A Hon, 1870. január (8. évfolyam, 1-24. szám)
1870-01-13 / 9. szám
Fischer János. Asztalos : O s t e r i th Ferenc?. Segéd: Fülöp Károly. A nemzeti színházi képezde. Alapította ő császári és apostoli királyi fölsége, 1863. évi május hó 10-dik napján kelt legmagasabb kéziratával, annak fentartására az országos alapból évenkint 10,000 forintot rendelvén fordittatni, mely ö összeg későbben 11,000 írtra emeltetett. Főfelügyelő: gr. Ráday Gedeon ideiglenes atendans. Főigazgató : gr. Festetics Leo. Aligazgató : Gyulai Pál. Tanárok: Gyulai Pál. Szigeti József. Paulai Ede. Bőhm Gusztáv. Boccolini Hercules. Tanuló van összesen 45, kik között 17 ösztöndíjas. A nemzeti színház bevétele 1868/69-iki színházi évben tett összesen 272,911 ft. 40 krt. (Ebből fejedelmi segély 40,000 ft. országos segély 16,800 ft. a magán alap segély 10,500, bérletbevétel 64,763, napi bevétel 130,115 ft. 70 kr. stb.) A kiadások összesen 272,779 ftot. 34 krt. tettek s igy a számadás bezárása után még készpénzmaradvány 131 ft. 46 kr. Az intézet fizetetten töhet, ruhája 69,941 ft. 44 kr. ellenben per által bekapandó követelése 1712 ft. 41 kr. A nemzeti színházi segélypénztár, melyet n. Radnótsáy 1863. jan. 1 én alapított, és melynek ezért a csekélyebb fizetésű színházi tagok részére két színházi tag kezessége, s félhavonkinti törlesztés mellett 6%-os kölcsönt adhatni, s igy őket az uzsora terhétől megmenteni; főkép pedig a befolyó százalékokból a színházi tagok nejes árvái részére (kikről a nemzeti színházi nyugdíjintézet alapszabályaiban gondoskodva nincs) nyugdíjat biztosítani — ez évben összesen 31,440 ft. bevételt tett. Kiadása 21,509 ft. Van ezenkívül nemzeti színházi takarékegylet is. 1865. augusztus 21-én a színház tagjai Somsich Pál tanácsára, Feleki Miklós n. színházi tag kezdeményezése folytán elhatározták, hogy egyletet alakítsanak, melynek czélja egyrészt: félhavonkénti apró részletfizetések által bizonyos meghatározott éven át tőkét gyűjteni, — másrészt tagjait — szükség esetén — törvényes kamatú kölcsönökkel ellátni. Az eszme oly viszhangra talált, hogy már September 10-én alakító közgyűlést lehetett tartani, melyből a színház tagjai „Nemzeti Színházi takarék egylet“ czím alatt, alapszabályaikat , az akkori m. k. Helytartótanácshoz fölterjesztették, honnan még azon év October havában megerősítve érkeztek vissza. Jelenleg van az egyletnek 107 tagja, kik 547 részvényt képviselnek. Az 1869. évi ápril 5-én tartott évi közgyűlésben felolvastatott kimutatás szerint negyedfél évi forgalom volt 205,528 frt 41 kr. Az egylet kezeli az Egressy Gábor szobrára begyült összeget is, 2818 frt 73 krt. A nemzeti színpadon 1868.dec. 16-tól 1869. dec. 15 ig először a következő eredeti színművek adattak elő: A ministerelnök bálja, eredeti vígjáték 1 felvonásban. (Irta N. N.) Fráter György, a Teleky-alapitványból 100 aranynyal jutalmazott történeti tragoedia 5 felv. (Irta Szász Károly.) Kedv és hivatás, a gróf Teleki-alapitványból 100 arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felv. (Írta Szigligeti Ede.) Először adattak következő fordított színművek: Howard Katalin, szomorujáték 5 felvonásban (Irta Gotschall Rudolf. Fordította Szigligeti Ede.) Delila, dráma 3 felvonásban, 6 képben. (Irta Feuillet Octave. Fordította K.) A mizantróp, vigj. 5 felv. (Irta Moliére. Fordította Szász K.) G a 1 i 1 é i, dráma 3 felv. (Irta Ponsard. Fordította Paulay Ede.) Álmában beszél, vígjáték felv. (Irta Rosen. Fordította Szerdahelyi Kálmán.) A tudós nők, vigj. 5 felv. (Irta