A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-11 / 217. szám
mellékletei nem fognak sokáig itt mulatni, mert egy párisi távirat szerint a császárné ide fog jönni s igy az egész Schombardt vendéglő le lesz foglalva. Egy másik kassei tudósítás sept. 6-ról igy hangzik : Tegnap este fél 10 órakor érkezett meg Napoleon Wilhelmshöhebt, hol a 80 gyalogezred egy százada tisztelgett neki. A hatóságok főnökei kíséretében Müller főelnök beszéddel fogadt. A császár teljes egyenruhában volt főbbr nejellel díszítve, ő és tisztei kardot veltek. Bogen porosz tábornok kísérte. Kíséretében van Ney és Murathy, néhány tábornok, 40 szolga, 85 ló és 14 különböző kocsi. Szeifelett sok málhája van. Szállásául a kastély első emelete, van rendelve, vasúttól ide érkezve, 20 tertékű vacsora várt rá. Ma érkeztek meg a szükséges (?) szakácsok és lakások. A kastély környezete katonákkal van ellátva. A városi tanács és polgári küldöttség a városi jövedelemből 2000 tallért, ajánlanak fel a franczia határszélen a háború eseményeitől szenvedett falvak felsegelésére. 317-ik számához, főhadiszállásra küldetvén, eleinte nem tudtam belenyugodni az elém szabott feltételekbe Csupán ma reggel, egy bombáztatásnak kitéve, melyet nem viszonozhattunk volna, bírhattam magamat új lépésekre, és nyertem oly feltételeket, melyek szerint ti lehetőleg meg lesztek kimérve azon sértő formalitásoktól, melyeket a hadi szokás ily esetekben követ. Nem marad egyéb hátra, tisztek és katonák, mint megnyugvással viselni egy oly kényszerűség következményeit, melylyel semmi hadsereg sem küzdhet meg, melyek a lőszerek és hadi élelem hiánya. Nekem legalább megvan az az elégtételem, hogy kikerülök egy haszontalan mészárlást és megtartok a hazának oly katonákat, kik még képesek lesznek jövőre nagy és dicső dolgokat végezni.“ Georges Bond, egy barátjához sept. 5-én intézett leveléből következőket közli az Ind. beige: „Kedves barátom ! négy npja azt írtam önnek hogy : várjunk ! Paris nem várt. Fölkelt, proclamálta a hazát s egyszersmind a szabadságot proclausálta erőszakoskodás nélkül,fenyegetődzés nélkül, a testvériség bámulatos érzelmével. Legalább ezt írják nekem, legalább igy tudom mostanig. A sürgönyök szeretett nevekről szólnak, méltókról az ország teljes bizalmára. Központi lakosságunk, újra éledni kezd a rémület és harag leverésétől,és érezni kezdi e szavak értelmét: az ellenség közeledik Párishoz. Páris vérontás nélkül kimondta a köztársaságot, — ezt nem mertem remélni. Mentse meg most a hazát, mint megmentette a becsületet s az emberséget.“ Vinoy sergéről a „Nat. Ztg.“ Noyonból (Compiegne közelében) jelentést kapott, mely adatokat tartalmaz Vinoy hadtestének visszavonulásáról ; mi azonban a franczia csapatok közt uralkodó szellem leírását illeti, nem érdemel föltétlen hitelt. Az idézett lapnak e hód ikéről a következőket írják: „Laon tegnap a föloszló hadseregek főhadiszállása volt. Maudnit tbk, ki lemondott vala arról, hogy Vinoy tbk-al egyesüljön, kinek hadtestéhez az ő hadosztálya tartozik, Vervinból viszszatért és Laonban elrendezkedett volt. Az itt állomásozott még érintetlen 15,000 ember lassanlassan a Vinoy hadtestnek mintegy 10000 futamadó katonájával szaporodott Midőn tegnap esti 10 órakor a franczia események híre elterjedt, ez emberek még az utczákon barangoltak, „árulást“ mormogván, valahányszor mellettök tiszt elhaladott. Midőn az ideiglenes kormány kiáltványát a piaczon álló városházán, nem messze Serrurier marsall szobrától kiragasztották, a zuávok öklükkel magukat homlokon ütve fönhangon azt mondák, hogy most kapitányokat agyon fogják lőni. Ez emberek elkeseredettsége oly nagy fokú volt, hogy Maudnit Ibk ama kapitánynak parancsot adott, hogy a várost elhagyja. „A köztársaság“ — mondák a katonák — hisz akkor nem létezik tisztünk sem, menjünk haza.