A Hon, 1871. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-19 / 15. szám
ros kapui előtt, honnan elvakult önhittség dobta a háború fáklyáját békés hazánkba, vettem ujvi üdvözleteiket.Fogadják legforróbb köszönésemet rég ismert hűségük és szeretetök ez újabb sanujeléért. Mint ötven év előtt, úgy most is egyesült bátorsággal csoportosultak a törzsek a német zászló közé a közös hazáért, hogy győzelmesen visszaverjék az ellenséges erőszakot. Hálás érzelmekkel tekinthettem vissza az elmúlt, év végén a német sereg dicső győzelmein, s élénk megelégedéssel emlékezhettem meg azon áldozatkészségről, mely a hon határain túl isoly fényesen bebizonyult, noha nem fojthattam el magamban azon mély bánatot, melyet a szörnyű háború által okozott keserű veszteségek idéztek fel atyai szívemben. Azonban még nem élvezhetjük a véres munka gyümölcsét. Az új év új fáradságot igényel, de a múlt év sikere azon bizalmat kelti, hogy Isten segélyével nem sokára becsületes békét élvezetünk, melynek áldásait az egyesült Németország a biztos nyugalom erőteljes érzetével fogja övezni. Adja Isten. — Versailles, január 3. — Vilmos. — Az árvízveszélyek és jégviszonyokról folytatólag következő közleményt hoz a hivatalos lap: Valamint országszerte mindenütt, úgy a Teljes és Béga folyók árjait is rendkívül megszaporították a közelebbi hosszas esőzések , árvíz romtotta Temesvárnak alacsony fekvésű külvárosit, valamint az Ó-Telekkel szemközt fekvő Béja jobbparti lapályos vidékét is. A Bégának partjai Kis-Topolovecztől, a Tejesé a Tarkos nevű ároktól kezdve lefelé egészen Temesvárig alacsonyak, szintúgy a közben fekvő terület is; e szerint a Béga bal és a Temesobb partja közötti terület közös ártere két fogónak, melyet azoknak majd egyike, majd másika, vagy ha mindkettő áradásban van, egyszerre mindkettő el szokott önteni. Ha a Béga felső vidékéről árvizek öntenek lefelé, a veszély Temesvárt és különösen az Ó-Teek és Ittebe közötti mély fekvésű vidéket fenyegeti leginkább. A Temes folyó hajózható nem évén, nem tartozik az országos költséget gondozott folyók közé; szabályozása azonban, tekintve az általa átfolyt dús, termékeny vidéket, az érdekeltekre nézve igen hasznos vállalatnak tartható. Hakult is 1866. év táján szabályozására egy ársulat, mely országos segélyben is részesült, s költségeinek nagy részétaz ottani kincstári jószágok födezték ; mégis ezen társulat — hir szeint — fölbomló félben van, mert tagjainak egyésze a több évig tartó szárazság folytán a szabályozás költségét fölöslegesnek találja ; remélteti azonban, hogy az idei áradások ezek közt s helyesebb nézeteknek fognak utat törni. A Béga csatorna mentében nem létezik szabágozó társulat Temesvártól lefelé, tehát a Béga tajózható szakasza mentében 1850 óta sok törésezési munka történt olyképen, hogy minden térség a töltést a maga határában egészen elkészítette, de az egész munka kiszámított érékének j4 részét a kormány a községeknek, az magas vízépítési alapból megfizette; ezenkívül minden műszaki előmunkálatok, tervezés, kijeölés, felügyelet a kormány közegei által az érdekeltség minden terhelése nélkül eszközöltettek. Az országos vízépítési alap tehát közel */„ részzel járul a béga-menti védtöltések költségéhez, s mi azon tekintetből történt, m ezt a töltések ajóvontatási útként használtatnak, s némi részben a medernek szabályozott állapotban megfúrására is jó befolyással vannak. Mindamellett az adig létesített töltések még elégtelenek olyendkívüli víztömegek korlátban tartására, mik a legközelebbiek valának. Maga a csatorna, mint olyan (ámbár keletkeésénél fogva inkább egy természetes folyó szaályozott medrének tekinthető) eddig a kormánytal tartatik fenn, s a közeli Temes folyóval kép van combinatióba hozva, hogy kis vizálisnál ettől nyer a kis kastélyi tápcsatorna utján hajózásra elégséges vizet, nagy vízállásnál peig fölösleges vizet a topoloveczi árapasztó csalina segítségével szintén a Temesbe ereszti le, is azonban csak ez utóbbi folyónak kis vízálláskor sikerül teljesen, s a végből, hogy máskor sikerüljön, a Temes ágának szabályozása, s Temesváron felül még egy második ár