A Hon, 1868. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-23 / 119. szám
Kiadóhivatal : Pest Ferencziek terén 7. az* földszint Hatodik évfolyam 1868. U0-ik sz. Szombat, május 23. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házbos hordva 1 hónapra...............................................1 frí 76 kr. 3 hónapra...............................................6 frt 26 kr. 6 hónapra.............................................10 frt 50 kr. Az Estilappal együtt egy hónapra 2 frt — kr Az Estilappal együtt negyedévre 6 frt — kr. Az Estilappal együtt félévre . 12 frt — kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Serkesztési iroda: Ferencziek tere 7-ik szám 1 no emelet Szerkesztő lakása : Magyar utcza 8-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Beigtatási díj: 7 hasábos ily file petit sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések tribuzori beiktatás mellett kedvezőbb föltételek, alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . 26 kr. Az előfizetési díj a lap kiadó hivatalához küldendő (Ferencziek tere 7. sz. földszint.) E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. PEST, MÁJUS 22. Az uj hadszervezet kérdéséhez. Országgyűlésünk a honvédrendszeri törvényjavaslatot fogja közelebbről asztalán látni. Katonának neveltetve, s katonáskodásban töltve el életem legszebb részét és igyekezve mindég kötelességemet teljesítni, én is hozzászólhatok e fontos tárgyhoz. Ismerem a múltat és látom a jelent, s e kettőből tudok következtetést vonni a jövendő körülményekre Ösmerem az osztrák hadsereg szllemét; ösmerem vitéz, lovagias tiszti karát, kiknek szakképzettségét csak kivételekben tagadhatni; ösmerem tüzérségét, melynek párja alig találtatik ; ösmerem lovasságát, melyet elsőnek itélt a világ; ösmerem gyalogságát, mely harczias népfajokból telik ki , és mégis minő kevés a gőzelem s mennyi vereség és romlás, mit e hadsereg annyi becsületes bajnok elérzésének 18 évi eredménye gyanánt felmutathat! Honnan e különös csalódás ? Hol a baj ? A vezérletben nem lehet, mert ha a múltnak hős vezérei mind feltámadtak volna sem nyerték volna meg a sadovai csatát. Mi hát az ok. Tán az egyenetlen felfegyverkezés. Ez ok ugyan — de én láttam már egyenetlenül fegyverkezett sereget verekedni, s ámbár nehéz volt megállani kováspuskáinkkal a Grüntz Jäger Stutzok sorainkat ritkító tüzelése ellenében, de azért mégis győztünk. Miért győztünk mi és nem ők, midőn mi sem voltunk jobb katonák, de roszabbul voltunk fegyverkezve mint ők? Azért, mert minket lelkesített a tudat, hogy szentesített törvényeinkért, hazánkért ontjuk vérünket, bennünk volt a szellem, mely biztosítja a győzelmet, melyet nem biztosíthat sem a Dinstregulamentum, sem z Abrichtung. A katona már megszűnt gép lenni , csak úgy viv lelkéből ha a közvélemény mellette van , — az utolsó kunyhótól — a legpompásabb palotáig hangozni kell a szózatnak : Hazáért! királyért! szabadságért! különben nem győzünk többé, mert kelletlenül, csak muszájból verekednénk, s veszve vagyon azon monarchia, mely a fegyverzett nemzetben ellenséget — nem a haza és szabadság védőjét tekinti. Meg kell teremteni a szellemet, mely nem volt az osztrák hadseregben Sadovánál , de e szellem nem fog létre jöhetni soha a közös hadseregben. E szellem — Magyarországot illetőleg — csak úgy állhat elő hazánk