A Hon, 1871. július (9. évfolyam, 149-174. szám)
1871-07-02 / 150. szám
sát sürgette. De való azután az is, hogy a tbk úr abbeli fáradtsága végkép reghiúsult, miután a „Sicolo“ szerint a franczia kormány llarcourt urnak, aki a Vatikán megbízásából tárgyra vonatkozó felvilágosítást kért, nyíltan kimondó, hogy Francziaország a feltett kérdésben a többi államokatározatához fogja magát adalmazni, továbbá, hogy az a nélkül is teljes helyzetet nem akarja azzal súlyosbítni, hogy a Vatikán kedvcért Francziaországtól elidegenítse Olaszlnát. Nagyon valószínű, hogy a pápa különösen a versaillesi kormány nyilatkozata következtében közlötte a bíbornokokkal azon szándékát, hogy távol Olaszhontól önkénytes számkivetésben akar élni, ami egyébiránt nehezen fog valósulni, már csak azért, mert Pius nagyon szereti az olasz éghajlatot, s mert az államok általánosan véve nagyon óhajtják, hogy a pápa Rómában maradjon. A király bevonulása vasárnap jövő hó 2-án fogna végrehajtatni s minden oda mutat, hogy az új főváros a legszivélyesben fogadandja királyát, állítólag a diplomatiai testület, kivéve tán a franczia követséget, képviseltetni fogja magát az ünnepélyen, az olasz törvényhozó testület is akkorára egy küldöttséget utasít a fővárosba ; lesz szemle a helyőrség s nemzetőrök felett , lesz diplomatiai fogadtatás, s diszebéd, azonfelül cége több k. rendeletet fogna aláírni Rómában, ezek közt az amnestia is fog szerepelni. A képviselőház valóban csodálatos sebességgel befejezte a sürgetőbb javaslatok tárgyalását, a csekély számban jelen volt követek megszavazták a nagy horderejű javaslatokat s nagy részben már el is hagyták Flórenczet. Mondják, hogy a ház elnapolására vonatkozó rendeletet Rómában fogja aláírni a király. A Florenczben székelő s a londoni International-lal szoros viszonyban álló democratikus egyletet feloszlatták a hatóságok a lefoglalták irományait, melyek egy része a „Gaz. Prim.“ szerint felderíti azon terveket, melyeket az Internazionale Olaszország kárára készített vala. A Solferinoi csata évfordulóját az idén is megülte az olasz nép, visszaemlékezett a veszélyes napra, aldá a hősöket, akik a szabadságért meghalni tudtak, de nem feledte az elhullottak családjait, valamint a függetlenségi csatákban részt vett harcosokat sem, minthogy azok közt sorshúzás útján több 100 fokos jutalmat osztatott ki. Lehet-e ennél szebben megülni a nemzeti csaták évfordulóját? Adalék művelődési történetünkhöz. Dunaföldvár, jún. 26-án. Egy sanyarú példát akarok felmutatni kultura irodali állapotunkból, melyhez hasonlóval a figyelmes olvasó a maga körében is találkozhatik. A dunaföldvári kaszinói választmány által, ez év elején, a kaszinó könyvtára fölügyelésére, valamint arra is fölkéretvén, hogy figyelemmel kisérvén az irodalom mozgalmait, a célszerű műveket a könyvtár számára leendő megszerzés végett a választmánynak jelentsem be. az eddigelé a könyvtárnak 572 magyar, 189 német-, összesen 761 db számozott könyve, melyek 1861. óta gyűltek föl e mennyiségre. Irodalmi szak szerint van I. Regény, magyar: 329 ; német: 140 öszszesen 470 db. Eredeti magyar regények : Jósika és Jókai minden munkái. Abonyi, Podtuaniczki, P. Szathmáry, Vas Gereben, stb. 189 db; fordítottak : Dumas, Hugo, Mühlbach, Ponson, stb. A német fordított regények közt Dumas 87, Sue 24 kötettel van képviselve. II. Szépirodalmi magyar: 90 db (Arany, Bajza, két Kisfaludy, Kölcsey, Kimény Eötvös, Petőfi, Tompa, Vörösmarty stb); német: 39 (Heine, Schider stb) összesen 109. III. Tudományos; magyar: 32 (Budapesti Szemle stb); német: 8 (közük : Humboldt Kosmosa) összesen: 401. Történeti: 112 mild magyar (Horváth Mihály, Nagy Iván, Szalay stb); V. Utazás: 7; VI. Gazdasági: 3. Politikai, gazdasági, képes szépirodalmi és