“ Némelyek közülök csakugyan haza is mentek. Az új kormány első hatása ezen legyőzött és kétségbeesett emberekre — a desorganisatios volt. A táborkar teljesen le volt verve. „Embereinkkel mit sem kezdhetünk“, mondá a tábornok. Eközben megérkezett a parancs hogy Párisba visszavonuljanak. A csapatok ma reggel Compiègnebe vették útjukat, Laon városát, tehát, mint sok mást is, föláldozták az ellenségnek. (Nem áll, Laon nem adta meg magát. Szerk.) 25.000 ember részint a hadseregtől, részint a mozgó őrségtől egyidejűleg vonult vissza Rheimstól Soissonsba meglehetős rendben. Rheimsot a porosz e pillanatban már megszállja. Ma este érkezik Epernagbe,holnap Chateau Thierry-be, La Fertébe és Meauxba, a másik oldaltn pedig Tergnier-be és Noyonba. Tergnierben találkoztam a „centigardes“-okkal, melyek a császári herczeget a belga határig kísérték. „Hogy fognak minket a párisiak fogadni“ mondá nekem egy tiszt. A vidékről mindenki futamodik, csak a férfiak maradtak, amint mondják, „hogy tűzhelyöket megőrizzék." Törökországból A belgrádi „ Vidov dán costantinápolyi levelezője szerint a törökök annyira megrémültek a franczia fegyverek megveretése következtében, hogy már álmukban és kipzeletekben látják, miként kel fel Montenegro, miként fegyverkezik és készül a harczra Szerbia, s hogyan közeledik a határok felé az orosz stb. Különösen a feketehegyiektől félnek. A portánál tudni akarják, hogy két ügynök, természetesen az egyik orosz, a másik porosz, Cetinjébe jött, hol nagyban folynak a készülődések a harczra. Scuttariból távsürgöny érkezett, mely szerint 1400 teljesen felfegyverzett montenegrói harczos jelent meg a határokon. Ez előcsapatja a montenegrói hadseregnek, mely Albánába készül betörni. Gmail pasa azonnal Scuttariba küldetett; ő van kiszemelve Albánia „vakássának (parancsnoknak), minthogy jól ismeri a montenegróiakat, s csak ő képes — mint az illető okmány mondja — kísérleteiknek ellenállni s a netámi támadásokat visszaverni. A egyptomi alkirály is sok gondot ad a portán, hajad trt ki, nem kérdve a portától, mely pedig legutóbb adta ki a „fermánt,“ ilyen kényes adónemek behozatala ellen. Az alkirály, a franczia eseményeket látva, nem igen törődik a „fényes“ portával, hanem mindenkép azon van, hogy terveit valósítsa. A török erre csak boszankodhatik „papíron“, de mit tevő legyen ? Egyptomban nem teremnek többé már rózsák számára. Adalékok. Békeliga a franczia német néphez. A nemzetközi béke és szabadság liga központi bizottmánya következő felhívást intézett a franczia és német néphez. Francziák! Ti visszahódítottátok a jogot, melyet tőletek a második Bonaparte a dec. 2-ki bűntény által, véresen ismételve a 18. brumairt, elrabolt és ismét helyreállítottátok a köztársaságot. Fájdalom attól kell tartani, hogy ezen forradalom melynek minden szabad ember örvend, nem fogja közvetlenül azon háború végét eredményezni, melyet a Császárság jogtalan módon indított Németország ellen. A moarcha, ki földeteket elfoglalva tartja, a nyert csaták után nem fog egykönnyen rá állani, hogy visszavonuljon, azonban van egy nyelv, mely ha nem is vethet véget a háborúnak, mindazáltal a békekötést könnyíti és sietteti. Nyilatkoztássátok ki tisztán és fenhangon, hogy a franczia köztársaság, híven az 1789 -i nagy