A Hon, 1868. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-01 / 101. szám
101-ik sz. Péntek, május 1. Kiadóhivatal : Pest Ferencziek terén 7. sz. földszint. Hatodik évfolyam 186 Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házkos hordva 1 hónapra . 1 frt 75 kr. 5 hónapra........................................6 frt 25 kr. 6 hónapra......................................10 frt 50 kr. Az Estilappal együtt egy hónapra 2 frt — kr. Az Estilappal együtt negyedévre 6 frt — kr. Az Estilappal együtt félévre . 12 frt — kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Mutka pénz,árulék kármánluniva kéretik behülolni. Szerkesztési Iroda: Ferencziek tere 7-ik szám l-szí emelet,zerkesitő lakása : Magyarutcza 8-dik szám 3-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beiktatási díj : 7 hasábos ilyféle petit sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyílt téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. ■F* Az előfizetési dij a lap kiadó hivatalához küldendő (Ferencziek tere 7. sz. földszint.) E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Rendkívüli előfizetés Előfizetési díj: május—júniusi 2 hóra .......................................3 ft 60 kr május—júniusi 2 hóra Estilappal .......................................4»» május—septemberi 5 hóra .......................................8 » » május—septemberie^hóra Estilappal .......................................1® » —» A „BON“ szerkesztő és kiadó hivatala. PEST, ÁPRILIS 30. Pest, ápril 30. Sokkal nagyobb fontosság tulajdonítatott mindannak, a mi az utóbbi időben Ludvighnak Turinból a „Honhoz“, illetőleg Jókaihoz czimzett levele felett, és annak következtében íratott és elmondatott, semhogy a „Hon* mint párt organum, továbbra is hallgatással mellőzhetné az egész ügyet. Ludvigh pártmegbizatást csakugyan nem kapott. Turinba utazott, onnan levelet írt, és úgy Jókai is köztölte a levelet, commentálta,nyilatkozott felette, s az avval kapcsolatba hozott egyénekről, de — mindehez semmt pártmegbizás nem járult, hanem ez tisztán magán egyéni meggyőződésből eredt. A „Hon“-ban el lett már mondva ismételten, hogy egyént, nevet nem keresünk, arra szükségünk nincsen, mert elveket vallunk és azok győzelmében bízunk, míg gyarló emberek győzelmében van okunk kétkedni, és nem hinni, s vezérnek, zászlónak csak is elveket bocsátunk előre. Ha tehát Jókai hazafias érzelmektől sugallva jónak látta megkísérlem azt, hogy a szélső balt magát, mint annak elismert vezérét Kossuth Lajost, épen azon párt működésének bizonyos tényei és következményeitől, miket Jókai roszszallt, külön válaszsza, és habár ezen törekvése nem is sikerült, azért Jókai ezen lépését elismeréssel jegyezzük fel ugyan, de — valamint Jókai maga eleve kijelenté , szintoly határozottan nyilvánítjuk, hogy megelőzőleg előadott nézetei egyéni meggyőződést s nem pártnyilatkozványt fejeznek ki. Pest, ápril 30. A képviselőház tegnapi ülése ismét sajátságos világításban mutatta be pártállásainkat. Kossuth Lajos beküldi a képviselőséget el nem fogadó levelét, s azt a ház elnöke bejelenti. Csanády Sándor kívánta az el nem fogadást tudató levél felolvastatása — Justh ellenezte azt, mint a házszabályokba ütköző kívánalmat, — Bothory hivatkozott hasonló megtörtént esetre, — Csiky világosan kimondá, hogy ő az indokokat akarja megértetni, a mikért Kossuth lemondott, — a szélső bal szónokai többen