A Hon, 1870. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-26 / 46. szám
A miniszter, mint tudja, az egyetem szervezése iránt javaslatot szándékozik előterjeszteni. Óhajtja, hogy ez minél előbb megtörténjék, mert minden óra mely elvész, kár a nemzetre. Óhajtja, hogy a javaslat ne mint meglepetés jöjjön a ház tudomására, és hallgassa meg előbb a közvélemény szavát felette. (Élénk helyeslés balról). Ez annál inkább szükséges, mert hír szerint csak a főelveket szándékozik beterjeszteni, a részleteket pedig a 48-ai törvényhozás rendelete szerint csak utólagosan bemutatni. Az elvek ismerete nem elegendő, mert annak sokféle alkalmazása lehet. A részletekről tudomással kell bírniok, mert a közvéleménynek joga van hozzászólani. Reméli, hogy az egyetem ügye nem azon ügyek közé tartozik, melyekről a miniszter azt mondá a minap, hogy luxus tárgyai. (Élénk helyeslés balfelöl.) Henszlmann Imre indítványt ad be, melyben kimondatni kívánja, hogy rendszeresítessék az egyetemi tanárok fizetése akkép, hogy a legcsekélyebb évi fizetés 3000 frtnál kisebb ne legyen és hogy ez összeg minden 10 évi szolgálat után 500 írttal emeltessék. E szabály alól kivételt képeznek a hittani kar tanárai, kik a vallás alapból fizetendők. Eötvös J. dr. miniszter meg van lepve hogy Hoffmann ily fontos tárgyban csak mellékesen szólt, s hogy felszólalásának nem adott valami formulázott alakot, mely határozatnak alapját képezhetné. Köszöni, hogy H. P. kegyes volt róla föltenni, hogy az egyetemet nem tekinti fényűzési czikknek, de hogy senki szavát félre ne értse, és azt ne higyje, hogy az egyetemre értette múltkori nyilatkozatát, újra kijelenti, hogy első s legfőbb kötelességének tartja figyelmét mindenek előtt a népnevelésre fordítani és előbb itt eredményeket mutatni fel. Ami az egyetemet illeti, bámul, hogy valaki azt hiheti, miszerint az egyetem reformja olyan, melyet egy két év alatt véghez lehetne vinni. (Zaj.) Ez igen soktól függ. Inkább senki sem reorganizálhatja mint maguk az egyes tanárok, mert ahol egyes kitűnő tanárok vannak, ott híres kitűnő egyetem is van. (Élénk helyeslés jobbról.) Számítási hibát is tett H., mert nem 8, hanem 11 tanár van a budgetbe fölvéve. A kitűnő tanárokon kívül szükségesek még anyagi kellékek is egy kitűnő egyetem alkotására. Szükség van auditóriumra. Még ha a legkitűnőbb tanerőkkel rendelkeznénk is, tantermeink nem tudnák befoglalni az ifjúságot és így egy része már azért is kénytelen volna elvándorolni. Tagadja, hogy semmi sem történt volna, mert egy czélszerű tantermet készíttetett, állított fel belkórodát 10 ágygyal, szaporította a tanársegédek számát négygyel, a sigorlatokra uj rendszert hozott be. Hogy pedig nem hanyatlott az egyetem, bizonyítja az, hogy 1869. oct. 30-kán elismertetett a pesti egyetemi orvosi diplomának egyenjogúsága a bécsivel. Meggyőződése szerint az egyetem a törvényhozás gondoskodását kettős irányban igényli: egy törvény alkotása által, s az által, hogy az egyetem helyiségeinek fölépítésére tetemes öszszegek lesznek szükségesek, mely kölcsön útján lesz megszavazandó. Erre nézve a budget tárgyalása befejeztével indítványt fog előterjeszteni. Schwartz Gyula pártolja Henszelmann indítványát azon hozzáadással, hogy a tanpénzek és a szigorlati díjak töröltessenek el rögtön, úgy az egyetemen, mint a jogakadémiákon. Tisza Kálmán maga részéről is sajnálja, hogy az egyetem reformja csak mellékesen hozatott szóba, de ennek oka, hogy mind e mai napig a miniszter nem adott alkalmat, hogy erről tüzetesen tanácskozhatott volna a ház. Arra nézve, mi fontosabb, a népnevelés-e vagy az egyetemi nevelés, a választás