A Hon, 1870. november (8. évfolyam, 264-288. szám)

1870-11-01 / 264. szám

melléklet a „Hon" tol-ik számához. lyukban tárgyalni. Mihelyt elég tárgy lesz a központi bizottság összeül és azután tartható csak nyilvános ülés, e szerint a jövő ülés a szo­kott módon közhírré fog tétetni. Ülés vége 1 óra 40 perczkor. A metzi capitulatio. A „Staatsanz.“ írja: Augusztus 18-án volt a király vezetése alatt a három napi csaták utol­sója befejezve, melynek következtében Fran­­cziaország f­őhadserge Bazaine vezénylete alatt visszavettetek Metz erődei közé. — oct. 18-án, épen két hónap múlva, kénytelen vett a tanagy a II. hadtest szigorú cernirozása következtében első hadsegédét a capitulatió megkötésére nézve meghatalmazni, mely oct. 27-én reggel alá is íratott. Ezen kilenczheti ostromzár három időszakra osztható. Az első kezdődik a három napi csa­tával, mely a Mosel mindkét partján folyt és a sedani fegyverletétellel végződik. A második időszak septembert foglalja ma­gában, — kezdődik a noissevilles-i nappal és végződik azon napon, midönt Bazaine közzé téve a strassbourgi capitulatiót. Ez időszakba esnek a sept. * 22. és 23-ai pertre-i és mercy-le-haut-i ütközetek/A strassburgi capitulatióig egy ki­töréstől lehetett tartani délre e vár felmentésé­re ; — annak eleste után azonban a metzi se­regnek semleges földre leendő kitörése meggát­­lására ocl. 1-én csapatelhelyezések történtek. És itt kezdődik a harmadik időszak, mely oct. 2-án és 7-én St.Reny és Woissynál vívott csatákat foglalja magában. Miután belátta Bazaine, hogy az ostromzárt egy oldalról sem lehet áttörni, semleges területre menekülni an­nál kevésbé, még csak azt kellett tekintetbe vennie, hogy minő előnynyel bírna Francziaor­­szág helyzetére nézve, ha Páris felé egy elke­seredett kitörést kísérlene meg, — de itt meg kellett maga előtt vallania, hogy a 9 heti os­tromzár alatt a fővárosnak a legnagyobb szol­gálatot tette az által, hogy attól egy tekinté­lyes ellenséges serget tartott távol. A katonai becsület meg van mentve: egy ke­­resztültörés, ha sikerül is, csak új áldozatokat kívánt volna, mert Bazaine sérge folytonosan üldöztetve, Páris közelében két tűz közé lett volna szorítva. Mindezen körülmények annál inkább mentik Bazainet, mert minden összeköt­tetéstől el volt vágva — szárazon és vizen, és oly helyre volt bezárva, mely 3 hóra 20,000 ember számára volt ellátva eleséggel s kényte­len volt 9 hétig nyolczszor ekkora hadserget élelmezni. Német részről a metzi capitulatió egy uj ba­bérlevél a 2. hadtest dicskoszorujában, melynek törénetében már is Spicheren, Mars­al Latour és Gravelotte fel vannak jegyezve, oly eredmé­nyek, melyeket kelet-poroszok, pomernek, bran­­denburgiak és szászok Summer­landwehr zász­lóaljaival együtt vívtak ki Frigyes­ Károly ve­zérlete alatt. A capitulatió által haderőnk nagy ré­sze újból mozgósítható lett, minek következtében az el­­lenségnek a haderőgyűjtés megnehezittetett és a netalán­tán külföldről jövő segély csirájában elfojtatott, és igy Metz 318 évi franczia birtok­lás után újból német kezek közé került, mely mint a Mosel-vonal főpontja, katonai és straté­giai szempontból szerfelett fontos. Gambetta Favrehoz, Gambetta Jules Favrehoz a következő levelet intézte: Mi a két léghajópostán Mochet és Keratry által az oct. 8 és 13-ai párisi események felett kaptunk tudósítást. Azok leirhatlan benyomást tettek minden vidéken és az itteni diplomatiai testületnél élénk izgatottságot okoztak. Két nap alatt Thiers megérkező­­re számíthat ön. Itt van B o­u r­b­a­­­k­i, ki híreket hozott nekünk Metzből, hol még 90.000 emberünk van, kik folytonos harczban állanak, hogy az őket körülzáró tekintélyes had­erőket