A Hon, 1870. november (8. évfolyam, 264-288. szám)
1870-11-19 / 279. szám
tartása szükséges, azt azon kívül, hogy ily jelenetek ne történjenek, megértetheti mindenkivel az is, hogy házszabályok nélkül lehet elnyomás, lehet zavar, lehet veszekedés (Helyeslés a baloldalon, a jobboldalon zaj) de tanácskozás nem lesz. Ki nem tartja szükségesnek a házszabályok megtartását (Halljuk !) az, meglehetőpen azt óhajtja, de én nem óhajtom. (Helyeslés baloldalról.) Elnök: T. ház ! Épen azért, mert azt hiszem, hogy a házszabályokat mindég megtartottam, azokat most is megtartatni kívánom, emlékeztetem a t. házat, hogy most napirenden van a szavazás. (Helyeslés és zaj.) A kérdés ez : Tudomásul veszi-e a ház a pénzügyminiszter válaszát a Zsedényi által hozzá intézett interpellátióra : igen vagy nem ? Befejezett szavazás után a következő eredményt hirdette a jegyző ki: 430 igazolt képviselő közül igennel szavazott három, nemmel szavazott 245, elnök nem szavazott, távol volt 181. (A miniszternél is miniszterebb három igennel szavazó képviselő: Semssey Albert, Buttler Sándor gr. és Huszár István volt.) Elnök: E szerint a ház nem veszi tudomásul a miniszter válaszát, hanem tárgyalni kívánja. Tárgyalási napul ajánlom keddet. Elfogadja a ház ? (Elfogadjuk!) Határozati javaslat. Wahrmann Mór ugyan e tárgyban határozati javaslatot nyújt be, melyet Zsedényi indítványával együtt napirendre kér kitüzetni. „A ház tudomásul vevén a pénzügyminiszter válaszát, mely szerint a közös pénzügyminiszter Magyarországot illetőleg csak az illetékes magyar kormány megbízásából tette a kérdéses előlegezési műveletet. Elvárja, ha a szükséglet annak útján igazolva és elismerve lesz, terjesszen elő a kormány javaslatot az iránt, miként legyen ez végleg fedezendő.“ Mindez, mind Zsedényinek indokolt napirendre térés iránt beadott indítványa ki fog nyomatni. Ez utóbbi a keddi ülésben érdemileg tárgyaltatni , Wahrmann javaslata iránt pedig határozni: tárgyalni kívánja-e vagy sem? Végleges szavazás. Felolvastatván a japáni, siamis chinai kereskedelmi szerződés, a ház végleg megszavazza. A főrendiházba fog átküldetni. Ülés vége déli 12 órakor. Jövő ülés kedden. A Hl-ik osztály nov. 19-én d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgya: az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szólójavaslat. — Széll Kálmán jegyző. Az V-ik osztály nov. 21. (hétfőn) d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgya: az irtványokról s bérföldekről szóló tjavaslat. — Dezső Szaniszló jegyző. A VI-ik osztály nov. 19-én (szombaton) d. h. 11 órakor ülést tart. Tárgya: az úrbéri viszonyok rendezése. — Hodossy Imre: Hatósági hitel és gazdálkodás. (M) Hatósági hitelügyünk oly primitív, hogy annak megírására tulajdonképen anyagot is alig találhatunk. De éppen mivel ezen tér hazánkban ez ideig végképen el volt hanyagolva, kell azzal tüzetesen foglalkoznunk. A megyei és a most tanácskozás alatt levő községi törvényben , illetőleg. javaslatban a hatósági hitelügyre vonatkozólag csupán az mondatik, hogy oly határozatok , melyek kölcsön felvételére vonatkoznak, csak a kormány jóváhagyása után hajthatók végre. E szerint hatósági hitelügyünk törvény által tulajdonképen nincs és nem is leend egyhamar rendezve, hanem kizárólag miniszteri önkénynek marad alávetve. Már ez magában véve is igen nagy hiba, mert megakadályozza a hatósági hitelügy egészséges és szabad fejlődését. De ezen hiányon elvégre is könnyen lehet segíteni, ha csak a hatósági hitel- ügy egyéb feltételeiről és nevezetesen alkalmas hitelforrásról, kellőleg gondoskodva lesz. Az előmunkálatok erre nézve már készen vannak. Horn, Jókai és Érkövi az osztrák centralbankkal már alapszabály-javaslatot