A Hon, 1871. augusztus (9. évfolyam, 175-200. szám)

1871-08-01 / 175. szám

egyszersmind biztosit arról,hogy a tanítási nyelv, mennyire a körülmények engedik, az előadások alkalmából csupán a magyar.­­ A visegrádi várromok föntartása ügyében Viktorin József ottani plébános nagy buzgalmat fejt ki. Addig is, mig a kormány las­sú segélye lendülne az ügyön, ő ama 491 frt 13 krnyi magán-adakozásból, melyet Türr Ibnek nyitott meg száz írttal, utat csináltatott a várro­mokhoz, útmutató és üdvözlő föliratokkal ha­­dokat tétetett a legszebb kilátású pontokra, s a Zách Klára keresztje felé vezető utat rendbeho­zatta. Minderre 382 frt 93 krt adott ki, a meg­maradt 108 frt 20 krt pedig az új út föntartási költségére betette a pest-budai takarékpénztárba.­­ Vérengző verekedés volt a „Sopron“ szerint Rákoson. A legénység ugyanis pártoskodásból összeveszve a korcsmában, mi­dőn a pandúrok őket 10 órakor haza késztették, az utczán, egyik párt a másik pártnak egyik tagját elcsípvén, elkezdték agyba főbe verni, mire társai segítségére sietvén, az összes legény­ség összeölelkezett s egymást agyba-főbe verve az jön a szomorú eredmény, hogy Winkler Jó­zsef a csizma szárából előrántott késsel Kimer József legényt agyonszurta. A tettes most a megyeház börtönében várja büntetését. — Egy névnap emlékei. Sárvárról kö­zelebb több fiatal ember kisétált Saárba, hogy ott a vendéglőben névnapot köszöntsenek. Mula­tozás közben vasúti munkások is érkeztek a fogadóba, kik ugyan azon helyiséget akarták elfoglalni, hol az ifjak voltak. Ez ok miatt per­lekedés támadt, mire a munkások elvonultak, de lesbe állván, megvárták a hazatérő fiatal embereket, s ezek közül egyet úgy megütöttek, hogy az földre rogyott. Ekkor azonban a küzde­lem általánossá lett; mindkét fél derekasan hoz­zá­látott a dologhoz,h­­anem amint tudósítónk írja, a rövidebbet mégis a munkások húzták. Bizonyos azonban az is, hogy mindkét fél bajnokai gyö­nyörű emlékekhez jutottak, kék foltok alakjá­ban, mihez járul még az is, hogy a szolgabiró által rakonczátlankodásukért pénzbírságra is ítéltettek. — Munkácsy Mihály jeles festőnk kö­zelebb Londonban volt, hol annyira elhalmozták megrendelésekkel, hogy néhányat el sem fogad­hatott. A „Reform“ egyik levelezője, ki a mű­vészt közelebb Düsseldorfban felkereste, egészen elálmélkodott a kitüntetéseken, melyekkel a né­metországi legnagyobb művészek is elárasztják a genialis magyar festőt, mint rendesen nevezni szokták. Munkácsy, ki tudvalevőleg a geniel fes­­tészetben tűnt ki, kevéssel ezelőtt saját magának festett egy képet, mely egy jegenyést ábrázol naplementekor. E festmény is, mely az első te­kintetre igen egyszerűnek látszik, a figyelmes­ szemlélő előtt azonnal elárulja a művész kezét. A szürkület s a fák oly természeteseknek látszanak oly művészettel vannak festve, hogy a művész kollegái e téren is mint nagy tehetséget üdvözöl­ték. Levelezőnk megjegyzi, hogy Munkácsy híte bár nálunk is elég nagy, korántsem mérkőzhetik hírével a külföldön, hogy nagy urak, nagy mű­vészek a legnagyobb előzékenységgel viseltetnek iránta. Knauz a geure-festők egyik legnagyob­bika, naponként meglátogatja a művészt, csak hogy „Háborús idők“ czimü festményének egyik alakját (a ,,púpos“ t) naponkint megtekinthesse Munkácsy a múlt évben 75000 tallérnyi megren­delést kapott. A siralomház nagy festményének egyes alakjait közelebb nagyban is lefestette s szemlére kitette Düsseldorffban. — Jól elsült csoda. Közelebb nagy bucsujárás volt Mária-Radnára (Arad megyében.) Az alkalmat egy temesvári kocsisnak a neje is fölhasználta és útközben, szent zsolozsmák zen­­gedezése közt, egyik fiatal leánykától hat forin­tot ellopott. A leányka zokogott a nagy összeg pénz után és egyenesen a kocsisné asszonyt gyanúsította tolvajsággal, ki nagy boszankodá­­sában a Mária-kép előtt esküdött meg, hogy ár­tatlan s ha szavai nem igazak lennének, megné­­mittatását kérte a kegyes szűztől. Visszafelé út­jában a kocsisné egyszerre nagy meleget érzett, nyelve nehezült, feje szól ült s Temesvárhoz kö­zel egészen megnémult. A csodát, Mária bünte­tését hangosan hirdették a bucsusok. Az érzé­keny történetet a temesvári lap irja. — A b.