A Hon, 1868. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-28 / 123. szám
jezve , ennélfogva a szerződés és mellékleteiben használt czimzések és területi elnevezések elfogadását nem ajánlhatja. Ugyanazért megnyugvással vette a minisztérium azon nyilatkozatát, hogy ő felsége időközben legmagasabb beleegyezését adta ahoz, hogy a szerződésben neheztelt czimek és területi elnevezések az alább elősorolandókkal váltassanak fel, mely módosítások a szerződés és mellékletei szövegén a következők : A főszerződés bevezetésében ő felsége czimére nézve, a következő elnevezés „ő csász. királyi apostoli felsége“ helyett tétessék : „ő felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya.“ A második bekezdés első sorában „ö császári királyi apostoli“ helyett teendő: második bekezdésének 3-dik sorában foglalt azon szavak helyett „az osztrák monarchia államaiban“ teendő : „ö csász. és kir. apostoli felsége mindkét állama területén. A 4 dik czikk 7 ik bekezdésének első sorában a „császári királyi“ szavak közé, az „és“ szó beszúrandó. A 21 dik czikk harmadik bekezdésének második sorában előforduló „kölcsönös értesítés“ szavak helyett teendő: „közös egyetértés.“ Az A) alatti mellékletben a czimirat második sorában azon szó „Ausztriába“ helyett teendő : „Ő cs. és kir. apost, felsége mindkét állan a területére. A B) alatti mellékletben a czimirat msodik sorában azon szó „Ausztriából“ helyett teendő : „Ő csász. és kir. apostoli felsége mindkét államterületéről. A C) alatti mellékletben a 2-ik §. kilenczedik sorában azon szó „Ausztrábian“ helyébe teendő: „ő csász. és kir. apostoli felsége mindkét államterületén.“ A zárjegyzőkönyvben az első pont első sorában ezen szó „Ausztria“ helyett tétessék : „ő csász. és kir. apostoli felsége“, a második pont első sorában a „császári királyi“ szavak közé „és“ teendő. A harmadik pont első sorának azon szavai helyett : „az osztrák meghatalmazottak“ tétessék : „ő csász. és királyi apostoli felsége meghatalmazottak“ Ugyan a 3 ik pont második sorában foglalt „Ausztria“ szó helyett tétessék : „ő cs. és kir. apostoli felsége.“ A 8-ik pont második bekezdése első, és második sorában előforduló „Ausztria és az érdeklett vámegyleti államok“ helyett teendő : „a szerződő felek“ ; ugyszinte a 8-ik pont utolsó bekezdésének 3-dik sorában foglalt : „az Ausztria“ szavak helyett tétessék : „Ő csász. és királyi apostoli felsége“ ; a 9-ik pont 5-ik alpontjának második sorában előforduló : „Ausztria és a vele“ szavak helyett teendő : „Ő csász. és királyi apostoli felsége és a.‘‘ A 10-dik pont utolsó bekezdésének első sorában foglalt „Ausztriában“ szó helyett teendő : „Ő csász. és királyi apostoli felsége mindkét állam területén“ ; a 12-dik pont második sorában ezen szó „Ausztriával helyett teendő : „Ö csász. és királyi apostoli felsége mindkét, államterületével továbbá a 12-ik pont 7-ik és 8 ik sorában ezen szó „Ausztria“ helyett tétessék: „a csász. és kir. apostoli felsége“ ; a 13-ik pont hatodik bekezdése második sorában előforduló „vámegyleti állam,és Ausztria“ szavak helyett teendő : a szerződő felek“ ; a 16-ik pont után mellékelt A minta második sorában foglalt ezen szó „Ausztriában“ helyett tétessék : „O cs. és kir. apostoli felsége mindkét állam területén.“ Végül a b) minta harmadik pontjának harmadik sorában foglalt „Ausztriában“ szó helyett teendő : „Ő csász. és kir. apostoli felsége mindkét államterülével.