Moliére. Fordította Arany László.) Szakasztott mása, vigj. 1 felv. (Lille Herbert után angolból fordította Vörös Vikor.) Egyik olyan, mint a másik, vigj. 1 felvonásban. (Narrey után francziából forditotta Pázmándi Dénes.) A testvérek, színmű 1 felv. (Irta Goethe. Forditotta Paulay Ede.) A minister előszobájában dramolet 1 felv. (Irta Hahn Rezső. Forditotta N- N.) A békebontó, vigj. 4. felv. (Irta Benedix. Fordítota Havi Mihály.) Szerafina, színmű 5 felv. (Sardou Victor után francziából fordították: Deák Farkas és Szépfaludi Ferencz.) Először adott operák a következők: A boldogság első napja, víg opera 3 felv. Zenéjét szerzette Auber. A kegyencznő, opera 4 felv. Végül felléptek a következő vendégművészek: Rotter Irma, magántáncosnő. Pandolfini, dalnok. Pozzoni Entoinette, dalnoknő. Anastasi, Medini, dalnokok. Zavi Helena, dalnoknő. Eichner Anna, színésznő. Prudenza, dalnok. Ronzi Checchi, dalnoknő. Temesvári Lajos, színész. Vanneri Eululia, dalnoknő- Tóth Antal, színész. Némethy Irma színésznő. Újházi Ede, Tamási József, Albisi László, Gárdonyi Antal, színészek. Doria de Cau Mária, dalnoknő. Szathmáry Károly, színész. Top-1 ezer Ilka, dalnok nő. Népszámlálás eredménye. Bihar, Fúrta, jan. 9. Községünkben a népszámlálás jan. 3. vette kezdetét. E munkálatra alulírotton kívül felajánlották magukat csupán hazafiságból , a református tanítók, a községi jegyző, a postamester és egy gazda ember. Ezen összesített, s jól felosztott munkaerőnek tulajdonítható, hogy a számlálás és összeállítás 8-án már be is fejeztetett,következő eredménynyel : Összes lélekszám 1,949, férfi 964, nő 985, házszám 351, lakótelek száma 387. kath. 470, helvét hitv. 1302, gör. kel. 38, mózes val. 80, Nőtlen 516, nős 426, özv. férfi 22, hajadon 483, férjes 425, özv. nő 77. Olvasni tud : férfi 63, nő 144. Írni olvasni tud férfi 566, nő 478, nem tud olvasni férfi 335, nő 363, Írás olvasásra nézve első helyen állanak a helvét hitvallásnak, azután jönnek a catholikusok;a görög keletiek és mózses vallásúak közt*) igen kevés az írók és olvasók száma, a czigányok közt pedig épen nincsen. E népszámlálásból, melyet lehető tökéletesen igyekeztünk végezni, azon tapasztalás vonható le, hogy míg a fentebbi népszám, az országra nézve majdnem hiba nélküli, a községre nézve tökéletlen, mert e számba nincsenek bevezetve a másutt nagy számmal szolgáló cselédek és az “ körülmény ritalepület nemel. Azt látszik bizonyítni, hogy az izraelita gyermekek, kik városokon általában kitűnő nevelésben szoktak részesülni,falun csak úgy elhanyagolvák, mint más hitfelekezetek. Szerk. ezrednél lévő katonák. Tökéletlen továbbá a felvétel az évszámokra nézve, mert bár az anyakönyvek használatát készséggel felajánlottam, de minthogy a családapák vagy anyák közül csak minden tizedik tudta bizonyosan a maga és családja tagjainak évszámát, a többit mind anyakönyvből kellett volna kikeresni, erre azonban nem hetek hanem hónapok lettek volna szükségesek, ennélfogva e számlálás a katona kötelezettek születési éveinek alapjául nem vehető. Ember Károly, ref. lelkész. Peat, A Károly kaszárnyás illetőség hogy áll? Az ezen laktanyában lakó polgári rendű nők illetősége többnyire rovatilag betöltetlen maradt. A kérdésre válaszul adatott, hogy a feleség férjét követi, s a cs. k. katonatisztek, illetősége iránt nem lehet bizonyos meghatározás. Pedig úgy tudjuk, hogy az utasítás szerint mindenki, ki egy éven túl Pesten lakott, már ide való honossággal bírónak vétetett. Hát a katonai lovakat felírták-e ? Ezen