és királyunk szolgáltjára, ha honvédseregünk nem olvasztatik közös hadseregbe. A katonát az országban csak önállásunk érzete kedveltetheti meg. Nem gyűlölöm én a közös hadserget sem tiszteit, sőt tisztelem, de egy oly rideg közfal építtetett 18 év óta köztünk a rendszer által, hogy azt ledönteni erő nem képes. Csak az idő szedheti szét, pedig nekünk veszélyes várni, midőn az európai háború perczenként kitörhet. Mostani szellemmel felállított hadsereg a legjobb akarata mellett sem lesz elegendő megfelelni feladatának , de ha seregünket magunk szervezzük és állítjuk a király vezérlete alá, akkor e sereg oly lelkesülten fog vivni az osztrák hadsereg oldala mellett, mikép nem lesz okunk félni a muszka terjeszkedéstől. Az országgyűlés alatt egy törvényjavaslat sem érdekelt tán annyira mint a honvédelmi , még a pénzügyminiszteri sem, noha ez egy kissé muszkás — és törökö, mert bezárással fenyeget,látszik, hogy nem mulatott a miniszter úr a szebeni apáczák kolostorában, mint fogoly, mert akkor bizony kihagyta volna a börtönt, na de legalább vasra nem tétet , azért köszönetet szavazok.) Kérdezheti valaki, mért nem akarja éppen az, aki sokáig osztrák tiszt volt, a nagy közös ármádiát? Erre nagyon könnyű a felelet , éppen azért, hogy oly sokáig osztrák , de magyar, még inkább székely katona voltam, ismerem az ármádiát. Egy 300 éves ármádiának rendszerét megváltoztatni kell más 300 év, mert a deák mondás szerint : quo semes imbuta est recens servabit odorem testa diu. Egy alakulandó hadsereget ellenben a kor igényei szerint rendezhetni. — A mi a rendezés czélszerü részleteit illeti — ahoz is hozzá szólok annak idejében. Mert csak nem honvéd ezered volt, melynél 14 éven át szerencsém volt szolgálni — s annak minden minutiáját betanulni kötelességemnek tartom. S adja Isten, ne kerüljön többe, ne legyen különb a mostani sereg, mint azon három székely gyalog — és egy lovas ezered, mely utóbbiban, midőn 1837-ben áttétettem bele mint tiszt, még a porosz,és későbbi franczia háborúból 1 Terézia keresztes 10 arany — 27 ezüst medáliás vitézek éltek. Miniszterelnökünkről felteszem, hogy a honvéd sereg felállítását éppen azon az alapon óhajtja mélyen én, é s a felállítandó hadsereget csak a magyar király, és a honvédelmi miniszter alá kívánja helyezni ; de előbb a szervezés elve iránt kell tisztába jönnünk. S ez szoros kapcsolatban van a második fő tekintettel a költségvetéssel is. A terv kivitelére ugyanis sok pénz kell s ezt kiteremteni aligha képes lesz a pénzügyminiszter úr, a törvényesen elvállalt óriási terhek mellett. De ha a szervezés elve jó s alkotmányunk kívonata szerint rendeztetik honvédelmünk, akkor segítve lesz a költségen is, mert a közös sereg leszállítása (s illetőleg megszüntetése) ált az új védelmi rendszer költségeit nálunk is, Ausztriában is fedezi a rendes budget. Feltéve azonban, hogy az átalakítás csak fokozatos lehet, kezdessék meg felében s a 12 huszár ezred közül, mely most a közös hadseregben van, 6 ezred adassék át a honvéd seregbe s vele a költségvetés illető összege is, mely — hogy a dolgon rövidítsünk — egyenesen a quota öszvegből vonathatnék ki. Hasonlólag tehetni a gyalogság és tüzérség s más osztályok kérdésében is. Tudom én, hogy van akadály, s hogy azon leszállítás és áttétel által a közös hadseregben sok főtiszt számfelettivé