A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1872-03-26 / 71. szám
A kérvényi bizottság véleményéhez adassék hozzá azon utasítás, hogy a regálék megszüntetése tárgyában beadandó törvényjavaslatban ezen jognak is méltányos kárpótlása melletti eltörlése felvétessék, addig pedig a jelenben fenálló status quo fentartassék. Bethlen János úr. nem tartván szükségesnek egyik módosítványt sem, mivel azon tvjavaslatnál a kormány úgy is minden adatot fel fog használni, a kérv. bizottság véleményéhez csatlakozik, mely el is fogadtatik. Tárgyalás alá került Pest város folyamodványa az állam adóbeszedése költségei tárgyában. Jelen kérvény az 1868. 31. t. sz. módosítására vonatkozván, a pénzügyministerhez jelentős tétel végett áttétetni véleményeztetik. Máttyus Aristid azt tartja, hogy e kérvény egy hosszas küzdelem mintegy zárkövének tekinthető, mely Pest városa és a pénzügyministerium közt több év leforgása alatt folyt. Pest városa az 1868. 21. sz. 62. § a által kétségkívül igen sújtva van, mert a tudozás a fővárosi államadó behajtásával járó tetemes költségek viselését magára a fővárosra rója, eltérőleg — egyéb az államadó behajtására vonatkozó szabályoktól, melyek értelmében az állam külön közegei vannak hivatva az államadót behajtani, s melynek alapján egyszersmind az ezzel járó költségek is az állampénztárából, nem pedig egyes községek pénztárából fedeztetnek. Pest város többször folyamodott a pénzügyminiszerhez,hogy ezen helyzetnek törekedjék véget vetni, s tekintve, hogy itt törvényhozási intézkedés szükséges, járuljon végre valahára a képviselőház elé azon javaslattal, hogy az idézett 1868. 21. t. sz. azon §-a, mely a fővárost ily nagy teherrel sújtja, oda módosíttassák, hogy e teher viselésétől Pest városa mentessék fel. A pénzügyi miniszer adott válaszaiban maga is ráutalt mindig a törvényre, amely neki a kezét köti meg hogy kormányzati úton változtatást tehessen, de soha sem tett ígéretet a városnak arra nézve, hogy a törvényhozás elé a törvényt ily módon leendő változtatása tekintetéből javaslattal akar járulni , sem pedig a törvényhozás elé ily javaslattal nem járult-Ezután felsorolja azon indokokat, melyek Pest város kérvényénekalapossága mellett szólnak. Hangsúlyozza, hogya főváros fejlődésével annak egyszersmind adózási képessége is növekedett. Az utóbbi évek e tekintetben az államkincstár javára nevezetes eredményeket tüntettek fel. 1867. óta az államadó majdnem megkétszeresedett, mert 2.000.000 s egynéhány 100 ezer írtról, három millió s 8 száz ezerre rúgott fel. Igen természetes, hogy ezen tetemesen emelkedett államadó összegének behajtási költségei is aránytalanul növekedtek, úgy hogy pl. míg ezelőtt 25—30 tagból álló adóhivatal képes volt teljesíteni feladatát és képes volt az államadót s vele a községi pótlékot is behajtani; ma Pest városának adóhivatalnokai már 100 tisztviselőnél többre rúgnak, s mig 1867-ben 30 egynéhány ezer újjárt költséggel az adó behajtása körül felmerült kiadásokat fedezni lehetett, ma már az 1872 ik budgetben az 1871-ik év eredménye alapján 75,985 ft van praeliminálva, s igen valószínű, hogy egy pár ezer írttal a tényleges eredmény szerint többre is fog rúgni. Ezen összeg maga elegendő arra, hogy a ház első perczre belássa a főváros azon jogos kérelmét, hogy a törvényhozás akként intézkedjék, hogy egy ilyen minden jogos alapot nélkülöző teher viselésétől a főváros megmentessék, mert hogy miért tegyen a főváros 75—80 ezerért kiadást, az adó behajtása körül akkor, midőn más községek és törvényhatóságok attól mentek, azt bizony nehéz nemcsak helyesen indokolni, de nehéz annak további fennállását, ha csak kissé méltányosak akarunk lenni, véleményezni. Több más okot is hozva fel Pest város kérvénye mellett, nevezetesen utalva a város zilált pénzügyi