rovat sem töltettetett ki, mert feleletül at nyerték az eljáró ügynökök, hogy a magas cs. kir. közös hadügyminiszterium 1869. dec. 11-én 8780 II. o. sz. kelt rendelettel kimondotta, hogy a tisztek saját vagy a katonaság szolgálati lovak iránti számlálás eredményét ennek elébe terjesszék. Hány számlálólap romolhatott el? Mint egyik városrész kimutatásából következtethetni, minden 6-ik számlálólap kárba ment. A mely városrész 25000 lelket összeirtott 5000 számlálólappal kellett toldást tenni. Jó volt előre szigorún nem számítani egy-egy városrész portréját. A római püspökök hitvallástétele. Érintettük, hogy a conciliumra összegyűlt főpapok a második nyilvános ülésben jobb kezüket az evangéliumra téve egy, IV. Pilis által megállapított esküformát mondtak el, mely egy egész hitvallást tartalmaz. Politikai tekintetben is fontos lévén tudni, mire esküdtek ő méltóságaik, ime közöljük azt, a mint az 1564. nov. 13-ról kelt „Injunctum no, bis“ bullában foglaltatik : „Én N. N. -- hiszek minden czikkelyben mely a római szentegyházban divő hitvallási symbolumban foglaltatik, úgy általánosságban, mint részleteiben s erős hittel ahhoz vallom magamat, azaz hiszek . . . (Következik a szent Athanáz-féle hitágazat.) Elfogadom szilárdan és buzgón az apostolok és egyház hagyományait, valamint azoknak egyéb szabályait és tantételeit is. Elfogadom a szent irást is azon értelemben, amelyben azt a mi anyaszentegyházunk elfogadta, és elfogadja, melynek egyedül áll jogában a szent irás igaz értelmezése és magyarázata, és sohasem fogom máskép elfogadni és magyarázni, mint csak a szent atyák beható értelmezése szerint. Elismerem, hogy az új szövetségben valósággal hét szentség foglaltatik, melyeket az emberi nem javára a mi urunk Jézus Krisztus állapított meg, habár ezek mindegyike nem mindenkinél szükségesek is: a keresztség, a bérmálás, az úrvacsora, a vezeklés, az utolsó kenet, a papi szentség és a házasság; elismerem, hogy e szentségek az isteni kegyet kieszközlik, hogy ezek közt a keresztség, a bérmálás és a papi szentség megszentségtelenítés nélkül másodszor nem vehetők foganatba. Ezenfelül elfogadom e sakramentumok ünnepélyes kiosztásánál a katholikus egyház által megállapított szokásokat. Vallom és elfogadom a trienti szent zsinatnak a halálos vétekre, vezeklésre és kiengesztelésre vonatkozó minden határozatát és nyilatkozatát. Vallom azt is, hogy a szent misében Istennek valóságos engesztelő áldozat nyujtatik elevenekért és holtakért, és hogy az úrvacsora szentségében igazán, valósággal, anyagilag benne foglaltatik az úr Jézus Krisztus valóságos vére és teste, valamint lelke és istensége is, hogy e cselekménynél az egész kenyéranyag az ur testének anyagává s a bor anyaga, az ur vérévé átváltozik, mely átváltozást a katholikus egyház transsubstantiatiónak nevez. Vallom egyszersmind, hogy a ki e kettő közül egyikkel él, az az ur egész testével és valóságos szentséggel él. Hiszem szilárdan, hogy tisztitó tűz létezik s hogy az abban gyötrütt lelkek az élők imádságaitól megkönnyebbülnek. Hasonlókép hiszem, hogy a szentek, akik a Jézus Krisztussal igazgatják a világot, imádandók és segítségül hivandók, hogy könyörögjenek érettünk Istenhez. Hiszem, hogy tartozunk az ő ereklyéiket tisztelni.Továbbá hiszem, hogy Jézus Krisztus és az Isten anyja, az örök sztz és a többi szentek képei megtartandók s hogy azoknak a tartozó tiszteletet megadni kötelesek vagyunk. De azt is hiszem, hogy a bűnbocsánat jogát az egyház Jézus Krisztust nyerte s hogy e szokás a