felszólaltak, — végre az elnök szavazás alá bocsátotta a kérdést — s a majoritás szokott tömör egységes felállással elveté a felolvastatás indítványát ; — a baloldal a szélső ballal együtt ülve maradt. Nem említjük a tárgy formaszerinti érdemét, hogy a szélső balnak ezúttal tökéletes igazsága volt azt kérni, a mi meg nem adatott s a miért az egész baloldal ülve maradt, helyeselve azon elvet, hogy a háznak tudomásul szolgáló okiratok bármely tag kivonatára felolvastassanak ; csak a politikai balfogásokat veszszük elemzés alá, melyek e tárgy elütését jellemzik. Mi nem tudjuk, mit tartalmaz Kossuth levele? a szélső bal és a majoritás pártja úgy látszik tudja, azért erőtette oly nagyon az egyik, azért vetette el oly egyhangúlag a másik. De hát akármit tartalmazzon is, az országgyűlés dolga a tartalom fölött ítélni. Van-e ember elég nagy a világon arra, hogy az országgyűlés még megszólalását se merje megengedni saját fóruma előtt, hanem eldugja véleményét? Mi lehet Kossuth visszautasításában? Talán olyan dolgok, amiket a mostani sajtóviszonyok között nem lehet nyomtatásban kiadni ? Talán épen ismétlése a váczi levél inkriminált passusának ? Ebben az esetben mi tisztelt képviselőtársaink eljárását nem értjük sem a jobb, sem a szélső bal oldalon. Hiszen ha a szélső balnak oly igen érdekében van, hogy az ismeretes tan az országgyűlésen el legyen mondva, s mint országgyűlési tény, a sajtó útjáni terjesztésre felszabadítva, miért nem mondják el ezt a szélsőbaloldal tagjai maguk? Hiszen immunitással bírnak, s az országgyűlésen mondott szavaikért senki őket felelősségre nem vonhatja. Viszont a majoritás padjain ülő képviselőtársaink oly igen nagyon rettegnek-e szemközt állani valakivel, ki nézeteiket megtámadni jó, ha az a valaki Kossuth Lajos ? És ha épen a váczi levél esküdtszékileg elítélt sorainak ismétléséről leendő szó, vagy annál erősebb dolgokról is, szabad volt-e, lejális volt-e e pontnak országgyűlési tárgyalását elutasítani ? A majoritás tegnap ünnepélyesen dokumentálta, hogy ő Kossuthtól „fél“, s elveivel „férfi férfi ellen“ szembeszállani nem mer. A majoritás Kossuth elveit üldözteti közvádlóval, — esküdtszékkel, — anonym írókkal; harczba ereszti vele az emigratio nevezetes vezéreit egyenkint, hanem mikor neki magának kellene szerűiül szemben megütközni vele, akkor felfut a padlásra s felhúzza maga után a hágcsót, hogy ellenfele utána ne menhessen. Támaszkodhatik az ilyen pártolókra a kormány, a trón? A baloldalnak, az ellenzéknek igen is volt bátorsága kimondani nyiltan, hogy tiszteli Kossuthot, elismeri nagy érdemeit, , de a magyar haza önállóságát, boldogságát, minden emberi érdeknél nagyobbnak tartja, s azt a jelen uralkodó ház alatt akarja kivivni, és hiszi kivivhatónak, s ezért Kossuth nézetét az uralkodóház és hazánk függetlensége összeférhetlen voltáról nem osztja. És az ilyen nyilatkozatoknak volt bátorságunk neveinket aláírni ; míg a kormánypárton (kivéve a különben is felelős Kemény Zsigmondot) egyetlen egy ellen-mondónak sem volt kedve a nevét is alá- ' irni e tant czáfoló véleményének, s mikor felségsértéssé volt erőtetve a kérdés, a , felség védelmére kelő jobb oldali lovajgok sorban álczázott arczczal jelentek meg a fövényen, s most midőn a keztyü az országgyűlés elé vettetik, hol sisak- ' rostély alól már nem lehet beszélni, még , föl sem kívánják azt venni ! Hiszen ti reszkettek minden Turinból érkező