terjesztettek a minisztériumhoz egy Pesten felállítandó hatósági hitelintézet engedélyezése végett. És mivel ezen eszmét a kormány is helyesléssel fogadja, remélnünk lehet, hogy a hatósági hitel számára a fő előfeltétel maholnap meg lesz adva. Az úgynevezett „Communal credit“ intézménye azonban Magyarországon egészen új eszme, és így nem küzdhetjük le a múltak tanúságaiban gyökerező azon aggodalmunkat, hogy ezzel is igen könnyen úgy járhatunk, mint számos, az utóbbi időben felmerült reform eszmével,melynek tervezetei elkészültek ugyan, de kivitelük jobb időkre halasztatott. De ha a hatósági hitelintézet üdvös eszméjének megvalósításán csakugyan komolyan akarunkmunkálkodni, itt az ideje, hogy a tárgygyal behatólag foglalkozzunk. A „N. Fr. Lloyd“ nov. 13. és 16-ikán már két czikket közölt e tárgyról, melyekben az alapszabály tervezet indokolására készült emlékirat vezéreszméi vannak visszatükrözve. A„P. Lloyd“ azonban hitelviszonyaink javítását czélzó vezényszava daczéra, e tárgyról még mindig mélyen hallgat és úgy látszik, azon nov. 12-ikén hozzája intézett felhívásunkat, hogy karoljuk fel a hazai hitelügy reformját együttes erővel, nem akarja figyelembe venni. Mai számában ugyanújra közöl egy czikket a hitelegyletekről, de ezzel csak az e tárgyban közlött előbbi két czikkében mondottakat cáfolja meg részben, és kimondja, hogy miután több hitelegylet választmánya kebelében tanácskozmányok folynak a hitelegyleti tagokról és az általuk élvezett hitelösszegről szóló jegyzék kicserélése tárgyában, a hazai hitelügy kérdését egy ideig nyugodni hagyja. Mi a hazai hitelügy kérdésével már pár nap óta foglalkozunk, és mint a hiteljavításra nézve irányadó tekinteteket közelebb felsoroltuk, ma már megkezdhetjük fejtegetésünket a hatósági hitelről. Hogy mit kell érteni hatósági hitel alatt ? — e kérdéssel azt hiszem, mindenki tisztában lehet. A hatóságok azaz a községek, városok, megyék a nemzetnek oly részeit alkotják, melyek a magán és állami gazdálkodás mellett a harmadik fő gazdálkodó alakzatot képezik. A hatóságok tehát gazdálkodó egyedek, kik a hitelgazdálkodás mai modern korában ép úgy hitelt igényelnek mint a magánszemély vagy az állam , és ezen hitelügy képezi az úgynevezett credit communált. De ezzel a hatósági hitelnek csak alaki fogalma van adva, lényegét számokban kifejezhetőleg kell feltüntetnünk. És e tekintetben részben azon kérdés merül fel legelsőbben, hogy minő arányban áll a hatósági gazdálkodás egy részről az állami és másrészről a magángazdálkodáshoz ? E kettős viszonyt helyes statistikai adatokkal inductiv után a legpontosabban ki lehetne fejezni. A statistikai felvételek és háztartási kimutatások azonban Magyarországon jelenleg még oly hiányosak, hogy ezen viszonyt csupán néhány példából lehet kiszámítanunk. Az 1868 ik évi fővárosi adókivetés pl. direct állami adókban kerek összegben 8 milliót, a községi pótlék hatszázezer frtot tett; e viszony szerint tehát a községi gazdálkodásnak csak egy ötödrészét vagyis 20 százalékát teszi. A fővárosi életmód mellett a direct adó a magánszemélyek bevételéhez viszonyítva, körülbelül ugyanily viszonyt tüntet fel, vagyis a községi és állami adó az egyes fővárosi polgárok tiszta jövedelmének 20 százalékát veszi igénybe. E viszony azonban az indirect adók által lényegesen átalakul, vagyis az egyes polgár indirect adók alakjában még bevételének igen tetemes részét az államnak s illetőleg a községnek fizeti, úgy hogy magán gazdasági kiadásaira tiszta jövedelmének öven százaléka sem marad fenn, így tehát a fővárosban 100 főt évi bevételből körülbelül 8 frt városi, 40 frt állami és 52 frt magán gazdasági kiadásts illetőleg tőkésítésre adatik ki. Nagyban és egészben véve