igen nehéz és azt tartja, hogy e kettő közt nem is szabad választani, hogy a népnevelés végletlen fontos ügyében haladhassunk, főkellék a szükséges tanerő. Már most, hogy néptanítók legyenek, arra kell praeparandia, erre kellenek praeparandiai tanárok és így kapcsolatosan kell felebb haladnunk, s akár alól, akár felül hanyagoljuk el a tanügyet, megbünteti ez magát alulról és felülről is. Csodálkozik, hogy a miniszter főakadályul a tantermek hiányát említette fel, holott ezen könnyű a nagyobbitás által segíteni. Inkább tanerők hiányát említhette volna fel és ezek alkalmazásánál is helyesebben járna el, ha, mint most a politikai tudományokra nézve tette az egyetemen, ne nevezne ki oly tanárt, ki miután államtitkár, tanári minőségében nem működik. (Helyeslés. Felkiáltások jobbról: Ki az ? Kerkápolyi!) Az, hogy a pesti egyetem diplomája Bécsben elismertetett, csak azt bizonyítja, hogy politikailag helyesen járt el a miniszter, de nem azt, hogy az egyetem sülyedtségéből emelkedett. Az egyetem fekvőségei, mint a kimutatásból látja, 76 215 frtot jövedelmeznek, melyből tiszta jövedelem 48.700 frt, vagy holdankint 1 frt 26 fr. Az eredmény tehát nem nagy, de itt tekintetbe kell venni, hogy e birtokok tetemes része erdőség. Ha azonban fölveszi, hogy e birtok mennyit ér, jelesen a regáléval együtt 2 millió 362.500 forintot, akkor ezen tőkének öszszes jövedelme 5% mellett kerek számban 118.125 ftot tesz. Összehasonlítva tehát a majorsági kezelés eredményével, kitűnik, hogy az egyetem uradalmai minden évben 41.670 frt. évi veszteséget okoznak az országnak. Ebből nem azt következteti, hogy a kezelés hiányos, hanem, hogy az államnak szerepe nem a gazdálkodás. E körülményt ajánlja a miniszter figyelmébe, mert ha ezen 41.000 főt megtakaríttatik és az egyetemre lehetne fordítani, roppant eredményt lehetne elérni. Pártolja Gbyczy indítványát. Elnök szavazás alá bocsátja az indítványokat. Gbyczyjét a ház egyhangúlag elfogadja, a többi indítványok elbuktak. Az orvoskari tételnél szót emel P. Sathmáry Károly: T. ház ! Amint emlékezni méltóztatik, ezelőtt néhány nappal indiványt terjesztettem be, a végett, hogy a pesti magyar királyi egyetemen a homeopathia, vagy hasonszenvi gyógymódnak rendes tanszékbe állíttassék. Jól jegyezte azt meg a mélyen tisztelt közoktatási miniszter úr egyik közelebbi beszédében, hogy az ő tárczája legfőbb és legkülönbözőbb megtámadásoknak van kitéve, például csak én, ki tegnap megtámadtam őt, hogy a népnevelés ügyében homeopathius adatokkal él, és azt kívántam volna, hogy ott allopatha legyen, most arra kérem, hogy az egyetemnél nyisson utat a homeopathiának. Én magam sem homeopatha nem vagyok, sem hasonszenvi gyógykezelésben nem részesültem soha; ennélfogva sem hála, sem más érdek nem indított indítványom megtételére, azért én semmi tudományos vitába, semmi magából a homeopathiai gyógykezelés nagy tudományába merített okokkal nem fogok élni, hanem egyszerűn azon ellenvetések megcáfolására szórítkozom, melyek itt felmerültek. LSi Az első ellenvetés, mi a homeopathiának egyetemünkön rendes tanszéke felállítása ellen felhozható, az hogy Európában más egyetemeken sincsen rendes tanszéke. Elismerem, de a világnak egyik felével szemben a világnak másik felét teszem, Európává szemben Amerikát. Elismerem, bár csak részben, mert Európa csaknem minden egyetemén állnak a docenzurák tehát nyitva az út a homeopathiának mint tudománynak érvényesítésére, sőt úgy tudom, hogy Oroszországban már rendes tanszék felállítására is történtek intézkedések. Egyébiránt megvallom, hogy magyarok részéről ezen ellenvetést elégnek nem tartom. Szükséges