-füredi nagy hangverseny. B.-Füred­ről jul. 30 ról írják a P. N.-nak : A tegnapi hangversenynek, melyet a bala­tonfüredi szeretet ház javára rendeztek , oly nagy és szép közönsége volt, mikép elmond­hattuk, hogy ezúttal ki sem hiányzott és együtt, egy körben láthattuk a fürdő összes szép vilá­gát. Ez Füreden oly esemény, mit hallom, már­vány táblával akarnak megörökítni. A hangver­senyt a zenekar nyita meg egyveleggel „D­i­­norah“-ból; ezután következett a hangver­seny legvonzóbb pontja, Jókai felolvasása. Feszült várakozással néztünk az ízletesen feldí­szített színpadra, hol tapsok közt, fekete magyar ruhában, vörös könyvvel kezében megjelent Jókai és elkezdő értekezését ily czímmel „Minő democraták vagyunk mi“ (Az egész felolvasást tegnap esti és ma reggeli lapunkban találhatják olvasóink.) Utána Tope­reze­r Ilka énekelt Fidelióból, annyi érzéssel és oly tisztán, mikép négyszer kihívták és egész koszorú esővel áraszták el; második éneke „M­agyar d­a­­­­­o­k“ azonban kevésbbé tetszett. F­a­y­­ F­r­i­­gy­es zongorán játszott rapsodiákat. Jókay­­né viharos tapsok közt megjelent, és Vörös­marty „Szép Ilonkáját“ szavalta oly szé­pen, ahogy csak ő tud szavalni. Legtöbb derültséget szült azonban Bodorffy és Tóth Soma jelmezes tréfás duettje a sevillai borbély­ból, többszörösen kihívták őket ép úgy, mint a a zenekart ügyesen vezénylő Szerda­helyi Kálmánt. A hangverseny, mint hall­juk, közel 800 frtot jövedelmezett. — Gyilkosság: Püspök­ Ladányból Írják: Dwir­ivron idevaló lakos azt a hirt terjesztő, hogy nejével Szolnokra utazván, ez hirtelen megőrült s a Tiszába ölte magát. Ezt a hirt senki sem hitte el, annál kevésbé, mert terjesztője nem bir épen a legtisztább múlttal. Néhány nap múlt el mégis anélkül, hogy a hatóság a nőt ke­restette vagy haláláról biztos tudomást igyeke­zett volna szerezni, csupán a nő anyja utazott Szolnokra tudakozódás végett. Ez idő alatt a férj dorbézolt s legkevésbbé sem gondolta, hogy még baj is érhetné. E hó 27-ikén azonban megg­érkezett a nő anyja s azzal lépett a dorbézoló nő elé, hogy „Gyilkos! megölted lányomat.“ — Erre az állítólagos gyilkos csakhamar meg­oldotta a kereket s odább állott. Délután meg­motozták házát s a meggyilkolt nő holttetemét az istálóban találták elrejtve. A megszökött gyilkost mindenütt nyomoztatja a hatóság. Régi történet. Temesvárott egy sze­gény külvárosi­­lakos leánya közelebb ismeret­ségre lépett egy fiatal emberrel, ki házassági ígéretekkel elkábita a leány fejét. Midőn a vi­szony következménye már nem volt eltitkol­ható, a leány sürgette kedvesét ígérete be­váltására, de ez levelet irt neki, melyben tudat­ja, hogy köztük mindennek vége, mert ő szülei akaratából egy bécsi leányt vesz el. A megcsa­latott leány ekkor szerecsikát (higany kivonat­tal készült mosdó viz) ivott, a melytől életveszé­lyesen beteg. — Két tébolyod­ott. Egy ízben már közöltük, hogy Horváth Nándor postaszolga azon rögeszmében szenved, hogy őt Pesten foly­ton gyilkosok környezik és azért minden Bécsbe induló vonatnál összetett kezekkel esedezik a vezetőknél, hogy vigyék őt Bécsbe. Egy ízben már azért kórházba szállíttatott, de onnét pár havi ápolás után javulva elbocsáttatott. Tegnap azonban újra ismételte régi szokását és azért újra kórházba szállíttatott.­­ Labiska Mátyás, egy 18 éves napszámos, tegnap délután a ki­rály­ utczában oly botrányos viseletet tanúsított, hogy Buday rendbiztos kénytelen volt őt letar­tóztatni; összefüggés nélküli beszédjéből azonban csak hamar kivette a biztos, hogy nem bűnössel, hanem tébolyodottal van dolga és azért a kór­házba vezette.