A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1869-10-01 / 225. szám

ta követni kitűzött czélja felé. De megszakad a kötelék mihelyt látja, hogy közterhei folyton nagyobbodnak, a­nélkül, hogy anyagi állapota javulásnak indulna. Már pedig magának az aristocratiának van legnagyobb érdekében e bizalmat megőrizni, s anyagi érdekeink előmozdítása czéljából a kü­lönféle osztályokkal egyesülni, s egyesült erő­vel oda törekedni, hogy főleg gyár­iparunk mielőbb fejlődésnek induljon; ennek azonban elodázhatlan követelménye, hogy vám­­hitel s kereskedel­mi viszonyainkat önmagunk rendezzük be. Igen­ az erők egyesítése s gyáriparunk fej­lesztése tekintetéből is épen az aristocratiának van legnagyobb érdekében , mert legnagyobb földbirtoka lévén, legtöbb nyers termén­nyel rendelkezik, s igy exportált nyers terményei be­vételét importált gyártmányokérti kiadása leg­inkább múlja felül, sőt igy van ezzel általában a nemzet is, és épen azért mindinkább szegé­nyedik. Ennek igazolásául hivatkozom az összes te­lekkönyvekre, melyeknek mind megannyi téte­lei mind megannyi passiváról tanúskodnak, a­mit mindenesetre a bevétel és kiadás közti aránytalanság okoz. Hogy pedig az aránytalanság megvan, igazol­ják ezt az itt következő adatok is. Ugyanis, Magyarország főbb terményeit ille­tőleg gabnájáért bevesz átlagosan évenként mintegy 105,000,000 frt., gyapjúért 28,000,000 boráért alig vesz be 2,000,000 frt. összes bevé­tel 135,000,000 frt. Ellenben kiad posztóért mintegy 39000,000 frtot. Egyéb gyártmányok s gyarmati czikkekért körülbelöl 70,000,000 frtot. Államadósság kamatai fejében 28,000,000 ftot, összes kiadás 137,000,000 frt. Megjegyzendő, hogy a fentebbi tételek álta­lánosan azért vannak véve, mert azok a lapok­ban más alkalommal már részletezve voltak ál­talam — s hogy az adót szándékosan azért nem vontam be számításomba, mivel az úgy is bent marad az országban, bár az mindenkép csak teher, miután a földművelés, ipar és kereskede­lemtől vonatik el. Ezen tételeket tekintve valóban bámulnunk kell, hogy Magyarország népei ilyetén arányta­lanság, főleg pedig óriási közterhei következté­ben még eddig tönkre nem jutottak. És épen azért itt az ideje, hogy anyagi bajaink enyhíté­séről egyesült erővel gondoskodjunk , mert ha­bár itt-ott alig észrevehetőleg egyesek, anyagi jólétnek örvendenek is, milliók, meg milliók napról-napra mindinkább szegényednek, és az jelen helyzetünkben máskép nem is lehet. Hiszen ha csupán földiparunkat vesszük is szemügyre, már ennél szemünkbe ötlenek elsze­gényedésünk okai. Íme boraink értékesítésének kérdése még mindig megoldatlanul áll előttünk, s temérdek helyen, főleg pedig a Hegyalján, hol legtöbb termelőnek összes bevételét borjövedelme képe­zi, s mindinkább aggódnak a­miatt, hogy nem értékesíthetik termésöket, s elvégre is koldus­botra jutnak. De a juhtenyésztés is veszteségével jár most már a gazdának,a folytonosan tartó aszály, főleg pedig annak következtében, hogy a gyapjú mind­inkább veszíti értékét, holott a posztó arány­talanul folyvást fentartja magas árát ; sőt at­tól is lehet tartani, hogy az ausztráliai gyap­jú leszorítja Európa piaczairól a magyar gyapjút. Továbbá, galnánk is folyvást fluctuatiónak van kitéve, a­mennyiben annak értékesítését a külföld szükséglete feltételezi. Végre faszükségletü­nk mindinkább nagyobb mérvben mutatkozik, s czélszerű erdei törvé­nyeink hiányában pusztulnak erdeink, és hány oly hely van már kiirtva, melyek kopár minősé­­gökben még legelőül sem használhatók. És mit mondjunk iparunk, s kereskedelmünk­ről , vajjon ezen két tényező is nem passiv ál­lást foglal e el földiparunk irányában épen azért, mert iparunk még mindig kézmüvészetre szorítkozik, s váljon ennek nevezetes ága : a vasipar nin­csen-e leszorítva még saját piaczain­­kon is ? mig kereskedelmünk idegen árukkal árasztja el azokat, s kiviteli czikkel csupán nyers terményeinket használja fel, a miket mi vi­szont, az egy gabnanemüt­­­ivévé, háromszoros áron váltunk vissza. Ezek tehát már magukban is oly adatok, me­lyek az „egyesüljünk !