e, hogy mi mindig az egész nyugati Európának példája után indulva, legutolsók legyünk; szükséges-e hogy ott is, hol a tudomány szabadságáról és annak érvényesítéséről van szó, piruljunk el sok lenni ? Ezt én el nem ismerem. Azt tudom, hogy azon öltönyt, melyet levetett a magyar nemzet, gyakran fölvett már az idegen s mi újra visszavettük tőle; azt tudom, hogy a mi étkezési módunkat átvette a franczia, mi most megtanuljuk újból tőle. De, hogy épen a tudomány szabadságánál minden más művelt nemzetet bevárjunk, hogy mi legyünk az utolsók, azt az érvet el nem fogadhatom. A másik érv, mely indítványom ellen felhozható, mintha az egyetemünkön a docentura meg lett volna nyitva. Ez első pillanatra plausibilisnek látszik, de valóban nem az, mert tudva van mindenki előtt,hogy a magyar egyetemen ugyan út nyittatott a docenturának, de csak azon feltétellel, ha az illető docens előbb censurát tesz az állapotba tanárok és orvosok törvényszéke előtt, ez pedig hasonlít ahhoz — akárki mit beszél — mintha a protestáns papi facultálása jezsuitákra bízatnék. Mert az kétségtelen dolog, hogy ez két egymással szembe tett tanirány és azon tanférfiakra bízni az egyik fél facultálását, kik tudományilag homlokegyenest szembe állnak egymással, ez valódi képtelenség. Olyan tanárok fognak és fognának vállalkozni a magy. egyetemen a homeopathia tanítására, kik már végzett alleopatha orvosok, következőkép mindazon tudományokból, melyekből mint docensek meg lennének vizsgálandók, már letették egyszer a vizsgát. De nem is felel meg sem a czélszerűségnek, sem a tudomány méltóságának egy egyszerű docentura, először azért nem, mert a docentura mintegy feltételez egy rendes tanszéket és a mellett szokott alkalmaztatni; másodszor, valamely belgyógyászatnak pusztán theorethkus tanítása nem vezethet czélhoz, itt tehát egy kórházi osztályra is volna szükség, és így az egyszerű docentura, kivált ily megkötésekkel, oly ajándék, melyet a homeopathia kétség kívül el nem fogadhat hazánkban sem, sem másutt. A harmadik érv, melyet fel szoktak hozni az, hogy a homeopathia nem tudomány, tehát nem bír a tudomány azon méltóságával, a tudomány azon magasságával, hogy az egyetemen tanszéket nyerhessen. Erre nézve anélkül, hogy a tudomány mélységére ereszkedném, melyhez úgy sem értek, egyszerűen három föltételt teszek : a homeopathia vagy hasznos, vagy ártalmas, vagy egyik sem, quartum non datur. Ha hasznos, ebben az esetben tanítani kell az egyetemen, ha ártalmas, ebben az esetben be kell tiltani a praxist; ha sem nem hasznos, sem nem ártalmas, akkor tehát haszontalan, akkor mint charlataneriát,mely megfizetteti magát,be kell rendőrileg tiltani. Negyedik nem létezik. Minthogy pedig Magyarországon gyakorlatban van, ahol majdnem száz homeopatha orvos van, hol jeles allopatha orvosok mentek át később a homeopatha gyógykezelésre, hogy többet ne említsek, csak Dr. Balogot említem, és hol egyetlen homeopatha könyv 6000 példányban kelt el , tisztán humán és statistikai kérdés forog szóban, az t. i. hogy váljon ezer meg ezer polgár élete csak félig meddig ahhoz értő gyógykezelő emberek kezébe essék-e, pedig rendszeresen tanított orvosok kezébe-e ? (Helyeslés.) Ezek azon szembetűnőbb érvek, amelyek felhozhatók, és amelyekre azt hiszem, megfeleltem. De megfelelt a magyar törvényhozás már korábban 1844-ben , midőn elrendelte a homeopathia tanítását az egyetemen, megfelelt 1848-ban , midőn a tanszabadság elvét kimondotta,és megfelelt a legközelebbi országgyűlés folyama alatt, midőn a kérvényi bizottság javaslatára ajánlólag terjesztette a gömörmegyei természetvizsgálók e tárgybani kérvényét