ilyen a viszony a fővárosban. Lássuk a vidéket. G. Hernád melletti község bevesz évenként kerekösszegben 5000 frt adót. Ebből községi czélokra kerekösszegben mindössze csak 350 főt vagyis 7 százalék használtatik fel; a többi, egy csekély megyei részlet levonáson kívül, állami czélokra adatik ki. Már most M. S. közbirtokos tíz évi számítások alapján kimutatja, hogy az évi direct adó a tiszta bevételnek 32 százalékát emészti fel, majd nem ugyanily összeget számíthatni körülbelül inderect adókra és vámra, mely összeget az egyes birtokos gazdasági felszerelés árában, ruházatra stb. elfogyaszt, ittehát a viszony következő: 100 frt évi bevételből esik csak 2 frt 24 kr. községi adóra, 29 frt 76 kr. és legalább mintegy 20 frt indirect, kerekösszegben 50 frt állami adóra és 47 frt 76 kr. magán gazdasági kiadásra. A fővárosi és vidéki gazdálkodás ezen az életből merített számadatai alapján átlagot vonva kijő, hogy minden 100 frt. nemzeti bevételből jelenleg 5,10 hatósági, 45 állami és 48.90 magángazdasági czélokra adatik ki. Ezzel tehát megadtuk a feleletet a fentebbi arányra nézve. Jelenleg ugyanis Magyarországon a hatósági gazdálkodás úgy viszonylik az állami s illetőleg a magángazdálkodáshoz, mint 5.10 , 45 , 49.90. A bécsi képviselőház felirati javaslata Császári királyi felség! Tiszteletteljes hálával hallotta a képviselőház azon kegyes üdvözlő szavakat, melyekben felséged a jelen ülésfolyam ünnepélyes megnyitásakor a birodalmi tanács tagjainak valóban hazafias érzetét és osztrák önérzetét elismerni méltóztatott. Loyális hűségének és hű hazaszeretetének e legmagasb elismerése tudatában, a képviselőház csak szabadabban és határozottabban foghat fontos feladatainak teljesítéséhez, és adhat nyílt és tiszteletteljes kifejezést nézeteinek a birodalom komoly és súlyos helyzete felől a legmagasb trón előtt. A képviselőház először is élénk sajnálatát kénytelen kifejezni afölött, hogy a császári kormány intézkedései következtén a kir. képviselet szabályszerű parlamenti tevékenysége teljes hat hónapig, mégpedig oly időben is meg volt szakítva, melyben a Francziaország és a Német államok közti sajnos háború kitörésekor, és szemben ama hatalmas megrázkódtatásával a világbékének, a monarchia törvényes képviselőinek alkotmányos közreműködése, felségednek a tartománygyűlésekhez intézett legmagasb szavai szerint nagyon óhajtandó volt és a kormányt súlyos politikai és pénzügyi felelősség alól felmenthette vala. Ámbár kedves hazánktól elháríttatott a közvetlen háború veszélye, és az ország kifelé folytonos békének örvendett, mégis a különben is megerőtetett állampénztár oly rendkívüli kiadásokkal terheltetett, melyeket kikerülni, vagy legalább óvatos és czélszerű rendelkezések által alábbszállítni lehetett volna. Hogy e súlyos áldozatok egészen hasztalan ne hozattak legyen, és a birodalom részére a kül béke jövőre biztosíttassék, a képviselőház az osztrák császárság félreismerhetlen érdekében állónak véli az őszinte barátságos viszonyt a német szomszéd államokkal. A képviselőház, felségeddel teljesen egyetértve a bírád, képviselet fő feladatául azon alkotmányos intézmények terjedelmes megszilárdítását és előhaladó fejlesztését tekinti, amelyek részére a biztos és bánthatlan alapot nem most kell keresni, mert azok megvannak már államalaptörvényileg a fennálló bírád, alkotmányban, és megszabják a törvényhozásnak felséged által szentesített határozataiban. A képviselőház felségeddel együtt mélyen fájlalja azon zavarokat, melyek a múlt ülésfolyam vége felé ezen ház tanácskozásaiban történtek, és ily zavarok elhárítására egyetlen helyes módnak azon alkotmány terhetlen fentartását és erélyes keresztülvitelét tartja, melyet az egyes