életlapot járatunk összesen 24-et. Mint látjuk, a regény elég bőven van képviselve könyvtárunkban. Én azon tekintetből, hogy ne csak mulassunk, hanem egy kicsit tanuljunk is, és a hasznos ismeretekben gyarapodjunk, közelgelvén a második félévi folyóiratokra leendő előfizetés és az e végett tartandó választmányi ülés ideje, Ráth Mórnak írtam, és specifikáltam, hogy ötven forint értékben és pedig 20 fára tudományos, 30 frára mulattató könyveket, a választmánynak leendő bemutatás végett küldene. Az általam kijelölt könyvek közt első helyre tettem Hunfalvy Jánosnak a magyar akadémia megbízásából írt „Magyarország természeti leírását.“ E nagyszerű munka már évek előtt jelent meg, de azóta sem megszerezni, sem olvasni módom mm lévén, eleve örvendettem az alkalomnak, hogy e művel megismerkedhetem, s kivülem még más két olvasgatni s tudományát gyarapitni vágyó egyén fogott volna vállalkozni ennek tanulmányozására. Tapasztatásból tudtam, mennyire hátra vagyunk saját hazánk ismeretében, hogy az 1866. és tavali háborúkban egy luikus káplár a magával hordozott térképekből mindenütt jobban tájékozta magát, mint egy austriai vagy egy franczia császári kapitány; de hogy e tekintetben nemcsak némely 1866-oi kapitányaink, hanem némely jogtudoraink és választmányi tagjaink is azóta nem nagy előmenetelt mutatnak, most utólag sajnosan tapasztaltam. A küldött könyveket a választmány elé terjesztvén, egy készbeszédű fiatal jogtudor amint Humalvy három nagykötetű nagy művét meglátja, elszörnyüködik: ki olvassa ezt ? azután egyik kötetet előfogván, kinyitja s olvassa: az északi szélesség s a keleti hosszúság a fokai alatt stb. . . kit mulattatnának ezek? Hiába mondtam, hogy e könyvek, ha ketten hárman olvassuk is, becsületére s díszére válnak könyvtárunknak, miként a Humboldt kosmos, habár közülünk most senki sem olvassa, vagy a Niebelungen díszkiadása; aztán ideje volna, hogy tanuljunk, ne csak mulassunk, komoy idők következhetnek be, azért azon arányt célzom a könyvek megrendelésében, ez két ötöde tudományos és ismeretterjesztő, ne mulattató legyen stb. Deliberatum est: tudományos könyvet akar olvasni, vegyen ának; a kaszinó nem egykét ember, hanem flség olvasásvágyát veszi tekintetbe; mi jók mulatni, nem tanulni járunk a kaszinóba, igényeket, a mulattató könyveket hölgyeink számára hozatjuk ; magunk is megolvassuk „A pápák bűneit“ hogy szinti egymás kezéből kapkodjuk stb. a könyvtárnok pedig, Hunfalvy e ratry művét, meg a statisztáiét, — mert a jogtudornak ily kisszerű statistikánál Konektól bővebb van, — Ráthnak küldje vissza. Ily elveket el nem fogadhatva, kimondtam, hogy könyvtárnokuk többé nem leszek. — A többi könyv több hevesb vita után megtartatott. A fentebbi vitatkozás alatt, úgy éreztem magam, mintha szégyenpadon ülnék. Az „Archaeologiai Értesítő“ I. évi május 1-jő számában Römer Flóris egy levéltöredéket közöl tőlem, LV. szám alatt, hol többek közt ezt mondom : „Nálunk nemhogy a régészeti, de a tudományos könyvek sem kedveltetnek. Embereink azt gondolják: eleget tanultunk az iskolákban , hát még most is tanuljunk?“ — Römer Flóris erre megjegyzi: „Elég sajnos, hogy olvasó egyleteink sem akarják a tudományt ápolni; mai nap nemcsak a jó pap tanul holtig, hanem a jó hazafi is ! Egyébiránt, ha azt jó szántunkból nem tiszszük, majd reá fog tanítani a kényszer, csak aztán késő ne legyen ! A mi kaszinói választmányunk, némi változatokkal, hazánkban egyébütt is divatoznak. Fennen hirdetjük : a tudomány, hatalom ; elvész a nép, mely tudomány nélkül való; de azért a tudományos könyvek, hanem ha kenyér- s iskolaiak, nálunk nem kellenek. Szeretjük hallani a nemzet dicsőségét, és Arany és Tompa műveire 337 meg 57 előfizető akad, nyolczadfél millió magyar ember között! 