a vallási és közoktatási minisztériumhoz. T. hát ! Én az ellenérveket igyekeztem megcáfolni, sikerült-e ? nem tudom, hanem egy allegóriával rekesztem be beszédemet. (Halljuk !) A költő azt mondja, hogy midőn a világ földi javainak felosztásáról volt szó, legkésőbben érkezett a költészet és a tudomány, és a földön semmi kiosztani való sem lévén, isten által égbe hivatott. Ezen allegóriát én tovább viszem, és azt mondom, a tudomány csakugyan felment az égbe és lehozta magával a szabadságot a földre, és a tudomány méltán megkövetelheti azt, hogy azon adomány, melylyel az emberiséget megajándékozta, részére is megadassék. Én a földön a tudománynak egyet kívánok, egyet követelek : a szabadságot, és azt hiszem, ezzel mindent adok neki, és nem fogom elhinni soha, hogy ezt azon férfiú, ki költészetével Magyarország földére a szabadságnak nagyon tetemes részét hozta, az valaha megtagadhassa. (Helyeslés : Elfogadjuk !) Eötvös József dr. miniszter tévesnek tartja azon felfogást, hogy a homeopathia és allopathia az orvosi tudománynak két különálló rendszere Az orvosi tudomány csak egy. Az orvosi tudomány egy kis része maga a gyógyítási gyógymódra nézve különböznek egymástól az úgynevezett homeopaták és allopathák. A homeopatha egy elvet állít fel és ehez ragaszkodik. Ez a similia similibua. Be kell vallania, hogy az allopathia elvtelen tudomány. Az alleopatha tudományának elvét — melyet a homeopatha meggyőződése szerint már megtalált — csak keresi. Az alleopathia a tudomány haladásával változtatja rendszerét, és így, ha a rendszerhez való hű ragaszkodás és a rendszernek változtatása képezi a nagyobb vagy kisebb bizaomnak fokát, a homeopathia kétségkívül nagyobb bizalmat érdemel. E két gyógymód nem más, mint egy tudományban két rendszer. Különböznek egymástól mint pl. különbözik a carthesianus a hegelianustól, vagy a kantiánustól, mint egy philosophiai rendszer a másiktól. És igy joggal követelhetné akárki, hogy az egyes philosophiai iskoláknak is állítassák külön tanszék. (Balról igaz !) Más volna, ha az egyetemen a gyógyításra akármily rendszer volna kitűzve, ha ki volna mondva, hogy e belgyógyászati cathedrának tanára ezen rendszer szerint fog tanítani de ez nem existál. Kineveztetik a tanár, és tanár taníthat úgy mint akar, s mint jónak látja. Ha ma a tanár megváltoztatja meggyőződését és homeopathává válik, azon tanárt az egyetemen senki sem fogja akadályoztatni, hogy a homeopathiát ne tanítsa. Hogy valaki azért neveztessék ki tanárnak, mert egy bizonyos rendszert követ és nem azért, mert a tudományban bizonyos helyet foglal el, ezt a tudomány elveivel nem tudja megegyeztetni. Megnyugtatására mondhatja, hogy semmi nagy igazságnak, mely a tudomány bármely körében felmerül, főkép ha annak oly szabadság engedtetik, mint nálunk a homeopathiának, cathedrára szüksége nincs, hogy magát kivívja. Érvényt fog az magának szerezni így is, ha csakugyan oly tudomány, melynek jövője van. Egyébiránt Franczia-, Angol- és Németországban is felléptek hasonló kérelemmel, és mindenütt épen azon férfiak, kik a természettudomány körében első sorban állnak, a homeopathák ezen kivonatát megtagadták. Ez előtte nagy sulylyal bir és ezért az indítványt el nem fogadhatja (Helyeslés.) Ürményi Miksa a tudomány szabadsága mellett emel szót, és tényeket, melyek a homeopathiát igazolják, hoz fel. Tény hogy Pesten 27 orvos e gyógymódot gyakorolja, egész Európában pedig közel ICO, tény, hogy 16 törvényhatóság hasonló kérelemmel járult a házhoz. Ez mutatja hogy elegen követik e gyógymódot. Pártolja Szathmáry indítványát. (Élénk helyeslés jobbról.) Szólásra fel vannak még