“ A központi bizottság ezen alaki módosításokkal, a kereskedelmi és vámszerződést és mellékleteit átalában, és részleteiben a képviselőháznak elfogadás végeit ajánlja. A központi bizottság abbeli óhajtását, hogy a czímkérdés Magyarország közjogi állását és államiságát kifejező, s minden félremagyarázást kizáró módon mielőbb szabályoztassék, kijelentvén, erre nézve a kereskedelmi miniszter úr azon nyilatkozata által, miszerin e tárgyban a lehető legrövidebb idő alatt a kellő intézkedések meg fognak tétezni, megnyugtatva jön. A jövőre nézve kijelenti a központi bizottság még azon óhajtását is, hogy a megkötendő kereskedelmi és vámszerződések, a támadható kétségek eloszlatása végett azon eredeti nyelven is, melyen köttetnek, a képviselőháznak bemutattassanak. Végül azon kérdésre nézve, minő formában nyilatkoztassa ki a képviselőház azon kereskedelmi és vámszerződés elfogadását, a központi bizottság e szerződésnek jóvágyását, s ő felsége szentesítése hozzájárultával utólag törvénybe igtatását ajánlja. Kelt Pesten, 1868. évi május 27-én. E jelentés már ki lévén nyomtatva, azonnal szétosztatott és a bői napi ülésre tűzetett ki tárgyalásra. Továbbá a holnapi napirendre kitűzettek: még főrendek két jegyzőkönyvi kivonata, a szab. kir. városok törvénykezési költségeinek fedezése tárgyában beadott indítvány. Székely Gergely a következő interpellate intézi a házhoz : interpellatió a vagyméltóságú magyar királyi közoktatási miniszter úrhoz. Miután köztudomás szerint az erdélyi volt határvédezredek czéljaira alapított katonai elemi iskolák még 1858-ban a különböző vidékek polgárainak többsége arányában, vallásfelekezeteknek osztatván ki, a sepsi szt. györgyi „ Gränz Normal Schule“ név alatt ismeretes katonai német elemi iskola, a helvét hitüek illetékébe juttatni határoztatok, s annak tettleges átadása 10 év óta csakis az In czim alatt halogattatok, mert a római cath. püspökség az alaptőkének egy részéhez jogigényt formált, de a helvéthitüeknek a helyiség iránti teljes jogát nyilvánosan soha senki kétségbe nem hozta, s miután ezen helyiség megkaphatása — a sepsiszentgyörgyi — 1859-ben életbe lépett e.reform, algymnáziumra nézve fontos kérdés : szándékozik-e a nm. közoktatási miniszter úr akadály és haladék nélkül igazságot szolgáltatni oly formán, hogy valamint más ehez hasonló oskolák még 1858 ban az illetékesnek ítélt felekezeteknek átadattak,úgy ezen szepsiszt-györgyi, Gränz Normal Schule- nak helyisége (az alapzenére nézve talántán még függőben levő kérdések méltányos megoldása előtt is) a helvét hitűek tanodái czéljaira átadattassék , hogy már a folyó év September 1-je napján kezelendő tanévre az ev. ref. igazgatás alatti nevelő intézetekhoz képest alkalmaztathassanak. Pest május 27. 1868. beadja Székely Gergely Ilyefalva város orsz. gyűl. képviselője. Eötvös dr. közoktatási miniszter a jövő hét valamelyik ülésében ígéri megadni a választ. Horváth Boldizsá igazságügyi miniszter: Tisztelt képviselőház! Gáll József képviselő úr a május 4 én tartott országos ülésben az erdélyi sajtóviszonyok tárgyában interpelláre intézett a minisztériumhoz. Ezen interpelláló két kérdésre oszlik. Először kérdi a tisztelt képviselő úr, van-e tudomása a kormánynak arról, hogy Erdélyben, különösen pedig, Nagy-Szebenben a sajtó irányában az előző vizsgálat, a megintés gyakoroltatok ; és másodszor, váljon hajlandó e kormány az erdélyi sajtóviszonyokat a mai kor követelményeihez és az alkotmányosság igényeihez képest átidomítani ? Mi az első kérdést illeti köztudomású dolog, hogy Erdélyben még az 1852-ik évi sajtó rendszabályok vannak hatályban. E sajtó-rendszabályokat nem a magyar minisztérium léptette életbe, hanem átvette azokat, mint a korábbi kormányrendszer hagyományait. E rendszabályok értelmében a kormány közegeit megilleti azon jog, hogy a sajtó irányában a megintést gyakorolják. A kormány egyes esetekre vonatkozólag soha sem adott utaslást közegének az iránt, hogy a megintés eme jogával éljenek , azonban nem veheti rész néven a kormány sem a törvényhatóságoktól, sem pedig saját közegeitől, hogy ezen jogot mindazon esetekben gyakorolják, melyekben