országok és népségeknek, a parlamenti birod.egységgel egyetértő óhajtása hozott létre, s mely most is kellő és alkalmas törvényes alapot képez, hasonló óhajtások gondos tárgyalására és meggondolt teljesítésére. A képviselőház ismeri hivatását és kötelezettségét, hogy mint a nép választott képviseletének, a felséged által összehívott urak házával egyenlő mérvben és közösen tartozik ugyanazon feladat után törekedni s ép úgy a birodalom jóllétét és hatalmi állását, mint a tartományok jogos kivonatainak teljesítését alkotmányszerű működése elválaszthatja czéljának tekinteni köteles. E tudat s a hű kötelességteljesítés törekvése által lelkesítve csak sajnálhatja a képviselőház, hogy a jelen cseh tartománygyűlés többsége felséged ismételt felhívása daczára, hogy a birodalmi tanácsba törvényszerüleg képviselőket váasszon, de felhívásnak eleget nem tett, s igy sem az állami alaptörvény iránt tartozó tisztesinek, sem a maga számára annyiszor igénybe vett s felséged csász. kormánya által oly elnézőleg hivatkozott osztrák hazafiságnak tanujelét nem adta. Habár az egyenes választásoknak azóta történt végbemenetele által a cseh királyságnak visszaadatott képviselete a képviselőházban, e képviselet mégsem történhetett meg oly számban, mint az a birodalmi tanács összehívása alkalmával feloszlatott megelőző cseh tartománygyűlés alkotmányszerű működése mellett lehetséges lett volna, s mennyire az a képviselőház korábbi ülésszakaiban csakugyan lehetségesnek is bizonyult. Ha tehát a többi valamennyi tartománygyűlésnek a még alig félig lefolyt választási szak után történt feloszlatása nem igen volt a siker által koronázott rendkívüli rendszabály az alkotmányos intézmények megszilárdítására: természetes, hogy az alkotmányellenes elemekkel megkísértett, de meghiúsult alkudozások után később határozatba ment feloszlatása a cseh tartománygyűlésnek csak fenyegetőnek tűnhetett fel a birodalmi képviseletre. S valóban a császári kormány által a csehországi alkotmányellenes ellenzékkel az államban minden párt előtt szent és sérthetetlen alkotmányos birodalmi állapot iránt megkezdett alkudozások sajnálatos eredményre vezettek. A cseh tartománygyűlés ez időszerinti többsége csak a kormány sürgetése következtében mutatkozott hajlandónak csak a tartománygyűlést is, mint olyant, különféle alakban elismerni, de elmulasztó az ország közigazgatásának tartománygyűlést terhelő fontos és mellőzhetlen teendőit kötelességszerűleg végezni. Ellenben a tartománygyűlés többsége hétrőlhétre emelni kezdi államjogi követeléseit, a birodalmi tanács mellett mint önálló képviseleti testület tényleg alkudozott birodalmi ügyek felett s az első tartománygyűlésre adott legmagasabb leiratra azon nyilatkozattal válaszolt, hogy a felséged által a koronázásnak kilátásba helyezett tényét „Csehország állami önállóságának és souverainitásának“ jelképeként tekinti. Leplezetlenül ráutalva a csász kormány folytonos fáradozásainak sajnálatos sikertelenségére, mely fáradozással a vonakodókat az alkotmányos tevékenység közös terére iparkodott vonni, a képviselőház semmikép sem akarja félreismerni a jóakaró szándékot, mely az óhajtandó egyetértés elérésére eleinte létezhetett. — A képviselőház azonban nem hallgathatja el,hogy a császkormány az alkudozások folyamában folytonos meghiúsulások után a megengedhetőnek határait túllépte és majdnem kimseríthetlen elnézésével lényegileg odahatott,hogy az ellenzék igényeit növelje, a minden jogi államban sérthetlen törvény tekintélyét aláássa és magát az alkotmány fennállását megingassa. A kormánynak Csehországgal szemben követett folytonos hátrálása által nagyra növelt megvetés az állami alaptörvények iránt, a szellemi haladást és