A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)

1870-09-11 / 217. szám

melléklet­e­i nem fognak sokáig itt mulatni, mert egy pá­risi távirat szerint a császárné ide fog jönni s igy az egész Schombardt vendéglő le lesz fog­lalva. Egy másik k­a­s­s­e­­­i tudósítás sept. 6-ról igy hangzik : Tegnap este fél 10 órakor érkezett meg Napoleon Wilhelmshöhebt­, hol a 80 gya­logezred e­gy százada tisztelgett neki. A hatósá­gok főnökei kíséretében Müller fő­elnök be­széddel fogadt. A császár teljes egyenruhában volt főbb­r nejellel díszítve, ő és tisztei kardot v­­eltek. Bogen porosz tábornok kísérte. Kísére­tében van Ney és Murat­hy, néhány tábornok, 40 szolga, 85 ló és 14 különböző kocsi. Szeife­lett sok málhája van. Szállásául a kastély első emelete, van rendelve, vasúttól ide érkezve, 20 ter­tékű vacsora várt rá. Ma érkeztek meg a szük­séges (?) szakácsok és lakások. A kastély kör­­nyezete katonákkal van ellátva. A városi tanács és polgári küldöttség a városi jövedelemből 2000 tallért, ajánlanak fel a franczia határszé­len a háború eseményeitől szenvedett falvak fel­­segelésére. 317-ik számához, főhadiszállásra küldetvén, eleinte nem tudtam belenyugodni az elém szabott feltételekbe Csu­pán ma reggel, egy bombáztatásnak kitéve, me­lyet nem viszonozhattunk volna, bírhattam ma­gamat új lépésekre, és nyertem oly feltételeket, melyek szerint ti lehetőleg meg lesztek kimérve azon sértő formalitásoktól, melyeket a hadi szo­kás ily esetekben követ. Nem marad egyéb hátra, tisztek és katonák, mint megnyugvással viselni egy oly kényszerűség következményeit, melylyel semmi hadsereg sem küzdhet meg, melyek a lőszerek és hadi élelem hiánya. Nekem legalább megvan az az elégtételem, hogy kike­rülök egy haszontalan mészárlást és megtartok a hazának oly katonákat, kik még képesek lesz­nek jövőre nagy és dicső dolgokat végezni.“ Georges Bond, egy barátjához sept. 5-én intézett leveléből következőket közli az Ind. beige: „Kedves barátom ! négy n­pja azt írtam önnek hogy : várjunk ! Paris nem várt. Fölkelt, proclamálta a hazát s egyszersmind a szabadságot proclausálta erőszakoskodás nélkül,fenyegetőd­­zés nélkül, a testvériség bámulatos érzelmével. Legalább ezt írják nekem, legalább igy tudom mostanig. A sürgönyök szeretett nevekről szólnak, méltókról az ország teljes bizalmára. Központi lakosságunk, újra éledni kezd a rémület és harag leverésétől,és érezni kezdi e szavak értelmét: az ellenség közeledik Párishoz. Páris vérontás nélkül kimondta a köztársaságot, — ezt nem mertem remélni. Mentse meg most a hazát, mint megmentette a becsületet s az emberséget.“ Vinoy sergéről a „Nat. Ztg.“ Noyonból (Compiegne közelében) jelentést kapott, mely adatokat tartalmaz Vinoy hadtestének vissza­vonulásáról ; mi azonban a franczia csapatok közt uralkodó szellem leírását illeti, nem érde­mel föltétlen hitelt. Az idézett lapnak e hó­d­ ikéről a következőket írják: „Laon tegnap a föloszló hadseregek főhadi­szállása volt. Maudnit tbk, ki lemondott vala ar­ról, hogy Vinoy tbk-al egyesüljön, kinek hadtes­téhez az ő hadosztálya tartozik, Vervinból visz­­szatért és Laonban elrendezkedett volt. Az itt állomásozott még érintetlen 15,000 ember lassan­­lassan a Vinoy hadtestnek mintegy 10000 futa­madó katonájával szaporodott Midőn tegnap esti 10 órakor a franczia események híre elter­jedt, ez emberek még az utczákon barangoltak, „árulást“ mormogván, valahányszor mellettök tiszt elhaladott. Midőn az ideiglenes kormány kiáltványát a piaczon álló városházán, nem messze Serrurier marsall szobrától kiragasztot­ták, a zuávok öklükkel magukat homlokon üt­ve fönhangon azt mondák, hogy most kapitá­nyokat agyon fogják lőni. Ez emberek elkese­redettsége oly nagy fokú volt, hogy Maudnit Ibk ama kapitánynak parancsot adott, hogy a várost elhagyja. „A köztársaság“ — mondák a katonák — hisz akkor nem létezik tisztünk sem, men­jünk haza.