az alkotmány és a közrend érdekei azt követelik. E joghoz kénytelen a kormány egyelőre még ragaszkodni azon elvénél fogva, mely szerint nem akar fönállót lerombolni addig, míg helyébe jobbat nem képes állítani. Meglehet, hogy ezen elv mellett még egy ideig itt ott intézményekkel kell megküzdenünk, melyek a kor követelményeit nem elégítik ki, de sokkal nagyobb rész volna „tabula rasa“t csinálni, még mielőtt újabb alkotásainkat képesek volnánk létrehozni. Hogy az erdélyi hatóságok e megintés jogával visszaélést követtek volna el, vagy hogy ezen jogot nagyobb szigorral gyakorolták volna Nagy Szekben, mint Erdély egyébb részeiben, arról a kormánynak semmi tudomása nincs. Meglehet, hogy nagyobb számmal fordulnak elő e megintések Nagy-Szebenben, mint Erdélyben másutt, mit nem tudok, de nem is akarok tagadni. Biztosíthatom azonban a tisztelt képviselő urat, hogy ezen esetben a megintésnek oka bizonyosan nem a kormány közegeiben és nem a törvényhatóságokban, hanem az ottani hírlapirodalom kezelőiben fekszik. Egyébiránt különös örömmel constatálja a kormány, hogy nemes szász testvéreink az 1852-ik évi sajtó rendszabályokat, amelyeket eddig nyugalommal és resignatioval tűrtek, megunták, és hogy az alkotmányos szabadságnak egyik fő követelményét és biztosítását, a sitószabadságot elvégre Erdélyben is meghonosítatoi óhajtják. És legyen meggyőződve a tisztelt képviselő úr, hogy szász testvéreinknek eme nézetei és vágyai a kormány nézeteivel és vágyaival teljesen találkoznak. Ennélfogva második kérdésére vonatkozólag ma szerencsém kijelenteni a tisztelt háznak, hogy a kormány már ezelőtt néhány hónappal megtette a kellő előintézkedéseket aziránt, hogy mihelyt a polgári perrendtartásban tervezett bírósági szervezet törvény erejére emelkedik,és mihelyt a kormány tudni fogja, hogy Erdélyben hol és hány főtörvényszék lesz felállitand), a sajtó bíróságokat azonnal életbe léptethesse és pedig úgy, hogy az 1848 ik évi 18. t. ez az esküdtszéki intézménynyel együtt Erdélyre is kiterjesztessék (Élénk tetszés.) Bonis Sámuel a perrendtartás tárgyában beadott jelentésnek kinyomatását sürgeti. Berzenczey László Horváth miniszter válaszában nem lel megnyugvást mert nem lát akadályt, mely gátolná a magyar esküdtszéki intézményt egyszerűen kiterjeszteni Erdélyre. Horváth B. igazságügyi miniszter : A. képviselő úr engem félreértett, ha úgy méltóztatik szavaimat magyarázni, mintha az unió törvényétől akarnám függővé tenni a sajtó bíróságok felállítását. Nem ezt mondottam, hanem azt, hogy mihely a polgári perrendtartásban tervezett bírósági szervezet Erdélyben életbe léptethető lesz, a sajtó bíróság azonnal föl fog állítatni. Egy kissé messzebb távolban van azon kor, melyben az esküdtszékek minden törvényhatóság kebelében fölállíthatók lesznek. Ez csak akkor lesz lehető, ha az esküdtszékek és a velük kapcsolatos közvádlói intézmény hatásköre nemcsak a sajtóvétségekre , hanem a bűnvádi eljárásra is ki fog terjedni. Addig azonban, amíg a büntető perrendtartás el nem készül, s míg az esküdtszék csak a sajtóvétségek eseteire terjed ki , ily bíróságok felállításában kénytelen vagyok csak a főtörvényszékek székhelyeire szorítkozni. Miuen pedig nem tudom, hogy a főtörvényszékek, az úgynevezett királyi táblák Érdömben mennyi számmal és hol fognak felállíttatni, ha most intézkedném, azon eshetőségnek tenném ki magamat, hogy ily felállítandó sajtóbíróságot későbben ismét fel kellene oszlatnom, amit örömest kikerülnék. A minisztérium a maga tervezetében a mostani főtörvényszékeket Erdélyben meghagyatni kívánta ; azonban az országos bizottság nézete e kérdésre nézve a minisztérium nézetétől eltért és e bizottság azt indítványozta, hogy Erdélyben csak egy királyi tábla állíttassák fel. Mielőtt tehát ezen kérdés