A Hon, 1871. június (9. évfolyam, 125-148. szám)
1871-06-01 / 125. szám
közegei mellett a tankerületi iskolatanácsosok is törvényes közegeknek jelentessenek ki.“ Ghyczy Kálmán indítványára ezen hat javaslat ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Ezután Hajdú Ignácz a kérv. bizottság előadója bemutatja a fővárosi közmunka tanács eljárása elleni kérvényt, melyben dr. Layer János pesti ügyvéd, mint a pesti Terézvárosi sugár után kisajátításban érdekelt 43 házbirtokos megbízottja, a fővárosi közmunkák tanácsának eljárása elleni panaszaik orvoslását olyképen kéri, hogy 1. a becsléseknek felülvizsgálata rendeltessék el. 2. hogy a kisajátításokra magasabb pénzalap szavaztassék meg. 3. hogy az esküdtszékek számára rendszabály állapíttassák meg. 4. hogy addig is a további kisajátítási munkájat függesztessék fel. A kérvény tanulmányozása és a kormánytól is kért és vett felvilágosítások alapján a kérvényi bizottság meggyőződött, hogy a kérvényezők által panaszolt becslési eljárás és árak a fővárosi közmunkák tanácsa által egyébnek nem tekintettek, mint egy kiegyezési ajánlat alapjának. Fenmarad e szerint esetleges sérelmek esetére a törvény által ez esetekre kiszabott út, minthogy ezen az eddig még senki által sem kíséreltetett meg és kérvényezők nem is jelzik a törvényes intézkedés állítólagos hiányait, ezen intézkedések módosítására okadatolt indokok nem mutatkoznak. Minthogy továbbá, az országgyűlés által megszavazott kisajátítási alap mennyisége egyes esetekben a becslési árak megszabása körül a bírói ítéletre befolyást egyáltalában nem gyakorolhat , a kérvényi bizottság e kérvényt szabályszerű intézkedés, és az összes sérelmek orvoslása végett az összes ministériumhoz véli áttétetni. Jókai Mór: T. ház ! Ezen eset szintén egyike azoknak, midőn úgy az alperesnek mint a felperesnek igaza van, a mely esetben aztán okvetlenül a törvényben kell valami hibának lenni. Igazuk van folyamodóknak, a midőn panaszolják, hogy meg lettek károsítva, mert vannak esetek, ahol az előleges becslés folytán számos ezer irtokkal olcsóbbra lett becsülve ugyanazon objectum, mint amennyiért 3—4 évvel az előtt megvétetett és készpénzben kifizettetett. Vannak esetek, hogy egymás mellett fekvő, tökéletesen egyenlő nagyságú telkek a rajtuk levő tökéletesen egyforma házzal különböző árban lettek megbecsülve. Az egyik ház régi anyagból készült roszul, a másik új anyagból jól, és mégis a régi anyagból roszul készült ház többre lett becsülve, mint az újból jól készült. Az egyiket túlbecsülték és a másikból le akarták vonni azt, amennyivel az egyiknek többet fizettek. Vannak esetek, hol kimutatható és pedig mesteremberek hiteles számadásaival,hogy mennyibe került az egész épület, s megtörtént, hogy 8000 fttal kevesebbre becsültek oly házat, mely tavat épült fel, tehát egészen új és nem rozzant. Megtörtént, hogy a becsárnak felvétetett a jövedelem 11—12-szerese. Történt, hogy tökéletesen egymás mellett levő üres telkek közt az egyiknek 100 "/n'tel kevesebbre becsültetett f öle mint a másiknak. Hogy ily esetben a tulajdonosoknak okvetlenül valami igazuknak kell lenni, azt előre felteszem, de viszont a közmunkatanácsnak is igazának kell lenni, midőn azt mondja, hogy nekem a törvény azt rendeli, hogy előleges becslés útján intézzem a kisajátítást, akinek ez nem tetszik, folyamodjék az esküdtszékhez. Erre nézve azonban mint minden dubiosus kérdésre nézve, kell valami közvetítő utat találni,akár a törvényhozásnak, akár a kormánynak,mert ha valami oly dologról volna szó, midőn a kisajátítás hadászati szempontból a főváros fortificatiója végett történnék, akkor azt mondanám, szenvedjenek az egyesek, hiszen