­­ A lothringiai m­u­z­eum égé­séről a következőket írják Nancyből: A lot­­ringiai várkastély hamuvá vált; a húsz év óta itt elhelyezett lothringiai régiség­ múzeum is elhamvadt. A tüzet e hó 17-én reggel 2 órakor először is a város vette észre, a 74-ik gyalogez­red csakhamar a tűznél volt s nagy buzgalom­mal kezdett az oltáshoz, míg a város tornyaiban eleintén még jelezve sem volt a tűz, kivéve a Chap­elle Rondot, hol egy két harangkondi­­tás hallatszott. A tűz keletkezéséről nem sike­rült hiteles adatokat szerezni; mint mondják, a tűz a palota azon részében támadt, hol a fran­­czia gendarmok vannak elhelyezve családjaik­kal. A tűz képzelhetlen gyorsasággal terjedt, mi­­után a roppant hőség teljesen kiszáb­ta a házfö­delet és a százados faoszlopzatok és födelek nád­ként porlottak el a tűzben, így a Hirsch képtár is alig egy-két negyedóra alatt semmivé lett. Az oltást nagy részt akadályozó a franczia német katonák közt támadt egyenetlenség. A kis va­gyonkájukat vesztett családok javára azonnal segélyző bizottság alakult. A „Hon“ távsürgönyei. Flórencz, jul. 31. Rómából jelentik, hogy a syndicus Garibaldi tábornoknak megküldte a Róma felszabadítása alkalmára vert arany érmet az okmánynyal együtt. Bécs, jul. 31 A „N. fr. Pr.“ egy berlini sür­gönyt közöl, mely szerint a német kormány azon utasítást adta ki, hogy az elsassi hivatalok be­töltésénél első­sorban az elsassiakat vegyék te­kintetbe. Az utasítás továbbá az elsassi és lo­­tharingiai csatornák gyors kijavítását rendeli el. Páris, júl. 31. A párisi pótválasztások ered­ménye a következő: A párisi unió jelöltjeiből húszan, a rue Turbigo jelöltjeiből 26-an válasz­tottak meg. A választottak közül ketten mind­két névsorban meg­vannak. A választottak közt van Mottu és Caulayrel. A „Jour, des Debats“ szerint Thiers elfogadta Favre lemondását. Páris, júl. 30. este. A legtöbb lap koholmány­nak tartja a „le Soir" azon hírét mintha Thiers kijelentette volna, hogy visszalép mihelyt Favre és Jules Simon miniszterek visszalépnek.­­ A halálozás Párisban a múlt heti 859 halálesethez képest csökkent, mert e héten csak 778 halál­eset történt; ezek közt egyetlen cholera beteg sem volt. London, jul. 30. Russel-Garney London vá­rosának ügyésze (recorder) Amerikába megy, hogy a washingtoni szerződés törvényes forma­litásait betöltse. Newyork, júl. 30. Valmaseda visszatért Ha­vannába. Egy newyorki személyszállító gőzösön robbanás történt, mely alkalommal 150 egyén elveszett. München, jul. 31. A bajor lapok levelezője tudni akarják, hogy a német császár Münchenen át veszi útját Gasteinba és hogy a bajor király őszszel Berlinbe megy. Bécs, jul. 31. (Hivatal, zár­.) Magy. földte­­herm. kötvény 79.80. Salgó-Tarján 119.—. Ma­gyar hitel 111.25. Magy. záloglevél 89.—. Erdé­lyi 170.75. Magy. bel. vas. 89.40. Magy. sors­jegy 95.40. Tiszai vasút 252.50. Magy. vas. köl­csön 109.—. Angolmagyar 87.75. Franco-magy. 84.75. Alföld 176.75. Magy.éjszakkel. vas. 163. —. Keleti vasúti elsőbbs. kötvény 86.80. Po­rosz pénztári utalvány 183.25 Magyar gőzhajó elsőbségi kötv. —.—. Magyar földhitelintézet 141.-. Bécs , julius 31. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 287.60. Napoleondor 9.77. 1/2. Lombar­­dok 180.—. Angol-Ausztriai 259.25. Tramway —.—. Galicziai —.—. Bécs, julius 31. (Estibörze.) Hitelrészvény 287.50. Északi vasút 2130.50. Államvasut 427. 50. Lombardok 180.—. 1860 ki 103.—. 1864­ ki 132.80. Magyar jutalomsorsjegy —. Napole­ondor 9.77­­2. Magyar hitelrészvény 111.25.Ga­­licziai 251.50. Angol-Ausztriai 258.60. Franczia­­osztrák. 120.60. Tramway 214.—. Magyar föld­hitelintézet 141.—. Frankfurt, julius 30. (Esti zárl.) Váltóárf. Bécsre —.