feltartóztassák. Bourbakit itt magasztalják. Károly Frigyes herczeg ki már meggyógyulhatott betegségéből, a neutebateau-i project sürgönyei szerint Páris alá ment. Ellenben brüsseli táviratok biztosan állítják, hogy még most is nagyon beteg. Da­czára a poroszok vakmerő elhaladásának, da­czára Orleans ellen vállalatuknak, ügyeink jó fordulatot látszanak venni. Ha a csapatszállítá­­sok, melyeket várunk, és melyek már útban vannak, a kitűzött időben megérkeznek, a hol­­gok állása csakhamar megváltozik. Lyon egészen nyugodt, minden fogoly szaba­don bocsáttatott. Daczára a mühlhauseni hadmű­veleteknek, Cambriels­nek Belfort és Besancon közti állásában marad. Besancon teljesen védel­mi állapotba lön helyezve és mint ön­ tudja,tenge­részeti tüzérség által van megszállva.Általában a tengerész tisztek jó sok megbízatásban része­sülnek, így állnak a dolgok általában. Meg va­gyunk győződve, hogy önök élenállásának vá­ratlan meghosszabbítása és a departementek mind tekintélyesebb mérvű készülődései a hódí­tókat rosz hangulatba fogják ejteni és kezdik elcsüggeszteni. Európa részvéte mellettünk látszik lenni és Oroszország és Anglia részéről kilátásba helye­zett közvetítési hírek, mind több alapot nyernek. A háborút Poroszország ellen makacsul kell foly­tatni, csak akkor fog kitűnni, hogy a háború foly­tatása részéről csak az eseteket teszi kéteseb­­bekké. Számos küldeményeket küldünk önökhöz, tehát nem a mi hibánk, ha nem kapnak tőlünk gyakrabban tudósítást. Testvéries üdvözlettel Leon Gambetta. Legújabbak. Berlin, oct. 29. Magán­levelek szerint már oct. 25-én útban volt Páris felé a Metz előtt álló pommerni hadsereg 4-ik osztálya. Berlin, oct. 29. A Staatsanzeiger Metz capitulatiojáról beszélve végül ezt­ mondja: Győ­zőinknek megvan az az öntudatuk, hogy a ki­vívott várral Németország jövendő védelmének nyögött fele legerősebb végvára és kitűnő béke­­biztositék nyeretett meg. Berli­n, oct. 30. Moltkenak gróffá tételének ide érkezett hire a megelégedés élénk nyilatko­zataival fogadtatott; beszélik, hogy Blumenthalt báróvá fogják tenni; ma reggel hálaisteni tiszte­let tartatott dicsénekekkel és ünnepi beszéddel. Pietrix rendőrfőnök Wilhelmshöhébe érkezett Berlin, oct. 30. Hivatalos katonai hírek: Augusta királynőhez Homburgha oct 29. Az a nagy esemény, hogy most az a két ellenséges sereg, melyek júliusban velünk szembe állottak volt, fogságban van, arra birt engem, hogy sere­geink mind­két parancsnokot, Fritzet és Frigyes Károlyt tegnap táborszernnagyokká tegyem. Ez első ilynemű eset házunkban. Vilmos, Hamburg, oct. 30. Az a hir, hogy Metz­ből 20.000 foglyot az elbei herczegségek felé visznek. München, oct. 30. Bajorországba 19.000 fogoly jő Metzből. Lille, oct 30. Thiers oct. 28. és 29-dike közti éjjel érkezett Párisba és azonnal tanácsko­zott Favre-al, Trochyvel, Aragoval és Ferryvel. Luxemburg, oct. 30. Belgiumban Metz átadását a wilhelmshöhei és Bazaine közötti al­kudozásokkal hozzák összeköttetésbe; ezzel el­lenkezőleg azt constatálják, hogy Bazaine nem volt többé sergének ura. F­l­ó­r­e­n­e­z, oct. 30. Visconti Venostábon Brassier de St. Simon az északnémet szövetség követe tett egy előleges bizalmas kérdést, III. Napoleon és családjának Elba szigetére való át­helyezése iránt. A császárnak a háború tartama alatti internálásáról is van szó, de ő azon óhaját fej­ezé ki, hogy szeretné a szigetet állandó tar­tózkodási helyéül választani. F­­­ó r­e n­c­z, oct. 30. A spanyol jelöltségi kérdés novemberben fog Madridban véglegesen megoldatni, erre vonatkozó jegyzéket várnak a hatalmakhoz. Genua, oct. 30. Garibaldi fia Ricciotti Besanconba ment. A római banknak az olasz­­szal való fusiójával egyelőre