úgy is a közügynek szolgálnak vele. De midőn pusztánfényűzési czikkről van szó, itt mégis elébb való az egyesek érdeke mint a köz megtakarításé. Ennélfogva bátor vagyok hozzátenni, hogy miután én sem óhajtom,miszerint a kisajátítási művelet, mint a kérvényben foglaltatik, megakadályoztassék, mert nem tartom helyesnek, hogy 42 birtokos kedvéért a már kisajátítottak kielégítése tartassék ismét függőben, én is óhajtom, hogy a ministériumhoz tétessék át ezen kérvény, óhajtanám azonban, hogy az utasításba az is beletétessék, miszerint a ministérium gondoskodjék arról, hogy magán vagyon ne károsíttassék. Hajdú Ignácz azt tartja, hogy a kérv. bizottság véleményének teljesítése által elég lesz téve Jókai kívánságának is. Tisza Kálmán elfogadja a kérv. bizottság jelentését, de nem kíván oly magyarázatot adnia a dolognak, hogy a kormány administratív után elrendelhesse, hogy több fizettessék valakinek, mint amennyibe vagy maga beleegyezett, vagy amit a kisajátítási törvényes eljárás megállapít ; kijelenti, hogy ha ily eljárás tudomására jutna, első volna, ki azt megtámadja. — E kérvény a bizottság véleménye szerint az összes ministériumhoz utasíttatott. Végül elfogadtatott Simonyi E. ezen hat. javaslata. Határozza el a ház, hogy ezentúl a képviselőházhoz beadott kérvények mi módom elintézéséről szóló tárgyalás egész terjedelmében közöltessék a „Buda-Pesti Közlönyében. Ezután elnök a holnap 9 órakor tartandó ülés napirendjére ezen tárgyakat tűzvén ki: 1. Vízszabályozás, 2. gátrendőrségijavaslatok és 3. a számvizsgáló bizottság jelentése, az ülést 1/2 órakor oszlatja el. — Helyreigazítás. Tegnap esti lapunkban közlött országgyűlési tudósításunkban az van mondva,hogy P. Szathmáry K. oda nyilatkozott volna, miszerint a gácsországi vasút első tárgyalása alkalmával hadügyminiszeri képviselők is voltak jelen, — ugyanis azt monda, hogy akkor itt hadügyminiszteri sürgönyök is jártak, jogügyi bizottsághoz utasíttatnak. Elnök jelenti, hogy a képv.ház elnökétől azon sürgős felhívást vette, miszerint a testi büntetések eltörléséről szóló tvjavaslat iránti képviselőházi üzenet minél előbb tárgyaltassék, és a hozandó határozatról a kép. hez értesítessék. Elnök kérdi ennek folytán, hogy a jogügyi bizottság mi okból nem tett még e tárgyban jelentést? Cziráky János úr. mint a jogügyi bizottság elnöke előadja, hogy a m. é. novemb. havában a bizottsághoz utasított üzenetet,miután egyrészt az igazságügyminiszer azon időben fontos tvjavaslatokkal, a főrendiház pedig később a bud-i gettel volt elfoglalva, csak márcz elején tárgyaltathatott a bizottságban. Ekkor azonban a bizottság abban állapodott meg, hogy csak úgy adhat alapos véleményt a testi büntetések eltörléséről szóló tvjavaslat iránt, ha az utóbbi években követett bűntények statistikai adatait tanulmányozhatja, s e végre a kormánytól az adatokat bekérte. Az igazságügyminiszer megígérte azokat, de még eddig be nem érkeztek és így a bizottság nem képes véleményét elkészíteni. Elnök: Miután márt. 1-től egész mostanig lefolyt idő teljesen elégséges volt a szükséges statistikai adatok beszerzésére, nem kétkedik, hogy az igazságügyminisztérium ezen adatokat a jogügyi bizottság rendelkezése alá fogja bocsátani. Wenkheim László b. Helyén volna az igazságügyminisztert elnökileg felszólítani a kívánt adatok átszolgáltatására. Elnök: A jogügyi bizottság maga is meg fogja a czélszerű lépéseket tenni tudni. Apponyi György gr. felszólalására az elnök megbizatik, hogy a képv.ház elnökét a jogügyi bizottság elnökének jelentéséről értesítse. Napirend folytán a magyar földhitelintézetről szóló törvjavaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Az első