papírdarab előtt, mely Kossuth nevével van aláírva. Mi pedig nem rettegünk vele találkozni, megmondjuk szemébe nyiltan eltérő véleményünket, hanem aztán nem is rágalmazzuk a háta mögött. Hanem az igaz, hogy oly szellős vértezetben, aminőt a közös ügy erős alkotmány nyújt, bajos is a majoritás campionjainak Kossuthtal vitézi tornába ereszkedni; s elismerjük, hogy e tekintetben a baloldal helyzete kedvezőbb , mert az a jelszó, amit mi vészünk a pajzsunkra, nem olyan könnyen keresztül-kasul fúrható. Midőn mi elmondjuk, hogy végetélünk : „Magyarország állami függetlenségének és önállóságának alkotmányos helyreállítása, a jelen uralkodó ház által és alatt:“ akkor nem kellenek nekünk ehez se nagy emberek, se vitéz harczosok, — elég nagy maga az elv, — s harczol az maga magáért! Jókai Mór. A Pesti Naplónak. A „Pesti Napló“ a királyi rendeletet illető czikkemre azt mondja, hogy az ráfogáson és ferdítésen alapul. Felszólítom komolyan a Naplót : nem ezek-e Tisza Kálmán szavai a mult évi jan. 22-iki országos illésből : „Vannak a honvédek között olyanok, kik az által, hogy mint honvédek kötelességeiket teljesíték, megfosztottak öreg napjaik, egész családjuk egyetlen biztosítékától, a nyugdíjtól“? Nem ugyanezek ellátásáról szól e a királyi elhatározás ? Nem ugyanezek ellátásának lehetetlenségét határozta-e el jun. 22-én 1867. a kormány és a többség ? Ha e három kérdésem közül csak egyre is „nem“-et mondhat a „Pesti Napló“, megnyiratom fejemet s hamut hintek rá ; de ha mind a háromra „igen“nel kénytelen válaszolni, akkor Kemény Zsigmondot kényszerítem hasonló vezeklésre. Jókai Mór: Apróságok. A Saturday Review egy czikkében mely Jókai angolra fordított regényét ismerteti — Patterson úrhoz felhívást intéz, hogy folytassa a megkezdett munkát. „Hála Patterson urnak, most már képesek vagyunk tiszta, s feltehetjük hogy valódi fogalommal lenni azon szenvedőleges ellentállás természetéről, mely a magyarokat 1849 től 1859-ig fentarta a bécsi kormány nemzetellenes uralmával szemben. Még nagyobb hálára kötelezne azonban minket, ha nyelvünkre tenne valamely regényt, melyből megérthessük, mi okozta Magyarországon a hangulatváltozást s miként történt az, hogy az oly patrióták, mint a milyent az előttünk levő regény hősében látunk, rávétethettek hallgatni az okos szóra és Deákra.“ Ha Patterson úr hajlandó teljesítni a Saturday Review óhajtását, szegényt keres,mely az angol szemle kíváncsiságát kielégítse, mi ajánlhatunk neki egy olyat, mely már czímével is megfelel a feltett kérdésekre. Más nem is lehet az, mint:„A szerelem bolondjai“ — the fools of love vagy Love’s fools. Báró Wenckheim Béla belügyér úr tegnap rágalomnak nyilvánító mindazon híreket, melyek szerint a pápai hadsereg részére az ő tudtával sőt felhatalmazásával történnének vagy történhetnének toborzások. Nyilatkozata megtenné jutalmát azonnal, s a miniszter úr azon szerencsében részesült, hogy általános, hangos helyeslés közt ülhetett le. Várjon hogy érezte magát e különös élvezet alatt ! Meg vagyunk győződve hol nagyon kellemesen. S ha e feltevésben nem csalódunk, kérjük szépen a nemes bárót, adjon alkalmat az ellenzéknek máskor is arra, hogy a kormány kijelentései felett csatlakozhassak a jobboldal elégedettségéhez. Hidje el, hogy a baloldal örömmel megtapsolná minden szavát, mindég, csak úgy beszélne mint tegnap. S hidje el főleg, hogy erőt, szilárdságot nem ,adhat a