1860-ban nagy demonstratióval felöltöttük az ugyancsak czifra magyar ruhát, hogy zsinórzata prémje drágább volt magánál a ruhánál; most hogy megnyertük a nemzeti kormányt s vele úgy hisszük, mindent, mit csak kívántunk, hogy már jelenleg mindkét oldalt bátran allhatunk: levetjük elődeinknek bajnoki köntösét, s rut idegent cserélünk. Fellázadunk a főváros túlnémetesedése ellen, az egy nemzeti színházat is csak nagy subvertióval bírjuk fentartani, sőt nyarajszaka csak teng leng próbaképen Buda-Pesten egy színtársulat, míg a németség, hármat is subventió nélkül fen bí tartani számos látogatókkal. — Ily körülmények közt ne csodáld édes magyarom, ha az ipar és tudomány jelen korszakában, egyszer csak öszszecsap fejed fölött a német tenger. Ehhez nem kell egyéb, hanem hogy Bismarck a német kivándorlást Amerika helyett felénk zúdítsa, itt talál tért eleget - „urbem, venalem, dam emtorem inventat.“ • Hőke Lajos. Leleplezések. A „Siécle“ következő nevezetesebb titkos iratokat közöl: A császár a császárnéhoz.Metz, aug. 11. Hogyan van az, hogy az ostromállapot alatt izgató czikket engednek megjelenni ? A császárné a császárhoz. Páris, aug 11. Mivel Baraguay , Hilliers azon hatalmat, mely neki az ostromállapot alatt adatott nem akarta felhasználni. Egyébiránt ő beadta lemondását. Úgy hallom, hogy a kamarában indítványozni akarják Leboeuf vád alá helyezését. Pietri a császárnéhoz. Metz, aug. 11. Bátorság, katonai helyzetünk javul. Erélyes eszközöket kell használnunk. Parancsolja meg felséged a nyugoti departementek piaelecjei, malrejei és lakosainak, hogy mindent, hidat, alagutat és vasutakat romboljanak szét a poroszok elöl, a nemzetőröket fegyverezzék fel és tömegesen jöjjenek Chalonsba. E felett érdekes beszédem volt azon egyénnel, kit öltem az ön parancsára Cartellin úr bemutatott. Ez holnap finnél kihallgatást fog kérni. A császár és a herczeg jól vannak, a csapatok táborát látogatják. — A hadvezér a generális rimushoz. Ön kétségkívül tudja, hogy a badeni hadtest, mely Mühlhausen előtt áll,a Rajna partján, a Metz elött álló porosz haddal egyesült; e szerint Douay hadteste szabadnak látszik A császárné a császárhoz. Mondják, hogy a badeni hadsereg aug. 14-ke előtt nem jelenhet meg Metznél. A nap folytában megérkezik a jelentés Leboeu felbocsátásáról és a császárné ezeket tárnja neki : Kedves tábornagy ! Köszönöm, amit tesz, és a császár iránti ezen odaadását sohasem fogom elfeledni; nagyon meg vagyok attól hatva. „A császárhoz pedig ezeket távirja: Ön valami jót cselekedett. Szivemből csókolom önt azon nagy áldozatért, melyet végbevit. F a i 1 1 y tbk a generalissimushoz. Mire-Cou t, aug. 13. Mac Mahon tbnagy újból azon irányt vette melyet én választottam; Neufchateaut is az Aube völgyét. Miután pedig nekem ennek következtében bala kell fordulnom és Chaumont-t mint idő ezért kell vennem, holnap a hadserget La Marche-Francy és környéke felé vezetem. A császárné a császárhoz. Páris, aug. 13. A parancsok ki vannak osztva. A miniszter erősíti, hogy 4 nap alatt 80,000 emberrel fog bini Chalonsban, ide számítva a Mac- Mahon és Failly hadtestét is. Kiadattak a rendeletek azon esetre, ha a vasútvonalat Thionvilletől Sedanig szét kellene rombolni. Magam fogok arra felügyelni, hogy e parancsok végrehajtassanak. A császár a császárnéhoz. Metz, aug. 14. Mi a Mosel bal partjára akarunk átmenni s Verdun leend támpontunk. A vasútvonalat Thionvilleből Sedanig azonnal szét kell romboltatni, mihelyt az ellenség előrenyomul. Csókollak. Francziaország. A nap eseménye Parisban sőt egész Francziaországban Gambetta jelöltsége. Ez egyik párisi barátjához levelet intézett,milyet a „Vérité“ közöl s melyben San-Sebastianból június 23-ról azt írja, hogy hiába akart Párisba távsürgönyözni, a hivatalnok