A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1872-03-26 / 71. szám

A kérvényi bizottság véleményéhez adassék hozzá azon utasítás, hogy a regálék megszün­tetése tárgyában beadandó törvényjavaslatban ezen jognak is méltányos kárpótlása melletti el­törlése felvétessék, addig pedig a jelenben fen­­álló status quo fentartassék. Bethlen János úr. nem tartván szüksé­gesnek egyik módosítványt sem, mivel azon tvja­­vaslatnál a kormány úgy is minden adatot fel fog használni, a kérv. bizottság véleményéhez csatlakozik, mely el is fogadtati­k. Tárgyalás alá került Pest város folyamodvá­nya az állam adóbeszedése költségei tár­gyában. Jelen kérvény az 1868. 31. t. sz. módosítására vonatkozván, a pénzü­gyministerhez jelentős té­tel végett áttétetni véleményeztetik. Máttyus Aristid azt tartja, hogy e kérvény egy hosszas küzdelem mintegy zárkövének te­kinthető, mely Pest városa és a pénzügyministe­­rium közt több év leforgása alatt folyt. Pest vá­rosa az 1868. 21­­. sz. 62. § a által kétségkí­vül igen sújtva van, mert a tudozás a fővárosi államadó behajtásával járó tetemes költségek viselését magára a fővárosra rója, eltérőleg — egyéb az államadó behajtására vonatkozó szabá­lyoktól, melyek értelmében az állam külön köze­gei vannak hivatva az államadót behajtani, s melynek alapján egyszersmind az ezzel járó költségek is az állampénztárából, nem pedig egyes községek pénztárából fedeztetnek. Pest város többször folyamodott a pénzügyminiszer­­hez,hogy ezen helyzetnek törekedjék véget vetni, s tekintve, hogy itt törvényhozási intézkedés szükséges, járuljon végre valahára a képviselő­ház elé azon javaslattal, hogy az idézett 1868. 21. t. sz. azon §-a, mely a fővárost ily nagy te­herrel sújtja, oda módosíttassák, hogy e teher viselésétől Pest városa mentessék fel. A pénz­ügyi miniszer adott válaszaiban maga is ráutalt mindig a törvényre, a­mely neki a­ kezét köti meg hogy kormányzati úton változtatást tehessen, de soha sem tett ígéretet a városnak arra nézve, hogy a törvényhozás elé a törvényt ily módon leendő változtatása tekintetéből javaslattal akar járulni , sem pedig a törvényhozás elé ily ja­vaslattal nem járult-Ezután felsorolja azon indokokat, melyek Pest város kérvényének­­alapossága mellett szól­nak. Hangsúlyozza, hogy­­a főváros fejlődésé­vel annak egyszersmind adózási képessége is növekedett. Az utóbbi évek e tekintetben az ál­lamkincstár javára nevezetes eredményeket tün­tettek fel. 1867. óta az államadó majdnem meg­­kétszeresedett, mert 2.000.000 s egynéhány 100 ezer írtról, három millió s 8 száz ezerre rú­gott fel. Igen természetes, hogy ezen tetemesen emelkedett államadó összegének behajtási költ­ségei is aránytalanul növekedtek, úgy hogy pl. míg ezelőtt 25—30 tagból álló adóhivatal képes volt teljesíteni feladatát és képes volt az állam­adót s vele a községi pótlékot is behajtani; ma Pest városának adóhivatalnokai már 100 tisztvi­selőnél többre rúgnak, s mig 1867-ben 30 egy­néhány ezer újjárt költséggel az adó behajtása kö­rül felmerült kiadásokat fedezni lehetett, ma már az 1872 ik budgetben az 1871-ik év ered­ménye alapján 75,985 ft van praeliminálva, s igen valószínű, hogy egy pár ezer írttal a tény­leges eredmény szerint többre is fog rúgni. Ezen összeg maga elegendő arra, hogy a ház első perczre belássa a főváros azon jogos kérelmét, hogy a törvényhozás akként intézkedjék, hogy egy ilyen minden jogos alapot nélkülöző teher viselésétől a főváros megmentessék, mert hogy miért tegyen a főváros 75—80 ezer­ért kiadást, az adó behajtása körül akkor, midőn más közsé­gek és törvényhatóságok attól mentek, azt bi­zony nehéz nemcsak helyesen indokolni, de ne­héz annak további fennállását, ha csak kissé méltányosak akarunk lenni, véleményezni. Több más okot is hozva fel Pest város kérvé­nye mellett, nevezetesen utalva a város zilált pénzügyi