keresztyénségre a legnagyobb üdv. A római katholikus apostoli anyaszentegyházat minden egyházak anyjának és urának vallom. Fogadom és esküszöm a római pápának, szent Péter, az első apostol és Jézus Krisztus helyettese utódjának, a valóságos engedelmességet. Hasonlóan elfogadom és hiszem szilárdan mindazt, amit az egyetemes zsinatok szent tételei és főleg a szent tridenti zsinat által határoztatott. Kárhoztatom és elvetem és anathemát mondok minden ellentétes véleményre és minden eretnekségre, melyeket az egyház kárhoztat, elvetett és kiátkozott. Végül hiszem, vallom és elfogadom az egész igaz catholikus hitet, mely nélkül senkinek sincs üdve! önként vallom e hitet és őszintén csatlakozom ahoz; egészen és csonkítlanul akarom megérteni és vallani azt életem utolsó lehelletéig, isten segélyével és a mennyiben tőlem függ, megtartatom, tanítom és hirdetem alárendelteimnek, a kik felett az őrizet és őrködés hivatalom szoros kötelessége, úgy segélyen Isten és a Szent Evangelium. Bonaparte Péter által tett leírás megegyezik a „Constitutiones“ táviratilag közölt leírásával, azon egy körülmény kivételével, hogy a hg a zsebéből revolvert húzott ki. A „Marseillaise“ (Rochefort lapja) az eseményt a következőleg adja elő: Fonvielle és Noir jan. 10-én 1 órakor délben, mint Pascal Grousset segédei a hghez mentek, hogy bizonyos czikkekről számot adjon. A hg kérdé, hogy Rochefort küldé-e őket. A tanúk azt felelték, hogy ők más ügyben jönek. A hg kérdé továbbá, hogy Rocheforttal solidaritásban vannak-e. Noir azt felelé, hogy mi barátainkkal solidaritásban vagyunk. A hg azonnal egy lépést előre tett és kihívás nélkül Nornak egy pofont adott, és egyszersmind zsebéből egy hat töltésű revolvert vont ki és egész közelről Noirra lőtt, ki leesett. Fonvielle egy pisztolyt vont ki zsebéből, hogy magát védelmezze, s midőn látta alig, hogy ő fegyverkezte van, visszavonult, az ajtó elé állott és Fonvetlere lőtt, s midőn ez azonnal kiment, még kapott egy második lövést, mely felső ruháján átment. A „Journal officiel“ közli január 11-én azon rendeletet,mely az illetékes törvényszéket a Haute Cour de justicet egybehívja, hogy a Bonaparte Péter herczegre sulyosodó gyilkosság felett ítéljen. A hivatalos lap constatálja, hogy Oilivier a herczeg elfogatását elrendelé, de ez az elfogatást megelőzte és már 5 órakor magát foglyul adta az autenili rendőrbiztosnak.Haladéktalanul a Conciergeriebe vitetett. A törvényhozó testben Montpayrout interpellatiót tett a Bonaparte család tagjainak a közönséges jog alá rendelése iránt. Rochefort kérdi ha váljon szándékszik-e az igazságügyminiszer a nép egyik gyermekének egy herczog által való meggyilkoltatására vonatkozó ez interpellatiót visszautasítani. A Bonaparte családot a Borgiakhoz hasonlítja. Elnök Rochefortot rendre utasítja. Oilivier mondja: „Mi az igazság és a jog vagyunk. — A kormány, melyet ön gúnyol, csak azt kéri, hogy hallgassa meg, az nem fogja önt gúnyolni. Ha Rochefort jobban értené a jogosságot, nem vádolna ily módon egy vádlottat. Bonaparte Péter herczeg a közönséges juryt kérte, de a törvényszövegének határozott szavainál fogva, a Haute cour de Justicet kell egybehívni. Meg fogjuk később vizsgálni, ha váljon a törvényben változtatások szükségesek-e, ha váljon a kivételes bíróságokat el kell e törölni, talán az ön véleményén fogunk lenni.Tiltakozom azon szavak ellen, mintha a bírákban a méltóság és függetlenség hiányoznék. A Haute cour de Justice biztosítékokat nyújt a részrehajlatlan ítéletre nézve. A magas egyéniség által elkövetett bűn alkalmul fog szolgálni bebizonyítani, hogy az ország igazságszolgáltatása alól senki se szabadul. Sajnálom a nép felizgattatását a véres képek által. Mi félelem nélkül tekintjük azt, mi a jog és igazság vagyunk és ha önök kényszerűnek a hatalom fogunk lenni.