“ Némelyek közülök csakugyan haza is mentek. Az új kormány első hatása ezen le­győzött és kétségbeesett emberekre — a desor­­ganisatios volt. A táborkar teljesen le volt verve. „Embereinkkel mit sem kezdhetünk“, mondá a tábornok. Eközben megérkezett a parancs hogy Párisba visszavonuljanak. A csapatok ma reggel Compiègnebe vették útjukat, Laon városát, tehát, mint sok mást is, föláldozták az ellenségnek. (Nem áll, Laon nem adta meg magát. Szerk.) 25.000 ember részint a hadse­regtől, részint a mozgó őrségtől eg­yidejűleg vonult vissza Rheimstól Soissonsba meglehe­tős rendben. Rheimsot a porosz e pillanatban már megszállja. Ma este érkezik Epernagbe,hol­nap Chateau Thierry-be, La Ferté­be és Meaux­­ba, a másik oldalt­n pedig Tergnier-be és Noyon­­ba. Tergnierben találkoztam a „centigardes“-ok­­kal, melyek a császári herczeget a belga hatá­rig kísérték. „Hogy fognak minket a párisiak fogadni“ mondá nekem egy tiszt. A vidékről mindenki futamodik, csak a fér­fiak maradtak, a­mint mondják, „hogy tűzhe­­lyöket megőrizzék." Törökországból A belgrádi „ Vidov dán c­ostantinápolyi levelezője szerint a törökök an­nyira megrémültek a franczia fegyverek meg­veretése következtében, hogy már álmukban és ki­pzeletekben látják, miként kel fel Montene­gro, miként fegyverkezik és készül a harczra Szerbia, s hogy­an közeledik a határok felé az orosz stb. Különösen a feketehegyiektől félnek. A portánál tudni akarják, hogy két ügynök, te­rmészetesen az egyik orosz, a másik porosz, Cetinjébe jött, hol nagyban folynak a készülő­dések a harczra. Scuttariból távsürgöny érke­zett, mely szerint 1400 teljesen felfegy­verzett montenegrói harczos jelent meg a határokon. Ez előcsapatja a montenegrói hadseregnek, mely Albánába készül betörni. Gmail pasa azonnal Scuttariba küldetett; ő van kiszemelve Albánia „vak­ás­sának (parancsnoknak), minthogy jól is­meri a montenegróiakat, s csak ő képes — mint az illető okmány mondja — kísérleteiknek ellen­állni s a netámi támadásokat visszaverni. A egyptomi alkirály is sok gondot ad a por­tán, h­ajad­ t­rt ki, nem kérdve a portától, mely pedig legutóbb adta ki a „fermánt,“ ily­en kényes adónemek behozatala ellen. Az alki­rály, a franczia eseményeket látva, nem igen törődik a „fényes“ portával, hanem mindenkép azon van, hogy terveit valósítsa. A török erre csak boszankodhatik „papíron“, de mit tevő le­gyen ? Egyptomban nem teremnek többé már rózsák számára. Adalékok. Békeliga a franczia német néphez. A nemzetközi béke és szabadság liga központi bizottmánya következő felhívást intézett a fran­czia és német néphez. Francziák! Ti visszahódítottátok a jogot, me­lyet tőletek a második Bonaparte a dec. 2-ki bűntény által, véresen ismételve a 18. brumairt, elrabolt és ismét helyreállítottátok a köztársa­ságot. Fájdalom attól kell tartani, hogy ezen forra­dalom melynek minden szabad ember örvend, nem fogja közvetlenül azon háború végét ered­ményezni, melyet a Császárság jogtalan módon indított Németország ellen. A mo­archa, ki földeteket elfoglalva tartja, a nyert csaták után nem fog egykönnyen rá állani, hogy visszavo­nuljon, azonban van egy nyelv, mely ha nem is vethet véget a háborúnak, mindazáltal a bé­kekötést könnyíti és sietteti. Nyilatkoztás­sátok ki tisztán és fenhangon, hogy a franczia köztársaság, híven az 