viszonyára, az idei 2 milliónál többre menő deficitre, pártolja a kérv. bizottság véle­ményét. (Helyeslés balról.) Lázár Ádám is a kérvényi bizottság véle­ménye mellett szólalván fel, Pest város kérvénye ezen bizottság véleménye szerint intéztetett el. Tárgyaltatik Rakottya János néptanító nyugdíjaztatása iránti kérvénye. A kérvényi bi­zottság véleményezi, hogy jelen kérvény a val­lás- és közoktatásügyi ministériumhoz elintézés végett áttétessék. Guthi Benő hangsúlyozza, hogy most midőn e jelentés áttétezik a ministériumhoz, vegye kü­lönösen figyelembe az illető ministérium, hogy e tekintetben a kérvényezőt a rendelkezési alap­ból lehet egyelőre segélyezni, hogy az ínséggel ne kénytelenítessék küzdeni; később, ha majd lesz alap, megtörténhetik a további intézkedés, de egyelőre is a rendelkezési alapból segélyez­­tessék. — Elfogadtatik a kérv. bizottság véleménye. A választási tvjavaslat és 5 éves orsz. gyűlés ellen intézett kérvények a ház irodájába tétettek, daczára, hogy S­i­m­o­n­y­i E. azokat a kor­mányhoz utasíttatni indítványozta figyelembe vétel végett, G­y­ö­r­f­f­y pedig megúyita azon indítványát, mondja ki a­ ház, hogy az 5 éves országgyűlésről szóló tvjavaslatot ezen ülésszak alatt tárgyalni nem fogja, mely indítványt P­é­c­h­y T. is támogatott, Simonyi­é mellett pedig C­s­a­n­á­d­y emelt szót. Kővár vidéke közönségének, Nagy Somkaton törvényszék fel­állítása iránti folyamodására a kérv. biz. vélemé­nye ez. Az országgyűlés jelen idejére lévén már a napi­rend tárgyai iránt határozat hozva, ezen felirat a jövőre figyelembevétel végett az elnökségnek kiadatai véleményeztetik. Felolvastatván a kérvény, Papp József sérelemnek találja, hogy a midőn sokkal kisebb területű törvényhatóságok, mint Kővár vidéke, külön törvényeket nyertek, Kővárvidéke a nagy­bányai törvényszékhez csatoltatott és ennek foly­tán indokolja­­. javaslatát, melyet Nagy Som­kuton felállítandó kir.törvényszék iránt 172 képv. társa hozzájárulásával benyújtott, s melyet most az osztályokhoz utasittatni kér. (Általános he­lyeslés.) Irányi Dániel óhajtja, hogy a miniszer vagy maga nyújtson be törvényjavaslatot ezen igazság­talanság helyre­hozására, vagy pedig fogadja el Papp József azon indítványát, hogy törvényja­vaslata a legközelebbi napokban napi­rendre tűzessék. (Helyeslés) Bittó István nem ellenzi, hogy osztályokhoz utasítassék Papp J. tv. javaslata. Lázár Ádám és K­i­s­s János pártolják Papp Józsefet. Szakácsy Dániel hangsúlyozza, hogy ha Kővár vidékének kérelme teljesíttetik, akkor tétessék elég más vidékek hasonló igényeinek is. Szilágyi Lajos hivatkozva arra, hogy ő is terjesztett be egy tvjavaslatot Dicső Szt.-Márton­­ban felállítandó törvényszék iránt, kéri, hogy ez a jegyzőkönyvi határozat értelmében a Papp Józsefével együtt utasittassék osztályokhoz. — Mindkét tvjavaslat osztályokhoz utasittatik. Tárgyaltatik Nyitramegye Szakolcza vá­lasztókerületi több választók kérvénye, melyben S­e­b­e­s­s­y József képviselőnek az országgyűlé­sen való megjelenésre felhívását kérik. A véle­mény következő: A házszabályok 168-dik §-a értelmében a távollevő képviselőknek nyilván­tartása a ház elnökének kötelessége lévén, a je­len kérvény a fenálló gyakorlat szerinti eljárás végett a ház elnökének kiadatai véleményeztetik. Huszár Imre kérdi az előadótól, hogy a kérvény és hozzácsatolt iratok közöltettek-e Se­­bessyvel a házszabályok értelmében. Hajdú Ignácz nemmel felel, mivel a kér­vény tárgyalásakor Sebessy nem volt jelen. A védelemnek tehát most volna helye a házban. Simonyi Lajos dr. megjegyzi, hogy arra nézve, hogy egy képviselő, ki felvállalta azt, hogy a választókerületet az országgyűlésen kép­viselje, s itt helyét elfoglalja, igaz ugyan, írott törvény nincs, hanem van oly törvény, mely an­nál is erősebb, vagy legalább­ hasonerejű; ez as a morális kötelezettség, melyet