minisztériumnak, csak azon a politika, melynek nyilatkozata meleg tetszéssel fogadtatik az egész ház, és az egész ország által. S ne is haragudjék tehát a Századunkra, mely neki ily kedvs aeilepetést szerzett. Hisz a kérdéses közlemény nélkül tán nem is képzeltük volna többé, hogy a belügyér úr még nem feledte el egészen a régi liberális hangot. Na de nem is haragudott legkevésbé sem, csak tette magát mintha apprehendálna, s mulatságos volt látni, mily édes szemrehányásokat tett diadalmasan mosolygó szája ? lapvezér Klapkának. Mi részünkről örvendünk, hogy t. laptársunk nyilvánosság elé hozta a hirt, melynek valóságában hinni oka lehetett. Hogy e hit alaptalan, az még nem bizonyít semmit a Századunk közleményének bona fidesse ellen, s ezen kívül és felül pedig alkalmat nyújtott arra, hogy a minisztérium részéről is hallhassunk végre egy kis szabadelvű nyilatkozatot. Csernátony. cm A reichsváth tegnapelőtti ülésében folytattatok a cseh észak-nyugati vaspálya feletti tanácskozás. A tárgy még ez ülésben sem jön véglegesen befejezve. Ülés vége felé elnök egy interpellátiót jelentett be, melyet Skene és társai — mindannyian a centrális adó hívei — intéztek az összes bécsi minisztériumhoz. Kérdezik a minisztériumot, váljon meg lőnek - e hallgatva az ápril 25 én kelt királyi kézirat iránt, melylyel az 1848—49-diki események következtében ellátási igényeiktől megfosztott cs. kir. katonatisztek az általános katonai nyugdíj alapból megfelelő ellátásban részeltetni elhatároztattak, és hogy egyetértenek-e azzal ? Mikép igazolható a közös katonai budget megterheltetése ezen tervezett rendszabály által, mely a Magyarországgal való kiegyezkedés alapjául szolgáló törvény szavai szerint sem a pragmatika sancdoba sem a Magyarországgali állami együttlétben nem gyökeredzik? Nem aggódik-e a minisztérium, hogy ezen rendszabály által a zászló eskü szentsége megingattabb, mely elutasíthatlan föltétele minden hadsereg létezésének ? Végül, mily intézkedést kíván a minisztérium foganatba venni, hogy ne kellessék előbb a delegatiónak a jövő ülésszak alatt ez ügyben határozatot hozni ? Skenenek ezen interpellate behozatalára megkívántató tagokat nem nagy fáradságába került összeszedni. A reichstábh még mindig bővében van az oly embereknek, kik csak kényszerűségből nem absolutisták s kiknek szivök még mindig visszavágyik a centrálisadó boldogabb korszakába. A képviselőház szabadelvű tagjai azonban, mint magától értetik, nem csatlakoztak az interpellátióhoz. Az urak házában három törvényjavaslat fogadtatott el, éspedig ugyanazon értelemben, amint azt a képviselőház határozatra emelte. E három törvény : A bírói hivatalnokok fegyelmi bánásáról, a kerületi törvényszékek organizatiójáról és az adóssági fogság megszüntetéséről szóló törvények. Megjegyezzük még, hogy a függő és állósított államadósság ellenőrzésére a törvényjavaslatok már a reichsvábnak is benyújtottak. Hasonlók a magyar pénzügyminiszer által országgyűlésünk előterjesztett idevonatkozó törvényjavaslatokkal, kivéve, hogy míg ebben mindenütt közös, amabban mindenütt birodalmi minisztériumról van szó, így tartják meg Lajthántól a törvényt Az ápr. 16-án tartott ülésből. Törvényjavaslat a sójövedék iránt. Addig is, míg a sólöövedék tárgyában kimerítő törvény jönne létre, rendeltetik : 1. §. Irányelvül tűzetvén ki, hogy a mind Magyarországnak, mind ő Felsége többi országainak területén elfogyasztott só után befolyt jövedelem az illető félnek lehetőleg biztosíttassék : a sóárakat akként kell szabályozni, hogy a sónak Magyarországból ő Felsége többi országaiba való szállítása és viszont haszonhajtó vállalat ne lehessen. 