Párisba szóló táviratot csak ha a kölcsönre vonatkozik, akart elfogadni: „Én hálásan és a pillanat roppant nehézségeinek teljes tudatában fogadom el a párisi democratia képviseletét, ha az engemet meghina, és arra érdemesnek tart az ellenem szótt rágalmak daczára — írja Gambetta. — Felhatalmazom önt, hogy barátainkat erről tudósíthassa és hogy jelöltségem érdekében a szükséges lépéseket megtehesse. Hír szerint Gambetta egyidőben Marseilleben is fogadott el jelöltséget. Napoleon herczeg múlt vasárnap Angliából Calaisba érkezett Partra szóha egy rendőrbiztos által felzuttatott, lenne szíves a jelen körülmények közt más országba tenni át lakását. A herczeg ennek következtében visszatért Angliába. — Az Orleans herczegek állandókig készülnek letelepedni Francziaországban. A mi Chambord grófot illeti, kivel most azon tanakodnak, vájjon hazatérjen-e már most, vagy sem. Egyik része azt hiszi, hogy ő nem térhet vissza máskép, mint királyi minőségben — ez volt nézete Berrynek is — míg a másik párt azon nézetben van, hogy a gróf tekintélyét vesztené, ha még tovább is távol maradna az országtól. Aumale, Joinville és Chartes herczegek Dupanloup püspöknél látogatást tettek. Ez nagy feltűnést okozott, magyarázatát azonban abban találja, hogy a püspök mint a sz. Rókus templomának plébánosa, kedvencz papja volt a herczegek édes anyjának, ki tudvalevőleg igen jámbor asszonyság hirében állott. — Thiers jobban van s hir szerint a szemlénél is már jelen leen. 26-kán a végrehajtó hatalom elnökénél nagy díszebéd volt Mac-Mahon és a többi tábornok tiszteletére. Beszédek mondattak. Thiers többek közt ismét hangsúlyozta, hogy a haiti kiadásokat nem kell lejebb szállítani. Azon szerződések, melyeket még a nemzeti védelem kormánya között volt Chassepot féle fegyverek szállítása iránt nem bontottak fel; még 900.000 db van hátralékban, július 15-ig mind meg lesz. Francziaország jelenleg körülbelül 1.200.000 Chassepot-fegyver birtokában van. A franczia hadsereg reorganizatiója igen gyorsan halad. A Németországból érkező hadifoglyok Besancon, Auxerre és Douaiben ezredekbe állíttatnak össze; nagy része Afrikába indul. A hadsereg tisztei és katonái is bírnak szavazattal a közös választásoknál. A választási mozgalom Párisban korántsem élénk : csak a bonapartisták sürögnek-forognak mindenütt. Roucher és Duvernois Párisban már tekintélyes csapat, hírlapírót és más ágenst gyűjtöttek maguk körül. Utóbbi átvette a párt jelenlegi főközlönyének az „Avenir liberal“ szerkesztését. Versaillesből 26-an 400 communista foglyot bocsátottak szabadon, másnap azonban ismét sokkal többet vittek oda Parisból. A házmotozások Párisban mégsem értek véget. Pynt Félix mégsem került kézre , a rendőrség befotta legújabban: Cibout „homme d'affaires“ ki Thiers ingóságainak elárverésével volt megbízva, Francois-t a La Roquette fogház igazgatója és Fortunéta commune tagját. A választások dolgában most igen szigorúan járnak el. Míg az ostrom alatti választásokkor mindenkit beírtak a választási listába, most több mint 100000 választót töröltek abból ki: 60 ezerre lehet tenni azok számát, kk meghaltak vagy fogságban vannak a választók közül. Sőt a munkás osztály azért nem mer választási jegyet kérni — ha joga is lenne reá — mert ez alkalommal a rendőrség elfogja a gyanúsokat Az efogottak közt 15 ezer oly egyén van, kik ellen még nincs felvéve a tényálladék és nincs elkészítve a vádlevél. 