az illető ma­gára vállalt, midőn a képviselőséget elfogadta, hogy a választókerületet az országgyűlésen kép­viseli, hogy félretéve minden mellékérdeket, minden idejét arra fordítandja, hogy teljesíti képviselni kötelességét, és azért ámbár nincs utasítási joga a választó­kerületnek, mégis fel van jogosítva felszólalni és kérni a képviselő­­házat, hogy oda utasítsa a ház elnökét, hogy az illető képviselőt hívja be. Mindenekelőtt tehát arra kéri az elnököt, adjon felvilágosítást az iránt, hogy adott-e szabadságot az illető képvi­selőnek vagy nem ? húzta e a diurnumot azon idő alatt, mely alatt távol volt ? A­mi a diurnumot illeti, erre fontosságot he­lyez, mert nem tartja helyesnek, hogy akár tiszt­viselő s hivatalnok, akár képviselő oly valamiért húzzon bármi jutalmat vagy pénzértéket, a­mit ki nem érdemelt. Hogy ha egy képviselő sza­badság nélkül odahaza van, akkor a diurnumo­­kat csakugyan ki nem érdemli. Hangsúlyozza, mily sokat veszít a ház a köz­vélemény előtt, ha a képviselők úgy fogják fel hivatásukat, hogy zsebre teszik a megbízó leve­let, igazoltatják magukat, aztán szépen otthon töltik az időt s választóik képviseletével mit sem gondolnak. Elnök kijelenti, hogy Sebessy két ízben kért és nyert is szabadságot, első ízben febr. 13-án 14 napra és másod ízben tart. 4 én 10 napra. Paczolay János minden további eljárást feleslegesnek tart, mert — mint a szóló által ez ügyben beadott kérvény is mutatja — Sebessyt saját választói hívták haza a város rendezése ügyében. Halász Boldizsár azt jegyzi meg, hogy Se­bessy betegség ürügye alatt kért az elnöktől szabadság idő meghosszabbítást, de nem talál­ván indokoltnak, megtagadta s nem sokára ér­kezett a kérvény, mely most tárgyaltatik. Patay István azt jegyzi meg Paczolay be­szédére, hogy tagadja a választóknak azon jo­gát, hogy ők egy itt lévő képviselőnek szabad­ságidőt adjanak azon czélból, hogy az valamely város szervezésével töltse idejét. Erre csak az elnöknek van joga. P­é­c­h­y Tamás azt tartja, hogy az elnöktől nyert felvilágosítás után az ügyet egyszerűen a kérv. bizottság véleménye szerint kell elintézni. Hasonló értelemben nyilatkozván Simonyi E. is, elfogadtatott a kérv. biz. véleménye. Ezzel az ülés 2 órakor eloszlott. Esti ülés. S­o­m­s­s­i­c­h Pál elnök megnyitván a gyű­lést, a napirendhez szót kér Zsedényi Ede s azt indítványozza, hogy e hó 27-től szerdától kezdve, mikor már az esti ülés elmaradna, egész jövő szerdán reggelig a húsvéti ünnepek alkalmából ülés ne tartassák. (Helyeslés.) Justh József nem járul hozzá Zsedényi ja­vaslatához, de nem is mond annak ellent, kéri a fölött a határozást felfüggesztetni egész ked­dig, mikorra az országnak válságos perc­ei talán elmulandnak. Tisza Kálmán tiltakozik az ellen, hogy a parlamenti küzdelmek az ország válságos per­­c­eivel lennének egyértelműek. Magyarország­ban sokkal szilárdabb az alkotmányos élet, és erről ép a jelen napok tesznek bizonyságot, mi­kor bármily hevesek legyenek küzdelmeink, az országban a nyugalom nincs megzavarva. Bethlen János gr. pártolja Justhot. Kemény Gábor br. szintén pártolja Justhot, és Tiszával szemben azt mondja, hogy Tisza maga is bevallotta, miszerint itt válság van. Kü­lönben kijelenti, hogy magánérdekeit alárendeli a közérdeknek. Lónyay Menyhért úgy látja, hogy a helyzet igen is válságos, a­mennyiben nemso­kára elválunk. Kell hát érvényesíteni lehetőleg minden időt. Pártolja tehát Justh javaslatát, hogy az osztályok elvégezzék előbb a hozzájuk utasított tárgyakat, s csak akkor határozzon a ház­a fölött, mikor megy szét az ünnepekre. (He­lyeslés.) Tisza Kálmán szavai helyreigazítására emel szót. Simonyi Ernő rögtön kéri meghatároztatni a szünnapokat, és dönteni Zsedényi javaslata fölött. Ürményi Miksa szintén rögtön akar e kér­désben dönteni, de elégnek tart négy­­nap­ szün­­időt, úgy hogy csak pénteken, szombaton, va­sárnap és hétfőn ne tartassék ülés. (Helyeslé ) Helffy Ignácz Zsedényit pártolja."