folyamodású bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat hasonlólag elfogadtatott, csupán a 26. §-hoz ajánlotta a jogügyi bizottság a következő módosítást: Az 1840. évi XV. t. sz. II. részében az eddig fennállott váltótörvényszékekhez utasított ügyeken kívül vannak más ügyek is, melyeket, például az áruszerzési s más ilye természetű ügyeket, az 1844. évi VI. törvényczikk utasitott ugyanezen bíróságokhoz, a hivatkozás tehát ezen utóbb idézett törvényre is kívánatos és ennélfogva a 26. szakasz a) pontját következőleg véli bővítendőnek. Az a) pont ezen szavai után : „az 1840. évi XV. t. ez. II. részében léteznék: „és az 1844. évi VI. t. ez. által“, a további szöveg pedig megmaradna. Horváth Döme az igazságügyminisztérium nevében ezen módosítást elfogadja, de nem azon indokból, melyből azt a bizottság elfogadtatni kívánja, hanem csupán bekövetkezhető anomáliák elkerülése végett. A módosítás elfogadtatik. Az első folyamodás a királyi bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Wenckheim László dr. a 9. §-t kihagyatni indítványozza, minthogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény 5. §-a szerint a bíróságok fizetése az évi államköltségvetésbe felveendő , ennélfogva a fizetéseknek ezen törvényjavaslatban megállapítása ellentétben van az említett t.czikkel. Szavazás folytán az indítvány elvettetett és a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott. A királyi ügyészségről szólójavaslat észrevétel nélkül elfogadtatott. Elnök jelenti, hogy a közlekedési miniszté-rium képviselésével a főrendiházban közelebbi tárgyalandó közlekedésügyi törvényjavaslatokra nézve Szapáry Gyula gr. bízatott meg. Ezzel az ülés eloszlott. A legközelebbi ülés holnap fél 1 órakor fog tartatni. A főrendiház ülése május 31-én. Elnök Majláth Gy. 11 órakor nyitja meg az ülést. A kormány részéről jelen van Wenkheim, Pejacsevics és Horváth Döme. Jegyző Csáky Gyula gr. jegyzőkönyv hitelesítése után Bujánovics S. átnyújtja a képv.ház határozatait az úrbéri viszonyok rendezéséről, az irtványokról és a telepítvényes közegekről szóló tvjavaslatokon a főrendek által tett módosítások fölött. Ujafok pápai encyclika. Pius pápa gondoskodott ismét arról, hogy a párisi rémhírek hajmeresztőségei mellett egy kis könnyebb mulatságosabb olvasmánya is legyen a nagy közönségnek. Egy részről a párisi communisták kétségbeesett tettei, másrészről egy tehetetlen öreg ember mulatságos erőlködése — valóban •• du sublime au ridicule ! Pius pápa újabb, e hó 15-köről keltezett encyclikája az összes patriarchákhoz, érsekekhez és püspökökhöz van intézve, s benne a fiórenczi kamarától elfogadott azon törvény, mely a pápának bizonyos garantiákat nyújt, határozottan vissza van utasítva, s végül appellál e szentsége az uralkodókra, hogy világi hatalmát helyreállítsák. Sonst keine Schmerzen ? Az encyclika legélesebb helyei a következők: „ .... Az olasz kormány, mialatt egyrészről siet Rómából üres szót csinálni a világ számára, másrészről — hogy a katolikusokat elvak is a s aggodalmaikat eloszlassa — néhány semmis immunitásnak és privilégiumnak, melyek szokás szerint garantiáknak mondatnak, fölállításán dolgozik, azon reményben, hogy ezek foglalják el világi hatalmunk helyét, azon világi hatalom helyét, melyet a gazságok hosszú sora s atyagyilkoló fegyverek által raboltak el tőlünk. Ezen immunitás és kezesség felől, tiszteletreméltó testvérek, már hallottuk ítéletünket,a mennyiben annak ütött kopottságát, galádságát s ganyját ez évi márcz. 