— Osztrák hitelrészvény 274.—. — Amerikai 1882-re 96. —/n. Osztrák államvasuti részvény 406.—. 1860-as 87.25. Lombardok 171. 75. Galicziai 239.—. Évjáradék ezüst 56.9­, 6— Erzsébet —.—. Frankfurt, jul. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 95.71­. 1859-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­talliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1828-ig 96.75. Osztr. hitelrészv. 273. 75. Osztrák államvasut 404.75. 1854-ki sorsje­gyek 78.50. 1864-ki 130.50. 1860-iki 87.50. Fe­­rencz­ József vasút 194.25. Lombardok 171.75. Galicziai 239.25. Papirjáradék —.—. Ezüstjá­radék 56.05. Osztrák bankrészvény 734.—.Ma­gyar sorsjegyek 92.—. Német-osztrák bank —. —. Győri 81.75. — Gömöri 79.25. Pária, jul. 30. Zárlat. 3 %­járadék 55.62. 4­/2 % járadék 80.25. Olasz járad. 58.20. Credit mod. 163.75 Lombard 375. Állam­vasút 866.—. Koronajószági záloglevelek 260. Austriai kötvé­nyek 490.—. Uj kölcsön 87.95. Páris, jul. 30. (Kezdet.) 3% járadék 55.42. Olasz járadék 57.55. Uj kölcsön 88.10. 4­2 % járadék —.—. Államvaspálya 860.—. Berlin, jul. 30. Galicziai 103.—. Lombar­dok 98. vs. Nemzeti kölcsön 56. VI. 1860-diki 88.—. BGCS 81. —.Romániai 39.25. Győri 81.50. Csehnyugati vasut 103.—. Államvasut 234.1/8. Önkénytes kölcsön —.—. Metalliques 48.3/g. Hitelsorsjegyek 98.—. 1864-iki 77.—. Hitelrész­vények 157.­fa. Unió bank —.—. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. — Az első újpesti szessfinomitó rész­vénytársaság jul. 29-dikén tartá rendes köz­gyűlését Braun elnöklete alatt. Jelen volt 12 részvényes 91 részvénynyel s igy a közgyűlés határozatképes volt. A felolvasott igazgatósági jelentés elején kimondja, hogy azon remények, miket az igazgatóság a vállalatról a múlt köz­gyűlésen elmondott, nem teljesültek. Ennek oka, hogy a múlt évben Magyarországon nem volt oly gazdag aratás, mint a közgyűléskor várni lehe­tett. A Nyírben és Erdélyben roszul ütött ki a burgonya és kukoricza-termés, úgy­hogy e két vidék, mely rendesen oly bőven termel szesz, hogy abból Pestre is jókora mennyiséget juttat, ez idén saját szükségletét sem fedezhette, hanem még Arad vidékének szesztermelését is elfo­gyaszta. Ezen kívül azonban még más körülmé­nyek is súlyosan hatottak a vállalatra: így főleg a német-franczia háború és a folytonos vasúti forgalmi bajok, továbbá az olasz kormánynak azon intézkedése, melylyel a szesz beviteli vámot 20 frankkal emelte, ellenben az olasz gyárak számára úgynevezett abonnement hozott be, mi­által szesziparának indirect után hatalmas véd­­vámot teremtett, s így jelenleg a szeszkivitel Olaszországba igen meg van nehezítve. A vállalat gyártmánya főleg a belfogyasztók részére árusíttatott el. Csupán 1.941,763 fok szesz állíttatott elő, a múlt évhez képest 1.283,602 fokkal, vagyis majdnem felerészszel kevesebb. A gyár alig egyharmad erővel dolgozott. A számi vizsgálók által megvizsgált mérleg 9052 frtnyi veszteséget tüntet föl, miután az alapszabály­­szerű 5 %-os leírások és egyéb költségek is ebbe bele vannak számítva. A szesz conjecturált jövőjéről most még hatá­rozott képet nem alkot az igazgatóság, mivel a szesz előállításához szükséges nyers­anyag ter­­mési eredményét még előre látni nem lehet s nem lehet azt sem meghatározni, hogy Magyar­­ország szeszipara a világkereskedelemben minő helyet fog elfoglalni.