elvekhez egy talpalatnyi német földre sem tart igényt, hogy visszatartja magát minden beleavatkozástól Németország belügyeibe, hogy minden nép függetlenségét tiszteletben tartja és hogy nagyon óhajtja a napot, midőn a nemzetek között úgy, mint egyesek között a testvériség uralkodni fog. És ti németek! Gondoljátok meg, hogy azon pillanattól fogva, melyben kimondatott a köztársaság, a háború más alakot öltött. Most már nem több Németország és a császárság között foly a háboru, mely országotokat ellepni, annak egy részét elsajátítani és hazátok réghajtott egységét megakadályozni akarta; ez most már a monarchiának a respublika elleni harcza, most már szabadság, despotismus között foly a harcz.Az utóbbi győzelemre juttatására csak nem fogjátok kezeteket felemelni, mert az ép oly kárhozatos volna Németországra, mint Francziaországra nézve. Készetekről hasonlólag nyilatkoztassátok ki ti is, hogy a franczia nép függetlenségét és hazájának integritását érinteni nem akarjátok, hogy ti általában erőszakos területváltozásokat és a népek feletti önkényes intézkedéseket igazságtalanságnak és újbóli háborúk csírájának tekintitek és hogy ti erélyesen kívánjátok a békét, mert a háborúnak a kikiáltott köztársasággal szemben már nincs semmi alapja. Mondjatok mindnyájan, mindkét nép részéről ; elég a mészárlásokból, elég a pusztításokból, elég a barbár erőszakoskodásokból, tegyük le a fegyvert, nyújtsunk egymásnak testvérkezet, tiszteljük kölcsönösen egymás függetlenségét, küzdelmenket és harczainkat tegyük át a béke termékeny földére, és biztosítsuk annak uralmát néprokonaink mindegyikének institutiós kifejlesztése, műveltsége és anyagi jóllétére célzó közös munkálatok által. z európai egyensúly régi rendszere, mely háborúkra adott okot, leélte magát és nem maradhat meg többé érvényben, ellenben az európai államok szabad népeinek foederatiója közös törekvéseink főczélja legyen. (Következnek az aláírások.) Wimpffen tök proclamatiója a Sedan előtt állott csapatokhoz : „Katonák ! Tegnap túlnyomó csapatok ellen küzdöttetek. Napfeljöttétől éjig a legnagyobb vitézséggel állottatok az ellenséggel szemben és ellőttétek utolsó tölténetöket is. Kimerülten a küzdelemtől, nem felelhettetek meg vezéreitek azon felszólításának, hogy a montmédyi országúit elfoglaljátok és Bazaine tavagygyai egyesüljetek. Csak 2000 ember tudta inasát ossz szdni végerőfeszítésre. Megállották Bakan fittu élőt és vissza kellett térniök Sedatba, belCséretek fájdalommal volt kénytelen látni, hogy sem ószer, sem élelmiszer. Gondolni sem lehetett a hely védelmére, melynek helyzete nem engedi az ellenség számos és hatalmas tüzérségének ellenállani. Tegnap a császár felhatalmazásaival a porosz Legújabbak. Grácz, Sept. 9. A demokrata egylet egy kiáltványt bocsát ki, melyben Francziaország hatalmának teljes leveretését, Elias és Lothringen visszavételét Németország szabad fejlődésének garantiája alatt hangsúlyozza és követeli, hogy az osztrák kormány ily értelemben működjék közre a békealkudozásoknál. Gratz, sept. 10. Zwerger érsek herczeg a pápa megmentésére imádkozásokat irt ki. Prága , sept. 9. A fő országmarschall a mai esti lapokban tudtul adja, hogy a felirati bizottmány előterjesztése holnap ki fog osztatni, és hogy hétfőn lesz az utolsó tartománygyülés. Prága, sept. 9. A csehek formai kérdések által akarják késleltetni a tartománygyülés ujólagos megnyitását, de a felhozott ellenvetések erélyes mellőzése által lehetségessé tön, hogy az ülést hétfőn megnyissák. Az ország lakosságát a cseh club felszólítja, hogy