felhagytak. — A Francziaországból való marhaszállkás betilta­tott Róma, oct. 30. A „ Collegium Romanum” kérdése megoldatott. A jezsuitáktól megvonatott a nevelésbe való minden beelegyedés. Torlonia herczeg a pápának 50,000 frankot ajándékozott. London,­­oct 29. Az orleanisták czélja Francziaországban az, hogy Aumale herczeget a köztársaság élére állítsák. A londoni lapok Metz capitulatiója által a békét nem hiszik kö­­zelebbnek. Brüssel, oct. 31. Thiers Párisban van, s áthozta a porosz feltételeket a fegyverszünetre. Ezek: a Pámba való bevonulás s a terület át­engedésének helybenhagyása. Bizonyos, hogy a párisi kormány e feltételeket elveti. Az „Independance beige“ következő hozzáin­tézett levelet közöl: A nemzeti védelem kormányának delegátu­­sához Brighton, oct. 26. 1870. Uram! Nem hiszem, hogy a­ nemzeti védelmi kormány által kötött kölcsön soliditását kétség­be lehessen vonni. Ily adósság minden jó francziára nézve szent­nek kell hogy legyen és az íb marad mindig, ezen senkinek sem szabad kételkednie. A legerélyesebben kell tehát tiltakoznom min­den oly nekem tulajdonított szándék ellen, mint­ha valaha ily adósságot, mely Francziaország adóssága,vissza akartam volna utasítani. Fogadja stb. — Schneider, a törvényhozó test volt elnöke. Az akadémia ülése oct. 31. Pauler Tivadar értekezik „az észak-német szövetség büntető törvényéről.“ A német szövet­ség új büntető könyve jelentékeny haladást ké­pez a büntetőjog terén. Összesen 29 szakaszból és 370. §­-ból áll, és így jóval kisebb az austri­­ainál, mely 532. és a magyar büntető törvényja­vaslatnál, mely 589 §-ból áll. A törvény érvény­nyel bír a német­ szövetség egész területére, minek következtében a különböző szövetségi ál­lamtestekben érvényben volt bűnt. törvények ha­tályon kívül helyeztettek. A törvény fő jellemvonása az, hogy megtartja a büntetendő cselekmények hármas felosztását és igy határozza meg: b­ü­n­t­é­n­y azon büntet­hető tett, mely halállal vagy fegyházzal; vét­ség mely 5 éven aluli fogsággal (Haft) vagy 50 tallérig terjedhető pénzbüntetéssel, kihágás, mely 50 tallérnál kevesebb pénzbírsággal bün­­tettetik. Az osztályozásnál tehát a büntetések a mérvadók. (A büntetendő cselekvényeknek, bűntényekre és vétségre, tehát csak két osztályra osztása csu­pán a st. marinoi köztársaságban található.) A halálbüntetés fevétel által, és a nyilvános­ság kizárásával történik. És e tekintetben is nagy előhaladást mutat a porosz büntető törvény­nyel szemben. Ugyanis, míg a porosz 11, addig a szövetségi büntető törvény csak 2 bűntényt sújt halállal, a. m. a gyilkosság és felségárulás súlyosabb eseteit. A fegyház kényszer­­­munkával van egybe­kötve és élethossziglani vagy időleges büntetés lehet. A várfogság szintén élethossziglan vagy 15 évi lehet. A pénzhamisításnál nem tesz különbséget bel­vagy külföldi pénz között A kimondott büntetések azok nagysága sze­rnn 30, 20, 15, 5 év alatt évülnek el. Párviadal várfogsággal büntettetik. Az alaki bűnhalmazatra nézve a legsúlyosabb bűntény büntetését szabja, az anyagi bűnhalmazatra szintén így, de fokozva. A bűnpártolást külön bűnténynek tekinti. A közerkölcsiség ellen elkövetett bűntettekre sokkal enyhébb büntetéseket szab, mint a porosz bűnt.­törvény. De annál szigorúbban sújtja köz­­tisztviselők által elkövetetteket. A szabadságo­lási rendszer és az enyhítő körülmények elfoga­dása valamint azon körülmény által, hogy a ne­vezett törvény 10 particuláris törvényt szorított ki, a büntető­jog terén nagy lendületet fog esz­közölni. Jeles értekező­ értekezése befejeztével lelkes éljenekkel fogadta. Ezután Toldy Ferencz tett következő indít­ványokat : "Találjon módot az akadémia a tudo­mányok terjesztésére eredeti tudományos ma­gyar munkák szerzése vagy külföldiek fordítása által. Az akadémiai egységes szellem fejleszté­sére tartassanak külön önálló összes ülések ha­vonként egyszer. Indíttassák egy irodalmi folyó­irat. Ez alapos és hosszas igazolással előadott három indítvány éljenzéssel találkozott. Az utolsó indítvány azonnal el is jön fogadva. A két első pedig Csengery felszólalására az osztályok által választandó 3—3 tagnak adatik ki véle­ményezés végett. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, oct. 31. — A vértanuk emlékének mind­szent napra kitűzött leleplezése, az előkészüle­tekből ítélve jelentékeny ünnepély lesz. Egyesek és egyletek igen nagy számmal készülnek abban részt venni. Hanem a tornász tűzoltók, (csodála­tos !) még ma este nem tudták, hogy testületileg kivonulnak-e. Úgy értesülünk, hogy a tagok akarnának, de a parancsnokság nem akarja. Nem tesszük fel egy magát „nemzetinek“ neve­ző egylet parancsnokságáról, hogy magát ellen­tétbe helyezni kívánná tagjaival és a nemzeti érzelemmel.­­• A halottak napja alkalmából még egyszer emlékezetébe hozzuk a pesti nép­­kör tagjainak, hogy a­kik a kilenc­ vértanú szobrának leleplezésére indulandó menethez a népkör részéről csatlakozni akarnak, fél 2-re d. u. a kör helyiségében szíveskedjenek megjelen­ni. — Ugyanez alkalomból a Budapesti 1848/9. honvédek a megyeház udvarán találkoznak s on­nan együtt indulnak a ferencziek terére. — Mosonyi Mihály a „Szép Ilonka“ és „Álmos“ operák szerzője, a pesti zenevilág kö­zben a legnagyobb tekintélyek egyike, ma d. u. 4 órakor tíz napi betegség után megszűnt élni. Valami két hete még Szegszárdon járt Lisztnél, s onnan visszatérve esett azon súlyos betegségbe, melyből föl sem lábadt többé. Halála nemcsak a hozzátartozókra és barátaira, nemcsak a hazai zenére, hanem az egész zenevilágra érzékeny veszteség, mert ő jelentékeny állást vivott ki magának a zeneirodalom terén, s a világ első zenekapacitásaival Liszttel, Wagnerrel, Bülow­­val stb. a legszorosabb barátságban állt, kiket bizonyára érzékenyen fog érinteni e gyászhir. — Budad város adója 1870-re követke­zőleg áll: Telekadó 41,933 ft 74 kr.Személyadó 53,766 ft 97 kr. Házbéradó 326,577 ft 68 kr. Jö­vedelmi adó 194,602 ft 36 kr. Összesen 616,880 75 krajczár. — Heimerle Ferencz a honvédelmi mi­nisztérium által engedélyzett honvédtiszti inté­zet tulajdonosa három helyet ajánlott fel a neve­zett minisztériumnak szegény honvédtisztjelöltek számára. — Az 1871-ki budai évi kötségvetés­­b­e­n 50,235 ft 62 kr. van előirányozva iskolai czélokra. — Az orsz. középtanodai tanár­egylet I. szakosztálya jövő csütörtökön nov. 3-dikán d. u. 5 órakor a m. t. akadémia épüle­tében ülést tart, melyben Felsmann József fogja Dr. Heinrich Gusztáv költészettana és olvasó­könyve feletti bírálatát felolvasni. A rá követ­kező kedden nov. 8 án pedig ugyanazon órá­ban és helyiségben a II. szakosztály fog alakuló ülést tartani. — A Kazinczy árvák segélyezésé­hez gr. Károlyi György ötven, s dr. Sennyey Pál ötven forinttal járult. Rónay Jáczint akad. osztálytitkár. — A Beethoven-Ünnepé­l­y decz. 14. 15. és 16-ik napján lesz, következő felosztással: Dec. 14-én Göthe drámája: „Egmond,“ melyben Klärchen szerepét Felekiné játsza. Az előadást Beethoven nyitánya előzi meg, s a felvonáskö­zökben is Beethoventől játszik a zenekar két darabot. Ezen kívül a drámában is van két Beethoven-dal. Dec. 15-kén „Fidelio“ Beetho­­ven operája, ha Balázsné asszony el nem vállal­ja, Carina Anna k. a. fogja „Fidelió“-t énekelni, ki ez ünnepélyre Pestre jő. Florestánt Pauli úr helyett Ellinger úr énekli. — Dec. 16-án nagy hangverseny a reboutban, Liszt Ferencz vezetése alatt. A hangverseny