1789 -i nagy elvekhez egy talpalatnyi német földre sem tart igényt, hogy visszatartja magát minden beleavatkozás­­tól Németország belügyeibe, hogy minden nép függetlenségét tiszteletben tartja és hogy na­gyon óhajtja a napot, midőn a nemzetek között úgy, mint egyesek között a testvériség uralkod­ni fog. És ti németek! Gondoljátok meg, hogy azon pillanattól fogva, melyben kimondatott a köztársaság, a háború más alakot öltött. Most már nem tö­bb Németország és a császárság kö­zött foly a háboru, mely országotokat ellepni, annak e­gy részét elsajátítani és hazátok rég­­haj­tott egységét megakadályozni akarta; ez most már a monarchiának a respublika elleni harcza, most már szabadság, despotismus között foly a harcz.Az utóbbi­ győzelemre juttatására csak nem fogjátok kezeteket felemelni, mert az ép oly kár­­hozatos volna Németországra, mint Francziaor­­szágra nézve. Készetekről hasonlólag nyilatkoz­tassátok ki ti is, hogy a franczia nép független­ségét és hazájának integritását érinteni nem akarjátok, hogy ti általában erőszakos terület­vált­ozásokat és a népek feletti önkényes intéz­kedéseket igazságtalanságnak és újbóli háborúk csírájának tekintitek és hogy ti erélyesen kíván­játok a békét, mert a háborúnak a kikiáltott köztársasággal szemben már nincs semmi alapja. Mondjatok mindnyájan, mindkét nép részé­ről ; elég a mészárlásokból, elég a pusztítások­ból, elég a barbár erőszakoskodásokból, tegyük le a fegyvert, nyújtsunk egymásnak testvérke­zet, tiszteljük kölcsönösen egymás függetlensé­gét, küzdelme­nket és harczainkat tegyük át a béke termékeny földére, és biztosítsuk annak uralmát néprokonaink mindegyikének institutiós kifejlesztése, műveltsége és anyagi jóllétére c­élzó közös munkálatok által. z európai egyensúly régi rendszere, mely háborúkra adott okot, leélte magát és nem ma­radhat meg többé érvényben, ellenben az euró­pai államok szabad népeinek foederatiója közös törekvéseink főczélja legyen. (Következnek az aláírások.) Wimpffen tök proclamatiója a Sedan előtt állott csapatokhoz : „Katonák ! Tegnap túlnyomó csapatok ellen küzdöttetek. Napfeljöttétől éjig a legnagyobb vitézséggel állottatok az ellenség­gel szemben és ellőttétek utolsó tölténetöket is. Kimerülten a küzdelemtől, nem felelhettetek meg vezéreitek azon felszólításának, hogy a montmédyi országúit­ elfoglaljátok és Bazaine tavagygyai egyesüljetek. Csak 2000 ember tudta inasát ossz sz­dni végerőfeszítésre. Megállották Bakan fittu élő­t és vissza kellett térniök Se­­datba, bel­­Cséretek fájdalommal volt kényte­len látni, hogy sem ószer, sem élelmiszer. Gon­­dolni sem lehetett a hely védelmére, melynek helyzete nem engedi az ellenség számos és ha­talmas tüzérségének ellenállani. Tegnap a császár felhatalmazásaival a porosz Legújabbak. G­r­á­c­z, Sept. 9. A demokrata egylet egy ki­áltványt bocsát ki, melyben Francziaország hatalmának teljes leveretését, Elias és Lothrin­gen visszavételét Németország szabad fejlődé­sének garantiája alatt hangsúlyozza és követeli, hogy az osztrák kormány ily érte­lemben működjék közre a béke­al­kudozásoknál. G­r­a­t­z, sept. 10. Zwerger érsek herczeg a pápa megmentésére imádkozásokat irt ki. Prága , sept. 9. A fő országmarschall a mai esti lapokban tudtul adja, hogy a felirati bizott­mány előterjesztése holnap ki fog osztatni, és hogy hétfőn lesz az utolsó tartománygyülés. Prága, sept. 9. A csehek formai kérdések által akarják késleltetni a tartománygyülés uj­­ólagos megnyitását, de a felhozott ellenvetések erélyes mellőzése által lehetségessé tön, hogy az ülést hétfőn megnyissák. Az ország lakosságát a