“ jeligének mielőbb test­té válását hangosan követelik, s mindenekelőtt gyáriparunknak minden erőnkbeli fejleszté­sét égető szükség gyanánt tüntetik fel. Gyáriparunk mielőbbi fejlesztésének kérdését azonban csak is úgy oldhatjuk meg, ha nagy­uraink, iparosaink és capitalistáinkkal egyesül­ve, ahol erkölcsileg, s anyagilag járulnak; a­mi rájuk nézve annyival inkább könnyebb, mivel uradalmakkal rendelkezvén, mint részvénye­sek, gyáraknak való alkalmas helyeket jelölhet­nek ki,s nagy mennyiségű nyers terménynyel fe­dezhetik a gyári szükségletet. Nagy urainknak a hazaszeretetben nagyok érdemei, s vitézségük, irodalmi munkásságuk, politikai tevékenységök által egyaránt kitüntet­ték magukat. Szabadjon reménylenünk, hogy e részbeni érdemüket most már az ipar terén is növelni fogják. Hiszen munkássága által szerzi meg az em­ber önmagának a legnagyobb érdemet, s bármi téren fejtse azt ki, mindig köztisztelet tárgya marad polgártársai előtt, azért nem ok nélkül mondja Balsac: „az élet virágait a munka nyitja meg.“ Az angol lord is délig a parlamentben szóno­kol, délután pedig szövőszékeit controllrozza; mindamellett a világ legtiszteltebb polgára, s melyik nemzet múlja felül bármi tekintetben az angol nemzetet ? És aztán bízhatjuk-e az időre gyáriparunk fejlődését ? Korántsem­­ nekünk sietnünk kell óriási szükségleteinkkel, s közterheinkkel szemben. Mindenek előtt azonban a gyáripar fejlődésé­nek útjában álló akadályt kell elhárítanunk, és ezt, miként fentebb is mondom, önálló vám-, hitel-és kereskedelmi po­litika által tehetjük. Ha ez megvan, azon kell lennünk, hogy gyár­iparunk saját erőnkből fejlődjék , miután az ipar terén az idegen tőkék miatt alig van már számunkra hely, melyek folytonosan szaporod­ván, kamat fejében minél több jövedelmet von­nak ki az országból. És hány földbirtok van már idegen kezeken, melyek garanciát a hazai érdekekre nézve aligha nyújtanak. Mindezen igazságokra azonban sokan azt mondhatnák: íme,mennyi új vállalat keletkezett eddig is már, és mindez a kiegyezkedés ered­ménye. Igaz, léteznek új vállalatok, de az is igaz, hogy azok, egy-kettő kivételével, biztosító in­tézetekre, takarékpénztárak, s műmalmokra re­­dukálhatók, és mindaddig ne várjuk azok kívánt szaporodását, a­míg iparunk ügyét kezünkbe nem vesszük, s kereskedelmi viszonyainkra néz­ve is Bécstől függünk; de általában rész anyagi helyzetünk javulását is hiába óhajtjuk addig, a­míg a földmivelés, ipar és kereskedés isolált állapotukból ki nem bontakoznak, és egymást kölcsönösen nem támogatják ; ez pedig csakis az imént említett alapon érhető el. K­u­n­s­c­h­ leendő felvétele felett hosszabb vita támadt, mely azzal végződött, hogy az indítvány a leg­közelebbi gyűlés napirendjére tűzetett. Jelentés tétetett továbbá a pénzhiányt tárgyazó kamarai emlékirat felterjesztéséről, miszerint a kereske­delmi miniszter a tett indítványokat tetszéssel fogadta s hathatós támogatást ígért. Végül a ka­marai ügyrend vétetett tárgyalás alá, melyet a gyűlés csekély módosítással elfogadott.