az anyagi jóllétet közel érintő alkotmányos törvények végrehajtását, valamint a minden nemzetiség és hitfelekezet polgárai részére létező törvényes oltalom fentartását első és legsürgősebb kötelességévé teszi a kormánynak,mi az egyenes választásoknak szükségszabta elrendelése által korán sincs teljesítve, és melynek már most meg kell előznie a kormány és a birodalmi képviselet egyaránt fontos feladatait. Mindazonáltal és anélkül, hogy a roszul kormányzott lakosság törvényellenes kihágásait túlbecsülték, a képviselőház valamint a múlt ülésszakban, úgy jelenleg is mindig kész lesz a fennálló alkotmány alatt folyt tanácskozásokban nyilvánult őszinte engesztelődési szellemben minden oly törvényszerű előterjesztést lelkiismeretesen megvizsgálni s behatólag tárgyalni, melyek alkalmasak az egyes tartományok óhajait kielégíteni és az alkotmány tényleges elismerését békés úton elérhetővé tenni, anélkül, hogy a birodalom szükségszerű parlamenti egysége vagy a királyságok és tartományok alkotmányszerű önállása kockáztassék. A képviselőház azon vázalmának is kifejezést ad, hogy a kormány az alkotmány azon változtatásaira nézve, melyek több évi tapasztalat után elodázhatlanul szükségessé teszik, hogy a képviselőház választásai a tartományi gyűlésektől elválasztassanak, szintén előterjesztést teend. A képviselőház egyszersmind hiszi, hogy a f. évi ápril 28-iki köriratban, mint kormányprogrammban felállított tételhez, miszerint a tartományi autonómia netáni kiszélesítése a birodalmi tanács választásai szabadelvű reformjának keresztülvitelétől elválaszthatjak annál inkább kell ragaszkodni, miután jelenleg nemcsak a keleti birodalmi tartományok egységes alakulása,hanem a szomszédos német területek szövetséggé egyesülése most inkább mint valaha szükségessé teszik Ausztriára nézve minden királyságainak és tartományainak szilárd és egybefoglaló központi képviseltetését. A magyar korona tartományokkal kötött egyezménynyel megegyezőleg a képviselőház felséged felhívásának engedve gonddal meg fogja választani a delegátió tagjait, annál is inkább, miután a rendkívüli hadi kiadások az előterjesztéseknek lelkiismeretes és pontos megvizsgálását igényük. A képviselőház megelégedéssel üdvözli a szentszékkel kötött conventio végleges megoldását és bizton elvárja, hogy az ezen alkalomból bejelentett kormányelőterjesztések a concordatum teljes megszüntetése végett az állami alaptörvények szellemében mielőbb benyújtatnak. Ernyedetlen kitartással fogja a képviselőház mindazon előterjesztéseket tanácskozás alá venni, melyek a jogi tudomány követelményeinek és az államjog határozatainak megfelelőleg, a polgári perrendtartás terén hozandó törvény alkotása végett hozzája fognak tétetni, — és panaszt emel azon káros következmények miatt, mely a múlt gyűlés feloszlatása folytán beállottak, a midőn is nevezett téren tett terhes munkálatok, miket be lehetett volna végezni, ha nem is mentek egészen veszendőbe, de egy évre ismét elhalasztottak. Hasonlag sajnálattal fogadja a képviselőház a hasonló okból az adóreform terén beállott fenakadást, és a mostani terhes, elavult, egyenetlen és nyomasztó adóknak további fenállását a lakosság legsúlyosabban érezhető calamitásának tekinti, és egyszersmind fő okát látja ebben annak, hogy az adók nem szolgáltatnak elegendő állami bevételt. A képviselőház minden időben kész leene oly törvényjavaslatokat tanácskozás alá vonni, melyek a népoktatás előmozdítására, vagy a tudomány ápolására vonatkoznak, mert a tudomány és oktatásügy terén küzdetnek ki a haladás, szabadság elenyészhetlen diadalai, melyek elvégre oda fognak vezetni, hogy a művelődés és humanitás által, mélyen fájlalt véres győzelmeit a sergeknek a