2-diki iratunkban kiemeltük. De mert az olasz kormány sajátja már, hogy pápai tekintélyünk és méltóságunk ellen állandó és galád álcráskodást és szemtelen megvetést mutasson, és miután tettei által bebizonyítja, hogy tiltakozásunkkal, vádjainkkal és ítéletünkkel mit sem törődik, nem méltatva figyelemre az általunk kifejezett s a kezességekre vonatkozó ítéletet, azokkal nem hagyott föl, sőt azok tárgyalását a birodalom rendeinél követelte úgy, mintha komoly dolog forgott volna szóban. Apostoli hivatalunk kötelességének tartják, általatok az egész világ előtt ünnepélyesen kinyilatkoztatni, hogy nemcsak az, mit kezességnek mondanak, s mi az olasz kormány igyekezete által hamisan összetákoltatok, hanem valamennyi czím, tiszteletjel, immunitás és privilégium, bármilyen legyen is, s a kezesség vagy garantia bármely neve alatt jelenjen is meg, semmi áron sem biztosítják a nekünk isten által adott hatalom szabad s korlátlan használatát és nem védik meg az egyház szükségszerű szabadságát. Miután ez így van, kinyilatkoztatjuk, mint már ismételten kinyilatkoztattuk, s elismertük, hogy eskünk megsértése nélkül semmi oly kibékülést nem ismerünk el, mely bármi módon jogainkat, melyek pedig az isten és apostoli szék jogait megsemmisíthetné vagy kisebbíthetné.“ Ezek után a pápa úr világi hatalmáról beszél, mely az isteni gondviselés különös határozata folytán adatott nekik mely szükséges arra, hogy a római pápa soha se legyen alávetve világi hatalomnak, s hogy a Krisztus által nyert legfelsőbb hatalmát szabadon gyakorolhassa. „Adja isten — folytatja a modern Jupiter Jonans — hogy a világ uralkodói, kiknek leginkább feküdhetik szivökön, hogy az erőszak ily példája minden rend és hatalom megrontására ne adathssék, s ne töressék meg — adja isten, hogy mindnyájan egy szívvel egy akarattal egyesüljenek és az egyenetlenség mellőzésével egyesülten rajta legyenek, hogy a szentszéknek jogait s ezzel az egyház látható fejének a teljes szabadságot s a polgári társadalomnak az óhajtott békét visszaadják.“ Lám lám! Francziaország. Francziaország ismét egy; a nemzetgyűlés az összes franczia nép által törvényes képviseletnek ismertetik el. A nemzetgyűlés május 29-iei ülésében azon kérvény tárgyaltatott, mely Metz capitulátiója tekintetében nyomozást kíván. Changarnier tábornok, ki mint tudva van, szintén a várba zároltak között volt, emlékeztet azon eseményekre, melyek a sereg Metzbe vonulását megelőzték, s a fővezérnek habozást és idővesztegetést vet szemére, mi lehetővé tette, hogy az elzárolás oly teljesen megtörténhetett. Egyedül az éhség kényszeríti a hadsereget a megadásra. Changarnier továbbá azt mondja, hogy ő egy októbr 24-én tartott haditanács által alkudozónak küldetett ki s az Algírba való szabad elvonulást követelte. Károly Frigyes hg Versaillesból kapott utasítás következtében csak arról akart tudni, hogy egy zászlóalj vonuljon el minden hadi tisztességgel mégpedig Algírba, mit el nem fogadtak a francziák. Changarnier hozzáteszi, hogy Bazaine nem volt szerencsés. Metz feladása nem volt sem előreszámított, sem önkényes, s kéri a nemzetgyűlést, ne terheljen súlyos vádakkal oly embereket, kik dicsteljes vezérek valának (!) Thiers szerencsésnek érzi magát, hogy Changarnier is védi az utóbbi hadviselést és hozzáteszi, hogy elfogadja a Bazaine által kért nyomozó bizottság eszméjét s az a feletti végeldöntést a souverain nemzetgyűlésre bízza. Leflo azt mondja, hogy a törvény kifejezetten azt mondja: minden hadtestvezénylő, ki várat feladott, hadi törvényszék elé állítandó, Leflo mint hadügyér meg fogja tenni kötelességét valamennyi capitulatio tekintetében. Több részről történt ellenvetés után a gyűlés napirendre tér át. Rudiffret-Pasquier arra emlékezteti a nemzetgyűlést, hogy nem teljes s hogy száztizennégy új választásra van szükség; ő kívánja, mondja ki