programmja ez: „Beetho­­wenkantate“ Liszttől. Beethoven „hegedű ver­senye,a zenekar kísérettel előadja Reményi, a „IX. symphonia,“ végkarral. Ebben és a kantá­­téban a magán részeket éneklik: Pauliné, Knahlné, Pauli, Schmidt és Kőszeghi; a karda­lokat a budai ének-akadémia, budai dalárda, azonkívül a zenekedvelők Pestről és még szá­mos műkedvelő. A zenei részek a színházi zene­karra vannak bízva, mely annyira meg lesz erősítve, hogy ily nagyszámból álló zenekar még nem lépett föl Pesten. — Pályázati emlékezteté­s. Alulírott fölhívja a pályázni kívánók figyelmét ama pályadijakra, melyeket a Kisfalu­­dy-Társaság 1870-dik évi február 5-dikén hirde­tett. Ezek következők : I. Kivántatika tragédia elmélete. Jutalma ötven arany. II. K i v á n t a t i k b a 11 a d a. Ju­talma húsz arany. A pályamunkák idegen kézzel tisztás és olvashatólag másolva, bekötve- lapoz­va, a szerző valódi nevét rejtő lepecsételt, jel­mondatos levél kíséretében, folyó 1870-dik évi deczember 31-dikéig a társaság titkárához kül­dendők. Megjegyzendő, hogy mind az I., mind a II. számú pályadijért versenyző munkák közül csak az nyerhet jutalmat, mely nem csupán aránylag jobb a többinél, hanem a melynek ön­álló becse is van. Pest, 1870. oct. 27-dikén. Greguss Ágost, titkár.­­ A magyar történelmi társulat november 3-án csütörtökön délutáni 5 órakor a magyar tudományos akadémia Kisfaludy-termé­­ben választmányi ülést tart, mely alkalommal a folyó ügyek tárgyalásán kívül Nagy Imre, Su­­pula Ferencz, Szabó Károly, Thaly Kálmán és Véghelyi Dezső jelentései fognak felolvastatni a Vas vármegyében eszközölt levéltári búváza­tokról. •­ A pesti jótékony nőegylet a f. é. okt. 23-tól nov. 19-ig terjedő 4 hétre, sze­gényei között leendő kiosztásra összesen 2125 ft. 70 kr. o. év. utalványozott, és pedig heten­kénti részesítetteknek 305 ft. 50 krt. — */* éven­ként segélyezetteknek 1443 ft. 20 kr. s végre egyszer mindenkorra segélyezetteknek 377 ftot. Ez alkalommal a választmányi nők 33 új vizs­gálatról tettek jelentést. Az egylet a téli időszak közeledtével ez idén is azon kéréssel járul a fő­város nemeskeblű lakosaihoz, miszerint az egylet által ápolt szegények részére élelmi­szerekben, mint liszt, burgonya, főzelék, stb. ajándékozni szokott segélyt Kochmeister Carolina választmá­nyi taghoz (a korona utcza 22. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek.­­ Az 1849-ben elkövetett honvéd­­gyilkossági bűnügyre vonatkozólag, mely­nek tettesei közelebb ítéltettek el, Jászberény­ből azon meglepő tudósítást veszi a Szegedi Híradó, hogy a bűnperben a meggyilkoltak egyikeül constatált Gracza Antal nem lehetett a két megölt honvédtiszt egyike, mert vannak egy egyének, kik állítják, hogy Gracza Antalt még 1864-ben is látták Hontmegyében. ~A kath. autonómiát szervező gyűlés szerdán nov. 2-án délelőtt 9 órakor ülést fog tartani. — Az esti kiadásunkban említett rendelet a Placetum regiumra vonatkozó­­lag, igy hangzik : Némely határozatok követ­keztében, melyeket az 1869. évi decz. 8-ára összehívott zsinat hozott, és melyek ő Felségé­nek mint Magyarország és társországai királyá­nak jogait sértik, ő cs. és kir. apostoli Felsége méltóztatott f. évi aug. 9-éről kell elhatározásá­éval elrendelni, hogy a királyi szentesítés joga, a jus piaceit regii ismét életbe léptettessék,s hogy a kormány erre nézve a szükséges intézkedéseket megtegye. Van szerencsém excellentiádat erről értesíteni azon megjegyzéssel, hogy a római zsi­nat és pápa ő szentsége semminemű határozatai és rendeletei mindaddig ki nem hirdethetők és szét nem küldethetők, mig csak a kormány elé nem terjesztettek s mig ő Felsége azok kihirde­tését és szétküldését jóvá nem hagyta. Meg va­gyok győződve, hogy excellád hazafias kötele­zettségének tartandja ő Felsége eme magas ren­deletének exclád püspökség­ (érsekség)-ében minden alkalommal érvényt szerezni és gon­doskodni fog arról, hogy a római zsinat és pápa ő szentsége azon határozatai és rendeletei, me­lyek a kir. szentesítéssel ellátva nincsenek, ki ne hirdettessenek. Fogadja stb. Zágráb 1870. aug. 26. Rauch b. s. k. — Medvevadászat a város köze­pén. A „Győri K.