cseh club felszólítja, hogy a declar­itionális álláspontot gyengén védő felirat elleni nemtet­szését jelentse ki. Prága, sept. 9. Hire jár, hogy az érsek leg­magasabb megbízás folytán a feudális nemesi párt tagjait felszólitá a birodalmi gyűlésbe való követküldésre. De fáradozásainak nem jön ered­ménye. B­é­c­s, sept. 10. Végleg el van határozva, hogy a császár a kiállításra Gráczba megy. — Migr Nardi­ki közelebb Magyarországon járt és Esztergomban is megfordult, megbízást kapott, hogy az osztrák-magyar püspöki kar hangulatát a csalhatatlansági dogmára nézve lpuhatolja s a pápának erről személyes jelentést tegyen. Triest, sept. 9. (Athén, sept. 3.) A görög kormány hozzálépett a semlegességi ligához. A tengeralatti távirda vonal Athén és Lyra közt közelebbről átadatik a közforgalomnak. München, sept. 9. Az Augsburgi estilap szerint Schrenk Bajorországnak csak ideiglenes képviselőjéül küldetett Bécsbe. 11,000 franczia fogoly vizetett a Lechfeldi táborba. A Pfalzban a marhadög terjed. München, sept. 9. A­mint állítják, a ba­jor kormány a német kérdésben közelebbről egy lépést fog tenni. Azt mondják, hogy a leg­rövidebb idő alatt Bajorországnak az Észak német szövetségbe való belépése iránt alkudozá­sok indultak innen. D­res­da, sept. 9. A „Dresd. Jour.“ írja, hogy 5000 franczia fogoly megy Szászországba és pedig Dresdába, Lipcsébe és Königstein erős­ségbe. K­r­a k­ó, sept. 10. A háború kezdetén Mie­­roslavsky idejött, hogy a porosz és orosz lengye­lek közt fölkelést rendezzen, a németek diadalai után azonban visszatért lemondva kivihetlennek talált szándékáról. Berlin, sept. 10. A „Nordd. Alig. Zig“ egy Napóleont védelmező czikkében ezt mondja: Az I isten legyen uralkodó Fancziaországban, mert­­ ott az uralkodót csak a siker tarthatja fenn. — Ugyan­ e lap a socialdemocraták ellen beszél, 1 Berlin, sept. 9. Az észak­német szövetség követe a római udvarnál: Arnim gróf, ma tért­­ vissza állomására Romába,­­ Berlin, sept. 9. A Kriegs Ztg. tudni akar­ja,hogy az összes ellenséges hadi­hajók a Krögen­­öbölben, Koppenhágától délkeletre gyűlnek össze, hogy végre közösen támadják meg a né­met pártokat. A „Nord. Alig. Zig“ Napokon vé­delmére kel. A franczia uralkodónak Istennek kell lennie, mert csak a siker tartja öt­ben. A „Nord“ arra figyelmezteti a social demokratákat, hogy a „munkás testvérek“ ököl ütésekkel kér­geztettek ki a műhelyekből. A német és franczia social demokraták fraternizálása jellemtelenség és gyalázat lenne. Brüssel, sept. 9. Az Independan­ce sze­rint Roulier, Persigny Baroche és Gramont Ang­liába mentek. Brüssel, sept. 9. A „Moniteur beige“ írja : Német lapok panaszkodnak azon fogadtatás felett, melyben a Francziaországból kiűzött és sebesült németek részesülnek Belgiumban. A kormány nyomozást rendezett, h­ogy az em­lített tények igaz voltát megállapítsa. Bel­gium most inkább, mint valaha abba helyezi tisztességét, hogy tanúsítsa azon barátsá­gos viszonyt, melyben mindig volt a szom­széd népekkel. A nekik tett szemrehányás nem igazolható, minthogy Belgium azon igyek­szik, hogy rokon zenves előzékenységet és ven­dégszeretetet nyújtson kivétel nélkül minden szenvedőnek. Brüssel, sept. 9. Alaptalan a „P­a­­­r­­­e“ hite a diplomatiai testület ér­tekezletéről és a német főha­diszállásra utazási szándéká­ról. A diplomaták beszélgetése csupán a testü­letnek Páris ostroma alatti hol tartózkodására , nem pedig közvetítési javaslatokra vo­natkozott. München, Sest 10. Bajorország kijelen­teni szándékozik, hogy belép az északnémet szö­vetségbe. Páris, sept. 10. A lakosság folyvást me­nekülőben