viszonyára, az idei 2 milliónál többre menő deficitre, pártolja a kérv. bizottság véleményét. (Helyeslés balról.) Lázár Ádám is a kérvényi bizottság véleménye mellett szólalván fel, Pest város kérvénye ezen bizottság véleménye szerint intéztetett el. Tárgyaltatik Rakottya János néptanító nyugdíjaztatása iránti kérvénye. A kérvényi bizottság véleményezi, hogy jelen kérvény a vallás- és közoktatásügyi ministériumhoz elintézés végett áttétessék. Guthi Benő hangsúlyozza, hogy most midőn e jelentés áttétezik a ministériumhoz, vegye különösen figyelembe az illető ministérium, hogy e tekintetben a kérvényezőt a rendelkezési alapból lehet egyelőre segélyezni, hogy az ínséggel ne kénytelenítessék küzdeni; később, ha majd lesz alap, megtörténhetik a további intézkedés, de egyelőre is a rendelkezési alapból segélyeztessék. — Elfogadtatik a kérv. bizottság véleménye. A választási tvjavaslat és 5 éves orsz. gyűlés ellen intézett kérvények a ház irodájába tétettek, daczára, hogy Simonyi E. azokat a kormányhoz utasíttatni indítványozta figyelembe vétel végett, Györffy pedig megúyita azon indítványát, mondja ki a ház, hogy az 5 éves országgyűlésről szóló tvjavaslatot ezen ülésszak alatt tárgyalni nem fogja, mely indítványt Péchy T. is támogatott, Simonyié mellett pedig Csanády emelt szót. Kővár vidéke közönségének, Nagy Somkaton törvényszék felállítása iránti folyamodására a kérv. biz. véleménye ez. Az országgyűlés jelen idejére lévén már a napirend tárgyai iránt határozat hozva, ezen felirat a jövőre figyelembevétel végett az elnökségnek kiadatai véleményeztetik. Felolvastatván a kérvény, Papp József sérelemnek találja, hogy a midőn sokkal kisebb területű törvényhatóságok, mint Kővár vidéke, külön törvényeket nyertek, Kővárvidéke a nagybányai törvényszékhez csatoltatott és ennek folytán indokolja. javaslatát, melyet Nagy Somkuton felállítandó kir.törvényszék iránt 172 képv. társa hozzájárulásával benyújtott, s melyet most az osztályokhoz utasittatni kér. (Általános helyeslés.) Irányi Dániel óhajtja, hogy a miniszer vagy maga nyújtson be törvényjavaslatot ezen igazságtalanság helyrehozására, vagy pedig fogadja el Papp József azon indítványát, hogy törvényjavaslata a legközelebbi napokban napirendre tűzessék. (Helyeslés) Bittó István nem ellenzi, hogy osztályokhoz utasítassék Papp J. tv. javaslata. Lázár Ádám és Kiss János pártolják Papp Józsefet. Szakácsy Dániel hangsúlyozza, hogy ha Kővár vidékének kérelme teljesíttetik, akkor tétessék elég más vidékek hasonló igényeinek is. Szilágyi Lajos hivatkozva arra, hogy ő is terjesztett be egy tvjavaslatot Dicső Szt.-Mártonban felállítandó törvényszék iránt, kéri, hogy ez a jegyzőkönyvi határozat értelmében a Papp Józsefével együtt utasittassék osztályokhoz. — Mindkét tvjavaslat osztályokhoz utasittatik. Tárgyaltatik Nyitramegye Szakolcza választókerületi több választók kérvénye, melyben Sebessy József képviselőnek az országgyűlésen való megjelenésre felhívását kérik. A vélemény következő: A házszabályok 168-dik §-a értelmében a távollevő képviselőknek nyilvántartása a ház elnökének kötelessége lévén, a jelen kérvény a fenálló gyakorlat szerinti eljárás végett a ház elnökének kiadatai véleményeztetik. Huszár Imre kérdi az előadótól, hogy a kérvény és hozzácsatolt iratok közöltettek-e Sebessyvel a házszabályok értelmében. Hajdú Ignácz nemmel felel, mivel a kérvény tárgyalásakor Sebessy nem volt jelen. A védelemnek tehát most volna helye a házban. Simonyi Lajos dr. megjegyzi, hogy arra nézve, hogy egy képviselő, ki felvállalta azt, hogy a választókerületet az országgyűlésen képviselje, s itt helyét elfoglalja, igaz ugyan, írott törvény nincs, hanem van oly törvény, mely annál is erősebb, vagy legalább hasonerejű; ez as a morális kötelezettség, melyet az illető magára