megoldatnék, most, miután ez eltérés meg van a minisztérium és az országos bizottság nézete közt, nem tartanám tanácsosnak a sajtóbíróságok szervezéséhez hozzáfogni. De ezáltal a sajtószabadságnak Erdélyben nem praejudikálunk semmit. Úgy hiszem , miután a ház minden egyes tagja pártkülönbség nélkül a polgári perrendtartás mielőbbi életbeléptetését a legsürgetőbb követelménynek tekinti, nincs okunk kételkedni a fölött, hogy legfölebb két három hónap alatt az új bírósági szervezet, s azzal együtt a sajtóbíróságok Erdélyben életbe fognak léptettetni. (Tetszés.) Horváth miniszter : Ezelőtt néhány hónappal Stoll Károly képviselő úr bizonyos Lázár Sándor sikkasztása iránt szintén interpellátiót intézett az igazságügyminiszterhez. Én ezen tárgyban a fejlemények egy részéről már magán után értesítettem Szél képviselő urat. A másik részről most magánúton szintén szerenccsém lesz őt értesíteni, elvül azt tartván, hogy mindazon interpellációkra,melyek nem vonatkoznak országos érdekű tárgyakra, hanem inkább magán természetűek, ezentúl magánúton fogom megadni a felvilágosítást, és a t. háznak csak akkor fogok felelettel alkalmatlankodni, hogy ha az illető interpelláló képviselő úr a magán után adott felvilágosítással nem volna megelégedve. (Helyeslés.) Elnök : Bónis sürgetésére megjegyzi, hogy a perrendtartás tárgyában beadott jelentés és mellékletei már ki vannak nyomatva, és a pünkösdi ünnepek alatt ki fognak oszlatni. Tisza Kálmán. T. képv. ház ! Az igen tisztelt igazságügyi miniszterür azt méltóztatott mondani, hogy az inkább magán természetű kverpellániokra magán után fog választ adni, és csak ha az illető nincs megelégedve, fog a házban is válaszoló . Bocsánatot kérek, de megvallom, hogy ezen eljárást renden levőnek nem tartom , mert én ugyan helyeslem és magam részéről kész is vagyok elkövetni azt, hogy minden magánérdekű interpellációval a ház ideje el ne raboltassék , de azt hiszem, hogy ha valamely interpelláló a házban tétetett, felelni is a házban kell reá. (Helyeslés a baloldalon.) Horváth B. miniszter erre kijelenti,hogy dicséretie indította őt e kijelentésre,mert nem akarta a háznak idejét magán természetű ügyekkel elfoglalni. Ghyczy Kálmán : Én se oszthatom részemről azon véleményt, melyet igen, igazságügy miniszter úr kijelentett. Mert magántárgyban is foroghat fel közjogi sérelem, és ennek megbírálása nem az egyes képviselőt, hanem az egész házat illeti. (Helyezés) Ha a t. ház megengedi azt, hogy magánügyben itt nyilvánosan interpelláció tetessék, a következetesség azt hozza magával, hogy arra a válasz szintén itt nyilvánosságban történjék; ennélfogva én ha most nem is teszek észrevételt arra nézve, ami ez esetben történt, mégis jövőre nézve igen kérem az igaz- ságügyminiszter urat, hogy minden hasonló előfordulandó esetekben méltóztassék válaszát itt a házban nyilvánosan előterjeszteni. Horváth újból kijelenti, hogy ő kész minden interpellatióra válaszolni, ő az interpellatiót indítvány természetűnek tekinti, melyet, ha valaki elejt, más vehet fel és ő kész arra válaszolni. Stoll Károly miután itt nagyszerű sikkasztásról van szó, az az 50—60.000 ft megtérítésbről az állam részére, interpellációját a ház elé tartozandónak mondja, de miután az interpellátióra adandó válaszban oly körülményeket kellene felemlíteni, melyek a még folyamatban levő vizsgálatra káros befolyással lehetnének, a nyilvános választ nem sürgeti. Egyébránt e kérdés végeldöntése mindenesetre a ház előtt fog megtörténni. Több tárgy nem lévén az ülés ma 12 órakor eloszlik. A felsőháznak mára (szerda déli 12 órára) hirdetett ülése nem tartatott meg. A kitűzött időre megjelent tagok zárt ülést tartottak. Helyreigazítás. Azon nézetből kiindulván, hogy úgy a gyorsírók mint a laptudósítók közléseinél, az a