8 nap óta 700 nőt vittek az őrültek házába. Az újonnan épülő pesti házak adómentességére vonatkozó közmunkatanácsi átiratot Pest város pénzügyi bizottsága a napokban tárgyalás alá vévén, a következő javaslatot készíti el. Kétségbe vonhatlan tény lévén az, hogy az európai fővárosok emelkedése, szépítése és szabályozása leginkább a részükre rövidebb vagy hosszabb időre engedett adómentességnek köszönhető, a pénzügyi bizottmány Pest város fejlődése s a községi adóalap szélesítése szempontjából az újonnan épülő házaknak bizonyos időre a községi adópótlék alól való felmentését czélszerűnek találja, és e tekintetben elvben osztja is a közmunkatanács nézetét; — de a mennyiben Pest város közgyűlésének egy ide vonatkoz statútuma van, mely még le nem járt, az abban lefektetett elvek szem előtt tartása, úgy a bizottmányt vezérlő alapeszmék nyomán a házak adómentesítése következő módon lenne megállapítandó : 11 Azon lakházak után, melyek a vándhatósági közgyűlésnek a házak adómentesége iránt 1869. június hó 23-kán kelt határozatában megszabott, s 1871-ik évi junius utolsó napján lejáró két év alatt bemutatott, s hatóságilag jóváhagyott terv szerint újból építtetnek, de a megszabott két év alatt teljes el nem készíttettek, — azon esetre, ha épittsük 1871. évi jul. - től számbott két év alatt befejeztetik, ettől s illetőleg lakhatóvá tételüktől számított tiz éven át, az emlitett közgyűlési határozat kiterjesztésével, a városi adónak csupán fele leend fizetendő, a mennyiben ezen házak államadó elengedésben is részesületnek. 2) Azon lakházak, melyek 1871. évi július 1-től kezdve benyújtott, s hatóságilag jóváhagyott terv szerint, üres telken, vagy régi s földig lebontott ház helyén egészen újból, s legalább két emeletes magasra épületnek, ha építésük a legközelebbi tiz év alatt vagyis 1881. évi junius végéig teljesen befejeztetik, s ha államadómentességben is részesülnek, lakhatóvá tételükre számított tiz évig a városi adófizetés alól teljesen felmentetnek. 3) Azon lakóházak, melyek szinte 1871. évi július 1-től kezdve benyújtott, hatóságilag jóváhagyott terv szerint, eddigi földszintes vagy egy emeletes épületre — legalább két emeletes magasra építtetnek, 1881. évi junius végéig teljesen befejeztetnek, s államadó elengedésben részesittetnek, lakhatóvá tételüktől számított tiz évig, egészen újonnan épített részeikre nézve a városi adónak csak felével rovatnak meg. 4) Újonnan nyitandó utczákra a városi pénztárnak nagyobb költségei lévén, az ilyen utczákban épülő lakházak városi adóelengedésben nem volnának részesítendők. Végre) kijelentendő volna a város részéről, hogy Pest városa ezen adóelengedési kedvezményt saját autonomikus jogánál fogva a város mielőbbi diszes és czélszerű kiépítésének czéljából — nyújtja. A pénzügyi bizottság e javaslatát már benyujtá a tanácsnak. Különfélék. — Az „irói nyugdíjintézet“ még meg sem született s már is egész kis kapitálisa van. Csukássi József nrótársunk ma a következő levelet intézte Törs Kálmánhoz : „Az estre, ha az ön által indítványozott „írói nyugdíjintézet“ bárminő formájan létrejö, kötelezem magamat a nyugdíjintézet alaptőkéjéhez száz forinttal, azonkívül évenként huszonöt forinttal járulni. Azon reményben, hogy a nagy horderejű indítvány mielőbb testet ölt, maradtam stb. Csukássy József. — Honvédzászlószentelés. A Trencsénben állomásozó honvédzászlóalj lobogójának felszentelése julius 10-kén, hétfőn fog megtartatni. Zászlóanya gr. Chorinsky Frigyesné, sz. gr. Niczky Filminesz, kinek férje bár nem magyar születésű, mégis magyar honvédszázados a szabadságolt állományban. A nyoszalyóleányok sószóróját a Marsovszky, Sipeky nővérek, Bossányi Oga és Rakovszky Sarolta kisasszonyok fogják képezni. Az ünnepély d. e. 10 órakor veszi kezdetét, s este a trencséni fiatalság bált rendez a honvédbenház javára. — Egy derék kis község. M.Izsépról írják nekünk, hogy az alig 100 lelket számláló m.-izsépi ref. egyház megértve a kor intő szózatát — nem kevés költséggel — múlt évben egy a Cz.