­­ Az utóbbi két év alatt me­rített tapasztalatok arra indíták az igazgatóságot, hogy a répa-melasse-ból való szeszgyártást is üz­lete körébe vonja, részint a­zért, mi­vel ez esetben a nyers termény anyag tekintetében nem leend annyira függésben a piacztól s jövedelmező mellék­termeléssel is foglalkozhatik oly esetek­ben, midőn a finomított szeszkivitelből jövedel­met nem remélhet, — részint azért, mivel e czélra sem a vállalatot nagyobbítani, sem új berende­zésről gondoskodni nem kell, hanem mindössze is csak egy lepároló készüléket és néhány erjesztő kádat kell beszereznie. E jelentés után elnök szóval is indokolja, hogy az itt felsorolt eredmény a jelen viszonyok között más hasonnevű vállalatokhoz képest nem kedve­zőtlen. A közgyűlés a jelentést helyben hagyta. Az igazgatóságnak a közgyűlés az absolutoriumot megadó, aztán elhatározta, hogy az igazgatóság tagjai 15-ről ízre reducáltatnak s mindeniknek 400 ftnyi jutalék biztosíttassák. A megejtett választás eredménye következő: Igazgatósági tagokká vá­lasztottak : Willner János, Flesch Mór, Adler Antal, Hirschl H. J. Neuschloss K. és Hajducs­­ka M. L.; számvizsgálókká: Kunst és Wolfner, oly emberek alkalmaztattak, kik a tengeré­szethez mit sem értenek, holott oly egyének kik a kikötői hivatalban már megőszültek, az egész ügykezelést ismerik, szóval a helybeli jó magyar honfiak, kik bizton reménylették, hogy elvégre sanyarú állásuk jobbra fog fordulni, egészen mellőztettek , még mindig kénytele­nek a már Mária Therézia alatt divatozott 3—400 ftnyi csekély fizetéssel tovább tengeni. — A magyar kölcsönök. Az osztr. hitelintézet a „N. Fr. Pr.“ szerint a magyar vasúti kölcsön hátralévő részét 109. árfo­lyamában vette át, s igy Magyország már is élvezi az uj kölcsön magas árfolyamának követ­kezményeit. Kézzel fogható, hogy a magyar sors­jegyek, valamint az alacsonyabb árfolyamú ma­gyar elsőségi papírok is emelkedni fognak, ha a hitelintézet a magyar kölcsönt magasabb árfo­lyammal veszi át. A­mi a magyar állami kölcsönt illeti, az üzlet megkötése, az új magyar földhitelintézettel, és a franco-osztrák bankkal bécsi lapok szerint már megnyerte a magyar minisztertanács jóváhagyását, mi Pesten értesült helyeken kétségbe vonatik. A 30 millió francból a magyar hitelintézet 10 milliót vállal. Az átvétel árfolyama 84% ezüstben, mi mellett kiköttetett, hogy a consortium a 3 °10 -tolit meg­haladó nyereség felét a kormány­nak átengedni köteles. E 300-ba egy százaléknyi általag van beszámítva valamennyi költség fejében. Közgazdasági vegyes. — A pest-fiumei hajógyár-tár­sulat csődöt mondott. Tömeggondnok Mádai Sándor. Egy lap fenyítő vizsgálatot sürget. Annyi áll, hogy e különben életrevaló vállalat kezelése lelkiismeretlen volt, s minthogy az állam is ér­dekelve van 300.000 írttal, minden esetre a leg­nagyobb szigorral kell eljárni annak megítélé­sében, hogy mennyi felelősség terheli a vállalat bukása körül az igazgatótanácsot.­­ A német ácsok és kőmive­­s­e­k egy nagyszerű strikeot rendeztek. E vita kimenetének nagy fontossága van, mert döntő befolyása lesz a munkáskérdés további fejlődé­sére Németországban. Az építész- és ácsvállal­kozók kemény ellenállásra készülnek s körle­vélben támogatásra hívják föl az épitőtársulato­­kat; kijelentik, hogy a 10 órai normál munka­napot s 1 tallér munkaminimumot készek meg­adni 1872. jan. 1-től kezdve, de most rögtön, mint a munkások a stricke által kierőszakolni kívánják, semmi esetre. A mesterek szövetségé­hez csak nyolc­ vállalkozó nem csatlakozott, s ezek olyanok, kik nem kü­zdhetnek a viszonyok ellen, mint p. o. a parlamenti palota építőse stb. A mesterek meg vannak győződve arról, hogy számukra életkérdés a stricke legyőzése, mert különben egyik munkaszünet a másikat köve­­tendi; fölszólítják ez okból az építőközönséget, hogy saját érdekében legyen elnéző a vállalko­zók iránt, ne követelje a szerződések teljesíté­sét, mert ha a mesterek vesztesek lesznek e stricke-ban, következménye az építési árak nagy emelkedése lesz. Másrészt azonban a munkások is erősen készülnek a harezra s múlt vasárnap Hasenderer elnöklete alatt, nagygyűlést tartot­tak, mely határozottan kimondotta, hogy a jelen stricke a legnagyobb erőfeszítéssel végig küz­­dendő s általa a munkáskérdés szabályozása kierőszakolandó.