czélja, hogy ha mását adják annak a mi az országgyűlésén elmondatott, nem pedig elferdítve és kihagyások által fűszerezve, jusson a közönség szemei elé az, amit a képviselők elmondanak ; kénytelen vagyok felszólalni, a folyó hó 20-kán tartott képviselőház gyűlésén előadott, s a hírlapok által ferdén közlött, beszédem és módosítványom érdekében. Hogy írásba nem foglalt beszédeket, vagy azok kivonatait, hiányosan közleni, s erre mentséget találni lehet,azt még megengedem, noha el nem ismerhetem, hogy erre részemről alkalmat adtam volna ; hogy azonban, írásba beadott, a jegyző által helyesen felolvasott módosítványt, lehessen úgy közleni, hogy abból, éppen oly mondat hagyassék ki, mely annak értelmét teljesen megzavarja, érthetetlenné teszi, alig felfogható mulasztás, amely ellen részemről ezennel tiltakozom. Keglevich Béla ,------------------- Tegnapi esti számunkban hoztuk a horvátországi regnicolaris deputatió mérsékelt majoritásának munkálatát. Azon kikezdés végén, melyben Horvát-, Slavon Dalmátország területe körülhratik (harmadik kikezdés hátulról) kimaradt ez : „és végül Dalmátia.“ Ereded külföldi levelezés. Turist, máj. 24. (M.) A római kérdésre nézve különböznek a vélemények. Némelyek azt hiszik, hogy a császár engedve Napoleon hg sürgetéseinek, az olasz nemzetnek kedvező engedményezéseket tett, s a többi közt megígérte a franczia csapatok minél előbbi kivonulását. A „Gazetta Piemontese“ szerint Dumonte Kanzler jelenléte Civitavecchiában nem másra mutat, mint az abbéli előkészületekre. A „Gaz di Torino“ ellenben harczias előkészületeknek tulajdonítja a két tábornok jelenlétét, harczias hangulatúnak tartja a folyó hó 5 én tartott pápa beszédét, s nagy eseményeknek néz elébe, melyekből Olaszhon üdve merülend fel. Minden esetre tagadhatlan hogy az Egyház állam jelen helyzete az érdeklett kormányok egyikét sem elégítheti ki, várhatjuk tehát, hogy abból minden áron menkülni szándékozandnak, de hogy s mikorrat csak a tények fogják megmagyarázhatni. Southerlandig a Fell vasúti társaság elnöke megvizsgálta a moncenisi pályát.Úgy hiszik,hogy kormánya által megbizatott volna egyszersmind tanulmányozni, hogy lehetne jelenleg a kérdéses vasutat az indiai posta szállítására használni ? A képviselőház megszavazta az őrletadó bélyeg s engedményezési törvényeket. A „Gaz. Piemontese" úgy hiszi, hogy az őrletadónak különösen örülhetnek az ellenőrködő gépek készítői, mely gépek malmokban lesznek felállítandók, s minthogy ezek, mint feltenni lehet, külföldiek, úgy az érintett adó első eredménye egynéhány millió kivándorlása lehet. A Velencze-Brindisi — Egyptom s Triest közti gőzhajókázási társaság megkezdette utazásait, s remélhető, hogy a velenczei városok áldozatkészsége bő kárpótlást találand a közlekedések által előidézendő kereskedelmi helyzetben a kedvező változásban. A dohány-egyedáruság, mint a „Gaz. Prem.“ Florenczből értesül, csakugyan egy társaságnak fog átengedtetni, mely a kormánynak 200 milliót fogna előlegezni, s ezen összeg fedezendi az idei költségvetési hiányt. ” KÜLFÖLD, Francziaország. A „Moniteur de l‘Armee,“ Niel marsainak közlönye, Németországnak most megjelent katonai földabroszát következő szavakkal ajánlja közfigyelembe: A Berger és Loveranlt könyvárusi czég rendkívül nevezetes térképet adott ki, mely a porosz hadseregnek elhelyezését Németországban képletileg tünteti föl. Ebből as látszik, hogy a Francziaországhoz legközelebb álló három hadtest legszámosabb és leggondosabban van szervezve. A német vasúti hálózat három fő ere szög alakban találkozik, mely által a porosz tartományok határainkat fenyegetni látszanak. E térképből nyilván látható, hogy az éjszaki szövetség ezen három hadteste nem véletlenül a legerősebb, és legjobb szervezetű. De bár mint legyen is,ezen históriai okmány ma komoly érdekű Francziaországra nézve.