élnak megfelelő tantermet és iskolatanitói lakot építtetett, melyhez a tanító fizetésének javítását is hozzá csatolván. Jelenleg 30-nál több tanoncz látogatja az uj tantermet, kik vallás és nyelv különbség nélkül egyaránt nyerik a szellemi és erkölcsi oktatást a népiskolai törvény által kijelölt tantárgyakból. A tannyelv magyar. A tanfelügyelő megtekintvén az iskolát, arról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Adjon Isten a hazának sok ily derék községet! — Az írói nyugdíjintézet eszméje, meleg fogadtatásra talált a közönségnél. A többi közt az „Omnibusz“ szerint Perczel Mór tábornok közelebb füzetekben megjelent műveinek írói tiszteletdíját (a tiszta jövedelem fele) e czélra ajánlotta fel. — Polgári koszorú. Nagyváradnak nem rég főbírája halt meg: Kőrösy Sándor. A város oly tisztelettel viseltetik az elhunyt érdemei iránt, hogy magán körben gyűjtést rendezett az elhunyt árvái részére. Az eredmény eddig meghaladja a 7000 frtot. — Bálint Gábor, az akadémiai és kormányköltségen keletre kiküldött fiatal orientalista, jan. 21-től levelet irt Kazánból egy itteni barátjához,melyet alkalmunk volt olvashatniUtazása vázlatát megszándékozik írni s Vámbérynek elküldeni. Kazánban első útja az egyetem rectorához vezette, kitől meg akarta kérdeni, hogy az egyetemen tanulhatná-e a mongol nyelvet ? Az egyetemen ilyen tanár nem lévén, a lelkészakadémián talált egy mongolul tanítót. Kazán igen alkalmas hely az orosz, tatár, csuvasz és cseremisz nyelvek tanulmányozására is. Meglátogatta a tatár iskolákat s meghallgatta a tatár ifjak számjegy szerinti énekét, melyről azt írja, hogy igen jól ment, kivált az „ej Rhudai diaslika“ kezdetű dal. Magában a városban nem kapván alkalmas szállást, egy külvárosi nyaralóban ékik. E külvárost „arczkaja pólyádnak nevezik, mi „votják mezőket“ jelent.“ Szegényeknek — úgymond — csak a nevök maradt meg.“ Leveleit poste restante kéri küldetni, máskép nem kapja meg, mert „ezek a muszkák nem igen tudnak más betűket olvasni, mint csak a magukét“, az idegen feliratú leveleket félre teszik s ha valaki levelet keres, elébe tálalják az egész csomagot, válogassa ki belőle a magáét.Az ő általa irt leveleket nem veszik föl, ha föl nem irja a czimet oroszul is. (Tudjuk ezek a muszkák hogy Oroszországban laknak, mig mi azt hisszük, hogy Ausztriának vagyunk megtűrt vendégei) Őizre, azt hiszi, elkészül a szükséges nyelvekkel s akkor Astrahánba indul. Azt írja, hogy Khazánban jun. 18-án folyvást esett a hó. — Fehér holló. A napokban történt, hogy egy budai lakos f. hó 18-án a zugligetben mulatván felöltönyét ott felejtette. Már le is mondott minden reményről, hogy még valaha kézre kapja, midőn tegnap betoppan hozzá a hűséges találó, Bettelheim Miksa pinczér személyében és átadja a felöltőt, miután álló két hétig kutatta gazdáját. A mai időben, midőn minden nap hallani valami kisebb nagyobb defraudatióról, ezen becsületesség valóban ritkának mondhatós megérdemli a felemlitést. — Pályázati hirdetmény. A kolozsmonostori királyi gazdasági tanintézetn az erdészeti tanári állomás üresedésbe jővén, annak f. é. november 1-e napjától leendő betöltése végett pályázat hirdettetik. Ezen állomással 1500 forint évi fizets és 200 frtnyi lakbér illetőség van egybekötve. Az ezen tanszéket elnyerni óhajtók felhivatnak, hogy végzett tanulmányaikról s előéletükről szóló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket, legfeljebb augusztus 10-ik napjáig, a magyar királyi földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtsák be. — Érdekes fenyitő per fejeztetett be a m. kir. legfőbb törvényszéknek két napig taró beható tárgyalása után ma hozott ítéletével, értjük a Zury Mihály magánvádló által még 1861-ik évben Musiczky Jakab, tigaliczer Vilmos pesti nagykereskedők és ezek akkori könyvvivői Messinger Ármin és Beer Edmund ellen