­­ Az angol munkások mozgalma az előbbi bizonytalan és önkényű vágyakat és kívánságokat utóbbi időben egy határozott, mondhatnék phisiologiai követelménynyel cse­rélte fel. E munkások igen észszerűen azt köve­telik, hogy a gyári munkaórák naponta csak nyolc­ órát tegyenek. E követelmény tökéletesen megegyezik Széchényi el­mondásával, hogy nyolcz órát munkára, nyolczat alvásra és nyolcz órát mulatságra kell fordítani.­­ A magyar tengerészeti kor­mányzóság szervezetéről egy­ tartalmas czikk jelent meg a fiumei „Bilancia“ czímű lapban, mely elmondja, hogy a dualizmus elvének érvé­nyesítése megkívánta, miszerint az előbbi Triest­­ben központosítva volt tengeri kormányzóság elkülönittessék s igy állíttatott fel Fiuméban a kormányzóság. Aztán részletesen előadja az egész hivatal belső szervezetét és panaszt emel a miatt, hogy e hivatal főbb állomásaira csupa Üzlet és terménytudósítás. Pest, jul. 31. Értéktőzsdénk megtarta a ked­vező irányzatot főleg bankpapírokra nézve, me­lyek a kedvező félévi kimutatások folytán élénk vételkedv mellett magasabb árfolyamot nyertek. Tőkebefektetési papírok is fenntarták árfolya­mukat. Magy. vasúti kölcsön 110, m. dij sors­jegy 95.30, kezdő magy. vasutak szilárdultak, főleg a keleti, mely 88.50 jött forgalomba. Pesti közúti vasút 279 p. Bankok kedveltek és maga­sabban keltek: angol-magyar 87—87.50, magy hitel 112.50, franczia magy.­bank 85—85.50, pesti népbank 44.75. Takarékpénztárak szilár­dultak: külvárosi 61—62 p. Iparvállalatok közül csak következők jöttek forgalomba: Gschwindt­­féle 191 forinton, Dräsche tégla 191 forinton. Értékek lankadoznak: Napoleondíor 9.781 kg, po­rosztallér 1.82% p. Gabonaüzlet. A kereskedelemben semmi vál­tozás. Búzából tartósan gyenge a kínálatba vétel­kedv is csekély. Mintegy ezer kétszáz mérő búza kelt el múlt heti áron. Eladások: 1200 vm. 87 f­ts 6.1772,600 vm. 6.15, 800 vm. 86’A f­ts 6.5, 500 vm. 6 ft, 1000 és 400 vm. 86 f­ts 5.971­., 800 és 600 vm. 85­2 fnts 5.90,£1200 vm. 85% fnts 5.80, 1000 vm. 85 fnts 5.75, 600 vm. rozsos 5.55, 600 vm. 84% fnts 5.42%.­1 900 vm. 83 fnts 5.4272 mindez három havi fiz. Repcze 1200 m. 7 frt 19 kr. Sopron, jul. 28. Az üzlet eddig jelentőségben napról napra veszített,most már javulni kezd, mi­vel új életet is hoznak piaczra. Búzából elkelt 1­00 mérő 5.50— 6 forint 2 krajczárjával, rozs 400 m 3.10—3.40, zab 400 mérő 2 ft 5 kr—2. 25, árpa 600 mérő 2.40—195, kukoriczából 200 mérő három forint 80—90 krval. Szombathely, jul. *28. Búza 86­ rits 5 ft 45 kr, 84 fits 5.10, 80 fnts 5.40 kr. — Rozs 80 fnts 3.15, 78 fnts 2.70 kr. — Árpa 70 fnts 2.30 65 fnts 2.10 kr. — Zab 46 fnts 2 ft — kr. 42 fnts — ft — kr. — Kukoricza — ft — kr. Fe­hér bab 4 ft 20 kr. Kolozsvár, jul. 27. tartott hetivásárról (alsó a. mérő középár). Tisztabuza négy forint 80 kr. Elegyhuza 4.30 kr. Rozs 4.10 kr. Árpa — ft — kr. Zab 2.65 kr. Törökbuza 40 ft 10, Pityóka 5.30, Marhahús fontja 22 kr. (S. K.) Esztergom megye, jul. végén. Az­­ idei termés sokakat megcsal. Még csak pár hét-­­­tel ez­előtt is egészen más reményben voltunk; azt hittük, a beállott esőzés helyre ütötte a csor- |­bát, melyet a rész tavasz okozott, s ha tán ez | A vasutak menetrendé julius 31. reggeli kiadásunkban található. Pesti ára- és értéktőzsde julius 31. Termény font­nyi Ár vám­mázsánként | font-­­ nyi Ár vám­mázsánként Termény font­nyi piaczi szokás font­nyi Ár vám­máz­sánként Búza bánsági.................... 83 5 20—5 30 84 5 35—5 45 Árpa malátának . _______ 68—70_ 85 5 50—5 60 88 5 75—5 85 etetésre . . -----— 66—38 —— — 87 5 90—6 — 88 -----— Zab 43-45 -----— 43—45— „ tiszai . . 83 5 25—5 35 84 5 40—5 50 Kukoricza 84 -----— 3 60—S 70 85 5 55—5 65 86 5 80—5 90 Bab 84 85 . , 87 5 95—6 05 88 Köles . . . 82 2 25—2 35 80 2 45-2 55 „ pesti.................... 