“ A „Liberte“ osztja ezen nézetet, de felhasználja egyszersmid ez alkalmat, hogy a kormányra üssön, mely oly bárgyún járt el, hogy Németország most sem Francziaország mellett, hanem ellene egyesül, és hogy Poroszország Olaszországgal szövetkezik . Francziaország Rómában 1868-ban úgy tesz, mint Ausztria akkor, midőn makacsul Velenczében akart maradni. Angolország. Az alsóház f. hó 23-ai ülésében mr. Rearden,athlonei képviselő következő interpellate terjeszté a miniszterelnök elé : „A kincstári hivatal első lordja megkérdezendő, vájjon igaz e, hogy ő felsége a királyné gyengült egészségi állapota következtében kénytelen az idény hátralevő részét Anglián kívül tölteni , s ha ez való, vájjon ő felsége kormánya szándékoznk-e, tekintetbe véve a királyn ő egészségét, nyugalmát és kényelmét, valamint a királyi család, a birodalombeli alattvalók, különösen pedig a főváros érdekében, ő felségének azt tanácsolni, hogy a walesi ligő kir. fensége javára mondjon le, vagy egy bilit terjeszszen elő azon czélból, hogy a walesi legő királyi fensége s a walesi ligő személyében régensnég állíttassék fel,, miként az uralkodónő kötelmei ennek a fővárostól leendő távolléte alatt teljesittessenek, s hogy igy az ország, s különösen ő felsége alattvalóinak nagy kérelmetlenségei, veszteségei és hátrányai, melyeket azok az uralkodónő iránti rokonszenvből az utóbbi hét év alatt türelemmel viseltek, végüket érjék.“ Bármily elégületlenség nyilatkozott is a közvéleményben a fölött, hogy a királynő a miniszteri világ előestéjén Skócziában ment, mindazonáltal Rcarden Interpellátiója határozott viszszahatást szült, mely viharos zajban nyilvánult a házban. Elcsendesülvén a zaj, a miniszter a ház rászólásából kiindulva ezeket mondá : A ház e kérdésre adandó válaszomban megelőzött érzületeinek kifejezése által (zajos tetszés.) Kétségen kívül a háznak minden tagja intézhet kérdést a korona bizalmi férfiaihoz a felség állami kötelességeinek teljesitése iránt, de ezen kérdéseket parlamentáris kifejezések alakjában kell előadni. (Tetszés.) — Ismételt zaj és rendreutasitló felkiáltások közt mentegette magát a kérdést tevő, hogy neki esze ágában sem volt a királynő iránti lojalítás ellen véteni. Görögország. A görög kormány Konstantenápolyba új követet nevezett ki Dellyanni személyében, ki a görög külügyi miniszternek testvére. Miután legközelebb három kandióta választatott meg a görög kamarába, kik mégis jelentek Athénben, a török követ a görög kormányhoz intézett jegyzékben állítólag tiltakozott az ellen, hogy ezek a képviselőházban igazoltassanak, minthogy Kandia török sziget és mint ilyan nem lehet képviselve a hellén parlamentben. Amerika. Az Egyesült Államokban egy hajóhír szerint azt rebegetik, hogy a képviselőház vádló bizottsága bizonyos senatora ellen kiszándékozik mutatni, hogy ezen megvesztegetés folytán szavaztak az elnökei nem ítéltetésére.Egymás 8-kán kelt tudósítás szerint egy newyorki lap elég arcátlan nyíltan indítványozni, hogy néhány republikánus senátor „vásároltassék meg.“ És nyíltan beszélik ott, hogy azon öt egész hat millió, melybe ezen négy vagy öt szavazat kerül, jól fogna jövedelmezni. A tudósítás szerint ezen indítványt azon adósikkasztók teszik, kik Johnson vesztegetési gazdálkodása alatt fölgazdagodtak, és kilátással bírnak,hogy azon 10 hó alatt, mely alatt az elnök még hivatalban maradna, a kiadott tőkét uzsorakamatokkal visszatéríthetik. A „Newyork Tribune“ azon hírnek, hogy néhány senator csakugyan meg van vesztegetve, nem akar hitelt adni, huszárezrednél szolgált, s rangban legöregebb százados Jelics József neve azoknál, akik az akkori lapokat, és különösen Klapka memoiráját olvasták — úgy gondolom nem lesz egészen