2. §. E szerint kellő tekintettel az ő Felsége többi országaiban egyezmény útján megállapított árleszállításokra a sótermelési helyeken, név szerint : Sugatagon, Szlatinán és Rónaszéken , Máramarosban, Déésaknán, Parajdon, Marosújvártt, Tordán és Vízaknán, Erdélyben a darabsónak és a hordóba rakott törmeléksónak bécsi mázsája 5 fton, Sóvárott pedig a főzött só mázsája 5 ft 60 krön fog árultatni. 3. §. A m. kir. pénzügyminisztérium felhatalmaztatik, hogy a termelési helyeken kívül a mutatkozó szükséghez képest sóeladási lakhelyeket másutt is állíthasson. 4. §. Ezen a minisztérium által felállítandó raktárakban a sóárak akkér alapíttassanak meg, hogy a máramarosi és erdélyi sóaknáknál bécsi mázsánként 5 forintra határozott árhoz a jelenben fennálló szállítási és egyéb mellékköltségek hozzá számíttassanak. 5. §: A végett, hogy az 1. § ban felállított elv minden viszonyok közt keresztül vihető legyen, a m. kir. pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy Magyarország nyugati részén felállítandó raktáraknál a só árát a 4. § ban foglalt szabálytól eltérőleg határozhassa meg, mely eltérés azonban mázsánkint 30 krt meg nem haladhat. 6. §: Az ország déli határain a sócsempészet meggátlása tekintetéből, ha a 4. § nyomán kiszámított sóár alábbszállítása szükségesnek mutatkoznék, ennek eszközlésére a magyar kir. pénzügyminiszter szintén felhatalmaztatik. 7. §. Mindenkinek jogában álland nem csak saját szükségére, hanem az ország határain belül űzendő kereskedés végett is, a termelési vagy eladási helyeken való raktárak akármelyikében sót vásárolni. 8. §. Az eddigi kedvezményi sóárak Erdélyben, Mármaros megyében, Árva, Liptó és Turóczmegyékben és a határőrvidéken, az e tekintetben fennálló rendszabályok és megszorítások épségben tartása mellett, továbbra is meghagyatnak, 9. §. Ezen kedvezményi sóárak a következők : Déésaknán, Parajdon, Marosújvárt, Tordán és Vízaknán 4 ft 60 kr, Marosportuson 4 ft 90 kr, az erdélyi lakosok számára ; Sugatagon, Szlatinán és Rónaszéken 4 ft 90 kr, a mármarosmegyei lakosság számára ; a határörvidéki sóraktárakban ezen vidéknek eddig is limitó sóban részesült lakosai számára ft 50 kr ; Widiczkán Árva-, Liptó- és Turóczvármegyék lakosai számára a zöldsó 4 ft 90, a spirasó 4 ft 60 kr. 10. §. Horvátország Szávántuli lakosaira nézve fehér tengerisó kedvezményi ára 4 forint 60 krajczárban. A magyar-horvát tengermelléki halászok számára pedig halak besózása végett a fehér tengerisó kedvezményi árak ft 64 krban állapíttatik meg, az e tekintetben szükséges ellenőrzési rendszabályok életbeléptetése mellett. 11. §. A fentebbi §§-ban meghatározott sóárak legalább is 25 fontra terjednek ki, mivel ennél kisebb mennyiségben só az említett helyeken nem adatik el. 12. §. A különösen készitett marhasó termelése és a fennálló mérsékelt áron árulása ezennel megszűnik. 13. §. A sójövedékre vonatkozó eddigi szabályok és rendeletek, amennyiben jelen törvény által változás alá nem esnek, továbbra is érvényben maradnak. 14. §. Jelen törvény az 1868. évi julius 1-je napján lép hatályba. 15. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Lónyay Menyhért m. k. pénzügyminiszter, alapszabályok értelmében jogosítva van minde egyes tagjainak tette felett érdemlegesen ítélni, saját kebeléből sőt a többi egyletekből is kizárni. Mikor esetében az alapszabályok értelmében teljes rendben járt el a választmány, s határozatainak igazságossága felett ítélni csakis az országos honvédgyűlés lévén hivatva, az elnök a választmány határozatainak megsemmisítésére nincs jogosítva. Ennélfogva a pozsonyi honvédegylet az előfordult elnöki hatalomtényt jogosnak el nem ismerheti , a központi választmány eljárását helyesli és azon hitben, hogy e káros meghasonlás csakis a szabályszerűleg kihirdetett országos honvédgyűlésen találandóa kiegyenlítését,a május 4 -i országos közgyűlésre a szokott mód szerint követeket küld. Az aradi honvédegylet f. hó 24. tartott közgyűléséből két levelet intézett, egyiket Beniczky Lajos, a honvéd központi választmány alelnökéhez, a másikat pedig Perczel Mór tábornokhoz, melyben tudatja azon küldöttek neveit, kiket a felmerült sajnos viszály elintézése végett f. he május 4. Pestre egybehívott közgyűlésre képviselőkül kijelölt. A borsodmegyei honvédegylet ápril 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén az alelnök következő indítványt tett : Ismerje el a honvédegylet a közp.bizottmánynak május 4-én tartandó gyűlésre való meghívását helyesnek és képviseltesse magát azon , nyilatkoztassa egyébiránt ki az egylet, hogy nem lehet czélja politizálásba bocsátkozni, de a jelen esetben szükségesnek tartja, hogy a honvédegyletek működése e térre is kiterjesztessék. Ezen indítvány nagy többséggel elfogadtatott, de szerint a borsodmegyei honvédegylet magát képviseltetni fogja a május 4-ei országos honvédgyűlésen. Honvédügy. A soproni megyei honvédegylet 1868. évi ápril 21-én Sopronban tartott közgyűléséből. Midőn Perczel Mór tábornoknak hosszas száműzetés utáni hazajövetele s különösen a nemzeti hadsereg eszméjének megpendítéséért hazafias érzetünket kiöntve üdvözlő iratunkat megküldöttük, örömmel nyilvánítottuk azon készségünket, hogy e téren, e zászló alatt mi is készek vagyunk őt követni, s e szent eszmét, nemzeti dicsőségünk újra ébredése, életrevalóságunk egyedüli biztosítékának tekintjük. — Most midőn újra felhiva vagyunk, Perczel Mór tábornok tette feletti véleményünket nyilvánítani, vérző szívvel tesszük azt, mert nem helyeseljük az önbálványozást, nem — egy történeti nagy név beszennyezésére célzó kifakadásokat, — lehetetlen, hogy alkotmányos érzetünk jóváhagyja a központi választmány feloszlatását elrendelő elnöki parancsot, s jogtalannak tartjuk, hogy az összes honvédegyletek által választott bizalmi férfiak tanácskozmányát a szinte választott elnök vezényszava szétoszlathassa, — e téren tehát őt nem követjük, s a súrlódás kiegyenlítésére május 4 ére összehívott honvédgyűlés létrehozását helyeseljük, s egyletünket képviseltetni fogjuk. — Sopronban, kell mint fent. — Osffy István, a sopronmegyei honvédegylet elnöke. A pozsonymegyei honvédegylet, apr. 19-ki választmányi ülésén felolvastatván Perczel M.trik felhívása és az országos központi választmány f. é. apr. 8-iki nyilatkozata, egyhangúlag következőket határozott : a honvédegyletek központi választmánya mint becsületbíróság az A hont megyei honvédegylet ápril 27-én tartott nagygyűlésében Perczel Mór tábornok eljárását roszalván, Vetter altábornagyot kéri a súrlódások megszüntetésére Perczel tábornoknak a honvédegyletekhez