vállalt, midőn a képviselőséget elfogadta, hogy a választókerületet az országgyűlésen képviseli, hogy félretéve minden mellékérdeket, minden idejét arra fordítandja, hogy teljesíti képviselni kötelességét, és azért ámbár nincs utasítási joga a választókerületnek, mégis fel van jogosítva felszólalni és kérni a képviselőházat, hogy oda utasítsa a ház elnökét, hogy az illető képviselőt hívja be. Mindenekelőtt tehát arra kéri az elnököt, adjon felvilágosítást az iránt, hogy adott-e szabadságot az illető képviselőnek vagy nem ? húzta e a diurnumot azon idő alatt, mely alatt távol volt ? Ami a diurnumot illeti, erre fontosságot helyez, mert nem tartja helyesnek, hogy akár tisztviselő s hivatalnok, akár képviselő oly valamiért húzzon bármi jutalmat vagy pénzértéket, amit ki nem érdemelt. Hogy ha egy képviselő szabadság nélkül odahaza van, akkor a diurnumokat csakugyan ki nem érdemli. Hangsúlyozza, mily sokat veszít a ház a közvélemény előtt, ha a képviselők úgy fogják fel hivatásukat, hogy zsebre teszik a megbízó levelet, igazoltatják magukat, aztán szépen otthon töltik az időt s választóik képviseletével mit sem gondolnak. Elnök kijelenti, hogy Sebessy két ízben kért és nyert is szabadságot, első ízben febr. 13-án 14 napra és másod ízben tart. 4 én 10 napra. Paczolay János minden további eljárást feleslegesnek tart, mert — mint a szóló által ez ügyben beadott kérvény is mutatja — Sebessyt saját választói hívták haza a város rendezése ügyében. Halász Boldizsár azt jegyzi meg, hogy Sebessy betegség ürügye alatt kért az elnöktől szabadság idő meghosszabbítást, de nem találván indokoltnak, megtagadta s nem sokára érkezett a kérvény, mely most tárgyaltatik. Patay István azt jegyzi meg Paczolay beszédére, hogy tagadja a választóknak azon jogát, hogy ők egy itt lévő képviselőnek szabadságidőt adjanak azon czélból, hogy az valamely város szervezésével töltse idejét. Erre csak az elnöknek van joga. Péchy Tamás azt tartja, hogy az elnöktől nyert felvilágosítás után az ügyet egyszerűen a kérv. bizottság véleménye szerint kell elintézni. Hasonló értelemben nyilatkozván Simonyi E. is, elfogadtatott a kérv. biz. véleménye. Ezzel az ülés 2 órakor eloszlott. Esti ülés. Somssich Pál elnök megnyitván a gyűlést, a napirendhez szót kér Zsedényi Ede s azt indítványozza, hogy e hó 27-től szerdától kezdve, mikor már az esti ülés elmaradna, egész jövő szerdán reggelig a húsvéti ünnepek alkalmából ülés ne tartassák. (Helyeslés.) Justh József nem járul hozzá Zsedényi javaslatához, de nem is mond annak ellent, kéri a fölött a határozást felfüggesztetni egész keddig, mikorra az országnak válságos percei talán elmulandnak. Tisza Kálmán tiltakozik az ellen, hogy a parlamenti küzdelmek az ország válságos perceivel lennének egyértelműek. Magyarországban sokkal szilárdabb az alkotmányos élet, és erről ép a jelen napok tesznek bizonyságot, mikor bármily hevesek legyenek küzdelmeink, az országban a nyugalom nincs megzavarva. Bethlen János gr. pártolja Justhot. Kemény Gábor br. szintén pártolja Justhot, és Tiszával szemben azt mondja, hogy Tisza maga is bevallotta, miszerint itt válság van. Különben kijelenti, hogy magánérdekeit alárendeli a közérdeknek. Lónyay Menyhért úgy látja, hogy a helyzet igen is válságos, amennyiben nemsokára elválunk. Kell hát érvényesíteni lehetőleg minden időt. Pártolja tehát Justh javaslatát, hogy az osztályok elvégezzék előbb a hozzájuk utasított tárgyakat, s csak akkor határozzon a háza fölött, mikor megy szét az ünnepekre. (Helyeslés.) Tisza Kálmán szavai helyreigazítására emel szót. Simonyi Ernő rögtön kéri meghatároztatni a szünnapokat, és dönteni Zsedényi javaslata fölött. Ürményi Miksa szintén rögtön akar e kérdésben dönteni, de elégnek tart négynap szünidőt, úgy hogy csak pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn ne tartassék ülés. (Helyeslé ) Helffy Ignácz Zsedényit pártolja." Csanády Sándor: Ha úgy tudná, hogy hasznosat tehetünk, azt indítványozná, hogy húsvét első napján is csak délelőtt ne legyen ülés, de mert úgy se lesz törvény a választási tvjavaslatból, márpedig a kormány csak ezt tárgyaltatja, a házzal, fölöslegesnek tartja a fukarkodást az idővel. Justh visszavonja javaslatát. Föltételvén ezután a kérdés, elfogadja-e a ház Zsedényi javaslatát, 93-an szavaztak mellette, 108-an ellene. Ürményi indítványát ezután egyhangúlag elfogadja a ház. E szerint a húsvéthéti pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn a ház nem tart ülést. Szintén nem tart ülést holnap és holnapután, hétfőn azonban tíz órakor az osztályok ülnek össze, tanácskozandók a ludovicea academiára, s a Baja és Hódmezővásárhely városok sz. kir. várossá tételére vonatkozó törvényjavaslatok fölött. Következik a kérvények folytatólagos tárgyalása. Berki József kérvénye bélyegcsonkítás miatt várótt bírság elengedése tárgyában a pénzügyministériumhoz vasittatik. Következik Torontál megye kérvénye a kikinda-pancsovai vasútvonnal kiépítése tárgyában. A kérv. bizottság a közi. ministerhez kívánja utasíttatni. Huszár Imre fölszólalása folytán e kérvénynyel egyideűleg vetetik föl Becskerek városának hasontartalmú kérvénye, melyre a kérv. bizottság ugyan a közlekedésügyi miniszerhez való utasítást indítványozza. Hussár Imre hat javaslatot ad be, amely szerint a már beadott e tárgyú törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttatnék, hogy azok már hétfőn tárgyalják. Trefort Ágost előbb a vasúti és pénzügyi bizottsághoz tartja utasítandónak. Huszár Imre hozzájárul ehez, csakhogy szükségesnek tartja kimondani, miszerint hétfőn a bizottságok mindenesetre tárgyalják e javaslatot. Hajdú Ignácz és Szél Kálmán a mellett érvelnek, hogy az időpont nem határoztathatik meg, mivel még a javaslat kinyomva nincs. Az illető bizottságok mindenesetre, mihelyt kinyomatva lévén a javaslat, tanulmányozhatták az ügyet, tekintetbe véve az ügy fontosságát és az idő rövidségét, rögtön fogják azt tárgyalni. A határozat ily értelemben mondatik ki. Ezután Pestváros kérvénye került tárgyalásra a főváros rendezésére vonatkozó törvényjavaslat még ez országgyűlés tartama alatti tárgyalására vonatkozólag. A kérv. bizottság méltánylandónak tartja a kérelmet és e tekintetben rendelkezést indítványoz. Horn Ede hangsúlyozva a főváros rendezésének fontosságát,indítványozza,hogy az csütörtökre napirendre tűzessék, annál is inkább, minthogy a közp.bizottság erre vonatkozó jelentése már kedden a ház elé fog kerülhetni. Széll Kálmán nem akar a megállapított napirenden változtatni. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Lajos dr. T. ház ! Igen sok rendbeli folyamodványokkal találkozunk itt,és pedig olyanokkal, melyek vagy egyesektől,vagy testületektől intéztetnek a házhoz, hanem én azt hiszem, s meg vagyok róla győződve, hogy nem csalódom, hogy az összes előterjesztett folyamodványok közt egy sincs,mely nagyobb fontossággal bírna, nem csak e két városra nézve, hanem hozzáteszem,az egész havára nézve, mint épen ez, és én ez oknál fogva különös figyelmet kívánok erre fordíttatni. Itt arról van szó, röviden akarván magamat kifejezni, hogy mikor tárgyaltassék ezen folyamodás következtében a fővárosok egyesítéséről szólójavaslat. Azon érv, mit azt előttem szóló képv. úr mondott, hogy azt kimondani, hogy ejavaslat ne tűzetnék csütörtökre, azért nem lehet, mert a központi bizottság jelentése még beterjesztve nincs, csak akkor érne valamit, ha keddre indítványoztatott volna a napirendre térés. De miután Horn tisztelt képviselőtársam csütörtököt mondott s így mind kedden, mind szerdán előterjesztethetik a közp.bizottság