a nemzetgyűlés, hogy egyenesen kárhoztatja és ellenzi a párisi borzasztó események indító okát képező doktrínákat és hogy a nemzetgyűlés teljesen egyetért azon kitűnő férfiúval, ki oly helyesen élt a reá ruházott hatalommal. Picard kinyilatkoztatja, hogy egyenetlenség nem ís létezett soraa. A legnagyobb akadályok elhárítása után a kormány azonnal ki fogja irni a választásokat, it 3—4 nap múlva lehetséges. Dusanssoy indítványára a nemzetgyűlés köszönetet szavaz a tűzoltó és árkásztestületnek. Más, a meggyilkolt túszoknak állítandó emlékre vonatkozó indítvány a kezdeményező bizottsághoz utasíttatott. T r o ch u követeli, hogy azon indítvány vétessék tárgyalás alá, mely a nemzeti védelem kormányának vád alá helyezését kéri. A párisi felkelés utolsó maradványai a versaillesiak hadserege által a városon kívül üldözőbe vetettek és minden oldalról körülvéve Vincennes-ben adták meg magukat május 29 én. A harcz tehát kilenc álló napig dühöngött. Pária lefegyverzése és a szajnamegyei nemzetőrség lefegyverzése ma már tény. M ac-M a hon tábornagy Pária falaira 30-án e kiáltványt ragasztatá: „Páris lakói! A franczia hadsereg megmentéstekre jött. Páris fel van szabadítva ; katonáink ma 4 órakor a felkelők utolsó menedékeit foglalták el. Ma vége lett a harcznak ; kezdetét veheti ismét a munka; helyre állott a rend és biztonság. 29-én nagy néptömeg a még füstölgő középületeket és emlékeket nézte meg. A katonaság ünnepeltetik és nagy lelkesedés tárgya. A házmotozások és befogatások akadály nélkül nagy mérvben folynak. Az Indépendance új felfedezéseket közöl Thiers megbuktatását célzó cselszövényekről és Changarnier-t századunk bourbonista Monk-jának nevezi. Egy Londonban megjelent bonapartista röpirat azt mondja, hogy a nemzeti védelem kormánya Sedan után azon helyzetben volt, hogy Napoleon közvetítésével békét köthetett volna területátengedés nélkül hogy a kormány azonban azt visszautasította. A Timesnek Páris, máj. 27-ről következőket írnak: Ma csodálatos látvány kínálkozott nekünk; a nép ismét a sorkatonasággal fraternizált! Három szinűi zászlókkal és kokárdákkal díszítve sietnek a férfiak, ha az allarmjel hangzik, hogy a csapatokkal a lázadók leverésére egyesüljenek. Mily fordulat! A Victoire-téren a katonákat örömzajjal s szerencsekivánatokkal fogadák, s a tömeg, mely az ablakokból kinézett, nagy rokonszenvvel üdvözölte őket. Egy tiszt figyelmeztette katonáit, hogy vigyázzanak, mert az ablakokból lőhetnek reájok. De egy polgár így kiáltott : „Ne féljen ön, e városrészben egy lövés sem fog önre esni !“ De már az Aboukir utczában megváltozott a jelenet. Előttünk mintegy 150 ölnyire jól megszállott torlasz emelkedik , felette a piros zászló leng. A sorkatonák előre nyomulnak, az összeütközés ki nem maradhat, hacsak a pirosak nem futnak. Helyökön maradnak, mindenki „qui vive“-et kiált. Egy csoport gyermek, nő, nem küzdő tolul előre, mintha tűzijátékkal és bengáliai fénynyelv, melodráma kerülne színre, nem pedig halált szóró lőcsövek pillantanának ki minden szegletből. A küzdelem megkezdődik, a tömeg szétröpül, senki sem látható, még a küzdők sem, a földön hevernek kövek, hordók, ablakok és ház szegletek mögött elrejtve. A házakban a lakosok az ablakoktól távo maradnak, mert a golyók mindenfelé repülnek ” Egy perczczel a harcz kezdete előtt egy öreg hölgy kosarával kezében nyugodtan végig ment az utcrán s a torlaszon az utczaszegleten levő küzdőket, mustrálta. Ekkor éjjel hangzik a nő elszalad, a tér üres. A sorkatonák megkezdik a csatát, az utczaszegleten álló törzstiszt vezérli őket. Egyik kezében Páris tervrajza, másikában egy bot van. Egy katona előre lép, oly kevéssé mint csak lehet