apasztósatorna, valamint a topoloveczinek bővítése olna szükséges. A kastélyt tápvíz - beeresztő zsilip kezelése iánt a legutóbbi árvíz alkalmával az érdekeltekétt azon, a „Pester Lloyd“ január 14-ei szálában is közölt gyanú támadt, hogy e zsilip magas vízállás idején is nyitva tartatott azon oltól, hogy a Temes medrén létező, s az árvizek átal megrongált vizszoritó gátakon, melyek fön■ kormányt illeti, a szükséges kijavítást érezni lehessen, s a zsilipnek állítólagos nyitatartása okozta volna a Béga vizének túlságos elszaporodását és a töltéseknek kiszakadását Temesvárnál, úgyszintén Giroda, Öjfény és Ó- Celek helységeknél. Ezen hiedelem csak helytelen értesülésből zármazhat, és a zsilip nyitvatartására vonatkoó állítás határozottan valótlan. A kastélyi zsilip kezelésére nézve ugyanis azon szabvány szolgál a kezelőknek zsinórmérékül, hogy a tiltók nyitva tartandók, ha a Béga sztükre Kiszetónál nem magasabb 372—4 lábnál a semes pont felett, és lezárandók, ha a viz zen magasságon túlemelkedni kezd. Deczember 1-től 9 ig a Béga vize Kiszetónál sem állott magasabban 2' 10"-nél, a zsilip tehát lyitva volt, decz. 9-én a viz hirtelen áradásnak idulván, a viz d. e. 10 órakor lezáratott, mielőtt a, viz 4' magasságot elért volna; ezentúl pedig rep. 26-ot, midőn a vizrovás 2‘ 6' mutatott, s ennélfogva a zsilip tiltója fele magasságra megnyitatott, kivéve, a zsilip egész deczember folytán árva tartatott, ámbár a viz némely napon 4'-on tul is állott. December 28-tól illetőleg 30-tól ezdve mind a Béga, mind a Temes apadásnak adott, és az előbbinek vize 31-én már csak 3' '-en állott, s a kastélyi zsilip mégis, épen azon tkintetből, hogy az ó-teleki töltésszakadások ijavittatását könnyebben eszközölhessék, zárva aggatott, és január 1-jén, midőn a vizrovás 2' "-et mutatott, csakis félig, 1 2-án pedig égésen megnyittatott,és f. hó 10 ig terjedő tudósítóik szerint nyitva tartatik, mivel mind a két dlyónak vize folytonosan apadásban volt. Noha pedig a föntebbi adatok megbízható fázisból származnak, a közlekedési miniszter t agyaséltósága, az álhírek által némi izgalomba azott éredkeltség további megnyugtatása kedve- V® "" ’ '------------- ----- "---------- Esküdtszéki tárgyalás. Január 19-én. (Deutsch Mór, Áldor Imre ellen.) A bíróság következő tagokból áll: Sárkány Józs, Paizs Andor és Bellágh István. Az esküdtek következők(Zsiffák János, Guba József, Baumann Jakab, Eckermann Ede, Hunfalvy Pál, Dr. Buleman Gyula, Bernáth Károly, Szilberszky Károly, Kuny József, Almássy József, Suhajda György és Deszkás Gusztáv. Póttagok : Ertner Zsigmond és Dobos József. A vádlott személyesen megjelent és Dr. Füzesséry által védelmeztetik. A vádló nincs jelen, hanem Dr. Mándl Pál által van képviselve. A vádlevél olvastatván a következőket foglalja magában: Deutsch Mór vádlevelének lényege következő: A Magyar újság 255-ik számának „Napi újdonságok“ rovatában s jegy alatt „Hallatlan botrány“ czimü újdonságban a következő sértések foglaltatnak Deutsch Mór ur ellenei. Deutsch Mór a juri előtt azt az orczátlan vallomást tette. 2. A Vértessyvel létező szerződést eltitkolta. 3. Criminális keresetet indít a magát nyíltan csalással vádló Deutsch Mór ellen. 4. Deutsch Mór czinkos társává válni. 5. Tisztességes ió ily kezekben levő firmával nem fog ezentúl érintkezni. 6. Hogy a közönség is megvonja pártfogását tőle. 7. Kételkedni a magyar közönség morális érzületében. 8.Legközelebb nehány érdekes stiklit fogunk közölni. Ezen rágalmas czikk szerzőjének Áldor Imre vallotta be magát, s ezáltal becsületsértés és rágalmazás bűnét követte el. Kéri azért méltóztassék Áldor Imrét az 1848-iki 18. §. értelmében hat hónapi fogságra és 300 frt pénzbírságra elitélni. Felolvastatott az incriminált czikken kívül egy nyomtatott körözvény, mely nem foglaltatik ugyan a vádlevélben, hanem csak mint bizonyság szerepel, miután nincs bebizonyítva várjon Áldor irta-e ezen körözvényt. Tanuktul a vádló részéről Ballagi és Halász Imre, kik ellen dr. Füzesséry kijelenti, hogy tanukul nem fogadhatja el, mivel egyik tanú a vádlott politikai antagonistája lévén elfogult lehet vádlott iránt, a másik tanú pedig szintén tagja lévén a Deutsch testvérek féle részvénytársulatnak szintén érdeke forog fenn a vádló javára bizonyítani. Dr. Mandl Pál kívánja a tanuk kihallgatását. Mielőtt az megtörténnék, felolvastatott a Vértessy és Deutsch közti szerződés. A tanuk leteszik az esküt. Ballagi Mórhoz következő kérdések intéztettek : Ismeri e a Vértessy és Deutsch közt létrejött szerződést? Ismeri. Tanú ur a Deutsch-féle vállalat elnöke. Átadatott-e Deutsch által a tanú urnak a Vértessyvel kötött szerződés. Nem. Mikor adta által Deutsch e vállalatot? 