­­ Az építészeti szakmában előfor­duló munkáshiány arra indítá a helybeli ipar­kamarát, hogy­ a minisztériumot felszólítsa, mi­szerint közbenjárása által eszközölné ki, hogy az ács és kőmives mesterséget értő katonák kel­lő díjazás mellett munkára bocsáttassanak mind­addig, míg a munkáskézhiány az építésnél erő­sen érezhető. A városi építő bizottság tegnap tartott ülésén hasonlag elhatározta, hogy a leg­közelebbi szerdán tartandó közgyűlésen szintén indítványba fogja hozni: tenne a városi hatóság lépéseket, hogy a katonákat munkára alkalmaz­ni lehessen. Most midőn a fegyvergyakorlatok szünetelnek, legcsekélyebb ok sem forog fenn mely a fentebbi czélirányos indítványok megva­­lósítását gátolhatná. — Az osztrák Lloyd társulat igazgatósága két új vasgőzöst rendelt meg An­gliában, melyek Trieszt és Bombay között fog­nak közlekedni azon esetben, ha a kormán­nyal folytatott tárgyalások a társulatra nézve ki­elégítő eredményre vezetnek, különben pedig a rendes keleti menetre fognak alkalmaztatni. A gőzösök neve „Apis“ és „Sphinx“ és azok a leg­közelebbi deczember s illetőleg január hóban jutnak a társulat birtokába, a két gőzös 5000 balle gyapot szállítására lesz berendezve.­­ A kolozsvári ipar s ke­reskedelmi kamara átvette a fel­oszlott kamara vagyonát, melynek követelése 9943 ftot, tartozása pedig 8050 ftot tesz, így tehát az átvett cselekvő vagyon 1898 ftra megy. A kamara tisztviselőinek fizetésére nézve ki­mondatott, hogy a kamara megkövetelvén tiszt­viselőitől a buzgó szolgálatot, kellően akarja díjazni és e szerint a titkárnak 1500 ftot, a tit­kári segédnek 720 ftot s az írnoknak 520 ftot szavazott meg. — A fkamarához véleményadás végett áttett ipartörvényjavaslat tárgyában tett jelentés következőket tartalmazza : A bizottság aug. hó 16 és 19 én tartott üléseiben e nagy fontosságú kérdést érdemleges vitatás tárgyává tette, s tekintetbe vette a kültagoktól, jelesen a Sz.-Ujvárról, Dézsről, Abrudbányáról, N.-Enyed­­ről érkezett írásbeli véleményeket, s végre azon nézetben állapodott meg, hogy tekintve az idő rövidségét,a­mely a kamara rendelkezésére áll,a törvényjavaslat tárgyalására; tekintve továbbá, hogy e­z.javaslat a gyáriparról külön törvényja­vaslatot ígér, holott a gyár és kézműipar közt oly szoros összefüggés van, hogy azokról ismét­lésük nélkül külön törvényeket alkotni nem lát­szik helyesnek; tekintve végül azt, hogy e tör­­­­vényjavaslat a kereskedelmi c­égbejeg­yzésről szóló törvényjavaslatokat csak kilátásba he­lyezi, a bizottmány felkérendőnek véli a fm. ke­reskedelmi miniszter urat, hogy e törvényjavas­latot a gyáriparra vonatkozó tételekkel egé­szítse ki, s a két utóbbi 1.javaslattal együtt ad­ja újabb véleményezésre és terjessze a törvény­­hozás elé, kisebb bajnak kelletvén nézni az ipar­ra nézve, ha a jelen jogi viszonyok elhalasztás folytán még egy ideig érvényben maradnak, mintha egy hiányos törvény által lesznek sza­bályozva. A gyűlés a bizottmány ez előadott né­zetét ellenvetés nélkül elfogadta, azonban a törvényjavaslat némely lényegesebb §§-ra néz­ve a bizottmányban is felmerült észrevételek kíséretében határozta a főm. miniszter úr elé juttatni. — A Namurban tartott nemzetközi me­ző- és erdőgazdasági kiállításon következő osz­trák-magyar kiállítók nyertek jutalmat! Eichman sindelygépe Prágából arany érmet; Khon D. lábbeli-félék , mező­s erdőgazdák számára Prágából ezüst érmet; Zimmermann testvérek kézi cséplőgépe Aussigból ezüst érmet; Podany M. Bé­sböl papirvékonyságu funk­ja ezüst érmet; Schvarcz A. Bécsböl fakiállitá­­sa arany érmet; Schrimpf Bécsböl erdei ma­gokért a. é; Kingler F. fiai Boczzenböl acclima­­tisalt sumachért e. é; Malii A. Bécsböl építő és erdei fákért e. é; Flohberger Pál Gmundenből a. é.; Magasin Mátyás Zárából cseresnyéből ké­szült marasquino liquerért bronzérmet; Balko Rosmann és társa Aradról több rendbeli furnitu­re fáért aranyérmet.