­ Csanády Sándor: Ha úgy tudná, hogy hasz­nosat tehetünk, azt indítványozná, hogy húsvét első napján is csak dél­előtt ne legyen ülés, de mert úgy se lesz törvény a választási tvjavaslat­­ból, már­pedig a kormány csak ezt tárgyaltatja, a házzal, fölöslegesnek tartja a fukarkodást az idővel. Justh visszavonja javaslatát. Föltételvén ezután a kérdés, elfogadja-e a ház Zsedényi javaslatát, 93-an szavaztak mellette, 108-an ellene. Ürményi indítványát ezután egy­hangúlag elfogadja a ház. E szerint a húsvéthéti pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn a ház nem tart ülést. Szintén nem tart ülést holnap és holnapután, hétfőn azonban tíz órakor az osztá­lyok ülnek össze, tanácskozandók a ludovicea academiára, s a Baja és Hódmezővásárhely vá­rosok sz. kir. várossá tételére vonatkozó tör­vényjavaslatok fölött. Következik a kérvények folytatólagos tárgya­lása. Berki József kérvénye bélyegcsonkítás miatt várótt bírság elengedése tárgyában a pénzügy­­ministériumhoz v­asittatik. Következik Torontál megye kérvénye a ki­­kinda-pancsovai vasútvonnal kiépítése tárgyában. A kérv. bizottság a közi. ministerhez kívánja utasíttatni. Huszár Imre fölszólalása folytán e kér­vénynyel egyideűleg vetetik föl Becskerek váro­sának hasontartalmú kérvénye, melyre a kérv. bizottság ugyan a közlekedésügyi miniszerhez való utasítást indítványozza. Huss­ár Imre hat­ javaslatot ad be, a­mely szerint a már beadott e tárgyú törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttatnék, hogy azok már hét­főn tárgyalják. Trefort Ágost előbb a vasúti és pénzügyi bi­zottsághoz tartja utasítandónak. Huszár Imre hozzájárul ehez, csakhogy szükségesnek tartja kimondani, miszerint hétfőn a bizottságok min­denesetre tárgyalják e javaslatot. Hajdú Ignácz és Szél Kálmán a mellett érvelnek, hogy az időpont nem határoztathatik meg, mivel még a javaslat kinyomva nincs. Az illető bizottságok mindenesetre, mihelyt kinyo­matva lévén a javaslat, tanulmányozhatták az ügyet, tekintetbe véve az ügy fontosságát és az idő rövidségét, rögtön fogják azt tárgyalni. A határozat ily értelemben mondatik ki. Ezután Pestváros kérvénye került tárgyalásra a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslat még ez országgyűlés tartama alatti tárgyalására vonatkozólag. A kérv. bizottság méltánylandó­­nak tartja a kérelmet és e tekintetben rendelke­zést indítványoz. Horn Ede hangsúlyozva a főváros rendezésé­nek fontosságát,indítványozza,hogy az csütörtökre napirendre tűzessék, annál is inkább, minthogy a közp.­bizottság erre vonatkozó jelentése már kedden a ház elé fog kerülhetni. Széll Kálmán nem akar a megállapított napi­renden változtatni. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Lajos dr. T. ház ! Igen sok rendbeli folyamodványokkal találkozunk itt,és pedig olya­nokkal, melyek vagy egyesektől,vagy testületek­től intéztetnek a házhoz, hanem én azt hiszem, s meg v­agyok róla győződve, hogy nem csalódom, hogy az összes előterjesztett folyamodványok közt egy sincs,mely nagyobb fontossággal bírna, nem csak e két városra nézve, hanem hozzá­te­szem,az egész havára nézve, mint épen ez, és én ez oknál fogva különös figyelmet kívánok erre fordíttatni. Itt arról van szó, röviden akarván magamat kifejezni, hogy mikor tárgyaltassék ezen folya­modás következtében a fővárosok egyesítéséről szóló­­javaslat. Azon érv, mit azt előttem szóló képv. úr mondott, hogy azt kimondani, hogy e­­javaslat ne tűzetnék csütörtökre, azért nem le­het, mert a központi bizottság jelentése még be­terjesztve nincs,­­ csak akkor érne valamit, ha keddre indítványoztatott volna a napi­rendre térés. De miután Horn tisztelt képviselő­társam csütörtököt mondott s így mind kedden, mind szerdán előterjesztethetik a közp.