írva Várady Gábor, Tisza Kálmán, Szabó József. És igy a tárgyalás holnapra halasztatott.Ugy látszik,hogy a többség az indítvány mellett volt. Ülésvége 2 órakor. Nyilatkozat. A „Hon“ 44. számú esti kiadása azzal vádol engem s több városi képviselőtársamat, hogy a tűzifa utáni kövezetvám szedésére vonatkozó tárgyban az önkormányzat egyik leglényegesebb princípiumának feladását segítettük elő. Én a közgyűlésen azt mondottam, hogy kívánom a sérelmi feliratot az országgyűléshez s ennek intézkedéséig pedig a kövezetvámszedés felfüggesztését; ily értelemben lett a határozat hozva. Már most kérdem, a belügyministérium harmadszori feiratával szemben, mely ellen két ízben sikertelenül intéztetett repraesentatio, nem alkotmányos és a parlamentáris kormányzatnak megfelelő eljárást választott-e a közgyűlés, midőn elhatározta, felírni az országgyűléshez, és kérdem: melyik az önkormányzat azon leglényegesebb princípiuma, melyet a közgyűlés az által feladott, hogy a belügyminiszer rendeletét végrehajtja más szavakkal, hogy az Országgyűlés intézkedéséig a vámszedést felfüggeszti ? Szavaimra vonatkozólag pedig megjegyzem, hogy én nem azt mondottam, hogy nem ismerek oly törvényt, melyet a miniszter intézkedése megsértene, hanem azt, hogy nem ismerek oly törvényt vagy usust, melyet a közgyűlés sértene meg az által, hogy sérelmi feliratot intéz az országgyűléshez, de annak intézkedéséig a minister rendeletét végrehajtja. E kettő közt nagy különbség van. Pesten, 1870.febr. 25. Mátyus Aristid: Külföldi hírek. 20 11 mer Napóleonhoz a következő előterjesztést tette: „1859-ig a császári és első folyamodású törvényszékek egy főbb tagjaikból alakított bizottmány által álliták ki azon hivatalnokok sorrendjét, kikből a bírói év alatt a különböző kamarák állani fognak. Egy 1859. augustus 22-iki rendelet az első elnököt és a főügyészt a császári törvényszékekre nézve, az elnököt és császári ügyészt a több kamarából alakított törvényszékekre nézve ruházta fel azon joggal, hogy e sorrendet megállapítsák és aztán az egybegyűlt kamarák elé terjesszék ezt észrevétel végett. Ez a bajosan gyakorolható rendszer, melyet épen a végrehajtásával megbízott hivatalnokok bíráltak meg, a bírói méltósága és függetlensége szempontjából több komoly hátránynyal bír. Javaslom tehát, hogy térjünk vissza az 1820. october 11-iki rendelet intézkedéseire, a mint azok az 1854. October 28-iki rendelet által vannak módosítva. Vagyok stb. Ollivier. Csakugyan ez értelemben Napóleon ki is adta a rendeletet. — Jules Simon az ingyenes és kényszerítő tanításról egy törvényjavaslatot terjesztett a franczia kamara elé, melynek 1-ső pontjában kimondatik az elv: 2-ikban köteleztetik minden családatya 6—13 éves gyermekét oskolába járatni vagy ha otthon taníttatja, azt minden év január havában a municipális tanácsnál bebizonyítani. 3. „Ha a gyermek a 13 évet elérte, az atya vagy a gyám municipális tanácsnál a tanítótól kiállított bizonyítványt kell, hogy letegyen arról, miszerint gyermeke az említett idő alatt csakugyan folytonosan járt oskolába ; ha bizonyítvány nincs,a gyermeket a tanácsnak egy 5 tagú bizottmánya, melynek elnöke a maire, vizsga alá veszi. A községi tanítónak e bizottmányban consultativ szava van. A canton minden tanítója és tanítónője részt vehet e vizsgában. 4 Az a szülő, ki gyermekét nem tanitatja, perbe fogatik és egy időre mely 10 évet meg nem haladhat — minden községi választási hivataltól el iltatik. És ezen kívül 100-1000 franc büntetés alá vonható Az ítélet egy hónapig a városházán ki lesz függesztve. 