­­ A brassói kereskedelmi és ipar­kamara felszólítást intézett az oszt. nemzeti bank igazgatóságához, hogy ottani fiók­intézetének dotatióját valamivel feljebb emelje, mit az oszt. nemzeti bank megtagadott. — A szegedi Lloyd társulat és kereskedők egy küldöttséget menesztenek a m. pénzügyminiszterhez, hogy az oszt. nemzeti banknál kieszközölje, miszerint ez Szegeden 500,000 fttal dotált fiókintézetet állítson fel. «frttaasnaiBMWWWBMMMMWMBBMBMpWBaMMWBMWMWgMBMMWWMMMWMMMWWWW Közgazdasági­­i egyes. — A budapesti ipar és keres­kedelmi kamara f.hó 29-én tartott köz­gyűlésén Csongrádi M. sürgős indítványt tett, melyben a kamarát felhívja, hogy a pesti pénz­­piacz szorult helyzetének enyhítése végett azon módok felett tanácskozzék és határozzon, melyek által szükséges garancia nyeretnék az iránt, hogy legalább a legközelebbi 3 hónap alatt nem fog a pénzpiacz szorult helyzete új részvénytár­saságok alapítása és engedélyezése által még nehezebbé tétetni. Ez indítványnak tárgyalásra Ü­zlet. Pest, sept. 30. Gabnaü­zletünkben nem tör­tént lényeges változás. A kinálat és kereslet bú­zában folytonosan gyenge, miáltal a forgalom szűk korlátokra marad szorítva s a tegnapi árak változatlanok maradtak. Szokvány búzát illető­leg lankadt volt a hangulat, ára néhány árral olcsóbb. Rozs gyenge kelendőséggel külföl­di megrendelések hiányában tegnapi árát csak nehezen tartható fenn. Más szemes­életben nem fordult elő említésre méltó forgalom, az árak nem változtak. Eladások: Búza 600 vm. 88­­0 fős 5. 25, 1000 vm. 88 fns 5.20, 800 vm. 87‘12 fns 5.15­, 500 vm. 5.10, 1500 vm. 87 V* fns 5.10, 600 vm. 87 fns 5.5, 600 vm. 5 frt, 1000 vm. 86 fns 4.90, 1200 vm. 86 fns 4.80, 800 vm. 85% fns 4.82Va, 2200 85 fns 4.68, 600 vm. 4.60, mindez 3 havi fizetésre: 1000 vm. 88V2 fns 5.20, 700 vm., 86 fns 4.70, 400 vm. 8472 fns 4.47%, 600 vm. 83 fns rozsos 4.15, 25000 vm. Usance Okt.—Nov. átviteli 4.52 ,12—57 és fél, mindez készfizetésre. Rozs 1000 mr. 78/80 fns 2.95, 800 mr. 78/80 fns 2.92 és fél, 350 mr. 2. 90. Zab 2000 mr. 45/50 fns 1.80, 1300 mr. 1.78. Kukoricza 5000 vm. bánsági 2 ft 45 kr. Hivatalos ér­t­esít. kivonat i. A „B. K.“ből. Árverések Budaörs községházánál oct. 13 d. e. 10 ó. 450 ftra becsült ház, 120 ftos szőr­­lő, 500 ftra becsült pincze és présház. Gyöngyös városházánál oct. 15 d.e. 9 ó. 588 ft értékű ház. Arad tkvi hatóságánál nov. 27. d. u. 3 ó. 18,208 ftra becsült ház. Buda tkvi hivatalában oct. 27 d.e. 10 ó. 272 ft értékű rét. Pályázat a Csáki-féle 350—380 alapít­ványi segély díjra. Czégbejegyzések: Weisz Ferencz vegyes áru kereskedése Liczén. Deutsch J. H. vegyes kereskedés Jolsván. Mayer Jónás bútor­kereskedő Pesten. Fürst Ignácz bizományi és szállítás Üzlete Szabadkán. Stein Márk fűszer és vegyes kereskedés Zomborban. — Dániel Jó­zsefina termény kereskedés Temesvárott. Mészá­ros Alajos lisztárus Temesváron. Klein Mór bor­­kereskedő Pesten. Az Első m. gynárugyár rész­vénytársaság czégvezetői közül Gold Zsigmond kitöröltetett és Spitzer S. és Pozsonyi M. bekebe­­leztetett. — Ipolysági takarékpénztár. — Stelzig Pálné és társa Üvegkereskedés Pesten. Kasso­­vich Ignácz és Herman ruhakereskedők Pesten. A bécsi börze távirata szept. 30. 5 % metalliques 59.— Hitelintéz, részv. 256.— Nemzeti kölcsön 67.90 London . . . 122.20 1860-ki sorsj. 92.50 Ezüst.... 120.— Bankrészvény. 705.— Arany . . . 