ismeretlen. — úgy tudom, hogy ő mind a békés, mind a harczias világban a maja nemében példánya volt a magyar huszárnak. Veleszületett természetéből folyt, valamint az ezrednél minden a személye iránt történt önkényes s idegre ható bánásmódnak nem kevés veszedelemmel ellenszegülni, így a honvédelmi harca alatt is, nemes ambitiója, és különösen hazája szeretete, még kevésbé tűrhető, hogy a reá háza miatt veszedelmeket kikerülje, és a magyar ügyet — bár mely alkalommal élete feláldozásáva is elősegíteni ne merészelje. A nevezet tisztelt honvéd barátom a komáromi vár feldúlása után haza érkezvén — szüleim házánál itt Szakolyba, Szabolcs megyében mint éppen ide való születésű egyén, huzamosabb ideig lévén, későbben egy elvével és körülményeivel megegyezőnek látszott állomásra felszólittatott, melyet ő későbbi elhatározásánál fogva el is válalt. Tudjuk, hogy abban az időben, minden oly irományokat, melyek a honvédelmi harctban valami kitüntetést jeleztek, s a melyek a viszszatorlást bármi módon is elősegítették — magával harcrolni nem csak nem tanácsos, de az akkori policziai eljárás következtében veszedelmes is volt. Így történt, hogy Jelics József százados barátom útnak indulandó — a kezeinél levő a magyar honvédelmi harcz alatt kiérdemlett több kitüntetéseiről , előléptetéseiről , érdemjeléről szóló , az illető tábornok és kormánybiztos urak által kiállott bizonyítványait a szüleim házánál hagyni jónak látta, és azokat valósággal által is adta. Mi a nevezett iratokat lelkiismeretesen el is rejtettük. De annálfogva, hogy a nevezett barátom azokat - talán csupa szerénységből -- csaknem tizenhét év lefolyása alatt soha meg sem említette, nálunk pedig akkori sok viszontagságaink, több menekültekkel való érintkezéseink s ezeknek szintúgy több elrejtendő holmijeknek bajlódásai közt az izgatott állapotban által vett, és tüstént elrejtett irományok annyira feledékenységbe jöttek, hogy mármost azokat, minden emlékezetünkbe hozható helyek felkutatása daczára, nem vagyunk képesek többé feltalálni. Ennélfogva azon minden tekintetben becsesen biró irományok veszteségét, kötelességemnek ismerem a nevezett. honvédbarátomnak magam és szüleim nevében legalább azzal pótolni, hogy azoknak bizonyos tételét, ezen soroknak a hírlapokban való megjelenése által a világ előtt bebizonyítsam, s azoknak értékét legalább némely részben helyreállítsam. A kitüntetésekből ezek jutnak valamennyire eszembe: Swechátnál egy már csak két lóval és egy kocsissal hátramaradt ágyúnak, melynek egy kereke a kötél rátekerkedzése miatt nem fur ott — már az ellenség nagyszerű lovas túlszárnyalása alatt is rémülést idéző sűrü ágyú golyó közt való megszabadítása. A magyar határon Prellenkirchennél egy huszárnak a gyalogság közül való kiszabadítása mely alkalommal maga és lova több lövést és bajonet szúrást kapott, Issaszegnél az ellenség ai bergárdájának szorongatása több, fogoly ejtése és podgyász elvétele. Rákos Kereszturnak az ellenség torkában való tovább megtartása, ugyanott az ellenségnek több ezredből válogatott — pont 12 órakor délben meglepőleg, és az előörökön keresztül határozottan rohanó lovassainak viszszaverése, későbben ugyan ott egy csatározás alkalmával a 60—61 -ik. zászlóaljnak a már őket kaszaboló oszt. lovaságtól való megszabadítása ; a salóközi agyuattak, és ez alkalommal egy fiatal lovavesztett nyargancz tisztnek , B. L. A-nak golyó zápor közt való megszabadítása. — Itt egyik lova rögtön halt, a másik nagy sérülést kapott ágyú golyók által s. a. t. Bezárólag csak azt teszem még hozzá , hogy a ki ezeket tette, az másutt is és mindenütt megtette a huszár köteleségét. Gulácsy Imre, magam s. szüleim nevében. Távi tulok. Berlin, május 26. A tegnapi Mis. Woch.Bl. egy 14-ki kabinet-rendeletet közöl, mely