a declaritionális álláspontot gyengén védő felirat elleni nemtetszését jelentse ki. Prága, sept. 9. Hire jár, hogy az érsek legmagasabb megbízás folytán a feudális nemesi párt tagjait felszólitá a birodalmi gyűlésbe való követküldésre. De fáradozásainak nem jön eredménye. Bécs, sept. 10. Végleg el van határozva, hogy a császár a kiállításra Gráczba megy. — Migr Nardiki közelebb Magyarországon járt és Esztergomban is megfordult, megbízást kapott, hogy az osztrák-magyar püspöki kar hangulatát a csalhatatlansági dogmára nézve lpuhatolja s a pápának erről személyes jelentést tegyen. Triest, sept. 9. (Athén, sept. 3.) A görög kormány hozzálépett a semlegességi ligához. A tengeralatti távirda vonal Athén és Lyra közt közelebbről átadatik a közforgalomnak. München, sept. 9. Az Augsburgi estilap szerint Schrenk Bajorországnak csak ideiglenes képviselőjéül küldetett Bécsbe. 11,000 franczia fogoly vizetett a Lechfeldi táborba. A Pfalzban a marhadög terjed. München, sept. 9. Amint állítják, a bajor kormány a német kérdésben közelebbről egy lépést fog tenni. Azt mondják, hogy a legrövidebb idő alatt Bajorországnak az Észak német szövetségbe való belépése iránt alkudozások indultak innen. Dresda, sept. 9. A „Dresd. Jour.“ írja, hogy 5000 franczia fogoly megy Szászországba és pedig Dresdába, Lipcsébe és Königstein erősségbe. Kra kó, sept. 10. A háború kezdetén Mieroslavsky idejött, hogy a porosz és orosz lengyelek közt fölkelést rendezzen, a németek diadalai után azonban visszatért lemondva kivihetlennek talált szándékáról. Berlin, sept. 10. A „Nordd. Alig. Zig“ egy Napóleont védelmező czikkében ezt mondja: Az I isten legyen uralkodó Fancziaországban, mert ott az uralkodót csak a siker tarthatja fenn. — Ugyan e lap a socialdemocraták ellen beszél, 1 Berlin, sept. 9. Az északnémet szövetség követe a római udvarnál: Arnim gróf, ma tért vissza állomására Romába, Berlin, sept. 9. A Kriegs Ztg. tudni akarja,hogy az összes ellenséges hadihajók a Krögenöbölben, Koppenhágától délkeletre gyűlnek össze, hogy végre közösen támadják meg a német pártokat. A „Nord. Alig. Zig“ Napokon védelmére kel. A franczia uralkodónak Istennek kell lennie, mert csak a siker tartja ötben. A „Nord“ arra figyelmezteti a social demokratákat, hogy a „munkás testvérek“ ököl ütésekkel kérgeztettek ki a műhelyekből. A német és franczia social demokraták fraternizálása jellemtelenség és gyalázat lenne. Brüssel, sept. 9. Az Independance szerint Roulier, Persigny Baroche és Gramont Angliába mentek. Brüssel, sept. 9. A „Moniteur beige“ írja : Német lapok panaszkodnak azon fogadtatás felett, melyben a Francziaországból kiűzött és sebesült németek részesülnek Belgiumban. A kormány nyomozást rendezett, hogy az említett tények igaz voltát megállapítsa. Belgium most inkább, mint valaha abba helyezi tisztességét, hogy tanúsítsa azon barátságos viszonyt, melyben mindig volt a szomszéd népekkel. A nekik tett szemrehányás nem igazolható, minthogy Belgium azon igyekszik, hogy rokon zenves előzékenységet és vendégszeretetet nyújtson kivétel nélkül minden szenvedőnek. Brüssel, sept. 9. Alaptalan a „Pare“ hite a diplomatiai testület értekezletéről és a német főhadiszállásra utazási szándékáról. A diplomaták beszélgetése csupán a testületnek Páris ostroma alatti hol tartózkodására , nem pedig közvetítési javaslatokra vonatkozott. München, Sest 10. Bajorország kijelenteni szándékozik, hogy belép az északnémet szövetségbe. Páris, sept. 10. A lakosság folyvást menekülőben van. — Favre Toursba teszi át a