközölje. Felhívunk titeket, hogy kérelmünkben támogassatok és pártfogoltatok. Ilics, ápr 21. Több bécsi lap jelentése szerint a Pruth bessarábiai partján 40,000 főnyi lovasság részére szállásolás készíttetik elő. Ilenbrnd, ápril 19. A hivatalos „Serbske Novine“ írja : Zukits miniszter Bécsben az osztrák kabinettel három kérdés fölött alkudozott; tudnillik , hogy Szerbia Bécsben rézpénzt verethessen , hogy a belgrádi osztrák posta szüntettessék meg s hogy a Szerbiával kötött úgynevezett capitulatiók töröltessenek el, azok helyébe pedig korszerű egyezmény lépjen. A miniszter küldetése sikeres volt, a részletek május hóban fognak megállapittatni. Az idézett lap továbbá ezeket mondja : A több évszázaddal ezelőtt kötött capitulatiók ránk nézve lealázók s erkölcsi károk forrásai voltak; azok akadályozták állami fejlődésünket és súrlódásokat idéztek elő a bel- és idegen hatóságok között ; azért örvendve nézünk azon óra elé, midőn Szerbia e nyűgtől — mely jövőjét s önállását veszélyezteti — megszabadulhat. Farić, ápril 20. Roulier (miniszter] a TM budgettárgyalások befejezése után a császárra a béke fentartása érdekében akar hatni s e tekintetben el van határozva felhasználni minden befolyását, hogy a háború pártot háttérbe szoríthassa. Paris, ápr. 20. A törvényhozó testülései ismét megkezdettek. Előterjesztették a megyei utak kiépítéséről szóló törvényjavaslat, a Pária városa és a Credit Foncier közt 398 millió viszszafizetése irántijavaslat, és végül a távirati díjak leszállításáról szólójavaslat. Az ülés rövid volt, a legközelebbi ülés szerdán tartatik. A berlini orosz követ Onbrl ismét visszautazott Berlinbe. Itteni tartózkodásának ideje alatt Moustiernél látogatást tett.•: Psiris, ápr. 20. A császár tegnap fogadta a tudományos társaságok pályázatainál nyertes írókat s megelégedését fejezte ki a megyei ilyetén társaságok tevékenysége fölött. A császári herceg holnap érkezik vissza. Paris, ápr. 21. A mai „Moniteur“ több praefectus kineveztetését teszi közzé, kik közt Lima rác is előfordul Lot megye részére. A császári kg. már visszaérkezett. A „Constitutionnel“ meghazudtolja azn híreket, hogy egy franczia követ Berlinbe utazott a Moustier és a dán hadügyminiszter közt folyt értekezés tárgyában. I1lorencz, apr. 21. Napoleon hg Genuába érkezett és már el is utazott Turinba. A porosz koronabg Turinba érkezett és a király által fogadtatott. London, apr. 20. A fentek elleni per megkezdetett. A walesi bg időzése Dublinban igen kielégítő volt. Itwyork, ápril 8. A senatusban egy javaslat nyujtatott be, melynek értelmében ezután senki sem lehet kétszer elnök. Újdonságok. Pest, ápril 21. — (ő Felsége) Lónyay pénzügyminiszert tegnap délután 3 óra tájban magához hivatván azzal lepte meg, hogy a Lipót-rend nagy keresztjét személyesen nyujtá át neki, s egyidejűleg a minister fáradhatlan tevékenységéért igen lekötelező szavakban fejezte ki legmagasb elismérét. — (A nemzeti casino) vasárnap ülte meg gr. Széchenyi Istvánnak végrendeletszerü évünnepét. A diszebéd negyven terítékre volt Jelen voltak a magyar ministerek is a Széchenyi nemzetség néhány tagján s az Üdvözültnek Ödön fián kivül. — Az emlék áldomást gr. Károlyi György mondta, kinek Teleki Domokos és Zichy Manó grófok feleltek. — (Kálray Béni) belgrádi osztrák konyni átnyújtotta megbró levelét a szerb fejdelemnek. — („Magyar ésszakkeleti vaspályahálózatúnk“" czim alatt röpirat jelent meg, mely a debreczen szathmár sziget vaspályavonal, továbbá az ebből kimenő beregszánz csap vékekassai vonal s ennek mellékvonalai fontosságát tárja elé. — (Adakozások) A „Hon“ kiadóhivatalához következő adakozások kitdettek be illető helyekre szolgáltatás végett: Az osztgos honvédalap gyarapítására : a jolsvai takarékpénztár 20 ftot. — Az aradi vértanuk emlékszobrára: Bajusz József, a zemplénmegyei honvédegykt jegyzője, S.-A. Ujhelyről 289 ft 70 krt (melyhez a következők járultak: Zempléni hiradó közölménye 149 ft, biró Sennyey Lajos 20 ft Füzesséry György 5 ft, Boronkay László 5 ft, Strausz Antal gyűjtése 30 ft, Matolay Viktor 12 ft, Viczmándy Viktor 14 ft, Kapossy Menyhért 15 ft, Csányi Gyula 28 ft 70 kt, Szirmay Tamás 11 ft. — Füzy Vincze Sopronmegye szolgabirája Rábaközi Kisfaludról a 831. számú adakozási ivén egybegyűlt öszletet 81 ft 40 krt — Dobozy Ferencz Szabolcsról a 433. számú adakozási ivén gyűjtött öszletet 25 ftot. — Böszörményi László pénzbírsága fedezésére , Bonyhádról Kimithy Sándor gyűjtése 20 ft, Gál Imre gyűjtése Szt Gálon 25 ft 60 kr, Kiss Lajos ref. lelkész gyűjtése Nagy Szekeresen 3 ft 35 kr. — (Pestmegye törvénykezési hatósága) a megye megalakulása óta f. mártius 20-ig összesen 82810 ügy darabot intézett el. A részletes kimutatást közelebb hozzuk. — (Báji Patay József) a magyar közélet egyik bajnoka, kinek neve különösen a szabadság küzdelem korában lett ismeretessé, ápr. 20-án 72 éves korában meghalt.