83 5 25—5 35 84 5 40—5 53 Repcze káposztás 75— n n .................... 85 5 55 5 95 5 25 —5 65 —6 05 —5 35 86 5 80—5 90„ bánsági . 75 » » ..... „ fehérmegyei .... 87 83 88 ■ 84 5 40—5 50 Gyártmány frt. kr. 4. zsemleliszt .. 1220 85 5 55—5 65 88 5 80—5 90 Dara . . 15 50 5. tészta 11 80 81 5 95—6 05 88 ----------0. király liszt . . 14 508. tészta „ 10 60 „ bácskai.................... 83 5 20—5 30 84 5 85—5 451. láng 11 80 7. kenyer _9 20 85 5 50—5 60 88 5 75—5 852. láng . . . . • 13 608. kenyerz 60 Rozs.................................... 78 78—79 3. zsemle. 12 60 9. korpa• 2 60 Értékpapír . bo­­SS Adva Tartva Értékpapír . te NJ © Adva Tartva Értékpapír . fco N © Sa n Adva Tartva «Ö­vő Magyar vasúti kölcsön . 75110 — 110 25Szerb bank ideig, jegy óbudai takarékpénztár 12 65 50 66 50Mátrai bux 608 50 9 — M. jutalomkölcsön . . . 95 25 95 50 40— — Oetl-féle pénztárgyár . . 800— M. földteh­ermentesítés . 79 75 80 —Fer. és Józsefv. tak.­­ 60 55 55 50Gyógysz. és vegy­int. 200— 1 m. földt. 1867 kisor. . . 77 25 77 75Félegyházi takarék. .— — — Pozsonyi papírgyár . .200— Bánat! földteher. . . . 78 25 78 75Gödör 61 40— — Rima-Murányi bánya . .200— 5500 „ „ 1887 kisor.— — Pesti­­­rékpénztár . 633400 3500 Salgótarjáni kőszenb. 100120 121 Horvátor. földt................... -- --­-- —Budapt fővár. lakp. 100168 168 50Schlick vasönt. . . . 142 145 Ifirdalyi * . . . . iBordézsma vált. k. . . . 76 — 76 50Terézvá­r­i takarékp. 50 4175 45 25Pestfiumei­ hajógy. . . .200— 76 25 76 50Kőbánya „ 40 35 36 Soda és vegygyár . . . 140— jEgys. államadás. 5% PaP-59 25 59 50Pest kül. „ 30 61 —■ Spodiumgyár .... 200— „ . ezüst jan. 38 75 69 —Szendrei „ 28 27 Első magyar szeszfin. . . 500— . .. áPr-68 75 69 —Újpesti 50 45— Első újpesti szeszfin. . . 600— 1860 kisors. 500 ftos. . . 103 — 103 50 Árpád őzmalom 500 260 265 Kószán és tégla . . . 06 108 1860 „ 100 ftos. . . 113­­113 50Aradi 500— — Első magy.kőszénbánya— 1864 „ 100 ftos. . . 132 50 133 Blumféle „ 500 195 200 Alagút 106 103 104 Első magyar biztsitó ts. 815 750 760 Concordia­n 500 435 440 Zarzetzky-féle gyász. 200— Haza életbiztositóbank . 150 108 112 Borsodmiskolczi „ 500— — Sz.-Endrei téglavető . . iPannonia viszonbiztosito.210 348 352 Erzsébet­­115 118­­Buda­pesti tégla.... Pesti biztositó .... 300 255 260 Király 500 350 360 Ujteli tégla és mész .200— Hunnia „ .... 152 155 Lujza 160 126 128 Kőbánya téglavető . . .200105 110 Unió „ . . . . 300 313 315 Molnárok és pékek gőz. 200170 172 Magy. zálogl. 5­/1 % • •— 89 89 50 Nemzeti „ .... 300— — Temesvári gőzmalom . 500— Magy. 6% fárad. . . .— — Pécsbarcsi vasút. . . .200174 176 Unió_ 500 250 255 Magy. jelzálog 5­/1 % • •_ 84 84 50 Pesti közúti....................200279 280 Hengermalom .... 750 760 Keresk. bank zálog.. . ._ 90 25 90 50 Buda „ ................... 200101 105 Victoria gőzmalom . . 300 173 175 Északkeleti vasút els. ._ Alföld fiumei vasút. . . Északkeleti „ . .200177 178 Első budap. „ . . 500 500 505 I.Erdélyi els. . . 89 75 90 25 200162 50 163 Budai gyártelep . . . 100 65 66 Lánczhid els....................... 90 91 Magyar keleti „ . . 80 83 50 84 50 Pannónia gőzmalom . 1000540 545 Borsod-misk. mai. els. .1000 I. ertélyi „ . . 170 50 171 50 Első magyar serfőzde . 500 588 592 Losonczi posztógyár . .100— Budai hegyi „ . .100— — Királyi serfőzde . . . 200 82 83 Buda­pesti gőzm. . . . 150 155 157 Angol-magyar­ bank . .­. 8 37 50 88 Hajó hitel 1. kib. . . 200 96 98 Pannónia gőzm. jelz. . .200_ Bánáti ker. és iparbank .— — — Sertéshizlaló .... 200210 215 Unió gőzm. 6% . . . . Magyar általános hitelb. S8112 50 112 75 Athenaeum könyvny. . 200184 186 Egyes. magy. gőzhajózisi_ Franczia magyar­ bank . 60 $5 50 85 75 Deutsch-féle * . . 200120 130 Magyar jelzálogbank . . 