kormány székhelyét, hova azt a diplomatiai testület is követi. — Megkezdődött az összes párisi védelmi pontok katonai megszállása. — Minden vasutvonattal folyvást it mozgó őrségi csapatok érkeznek. Páris, sept. 9. Troyesból írják máról, hogy tegnap 4000 porosz ment Vitryn át. Utászaik a szomszédos helységekben erős verrussitiokat csináltak, ők a porosz király nevében mindenütt megszüntetettnek nyilvánítják a conscriptiot. F 1o r e n c z, sept. 10. A pápai csapatok azzal kezdték az ország védelmét, hogy a vasutakat szétrombolták. — Falcinelli Bécsben Ausztriát a pápának kedvelő magatartásra iparkodott rávenni, de hasztalan volt törekvése. — Az olasz csapatok 9-én a lakosság nagy lelkesedése közt átlépték a pápai birtok határait. Florencz, sept. 9. Azt hiszik, hogy a pápa semmiféle egyességbe bele nem egyezik, de mégis pro forma kelle egy utolsó kísérletet tenni. A Ponza di San Marto által a pápának átadott levele a királynak nagyon nemes hangon van tartva. A király azt írja, hogy ő ctholicus fejedelem, de a kinek az olasz nemzettel szembe kötelezettségeket, kell teljesítenie. Falcinelli incselkedett Bécsben és Monsignor Dechams Brüsselben a pápa javára, az előbbi eredménytelenül. — Napoleon Péter becsületbeli dolognak tartja kijelenteni egy Rochefortból írt levélben, hogy mikor a császárral találkozott ő nem sírt, mert az az asszonyok és gyerekek dolga. — Romániai összeesküvés. Károly fejedelem kormánya a plojesti esemény óta nagy figyelmet fejtett ki és egy összeesküvést fedezett fel melynek élén Rosetti, Bratiano és Baliano (egy gazdag bojár) állanak. Ezt utóbbit, elfogták és Baltiano lakában fegyvertárt találtak. De Rosetti az osztrák-magyar monarchia ezen egyik legnagyobb ellensége, megmenekült osztrák-magyar lobogó alatt. egyenlősítése tárgyában Nagy János nagykun kapitány úrtól Kis-Ujszálláson. Vélemény: Dr. Lehmerer Gyula miniszteri osztálytanácsos úrtól Pesten. Előadó: Dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár úr Pesten 3. Indítvány egy újonnan alkotandó magyar csődtörvény alapelvei tárgyában, dr. Held Kálmán ügyvéd úrtól Pesten. Előadó: Dr. Apáthi István egyetemi tanár úr Pesten. 4. Indítvány az ügyvédség rendezése tárgyában, Szentléleky Gyula ügyvéd úrtól Kassán. Előadó: Dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úr Pesten. 5. Indítvány a halálbüntetés megszüntetése tárgyában, Engert Tivadar pestvárosi tiszti ügyész úrtól Pesten. Vélemény: Dr. Bróde Lipót ügyvéd úrtól Pesten. Előadó: Dr. Friedmann Bernát ügyvéd úr Pesten. 6. Indítvány a békebiróság honosítása tárgyában, dr. Környei Ede ügyvéd úrtól Pesten. Vélemény : Pósfay Károly kir. táblai biró úrtól Pesten. Előadó: Zlinszky Imre semmitőszéki pótbiró úr Pesten 7. Inditvány a törvénytelen gyermekek jogi állapotának rendezése tárgyában, dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanár úrtól Pesten. Előadó: Dr. Győry Elek ügyvéd úr Pesten. 8. Inditvány a polgári házasság tárgyában, dr. Löw Tóbiás miniszteri fogalmazó úrtól Pesten. Előadó: Dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanár úr Pesten. 9. Indítvány hiteltörvényeinknek cosmopoliticus szellembeni átalakítása iránt, dr. Apáthi István egyetemi tanár úrtól Pesten. Vélemény: Zsoldos Ignácz, legfőbb ítélőszéki tanácselnök úrtól Pesten. Előadó : Dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár úr Pesten. 