“ írja: Múlt csütörtökön este azon hir terjedt el, hogy egy medve tánczoltató­­nak medvéje elszabadulván, a tűztorony melletti Wagenpfahl-féle ház udvarába menekült be.­­ A ház elé temérdek nép gyűlt össze, s a kapun senki sem mert bemenni, sőt a házbeliek is any­­nyira megrémültek, hogy a kaput kinyitni egyik sem merészelte, végre is 12 bátor városhajdu és néhány bakter jött a megrémülteknek segítségé­re, s az ajtón, mely különben is nyitva volt, ki­húzott kardal vonultak be, hadonázva a sötét­ben, s keresve az irtózatos vad állatot. Egyszer­re tompa nyöszörgés hallatszik, és egy fekete állat surran a hadakozókon át, az utczán pedig vad orditás hangzik: Jön a medve!“ É­s utcza neki, rohan a néptömeg, s velük a fekete állat. Végre is kitűnt, hogy a rémületes fenevad nem volt egyéb mint egy fekete kutya. — Egy vak koldus ép szemmel s vele együtt vezetője, egy fiatal csaló, kik a koldulás ürügye alatt tolvajlással is foglalkoz­tak, — kerültek legközelebb a hűvösre Debre­­czenben. Ezek csaknem fél Magyarországot be­járták, ahol tehették, mindenféle gazságokat el­követve. Legközelebb Debreczenbe kerültek, de itt egy értékes tajtékpipa eltolvajlásán rajtavesztettek.­­ Elfogatásuk alkalmával ta­láltak a vezetőnél 26 ftot továbbá egy úti levelet a derecskei bíróságtól kiállítva, me­lyet a két csaló azon állítására adott ki az otta­ni bölcs tanács, hogy őket Debreczenből jöttek­­ben, egy lovas katona megtámadván, eredeti út­­levelöket elvette. Megjegyzendő, hogy az állító­lagos vak szeműnek semmi baja sincs és a fia­tal vezetővel egy keresetre dolgozott. Az öre­gebbik Weinstok Dávid, mándoki születésű, a fiatalabbik pedig Meiman Simon, Lembergből való izraelita.­­—■ A­­közlekedési minisztérium Barcsay Ágostnak a következő vasútvonalak előmunkálataira adott engedélyt: N.-Szebentől Alvinczig, N.-Szebentől a vöröstoronyi szoroson át az ország határáig, végre Szebentől Fogarason és Feketehalmon keresztül Brassóig s innen a hodrói szoroson át egész a magyar és oláhor­szági határig, hol az oláh vasutakhoz csatlakoz­­hatik. —A z orsz. m. gazdasszon­yok kiállí­tásán a kiállítók között aranyat nyertek: Morzsányi nővérek, Nádasy Ferencz, Kralovánsz­­ky Komáromból, Návay Constantin, Böhm Au­guszta Hollán Ernőné, Schmidt Erzsébet Duna­­penteléről, Liszy Istvánné, Orsz. M. Gazdasz­­szony egylet árva intézete, Nyerti István Pozsony­ból, Pecz Ármin Kasza Jósefné, és Ohm. Ezüst tallért nyertek: Stetina Ilon, Grohmida Tóni, egyleti növendékek, Ágományi kisasszo­nyok, Szalay Zsuzsánna, Birkenstein Magdolna, az Orsz. m. Gazdasszony egylet Árvaintézete. Egy ezüst forintot a Győri nő­egylet. Aranyoklevelet nyertek: Kopp Pau­lin, Nádasdy Teréz, Kralovánszky Gizella, Dam­janich Jánosné, Sárkány Ferenczné Komárom­ból, Budai nőképezde több növendékei: Návay Konstantin, Meyer Anna, Meyer Irma, Glau An­­talné, Pollák Julia, Illésy Györgyné, Munczel Hedvik, Vednár Hermina Cserhalmay Ferenczné, Simig Istvánné, Schmidt Erzsébet, Dunapentelé­­ről, Liszy Istvánné, Veres Benőné Komárom, Jármay Gusztávné,Rög­er Miklósné,Bartal Ida k. a. Gödöllő, Szilassy Györgyné, Gorove István, Deb­­reczeni kertészeti egylet, b. Vétsey, gr. Degenfeld Imre, Várady Ádám Hunyad megye, Gyrókuti Ferencz, Nagy-Bányai