történelem országába fogják utasítani. A jövő évre vonatkozó állami költségvetéseket a képviselőház a legnagyobb gonddal és a legszigorúbb takarékosság szellemében fogja megvizsgálni; ezt annál is inkább tennie kell, mivel az állam pénzügyi előterjesztései ezt még a productív kiadásoknál is, de főleg a már elviselhetlen adóknál fogva, melyekről a birodalom nyugati fele túlnyomó részben gondoskodik, szükségképen megkívánja. Alapos figyelemmel fogja a képviselőház azon rendeletek sürgősségét megvizsgálni, melyek a birodalmi képviselet hatáskörében a kormány által ideiglenes törvény erejével kiadattak. A képviselőház hazafias odaadással a császár és birodalom mellett, valamint tántoríthatlan ragaszkodással a figed által szentesített alkotmányhoz, élénk buzgalommal törekedni fog azon, hogy a figed által neki engedett hatáskört az állam jólétére betölthesse. A képviselőház azonban csak akkor számíthat megnyugtató eredményre, ha a császári kormány is át van hatva azon kötelességérzet és kitartó törekvés által, hogy az alkotmánynak nem csak alakját tisztelje, hanem sokkal inkább törekedjék kivételt nem szenvedő érvényre juttatni annak tartalmát és szellemét őszinte odaadással s tántoríthatlan tetterővel. A mostani kormány eddigi államjogi eljárásában azonban, a képviselőház legmélyebb sajnálatára, nem képes biztosítékot találni az alkotmányos állapotok rendezett és biztosított végleges helyreállítására. Ha már azon szokatlan parlamentáris eljárás sem hathatott bizalomgerjesztően az alkotmányhű lakosságra, melylyel a mostani császári kormány létrejött: azóta az alkotmány hívei közt általánossá vált azon meggyőződés, hogy a jelen kormány politikai működése a sikertelen kísérletek sorozatából áll, melyeket még, ha csekély előrelátásból származtak volna is, az alkotmány szelleme ellen elkövetett súlyos hibáknak kell neveznünk. Bármennyire hajlandók is vagyunk békésen megegyezni azon pártokkal, melyek még elleneszegülnek az alkotmánynak, bár mennyire készek is vagyunk teljesíteni a jogilag és tényleg alapos kívánságokat: a birodalom lobogójának mégis mindig magasan, erősen és szabadon kell lobognia a tartományok színei felett; a felséged által szentesített birodalmi alkotmánynak mégis minden néptörzs által tisztelten s érintetlenül kell szilárdan fenállania; az állam alapelveinek, mint minden állami törvénynek mégis határozottan s kérlelhetlenül érvényt kell szerezni nem csak a nyújtott jogok körében, hanem a kötelesség terén is. Remélhetőleg akkor aztán nem fog késni az idő, melyben e birodalom minden népe azon hazafias meggyőződésben fog találkozni s egyesülni, hogy osztrák hazánk s ennek szabadelvű alkotmánya nekik az általános jogvédelem, a nemzeti egyenjogúság és szabad haladást illetőleg oly tért és alapot nyújt, mint egy más alkotmány sem. Az államok legfőbb javát, a népek hazaszeretetét még nem veszté el Ausztria; csak komoly s elhatározott kitartással kell bírnunk az alkotmány lobogója alatt, s minden korona fölé magasra kell emelnünk az osztrák császári koronát. S ennélfogva az osztrák képviselőház is, melyben minden szív a szeretett hazáért s uralkodójáért dobog, bizton számit arra, hogy felséget császári pártfogása és oltalmába veendi drága kincsét, az alkotmányt! Isten oltalmazza Ausztriát! Isten áldja és tartsa meg felségedet! Az orosz-török viszály, Granville sürgönyéből, mely 10-én kelt, a bécsi lapok következő passust hoznak: „Oroszország ugyan csak a szerződéstől,való részleges elállásra szorítkozik de ez által igényt vesz magának az egésztől elállhatni. E hatalomma egyik szerződő hatalom se bir magára, hanem csak a szerződést aláírók együttvéve. A mostani orosz tanok hatása az, hogy minden szerződés