váltóhamisítás, hamis okmány készítése és használása iránt folyamatba tett fenyitó pert, melyben az első bíróságnak vádlottakat teljesen felmentő ítélete egész terjedelmében helybenhagyatott. Ezen tudósításnak annál szívesebben adunk tért lapunkban, — mert a kir. táblának ellenkező — marasztaló ítéletét annak idején szinte közöltük, és örömmel látjuk a helybeli kereskedelmi körökben tekintélylyel biró vádlottakat kimentve azon gyanúsítások alól, melyeket ellenük a másodbirósági ítélet kelthetett. — S. — F it á 11 o s. Nagy-Szalonta nevezetes város, megírta azt régen Arany János. De azt még is restelni fogja, ha megtudja, hogy a következő történet az ő szülővárosában esett meg. Sz. F. polgár házánál, mint nekünk írják, m. hó 22-én megjelent egy valami 40 éves, jól táplált aszszonyság. A gazda és fia künn voltak valahol s igy csak az anyjuk fogadta a vendéget, a ki a kölcsönös üdvözletek után előadta, hogy ő a „fitáltos“, akit Jézus küldött ide, hogy gyógyítsa meg Sz. J. uramat és fiát, akik nagyon betegek; ő már több, mint 80 éves, folytonosan jár kel, de soha sem fárad el, soha sem eszik egyebet édes tejnél, azt is nagyon ritkán; ö a gyógyításért nem is kiván semmit, mert ő azt a Jens parancsára teszi, sőt még ő fog adni a betegeknek ajándékot, férfira meg soha rá sem nzett, mert niki azt a Jézus megtiltotta stb. A fiáltos egészen elhódította a szegény hiszékeny asszony fiét, úgy hogy az mély hallgatást és föltétlen engedmességet fogadott, csak gyógyítsa meg férjét és fiát. A „táltos“ elment, hogy majd estére visszajön, ha a gazda és fia is megérkeznek. Az asszony addig ki ne menjen a házból s ki ne adjon egy harapás kenyeret se valakinek, s be ne eresszen senkit, mert különben nem használ semmit. Este megérkezvén Sz. J. uram és a fia, az asszony elmondta nekik szörnyű áhitatos azozczal,hogy milyen szent asszonyt küldött hozzájuk a Jézus, az meg fogja őket gyógyítani, már vár is reájok a benyílóban. A cselédeket elutasították s bementek a külön szobába, hol a ,,fitáltos“ imádkozva várta jöttékét. — A mint beléptek, abbahagyta imáját, csendesen fölkelt, mécsest gyújtott, bezárta az ajtót, ablakot s a szoba földjén a mestergerenda irányában kis gödröt ásott, folyvást érthetetlen bűvös szavakat morogva és sok ákombákomot csinálva, a mitől a jelen voltaknak, kik visszafojtott lélekzettel kisérték minden mozdulatát, a hátuk is borsódzott. Esze ágába se jutott senkinek tiltakoznia még nem is sejtett kora ellen. — A fáltos egyszer aztán abbahagyva az ábrahadábrázást, oda fordult a betegekhez s reszkető hangon kérdé, hogy mióta betegek ? Nevüket, korukat nem is kérdé, mert azt már előbb bejelentette neki a Jézus Krisztus. Megnyervén a kívánt feleletet, letérdepel, kebelébe nyúlt s elővont abból egy pénztárczát, ebből pedig egy darab 100 frtos és 30 db másféle bankjegyet s azokat ismeretlen szavak mormogása közt betette a szoba közepére ásott kis gödörbe. Ezt neki, úgymond, a Jézus adta, hogy ide tegye; holnap az akkor már meggyógyulandott betegek felvehetik s kioszthatják a szegények közt. Erre felszólította Sz. J. uramat, hogy ő is hasonló összeget tegyen a kis gödörbe, az lévén életének válsága. Ennél azon-ban nem volt több 92 forintnál. Akkor hát kérjen kölcsön, mert ha csak egy krajczár hiányzik is, hát az egész nem ér semmit. Elmentek hát s meghozták a kívánt pénzt és beletették a kis gödörbe. Akkor a „fstállás“ a fiúhoz fordult, hogy annak az életéért is tegyenek le ugyanannyit, mert neki a Jézus meghagyta, hogy egyiket a másik nélkül ne gyógyítsa meg. Az öreg Sz. J. felesége erre aztán előhozta, egész életén át zsugorgatott 115 frtnyi ezüst pénzét egy harisnyaszárban s odatette a többihez. Van-e még pénz valahol ? — kérdé a táltos — mert az egész házban