jelentése,már ma elhatározhatjuk, hogy csütörtökön tűzessék napirendre. Azt itten figyelembe venni, hogy előbb e választási, az incompatibilitási és aztán a többi törvények tárgyaltassanak, s így mintegy azon drága ár tűzessék ki a többség részéről, hogy kisebbség által eme tvjavaslatok tárgyalása megengedtessék, és csak azon esetben, ha ezen drága ár nem a kisebbség, hanem hozzáteszem, a haza részéről megadatik, lesz a többség oly kegyes, megengedni e tvjavaslat tárgyalását. (Igaz ! Igaz! balfelöl.) Felszólalásom oka egyszerűen az, hogy kimondjam azon meggyőződésemet, hogy ha a fővárosok egyesítéséről szóló törvényjavaslat a jelen ülésszak alatt nem tárgyaltathatik, e tekintetben az egész felelősség a jobboldalt éri. (Mozgás jobbfelől. Helyeslés balfelől). Részünkről az ajánltatott, hogy tartsunk parallel üléseket. A délelőtti órákban tárgyaltassanak a választási törvények , d. u. pedig a reformra vonatkozok. Ez nem fogadtatott el, hanem kimondatott, hogy igen, fogjuk tárgyalni ezen törvényeket, t. i. a fővárosi rendezésre vonatkozókat, fogja tágyalni a t. többség, hanem kitűzött egy drága árt, amely ár az, hogy 1000 és 1000 választót fosztassék meg választói jogosultságától. (balfelől: úgy van jobbfelöl mozgás. Zaj.) És egyszersmind, hogy kénytelen legyen az országgyűlés elfogadni egy oly törvényt, amelynek következtében nem három évre választanának a választók, hanem kénytelenek legyenek öt évre választani. Ennek értelme csak az, hogy a jövő választásra nagy nehezen megcsinálják a többséget és azt így még öt évig megtartják a közvélemény ellenére is. Ha biztosak lennék arról, hogy 3 év múlva is megtartják a többséget valóban nem ragaszkodnának annyira ezen 5 évhez . (Helyeslés balfelől. Jobbfelől zaj, felkiáltások ; a dologra! balfelől: a dologhoz tartozik, hogy a mostani többség az 57évi időszakhoz ragaszkodik, ennek oka főleg fáz, mert azt hiszi, hogy azon bizalom, vagy átalában azon közreműködésnek hatása, melynek következtében megválasztatik még a jövő alkalomkor, megszűnik az országban; csak azért tűzik ki ezen drága árt és csak azért nem akarják elővenni a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatot, mely pedig már égető szükséggé vált nemcsak a fővárosra, hanem magára a hazára nézve is. (Jobbfelől mozgás, zaj, halljuk!) Mi a parallel üléseket ajánlottuk s mi most azt mondjuk, méltóztassék elhatározni, hogy ezen törvényjavaslat csütörtökön vétessék elő, s mi a lehető legnagyobb rövidséggel fogjuk azt letárgyalni, s nem lesz semmiféle húzás halasztás. Méltóztassanak e tekintetben tökéletesen megnyugodva lenni. Van nekünk elég módunk abban, hogy a többi törvényjavaslat tárgyalása halasztassék addig, hogy azokból törvény ne lehessen. De ezen törvényjavaslat néhány nap alatt, vagy amint Jókai J. barátom mondta, egy nap alatt el fog végeztetni. Ha tehát önök kívánják, hogy Magyarország fővárosa rendeztessék, méltóztassanak elfogadni azon indítványt, hogy az arról szóló törvényjavaslat tárgyaltassék csütörtökön; ha pedig ezt csak azon drága ár mellett méltóztatnak elfogadni, a felelősség bizonyára csak a többséget és a kormányt fogja illetni. (Helyeslés balfelöl: Pulszky Ferencz, visszautasítja a felelősséget, s nem pártolja Horn javaslatát. Jókai Mór: T. ház ! Nekem egy indítványom fekszik a t. Ház asztalán, amely indítvány azt tartalmazza, méltóztassék (Halljuk !) a t. ház egy napot kitűzni azon indítványom kifejtésére, hogy váljon a Pest városa rendezése feletti törvényjavaslat tárgyalása sürgetős-e vagy nem. Én részemről ezen alkalommal,nem fejthetem ki azon indokokat,melyeket ki fogok fejthetni akkor, hogyha a ház indítványom gyámolíthatására napot tűz ki. Akkor be fogom bizonyítani azt is, hogy ezen választási törvényjavaslaton nem is mehetünk keresztül addig, míg a