1868-ban. A vállalat átadása és a Vértessy urnak történt felmondás közt mennyi idő telt le ? 2 év. Vértessy a felmondás következtében pert indított a vállalat ellen, mely azzal végződött, hogy a vállalat 800 írtban elmarasztaltatott. Dr. Mandl kérdi a tanút, javult e a lap, miután"Vértessy visszalépett a szerkesztéstől. Tanú állítja, hogy kétszeresen javult. E nyilatkozat ellen Füzesséry kérdi a tanútól, mennyi előfizetője volt a Magyarország és nagyvilágnak Vértessy visszalépése előtt és után. E kérdés nem lévén fontos, nem vétetik figyelembe. Áldor felemlíti, hogy a Deutsch-társulat nem tartották épen rész szerkesztőnek, mert kérték, hogy a Képes Világ szerkesztése iránt két hét alatt nyilatkozzék , miből kitűnik, hogy a második vállalat szerkesztőjének meg akarták tartani. Ballagi kérdi, vájjon szándékkal titkolták-e el a szerződést? Erre Ballagi kielégítő választ nem adhat. Füzesséry kérdi: ki fizette a 800 frtot. Ballagi erre nem akar felelni. (Derültség) Elnök azonban felszólítja, hogy nyilatkozzék. Ballagi kinyilatkoztatja, hogy a 800 frt rájuk lévén diétálva, ők fizették ki ez összeget Vértessynek. Paizs Andor és Bellágh István kérdik tanútól,hogyan történhettek,hogy Deutsch Mór vonatott felelősségre és mégis a vállalat fizetett 800 frtot. Ballagi erre azt mondja, hogy tökéletesen megvannak elégedve Deutsch úr működésével és nem vonakodtak ez áldozatot hozni. A második Tanú Halász Imréhez következő kérdések intéztettek: Tanú úr tagja lévén az irodalmi jurynek, ismeri-e a Deutsch és Vértessy közt létrejött szerződést?Ismeri.Az irodalmi jury elmarasztalta a válalatot 800 forintban. Minő incidens alapján tette azt ? Válasz : nem jogi alapon, hanem méltányosság útján marasztalták el a vállalatot. Az öszszeget is csak privát belátás szerint határozták meg nem támaszkodva a szerződésre. Vádlott kérdi a tanút: Hogyan szerepelt Deutsch a perben? Válasz: Mint privát egyén. Vádlott: E szerint ellenmondás van a két tanú vallomásában, miután Ballagh úr azt állította, hogy mint a társulat képviselője szerepelt a perben ? Ballagi azt a megjegyzést teszi, hogy a Deutsch és a vállalat közti viszony nem tartozika tárgyhoz, s csak az forog fen, mi indította Áldort a Deutsch elleni nyilatkozat írására. Dr. Mandl : Megvolt-e elégedve Vértessy a hozott ítélettel? — Tanú : Határozottan nem emlékezik rá. A magánvádló ügyvéde védbeszédében elmondja, hogy midőn vádlott ellen kikel, a sajtószabadságot védelmezi a visszaélések ellen, s ez értelemben nemcsak vádlónak védője, hanem vádlottnak is. Elősorolja a Deutsch-Vértessy ügy főbb pontjait, a jury eljárásával együtt, s hozzá teszi, hogy Vértessy a jury ítéletével megvolt elégedve, addig mig felvette a 800 ftot, azután más hangot pengetett s Deutsch ellen mindent elkövetett arra, hogy becsületében sértse. Nincs a „Magyar Újságnak“ száma, melyben Deutsch jó hire ellen ne jelentek volna meg közlemények. E czikkek írójának Áldor tűnt ki. A tárgyalás további folyamát reggel hozzuk,lamint azon t. ez. adakozók, kik az országuakban írtak alá e czélra adakozási összeget, de még a pénzt be nem fizették, — ezennel tiszteletteljesen felhivatnak, hogy egy részről a gyűjtőiveket a befolyt pénzekkel, másrészt az adakozási összeget az alálirt pénztárnokhoz f. évi martiushó 31-éig beküldeni szíveskedjenek. — A kezelő bizottság nevében Lévay Henrik s. k. pénztárnok. — A francziák is hódítanak. A Drezdában internált franczia foglyok között volt egy nyaka, csinos és rendkívül ügyes tiszt, kinek szép alakja s megnyerő modora előtt sorra kapituláltak a drezdai