“ (Zajos tetszés.) Raspail nehány szavára ez episod bevégződik. — A mi a fiatal áldozatot Noir Victort illeti — ez csak harczi neve, valódi neve : Salamon. 22—23 éves fiatal journalista volt, herculesi nagysággal, irt sok apró lapban, melyek Pártban, mint a gomba nőnek. 18—19 év. korában Girardinnál megjelent és ajánlkozott a Liberté munkatársául s midőn ez kérdé, hogy mit tett eddig,mondá : „Ha nem akar az is jó vállat vonitott s tovább mene. Különben határozott tehetsége volt és fiatalsága daczára, zivataros élete volt. Néhány év előtt Stamkowski gróffal ki Stauics név alatt volt journalista Párisban — egy rencontre-ja volt. A kormány Rochefort ellen egy guerilla harerot folytatott és mint ennek hősét korbácsolta meg Noir őt a Madrid kávéház előtt. Következménye párbaj volt. Noir a fiatal democraták közt nagy szerepet játszott és a „Satan“-ban czikkei feltűnést okoztak. Bonaparte Péter és áldozata. A Bonaparte-scandalumhoz a kövadatok járulnak . A belügyminister mihelyt Pietri rendőrfőnök által az Autenilben történt gyilkosságról értesült, azonnal az igazságügyminiszerhez ment,hol a főügyész Grandperret is jelen volt.Bonaparte hg elfogatási parancsa haladéktalanul minden határállomásra sürgönyöztetett, ha történetesen a hg külföldre akarna menni.Az auteuili eseményről különböző versiók forognak fel. A Oulivierről a „Rappel.“ A „Rappel“ben Hugo egyik fia terjedelmes czikket közöl Oilivier ellen, leirván annak politikai pályáját. E sok frasiasal telt czikkből felemlítünk egynéhány érdekes adatot. Oilivier 1860-ban Picarddal, Favré-al, Darimonnal határozott ellenzéki volt, megtámadta a közbiztonságról szóló törvényt és az olasz expeditiótól megvonta a szentesítést, habár Ausztria zsarnokságát megveté — megvonta egy oly kormánytól „melyben neki bizalma nincs.“ Első november 24-e, Morny — az államcsíny ellenjegyzője — ki eddig soha se szóllott Ollivierhez, ezt, kérdé tőle „megvan-e elégedve,“ és az egykori republicans nem mert nemmel válaszolni, hanem ezt mondá : „Igen, meg vagyok elégedve.“ Ez az első közeledés. Ugyan ez év septemberében éri a gyász Olliviert és Skóciából egy levelet kap, melyben: „legrokonszenvesebb és legodaadóbb rokonszenveket fejezi ki“ — Morny s ettől kezdve Olivier előtt „a becsületes emberek minta képe jön.“ 1863-ban mint ellenzéki választatott meg. A kormány előterjeszté 1864-ben az egyesülési törvényt és Oilivier, Morny támogatása folytán előadóvá lön, s védte ama törvényt, mely az aubini és ricamariei mészárlásokra vezetett. Morny meghal. 1865. mártiusban, a 42 módosítása elvetésével a többség feliratára szavaz Oilivier. De Roncher uralkodott és így Oilivier csak a császárnő által a gyermekekre alkalmazandó cellás rendszer megvizsgálására kiküldött bizottmányban fogadhatott el egy helyet a császárné kértére. Jo Mexico — Sadova, s a többi „fekete pont“. 1866. december 21-én kezdé meg Walewski az alkudozást, — mely Morny halála óta félbe szakadt.— 1867. jan. 10-én Oilivier Napóleonnál volt — de nyakas lehetett, mert másnap ezt a levelet kapta . „Higgye meg,hogy ami engem visszatart, nem a bizonytalanság, sem előjogaimhoz való hiú ragaszkodás, hanem azon félelem, hogy elvesztem azon eszközöket, melyekkel e sok különböző szenvedélytől zavart országban az erkölcsi rendet, a szabadság lényeges alapját visszaállíthatom.