főváros nincs rendezve,mert az magában a választókerületekben zavart fog előidézni. Én még egyszer kérem a t. házat, hogy indítványom motiválására határnapot kitűzni méltóztassék. Én részemről kérem a keddi napot, akkor aztán kifejthetem azt is, hogy Horn Ede t. képviselőtársam indítványa miért tűzendő ki csütörtökre. (Helyeslés balfelől.) Csernátony Lajos : T. ház ! Én megvallom, hogy midőn a miniszterelnök úr beterjesztette azon törvényjavaslatokat, azt hittem, hogy azokat nagyon jóknak tartja, és én magam is azokat jóknak voltam hajlandó tartani, de most egy idő óta gyanakodni kezdek, hogy a miniszterelnök, a kormány és a kormánypárt többsége ezen javaslatokat egyet kivéve, igen roszaknak tartják. Mert hogyan áll a dolog ? Úgyhogy azon törvényjavaslatok, ellen — ismétlem egyet kivéve — ezen részről sem tétet tett nem nyilvánított ellenvetés és nem nyilvánított semmi kifogás sőt kifejlesztetett a kézség azonjavaslatok tárgyalásába rövid időn rögtön is ha kell belebocsátkozni. És ezen indítvány mindannyiszor elleneztetik, valahányszor a ház elé kerül azon kérdés hogy ezen tvjavaslatsürgősségének kifejtésére, valamint annak tárgyalására nap tűzessék ki, (igaz, igaz, balfelől) és ezen ellenkezéssel szemben mi nem tudunk boldogulni. Ebből részemről azt kell hogy következtessem, hogy a kormány, mely ezen tjavaslatokat beterjesztette, azokat igen roszaknak tartja és valóban nem tudom, hogy mi célja lehetett ezen tjavaslatok beterjesztésénél ? De tisztelt ház, ez némileg csak gyanú arra, hogy megmagyarázhassam magamnak azon valóban csodálatos állapotot, melyben a ministérium lehetett, midőn beterjeszt bizonyos tvjavaslatokat, hangsúlyozva azok rendkívüli fontosságát, jelezve jóságukat, és melyben lehet most, midőn készek lévén, azokat tárgyalni, hímez hámoz, mindenféle kifogással állna tárgyalás elé? (Helyeslés a baloldalon.) Én azon tvjavaslatok némelyikét mindamellett is jóknak tartom és olyanoknak,melyeket a ház mindkét oldalának egyetértésével igen rövid idő alatt el lehetne végezni és amelyeknek befejezését a közérdek kívánja. De tehát mi lehet oka annak, hogy mi mégis akadályra találunk épen a kormány és kormánypárt részéről,mikor ezen srvjavaslatot tárgyalni akarjuk ? Ennek oka megvan írva — nem is tudom megmondani, mely időből, mert én is nagyon régi időre hivatkozom, miután Pulszky Ferencz képviselő úr 1800 év előtti időre hivatkozott. Én is mondok oly valamit, ami még pedig valamivel előbb történt, mondjuk 1872. évvel előbb, s mely egy mindnyájunk előtt imeretes könyvben van megírva. Nem mondom meg a könyv nevét, mindnyájunk előtt ismeretes az, azt sem mondom meg, hogy kivel történt. (Halljuk ! Halljuk!) hanem tudjuk, hogy egy valaki, bizonyos magasságra vitt fel egy más valakit, s így szólt hozzá: „Látod, előtted van az egész világ minden kincseivel, boldogságai, s szépségeivel; ezt mind neked adom ha leborulsz, és imádsz engem. (Derültség és tetszés a baloldalon.) Így terjesztettek be ezen törvényjavaslatok is itt vannak a szép, jó, s hasznos törvényjavaslatok. (Igaz! igaz! balfelöl.) ezeket mind átvihetitek, hogy ha az 5 éves parlamentre vonatkozó és a választási törvényjavaslatot megszavazzátok, s úgy mint van keresztül venni engeditek. (Derültség balról.) De mi tehát nem vagyunk hajlandók leborulni, s imádni ezen nagylelkű ajándékot. Én ennél többet jelenleg nem mondok, hanem pártolom Horn Edet, barátom indítványát. (Helyeslés balfelől.) Madarász József egy módosítványt ad be, amely szerint a közp.bizottság utasíttatnék, hogy kedden jelentését a fővárosi törvényre vonatkozólag adja be, hogy az csütörtökre napirendre tűzessék. Horn Ede visszavonja indítványát, minthogy a házszabályoknak jobban megfelel Madarászé. Lónyay Menyhért úgy tudja, hogy e tekintetben a ház határozott, azért