5.84— V­it­a 1l­ás. Felelős szerk. s kiadótulajd. Jókai Mór. 1688 1—4 Előfizetési és megrendelési felhívás, Mészáros Károly 18 hó óta sajtóvét­ségi fogoly fog.' Népszerű válalataira~H^f A „NÉPSZAVA“ a 48-as párt határo­zott szabadelvű politikai heti néplapja V* évre 1 frt 50 kr. félévre 3 frt. „LUDAS MATYI“ a magyar nép leg­kedveltebb humoristikus képes néplapja V« évre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. Kossuth I Lajos és fiainak örökbecsű levelei kőre rajzolt arczképeikkel. Má­sodik kiadás leszállított áron 50 kr. Bössörményi László jól talált nagy arczképe, ára 1 frt. Bém apó Nagy Szeben bevétele 1849-ben, nagyszerű csatakép ára 1 frt, pompásan színezve 3 frt. Ezenkivül megrendelhető a már meg­jelent 1870-ik évre szólló Ludas Matyi humoristi­­kus képes nagy naptára, minden naptárak közt a legtöbb képpel változatos és mulattató tartalommal, ára 1 frt. — Tíz egyszerre megrendelt nap­tár 70 kr javal számittatik. Az előfizetési és megrendelési pénz kül­dendő, Pest városháztéré, sz.alá, a Ludas Matyi és a Népszava kiadóhiva­talába. — A megrendelésre rögtön expe­­diáltatnak a kívánt művek. szeptember SO Pesten „ Pozsonyban . 29 Máramaros-Sziget „ Szathmáron . „ Tokajban „ Szolnokon 80 Szegeden . 29 Aradon „ Nagybecskereken „ Bezdánban . „ Verbászon 27 Eszéken 26 Sziszeken „ Mitroviczon . „ Zimonyban . 4'0 felett időjárás 6* száraz 3' 11'• 2' 4*n 2' 6' rt« r 11'■ 3' 9'» 2' 6'n 1‘ 6'n 0' 11'n 4' 5'n 4' 0'» r 1' 6' 8'n • 5'­­4'n • 5' 4'» 1274 1—* írja:Az „Orvosi Hetilap„ 1867. január 1-én ezt „Török József, helybeli gyógyszerész fogszi­­varkái. Kétséget nem szenved, hogy helybeli bántalmak ellen legészszerűbben és legsikereseb­ben hathatunk oly szerek által, melyek a baj eredési pontján alkalmaztatnak. Újabb időben ennélfogva a helybeli gyógymód mind nagyobb tért vívott ki magának. Ezen elven alapszik Tö­rök József gyógyszerész találmánya, t. i. az ide­ges és csuzos fogfájásnál alkalmazható fogszi­­varkák, melyek gyógyanyagja füst alakjában beszivatván, a bántalmazott idegvégekkel köz­vetlen érintkezésbe jön, s ekkép csilapitólag hat. Hogy a hatás tökéletes legyen, a föltaláló nr ajánlata szerint, a füstöt néhány perczig a szájban kell tartani, s azután az orron át kié­b­reszteni. Az eszme mindenesetre életrevaló, miért azt bízvást ajánlhatjuk ügyfeleink figyelmébe, különösen miután Török úr eljárása mellett még az egyszerűség és könnyű alkalmazás elő­nyei is szólnak. A pesti tőzsde és gabonacsarnok hivatalos árjegyzéke szept. 30. Brosz Bánás, Bécs ind. 7 ó. 30 p. r. 8­6 est. 4 ó. d. u. Pozsony „ 10 ó. 5 p. d. e. 10 ó. 51 p. este Ujhely „ 1ó. 6 p. d. u. 1 ó. 50 p. reg. Pest érk. 4 ó. 30 p. d. u. 5 ó. 48 p. este Pest ind. 5 ó. 23 p. d. n. 7 ó. 3 p. reg. Czegléd „ 8 ó. 29 p. este 10 ó. — d. e. Szeged „ 12 ó. 29 p. éjj. Temesv.„ 5 ó. 24 p. regg.2 ó. 23 p. <. n. Báziás érk. 8 ó. 10 p. d. e. Bánás—Biog. Báziás vnd. 6 ó. 35 p. este Temesv. „ 10 ó. 43 p. éjj. 7 ó. 35­ p. reg. Szeged „ 2 ó. 33 p.reg. 12 ó. 40 p. d. u. “ Czegléd „ 6 ó. 40 p.v.56.4 p.d.u.6 ó.13 p.e. e érk. 9 ó. 5 p.d.e.7.34 p. e. 8 ó.30 p.e ől ind. 9 ó. 55 p. d. e. 9 ó. 25 p. este­ly „ ló. 25 p. d. u. 12 ó. 68 p. reg. any . 4 ó. 46 p. d.u.4.23 p.r.6 ó.33 p.r. Bécsbe érk. 6 ó. 39 p. e. 6.14 p.r.9 ó.55 p.r. Magyar­ éjszaki pálya. Pest—Salgó—Tarj­án. J. 10ó.llp. „ „ „ 11 ó. 53 p. „ ló. 84 p. éjj. 12 ó.23 p. „ 4 ó. 41 p. regg. S.­Tarján—Pest. 2 6.30 p. d. u. 11 ó. 6 p. este 4 6.17 p. d. u. 1 ó. 52 p. éjj. 5 6.46 p. este 4 6. 06 p. „ 6 6.51 p. „ 5 6. 58 p. reg. 66. 