nőegylet, Liptay N. Deb­­reczen, Susich Károly, Varga Lajos, Braun La­jos, gr. Bethlen szül. Mikó úrné, Cseremiszky Miklósné, Zákó Olga Tapolczáról, Gobóczy Ká­­rolyné, Muraközi Lászlóné, Hernberg Sándorné, Frank Józsefné, Szathmáry Károlyné. Ezüst oklevelei: Győri nőegylet, Kopp Anna Köl­­ber Ilka,Sárkány Ferenczné,Reusz Rozália,Budai nőképezde több növendékei, Latner Alexandra, Batyay Mari, Mandel Ignáczné, Szalay Zsuzsá­­na, Friedel József, Strandy János, Herczberg Sándorné, Vida Jolán, Nérei Ferenczné, Palayi Cornélné Komárom, Baróni Angyalné Komárom, Kralovánszky István, Cseremiszky Miklósné, Birhaustein Magdolna, Cserhalmay Ferenczné, Liszy Istvánné, dr. Stessel Szeléről, Fleischman Emilné,Mark Ferencz, Reviczky Isabella, Csukás József, Szathmáry Károlyné, Vida Károlyné, Glacz Antalné, Kramallin József Bonyhádról, Landauer Ede, Gavenda Terézia, Nyomárkay Oszkárné, Grünn Jánosné, Veres Benőné Ko­márom, Rózer Miklósné, Balog Imréné, Jani­­csek Mari, Jármay Gusztávné, Hollán Ernőné, Stellan Lipótné, Schmiedt Aranka, Eggenhoffer és Zvollinszky Aladár és az országos magyar gazdasszony-egylet és a leánynevelő intézetből Blasznovszky Berta, Homolya Tóni, Stetina Ilon, Széchényi Mari, Bozóky Vilma, Grob Gi­­zela, Rákosi Gizela, Tury Veron, Palkovits Pepi, Brüller Ida, Laki Kati, Odor Lujza és Bojegán Tóni. — Ez is budge­t-a­da­t. A pénzügymi­nisztéri­um rendkívüli költségrovatában a bereg­szászi pénzügyi igazgatóságnak Ungvárról Be­regszászra való átköltözésére, nem kevesebb, mint 10,000 ft. van előirányozva. Ennyi pénz­zel átköltözhetett volna egész Ungvár akár Je­ruzsálembe is. —rElőre felhívjuk olvasóink figyelmét ... - » .­­ . .--I. — I !■ I I I Curiel A. H. varrógép-gyárának jeles készítmé­nyeire, melyeknek részletesebb leírását az illető árakkal együtt lapunk hirdetési rovatában fog­juk közölni. Budai várszínház. Kedden november 1-én adatik: Szökött katona eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Szerdán adatik: Z u á v o k Operette Nemzeti színház. Pest, kedden, november 1-jén, Don Juan, vagy: a kőszobor vendég. Opera 2 felvonásban. A Beleznaykertben magyar daltársula naponta előadást tart. A szüneteket magyar nép­zenetársulat tölti be. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­sulata és Bunkó Feri népzenéje. A Hon távsürgönyei. (Eredeti sürgönyök.) Brüssel, oct 31/Marseillei jelentések szerint az Alhambra clubban Cambriel tábornok és Gambetta, mint árulók halálra ítéltettek. Azt ha­tározták, hogy Marseille Francziaországtól elsza­kítandó és önálló köztársaság alakítandó. A bel­ga városok élelmiszereket küldtek Metzbe. Con­­statáltatik, hogy Bazaine nem volt már ura hadseregének. A ka­pitulatiót Changarnier tbnok kötötte meg. Berlin, oct. 31.* A Napoleon lakhelyének változtatásáról szóló hírek alaptalanok. — Blu­menthal tábornok bárói rangra emeltetett. A me­tzi hadi zsákmány mennyiségét még nem tud­hatni. A „Saarbrücker Zig“ 60 millió hadipénz­tári zsákmányt is említ. Arcueilbe száz meg száz nő jött burgonyáért. Lövéssel fenyegetvén őket, az asszonyok ezt felelék : Lőjetek ! inkább akarunk golyóitok, mint éhhalál által halni meg. Florencz, oct. 31.