­bizottság jelen­tése,már ma elhatározhatjuk, hogy csütörtökön tű­zessék napirendre. Azt itten figyelembe venni, hogy előbb e választási, az incompatibilitási és aztán a többi törvények tárgyaltassanak, s így mintegy azon drága ár tűzessék ki a többség részéről, hogy kisebbség által eme tvjavaslatok tárgyalása megengedtessék, és csak azon eset­ben, ha ezen drága ár nem a kisebbség, hanem hozzáteszem, a haza részéről megadatik, lesz a többség oly kegyes, megengedni e tvjavaslat tárgyalását. (Igaz ! Igaz! balfelöl.) Felszólalásom oka egyszerűen az, hogy ki­mondjam azon meggyőződésemet, hogy ha a fő­városok egyesítéséről szóló törvényjavaslat a jelen ülésszak alatt nem tárgyaltathatik, e tekintetben az egész felelősség a jobboldalt éri. (Mozgás jobbfelől. Helyeslés balfelől). Részünkről az ajánltatott, hogy tartsunk pa­rallel üléseket. A délelőtti órákban tárgyaltas­sanak a választási törvények , d. u. pedig a reformra vonatkozok. Ez nem fogadta­tott el, hanem kimondatott, hogy igen, fogjuk tárgyalni ezen törvényeket, t. i. a fővárosi ren­dezésre vonatkozókat, fogja tágyalni a t. több­ség, hanem kitűzött egy drága árt, a­mely ár az, hogy 1000 és 1000 választót fosztassék meg választói jogosultságától. (balfelől: úgy van­ jobbfelöl mozgás. Zaj.) És egyszersmind, hogy kénytelen legyen az országgyűlés elfogadni egy oly törvényt, a­melynek következtében nem három évre választanának a választók, hanem kénytelenek legyenek öt évre válasz­tani.­­ Ennek értelme csak az, hogy a jövő választásra nagy nehezen megcsinálják a több­séget és azt így még öt évig megtartják a köz­vélemény ellenére is. Ha biztosak lennék arról, hogy 3 év múlva is megtartják a többséget va­lóban nem ragaszkodnának annyira ezen 5 év­hez . (Helyeslés balfelől. Jobbfelől zaj, felkiáltá­sok ; a dologra! balfelől: a dologhoz tarto­zik,­ hogy a mostani többség az 57évi időszak­hoz ragaszkodik, ennek oka főleg fáz, mert azt hiszi, hogy azon bizalom, vagy átalá­­ban azon közreműködésnek hatása, melynek következtében megválasztatik még a jövő alkalomkor, megszűnik az országban; csak azért tűzik ki ezen drága árt és csak azért nem akarják elővenni a főváros rende­zéséről szóló törvényjavaslatot, mely pedig már égető szükséggé vált nemcsak a fővárosra, ha­nem magára a hazára nézve is. (Jobbfelől moz­gás, zaj, halljuk!) Mi a parallel üléseket ajánlottuk s mi most azt mondjuk, méltóztassék elhatározni, hogy ezen törvényjavaslat csütörtökön vétessék elő, s mi a lehető legnagyobb rövidséggel fogjuk azt letárgyalni, s nem lesz semmiféle húzás halasz­tás. Méltóztassanak e tekintetben tökéletesen megnyugodva lenni. Van nekünk elég módunk abban, hogy a többi törvényjavaslat tárgyalása halasztassék addig, hogy azokból törvény ne lehessen. De ezen törvényjavaslat néhány nap alatt, vagy a­mint Jókai J. barátom mondta, egy nap alatt el fog végeztetni. Ha tehát önök kí­vánják, hogy Magyarország fővárosa rendeztes­­sék, méltóztassanak elfogadni azon indítványt, hogy az arról szóló törvényjavaslat tárgyaltas­sék csütörtökön; ha pedig ezt csak azon drága ár mellett méltóztatnak elfogadni, a felelősség bizonyára csak a többséget és a kormányt fogja illetni. (Helyeslés balfelöl: Pulszky Ferencz, visszautasítja a felelőssé­get, s nem pártolja Horn javaslatát. Jókai Mór: T. ház ! Nekem egy indítvá­nyom fekszik a t. Ház asztalán, a­mely indítvány azt tartalmazza, méltóztassék (Halljuk !) a t. ház egy napot kitűzni azon indítványom kifejtésére, hogy váljon a Pest városa rendezése feletti tör­vényjavaslat tárgyalása sürgetős-e vagy nem. Én részemről ezen alkalommal,­­nem fejthetem ki azon indokokat,melyeket ki fogok fejthetni ak­kor, hogyha a ház indítványom gyámolíthatására napot tűz ki. Akkor be fogom bizonyítani azt is, hogy ezen választási törvényjavaslaton nem is mehetünk keresztül addig, míg a főváros nincs