a jelen indítványokat mellőzendőknek véli, s egyszerűen indítványozza, hogy a kérvény tudomásul vétessék. Sivassich Pál elnök: Először a kérv. bizottság indítványát teszem föl; ezzel egyik felfogás sincs ellentétben, az sem, mely azt véli, hogy e tekintetben már határozat történt. (Nagy zaj.) Kerkapoly Károly úgy kéri föltételni a kérdést: kíván-e a ház erre nézve most határozni. (Nagy zaj.) Elnök: Nekem kötelességem mindenekelőtt a kérv. bizottság véleményére nézve tennem föl a kérdést. (Helyeslés.) Tehát: elfogadja-e a ház a kérv. bizottság véleményét ? Húsz képviselő név szerinti szavavazást kér, öt perczre tehát az ülést felfüggesztem. Öt percznyi szünet után elnök még egyszer felteszi a kérdést, s ezután a név szerinti szavazás vétetik foganatba. Igennel, vagyis a fővárosok rendezésének még ez ülésszak alatt való tárgyalása mellett szavaztak 90, nemmel, vagyis a tárgyalás ellen szavaztak 124, tehát az országgyűlés 34 főnyi többsége nem fogadta el a kérvényezési bizottság indítványát. (A neveket helyszűke miatt most nem közölhetjük, hanem legközelebb utánpótolandjuk.) Következik Madarász indítványa. A többség ezt is elveti. Ezután föltétezik a ministerelnök indítványa, amely szerint a ház a kérvényt egyszerűen tudomásul veszi. A többség elfogadja. E szerint a főváros rendezését a többség nem kívánja a főváros kérvénye értelmében még a jelen országgyűlés alatt tárgyalni. Ezután az ülés 3,8 órakor véget ér. Legközelebbi ülés kedden. Hétfőn az osztályok üléseznek. KÜLÖNFÉLÉK. — Az ellenzék magatartása, hogy mennyire indokolt s menynyire viszhangra talált a vidéken, azon számos, száz meg száz választópolgár által aláirt s a képv.házhoz a választási és 5 éves országgyűlésről szóló tvjavaslatok ellen intézet kérvényeken kívül, tanusítja az is, hogy Vécsey Tamás képv. a Szepességből,több levelett kapott,melyekben az említett tvjavaslatok által előidézett elégületlenség van kiemelve. Főleg Bálán nagy indignatiót szült a választási tvjavaslat, mely az ottani 350 választót alig 60—70 főre fogná reducálni. — Móricz Pál fiának temetése, nem mint a gyászhirdetésben áll 25-én, hanem 26-kán déli 12 órakor lesz Berettyó Újfaluban. — Március 15- ét az országban sok helyütt megünnepelték. Ily kegyeletes ünneplésekről értesítést vettünk Debreczenből, Mármaros Szigethről, Léváról, Szalk-Sz. Mártonból. Ez utóbbi helyen este fényes kivilágítást rendeztek. — A budapesi iparosképző prot. egylet, kedden mártius hó 26-án esti 7 órakor tartja az egylet helyiségében (Deák tér 3. sz. I. emelet) rendes évi közgyűlését. — A pestbudai nőiparegylet javára f. hó 28-án a nagycsütörtöki norma napon a ministerium engedélyével és dr. Orczy szívességéből előadás fog tartatni a nemzeti színpadon, melyben az egylet iránti szivességből a n. színház első rendű tagjai működnek közre. Tekintve az egylet üdvös czélját, a nagy közönség részéről a pártfogás bizonyára nem fog elmaradni. A lipótmezeii tébolydában a múlt évben fölvétetett 164 férfi és 109 nő, összesen tehát 264 tébolyodott és igy az előzött évről visszamaradt 465 beteggel együtt számuk 729-et tett ki. Ezek közül mint kiépült elbocsáttatott 128 férfi és 23 nő; meghalt 54 férfi és 18 nő. — A intézet megnyitásától 1868. decz. 6-ka óta folyó évi febr. hóig összesen 1091 elmebeteg vétetett föl, kik közül 441 kigyógyult, 204 meghalt, a többi még ápolás alatt van — Államsegély. A közoktatásügyminister az elemi népiskolai költségek pótlására Pest városának a már kiutalványozott 25000 fton kívül a város által községi iskolai nagyobb mérvű beruházásokra kölcsönképen felvett 450.000 ft összeg részleteinek törlesztésére ezúttal 60000 ft államsegélyt oly kikötéssel engedélyezett, hogy ez utóbbi összeg csak is kizárólag e kölcsön törlesztésére fordítandó. — Jeizeles Ignácz a „Kerekes