“ A többit tudjuk. 1848-ban volt Oilivier a köztársaság biztosa Marseilleben s ekkor a következő kiáltványt bocsátá ki: „Franczia köztársaság. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Kiáltvány. A királyság nem létezik többé. Páris népe kezének egy mozdulatával összetörte azon koronát, melyet 18 év előtt esztelenül az Orleans családnak adott.A köztársaságot egész Francziaországban azon hazafias hymnus dallama mellett kiálták ki, mely Napoleon.“ DélFrancziaország nagy városának nevét szentesité. A három szinü lobogó, melyet atyáink Európa minden fővárosában feltűztek, a nép által a franczia köztársaság jelvényéül fogadtatott el. Midőn emlékeztet a múlt dicsőségeire, jósolja a jövőjét is. Nép fiai! A forradalom általatok és értetek történt. Ismerjük szenvedéseiteket és resignatiótok bátorságát. A köztársaság reátok nézve előre látó anya lett. De midőn visszaállítjuk elévülhetlen jogaitokat,mi nem akarunk minden főt hajthatlan járom alá hajtani. Csak nevelni akarjuk e nagy családot és némelyek boldogságát mindenki boldogságával akarjuk nevelni. Ne legyetek türelmetlenek! A nagy dolgok lassan teljesülnek. Semmiféle reactionarius reménynek helye nincs ! Az egész nemzet fennálva és fegyverkezve, inkább a romok alá fog temetkezni, mintsem hogy bármi alakban megengedje a királyság visszaállítását, mely háromszorosan hűitelen kötelességeihez. Marseille 1848. mártius 1-én. A kormány biztosa Emile Oilivier. A „január 19“ czímű művében Oilivier magát Benjamin Constanthoz hasonlítja — a Rappel nevű bánja, legyen hasonló, csak hogy a parlamentáris császárság is tartson csak 100 napig. Monographiák Magyarország egyes vármegyei s városai monographiája körül következő mozgalmakról van tudomásunk. 1. A székelyföldről b. Orbán Balás, Udvarhely-Csik-Háromszék leírását már kiadta; Marosszéké ugyancsak tőle, és külön, Benkő Károlytól, jelenleg sajtó alatt van. 2. Békésmegye történetét s egyes községei leírását Isaán Lajos, minap adta ki; a második kötet, mely az okmánytárt tartalmazza, sajtó alatt van. 3. A Jász-Kun kerületekről, Gyárfás István müvének I. kötete sajtó alatt van. Mind Haán, mind Gyárfás müvéből az illető hatóság a községi iskolák számára 2—200 példányt rendeltek meg. 4. Ungmegye monographiájára ketten is hirdettek előfizetést. Horvát János megyei levéltárnok, és dorogi Mészáros Károly. 5. Hontmegye történetét Hőke Lajos, azon vármegye levéltárába tette le; előfizetés utjáni kiadása a megyei főispán ellenkezése miatt meg nem történhetik, holott a mű életrevalósága a belőle már világot látott húsz mutatványcikknél fogva be van bizonyítva. 6. Árvamegye monographiája, néhai Szontag Dánieltől, a magyar akadémia levéltárába tétetett le. 7. Barsmegye tüzetes leírásával: Botka Tivadar, 8. Beregével: Lehoczky Tivadar, 9. Mosonéval: Sztahovics Rémig, 10. 11. Sopron- és Vas megyével: Nagy Imre, 12. Veszprémével: Véghelyi Dezső foglalkozik. 13. Győrmegyének Ráth Károly halálával árván maradt leírása, remélhetőleg pártolója folytatóra talál. Újabb Kubinyi Ferencz, Hontvármegye Árpád s Anjou-kon történetéhez gyűjt okmányokat. 