rendezve,mert­ az magában a választó­kerületekben zavart fog előidézni. Én még egyszer kérem a t. házat, hogy indítványom motiválására határna­pot kitűzni méltóztassék. Én részemről kérem a keddi napot, akkor aztán kifejthetem azt is, hogy Horn Ede t. képviselőtársam indítványa mi­ért tűzendő ki csütörtökre. (Helyeslés balfelől.) Csernátony Lajos : T. ház ! Én megvallom, hogy midőn a miniszterelnök úr beterjesztette azon törvényjavaslatokat, azt hittem, hogy azo­kat nagyon jóknak tartja, és én magam is azo­kat jóknak voltam hajlandó tartani, de most egy idő óta gyanakodni kezdek, hogy a miniszter­­elnök, a kormány és a kormánypárt többsége ezen javaslatokat egyet kivéve, igen roszaknak tartják. Mert hogyan áll a dolog ? Úgy­hogy azon törvényjavaslatok, ellen — ismétlem egyet kivéve — ezen részről sem tétet tett nem nyilvánított ellenvetés és nem nyilvánított semmi kifogás sőt kifejlesztetett a kézség azon­­javas­­latok tárgyalásába rövid időn rögtön is ha kell bele­bocsátkozni. És ezen indítvány mindannyi­szor elleneztetik, valahányszor a ház elé kerül azon kérdés hogy ezen tvjavaslat­­sürgősségének kifejtésére, valamint annak tárgyalására nap tű­zessék ki, (igaz, igaz, balfelől) és ezen ellenkezés­sel szemben mi nem tudunk boldogulni. Ebből részemről azt kell hogy következtessem, hogy a kormány, mely ezen tjavaslatokat beterjesztette, azokat igen roszaknak tartja és valóban nem tu­dom, hogy mi c­élja lehetett ezen tjavaslatok beterjesztésénél ? De tisztelt ház, ez némileg csak gyanú arra, hogy megmagyarázhassam magamnak azon valóban csodálatos állapotot, melyben a mi­nistérium lehetett, midőn beterjeszt bizonyos tvjavaslatokat, hangsúlyozva azok rendkívüli fontosságát, jelezve jóságukat, és melyben le­het most, midőn készek lévén, azokat tárgyalni, hímez hámoz, mindenféle kifogással állna tárgya­lás elé? (Helyeslés a baloldalon.) Én azon tvja­vaslatok némelyikét mindamellett is jóknak tartom és olyanoknak,melyeket a ház mindkét oldalának egyetértésével igen rövid idő alatt el lehetne vé­gezni és a­melyeknek befejezését a közérdek kí­vánja. De te­hát mi lehet oka annak, hogy mi mégis akadályra találunk épen a kormány és kormánypárt részéről,mikor ezen srvj­avaslatot tár­gyalni akarjuk ? Ennek oka megvan írva — nem is tudom megmondani, mely időből, mert én is nagyon régi időre hivatkozom, miután Pulszky Ferencz képviselő úr 1800 év előtti időre hivatkozott. Én is mondok oly valamit, a­mi még pedig valamivel előbb történt, mondjuk 1872. évvel előbb, s mely egy mindnyájunk előtt imeretes könyvben van megírva. Nem mon­dom meg a könyv nevét, mindnyájunk előtt is­meretes az, azt sem mondom meg, hogy kivel történt. (Halljuk ! Halljuk!) hanem tudjuk, hogy egy valaki, bizonyos magasságra vitt fel egy m­ás valakit, s így szólt hozzá: „Látod, előtted van az egész világ minden kin­cseivel, boldogságai, s szépségeivel; ezt mind neked adom ha leborulsz, és imádsz engem. (De­rültség és tetszés a baloldalon.) Így terjesztettek be ezen törvényjavaslatok is itt vannak a szép, jó, s hasznos törvényjavas­latok. (Igaz! igaz! balfelöl.) ezeket mind átvi­­hetitek, hogy ha az 5 éves parlamentre vonat­kozó és a választási törvényjavaslatot megsza­vazzátok, s úgy mint van keresztül venni enge­ditek. (Derültség balról.) De mi te­hát nem vagyunk hajlandók lebo­rulni, s imádni ezen nagylelkű ajándékot. Én ennél többet jelenleg nem mondok, hanem pár­tolom Horn Ede­t, barátom indítványát. (He­lyeslés balfelől.) Madarász József egy módosítványt ad be, a­mely szerint a közp.