7 p. „nn Déli pálya. Buda—Kanizsa—Triest. ind. 7 6. — reg. 6 ó. 20 p. 1­­­8 ó. 50 p. r. 9 ó. 5 p. Triest—Kanizsa—Buda, Triesttől ind. 6 ó. 45 p. este Steinbrück „ 3 ó. 45 p. éjj. Pragerhof „ 9 6. 30 p. d. e. Kanizsa „ 1 ó. 22 p. d. u. 9 ó. — p. este Székesfeh. „ 5 ó. 55 p. este 5. ó. 45 p. reg. Buda „ 7 ó. 58 p. „ 8 ó. 12 p. d.[e. Budáról Buda—Székesfehérvár—Bécs. ind. 6 6. 35 p. regg. Székesfehérv. érk. 8 ó. 39 p. „ „ ind.10 ő. — p. „ Uj-Szőny „ 2 ó. 26 p. „ Bécsbe érk. 3 ó. 2 p. d. e. Bécsből Bécs- Székesfehérvár—Buda. ind. 7 ó. 42 p. regg. Uj-Szőny „ 2 ó. 10 p. d. n. Székesfehérv­ érk. 6 ó. 38 p. d. u. „ ind. 5 ó. 55 p. d. n. Budára érk. 7 ó. 58 p. este. Tiszai pálya. Bécs—Pest—Kassa. Bécsből ind. 8 6. — p. este 7 ó. 46 p. regg. Pest , 6 ó. 31 p. reg. 6 ó. 19 p este. Czegléd ind.9 ó. 39 p. d. e. 8 ó. 4 p. „ Szolnok „ 10 ó. 37 p. d. e. 9 ó. 17 p. „ P. Ladány „ 1 ó. 33 p. d. u. 1 ó. 3 p. éj. Debreczen , 3 ó. 5 p. , 3 6.48 p.reg. Nyiregyh. „ 4 ó. 33 p. , 5 6.24 p. , Tokaj , 5 ó. 31 p. „ 8 ó. 9 p. , Miskolcz „ 7 ó. 24 p. estel0 ó. 48 p. „ Kassa érkezik 9 ó. 56 p. , 1 ó. 61 p. éj. Bécs—Pest—Arad. vnd. 8 6. — p.­est, 7 6. 45 p.reg. 6 ó. 31 p. reg. 5 ó. 19 p. este 9 ó. 24 p. „ 8 ó. 19 p. „ 10 ó. 16 p. d.e. 9 ó. 47 p. „ 11 ó. 29 p. „ 11 ó. 40 p. „ 1ó. 9 p. d.u. 2 ó. 36 p. „ 2 ó. 52 p. „5 ó. 11 p. reg. Bécs—Pest—Nagy-Várad. ind. 8 6. — p. este „ 6 ó. 31 p. reg. * 9.6. 39 p. „ 2 ó. 7 p. d. n. 3 ó. 16 p. d. u. n este este néj. reg. n . Bécsről Pestről Czegléd P.­Ladány„ B.-Újfalu „ N.-Várad érk. 4 ó. 31 p. „ Kassa—Pest—Bécs, Kassáról ind. 5 ó. 45 p. reg. 12 ó. 1 p. d. Miskolcz „ 7 ó. 19 p. „ 3 ó. 20 p. d. u. Tokaj „ 9 ó. 4 p. „ 5 ó. 50 p. este Nyiegyháza, 9 ó. 17 p. „ 7 ó. 3b p. „ Debreczen„ 12 ó. 3 p. d.u. 10 ó. 26 p. óy. P.Ladány „ 1 ó. 48 p. d.u. 12 ó. 39 p. „ Szolnok „ 4 ó. 24 p. „ 4 ó. 39 p. reg. Czegléd érk. 5 6. 9 p. este 5 6. 5­5 p. „ Pest „ 8 ó. 46 p. „ 8 ó. 56 p. Bécs „ 6 6. 51 p. reg. 6 6. 39 p. Arad—Pest—Bécs, Arad vnd. 12 ó. 26 p. d.u. 8 ó. 47 p. Csaba „ 2 ó. 7 p. „ 11 6. 23 p. M.-Túr „ 3 ó. 43 p. „ 2 ó. 15 p. Szolnok „ 5 ó. — p. „ 4 ó. 18 p. Czegléd érk. 5 ó. 48 p. este 5 6. 38 p. Pest „ 8 6. 40 p. „ 8 6.55 p. Bécs „ 6 ó. 8 p. reg. 6 ó. 39 p. este Nagy-Várad—Pest—Bécs, Nagy-Várad vnd. 10 ó. 20 p. d. e. B.-Ujfalu „ 11 ó. 44 p. „ F.-Ladány érk. 12 ó. 56 p. d. u. Czegléd „ 5 ó. 33 p. „ Pest „ 8 ó. 40 p. est. Bécs „ 6 ó. 30 p. reg-Mohács—Baros, Mohács vnd.7 ó.55 p.r. 126.—p.d. 56.—p.du. Villány „ 8­6.50p.r. ló,20p.„ 56.54p. „ Üszög „ 10­6. 3p.de. 26.45p.du.7őil0 p. e. 46- 55p.r. Pécs érk. 10­6.12p.de.26.58p. du.76.22 p.e. 66. 8p. r. Pécs ind. 56. 40 p. r. Hó. 40p. de. Szigetv. „ 76. 15 p. „ ló, 15p. du. Barcs érk. 86. 27 p. „ 26. 27 p. „ Barcs—Mohács. Barcs vnd. ló. 26 p. d. 66. 30 p. est. Szigetv. „ 26. 62 p. du.76. 57 p. „ Pécs érk. 46. 12 p. du. 96. 17 p. „ , „ ind. . A. io p. r. 106. 42 p. d. e. Üszög „ 76. 40 p.r.lló. löp de.66.60 p.du. Villány„ 86. 62 p.„12. 26­,p.d. 76. 5 p. „ Mohács érk96. 46 p.„ló. 21 p. d. 86. —p „ wo Arad—Károly- Károlyfehérvár fehérvár. Arad.; Arad ind. 66.12p.r. Károly. ind.46.41p. r. Radna „ 76.24p.„ Alvincz „ 56.15p. „ Sobors. „ 96. 7p.de.Szászv. Illye „ 106.27p. „ Déva Déva „ 11ó.l6p. „ Illye Szászv. „ 126.21p.d. Sobors. Alvincz „ ló.25p.du Radna Károly „érlő.45p. „ Arad „_____x . „ A személyvonatok a tiszai pályához Aradnál kö­vetlenül csatlakoznak. — 66. 7 p. „ n 76. 7 p.„ „ 76.53 p.