5. Az oskola csak a reggeli órákra nézve kötelező. A kézműves vagy gyáros, ha 13 évesnél fiatalabb gyermeket alkalmaz, köteles ügyelni, hogy egy héten 10 órát oskolában legyen. Elhanyagolás esetén fennebbi büntetések alá esik. 6. „Minden polgári jogot élvező egyén nyithat ingyenes technikai és szakiskolákat, csak hogy 15 nappal előre értesítse a hatóságot, tudtára adván a tanfolyam tárgyát, helyiséget és az órák számát. A maire és tanácsosok a leczkéken jelen lehetnek. 7. A budgetbe ideiglenesen 1 millió vétetik fel és a kereskedelmi miniszer rendelkezésére bocsátta ,tik, hogy minden évben a főbb technikai intézetek közt ossza ki, megkérdezvén eziránt a művészeti, ipari és földmivelési főtanácsot.“ — Az egyesült államok alkotmányának 15-ik pótezikkelyét, mely szerint a szavazatjog a származástól és bőrszínből független, tehát a négereknek szavazatjog adatik, most a szükséges 36 része az államnak, azaz a 37-ből 29 elfogadta és igy érvénybe lép. A párisi zavargásokban elfogott 420 egyén közül, 108 most bocsáttatott szabadlábra, 125 lázító kiáltás „tiltott fegyverviselés“ és „kihágásokban“ való részvét vádja alatt és 150 „ideiglenesen“ bocsáttatott el. A franczia decentralisation als bizottmányt csakugyan összeállító Chevaudier de Valdrome belügyminiszter. Felhozza, hogy maga Napóleon megállapíta annak programmját egy 1863 június 27-én az államtanács elnökének irt levelében,melyben ezt mondja: „Centralisationalis rendszerünk előnyei daczára, azzal a hátránynyal bírt, hogy sok reglementatióval járt. Mi igyekeztünk már, ön tudja, azon segíteni, de még sok tennivaló van. Egykor a kormánynak számtalan dolog feletti ellenőrzésének még volt létoka, de ez most csak akadály.“ A bizottmány elnöke: Odilon Barrot. A póttagokkal együtt 58 tagja van, kik közt említendő: Dupont White, Prevost Paradol, Guizot,Drouyn de Lhuys,Reyband, Lefèvre Portalis, Albufera, Andellarre, Latour du Moulin stb. — Montpensier herczeg Madridban időzik. Azt mondják, maga Serrano buzdítá erre a lépésre, előadván neki, hogy ő a régens feltétlen híve,és a cabinet többsége is az ő jelöltsége mellett van, de a fődolog Prim marchall szavazatát megnyerni. Ennek következtében határoztatott el, hogy a herczeg a cabinet minden tagját látogassa meg Madridban, s név szerint a cabinet feje előtt őszintén nyilatkozzék. Azt mondják, hogy Sagasta és Figuerola kivételével, a herczeget a miniszerek mindnyájan jól fogadták. Prim nagyon diplomatikusan viselte magát, azt mondta a herczegnek, hogy személyesen nincs a trónrajutása ellen, de politikai kötelezettségek akadályozák abban eddig, hogy támogassa. Végül elhatároztatott, hogy a herczegnek Alhamába tett kirándulásából visszaérkezése után még tanácskozni fognak. Rivera tökéletesen átment Montpensier táborába. A „HON“ magántársürgönyei. BÉCS, febr. 25. A felirati bizottmány a galiczia resolutiók 3-dik pontjának d) betűjét tárgyalta, mely szerint az egész oktatásügy feletti törvényhozás a tartománygyűlésre ruházandó, lengyel követek e partra nagy súlyt fektetnek. Hasner miniszterelnök oda nyilatkozott, hogy az egyetemek feletti törvényhozásnak a tartománygyűlésekhez utasítását nem látja czélszűnek. A kormány azonban hajlandó e pont iránt egyeskedésbe bocsátkozni. BERLIN, febr. 25. A „Nordd. Alig. Ztg.“ hazugságnak nyilatkoztatja azon hírt, mintha Daru franczia miniszter a porosz trónbeszéd tartalma iránt Berlinbe interpellate intézett és erre megnyugtató felvilágosítást kapott volna. TRIEST, febr. 25. A „Pluto“ Lloy-gőzös Várnánál megfeneklett. Az utasokat megmentették. BUKAREST, febr. 25. A kamara 200,000 frankot szavazott meg a ministériumnak rendelkezési alap fejében, és a katholikus iskolák számára minden további segélyezést megtagadott. PÉCS, febr. 25. (Esti börze.) Hiteltv. 