van. — Favre Toursba teszi át a kormány székhelyét, hova azt a diplomatiai tes­tület is követi. — Megkezdődött az összes párisi védelmi pontok katonai megszállása. — Minden vasutvonattal folyvást it mozgó őrségi csapatok érkeznek. Páris, sept. 9. Troyesból írják máról, hogy tegnap 4000 porosz ment Vitryn át. Utászaik a szomszédos helységekben erős verrussitiokat csi­náltak, ők a porosz király nevében mindenütt megszüntetettnek nyilvánítják a conscriptiot. F 1­o r e n c z, sept. 10. A pápai csapatok az­zal kezdték az ország védelmét, hogy a vasuta­kat szétrombolták. — Falcinelli Bécsben Ausz­triát a pápának kedvelő magatartásra iparko­dott rávenni, de hasztalan volt törekvése. — Az olasz csapatok 9-én a lakosság nagy lelke­sedése közt átlépték a pápai birtok határait. Florencz, sept. 9. Azt hiszik, hogy a pá­pa semmiféle egyességbe bele nem egyezik, de mégis pro forma kelle egy utolsó kísérletet tenni. A Ponza di San Mart­­o által a pápának át­adott levele a királynak nagyon nemes hangon van tartva. A király azt írja, hogy ő c­tholicus feje­delem, de a kinek az olasz nemzettel szembe kötelezettségeket, kell teljesítenie. Falcinelli incselkedett Bécsben és Monsignor Dechams Brüsselben a pápa javára, az előbbi eredmény­telenül. — Napoleon Péter becsületbeli do­lognak tartja kijelenteni egy Rochefortból írt levélben, hogy mikor a császárral találkozott ő nem sírt, mert az az asszonyok és gyerekek dolga. — Romániai összeesküvés. Ká­roly fejedelem kormánya a plojesti esemény óta nagy figyelmet fejtett ki és egy összeesküvést fedezett fel melynek élén Rosetti, Bra­­t­i­a­n­o és B­a­l­­­i­a­n­o (egy gazdag bojár) állanak. E­z­t utóbbit, elfogták és Baltiano la­kában fegyvertárt találtak. De Rosetti az o­s­z­t­r­á­k-m­agyar monarchia ezen egyik legnagyobb ellensége, megmenekült oszt­rá­k-m­agyar lobogó alatt. egyenlősítése tárgyában Nagy János nagy­kun kapitány úrtól Kis-Ujszálláson. Vélemény: Dr. Lehm­erer Gyula miniszteri osztálytanácsos úrtól Pesten. Előadó: Dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi ta­nár úr Pesten 3. Indítvány egy újonnan alkotandó magyar csődtörvény alapelvei tárgyában, dr. Held Kál­mán ügyvéd úrtól Pesten. Előadó: Dr. Apáthi István egyetemi tanár úr Pesten. 4. Indítvány az ügyvédség rendezése tárgyá­ban, Szentl­éleky Gyula ügyvéd úrtól Kassán. Előadó: Dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úr Pesten. 5. Indítvány a halálbüntetés megszüntetése tárgyában, Engert Tivadar pestvárosi tiszti ügyész úrtól Pesten. Vélemény: Dr. Bróde Lipót ügyvéd úrtól Pesten. Előadó: Dr. Friedmann Bernát ügyvéd úr Pesten. 6. Indítvány a békebiróság honosítása tár­gyában, dr. Környei Ede ügyvéd úrtól Pesten. Vélemény : Pósfay Károly kir. táblai biró úr­tól Pesten. Előadó: Zlinszky Imre semmitőszéki pótbiró úr Pesten 7. Inditvány a törvénytelen gyermekek jogi állapotának rendezése tárgyában, dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanár úrtól Pesten. Előadó: Dr. Győry Elek ügy­vé­d úr Pesten. 8. Inditvány a polgári házasság tárgyában, dr. Löw Tóbiás miniszteri fogalmazó úrtól Pesten. Előadó: Dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanár úr Pesten. 9. Indítvány hiteltörvényeinknek cosmopoli­­ticus szellembeni átalakítása iránt, dr. Apáthi István egyetemi tanár úrtól Pesten. Vélemény: Zsoldos Ignácz, legfőbb ítélőszéki tanácselnök úrtól Pesten. Előadó : Dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi ta­nár úr Pesten. 