„ „ 96.12p.de „106.47p. „ „110.50p. „ Grőzhajózás Első magy. Gőzhaj. támlát. Személyszállitás.: Pestről Apathinra nap. '/26 ő. r. Apathinról Pestre , 9­6. r. Pestről Esztergomba nap. 3. ó. d. u. Esztergomból Pestre „ S­­ t­ó. r. Megérkezés Pestre: Apathinról nap., korán reggel. Esztergomból nap. d. e. A szab. Dunagőzhajózási társulat. Személyszállitás: Bécsből Pestre naponkint 6% óra reggel. Győrből „ „ 11 délelőtt. Pestről Mohácsra, Eszék- és Újvidékre naponkint 6 órakor reggel. Pestről Zimony és Belgrádba, hétfő, kedden szerd., péntek., szombat., vasárn. 6 ó. r. Pestről Orsovába és Morvaországba szer­dán 6. 6. r. Eszékről Ujvidékre naponk. 5 6. d. u. Eszékről Zimony- és Belgrádba, hétfőn, kedden, szerdán, pént. szomb. és vasár­nap 5 ó. d. u. Eszékről Orsovába és Moldvaorsz. szerd . 6. r. Zimonyból Belgrád, Orsovába és Moldva­­oláhországba, esüt. Bázsiásból Orsovába és Moldvába csütör­tök d. e. Orsovából Moldvába péntek és hétfőn d. e. Győrből Bécsbe naponk. 8 órakor este. Pestről­­ , 6 . » , Győrbe , 6 . , Eszékről Pestre , 5 , d. n. Újvidékről Pestre , 12 , d. Belgrádról Zimony és Pestre, hétfőn, kedd, szerd., csüt., szombat és vasára. 6 ó. r. Zimonyról Pestre hétf., kedd, szerd. csüt.­­szomb. és vasára. 7 ó. r. Báziásról Belgrád- Zimony- és Pestre pén­tek d. u. Orsováról Belgrád, Zimony és Pestre pén­tek reggel. Galatzról Orsovára hétf. és csüt. d. e. r. Galatzról Orsóvá, Belgrád, Zimony Pestre hétfőn d. e. Konstantinápolyból Orsóvá, Belgrád, Zi­mony és Pestre kedd és péntek. Sziszekről Zimonyra, hétfőn r. Simonyról Sziszekre csüt. r. Szegedről Simonyba szerk. szomb. r. 7. imnybe Szegedre vas. csat. d. nya „ 8 ó. 7 p. llö „ 9 ó. 16 p. Hatvan „ 10 ó. 16 p. Bécsböl Pest Czegléd Szolnok M.-Túr Csaba Arad ,r.nnnn érk. Sfont-T e r m i & y [nyi Búza bánsági » n­n­n „ n tiszai „ f) •* n „ pesti n n v - fehérn. n­b n „ bácskai n Róza.... árpa malátán. „ etetésre Zab .... Kukoricza . Bab .... Köles . . . Repcze káp. „ bánsági 83 85 87 83 85 87 83 86 87 83 85 87­ 83 86 80 72 72 50 mérő ár vám­font­ár vám­mázsánkint­nyi mázsánkint 4 05—4.20 84 4.30—4.45 4.60—4.70 86 4.75­ 4.80 4.90—5.— 88 5.06—5.10 4.15—4.30 84 4.40—4.55 4.70—4.80 86 4.85—4.95 5.-----5.10 88 5.15—5.20 4.15—4.30 84 4.40—4.66 4.70—4.80 86 4.85—4.95 5.-----5.10 88 6.15—5.20 4.16—4.30 84 4.40—4.65 4.77—4.80 86 4.85—4.95 5.-----5.10 88 5.15-5.20 4.05—4.20 84 4.30—4.45 4.60—4.70 86 4.75—4.85 piaczi szokás 3.05—3.15 78/79 3.40—3.55 2.40­ 2.65 68/70 2.95—3.25 2.25—2.35 66/68 2.80­ 2.90 1.85—1.95 44/48 3.35—3.45 2.35—2.40 82 2.50­ 2.56 — — — 85 --- --- ---2.30—2.50 80 2.55—2.80 7.87 V, 7.50— 8.76—8.90 7.25— .— 8.60— e— Értékpapír ||| Értékpapír ■s* l1lO árfolyam pénzb.­­ áruban Magyar vasúti köles. 120 frl Ekő magy. biztositó . Haza életbiztosító . Pannónia v. biztosító .. Pesti biztositó . . Unió „ ... Nemzeti „ ... Pécs-barcsi vasút . . Pesti közúti vasút . Budai „ „ . . Alföld-fiumei vasút Északkeleti vasút . . Magy. keleti vasút Angol magyar bank . Bánáti kér. és iparbank Magy. ált. hitelbank . Franczia magyar bank Pozsonyi kér. bank Pesti népbank . Budai kér. bank . .. Pesti „ „ Pesti iparbank. . . Ó-budai takarékpénztár Budai „ „ Pesti , „ Budapesti fővárosi t. p. Pest-teréz árosi takarékpénz Uj-pesti­­városi pénztár Ár­pád-gőzmalo­m Aradi „ . Blumféle „ Concordia „ • • Borsod-miskolczi gőzmalom Király-gőzmalom . . . 315 150 210 300 300 80 200 200 200 200 200 80 L. 8 80 S. 60 100 30 200 500 200 40 63 100 30 40 500 500 500 500 600 600 102.25 580 189 220 270 170 430 220 163. 151. 84.50 93. 88.50 59.50 160 41. 230 690 400 180 665 2350 133.50 38. 40 102.75 690 190 125 275 360 550 470 172. 435 230 165. 151.50 85.50 94. 89.50 60.60 170 42. 210. 700 405 185 675 135. 39. 42 425 370 660 480 Lujza-gőzmalom Molnárok és pékek . ] Szarvasi gőzmalom .