teszi ki magát az ellenségnek, a torlasz ellen tüzel, azután gyorsan földre veti magát, hogy újból megtöltse fegyverét. Eközben helyét már más foglalta el Noha ily módon csak alig 20 ember vehet részt a küzdelemben, a tűz mégis elég heves, mer gyorsan lőnek. A pirosak gyorsan válaszolnak, golyóik az utczán lefelé sivtnak, a kiálló házakba ütköznek s visszapattannak. A nézők szorosan a csapatok mögé tolulnak. A pirosak mellett állam veszélyes lenne, mert azonnal fegyvert nyomnának kezünkbe s a torlaszra kell lépnünk, akár akarjuk akár nem. Vagy lövünk vagy főbe lövetünk. De a sorkatonák az ilyen önkényteseket nem igen szeretik. A sorkatonák sikerei nem igen jelentékenyek voltak. Nehéz is volt, oly emberekre lőni, kik jól épített torlaszok mögött kitűnően védve voltak. A tisztek türelmetlenek lettek. Ekkor a parancsnok, ki mindig biztos menhelyen maradt, elrendelte, hogy néhány ember a házak hosszában csöndesen előre törjön s a szöglet házakat megszállják, mig a többieknek gyorsan két torlaszt kelle emelniök. Darab ideig csak a lépések zaja hallszott. De csakhamar az ablaktáblák pattogtak, lövések szóltak, a sorkatonák a szögletházakat megszállták s a tüzelést meguyiták. Nehezebb volt a torlaszt fölépíteni, mert a pirosak szakadatlanul lőttek, de roszul lőttek s senkit sem találtak. A nép a sorkatonaságot mindenben támogatta, köveket hozott s a katonák nyugodtan és gyorsan dolgoztak. Mindinkább közeledtek a lázadókhoz, mert a torlaszokat előretolták s védelmök alatt folyton uj könnyű védmüveket emeltek. Ezen tudósítás befejeztekor a harcz még nem ért véget. Kiemelendő a csapatok kitünően katonai, nyugodt magatartása. Pontosan tették meg kötelességöket, a nélkül, hogy a veszélytől visszariadnának, ott hol kelle, s nem exponálták magukat ott, hol az szükségtelen lett volna. “ Fővárosi ügyek. Május 31-én. A mai pestvárosi közgyűlésen elnök Gamperl Alajos főpolgármester felel Haris Sándornak múltkori interpellációjára. Előadja ugyanis,hogy a Lloyd kávéház előtt levő kioszkot tulajdonosa a közgyűlés határozata daczára azért nem rontatta le, mivel a minisztérium még két évre engedte meg neki a kioszk fentartását. Haris megnyugszik a válaszban, de Tavaszi nem elégszik meg és magáévá teszi az interpellate. A katonai kórház építési ügyében a honvédelmi minisztérium felhívta a várost, hogy engedjen át e czélra szükséges területet. Az e czélra kiküldött bizottság előterjesztette munkálatait, s az áldozatot meghozni kívánja e hazai ügynek következő feltételek alatt: a város 6000 élet enged át e czélra[az üllői út baloldalán az Orczy kerttel szemben tiz évre, évi egy darab aranyért, azon kikötéssel, hogy a katonai kincstár még az idén tartozik megkezdeni az építéseket, s 1872-ig befejezni. 1872-ben tartozik a Ludoviceum kórházat kitisztítani, s azt a honvédelmi minisztérium rendelkezésére bocsátani. 10 év múlva az épületet lebontani tartozik. A gazdasági bizottmány elfogadta a feltételeket, s részéről még hozzácsatolta, hogy a kincstár az épületet csatornával tartozik ellátni. Tavasz indítványozza, hogy a város kössön szerződést ez ügyben a honvédelmi minisztériummal. Gerlóczy tanácsos, ez indítványhoz még hozzá kívánja csatoltatni, hogy mondassák ki a szerződésben, miszerint az épület, ha tíz év lejárta után le nem bontatik, a város rendelkezésére fog bocsáttatni. A közgyűlés elfogadta a bizottmány javaslatát Tavaszi és Gerlóczy módosításával. A szegényház mellett 24 telek adatott el, öszszesen 4 ezer □ ölnyi terület, 158,709 ftért s így élenként 39 ftért. A közgyűlés elfogadta az előnyös eladást. A közgyűlés egy régibb határozatában megengedte a közmunka tanácsnak, hogy a köztemető