14. Székes-Fehérvármegye: 1000 forintot, 15. Temes: 300 arany, 16. Zalavármegye: 3000 forint jutalmat tűzött ki a megye okmányokkal támogatott története megírására. A királyi városok közül: 1. Kecskemét történetét, okmányokban Hornyik János, már öt kötetben adta. 2. Budáét, Rupp János adta. 3. Korponáét, néhai Nisnyánszki latinul, az élő Libertini Kálmán magyarul irta meg; néhai Cseri József, a Tudományos Értekezőben, és a Győri Régészeti füzetekben, 1660-ig adta ki. 4. Kolozsvár történetét, ezer forinttal jutalmazva, Jakab Elek irta meg; de a mit, mert a nyomatási költségek 10,000 ftot haladnának, mostanában aligha fog világot látni. 5. Szeged városa története leírása, melyre két év előtt ezer forint dij volt kitűzve, a napokban adatott bírálat alá. 6. Debreczen városa történetéhez Szücs István fogott. . A fentebbiekben nem érintett monographia, vállalatokról szívesen fogadnánk értesítést. Bestváros kir.gyűlése jan. 12-én. A Gamperl polgármester elnöklete alatt igen gyéren látogatott közgyűlésen Barna főjegyző bemutatja a múlt ülés által kiküldött 5 tagú bizottság munkálatát a kormányhoz benyújtandó petitio tárgyában, a köztörvényhatóságok rendezését illetőleg. A felolvasott kérelem egész terjedelmében elfogadtatott. Elhatároztatik, hogy ezentúl a téli hónapokban ne mint eddig d. u. 4, hanem 3 órakor kezdődjenek a közgyűlések. Olvastatott király ő Felsége köszönő válasza a pesti közönség újévi üdvözletére, éljenzéssel fogadtatott. Az újpesti kikötő szigetnek vízvezetéki czélokra való megszerzése iránt jelent a bizottmány; főpolgármester megbizatik e tárgyban magát a kormánynyal érintkezésbe tenni. Az állatkerti társulattal kötött szerződés, egy az állatkertben felállítandó halastó tárgyában, elfogadtatván, felterjesztetik a keresk.minisztériumhoz. A Rudolf rakpart szépítése szempontjából, a 6-dik számú házhoz egy előszökelléket indítványoz a tanács, elfogadtatott. Tanácsi előterjesztés a lipót-utczai sörház laktanyai telken emelendő városház építése iránt, melyet a drágán tartott bérházak azon anomália, hogy számos közigazgatási hivatal számára a folyosót kellett helyiségül berendezni, igen szükségessé tesz. Elhatároztatik, hogy 15 nap alatt legyen meg a concursus a ház lebontására; a concursus elkészítésére egy 14 tagú bizottmány küldetett ki. Thaisz indítványozza, hogy az ú. n. Lloyd épület alatt levő üveghódé, miután nem csak a rondaságnak nyújt alkalmat, hanem a közlekedésnek is roppant hátrányára van, rontassék le. Miután e tárgyban még 1866-ban történt volt intézkedés, kiküldetik egy bizottság, hogy megtekintve az acó aktákat,adjon erről véleményes jelentést. Konrád egykori polgármester ismeretes ajánlata, hogy ha a város ellenében támasztott követelésétől eláll, magán utón kész bizonyos A „HON“ magántársürgnnyei. MÜNCHEN, jan.12. A képviselők kamarájában ma volt az elnökválasztás. Weiss (ultramontan) 78 szóval első-, és gróf Leinsheim ugyanannyi szóval, másodelnökké választatott. Barth (szabadelvű) csak 55 szavazatot kapott. A megválasztott titkárok is az ultramontán pártnak hívei. PÁRIS, jan. 12. A mai „Figaro“ jelenti: Tegnap este Choysiban nyilvános gyülekezés volt, mely az elnöklő Passeduet által tartott beszéd következtében feloszlattatok. A szétoszlásnál Rochefort megjelenvén, dicsérte a tömeget s felszólitá, hogy holnap d. u. 2 órakor jelenjen meg Neuillyben, Noir Viktor temetésére. Rochefort igy szólt végül: El ne mulaszszátok megjelenni a találkozásnál, mely remélhetőleg a democratia jövője felett dönteni fog. — A rend nem zavartatott meg. FIUME, jan. 12. A regnicolaris küldöttek jelentése a ma tartott congregatióban olvastatott fel. — A közönség igen nagy számmal jelent meg. A jelentésből kitűnik, hogy a horvát küldöttek elfogadhatlan kivánatai visszautasíttattak, minek folytán ezek letevék megbízásukat, így