nővilág szépeinek szivvárai. A tiszt rövid időn don-juani hírnévre tett szert s nagyon veszedelmes ellenségnek tartatott igy fegyvertelenül is. Egyszerre azonban abban hagyá portyázásait s minden stratégiáját egy szép, fiatal és gazdag leány szivének cernirozására forditá. A concentrált támadásoknak, a bókok, szerelmi pillantások gránáttüzeinek az ostromra elő nem készült erőd nem is sokáig állott ellen s már hirdették a hírlapok, hogy X. franczia főhadnagy eljegyzé magának Y. gazdag bankár egyetlen bárdus leányát; a leendő ipa kinyerte a házassági engedélyt s ekkor meg ekkor lesz a lakodalom. Egyszer azután megjelenik a bankár házánál egy nő, egy kis gyermekkel karján, kettővel maga mellett s bemutatja magát, mint X. főhadnagy nejét. — A leány sír, kétségbe van esve, az apa dühöng, a drezdai nők pedig örülnek, hogy a szép főhadnagy, aki mármár privát tulajdonba ment át, ezentúl is megmarad közös tulajdonnak. — Petőfi Sándor egyik ismeretlen költeményét küldték be közelebb Szana Tamásnak, a „Figyelő“ szerkesztőjének. A költeményt 1846 ban írta a költő, midőn egy ízben sorsjegyet vásárolt. Leírja versében, hogy mi mindent fog csinálni, ha a „nagy lutrit“ megüti. „Először is elrohanok Tóth Gáspárhoz nagy hirtelen, s nála levő adósságom egy krajczárig legyittelem“ mondja többi közt, s aztán, hogy minő pompás öltönyt csináltat magának, s végül azzal fejezi be, hogy ha nem is nyer, nyugodtan tűri tovább is, mert megszokta a hideget. — Galambposta. M. Fehler, a galambposta igazgatója beszélt nekem, — így ír a Daily News levelezője 10-ről, — hogy egyetlen egy postagalambbal 30,000 állami okmány és magánlevél érkezett Párisba. Két más postagalamb ez iratokból másolatokat hozott. Három galamb tehát 90,000 sürgönyt szállított. — A iz á r. Obecse víztöltéseit a városi hatóság annyira elhanyagolta, hogy a jéggel zajló Duna kiöntvén, az egész környéket, a város nagy részével elárasztotta. A kár rendkívüli és legsajnosabb, hogy több emberélet is esett áldozatul. — Rövid processus és még valami. Egy jogász adós valakinek egy forintjával. Egy szerdán reggel ez a valaki belép a jogász szobájába, mikor még ez az ágyban fekszik s kéri az egy forintját. „Nincs“ ez a stereotyp válasz. Erre a hitelező leakasztja a szegről az adós téli kabátját és elszalad vele. A turista aztán egy szál salonkabátban fogvaczogtatás és didergés között elmegy a kapitányságig s ott előadja panaszát. A kapitányság azután azt mondja neki szerdán, hogy jöjjön el szombaton. — Szerdától szombatig pedig járjon kabát nélkül, vagy akár mezítláb. Mi gondja arra a kapitányságnak. — Sajtó viszonyaink illustratiójához jellemző vonással járul a T . .-ból hozzánk érkezett következő levél: Az 1869-dik évben a képviselő választási mozgalmak ismertetéséül egy czikk jelent meg a „Hon“-ban, mely a járási főbírónak a választásra gyakorolt befolyását érintvén, a legnagyobb tisztelet, és a tartozó kímélet határára, és lehető szomorú következéseire figyelmeztetett. A czikkíró ezen hírlapi közleményéért, és a humanitásban indokolt figyelmeztetéséért a megyei hatóság részéről kérdőre vonatván, késznek nyilatkozott a főbíró részéről inkriminált állításait kellőleg igazolni, egyébbiránt pedig a panaszló félt az ez ügyben illetékes sajtóbiróság elé utasította. Ezen nyilatkozatára a czikkíró egy, a megyei közgyűlésben múlt 1870-ik év tavaszán, tehát több mint egy év múlva hozott határozatnál fogva a panaszló főbíró nyilatkozata alapján elítéltetett, és czikke, mint a főbiró ellen emelt alaptalan vádaskodás itéletileg kijelentetett, mely sérelmesnek, és illetéktelennek vált ítélet a czikkíró részéről a nagyméltóságú belügyminisztériumhoz felebeztetvén, ott is helybenhagyatott. Közlöm commentár nélkül, ért a minisztériumból egy szakértőt küldött a helyszinére, beható szoros vizsgálattétel végett. Különfélék. — Felhívás. Azon t. sz. ivtartók, kik az 1848-ik, 49-ik években rokkantakká lett honvédek részére felkérettek, hogy hazafias gyűjtések által a kitűzött szent czél elérését elősegíteni szíveskedjenek, — de még eddig az illető gyűjtőíveket a befolyt pénzzel be nem küldték, — va