10. Indítvány az egyetem és jogakadémiák rendezése tárgyában, dr. Dárday Sándor miniszteri titkár úrtól Pesten. Vélemények : Dr. Hoffmann Pál egyetemi tanár úrtól Pesten, Gervay Nándor ügyvéd úrtól Pozsonyban, Hoványi Lajos jogakadémiai igazgató tanár úrtól Nagyváradon, Ury József ügyvéd úrtól Egerben Szűcs István úrtól, a vegyes bíróság ülnöke Debreczenben, dr. Lindtner Gusztáv jogakadémiai igazgató tanár úrtól Nagy- Szebenben. Előadó : Dr. Lehmerer Gyula miniszteri osztálytanácsos úr Pesten. 11. Indítvány a szóbeliség és közvetlenség behozatala tárgyában, Lósy Tivadar ügyvéd úrtól Esztergomban. Vélemény : Halmosy Endre miniszteri osztálytanácsos úrtól. Előadó: Hodossy Imre ügyvéd úr Pesten 12. Indítvány az osztrák polgári törvénykönyv ideiglenes visszaállítása tárgyában, Hodossy Imre ügyvéd úrtól Pesten. Előadó : Dr. Busbach Péter ügyvéd úr Pesten, 13. Indítvány a vasúti vállalatok kártérítési kötelezettsége iránt, dr. Stiller Mór ügyvéd úrtól Pesten. Vélemény: Dr. Weitz Lajos ügyvéd úrtól Temesvárott. Előadó : Dr. Lehmerer Gyula miniszteri osztálytanácsos ur Pesten. a) 1870. évi sept. 29. és 30. reggeli 9 órakor teljes ülés. 1. A szakosztályok megállapodásainak, illetőleg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy 2. Az állandó bizottság tagjainak választása. 3. Azon hónak meghatározása, melyben a jövő évi gyűlés megtartandó lesz. 4. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetleges indítványok tárgyalása. II. Ünnepélyek és összejövetelek sorrendjea 1870. évi sept. 24. esti 7 órakor ismerkedési estély az „új világban.“ b) September 25-én déli 2 órakor díszebéd a redoutban. c) September 26-án esti 9 órakor bál a redoutban. d) Sept. 27-én esti 7 órakor díszelőadás a magyar nemzeti színházban. e) Sept. 28-án délutáni 5 órakor kirándulás az állatkertbe. f) Sept. 29-én délutáni 5 órakor kirándulás a Margitszigetre. g) September 30-án esti 7 órakor búcsú estély a redoutban. Hl. Szükséges tudnivalók. Az ülések helyiségeinek kijelölése csak későbben történhetvén meg, arról, hogy hol nyittatik meg a „magyar jogászgyűlés“, és hol tartatnak meg úgy a szakosztályt, mint a teljes ülések, a gyűlés közlönye, a „Themis“, után fognak a tagok idejekorán értesittetni. A „Themis“ a jogászgyülés tartama alatt naponkint reggel jelenik meg és az ülési helyiségekben fog szétosztatni ; minden tagnak a jogászgyülés tartama alatt a „Themis“ napi számai tiszteletpéldányképen fogván kézbesíttetni. A „Themis“ tartalmazandja a jogászgyülés összes hivatalos közleményeit. A „magyar jogászgyülés“ vidéki tagjai a magyarországi összes gőzhajókon és vasutakon, a máig megnyitott összes forgalmi vonalakon f. évi September 20-tól—október 5-ig (a cs. kir. szab. államvasuton sept. 24-től okt. 1-ig, a tiszavidéki vasúton sept. 18-tól okt. 6-ig, a cs. kir. szab. déli vasúton sept. 15-től okt. 15-ig, a magyar kir. államvasutakon sept. 20-tól okt. 2-ig) 60Vo-nyi vitelbérelengedést élveznek az idő és visszautazás tekintetében, amennyiben minőségüket tagsági jegyeik felmutatásával igazolandják az illető pénztáraknál. A vasúton vagy gőzhajón érkező vidéki tagokat a szállásoló bizottság egy egy tagja (jelvénye fehér szalagcsokor) fogja fogadni,és rendelkezése alatt álló küldönczökkel a jogászgyűlés sept. 15- én megnyíló központi irodájában(váczi utcza Szt.királyi ház, bemenet a régi posta utczáról) igazitni. Az érkező tagok kényelmére az indóházak egy könnyen észrevehető helyén fog a szállásoló bizottság küldöttsége állomásozni; e helyet nappal „magyar jogászgyülés“ felirattal ellátott czímtáblák, este pedig ugyanazon felirattal ellátott lámpák jelzendik. A küldönczök lövegükön „magyar jogászgyülés“ felirattal ellátott fehér szalag által lesznek megkülönböztetve. Értesitvény.s a Pesten 1870. évi szept. 