András“ románcz szerzője,végre is megvokalta, hogyan rontják az ő szerzeményét és maga adta ezt ki a mint 1861-ben még megírta. Megtoldotta azt „Csősz kincse" dallal, mely nem kevésbé szép, mint a széles körben elterjedt Kerekes-nóta. Ára a füzetnek 1 ft és Táborszky műkereskedésében kapható. — Pályázat két diszkönyv rajzolataira. A bécsi világkiállítás alkalmából Posner Károly Lajos 1000 forintot ajánlván fel az orsz. magyar iparegyesületnek a végből, „hogy ez összegből magyar munkaerők által 2 diszkönyv készíttessék a bécsi világkiállításra, nevezetesen : A) Egy arany könyv halhatatlan hazánkfia báró Eötvös József emlékének ajánlva, mely könyvben mindazok megörökittetnének, kik ahoz hozzájárultak, hogy a nagy államférfinak és nemes költőnek méltó emlékszobor állittassék; B) egy arany emlékkönyv a Honvédmenháznak ajánlva, melyben mindazoknak nevei meg fognak örökittetni, kik áldozatkészségük által a Honvédmenház létesítését lehetségessé tették.“ Az országos magyar iparegyesület ezennel pályázatot nyit a két könyv rajzolataira, és pedig az Eötvös-emlékkönyvet illetőleg: 10 darab aranyat a legjobb rajzolatért, 5 darab aranyat a másodlegjobbért; a honvédmenház emlékkönyvet illetőleg: 10 darab arany a legjobb rajzolatért, 6 darab aranyat a másodlegjobbért. Pályázati feltételek: 1. Nem csak a Magyarországban élő, hanem a külföldön levő magyar művészek is pályázhatnak. 2. A pályajutalmak a viszonylagos legjobb rajzolatokért adatnak ki, ha csak ama esetben, ha az iparegyesület által felkérendő szakértő bizottság a rajzokat használhatóknak nyilvánítja. 3. A pályanyertes rajzolatok az országos magyar iparegyesület tulajdonát képezendik, s majdan a tervezett ipar- és műmúzeumban fognak elhelyeztetni. 4. Azon rajzolatok készítői, melyek szerint a két könyv készíttetni fog, a bécsi világkiállítás alkalmával meg fognak neveztetni, s a netalán nyerendő kitüntetésben részesek leendőek. 5. Mindkét könyv 18" magasságú és 13" szélességű nagy folióalakban fog készülni, miért is a rajzolatoknál ezen arány szem előtt tartandó. 6. A pályázó rajzolatok a pályázó nevét magában foglaló jeligés levelekkel együtt f. év május 31-dikig az orsz. m. iparegyesületnél, (Pest, országút 7. sz.) nyújtandók be. Sz e 11 és váróterem. A plébánia tere előtti Dunaparton lévő váróterem, melyben a Margitszigetre kiránduló közönség ki, s beszáll, sok panaszra ad okot, s a benne tartózkodás az egésségre igen ártalmas, mert minden oldalról ki lévén téve a szélnek, a légvonat benne kiállhatlan. Jó volna, ha a gőzhajózási társulat e bajon segítene. Szívarhiatoria. Egy pestvárosi tisztviselő a napokban a fővámhivataltól avisot kapott, hogy a nevére megérkezett 1250 darab brémai szivarért járó 31 stvámdíjat fizesse ki. A tisztviselő ugyan semmiféle szivart nem rendelt volt Brémából, de 31 ftért mégis jónak látta az 1250 db szivart kiváltani. Alig hogy ez megtörtént, eljött hozzá egy helybeli előkelő dohánytőzsde tulajdonos és felvilágosította őt, hogy a szivart ők rendelték meg, de mert mint trafikánsnak nem szabad külföldről szivart hozatnia, hát idegen névre hozatták.A kapitánysági tisztviselő ezt el is hitte a trafikánsnak,de egyúttal kijelente, hogy a szivarokat nem adja ki, hanem azokat kényelmesen el fogja füstölni. A legszebb a dologban az, hogy a trafikáns, ki így trafikait, a tisztviselő ellen semmikép fel nem léphet, mert különben nagyobb kárt szenved, mint mennyit az a 1240 darab szivar ér. A Csavar gőzösök által kívánja a pénzügyminiszérium jövőre a Budapest közti közlekedést közvetíteni. E czélból ápril 30-ig pályázatot nyitott, melyben az ajánlkozó vállalkozónak a következő feltételeket szabta meg: A csavargőzös közlekedés a Dunán egyelőre öt átkelő vonalon nyittatik meg, nevezetesen Ó-Buda és Folytatás az 1-ső mellékleten.