Irodalom, színház, művészet. A Kisfaludy-Társaságnak f. hó 25 dikén tartandó ülésében Rákosi Jenő fogja bemutatni Csepreghy Ferencz „Vízözön“ czimü színművét. — Megjelent a „Concilium-naptár“ 1871-re Rosenzweig testvérek kiadásában, számos immoristikus képpel és bő tartalommal. Iránya megítélhető a czimből. Ára 80 kr. Egyleti és közintézeti hírek. — Pesti polgári kör. Csütörtökön f. hó 19 én este 7 órakor Frei gyula a kör helyiségében (Király utcza 28. sz.) a fővárosi sugárútról fölolvasást tart. Ezen fölolvasásnál nemtagok is megjelenhetnek. — Jóváhagyott alapszabályok. A pesti első leánykiházasító-egylet alapszabályai a belügyminisztérium által jóváhagyattak. — Az országgyűlési gyakornokok testülete Pest városa közgyűléséhez kérvényt nyújtott be, melyben a magyar országgyűlés képviselőháza részéről nyert elismertetését tudomásul vétetni kéri. Farsangi hírek. — Király ő felsége az orvosbál rendező bizottságának küldöttségét is fogadta és megígérte, hogy ha azon időben Budán leend, az orvosbált is meg fogja látogatni. A jogászbál. Ha a korcsolyázó egylet azt hirdetheti, hogy bálján a redoute terme élő fákkal lesz díszítve, a jogászok bátran elmondhatják, hogy báljuk élő virágokkal volt tele, melyek külön-külön és összesen oly bájos képet nyújtottak a szemlélőnek, aminőre régóta nem emlékezünk. A jogászbál ez idén fényesen teljesítette mindazon reményeket, melyeket a főváros és a vidék szépei hozzá kötni szoktak. A redoute mindkét terme a kényelmetlenségig megtelt, de oly szép, díszes közönséggel, hogy a semleges nézőközönségnek eszébe sem jutott e kényelmetlenség, s legfeljebb a tánczolók panaszkodtak volna, ha a nagy élénkség és jókedvben ráértek volna panaszkodni. Ő felsége a király fél tizenkettőig szemlélte az élénken hullámzó szép tömeget, s maga mutatott jó példát, kedélyesen, jókedvűen társalogva mindenkivel. — József főherczeg és neje még tovább, mintegy fél egyig időztek ott. A két udvar és kíséretének távozta után valamivel, de csakis valamivel tágasabb lett a tér, s újult kedvvel folytatták a tánczot. A szünóra előtti és a szünórát követő csárdásnak nem akart vége szakadni; egy szóval, minden a legszebben sikerült, még a cotillion is, ami pedig ily nagy közönség mellett nem ,kis feladat. — Felesleges talán megemlítenünk, hogy közös és nem közös miniszterek, képviselők, kis- és translattáni delegátusok sat, mind nagy számmal voltak képviselve. Az anyagi eredményről még nem értesültünk, de kétségen kívül az is olyan lesz, mint maga a bál volt: fényes. Nemzeti színház. Január 19-ikén adatik : „Rigoletto“ op. 4 felv. Budai várszínház. Jan. 19-dikén adatik: „Az ál-jó emberek“ vigj. 5 felv. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltársulata és Bánkó Feri népzenéje. A Beleznaykertben magyar daltársulat naponta előadást tart. A szüneteket magyar népzenetársulat tölti be. A Hon távsürgönyei. (Eredeti sürgönyök.) Kassel, jan. 19. Eugenia excsászárné ide váratik. Azt állítják, hogy Páris capitulátiója után Napóleontól lemondást fog a császárné kívánni, amit eddig megtagadott. London, jan. 19. A conferentia azon határozatot hozta, hogy a franczia kormány collectiv iratban szólítessék fel képviselőjének elküldésére. A porosz képviselőnek azon utasítása volt, hogy a collectiv felhíváshoz csak azon feltétel mellett csatlakozzék, ha a meghívás csupán a nemzeti védelem ideiglenes kormányához intéztetik. Brüssel, jan. 19. Luxemburgba egy porosz tábornok érkezett a királynak egy Versaillesben kelt iratával, Henrik herczeghez. (Rendes sürgönyök.) Bordeaux, jan. 17. Lilléből jelentik e hó 16-ka estéjéről. A párisi „Journal“ Officiell“ jan. 13-ai száma Favre Gyulának egy köriratát közli. Ebben az mondatik, hogy a lord Granville által dec. 29-től hozzá intézett meghívás, — melyet ő az amerikai követ közvetítése folytán jan. 10-kén kapott kezéhez, — Angolországnak a franczia kormány politikai helyzetének igazságos méltánylásához való visszatérését implikálja, és a kormányban történt változást a közjog hitelességével pecsételi meg. Francziaországnak ennél fogva el kell fogadnia a meghívást és a conferentián képviselve kell