nem szabad pénznek lenni egyebütt, csak épen a kis gödörben, másként nem használ semmit ? Csakugyan találtak még 2 frtot és 5 krt, azt is oda tették a gödörbe. Hiszen csak reggelig, akkor aztán fölvehetik. Hátha meg is fiadzik odáig ? A fitáltos aztán kapcsáját kérte a fiúnak, de miután ez nyárban nem visel ilyet, más fehérneművel kellett pótoli a hiányt. Ezzel letakarván a kis gödröt, még a tetejébe rakta a fiú „lajbi“-ját, „túllévi álló“-ját,, „pongyolkáját“ s egyéb ezekmókját, ott hókusz-pókuszozott egy ideig, akkor aztán fölkelt s azt mondta, hogy most már kész a recept, de ne nyúljon hozzá senki, mert az halál fia. Már ő reggel eljön megint, feküdjenek le és aludjanak, ő utána pedig tegyék be a kaput s valahogy ne merje lesni senki merre megy, mert azt elviszi az ördög, a ki mindig ő utána leskelődik mikor a Jézushoz megy. Úgy volt, a fitáltos kiment, a háziak szent borzongás között lefeküdtek s ki se bújtak a duma alól reggelig. Akkor aztán várták a „fitáltost“, de biz az nem jött, a megbabonázott holmihoz se mertek nyolni magokból, mert hátha csakugyan meghalnak? Végre déltájban mégis csak hozzányúltak valahogy s a ruhát eltiszsulva a gödörről, akkor látták, hogy nem látnak semmit. A pénz, 407 frt a „fitáltos“sal együtt eltűnt. E történetet tudósítónknak maga tíz. J. asszonyom beszélte el, ki még most is hisz, hogy a fitáltos valami tüzet okádó hétfejű sárkányon, amit megnyerget, elnyargalt túl az operencziákra. — Ritka tünemény az állatkertben. Néhány nap előtt egy süveges majom — Cercocebus trinicus — az állatkertben megfiadott. Érdekes látvány, mely még kevés európai állatkertben történt meg. Reméljük, hogy a közönség annál nagyobb érdekkel fogja szemlélni, mert sok anya példát vehet azon gyengéd szeretetről, melylyel „Lini“ kisdede iránt viseltetik, mert kebeléről soha el nem bocsát, és amint valaki féléje köze edik, fiát csókokkal halmozza el. Alig most el van zárva, de néhány nap múlva a közönség személtére kitétetik. Egyúttal megemlítjük,hogy e napokban több száz érdekes szányas étkezett meg. — A reformátusok közzsinata Nagy-Enyeden, mint nekünk irják, nagy részvét mellett folyt le. Erdély minden része képviselve volt ott. Mint tudjuk, e zsinatnak, a ref. egyház akként átalakuása képezte tárgyát, hogy az egyházi reconsistorium és zsinat egy testületbe egyesüljön. A műnyitó beszédet Nagy Pétr püspö , Erdély legkitűnőbb egyházi szónoki tarta. Révai Lajos, ilyefalvi lelkész, és Vályi Pál marosi egyházmegyei körjegyző is nagyhatású beszédeset tartottak. Jelen volt Török Pál dunaméki superintendens is. A „vallásos reform ügyben“ több értekezetet tartottak, melyek folytán kitűnt, hogy nem dogma változtatás vagy dogmafaragás a „reformegyletek“ czélja, hanem az igazi vallásos élet előmozdítása, mely nem ismer felekezetet és a mely nem hit, hanem élet. Abban lett megállapodás, hogy fiók-reform egyleteket kell községenként alapítni, melyek az erkölcs-vallásos életet munkálják. Közvetlen központok a tractus, közvetett Pest reend. Nagy-Enyed polgárai megmutatták, hogy ott, hol szép és nemesről van szó,nem ismernek felekezetet és nemzetiséget. — Katholikus, lutheránus egyaránt igyekezett emelni a különben református ünnepet, s a szép nemzet lobogók,felekezeti s nemzetiségi különbség nélkül voltak minden házon láthatók, a közös hadsereg és honvédség tisztei egyszerre mentek tisztelegni a két püspökhöz; a megy törvényszék és tisztség nem vonta ki magát zsinati költségre megajánlott 100 forintot V likus polgár indítványozta a városi közör és katholikus urak nyiták meg vendé házukat a zsinat egész tartamára a pr papoknak. Ez is egy újabb szép bizom annak, hogy meg tudnánk mi férni egymás lett különböző felekezetek és nemzetiséget. Folytatás a mellékleten.