válnék, s igy nagy megelégedetlenség támadna sokakban, de a kérdés az, váljon ezen főtisztek elégedetlensége veszélyesebb-e a kormányra,dynastiára és monarchiára nézve a népek elégedetlenségénél. A főtiszt urak, ha a körülménynek követeléseit megérteni képesek, alkalmazkodhatnak a változott helyzethez s ekkor nem is vesztenek semmit, mert akár az osztrák császárnak, akár a magyar királynak teszik le esküjüket, egy uralkodónak kötik le hűségüket, s ha Magyaországot védik, védik a Lajtántúli tartományokat is. S mig egyrészről nem derogálna egy volt osztrák katonatiszt urnak sem, ha többé nem osztrák, hanem honvéd tiszt — úgy, más részről, az alakulandó seregnél szolgáló kitanult tiszt bizonyosan jobban tudná érvényesíteni hadi tudományát s élőménytele biztosabb lenne s csak egyéni magatartásától s jóviseletétől függne. Háború esetében pedig a vezér — közös uralkodónk alatt az lesz,akiben a király bízik s aki arra való. Számtalan arra már a példa. Bem tábornok lengyel volt, vezetett bennünket, s adná Isten, hogy sok oly nagyszerű vezére legyen mind a honvédseregnek, mind az osztráknak. De a vezér nem minden. Bem egyedül ezereket pótolt, de ő sem pótolt s nem pótolhatna mindent. A katona nem csupán gép többé, hanem honpolgár és ember is. Nem értem én az által, hogy a katonai subordinatio megcsonkittassék — sőt a legmagasabb poletra akarom azt állítani, — akarom, hogy subordinatio lelkesülhessen is. Mindezek kivitelére kölcsönös bizalom kívántatik kétségtelenül ; — bizalom urunk,királyunkban nemzetem iránt; bizalom nemzetünkben fejedelméhez — bizalom az osztrák hadsereg részéről irányunkban s létesítendő honvédseregünk irányában, és viszont — bizalom Pest és Bécs közt. A 18 évi iskola eléggé megmutatta, hogy hova visz egy erőszakos kormány. Ideje okulni azoknak, kik benne hitték rejteni az erőt, biztosságot és diadalt. Mi csak szenvedtünk alatta. De ha a bizalom nem létezik és csak fél rendszer volna szóban, akkor maradjon inkább a régi, a míg lejárja magát végkép menthetetlenül. Mi várhatunk , ellenben fél rendszerrel, csekély concessiókkal összetörjük a régi tanult hadserget — a leendő pedig halva fog születni. Kötelességemnek tartottam az önvédelem előterjesztése előtt a tárgy körüli nézetemről ezen soraimat koczkáztatni , és örvendenék ha szerencsés lehettem volna meggyőzi, főleg a közös hadseregben szolgáló tiszt barátaimat, hogy a magyar hadsereg szervezete által nem vesztenének semmit sőt nyernének sokat : bizalmat, szívélyességet maguk iránt, lelkesült vezetésük s a zászló iránt, hitet a győzelemben, ha kitör a háború, s tekintélyt a trónnak a világ előtt béke idejében. Szentkereszti Zsigmond: Néhány szó az erdészet érdekében. Időszakonként czélszerű leend egy kis rövid szemlét tartanunk azon mozzanatok felett, melyek szakmánk az erdészet sphaerájában felmerülvén. Általában mindenkit, de főleg bennünket erdészeket közvetlenül és tüzetesen érdekelnek ; nem különben legalább is fővonásokban érintenünk azon szükségleteket, melyek e vonatkozatban naponként jobban és jobban előtérbe nyomulnak. A kulturális viszonyok rendszeres fejlődése, és tudományos művelődésében ha szakmánk az erdészetnek jelen álláspontját tekintjük , örömteljesen jelezhetjük azon fokozatos haladást, melyet néhány év óta tett, és nagy mérvben tesz folytonosan ! Tagadhatlan, hogy Divald