lennie. Favre Gyula azonban, habár el van látva szabad menlevéllel, csak akkor hagyandja el Parist, ha e város helyzete neki azt megengedi. Bordeaux, jan. 18. Bourbakinak egy 17-ki sürgönye a megtörtént főtámadásról és a németek balszárnyának megkerülése végetti kísérletről tesz jelentést, mely alkalommal azonban a megkerülő csapatok maguk is fenyegetve vol yomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich AA IV’*.'ok tere 7. szám. Pesten. tak, s ennélfogva csak hadállásaikat tarthaták meg. A németeknek roppant tüzérségük van ; e mellett mindenfelől erősbitéseket kapott, miáltal — erős hadállásaiban — erőlködéseinknek ellenszegülhetett, — magát védelmi állásban tartván. Az idő rendkívül kedvezőtlen; az előrehaladás igen nehéz, ami arra határza a francziákat, hogy a csata előtt reggel elfoglalva tartott állásaikba vonuljanak vissza. Stockholm jan. 18. Ma nyittatott meg az országgyűlés. A trónbeszéd egy körülményes hadsereg szervezeti tervet és fegyveradót jelent be, hogy a hadi anyagszereket lehessen bevásárolni és a várakat kiépíteni, — utalva jó trónbeszéd a háború kiterjedésének lehetőségére is. A budget 45 millió tallér bevételt, 16 millió kiadás és rendkívüli hadseregi szükségletekre 17 millió tallér kelléket mutat ki. Tunis, jan. 17. Az olasz consul félbeszakitá viszonyait a tunisi kormánynyal. Hamburg jan. 18. Egy távirat jelenti Alençonból e hó 18-ról. A mecklenburgi nagyherczeg hadserege útban van Mayenne-n át Rennesbe. Brüssel, jan. 18. Lilléből jelentik: Saint- Quentint a németek odahagyták, s a francziák ismét megszállották. Laval, jan. 16. Meglehetősen élénk ágyúzás hallható. 8 óra óta nem érkezett ide postagalamb. A franczia kémszemlészek több foglyot kerítettek kézre, köztük egy Moltke grófot, a 15-ik hadtestből, a 6-ik dragonyos ezredtől, és a porosz táborkari törzsnek egy megsebesült tisztjét. Béc3. jan. 19. Megnyitás. Hitelint. részvény 249.80 Napolend’or 9.95. VI. Lombardok 286. 80. Angol-Ausztrián 203 50. Tramway 171. 50. Galicziai 243.50. Bécs, jan. 19. (Elöbörze.) Biteliv. 249.70. Ejsz. vasút------.— Allamvasut. 377.25. 1860-ki sora). 94 80. 1864-ki sorsjegyek 119.50. Hapolci nádor 9.95./2 • Adómentes kölcsön —. Lombardi vasút 186 60. Magyar hitelrészv. 93. 75. Ferencz József vasút—.-—.Pécsi vasút —. —. Franco Hungarian-----.—. Alföldi vasút —. Zálogkölcsön —.—. Tramway 173.60. Angio-Ausztriai. 203.50 Galicziai vasút 242,50. Franco 99.50. Népbank —-—. Bécsbank Építési bank—.— Északkeleti-----. Frankfurtján. 18. (Esti zárlat.) Osztr. hitelrészvény 237.50. Osztr. államvasuti részvény 359.50. Lombardok 177.50. Galicziai 230.75 Frankfurt, jan. 18. Zárlat. Váltóárf. 95 3/a■ 1959-kis metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metaliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-ig 95.25. Osztrák hitelrészv. 237.—. Osztrák államvasut 359.50. 1854-ki sorsjegyek 70.0k. 1864-k.i 114.-. 1860 iki 77.25. Fer. Józsefvasut 181.25. Lombardok 177.—. Galicziai 230.75.Papir járadék —.—. Ezüstjáradék —.—. Osztr. bankrészv. 705.—. Berlin, jam 18. Csehnyugati vasút 98.25. Galicziai 98.75 Államvasut 205.7/s Önkénytes kölcsön —.—. Metalliques 47.7s. Nemzeti köles. 54.75 Hitelsorsjegyek 87.25. 1860-diki 77.25. 1864-iki 64.75. Bécs 80. Vs.— Hitelrészvények 135.7s. Romániai —.—. Lombardok 101.3/1. Árkarét a pesti börzén. Magyar vasúti kölcs.n 1047—1047. Msgy. sorsj.kölcs. 92------9272. Bordózsillamegy. kft. 72'/,—7'— Pécsbarcsi vsa 162 —164-. —. Alföld fiumei 169—170------Északk. 158-------159—. Magy. kel. Sir!* —80—.. lasszi közúti 297- 299—. Budai 120—122—. Bécsi Trftinway 174------175— r. tűagy. bist. 720—725—. Haza 105 — 110--. Pesti bizt. 260 235. Unió 81,556 —. Pan. viszonbizt. 188 ,90—. Hunnia 140—145—. Angal-magy. bank 79-----80—. Magy. által 833/1—64—. Franezia-magy. 641/2—65—. Ferfi nipbank 0/2—31. Pesti keresk. 175—680—. Budai 164—166 —. Pesti iparbank $90 — 400.— Terézv. '.pszb. 28------19—• Pesti takarékpénztár, 3159 3250—. Budapesti fővár. 164-----165 Terézvár. i'li/2 1871 Felvárosi 30-----31 Ferency-Józsefvárosi 447, 36. 