*Az „Italia“ jelenti: Chi­­gi pápai nuncius nem fogadtatott el a német fő­hadiszálláson. — Napoleon átköltözése végett kérdés létetett a kormánynál. A háború tartal­ma alatt Napoleon internáltatik, ő azonban El­lát kívánja állandó lakhelyül. (Rendes sürgönyök.) Brüssel, oct. 31. Toursi tudósítások jelentik: Metz kapitulatiója a toursi kormányi delegatió­­ra nem hatott nagyon csüggesztőleg, minthogy ez a hatalmak képviselői előtt kinyilatkoztató, hogy Francziaország a legvégsőig folytatni fogja a háborút. Berlin, oct. 31. A semleges hatalmak közve­­­títési javaslatai eddig kizárólag a Constituante egybehívásának kérdésére szorítkoztak. Hírsze­­rint Páris bombáztatása ismét elhalasztatott, minthogy az élelemhiány miatt a város feladá­sának idejét előreláthatni hiszik. Mint mondják, Thiers a Versaillesben 29-ben történt találkozás alkalmával Bismarckhoz azon kérdést intézte: ha várjon egy 20 napi fegyver­szünetet, a Párisba való bemenetelről lemondás­sal, és négy vasútvonalnak Párisba menetele megengedésével — hajlandó lenne-e kötni, ha Mont-Valerie átadatnék a porosz csapatoknak ellen­engedmény gyanánt. A kormány ennek el­fogadása esetében az azonnal egybeü­lendő con­­stituantenak kétezer millió hadi kártérítés fizeté­sét és egy franczia területnek átengedését fogná ajánlani. Bismarck erre kilátásba helyezé a király be­leegyezését az esetre, ha a területátengedésre vonatkozó záradék ingatag jellemmel nem bizánd, é­s azt ajánlá Thiersnek, hogy előzetesen a pá­risi kormány helybenhagyását biztosítsa. Thiers visszatért Párisba. Brüssel, oct. 30.*Az „Echo du Parlament“ szerint Amiensben nagy levertséget idézett elő Metz kapitulációja. Minden áron békét követel­nek. Belgiumból több város élelmiszereket kül­dött Metzbe. Triest, oct. 30.*A „György“ és „Turandos“ éjszak-német hajók a chinai vizeken franczia hajók által elvétettek, és Saigonba vitettek. A japáni kormány intézkedéseket tett, hogy a fran­czia és német hadihajók közti harczot az ottani vizeken meggátolja. Flirencz, oct. 28.*Az „Opinione“ írja: Még mindig valószínűnek tarthatni, hogy a kamara fel fog oszlattatni. A minisztérium azon kérdé­seknek bírálatát, hogy minő garantiák adassa­nak a pápának, és hogy minő viszony létesíttes­­sék az egy­ház és állam közt,­­ majdnem telje­sen bevégezte. A választások alkalmasint nov. 20-kán lesznek. A parlament dec. 5-re vagy 6-ra hivatnék egybe. Versailles, oct. 30 *(Hivatalos.) A Maas mel­letti hadsereg részéről jelentik: A francziák e hó 2- án Le Bourgeb­en, keletre St. Denistől, az ott felállított porosz előőrsöket elűzték. Este­felé constatáltatott, hogy az ellenség igen nagy erővel tartja megszállva, ennek folytán a 2-ik testőrgyalogsági had­s­taly e hó 30-kán megtá­­madá az ellenséget és azt, fényes ütközet után az időközben megerősített állásából kiverte. Ed­dig 32 tiszten 1200 emberen felül vannak mint foglyok kezeink között. A mi vesztességünk még nincs megállapítva, azonban ez sem jelenték­telen. Berlin, oct. 30/ Metz alól egy második po­rosz hadtest útban van Páris felé. Frigyes Ká­roly hg. holnap követi e hadtestet. — Az összes német fejedelemek, a szász király kivételével, jelen lesznek a Párisba való bevonulásnál. Egy börzei távirat lázadásról tesz említést, mely állítólag Párisnak több külvárosában történt vol­na. Ugyanott az élelemhiánynak jelei kezdenek mutatkozni. BÉCS, oct. 31. (Estibörze.) Hiteltv. 255.50. Éjsz. vasút 2120.50. Államvasut 389.—. 1860-ki sorsj. 93.20. 1864-ki sorsjegyek 116.50. Napo­leondor 9.81.50. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 169.50. Magyar hitelrészv. 78. 50. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút —. —. Franco Hungarian-----■.—. Alföldi vasút —. —. Zálogkölcsön 194.—. Tramway 146.—. An­­glo-Ausztrian 195.75. Galicziai vasút 246.75. Franco 101.—. Népbank —.—. Bécsi bank —. Építési bank —.— Északkeleti------. BERLIN, oct. 31. Cseh nyugati vasút 100.— Galicziai va£t 101.25. Államvasut 213 75. Ön­kéntes kölcsön 91.75. Metalliques 46.75. Nem­zeti kölcsön 55.25. Hitelsorsjegy 86.—. 1860-ki sorsjegyek 76.—. 1864-ki sorsjegy 64.75. Ezüst kölcsön —.— Hitelrészvény 138.75. Bécs 81.75. # Hétfő 68« kiadásunknak vak egy részében jelen­hetett meg.

Next