272.90. Éjsz. vasút-----.—. Államvasut 379.—. 1860-ki Borsj. 96.50.1864-ki sorsj. 120 80 Napoleond’or 9 93 */* Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 244 50. Magyar hitelrészv. 91.— Fr. József v. —.—. Péchi v.—.—. Franco-Hungarian —.—.Alföldi v. —. Zálogkölcs. —.—.Tramway 157.—. Anglo Austrian 333.25. Galicziaivasut 236.—. Franco 116.75. Népbank —.—. Bécsi bank —.—. Építés, bank —.—. Északkeleti —.—. Különfélék. — Munkások zavargása. Nyíri István munkás a svájczi gépgyárban, szerdán Huber mérnökre rálött, s aztán elszökött. Munkástársai azonban azt hitték, hogy el van fogva, összeállónak a belga gyár munkásaival, s a kőbányai mezei kapitányság előtt kihágásokat követtek el. Kettőt elfogtak közülök. A Deutsch nyomdában garázdálkodott két munkást Neumannak és Hergetnek hívják. — A torna tűzoltó egylet tagjai vasárnap d. u. 3 órakor az őszutczában gyakorlatot tartanak, ahol a tagok teljes felszerelésben megjelenjenek. — Szerencsétlenség. Münchenbergben Alsó-ausztriában tizenkét korcsolyázó gyermek a vízbe halt; hármat még holtan sem tudtak a víz alatt megtalálni. — Eger város lakosainak száma 19,404. — A szinészeti tanoda elméleti vizsgái mart. 3. 4. 5. 8 és 9 napjain, mindig d. u. 2 órakor lesznek. Gyakorlati előadások a nemzeti színházban mart. 13. 16. és 20 án déli 1 órakor tartatnak. — A pesti piaczon egyremásra szedik el a vadakat a vadárusoktól. Egy karczagi embertől, ki azt állítja, hogy a tilalmazó törvényt nem ismeri, pénteken 130 nyulat vettek el. — A dunagőzhajózási társaság valamennyi szabadságolt tisztjét márczius elejére behívta, mert ha az idő folyton enyhe marad, könnyen lehetséges, hogy jövő hó elején a hajózást megkezdik. — Szerencsétlenség történt a vasúton Szeged és Zombor között. A nagy hósivatag elsöprésével megbízott egyének közül az egyik nem vigyázván, a vonat által szétzúzatott. — Necrolog. Gerzon Ödön cs. k. őrnagy mély fájdalommal jelenti, nejének Morvay Idának folyó hó 22-én történt elhunytak — A magyar mérnökegylet febr. 26 án d. u. 5 órakor egyetemes szakülést tart, melynek tárgyai: Horváth Ignácz értekezése a szilárd testek kifolyásáról, Schulcz Ferencz előadása Erdély régiségeiről. — A vasmegyeiek nagyon tartnak attól,hogy a törvényszékek Sárvár, Szombathely, Szt. Gothard és Kőszegen fognak felállitatni. Az elsőt, mondják, lehet mindeniket központtá tenni, de Kőszeget, mely a megye sarkán fekszik, teljes lehetetlen, s helyette inkább Szombathelyet óhajtják. — Kübler Gusztáv k. kincstári erdész f. hó 15-kén a szigeti erdőben hivatalos foglalkozása alkalmával orvkezek által meglövetett. A golyó az agyon keresztül fúródott s rögtön halált okozott. A meggyilkolt mig élt, a közönség általános tisztelete és szeretetében részesült. A lánczhíd megváltásának hírét budai tudósítónk oda módosítja, hogy a szervezett két híd elkészültéig a vámot felényire leszállítják. — Nemzetgazdasági estély. Az ország. iparegyesület nemzetgazdasági szakosztálya mint lapunkban már említve volt, külföldi hasonló egyletek példájára barátságos társalgási estélyek tartását határozta el. Az első ilyen estély szombaton, február 26-án d. u. 6 órakor kezdődik a Beleznay kert termében. — Remélhető, hogy a szakosztály tagjai lehetőleg teljes számmal részt fognak venni ez estélyen. — A „D e b r e c z e n“ sürgeti a Csokonai szobor leleplezését, melynek szerinte az idén, még augusztus hó előtt meg kellene történni. — Ipartalálmányra szabadalmat 1867- ben 8, 1868-ban 65, 1869-ben 82 egyén kapott Magyarországon. — A pestmegyei váczi, gödöllői, dabasi és monori kerületek részére, állandó ujonczozási bizottmányt állitnak Pesten, a megyeháznál. — A népszinház megvételére hir szerint már alakult egy consortium, mely ott nagy részvényszállodát akar épitni. — Az ujonczozás Erdélyben csaknem egészen be van már végezve. Állítottak a közös hadsereghez 568, a honvédséghez 1348 ujonczot. — Sopron megye 649 közös, 478 honvéd, 67 tartalékos ujonczot, Korpona város pedig 11 közöst és 29 honvédet állított. Megjelent könyvek és zeneművek. Magyarország helyzete a reál unióban.