­­Szegedi I . Unio-malom Victoria „ . . Hengermalom I. budapesti gőzmalom Budai gyártelep . Felső­magyarorsz. József gőzm. Pannónia gőzmalom . I. magyar serfőzde (Király serfőzde .­­ Hajóhitel .... [Sertés­hizlaló . . Deutsch könyvnyomda Pesti Pécsi briquette „ I. magyar gőzhajózsi . Kereskedelmi épület . Gyógyintézet . . . Pest-budai lánczhid Bőrgyár .... Magyar Lloyd I. magyar gépgyár Mátrai kux . . Budapesti kézinfízet . Oetl-féle pénzszekrény gyára Pest-budai társaskocsi Kő­olaj finomító . . Gyógysz. vegy. . Fimamurányi bánya .. Salgó­tarjányi Pest-fiumei hajóép.. Soda és vegygyár . . Spodiumgyár . . I. magy. szeszfinomitó . Újpesti szeszfinomitó . Alagút......................... Magyar svájczi gyár . Zarzetzki gyuárugyár . Szent-endrei téglavető ,1/, % m. földhit. zálogl. 6 °/0 m. járadékjegy 6 °/, m. keresk. záloglev. Lánczhid els. kötvény. Borsodmiskolczi gőzm.el. kötv Losonczi posztó-gyár első kötv Budapesti malom első kötv. Értékek és váltók. Cs. arany .... Napoleond’or . . . Osztr. ezüst . . Porosz pénztári jegy . . Augsburg 100 d. n. frt Frankfurt 100 d. n. frt. Hamburg 100 m. b. . Paris 100 frank Bukarest 100 oláh piaszter Bécs ...... 160 200 200 1000 500 500 500 100 100 200 1000 500 200 200 200 200 500 200 200 210 200 625 200 200 200 61 200 200 200 200 200 100 200 100 200 500 500 100 200 200 200 100 160 árfolyam pénzb. áruban 168 195 1180 530 88 900 780 184. 185 169. 440 625 150 140 9. 160 58. 4200 98. 160 470 420 106 89. 95. 82. 148 6.84— 9.77— 120.50 1.79V, 101.— 101.— 89.50 48.50 170 198 440 280 1100 540 90 925 800 186. 190. 170. 450 630 170 152 144. 9.50 190 59. 99. 165 475 430 106. Nemhivatalos rész. Értékpapír a§. tn. árfolyam 21 pénzb. 1 áruban O­budai téglavető .... Arad. kér. bank ....— — Athenaeum könyvny. .a — — Építő­ bank...............................— — Hegyi vasút.........................a — — Hajóhitel II. kib...................... f. 16­12 Debreczeni keresk. bank . 105 110 Drascheféla téglagyár f. 3. 4. Erzsébet gőzmalom . .— Bodnár gyár......................... f.— Flora gyertya és szappangyára 170 172 Gschwindtféle gyár­­a 194 196 Üveggyár............................... 35 30 Gödöllői takarékpénztár .a Nagyváradi ker. bank. . .—­­Szálloda részvény­társulata 108 Hunnia viz-biztositó .a — Jelzálogbank ..... Gyáratott fonalgyár . . .a — Országos gőzhaj­ózár . . .a — V 30 Kukuricza keményitő-gyár . f.5­8 Pannónia gép­téglagyár . Pesti közúti vasút .... 153.%­ 156. Győri keresk. bank Vonalozó intézet . Salgó-tarjáni vasmű . .— Securitás............................... 373 ” 375 Spiering-féle gyár ....p --- ^— Sz.-endrei takarékpénztár— — Kőszénbánya-társaság . . .a — — Temesvári közúti vasút f. --. Magyar belga gépgyára — Waggon-gyár .........................a — Bécs-pesti haj­óvontatón — Bécsi tramwar . . 123. 123.50 Gyapjú­mosó-gyár ....— Gyufagyár ......— — Hunnia...............................a — — 90. 96. 93. 150 5.86— 9.79— 121 — 1.80 V. 101.50 101.60 90.— 48.60 KÖZLEKEDÉS. Alföld fiumei vasút. Szeged-Zombor. Zombor-Szeged. Szeged ind. 2 ó. 45 p. d. u. Zombor ind. 7 ó. 43 p. reg. Szabadka „ 4 ó. 41 p. „ Szabadka „ 10 ó. 12 p. „ Zombor érk. 6 ó. 43 p. este. Szeged érk. 12 ó. 4 p. d.e. Árampálya. (gyorsvonat.) Pszt.Bécs. naponként 7 óra 32 perczkor reggel érkezik Bécsbe 1 óra 57 perczkor d. u. Bécs—Pest. naponként 2 óra 30 perczkor d. u. érkezik Pestre 9 óra 25 perczkor este. Pest—Basiás. hétfőn és pénteken 9 óra 54 perczkor este, érkezik Báziásba kedden és szombaton 8 óra 39 p. reg. Bsziás—Pest, péntek és hétfőn 6­ óra 35 perczkor este, érkezik Pestre szombaton és kedden 7 óra 1 p. reggel.

Next