10. Indítvány az egyetem és jogakadémiák rendezése tárgyában, dr. Dárday Sándor mi­niszteri titkár úrtól Pesten. Vélemények : Dr. Hoffmann Pál egyetemi ta­nár úrtól Pesten, Gervay Nándor ügyvéd úrtól Pozsonyban, Hoványi Lajos jogakadémiai igaz­gató tanár úrtól Nagyváradon, Ury József ügy­véd úrtól Egerben Szűcs István úrtól, a vegyes bíróság ülnöke Debreczenben, dr. Lindtner Gusztáv jogakadémiai igazgató­ tanár úrtól Nagy- Szebenben. Előadó : Dr. Lehm­erer Gyula miniszteri osz­tálytanácsos úr Pesten. 11. Indítvány a szóbeliség és közvetlenség be­hozatala tárgyában, Lósy Tivadar ügyvéd úrtól Esztergomban. Vélemény : Halmosy Endre miniszteri osz­tálytanácsos úrtól. Előadó: Hodossy Imre ügyvéd úr Pesten 12. Indítvány az osztrák polgári törvény­­könyv ideiglenes visszaállítása tárgyában, Ho­dossy Imre ügyvéd úrtól Pesten. Előadó : Dr. Busbach Péter ügyvéd úr Pesten, 13. Indítvány a vasúti vállalatok kártérítési kötelezettsége iránt, dr. Stiller Mór ügyvéd úrtól Pesten. Vélemény: Dr. Weit­z Lajos ügyvéd úrtól Temesvár­ott. Előadó : Dr. Lehm­erer Gyula miniszteri osz­tálytanácsos ur Pesten. a) 1870. évi sept. 29. és 30. reggeli 9 órakor teljes ülés. 1. A szakosztályok megállapodásainak, illető­leg a kisebbségi véleményeknek megvitatása és elfogadása vagy­­ 2. Az állandó bizottság tagjainak választása. 3. Azon hónak meghatározása, melyben a jö­vő évi gyűlés megtartandó lesz. 4. A gyűlés beligazgatására vonatkozó esetle­ges indítványok tárgyalása. II. Ünnepélyek és összejövetelek s­o­r­r­e­n­d­j­e­a­ 1870. évi sept. 24. esti 7 órakor ismerkedési estély az „új világban.“ b) September 25-én déli 2 órakor díszebéd a redoutban. c) September 26-án esti 9 órakor bál a re­doutban. d) Sept. 27-én esti 7 órakor díszelőadás a ma­gyar nemzeti színházban. e) Sept. 28-án délutáni 5 órakor kirándulás az állatkertbe. f) Sept. 29-én délutáni 5 órakor kirándulás a Margitszigetre. g) September 30-án esti 7 órakor búcsú estély a redoutban. Hl. Szükséges tudnivalók. Az ülések helyiségeinek kijelölése csak ké­sőbben történhetvén meg, arról, hogy hol nyit­­tatik meg a „magyar jogászgyűlés“, és hol tar­tatnak meg úgy a szakosztályt, mint a teljes ülések, a gyűlés közlönye, a „Themis“, utá­n fog­nak a tagok idejekorán értesittetni. A „Themis“ a jogászgyülés tartama alatt naponkint reggel jelenik meg és az ülési helyiségekben fog szét­osztatni ; minden tagnak a jogászgyülés tartama alatt a „Themis“ napi számai tiszteletpéldány­­képen fogván kézbesíttetni. A „Themis“ tartal­­mazandja a jogászgyülés összes hivatalos közle­ményeit. A „magyar jogászgyülés“ vidéki tagjai a magyarországi összes gőzhajókon és vasutakon, a máig megnyitott összes forgalmi vonalakon f. évi September 20-tól—október 5-ig (a cs. kir. szab. államvasu­ton sept. 24-től okt. 1-ig, a tisza­­vidéki vasúton sept. 18-tól okt. 6-ig, a cs. kir. szab. déli vasúton sept. 15-től okt. 15-ig, a ma­gyar kir. államvasutakon sept. 20-tól okt. 2-ig) 60Vo-nyi vitelbérelengedést élveznek az idő és visszautazás tekintetében, a­mennyiben minősé­güket tagsági jegyeik felmutatásával igazoland­­ják az illető pénztáraknál. A vasúton vagy gőzhajón érkező vidéki tago­kat a szállásoló bizottság egy egy tagja (jelvénye fehér szalagcsokor) fogja fogadni,és rendelkezése alatt álló küldönczökkel a jogászgyűlés sept. 15- én megnyíló központi irodájában(váczi utcza Szt.­­királyi ház, bemenet a régi posta utczáról) iga­­zitni. Az érkező tagok kényelmére az indóházak egy könnyen észrevehető helyén fog a szállásoló bizottság küldöttsége állomásozni; e helyet nap­pal „magyar jogászgyülés“ felirattal ellátott czímtáblák, este pedig ugyanazon felirattal ellá­tott lámpák jelzendik. A küldönczök lövegükön „magyar jogászgyülés“ felirattal ellátott fehér szalag által lesznek megkülönböztetve. Értesitvény.