25—30-ig tartandó „magyar jogászgyülés“ tárgyában. I. Előleges napirend. az 1870. évi sept. 25-én reggeli 9 órakor teljes ülés. 1. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzőt az elnök választ.) 2. Egy háromtagú számvizsgáló bizottság választása, mely az első jogászgyűlés befejezte után az idei számadásokat megvizsgálandja és a vizsgálat eredményéről a jövő évi első teljes ülésben jelentést teend. 3. Az állandó bizottság által elfogadott indítványoknak és beérkezett véleményeknek az illető szakosztályokhoz utasítása. 4. Az alapszabályok módosítását célzó, dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár úrtól Pesten, Lósy Tivadar ügyvéd úrtól Esztergomban és dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úrtól Pesten (ez utóbbi az állandó bizottság meghagyásából) benyújtott három rendbeli indítvány tárgyalása. b) 1870. évi sept. 26. 27. és 28-án, mindenkor reggeli 9 órakor, esetleg délutáni 3 órakor is szakosztályi ülések. Az első szakosztályi ülésen elnök és elnöki helyettes választása. (Két szakosztályi jegyzőt az elnök választ.) Szakosztályi tárgysorozat. 1 Indítvány a közjegyzőség honosítása tárgyában, Pósfay Károly királyi táblai biró úrtól Pesten. Vélemény : Bogdány Lajos ügyvéd úrtól Pesten. Előadó : Dr. Környei Ede ügyvéd úr Pesten. 2. Indítvány a váltó- és kereskedelmi jog A rendező bizottság jelvénye vörös szalagcsokor, a központi bizottság jelvénye zöld szalagcsokor. A vidéki tagok részére a központi irodában a rendelkezésre álló szállások jegyzéke lesz kitétéve, amelyből a tagok az igényeiknek megfelelő szállásokat kiválogathatják, és azok ára iránt is felvilágosítást nyerhetnek. Figyelmeztetnek a tagok, hogy a váltott tagsági jegyek csakis a tagság igazolására szolgálnak, és így az évkönyv és nap közlönyhözi igény mellett leginkább a vitelbér-leszállítási kedvezmény élvezetére jogosíttatnak fel, az ülésekhez külön bemeneti jegyek adatnak ki a központi irodában, melyekért ugyan díj nem fizetendő, melyek nélkül azonban az ülésekbeni részvétel lehetetlen. Felkéretnek ennélfogva a tagok, hogy bemeneti jegyeik átvétele végett minél előbb, de legalább is az első teljes ülés kezdete előtt a központi irodában okvetlenül személyesen jelentkezni szíveskedjenek, annál is inkább, mert a szakosztályokba behratások is az ülések előtt ugyanott eszközlendők. Az ismerkedő estélyhez mindjárt az ülésekhez szükségelt bemeneti jegyek átadásakor szolgáltatnak ki külön bemeneti jegyek, melyekért díj nem jár. Az ismerkedő estélyen az asztalokon készen tartott ételek és italokért semmi díj sem jár, az ezeken kívül netán külön megrendelendő étkek és italokért azonban az étlap szerinti árak fizetendők a pinczérnek a megrendelők által. A diszebédhez a jegyek a központi irodában előre váltandók; egy teríték ára (egy üveg bor és kenyér beleértésével) 5 frt. Az asztalokon készen tartott italokon kívül netán külön megrendelendő italokért az étlap szerinti árak külön fizetendők a pinczérnek a megrendelők által. A bálhoz a jegyek a központi irodában előre váltandók: egy személyjegy ára 3 frt, egy családjegy ára (három személyre) 5 frt, és (négy és több személyre) 8 frt. A színházi díszelőadásokhoz a jegyek a szokott árakért a megelőző nap déli 12 órájáig előre váltandók a központi irodában. A kirándulásokhoz jegyek az állatkerti, illetve margitszigeti pénztáraknál váltandók; a bucsuestélyhez jegyek nem adatnak ki. A kirándulások és bucsuestély részletei iránt a napiközlöny adand