lényege megsemmisíttetik. Anglia mély fájdalommal vette az orosz jegyzéket, mert oly discussiót nyit meg, mely az eddigi szívélyes egyetértést megzavarhatná. Anglia azonban a fennebbi okokból a Gorcsakoff által jelzett lépést semmi módon sem szentesítheti. Nem engedheti meg, hogy egyik szerződő hatalom egyoldalúig megújítsa a szerződést. Ha Oroszország mostani nyilatkozata helyett a szerződő hatalmak elé indokolt előterjesztéseket tett volna a szerződés revisiojára vonatkozólag, ők nem utasították volna vissza azt és egy jövő bonyodalom és a nemzetközi szerződések közerejének jövendőbeli érvényességére nézve veszélyes praecedens keletkezésének veszélye kikerültetett volna.“ Granville e jegyzékét általában „lágy“-nak találják. Anglia — mint a „Tagblatt“ írja — a hatalmak közt a legtartózkodóbb és mindig congressus létrehozásán fáradozik, melyen a vitás kérdések megoldatnának. De más felől e lap londoni levelezője részleteket hoz azon hírről, hogy az államkincstárnok bankárokkal értekezett. „E beszélgetések alkalmával — írja a lap — tulajdonképen nem kölcsönről volt szó, melyet egyenesen angol készülődési czélokra vettek volna fel. Azangol kormány kérdést tett Bécsben, hogy az osztrák hadsereg tartása mibe kerül hadilábon ? A válasz így hangzott: havonként körülbelől 18 millió forintba. Subsidiumok régi alakjában most állítólagosan Anglia nem akarja segíteni szövetségeseit háború esetén, hogy szárazi sereggel neki magának ne kelljen fellépnie, mire eshetőleg Indiában és Kanadában szüksége lehet.“ Azután a „Tagblatt“ megjegyzi: „Azon percztől kezdve, hogy tudomásra jutott, miszerint Oroszország katonai előkészületeket tesz, és az még augustus havában volt, Ausztriában is fel nem tűnően előkészületeket tettek, melyek az oroszéval meglehetős párhuzamosan haladtak és a tartalék behívását, mi épen most történik Oroszországban, nálunk közelebbről hasonló egybehívásnak kell követni, ha csak a helyzet azonnal határozottan békés színezetet nem ölt.“ A félhivatalos „Wiener Abendpost“ pedig ezt írja: „A fenforgó napi kérdés, az 1856-iki párisi szerződésről, a legkülönbözőbb hírek tárgya lett már, melyek a napilapokban terjesztetnek és a többek közt katonai előkészületekre is vonatkoznak, melyek állítólag a mi részünkről történtek, vagy folyamatban vannak. Egy galicziai lap épen oly messzi megy, hogy részleteket, pl. csapatmozdításokra vonatkozó rendeleteket, melyek az illető vasúti szolgálat berendezésére és elrendelésére stb. vonatkoznak, közöl. Ezekkel szembe publicistikai kötelességünket véljük teljesíteni, ha ily hírekre vonatkozólag a sajtó közegeinek a legnagyobb óvatosságot ajánljuk.“ Ugyane tárgyra vonatkozólag álljanak még itt a köv. táviratok: Bécs, nov. 18. Anglia és Oroszország követei mérséklőleg hatnak Törökországra,és főleg a nagyon elhatározott sultánra. Az orosz határról nov. 18. A congressusi Lengyelországban a szabadságosok behivattak. A századok 100 emberre egészittetnek ki. Fél hadiláb, csak a gazda hadtest van hátultöltővel és mitrailleussel ellátva .A hangulat harczias. Czernovitzi sürgönyök szerint a Dniesternél 3 orosz hadosztály és 18 kozák csapat van 18 ágyúval. Bécs, nov. 18. Az osztrák válasz, mely megegyezik az angollal, tegnap ment el Pétervárra. Konstantinápoly, nov. 17. Állítólag az egész cabinet kész Oroszország követeléseit minden áron visszautasítani, a középtengeri hajóhadat jelentékenyen szaporítják. Legújabbak. Bécs, nov. 18. Követi körökben bizonyosnak tartják, hogy a delegatióba a választás szombaton lesz, úgy, hogy a megnyitás 21-én meglehet. Azt mondják, hogy Beust gróf kijelenté,miszerint, ha a delegatió ülését még egyszer elhalasztják, beadja lemondását. Bécs, nov. 18. A „Patriot“ meghazudtolja azt, hogy Potocki gróf a bizottmányi ülésben azt mondta volna, miszerint a csehek vezérei kötelezték volna neki magukat a birodalmi gyűlésbe való bemenésre. Bécs, nov. 18. Albrecht herczeg tegnap Andrássy gróffal nyílt kocsiban jött vissza a simmeringeni mezőről, hol mitrailleusökkel tettek kísérletet. Bécs, nov. 18. Thierst újra Versaillesba várják. Prága, nov. 18. Cseh körökben izgatnak a mellett, hogy helyeslés fejeztessék ki a cseh lapoknak az orosz iránti barátságos magatartásáért. Berlin, nov. 18. Ide jött hírek remélni engedik az egyesítési mű sikerültét. Azt hiszik, hogy a keleti zavarok és a délnémet népbeni mozgalom oly hatalmas befolyással lesz Bajorországra, hogy még a birodalmi gyűlés összeülése előtt várható a szerződés megkötése. Egy itt keringő hír szerint Páris bombázása már megkezdetett. Berlin, nov. 18. A választások itt a haladó párt javára ütöttek ki. Jacoby nagy többséggel megválasztatott. Sok ultramontán bukott. A volt elnök Forckenbeck 5-ször választatott meg. Berlin, nov. 17. A bajor király egészségi szempontból visszautasítá a Versaillesba szóló meghívást. A württembergi miniszterek új utasításokkal mentek a porosz főhadiszállásra. Az a hír, hogy a király főhadiszállása Fontainebleauba tétetik át. München, nov. 18. Erhardt polgármester hivatalosan jelenté, hogy Bray miniszter jelentése szerint az egyesülési mű a legjobb folyamatban van. A hivatalos jelentést rövid időn várják. Nürnberg községi tanácsa egyhangúlag elhatározá, hogy kéri a királyt, hogy az egyesülési munkájat terjesztessék az új kamara elé. Genf, nov. 18. Dolet a poroszok megszállották. Napóleon állítólag Arenenbergbe költözik. A 12-ről kelt párisi lapok egy rendeletet tartalmaznak, mely szerint csak ló, öszvér és szamár hús adatik. Hamburg, nov. 17. Napoleon franczia fogoly tisztek segélyzésére a Behrend bankháznál 1 millió francot utalványozott. London, nov. 17. Odo Russel jelente az államtitkárnak, hogy Bismarck többször elfogadta. A fegyvernyugvás kötésére vonatkozó alkudozások lassan haladnak, mert a béke praeliminarék, melyek alapján folynak az alkudozások, csak a toursi kormány helyben hagyását nyerték meg. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, nov. 18. — Udvari hir. A belügyminiszer bejelentette a főpolgármesternek, hogy a király jövő szombaton 8 órakor a postavonattal Bécsből elindul, s vasárnap reggel érkezik Pestre. A szolgaszemélyzet már ide érkezett. A Félegyházán állomásozó pests a 112-ik honvédzászlóalj, e napokban kapta meg zászlója szalagát, Károlyi Edéné, Kornis Klarissa grófnétől, mint zászlóanyától. A két szalag nehéz vörös bársony, (két nagy aranybojttal.) Az egyik szalagon aranybetűkkel kör. fölirás: „Lobogj dicsőn,hazáért, szabadságért!“ ez alatt gyönyörűen kivárva diszlik az ország czimere. A másikon színes aranybetükkel: „Károlyi Kornis Klarissa grófné, a pest-solti 2-dik honv.zászlóaljnak 1870.“A szalag végén gf Kornis és Károlyi családok czimere. Az egész igen izlésteljesen van kiállítva megfelelőleg rendeltetésének. — A zászlószentelés napja még nincs meghatározva. — A „pesti polgári kör“-ben vasárnap nov. 20-án d. u. 5 órakor Maszák Hugo a festészeti iskolákról fölolvasást tart. — A barsmegyei gazdasági egyesület folyó évi dec. 2-án d. u. 4 órakor Léván, saját szállásán, igazg. választmányi ülést, december 3-án d. e. 10 órakor pedig ugyanott évi rendes közgyűlést tart. Az elnökség helyett: Pólya József ex titkár. — Servais, Liszt Ferencz egyik legtehetségesebb tanítványa Pestre érkezett, s hoszszabb ideig fővárosunkban fog tartózkodni. Servais fia a világhírű gordonka művésznek, ki régebben a nemzeti színházban is nagy tetszés mellett hangversenyezett.