­bizottság utasíttatnék, hogy kedden jelentését a fővárosi törvényre vo­natkozólag adja be, hogy az csütörtökre napi­rendre tűzessék. Horn Ede visszavonja indítványát, minthogy a házszabályoknak jobban megfelel Madarászé. Lónyay Menyhért úgy tudja, hogy e tekin­tetben a ház határozott, azért a jelen indít­ványokat mellőzendőknek véli, s egyszerűen indítványozza, hogy a kérvény tudo­másul vétessék. Sivassich Pál elnök: Először a kérv. bizott­ság indítványát teszem föl; ezzel egyik felfogás sincs ellentétben, az sem, mely azt véli, hogy e tekintetben már határozat történt. (Nagy zaj.) Kerkapoly Károly úgy kéri föltételni a kérdést: kíván-e a ház erre nézve most hatá­rozni. (Nagy zaj.) Elnök: Nekem kötelességem mindenekelőtt a kérv. bizottság véleményére nézve tennem föl a kérdést. (Helyeslés.) Tehát: elfogadja-e a ház a kérv. bizottság véleményét ? Húsz képviselő név szerinti szavavazást kér, öt perczre tehát az ülést felfüggesztem. Öt percznyi szünet után elnök még egyszer felteszi a kérdést, s ezután a név szerinti szava­zás vétetik foganatba. Igennel, vagy­is a főváro­sok rendezésének még ez ülésszak alatt való tárgyalása mellett szavaztak 90, nemmel, vagy­is a tárgyalás ellen szavaztak 124, tehát az or­szággyűlés 34 főnyi többsége nem fogadta el a kérvényezési bizottság indítványát. (A­ neveket helyszűke miatt most nem közölhetjük, hanem legközelebb utánpótolandjuk.) Következik Madarász indítványa. A többség ezt is elveti. Ezután föltétezik a ministerelnök indítványa, a­mely szerint a ház a kérvényt egy­szerűen tudomásul veszi. A többség elfogadja. E szerint a főváros rendezését a többség nem kí­vánja a főváros kérvénye értelmében még a je­len országgyűlés alatt tárgyalni. Ezután az ülés 3­,8 órakor véget ér. Legköze­lebbi ülés kedden. Hétfőn az osztályok üléseznek. KÜLÖNFÉLÉK. — Az ellenzék magatartása, hogy mennyire indokolt s menynyire viszhangra talált a vidéken, azon számos, száz meg száz vá­lasztó­polgár által aláirt s a képv.­házhoz a vá­lasztási és 5 éves országgyűlésről szóló tvjavas­latok ellen intézet kérvényeken kívül, tanusítja az is, hogy Vécsey Tamás képv. a Szepes­­ségből,több levelett kapott,melyekben az említett tvjavaslatok által előidézett elégületlenség van kiemelve. Főleg Bálán nagy indignatiót szült a választási tvjavaslat, mely az ottani 350 válasz­tót alig 60—70 főre fogná reducálni. — Móricz Pál fiának temetése, nem mint a gyászhirdetésben áll 25-én, hanem 26-kán déli 12 órakor lesz Berettyó Újfaluban. — M­á­r­c­i­u­s 15-­ é­t az országban sok helyütt megünnepelték. Ily kegyeletes ünneplé­sekről értesítést vettünk Debreczenből, Márma­­ros Szigethről, Léváról, Szalk-Sz. Mártonból. Ez utóbbi helyen este fényes kivilágítást rendeztek. — A budapesi iparos­képző prot. egylet, kedden mártius hó 26-án esti 7 órakor tartja az egylet helyiségében (Deák tér 3. sz. I. emelet) rendes évi k­ö­z­gyű­lés­é­t. — A pestbudai nőiparegylet javára f. hó 28-án a nagycsütörtöki norma napon a ministerium engedélyével és dr. Orczy szíves­ségéből előadás fog tartatni a nemzeti színpa­don, melyben az egylet iránti szivességből a n. színház első rendű tagjai működnek közre. Te­kintve az egylet üdvös czélját, a nagy közönség részéről a pártfogás bizonyára nem fog elmaradni.­­ A lipótmezeii tébolydában a múlt évben fölvétetett 164 férfi és 109 nő, összesen tehát 264 tébolyodott és igy az előzött évről visszamaradt 465 beteggel együtt számuk 729-et tett ki. Ezek közül mint kiépült elbocsát­tatott 128 férfi és 23 nő; meghalt 54 férfi és 18 nő. — A intézet megnyitásától 1868. decz. 6-ka óta folyó évi febr. hóig összesen 1091 elmebeteg vétetett föl, kik közül 441 kigyógyult, 204 meg­halt, a többi még ápolás alatt van — Áll­amsegély. A közoktatásü­gymi­­nister az elemi népiskolai költségek pótlására Pest városának a már kiutalványozott 25000 fton kívül a város által községi iskolai nagyobb mérvű beruházásokra kölcsönképen felvett 450.000 ft összeg részleteinek törlesztésére ez­úttal 60000 ft államsegélyt oly kikötéssel enge­délyezett, hogy ez utóbbi összeg csak is kizáró­lag e kölcsön törlesztésére fordítandó. — Jeizeles Ignácz a „Kerekes