és Wagner uraknak, kik a kezdeményezés nehéz útját megtörték, a legtöbbet köszönhetünk, ők voltak a magyar erdészeti lapok megalapítói, melyek hogy nem kis hézagot pótoltak a magyar irodalomban, minden szakember hízelgés nélkül bevallja. Ők adtak lendületet azon korszerű eszmének, mely az országos erdészeti egyletben nyert kifejezést, czélul tűzvén ki magának az erdei culturát a tökély azon színvonalára emelni, mely hazánknak egy oly jelen-tékeny jövedelmi forrást nyitand, melyet a mult időkben, habár mindig megvolt az alap, — a sokféle hiányok miatt, mégis kénytelen volt nélkülözni ! — Ennek köszönhetjük azon többféle újabb irodalmi termékeket, melyek a magyar erdészetnek is valahára egy jobb jövőt látszanak biztosítani, mely szerint talán többé már nem fog azon félszeg ely uralkodni, mely csupa elfogultságból, a német, különösen a cseh erdészeket felettünk előnyökben részesité. Az erdészeti lapokban, Divald és Wagner urak kezdették tüzetesebben tárgyalni, s a birtokos osztálylyal felismertetni azon gazdag érdekeket, melyekkel nagy kiterjedésű rengetegeinkben a természet hazánkat oly dúsan megáldotta. És erdőségeinkre, melyek 1,660,000 lánczolatban terjeszkednek hazánk hegyes és sík vidékein egyaránt, — csakugyan méltóbb sors várakozik azon közel jövőben, melyben közlekedési közegeink a vasutak, a szükséges arányban kiépítve, az erdők productumait is nagyobb menynyiségben fogják igényelni. Ha visszatekintünk a múlt időkre, látni fogjuk, hogy hajdan erdei terményeinknek alig volt értéke, azért is sok ember ekkorig, különösen a gazdaság és földműves osztály, azt vélte, hogy az erdők nincsenek másra teremtve, és rendeltetve, mint pusztításra. Sok helyütt, de különösen egy nagy kiterjedésű papi birtokon láttam, hogy a három éves sarjerdőben a juhász nyájserege után furulyázva andalgott, épen oly időszakban, midőn a fejlődési képesség beállott. Ma egy részben az erdőpusztítások a tagosztályok következményei. — A nép, ha csak szigorúan nem korlátozzák, addig míg uradalmi erdőt lát, a magáéból mindenesetre szántóföldet fog csinálni. De fájdalommal kell registrálnom,hogy e mellett némely uradalmak, és birtokosok részéről is csak ily eljárások történnek, mintha azon boldogtalan vélemény-ben élődnének, hogy Ő velük az emberi-ség is kihal, mely szerint nincs szükség többé semmiféle utódnak successiv öröködésre. A mult évben Veszprém és Zalame-gyén utaztam keresztül; valóban elborult lelkem, midőn felületesen szemügyre vettem azon pusztításokat, melylyel mind iden, de minden számítás vagy beosztás nélkül a fiatal, s a középkorú erdők épen úgy, mint már a korukat elértek egyaránt devastáltattak ; ezen kezelés már Somogyban is kezd élni. De minthogy erdőt könnyen, vagy rövid idő alatt előteremteni nem lehet, azért az ily devastátiók ellenében lezárulást sürgetünk és Irákoi törvényeket óhajtunk, melyek teljes szigorral gátolják, és akadályozhassák meg ezentúl okszerűtlen pusztítását rengetegeinknek. Nem különben szigorú törvények állíttassanak egyes magán kártevők ellenében is , mely nélkül alig lehetséges az annyira elterjedt erdei lopásoknak gátat vetni. Itt eszmecsere utján megemlítjük a vadászati jogot is. — Hazánk ennek előtte hires volt a mindennemű vadak sokaságáról. — De mainap egészen másként áll a dolog ! —És e vonatkozatban még roszabbul fogunk