­s a Pesten 1870. évi szept. 25—30-ig tar­tandó „magyar jogászgyülés“ tárgyá­ban. I. Előleges napirend. az 1870. évi sept. 25-én reggeli 9 órakor tel­jes ülés. 1. Elnök és alelnök választása. (Négy jegyzőt az elnök választ.) 2. Egy háromtagú számvizsgáló bizottság vá­lasztása, mely az első jogászgyűlés befejezte után az idei számadásokat megvizsgálandja és a vizsgálat eredményéről a jövő évi első teljes ülésben jelentést teend. 3. Az állandó bizottság által elfogadott indít­ványoknak és beérkezett véleményeknek az il­lető szakosztályokhoz utasítása. 4. Az alapszabályok módosítását c­élzó, dr. Gerlóczy Gyula műegyetemi tanár úrtól Pesten, Lósy Tivadar ügyvéd úrtól Esztergomban és dr. Siegmund Vilmos ügyvéd úrtól Pesten (ez utób­bi az állandó bizottság meghagyásából) benyúj­tott három rendbeli indítvány tárgyalása. b) 1870. évi sept. 26. 27. és 28-án, mindenkor reggeli 9 órakor, esetleg délutáni 3 órakor is szakosztályi ülések. Az első szakosztályi ülésen elnök és elnöki helyettes választása. (Két szakosztályi jegyzőt az elnök választ.) Szakosztályi tárgysorozat. 1 Indítvány a közjegyzőség honosítása tár­gyában, Pósfay Károly királyi táblai biró úrtól Pesten. Vélemény : Bogdány Lajos ügyvéd úrtól Pesten. Előadó : Dr. Környei Ede ügyvéd úr Pesten. 2. Indítvány a váltó- és kereskedelmi jog A rendező bizottság jelvénye vörös szalagcso­­kor, a központi bizottság jelvénye zöld szalag­csokor. A vidéki tagok részére a központi irodában a rendelkezésre álló szállások jegyzéke lesz kité­­téve, a­melyből a tagok az igényeiknek megfe­lelő szállásokat kiválogathatják, és azok ára iránt is felvilágosítást nyerhetnek. Figyelmeztetnek a tagok, hogy a váltott tag­sági jegyek csakis a tagság igazolására szolgál­nak, és így az évkönyv és nap közlönyhözi igény mellett leginkább a vitelbér-leszállítási kedvez­mény élvezetére jogosíttatnak fel, az ülésekhez külön bemeneti jegyek adatnak ki a központi irodában, melyekért ugyan díj nem fizetendő, melyek nélkül azonban az ülésekbeni részvétel lehetetlen. Felkéretnek ennélfogva a tagok, hogy bemeneti jegyeik átvétele végett minél előbb, de legalább is az első teljes ülés kezdete előtt a központi irodában okvetlenül személye­sen jelentkezni szíveskedjenek, annál is in­kább, mert a szakosztályokba­ behratások is az ülések előtt ugyanott eszközlendők. Az ismerkedő estélyhez mindjárt az ülésekhez szükségelt bemeneti jegyek átadásakor szolgál­tatnak ki külön bemeneti jegyek, melyekért díj nem jár. Az ismerkedő estélyen az asztalokon készen tartott ételek és italokért semmi díj sem jár, az ezeken kívül netán külön megrendelendő étkek és italokért azonban az étlap szerinti árak fizetendők a pinczérnek a megrendelők által. A diszebédhez a jegyek a központi irodában előre váltandók; egy teríték ára (egy üveg bor és kenyér beleértésével) 5 frt.­­ Az asztalokon készen tartott italokon kívül netán külön meg­rendelendő italokért az étlap szerinti árak külön fizetendők a pinczérnek a megrendelők által. A bálhoz a jegyek a központi irodában előre váltandók: egy személyjegy ára 3 frt, egy csa­ládjegy ára (három személyre) 5 frt, és (négy és több személyre) 8 frt. A színházi díszelőadásokhoz a jegyek a szo­kott árakért a megelőző nap déli 12 órájáig előre váltandók a központi irodában. A kirándulásokhoz jegyek az állatkerti, illet­ve margitszigeti pénztáraknál váltandók; a b­ucsuestélyhez jegyek nem adatnak ki. A ki­rándulások és bucsu­estély részletei iránt a na­piközlöny adand felvilágosítást. Az összes ünnepélyek és