átellenében levő telken könnyebb szerkezetű lakházakat építtessen,azon kikötéssel,hogy azt saját maga építtesse, és másod vállalkozóra át nem ruházhatja ez építési szabadalmat. A közmunkatanács megnyugodt a közgyűlés határozatának egyes pontjaiban, csak azt nem fogadta el, hogy az építést másra át nem ruházhatja. Okul azt hozza fel válasziratában, hogy nem rendelkezik kellő pénzalappal, s azért kell, hogy azt másodvállalkozókra ruházza. A tanács nem pártolja a közmunkatanács ajánlatát, s fentartja a közgyűlés határozatát. A közgyűlés is magáévá teszi a tanács határozatát. A középítési bizottmány és tanács jelentése, a fővárosi közmunkák tanácsa által megküldött külső körút tervezete felett hosszas tárgyalás volt, de a fontos és sürgős ügyben nem hozhattak határozatot, mivel a kisajátítási kérdéssel áll kapcsolatban. Az ügy Vécsey indítványa értelmében át fog adatni a jogügyi bizottmányhoz vélemény végett, s szombaton d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést fognak tartani ez ügyben. Weisz Bernát indítványa szerint pedig követség fog menni a képviselőház elnökéhez, hogy az ügyet ne vegye tárgyalás alá, míg a közgyűlés határozatot nem hozott. A fő reáltanoda igazgatósága folyamodott a ministériumhoz, hogy fontosabb és gyors elintézésre váró ügyekben közvetlenül levelezhessen a ministériummal, a közhatóság közbejötte nélkül. A ministérium megadta a főreáltanoda igazgatóság kérelmét. A tanügyi bizottmány is elfogadhatónak ajánlotta. A jogügyi bizottmány nem osztotta e véleményt és meg nem engedheti hogy a főreáltanoda mint e város felügyelete alatt álló intézet emancipálja magát a város hatósági köre alól. A tanács nem osztotta a jogügyi bizottmány véleményét, hanem pártolólag terjesztette elő a tanügyi bizottmány véleményét. Csengey és Simon Flórent a jogügyi bizottmány véleménye mellett emeltek szót, s nem helyeselhetik a tanács véleményét, mely által a városi hatóság jogát feladja. Gerlóczy védi a tanácsot, nem lát jogfeladást e véleményben, s előadja, hogy csupán csak a didaktikus kérdésekben kíván a főreáltanoda közvetlenül érintkezni a ministériummal. A tanárok kinevezése, a díjazások, beszerzések és más financziális kérdések pedig ezután is a hatóság határozata alá esnek. Seregi is ez irányban emelt szót, s nem tartja jogfeladásnak a tanügyi bizottmány véleményét. A közgyűlés elfogadta a jogügyi bizottmány javaslatát, miről a közoktatási minisztérium értesíttetni fog. Conrád Gusztáv volt főpolgármester a Junek-féle sikkasztási ügyben 3000 frtot ajánlott. A jogügyi bizottság elfogadhatónak tartja ez összeget egyességi egyenletül. Elfogadtatott. Több terézvárosi lakos panaszt adott be, hogy a terézvárosi alkapitányság hivatalnokai nem tudnak németül, s a felekkel ildomatlanul gorombán bánnak. Kérnek tehát ildomos német hivatalnokokat. (Gratulálunk.) A panasztók elutasittattak. Ülés vége 12 7 órakor. Különfélék. Vandalismus. Mindenki, ki figyelemmel kiséri, mily roppant összegeket költ Pest városa évenként a városliget, a főváros e jóformán egyetlen mulató helye növényzetének fentartására, meg fog botránkozni azon durva kimélytelenség felett, melylyel boldog boldogtalan a városligeti fákat pusztítja. Hol egy csoport betörülközött embert, hol egy sereg majálist tartó gyerkőczet lehet látni, kik — mintha csak a Bakony rengetegeiben találnák magukat — úgy zúzzák, törik a fát és cserjét. így történt a múlt héten is, hogy egyik helybeli nevelőintézet 5 tanítója és 70 tanítványa a ligetben majálist tartván, nekimentek a fáknak s derűre borúra törték az ágakat, ugyannyira, hogy a főkapitány kénytelen volt a kihágókat fejenkint három forint s így összesen 225 