állani, ha a regálék rendezésével az eddigi tilosok is egy újabb devalvátion menendnek keresztül Ha méltányos, de egyszersmind bölcs törvények nem állíttatnak fel, úgy mindenesetre, tekintve a lábra kapott féktelen szenvedélyt, pár évtized után csak is a vadaskertekben, s a szigorú nagy tilosokban fogunk vadat találhatni. Átalában tudjuk azt, hogy az úgynevezett vasárnapi és piaczi vadászok,semmiféle időszakra nem tekintenek. E mellett a tagosztályok következtében jogot tartván, folytonosan csusszák a mezőket, s barangolják az erdőket, s még csirájában, vagy fészkében semmisítik meg a vad tenyészhetését. Szerény véleményünk és meggyőződésünk szerint e bajt főleg a következő alapon háríthatjuk el : a) ott hol a tagosztályok már megtörténtek, a községnek jutott rész adassék ki vadászati haszonbérbe; b) habár a 48-diki törvények demokratikus alapra fektették, fegyvertarthatási joga minden jellem nélküli embernek mégse legyen, már közbiztonsági szempontból sem. Azonfelül ha fegyvert minden ember tarthat, úgy minél előbb állítassék fel az újabb vadászati törvény, mert most már minden éjjel minden egyes vadra lesbe állanak ki, migorozva azt el nem ejtik; c) a vadászati időtartam szabassék meg szigorúan. d) Szigorú hatósági felvigyázat legyen a piaczokon, nem különben a fogadókban. Valamint kiszabott büntetés azokra, kik tilos időszakban ejtik vagy fogják el és bocsátják áruba a nemes vadakat. Azért az újabb vadászati törvényt óhajtva várjuk ! Neuszidler, a somogymegyei érd. egy. jegyz. Akármely oldalról nézzük Magyarország jelenlegi állapotát , mindenünnen azt látjuk, hogy ez nagyon nyomorúságos állapot. Mert az, hogyhazánk már roszabb sorsban is volt, mint amilyenben van ma, csak nem vigasztalhat bennünket, annál inkább nem, mert már most is fájdalmasan érezzük, de egész nagyságában majd csak a jövőben fogjuk ismerni , mily roppant áldozatok árán jutottunk e kissé rjobb sorshoz is. Szép szóval, szép frázisokkal dicsérgethetik a hivatalos és fizetett lapok derűre borúra a közös ügyes kormányt, de hogy méltó a dicséretre, arra egyetlen tényt sem hozhatnak fel, hanem igenis felhozhatunk százat, az ellenkező bebizonyítására. Beust külügyminiszter nem különben két társa a közös had és pénzügyminiszter, midőn a delegátusok a hadi költség óriási nagysága ellen felszólaltak, azzal hitegettek bennünket, hogy ez csak átmeneti természetű, ideiglenes, és jövőre a honvédelem czélszerű rendezése folytán a nép válláról levétetik e nagy teher, s azon összeg, mely eddig túlságosan a hadseregre pazaroltatok, más, az ország javát, anyagi vagy szellemi jólétét előmozdító czélokra fog fordíttatni. Hanem ez csakis hitegetés volt. A kormányférfiak ott Bécsben értik annak mesterségét,mint lehet a népet orránál fogva vezetni. A napokban Kuhn közös hadügyminiszter egy kimutatást terjesztetett a reichsráth elé a rendes hadsereg jelenlegi állásáról. Ez a kimutatás megmagyarázza, mint érteték a bécsi miniszterek az életbeléptetendő reformot a hadsereg kérdésében. Jól mondták a miniszter urak a delegációk tárgyalásai közben, hogy a mostani rendszer ideiglenes, hogy újra fog szerveztetni a hadsereg , de aztán az oly szervezéstől, mint ahogy most szervezi Kuhn hadügyminiszter,óvjon meg a végzet minden népeket. Mert ha az eddigi osztrák katonai rendszer csak a bukás szélére vitte a