kirándulások a höl­gyek részvéte által nyerhetvén csak fényt, ke­délyességet, — felkéretnek a családos tagok, hogy az ünnepélyek és kirándulásokban lehető­leg családbelieikkel együtt szíveskedjenek részt venni. A bálban és diszebéden külön meghívók alap­ján nem tagok is részt vehetnek. Az évkönyv három füzetb­e jelenik meg, az első füzet tartalmazandja az indítványokat és előlegesen küldetik meg a tagoknak, a máso­dik tartalmazandja a véleményeket és a jelent­kezéskor Pesten fog a tagoknak kézbesíttetni a központi irodában ; a harmadik füzet tartalma­zandja az összes tanácskozásokat gyorsírói fel­jegyzés után és utólag fog a tagoknak megküd­­­detni. Az évkönyvért díj nem jár. Kéretnek végül a vidéki tagok, hogy tekintet­tel az ismerkedő estélyre, és a behratások pon­tos eszközölhetése végett, lehetőleg idejekorán, legkésőbben azonban 1. évi September 24 én dél­utáni 5 óráig szíveskedjenek jelentkezni a köz­ponti irodában, sőt a mennyire lehet, a szállá­­sá­ra néz­ve és az ünnepélyekben­ részvétel iránt , már előbb levélileg a titkárnál rendelkezni. Kelt Pesten, 1870. évi sept. 1. Elnöki megbí­zásból dr. S­i­e­g­mun­n­d Vilmos a „magyar jo­­­­gászgy­ülés“ id. állandó bizotts­ágának titkára. Eső után köpönyeg. Lapunk f. év septem­l­. 2-ki számában megje­­­­lent, a Nagyvárad-Kolozsvári vonal megnyitásá­­­­mak késleltetését megrovó közleményt illetőleg, a következő, a tényállást helyreigazító sorok felvételére szólitattunk fel a mai napon illetékes helyről.­A Nagyvárad kolozsvári vonal a nyilvános forgalomnak a közlekedés biztonsága tekinteté­ből szükséges berendezéseknek a műszak rendőri bejárás tl­almával észlelt hiányossága és töké­­l­­etlensége miatt ezek pótlása előtt át nem adat­­­­hatott. A megnyitást azonban azon okból, hogy a kö­­s­zörség a pálya használatának jótéteményeiből még továbbra is egészen ki ne zárassék, a köz­lekedési minisztérium korlát­lt forgalommal megengedte, de ennek tartamára az állami ka­­matbiztosítékot megtagadta A m. keleti vasúttársulat főigazgatóságának a kolozsvári kereskedelmi kamarához intézett, s becses lapja szóban forgó közleményében a „Magyar Polgár“ után idézett válasza a tényál­lásnak megfelelően, tehát oda értelmezendő,hogy az állami kamatbiztosíték megadása nem a személy­vonatok járatásától, hanem­­ azon körülménytől tétetett függővé, midőn a ne­vezett vasútvonalon a harangjelzés tökéletesen megbízható állapotba helyeztetvén, a forgalom minden igényeinek megfelelő számú és minőségű teljes menetrendszerinti vonatok egész biztons­­á­val közlekedhetnek. A kormány ezen intézkedésének és kifejtett erélyének tulajdonítható, — ami különben az el­járás helyességének is szolgál bizonyítékául, — hogy a hiányoknak pótlása, mi a keleti vasút főigazgatósága által fenyegetésképen két hónap múlva lett kilátásba helyezve, már most "eszkö­zölve lévén, a vonat f. he­l-én a közforgalomnak feltétlenül átadathatott. Az 1871. évi londoni kiállítás tárgyában. A hazai művészek, iparosok, kertművelők és tudományos találmányok szerzői figyelmessé tétetnek, hogy a mű- és iparremekek, valamint tudományos találmányok kiállítási sorozata, mely 1871. évi május 1 én lesz megnyitandó, és a mely ez alkalommal következő csoportoza­­tokat foglalja magában, u. m­. I. a szépművész­eteket akár ön­állókig, akár hasznos tárgyakra, 7 osztályban. II. a kézmüzeti tárgyakból a) a legtágabb értelemben vett fazekas­iparhoz. b) a gyapjuiparhoz tartozó gépeket és nyers­anyagokat. III. a nevelési eszközöket és készületeket 5. alaposztályban. IV. mindennemű tudományos találmányokat és felfedezéseket.*

Next