szerint a legidősb két honvédelmi korosztály, mint tavaly is, további szolgálati kötelezettségtől felmentetik. Róma, máj. 25. A nápolyi király bemutatta a szent atyának a girgenti grófot és grófnét. Pars, máj. 26. Egy itt terjengő hír szerint a császherceg tanutazást fog tenni Svájczban és Németországban. A te napi „France“ tudatja, hogy a császárné augusztus hóban Islandba megy. _ Paris, máj. 25. Roucher államminiszter a múlt héten betegeskedett, de már teljes felüdülésben van, s még e hét végén visszatér Párisba. Brüssel, máj. 25. A tartományi választások eredménye ez : a kormány Lüttichben győzött, Antwerpenben és Brüggeben pedig vereséget szenvedett; az eddigi választások többnyire ellenzéki szellemben estek ki. Madrid, máj. 25. Az aszturiai herczeg már csaknem teljesen fellábadt. Konstantinápoly, máj. 26. A keresztény község elfogadásakor a szultán azt mondta,hogy azt akarja, hogy mindenki, valláskülöndségeliikül vezírré lehessen. Konsantinápoly, máj. 25. A „Levant Herald“ szerint az egyptomi alkirály holnap ide érkezik. Péter( ír, máj. 26. Tientsínből e hó 1-re érkezett tudósítások szerint 40,000 sund fölkelő) 5 nap óta ostromolja Tientsint. Ez utóbbinak helyőrsége 20,000 főből áll ; az ott levő európaiakat három ágyunaszád oltalmazza. A fölkelők a környékbeli falvak lakosságát mindenéből kifosztották. Washington, május 26. A senatus a 2 ik és 3 ik vádpont alól Johnson elnököt femenítette. — —---- Nyilatkozat. Az 1848. és 49-ki magyar védharcz alatt, és annak előtte is 30-tól fogva a Würtemberg 6 ik Nyilatkozat. Eger, május 24. A Pesti Napló május 20-áról keltezett számában egy egri levél közöltetik, melyben nagy cinismusbal az állitatik, hogy a heves megyei balpártiak 16-án tartott értekezletén mindössze 150 ember volt jelen. — Hogy a kérdéses értekezleten valóban szám szerint mennyien lehettek ? ezt meghatározni nem lehet, mert mint a P. N. tudósításánál látjuk, erre nagy befolyással lehet a rövid látás. De hogy azon értekezleten megállapított s már közlött programmat, eltekintve a későbbi aláírásoktól, rögtön 520 mond ötszázhúsz jelenlévő írta alá, s ezek között gr. Keglevich György és Gábor a mátrajárás közszeretetben álló fiai, erre nézve felhívok mindenkit,, s igy a Pesti Naplót s még az Esti lapokat is, hogy ezen sajátkezű aláírásokat, biztos meggyőződés szerzés végett, nálam minden pillanatban megnézhetik. — Legyen ez egyszersmind czáfolatul az Esti lapok május 22 én kelt számában Eger czim alatt a nevezett grófokról közlött „nem igaz“ állításokra is. Szederkényi Nándor, mint az értekezlet jegyzője. Nyilatkozat: Pétervásár, május 25. Az „Esti Lapok“ egri levelezője e lap május 22-én kelt 12- ik számú lapjában humorteljes (?) megjegyzések, vagy mint magát sokkal kifejezi, „érdekességgel“ a hevesmegyei bal párt értekezletét közli, még pedig olyképen, mely — hogy lehetőleg udvariasan fejezzem ki magam az „érdekes" ismerettn iránt, — visszás arányban áll az igazsággal. Nem lévén azonban célom a közlöttek valótlanságát egyenként tagolgatni, közleményének azon részére térek, mely közvetlen személyemet illeti. „Ők balközép akartak maradni, hanem midőn aláírás végett körben járattuk az ívet, vették sokan észre, hogy hisz e politikai elv egy hajszállal sem különb, mint a szélsőbalé, s érdekes, hogy a Keglevich grófok azon kijelentéssel utasszák el maguktól az ívet, hogy ily ultra politikai elv megerősítésére nevöké- soha nem kölcsönözik.“ Az idézett rész első felében a tisztelt levelető egész naivsággal árulja el, miszerint, nem csak hogy az értekezlet tanúja nem volt, hanem a dolgok okbeli összefüggése szerint a programúnak, mely a „Hon“ 1 17 ik számában közölve volt, még színét sem látta ; ha csak azon nagy ignorantist föl nem tesszük — mit magam sem akarok hinni —