forintban megvirságolni, a kárnak részletesebb kipuhatolása végett pedig az ügyet a sétaligeti bizottmányhoz áttenni. Senkinek sem lesz és nem is lehet az ellen kifogása, hogy a főváros aprajanagyja a városligetben találja fel mulatóhelyét, de kötelessége mindenkinek megkímélni a növényzetet. — Somssich Pál, Magyarország képviselőházának elnöke a „Steinkohlen- und Sliegelwerksgesellschaft“ mai közgyűlésén oly gyönyörű német kiejtéssel olvasta fel az igazgatósági jelentés védelmére írott beszédét, hogy a bécsi „Neue freie Pressének“ ott jelenlevő tudósítója indíttatva érezte magát azt kérdeni egy másik német kollegájától: „Sie glaubend denn nicht, dass der ein geborener — Böhme ist?" — Az ünnep két napja alatt, mint a hírlapok jelentéséből látjuk, nem kevesebb, mint hét öngyilkosság történt Pesten. A párisi commune egy magyar tagja, a budai születésű Frankel Jev, ki a kereskedelmi és iparminisztériumban titkári hivatalt viselt, egy Versaillesből érkezett magántávirat szerint elfogatott s máj. 26-án főbelövetett. Fölhivatnak mindazok, kik a városi polgári bizottmány által a magyarországi vizkárosultak felsegélyzésére kibocsátott gyűjtő iveket még mai napig a bizottmány jegyzőjéhez be nem mutatták,szíveskedjenek azt a számadások összeállítása végett f. évi jun. 5-ig Biró Antal bizottmányi jegyző úrhoz (városház földszint 1. sz. a.) mulhatlan benyújtani. — Desjardins Ernő tudor s párisi egyetemi tanár, általunk már jelzett történelmi, közgazdászai fölolvasásai jun. 3.,5. s 7-ik napján fognak este 6/a órakor az evangélikus iskolaépület termében megtartatni. A jeles franczia tudós 3 felolvasást fog tartani. Az első felolvasás tárgya a Duna folyamának szabályozása, a magyar és pártszomszédos tartományok közgazdászat szempontjából. Desjardins úr több éveken át tanulmányozta ezen kérdést, a mely hazánk közgazdászai érdekeit oly közelről érinti s igy méltán figyelmet érdemel. A második fölolvasás tárgya Páris ostromának benső története s a commune. Azt, hogy mikép ostromolták a poroszok Páris városát, tudja mindenki, mert annak idejében terjedelmes leírásokat közöltek a lapok; arról azonban, hogy mi történt az alatt odabent, csak kevés tudomásunk van, a léggömbökkel hozott tudósítások szükségképen a főmomentumokra s védelemre szorítkoztak. Felette érdekes lesz tehát, egy oly képzettségű egyén által tett észleleteket, mint mint Desjardins úr,tőle magától hallanunk,ki nemcsak szemtanú, hanem tényező is volt s ,mint táborkari tiszt részt vett a védelemben. — Érdekes lesz egy párisi tudóstól hallanunk, mi az a commune, melyről legközelebb oly sokat hallottunk, mi volt annak eredete, fejlődése és czélja. A harmadik felolvasás a franczia hazafiság fejlődésének történelméttárgyazza, tekintettel Francziaország területi egységére. Kíváncsian várjuk a jeles franczia történész előadását, mely a francia patriotismusnak az annyira változatos franczia nemzeti történelem különböző korszakain át miként fejlődött azzá, a mi ma. Mind a három fölolvasás tárgya rendkívül fontos és érdekes, és reméljük, hogy a közönség részvéte tanúságot teend a tárgyak érdekeltségéről. — Sajtóper. Szepessy Xavér Ferencz magánvádlónak. — Vadnay Károly, mint a „Fővárosi Lapok“ czimü napilap szerkesztője s vádlott ellen folyamatba tett sajtóperében, az esküdtszéki nyilvános tárgyalás f. évi junius hó 2-án d. e. 9 órakor fog megtartatni. — Jegyek a hallgatóság számára, a sajtóbirósági irodavezető által szolgáltatnak ki. — Egy hét története. Püspök-Ladányból máj. 30-tól a következő sorokat veszszük: Csupa szerencsétlenség- s túlságos áldásféle újdonságokkal bővelkedünk, melyek mind egy hét alatt történtek. Két kis leányka vízbe