monarchiát, úgy a mostani a bukás mélységes fenekére viendi kétségtelenül. Az osztrák hadsereg mai napság a tartalékkal együtt 701.623 emberből áll. Ehez a közös hadügyminiszter 97,340 újonczot kér, 56,548 embert reichsuthtól, 40,792 embert a magyar korona országaitól. Állni fog tehát az osztrák hadsereg 798,963 emberből. Ez még nem elég a hadügyminiszternek ; ő azt akarja, hogy az osztrák hadsereg 985,825 emberből álljon, de minthogy ennyi embert egy évben össze nem ujonczoztathat, számítása szerint három év fog épen szükségeltetni, hogy a fentebbi számot teljesen betölthesse. Vájjon ily tervekkel akarnak-e a népek terhén könnyíteni ? Gyönyörű jövőnek nézünk eléje. Majdnem egy millió katonát tartani ! Egy millió embert elvonni a munkától s egy millió ember eltartását róni az adózó népre. És ránk nézve kétszeresen szomorú állapot. Mert a rendes hadsereg egységes és osztrák maradván, Magyarország fiatalsága idegen hadseregbe, idegen földre czipeltetik. Háromszázezer magyar fiatalnál több lesz szüntelen az osztrák iskolába, hol nincs más tan : a jogtiprás és szabadság elnyomás tanánál. Tíz évig lesz kénytelen a magyar fiatalember ez iskolába járni és még azt kívánják tőlünk, hogy lelkesüljünk az ily állapot felett. A közös ügyes politika megindultával azzal kecsegtettek bennünket, hogy a Magyarországban és az osztrák tartományokban behozandó honvédelmi rendszer által részben szükségtelenné lesz a roppant költséggel járó hadsereg tartása. Hanem most már azt mondják erre az úgynevezett „katonai tekintélyek", hogy nem megy az oly hamar, ők gyorsan és szaporán sohasem tudnak elvégezni semmit; nekik mindenhez idő, hosszú idő, nekik mindenhez egy örökkévalóság kell. Nem annyira idő, mint erély és akarat kell oda uraim ; hol ez megvan, ott van idő is. Csak lassan és minden meglesz ! halljuk a túlsó oldalról zengeni, de az ily jelszó nekünk sem vigaszt sem megnyugvást nem ad. A tehetetlen húzza magát párnái közé, de ne akarjon oly országban szerepet jtszani, melynek életföltétele az előrehaladás. Emlékirat. A felső-magyarországi — Gömöri — iparvasút ügyében. (Folytatás.) Ezen tételek szerint a nyersvastermelési árak a következők leendőnek : Murány s Rozsnyó vidéken faszénnel s kokszszál olvasztott egy mázsa nyersvas termelési ára : Faszénnel: összesen egy mázsa nyersvas költsége..........................1 ft 944 kr. Kokszszál: 271 mázsa vaskő Rozsnyón- Dobsinán 13 krjával, 3212 kr. 140 font koksz helyben Osztrauban 35 kr javal, 49 kr, 120 font koksz szállítási ára a vasúton 56 krral, 67 kr. Munkabér 10 kr. Anyagok és régie 30 kr. Összesen 1 mázsa nyersvas költsége 1 frt 88 V2 kr. Nyersvasunk átlagos termelési ára Gömörben és Szepesben az osztraui koksz használata mellett, tehát a 2 frtot felül nem fogja haradni. Nem maradt most egyéb hátra, mint bemutatni, hogy a nyersvas ezen ára mellett finomított vasunk a külföldi vas versenyét kiállani képes leend. A szepesi és az összes gömörmegyei nyersvas részint a diósgyőri, részint a síjóvölgyi ózdnádasdi, részint pedig a Salgó Tarjánban lévő barna kőszéntelepek mellett fennálló és építendő hengergyárakban fog finomíttatni. A szepesi nyersvas csoportozat Kassán és Miskolczon át Salgó Tarjántól mintegy 27, a rozsnyó dobsinai átlagosan mintegy 12 és a murányi hasonlókép 12 mföld távolságra esik. Ha tehát a termelendő 6000000 mázsa nyersvasból a Szepességre 2000000 és a gömöri csoportozatokra 4000000 mázsa termelése biztos kilátásba helyeztetik, a diametrális szállítási távolság a sajó-völgyi és a salgótarjáni kőszéntelepekhez 17 mérföld, s 1 mázsa nyersvas szállítási bére 23 kr leend. E szerint egy mázsa finomított vas termelési ára a fennebb említett kőszéntelepek melletti hengergyáraknál a következő leend : 133 font nyersvas az olviszdánál 2 fával 2 ft 66 kr, 133 font nyersvas szállítási dija 23 kr.fival 31 kr, 5 mázsa barnakőszén átlagosan 12 krjával 60 kr, munkabérek 90 kr, anyag és regió 30 kr, összesen 4 ft 77 kr, vagyis kerekszámban egy bécsi m. finomított vas termelési költsége leend 4 ft 80 kr, oly ár, mely Poroszország finomitott vasainál 80 krral olcsóbb és e szerint kiviteli képeséggel is birand. És itt ki kell emelnünk, hogy ezen bebizonyított kiviteli képessége mellett a termelési 6 000.000 mázsa mennyiséget csekélyre tettük, mert ez esetben finomított vastermelési képességünk a belfogyasztás által szabott korlátokon túl is jelenleg ki nem számítható magasságra is emelkedhetik, amint ezt Angolhonban és Belgiumban is tapasztaljuk. Ezen emelkedés annál biztosabb, minthogy vaskőtelepeink dúsgazdagságában egy roppant terjedelmű vasipar alapját bírjuk. Kísértsük meg vasiparunk localisatióját amint ez a rendelkezhető fatüzelő anyag e vasércek helyiségei által kijelöltetik, megállapítani,hogy egyrészt feltüntessük a vasipar által értékesítendő erdőterületek mennyiségét, és másrészt a forgalom kiszámítására is biztos alapot nyerhessünk. A tervezett iparpálya hálózatába bevont s vasiparunk által felhasználható erdőterületek a következők: — Gömörben 338,000 ; Borsodban 150,000; Tornában 68,000; Nógrád megye, Fülek— Losoncz járásában 86,000; Zólyomban mintegy 300,000 catastralis hold. A szepesség erdőterülete nem számíttatik azért, minthogy ennek a kassaoderbergi vasút közvetítése mellett felvett 2.000.000 mázsa nyersvas termelése mint biztosnak tekintetik. A fennebb elősodlt erdőterületek összege 942.000 catastralis holdra ér egy évi fa lövedéke a catastralis és magán érdekekben törtét több becslések szerint 0. 7. bécsi élet egy holdra számítva 679,000 b. ölre rúg. Az elősorolt területek népesség száma 486,000 lélek, s minthogy Griner erdészeti tanácsos kiszámítása szerint Gömör megyében a vas partól külön házi használata minden lélek után egy fél b. ölfa esik, a fennebb kimutatott egy évi fanövedékből mintegy 243.000 b. öl levonadó, maradna industriális használatra mintegy 436.000 b. öl. Hogy ezen vasipar által igénybe veendő famennyiség emelkedni fog, azért is bizonyos, mert e vidékek a vasút segítségével házi és egyéb gyári szükségleteiket az olcsóbb ásványszénnel fogván fedezhetni, a drágább fatüzelő anyagot iparunknak szolgáltatják át. 436,000 b. öl fából vagyis mintegy 1.741,000 m. faszénnel 1.900,000 mázsán felül, vagyis 2.000,000 nyersvasat lehet kiolvasztani, 9 font faszenet 1 mázsa nyersvasra számitva. Habár a fatüzelő melletti nyersvas termelési 2 mázsa vaskő a vasútnál 16 krajczárjával.................................... 40 kr. 2,1 „ „ vasúti szállítása 17 krjával ..........................................4254 kr. 90 font faszén 100 font 80 krjával 72 kr. Munkabérek........................... . 10 kr. Anyagok s regie...............................30 kr.