hát a tárgyalások félben szakadtak. Fiumének magyar országgyűlési követei a parlamentnek azt fogják javasolni, hogy a magyar kormány közvetlenül vegye át Fiume kormányzatát. A congregatió egyhangú tetszését nyilvánítá a küldöttek eljárása iránt, egyetért műveletükkel, s a Horvátországtól való tökéletes elválasztást fogja kérelmezni. CATTARO, jan. 12. A knezeik által már előbb tett igéreteiket teljesítendők, tegnap mintegy 300 crivosdai jelent meg. Rodich altábornagynál, hogy bűnbánásukat és meghódolásukat kifejezték, a legfelsőbb kegyelmet kérjék, és hogy ő Felsége iránti régi hűségük felől újólag biztosítsanak. A fegyverlerakás iránti felhívást azonnal, minden ellenmondás nélkül teljesiték. Miután Rodich abbvagy közelebbi maguk viselete miatt keményen megdorgálta őket, s beható oktatást adott nekik a jövőre, — tudtukra adá a legfelsőbb kegyelmet, és megengedé nekik, hogy a fegyvereket személyes biztonságukra ismét felvehessék, — mire ő felségére mondott lelkesült, és határtalan „zsivó“ kiáltás és háromszoros üdvlövés következett. Most még csak Pobori pacificatioja van hátra. PÁRIS, jan. 12. A „Patrie“ jelenti, hogy a kormány belátta annak méltányosságát, miszerint a szemes életneműek időleges behozatalának megengedése iránt fennálló szabályok alkalmazása megszüntetendő , a végleges határozat előtt azonban bevárja a kamara tanácskozásainak eredményét a vámigazgatás iránt. PÁRIS, jan. 12. Az „Agenee Havasinak jelentik Rómából f. hó 11-ről: Ultramontan körökben aziránt biztosítnak hogy a pápa csalhatlansága iránti kér-vény — ide nem értve a spanyol püspököket — számos aláírással van ellátva. Néhány püspöknek az organicus zsinat elleni kérvénye nem vezetett eredményre. A magyar királyné ő felsége a közelebbi héten utazik el Rómából. MADRID, jan. 11. A cortes mai ülésében Prim bemutatja az új minisztériumot, és kinyilatkoztató, hogy most már békében lehetent az uralkodó kérdésével foglalkozni. Rivero annak szükségét hangsúlyozza, hogy a kibékülés és az alkotmányozó cortes fentartassék. Zorilla és Martos kinyilatkoztatják, hogy a minisztériumot pártolni fogják. Figuerolas kárhoztatja azon tényt, hogy a miniszterek a gerialóg részérőli visszautasítás daczára is megmaradtak. PÁRIS, jan. 12. Valószínűnek tartják, hogy a törvényhozó test meg fogja engedni Rochefort perbefogatásét, összeget pesti közczélokra adni, a jogügyi bizottmánynak kiadatott. Törvényszéki csarnok. Jan. 11. Elnök: Pajor Titus , közvádló Frenreisz István. G. J. és L. J. roszhírben álló csavargók találkoztak egy pálinka mérésben, és hörpentgetés közben értekeztek egymással, mint lehetne valami könnyű módon pénzhez jutni. A kölcsönösen tett indítványok tüzetes megfontolása után L. J. disznólopás iránti terve jen elfogadva, és minden részleteiben megállapítva, mit rögtön tettek követtek. Elmentek a lóversenytér melletti szállásokhoz, ott egynek deszkakerítését feltörték, és 4 hízott disznót elhajtottak. Útközben egyik disznó elmaradt a többi hármat pedig Harasztiba hajtották, és ott 3 embernek eladták. De végzetük mindkettőt az igazságszolgáltatásnak adta át, a disznókat pedig a tulajdonos birtokába visszajuttatá. Egy pásztor a disznókat gyanúba vette és e gyanú a dolog nyomára vezetett. A két vádló indítványára első vádlott 9 havi börtönre, L. J. pedig tekintettel megrovott előéletére, másfél évi börtönre ítéltetett, miben azok megnyugodtak ; a disznók megverői megbüntetésük iránt az ügyiratok Pest megye törvényszékéhez, mint illetékes hatósághoz áttétettek.