felvilágosítást. Az összes ünnepélyek és kirándulások a hölgyek részvéte által nyerhetvén csak fényt, kedélyességet, — felkéretnek a családos tagok, hogy az ünnepélyek és kirándulásokban lehetőleg családbelieikkel együtt szíveskedjenek részt venni. A bálban és diszebéden külön meghívók alapján nem tagok is részt vehetnek. Az évkönyv három füzetbe jelenik meg, az első füzet tartalmazandja az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, a második tartalmazandja a véleményeket és a jelentkezéskor Pesten fog a tagoknak kézbesíttetni a központi irodában ; a harmadik füzet tartalmazandja az összes tanácskozásokat gyorsírói feljegyzés után és utólag fog a tagoknak megküddetni. Az évkönyvért díj nem jár. Kéretnek végül a vidéki tagok, hogy tekintettel az ismerkedő estélyre, és a behratások pontos eszközölhetése végett, lehetőleg idejekorán, legkésőbben azonban 1. évi September 24 én délutáni 5 óráig szíveskedjenek jelentkezni a központi irodában, sőt a mennyire lehet, a szállására nézve és az ünnepélyekben részvétel iránt , már előbb levélileg a titkárnál rendelkezni. Kelt Pesten, 1870. évi sept. 1. Elnöki megbízásból dr. Siegmunnd Vilmos a „magyar jogászgyülés“ id. állandó bizottságának titkára. Eső után köpönyeg. Lapunk f. év septeml. 2-ki számában megjelent, a Nagyvárad-Kolozsvári vonal megnyitásámak késleltetését megrovó közleményt illetőleg, a következő, a tényállást helyreigazító sorok felvételére szólitattunk fel a mai napon illetékes helyről.A Nagyvárad kolozsvári vonal a nyilvános forgalomnak a közlekedés biztonsága tekintetéből szükséges berendezéseknek a műszak rendőri bejárás tlalmával észlelt hiányossága és tökéletlensége miatt ezek pótlása előtt át nem adathatott. A megnyitást azonban azon okból, hogy a köszörség a pálya használatának jótéteményeiből még továbbra is egészen ki ne zárassék, a közlekedési minisztérium korlátlt forgalommal megengedte, de ennek tartamára az állami kamatbiztosítékot megtagadta A m. keleti vasúttársulat főigazgatóságának a kolozsvári kereskedelmi kamarához intézett, s becses lapja szóban forgó közleményében a „Magyar Polgár“ után idézett válasza a tényállásnak megfelelően, tehát oda értelmezendő,hogy az állami kamatbiztosíték megadása nem a személyvonatok járatásától, hanem azon körülménytől tétetett függővé, midőn a nevezett vasútvonalon a harangjelzés tökéletesen megbízható állapotba helyeztetvén, a forgalom minden igényeinek megfelelő számú és minőségű teljes menetrendszerinti vonatok egész biztonsával közlekedhetnek. A kormány ezen intézkedésének és kifejtett erélyének tulajdonítható, — ami különben az eljárás helyességének is szolgál bizonyítékául, — hogy a hiányoknak pótlása, mi a keleti vasút főigazgatósága által fenyegetésképen két hónap múlva lett kilátásba helyezve, már most "eszközölve lévén, a vonat f. hel-én a közforgalomnak feltétlenül átadathatott. Az 1871. évi londoni kiállítás tárgyában. A hazai művészek, iparosok, kertművelők és tudományos találmányok szerzői figyelmessé tétetnek, hogy a mű- és iparremekek, valamint tudományos találmányok kiállítási sorozata, mely 1871. évi május 1 én lesz megnyitandó, és a mely ez alkalommal következő csoportozatokat foglalja magában, u. m. I. a szépművészeteket akár önállókig, akár hasznos tárgyakra, 7 osztályban. II. a kézmüzeti tárgyakból a) a legtágabb értelemben vett fazekasiparhoz. b) a gyapjuiparhoz tartozó gépeket és nyersanyagokat. III. a nevelési eszközöket és készületeket 5. alaposztályban. IV. mindennemű tudományos találmányokat és felfedezéseket.*