“ Irta Schwarz Gyula. Stolp bizománya. „A bolygó zsidó.“ Sue regénye. Ford. Szabó Antal és Pleskott Henrik. Első és második kötet. Ara kötetenkint 80 kr. Lampelnél. A parlament Debreczenben 1849.“ Közli Pap Dénes. 1. és 2. kötet. Lampelnél. „Politikai számtan.“ írta Weninger Vincze. 2-ik rész. Athenaeum. „Geschichte von Ungarn.“ Von J. A. Feszler. 9 ik füzet. Rózsavölgyi és társánál: „Zongoratanulmányok mind a két kéz egyenlő kimivelésére.“ A nemzeti zenede kézikönyve. füzet. Ára egyenkint 1 ft 50 írta Dunkl. 1. és 2 krajczár. „Jogásznégyes.“ Ára 60 kr. Zongorára. Büky György, zet. Pest, febr. 25. A gabonaüzlet csendes, búzából csak néhány tétel adatott el a tegnapi ár szerint. Rozs gyenge forgalomban árát fentartja. Zab szilárdan tartja árát. Kukoricza kedvelt, üzérek által vetetett fntartott áron. Eladások: Búza, 500 vm. 87 és fél font. 5.25, 1500 vm. 87 fns 5 ft 25 kr., 200 vm. 5 ft 20 kr, 1700 vm. 86 1/2 fns 5 ft 17 1/2 kr, 500 vm. 86 1/4 fnts 5 ft 15 kr, 250 vm. 5 ft 10 kr, 800 vm 86 fnts 5 ft 10 kr, 1000 vm. 85 és fél fnts 4 ft 97 és fél kr, 500 vm. 85 fns 4 frt 90 kr, 600 vm. 84/2 fnts 4 frt 65 kr, mindez 3 havi fizetésre. Rozs 1000 mr. 78/80 fnts 2 ft 90 kr. 7 a b, 100 mr. 45/50 fnts 2 ft 20 kr, 1000 mr. 2 ft 15 kr. Kukoricza, 1200 vm. bánsági 2 ft 80 kr. 4000 vm. 2 ft 75 kr. — Értéktőzsdénkén jó volt a hangulat. M. vasúti kölcsön 106.50, 106.65, I. m. biztositó 635, északkeleti vasút 164, 164 25, m. keleti vasút 96.75, ang. m. bank 98, mált. hitelbank 91, 90.50, francz. magyar bank 52,50, 52, fővárosi lak.pf. 133,75, 135, m. hordó gyár 165, orsz. gőzhajózás 62, porosz pénztári jegy 1.83. A bécsi börze távirata febr. 25. 5 % metallique. 61.50 Nemzeti kölcsön 71.30 1860-ki sorsj. 96.90 Bankrészvény 729.— Hitelint. részv London . . Ezüst . . . Arany . . 272.70 124.4') 121.75 5.85 Felelős szerk. s kiadótulajd. JÓKAI MDF. mn?B—H'NW, I NYILT-TÉR. 256 1—* ROTHBERGER JAKAB, cs. k. udvari szállítónál, Pesten, Deák Ferenczutcza és színháztér a „Prófétához“ czimzett sörház felett. Egy salonöltözet ....................25 ft. Egy frakk....................................17 . 1737 1764 Wheeler és Witelm-féle valódi amerikai varrógépek New Yorkból, házi használatra és kézműveseknek, valódi minőségben csak egyedül Pesten, József tér 15 sz., az uj háznégyszögben, a dr. Kovács-féle házban kaphatók. Daczára minden kiabálásnak és hirdetményezésnek, Wheeler és Wilson gyára a legnagyobb a világon, a legtöbb — 360,000 darab — gépet szállított, a családi varrógépei minden tekintélyes egyén által a legczélszerűbb és legszilárdabb készítményeknek vannak elismerve. Az 1 millió gépről szóló kiabálások, sőt még az a dicsekvés is, hogy 20°/p-tel olcsóbban árultatnak, nevetséges dolgok, melyekkel csak a közönséget akarják elvakítani. Wheeler és Wilson valódi gépeinek raktára minden versenyzéssel képes kiáltani, s továbbra is kéri a tisztelt közönség bizalmát, biztosítva a legpontosabb és lelkiismeretesebb szolgálatot a lehető legjutányosabb árakon. Mély tisztelettel Ohm C. D. Pest, József tér 15. sz. uj háznégyszög, dr. Kovács-féle ház.