An­drás“ románcz szerzője,végre is megvokalta, ho­gyan rontják az ő szerzeményét és maga adta ezt ki a mint 1861-ben még megírta. Megtol­dotta azt „Csősz kincse" dallal, mely nem ke­vésbé szép, mint a széles körben elterjedt Kere­kes-nóta. Ára a füzetnek 1 ft és Táborszky mű­­kereskedésében kapható. — Pályázat két diszkönyv rajzola­taira. A bécsi világkiállítás alkalmából Posner Károly Lajos 1000 forintot ajánlván fel az orsz. magyar iparegyesületnek a végből, „hogy ez összegből magyar munkaerők által 2 diszkönyv készíttessék a bécsi világkiállításra, nevezete­sen : A) Egy arany könyv halhatatlan hazánkfia báró Eötvös József emlékének ajánlva, mely könyvben mindazok megörökittetnének, kik ahoz hozzájárultak, hogy a nagy államférfinak és ne­mes költőnek méltó emlékszobor állittassék; B) egy arany emlékkönyv a Honvédmenháznak ajánlva, melyben mindazoknak nevei meg fog­nak örökittetni, kik áldozatkészségük által a Honvédmenház létesítését lehetségessé tették.“ Az országos magyar iparegyesület ezennel pá­lyázatot nyit a két könyv rajzolataira, és pedig az Eötvös-emlékkönyvet illetőleg: 10 darab ara­nyat a legjobb rajzolatért, 5 darab aranyat a másodlegjobbért; a honvédmenház emlékköny­­vet illetőleg: 10 darab arany a legjobb rajzo­latért, 6 darab aranyat a másodlegjobbért. Pá­lyázati feltételek: 1. Nem csak a Magyarország­ban élő, hanem a külföldön levő magyar művé­szek is pályázhatnak. 2. A pályajutalmak a vi­szonylagos legjobb rajzolatokért adatnak ki, ha csak ama esetben, ha az iparegyesület által fel­kérendő szakértő bizottság a rajzokat használ­hatóknak nyilvánítja. 3. A pályanyertes rajzo­latok az országos magyar iparegyesület tulajdo­nát képezendik, s majdan a tervezett ipar- és műmúzeumban fognak elhelyeztetni. 4. Azon rajzolatok készítői, melyek szerint a két könyv készíttetni fog, a bécsi világkiállítás alkalmával meg fognak neveztetni, s a netalán nyerendő ki­tüntetésben részesek leendőek. 5. Mindkét könyv 18" magasságú és 13" szélességű nagy folió­­alakban fog készülni, miért is a rajzolatoknál ezen arány szem előtt tartandó. 6. A pályázó rajzolatok a pályázó nevét magában foglaló jel­igés level­ekkel együtt f. év május 31-dikig az orsz. m. iparegyesületnél, (Pest, országút 7. sz.) nyújtandók be.­­ S­z e 11 é­s váróterem. A plébánia tere előtti Dunapar­ton lévő váró­terem, melyben a Margitszigetre kiránduló közönség ki, s be­száll, sok panaszra ad okot, s a benne tartózko­dás az egésségre igen ártalmas, mert minden ol­dalról ki lévén téve a szélnek, a légvonat benne kiállhatlan. Jó volna, ha a gőzhajózási társulat e bajon segítene.­­ Szívarhiatoria. Egy pestvárosi tisztviselő a napokban a fővámhivataltól avisot kapott, hogy a nevére megérkezett 1250 darab brémai szivarért járó 31 stvámdíjat fizesse ki. A tisztviselő ugyan semmiféle szivart nem rendelt volt Brémából, de 31 ftért mégis jónak látta az 1250 db szivart kiváltani. Alig hogy ez megtör­tént, eljött hozzá egy helybeli előkelő dohány­tőzsde tulajdonos és felvilágosította őt, hogy a szivart ők rendelték meg, de mert mint trafikáns­­nak nem szabad külföldről szivart hozatnia, hát idegen névre hozatták.A kapitánysági tisztviselő ezt el is hitte a trafikánsnak,de egyúttal kijelen­te, hogy a szivarokat nem adja ki, hanem azokat kényelmesen el fogja füstölni. A legszebb a dologban az, hogy a trafikáns, ki így trafikait, a tisztviselő ellen semmikép fel nem­ léphet, mert különben nagyobb kárt szenved, mint mennyit az a 1240 darab szivar ér. A Csavar gőzösök által kívánja a pénzügyminiszérium jövőre a Budapest közti köz­lekedést közvetíteni. E czélból ápril 30-ig pályá­zatot nyitott, melyben az ajánlkozó vállalkozó­nak a következő feltételeket szabta meg: A csa­vargőzös közlekedés a Dunán egyelőre öt átkelő vonalon nyittatik meg, nevezetesen Ó-Buda és Folytatás az 1-ső mellékleten.

Next