intézett, és felolvasott ismeretes felhívásának több kitételes visszatetszés jeleivel fogadtattak. A bajai honvédegylet f. é. apr. 26-án rendkívüli közgyűlésén felolvastatván Perczel M.tlik levele, és a központi bizottmány nyilatkozata, határoztatok. Tekintetbe vévén, hogy Perczel M. tbkot csak úgy, mint a központi bizottmány, az országos honvédgyűlés kifolyásául tekinthetni, s igy a köztük fenforgó ügyben egyedül csak ez lehet illetékes bíró, a bajai honvédegylet P. M. tlknak önvényes eljárását rászalván, a bizottmánynak minden eddigi intézkedéseit az országos honvédgyűlés ítéletéig jogérvényeseknek tekinti. Ezek után a közp. bizottmány által jövő május 4-ére hirdetett országos honvédgyűlés megtartása igenis szükségesnek véleményeztetvén, abban Kardos György százados és Kovács János főhadnagy urak által fogja magát a bajai honvédegylet képviseletni. A temeai megyei honvédegylet ápr. 26-án tartott rendkívüli közgyűlésében Mikor Ugye egyszerűen tudomásul vétetett, Perczel ismert köriratára ellenben, Menczer Ármin indítványára egy válaszfelirat ment határozatba, melyben Perczel eljárásarászaltatván, kinyilatkoztatik, hogy az egylet őt e téren követni nem szándékozik, egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy a központi választmányt feloszlottnak nem tekintheti, mert tagadja Perczel jogát azt feloszlathatni. Az orsz. honvédgyűlésre végre képviselőküt : Menczer Ármin, Brettschneider Gyula, Rittinger József és Vas urak küldetnek fel. A hódmezővásárhelyi honvédegylet ápril 26 án tartott gyűlésében a Perczel és a központi bizottmány közti súrlódás ügyében következőket határozta : A honvédegyletek megalakulásának két főoka volt : 1) hogy a szegény honvédtársak segíttessenek ; 2) hogy távol minden politikai színezettől, egy felállítandó nemzeti hadsereg és honvédelem megteremtésére utat egyengessen, így az említett összeütközés felmerülése felett mély sajnálatát fejezi ki, mert az abból támadt feszült viszony a megkezdett terv elérhetésének csak akadályul szolgál, miért is azt bővebben tárgyalni, mert a tárgyalás csak minden egyes tagnak szívfájdalmat okozna, nem kívánja. Miután pedig ezen összeütközés miatt a hazai honvédség között majdnem szakadás történt, s az országos egylet központi bizottmánya által összehívott gyűlésen a kedélyek csak inkább tért nyerhetnek a viszálkodás folytatására, vagy talán még a végszakadásra is, annálfogva a H.-M.-Vásárhelyi honvédegylet a f. é. május 4- ére összehívott országos gyűlésen magát képviseltetni nem kívánja, hanem a Klapka tábornok, valamint a Vetter A.tlik által kifejtett elveket magáévá teszi, s annak nyomán az egyetértés visszaállíthatása végett, arra hívja fel a többi egyleteket, hogy ahol csak ilyen, a honvédügyre nézve veszélyes dolgok mutatkoznak, azokat hathatós közbevetésükkel megakadályozni siessenek, és országos összejövetel csak akkor tartassék, ha azt később Klapka, Vetter, Perczel, és a többi tábornokok szükségesnek látják. — Hogy pedig ezen, a tábornokok által összehívandó országos gyűlés minél békésebb hajlamú legyen, a H.-M.-V.éi h. egyl. azt indítványozza, hogy minden egylet csupán egy taggal és egy szavazattal képviseltesse magát. Kassa, ápril 26. Az abaújmegyei honvédegylet mai nap tartott közgyűlésében, a május 4-én megtartandó országos honvédegyleti gyűlésre, Péchy Tamás és Benkő Rezső tagok választottak meg képviselőket Utasításaik következők :