50— — Pesti könyvnyomda 500_ £ r i 8 B 6 K, Pozsonyi ker. bank . .100— Vegy és keményitö Csász.arany ....................— 5 84 5 86, „ iparbank . . .200— Első magyar gőzhajó . 200_ 70 Napoleond’or....................— 9 78 9 80 Takarék- és hitelegylet . 50 50 5­0 51 Becskereki „_ Osztrák, ezüst . . . ._ 121 75122 — Pesti népbank .... 60 44 50 44 75Első magyar hordógy. 200— _ Porosz pénztárijegy . .. 1 82 1­83 Iparbank......................... 26 50 26 75Ganz vasöntöde . . . 285 290 Budai keresk. bank . .200194 196 Geschwindt-féle gyár . 210189 1913 havi váltófc. Pesti „ . . .500 678 680 Kereskedelmi épület . 200445 455 Augsburg 3 d. u. f. . . 103 10 103 30 „ iparbank . . . .200440 450 Gyaratott fonálgyár . 525120 122 M. Franki rt..................... 103 40 103 60 Baranyai lak. és hitel. . 40 --.— Első magyar bőrgyár . 100105 107 Hamburg 100 m. bank . 90 40 90 60, Debreczeni ker. bank 80— — Országos gőzhajózás . 200 40 50 41 50 London 10 font st. . . . 122 30 122 50 Temetv. kér. és jelz. b. 80— Magyar Lloyd gözh. . 200 70 75 Milano 100 livre....— --Első erdélyi bank . . .200 Losonczi posztó . . . Paris 100 frank . . . .41 90 48 io. Nem hivatalos. pari Securitas..................... pari 475 Temesvári közúti . . . pari Aradi keresk. bank . . Nagyváradi ker. és iparb M. géptégla fiugligeti nyárilak . . . Győri keresk. . . . Waggongyár 62 64­­ Építőanyag....................­­ Üveggyár.......................... Székesfehérvári keresk. Bécs-pesti aszály . . . 58 59 Spiering-féle .... Bécsi tramvay . . . . 213 214 Szálloda .................... 161 — 165­­Sóskúti kőbánya . . 105 110 Gyapjumosó 100 105 .áll is, ámde a tél mostohaságát k­­üön po­nhat­ta ; valamint másrészről a túlságos nedves hideg időjárás nem hagyta nőni a füv­e­t s kiáztatta a g­a­b­o­n­á­t. Ez az oka, hogy most aratás után látjuk, mily ritkák voltak a vetések, úgy hogy a búza sok helyütt egy mérő vetőmag után alig adott egy kérészét, az árpa, rozs pedig kettőt, hármat. És még az is hogyan fizet?! Próba­­cséplés után búzából keresztjénél többre nem számíthatunk 90 szere laza szemnél; a rozs, á­r­p­a is roszul fizet, egyedül a­z a b­az, a mely még ekkoráig biztat. Vannak azonban vidékek, hol még ennél is roszabb a termés. De meg is látszik a kereskedőkön, mert hisz nyakra-főre keresik a kissé jobb gabonát s már most ígérnek 84 m­s búzáért 5,40—50 krt. Répa, krumpli jól áll. Szöllő, kukoricza silány. Szó­n­á­n­k kevé­s lett, vetett takarmány pedig bőven. Gyümölcsből szilva, alma jól mutatkozik. BUDAI IQI SZÍNKÖR. Buda, kedd, aug. 1-én. EGY PÉNZNÉLKÜLI LEÁNY. Életkép dalokkal 3 szakaszban, 7 képpel. Irta : Berg. Ze­néjét Müller A. Magyar sziira alkalmazta: Berzsenyi Károly. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­sulata által adatik : „A föltámadott Peleskei nótárius.“ és „Vén czigány.“ A szüneteket Bun­kó Feri zenéje tölti be. A bécsi börze távirata julius 31. 5% metalliques 59.40 Hitelint.részv. 287.20 Nemzeti kölcsö 69.05 London . , 122.60 1360-ki sorsjegy. 102.75Ezüst 121.50 Bankrészvény 768.—Arany • • 5.86 % Vízállás. Felelős szerkesztő :JÓKAI MÓR. Julius fölött időjárás 31 Pesten 10' 4" száraz „ Pozsonyban 1. 9' 6" felhős„ Máramarosszigeten 2' 8" „ Szathmáron 0' 0" „ Tokajban ,V 5" „ Szolnokon 9' 5" száraz „ Szegeden 14' 0" 30 Aradon 1' 5" „ Nagybecskereken 4' 4" „ BezdánbanV 2" „ Verbászon 5' 7" „ Eszéken 7' 11" 29 Sziszeken 1' 10" „ Mitroviczo 3' 11" „ Zimonyban . „ Ó-Orsován 14' 11" 8" 6"n n SYILT-TER. A legelegánsabb férfi és gyermek disz é­­­ utazó­ ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában­­ GRÜNB­AU­ & WEINER magyar kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. XI. Hatvani utcza és országút szögletén, a „Zrínyi“ kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő bazárban a „Magyar király“ czimű szálloda átellenében. ifj*

Next