32 Árpán gőzmalom 295—315 —. Brumfels 210— 220—. Concordia 450—460—. Király 475—476—. Luiza 127 — 130—. Molnár és sütők 265—176-. Unió 273— 280—. Victoria 210—215—. I. budapesti 440— 460— Pannónia 570- 580—. Hengsraa. 825-----840—. Budai gyártelep 3—65—. Erzsébet ISO—122—. 1. magyar serfőzde 550— 560—. Király 79— 81—. hitel 127- 128—. 1. magyar gőshajó 43— 86—. Országos 43 -46 -. Magyar Lloyd 80—.------Pest-b.csi vontató------------. Flora szappangyár 70. 76. Nyaratott fonalgyár 128 —130—.I. tengi-, börgy. --------------.1. magyar szorzsin 190—210. Újpesti 300—320 Gschwindtféle gyár 177—180—. Salgótarjáni köszénb. 101—.104. Pestvamei hajógy. 80—82—. Alagút 97—100. Urasul e tégla?. 93 95—. Athenaeum könyvnyomda 125—12. Ganzféle vasönt. 330—350 Üveg.------Vendégl. 128 — 130—. Waggongyár — Gyapjumosó —.------.Magy. zálog 1. 67*7. 89—90—. Napoleondor 9.94— 9.97. Araty 5.84-5.86—Ezüst 1217«—1217«. óorosz tallér 1.837«, 1.833/« Frankfurt 103 ,—10372. Hamburg 100. m. bank 917« — 912 London 10 fem st. 1237« 1»4—.Pariz 100 frank------.---------. ...........................................j j haenpoww— IYILT-TER. 163 1—3 1870-dik évi január hó 23 dik napján Somogy megye Ádám mezővárosában BÉCSI TŐZSDE. Január 18. Allaui adósságok (100 írta.) Egység. p*pir k. máj.—nov. 5° 0 l „ „ k. febr.—aug. 5% ! „ ezüst k. jan.—jal. 5°'o j „ „ k. apr.- oct. 5%'0 'Oszt. ért. visszafizentendü (*/») 5°/o ,1839-iki egész sorsjegy .... „ „ egyötöd * ■ • •1854-ki 260 fitos „ 4% . . 1860-ki 500 n „ 5°J . . fiöSO-ki 100 „ n 5° o • • .1864-ki 110 „ r .... i Allamjószág záloglevél 120 frt. . j F Sió sibhermon térítési kötvény. Horvát-tótország!......................... j Erdélyországi............................... Temesi bánáti...............................Ugyanaz 1867. kisors...................... Magyarországi.............................. 1866-diki . . . Egyéb kölcsönök.Dunaszabályozási.............................. IM. vasúti kölcsön ISO 6. 6. st. sz. 5°/0.Magyar jutalomkölcsön.................... Török jut. 400 ft. 130 befiz. . . . i Részvények: |Angol-Osztr.bank 200 frtos ez. 45% jAngol-magyarbank 200 frt. ez. 40% jOsztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% [Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos .Alt., m. hitelint. 200 frt. 40% befiz. iTriesti kér. bank 500 frt. ... Pesti kér. bank 500 frt. . . . jOszt. discontobank 200 frt. 40% bef Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt Franco-osztr. bank 200 ft. e. 30% bef . magy. bank 200 ft. e. 30% bef 57 90 67 20 58 10 67 30 257 50 257 83 50 94 80 107 50 119 50 119 — 82 50 74 50 76 50 75 — 77 75 76 75 94 50 104 40 87 75 67 50 203 80 70 75 146 — 250 — 83 75 935 — 99 75 65 258 50 253 — 89 — 95 108 119 75 119 25 83 75 — 77 — 75 50 78 77 25 94 75 104 60 8868 204 20 80 25 143 — 250 20 84 25 938 — 100 65 50 Ipar és ker. generalb. 200 ft. 30% bef. Keresk.bank Bécsben 200 ft. 60% „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank.......................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Alt. forgalmi bank 200 ft. 60° 0 ., Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% „ Alt. fiumei (u.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 200 ft.................. Cseh északi vasút 150 ft.................... Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp...................... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. „ „ „ 200 p. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. . . . Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft. e. Grácz-köflachi vasút 200 ft. Kassa-oderbergi vasút 20 ft. . . Lemberg-czernov.-jassyi v. 200 ft. e. Triesti Lloyd 500 ft. pp...................... Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút I. kib. „ „ „ II. kib. Rudolf vasút 200 ft. e......................... Erdélyi vasút. 200 ft. e........................ Államvasut 200 ft. p............................ Sz.-fehérvár-györ-gráczi..................... Déli vasút 200 ft................................... Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank . . . . Tiszai vasút 200 ft................................ Bécsi tramvay.................................... M. galicziai......................................... Magy. észak-keleti vasut 200 ft. e. Magyar keleti vasút 200 ft. e. . . Salgótarjáni kőszén 100 ft. ... Securitas v. bizt. 300 ft....................... Első osztr. magy. czukorgyár 200 ft. Záloglevelek (100 frtos). Alt. osztr. földhitel 5% ez. . . . „ » „ 5%..................... Pénz 89 50 96 739 - 95 50 132 - 229 50 169 50 125 — 559 — 221 — 184 - -2689 — 189 75 103 — 242 25 260 — 94 — 194 — 330 — 197 — 161 — 167 — 378 — 162 75 137 20 176 25 227 — 173 25 156 50 158 — 85 75 103 — 107 — 87 25 Aru 90 — 96 50 741 - 98 50 133 - 230 50 170 - 126 -561 - 221 50, 184 50 2103 — 190 - 163 no 242 75 261 94 50 194 50 332 -197 50 161 50 168 -- 379 163 26 187 40 176 75 227 50 173 75 157 153 50 86 104 107 25 88 75 Nemzeti bank 5% p. p.................. » » 5%................ Magyar földhitel int. 51/* % . . »» , jövedékjegy 6% ,, keresk. bank...................... jelzálogbank 6%..................... ÜSseibbségi kötvények. (bortos) Alföld-fiumei 5% e. o. é..................... Cseh északi pálya 5% e. o. é. . . nyugati pálya 5% e. o. é. . . ii ii 1869 5% e. o. ó. Dunagőzhajózási társ. 5% pp. . . Erzsébet pálya 5% pp........................ 11 ii 5% e. o. ó. . . . ii ii 1862 kib. 5% e. o. é ii ii 1869 kib. ,5% e. o. e. Ferdinand északi vasút 5% p. p. . ii ii ii 5®. o. é. ii ii ij 5% e. o. é. Ferencz-József pá.y. 5% e.o. é. . . Pécs-barcsi 5% e. o. é.................... Galicz. Károly-Lajos 5% e. o. ó. . ii iiII kib. 5%e.o.é. Kassa-oderbergi............................... Lemb.-czemov.-jassyi I. kib.5% e.o. i 7i 1j II* kib.5% a.o.é .) 7i 71 m. kib.5% e o.é Osztr. Lloyd 5% p. p.......................... Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . , Budapesti lánczhid 6% o. ó. . . Rudolf pálya 5% e. o. é..................... .. „ 1869. kib. 5% e. o. é. 1* erdélyi vasút 5% e. o. é. . . , Állam vaspálya (500 fr. dbonként) „ ff 1867.kib.(500 fr. db.) Déli vaspálya (500 fr. db.) . . . . „ „ 5% o. o. ó...................... „ „ 1870—74. 6%(500 fr.db.) „ „ 1875—76. 6%(50 fr.db.) „ „ 1877—78. 6%(500 fr.db.) Dél-észak ném. összek. 5% o. é. . ii ii ii 5% ó. Tiszai vasút 5% o. é........................... Magyar keleti vasút 5% o. o. . . Pént Áru 97 60 97 90 93 — 93 15 88 75 89 -82 -92 50 98 — 88 25 92 50 93 -92 25 92 51 91 75 92 25 93 50 i i i i 92 — ____ 99 — 99 25 90 73 91 37 51 88 ~ 104 -104 25 94 -94 25 88 60 88 90 103 — 103 25 98 75 99 25 87 -87 25 80 — 81 — 90 50 91 50 86 90 87 -— --— 93 40 93 60 89 75 90 25 89 50 89 75 87 75 88 — 135 — 135 50 133 — 133 50 114 50 115 — 89 — 89 25 237 —— 235 —— 95 — 9784 — 84 25 Magánsorsjegyek. Keresk. hitelintézet 100 frt. . C’arv 40 frt. pp........................... ., nagőzhajózási 100 frt. pp. . Keglevich 10 frt. pp................... Budai 40 frt. o. ......................... Pálffy 40 frt. pp........................... Rudolf alap 10 frt. pp. . . Salm 40 frt. pp............................ Szt.-Genois 40 frt. pp. . . . Stanislai városi 20 frt. o. ó. Triesti 100 frt. pp....................... ff 50 frt. o. ó........................ Waldstein 20 frt. pp................... Windischgrätz 20 frt. pp. . . Váltók (3 herz). Amsterdam 100 hol. frt. 5% Augsburg 100 d. n. frt. 4% % Berlin 100 tallér 5% ... Boroszló 100 tallér 5% . . Brüssel löv* frt. 2% . . Málnái Frankfurt 100 d. n. frt. 4% Hamburg 10 Smarkbanco 4% . London 10 font, sterling 5% . Lyon 100 frank 2% °/0 . . . Milano 100 uj líra 5% * . . Marseille 100 frank 2% . . . München d. u. frt. 4% % . . Paris 100 frank 2*/3 e/0 ... Sz. Pétervár 100 rubel 0’/1 % Bukarest (31 nap látot.) 100 ol. piast. Konstantin. „ „ „ 100 tö. Pénzek. Császári arany.................... f, ff teljes súlya 20 frankos arany . . . . Orosz imperial.................... Mária Terézia tallér . . . Egyesületi tallér .. . . Pénz Áru 159 75 ICO 25 36 -37 — 95 -96 — 17 — 31 — 33 -26 50 27 50 15 50 16 50 40 50 41 50 30 50 31 50 24 — 26 — 117 — 122 — 22 — 23 — 20 50 22 104 30 104 40 103 60 103 75 a — 1 103 85 103 95 91 90 91 90 124 15 124 30 7 75 85 5 86 9 95 9 90 — *5555 Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR.