A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1872-03-01 / 50. szám

245.000 ftban állapodott meg, hanem egyúttal azt is kikötötte, hogy a város a távollevő tulaj­donos által a félházra nézve egyesekkel kötött s boltszerződések kiegyenlítését is vállalná magá­ra. E szerződések némelyike még 3—4 év múl­va fog lejárni, s miután azok csak egyoldalulag t. i. a­drányiház másik felerészének csődhitele­­zői tudta és beleegyezése nélkül köttetett, kérdé­ses, váljon a szerződések jogérvényeseknek te­­kinthetők-e ? A városra nézve — mely a Vrá­­nyiházat még ez évben le akarja bontatni, tehát nem marad más hátra, mint a kisajátítási eljá­rást — mely az egyezség reményében — külön­ben is csak fel volt függesztve — folytatni. A bizottmány az ügy állásáról egészen tárgyilagos jelentést készül tenni a közgyűlésnek. — Nyilatkozat. Netáni összetévesztés elhá­rítása tekintetéből jónak látom kinyilatkoztatni, miszerint azon dicsőség,mely a „Borsod“ és utána néhány pesti lap szerint Miskolczon „F. V. pesti zeneszerzőnek“ kijutott, nem engemet illet. Nem is instálok belőle. Részemről nem tartottam ezt a dolgot szóra érdemesnek, de miután Fellegi Victor úr, az „Apolló“ szerkesztője egy nyi­latkozatban (hol szintén óvást tesz nevének ama kalandoréval való netaláni összetévesztése ellen) azt fölmelegiti, mégis czélszerűnek ítéltem a fölszólalást. Pest, 1872. febr. 27-én. Feigier Vic­tor nemzeti zenedei tanító. — Vajda János költeményfüzére, me­lyet a Kisfaludy-társaság ad ki, igen érdekes gyűjtemény lesz. Nemcsak a régibb kötetek szebb darabjai lesznek benne összefoglalva, ha­nem ama költemények is, melyeket Vajda János a legutóbbi években irt, s melyek a nagy közön­ség előtt teljesen ismeretlenek, így egy hosszabb költői elbeszélés töredéke, mely az irói körök­ben nagy figyelmet ébresztett, szintén egyik be­cses darabját fogja képezni a körülbelől 16—20 ívre terjedő szép gyűjteménynek. — Névváltoztatások: Janauschek Gy. pozsonyi lakos „Jánosiéra, Chachinovich Endre pécsi lakos „Tarai“ra, Schaschek Bálint magyar kir. államvasuti igazgatósági felügyelő és gyer­mekei „Csáki“-ra, Kohaneky Lajos pesti lakos „Kállay“-ra, Bovanchce György szomoród-ok­­lándi lakos pedig „Széplakiéra változtatták ve­zetéknevüket. — Méregkeverő jezsuiták. A Rómában megjelenő „Capitale“ C­u­g­i­a t­á­­bornok halálára vonatkozó levelet tesz közzé, mely fölkelti a közfigyelmet. A levelező, ki állí­tásait kész számos tanúval bizonyítani, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a táborno­kot jezsuiták mérgezték meg és pedig tévedés­ből Umberto koronaörökös helyett. „A karnevál utolsó napján — így ir a levelező — 4­­/5 órakor észrevettem, hogy ama erkélyre, melyen a ko­­ronaherczeg kiséretével állt, egy virágcsokor bo­csátkozik alá, melyre egy írott lap volt tűzve. A zsinór irányából ítélhetni lehetett, hogy az Um­­bertonak van szánva. A herczeg azonban nem véve észre, — Cugia tábornok megfogta és le­oldotta a zsinórról. Elolvasván a czédulát és viszont ajándékul bonbonierre-t kötött a zsinór­ra, melyet azonnal felhúztak ; idegenszerüleg ha­tott rám, hogy a szomszéd ablakból egy pap az egész jelenetet figyelemmel kisérte és látszólag megütődött. Néhány óra múlva Cugia tábornok halott volt.“ A clericalis „Voce della Verita“ ez esetről ezeket írja : „Nem szokásunk szerencsét­lenségeket szószapora megjegyzésekkel kisérni, csak azt mondjuk: bár szolgálna a Quirinalban történt első haláleset némileg óva­tosságra !“ Kilátást nyújt tehát még több ily ha­lálesetre ! ” Az „Osservatore Romano“ azt jegyzi meg: „Néhány héttel ezelőtt meghalt Spi­­nola marchese, a király rokona és barátja. Né­hány napja elköltözött a másvilágra a király hadsegéde Charboneau. Ma a sors a koronaher­­czeg első hadsegédét érte. Ki tudja, kire kerül holnap a sor! Csak folytassátok papok iránti ellenségeskedésteket ti savoyardok és két év múlva közületek egy sincs életben.“ — Ez elég világosan van megmondva, a „Magyar Állam“ is megértheti, j­a Kőbányán eddig az állategészségi szabályok feletti felügyeletet az ottani já­rási orvos teljesíti, a­mi, figyelembe véve az ottani nagy kereskedelmi­­forgalmat, sehogysem felelt meg a viszonyoknak. Halász tiszti főorvos tehát javaslatba hozta a­­tanácsnál, hogy Kőbá­nyán a járási orvos teendőitől a báromorvosiak elkülönittessenek s ott egy önálló állatorvos al­kalmaztassák. A tanács e javaslatot véleménye­zésre a közegészségi bizottmányhoz utasítá.­­ A kőbányai sertéskeres­kedők tömegesen aláirt folyamodványuk­ban arra kérték a városi tanácsot, engedje meg, hogy Kőbányán több szappanfőzde állíttassák fel. Eddig Voglerné birt­ott egyedül ilyen főzdét s igy valóságos monopóliumot űzött a lehullott sertések megvételénél. A tanácsnak a főzdék felállítása ellen elvi kifogása nem lévén,utasitá fo­lyamodókat, hogy az azok felállításához szüksé­ges engedélyt az iparrendtartás alapján kérel­mezzék. — Bokros elfoglaltsága miatt,­­mint a „Heti Krónika“ eddigi szerkesztője Földy ,­f Géza tudatja, visszalép a lap szerkesztésétől. E nyilatkozatot egy másik követi, melyben Deut­­schék jelentik, hogy azt Bródy Zsigm­ond vette át. Ennek az urnak tehát a mellett, hogy bel-­ügyministeri titkár, és a „Pesti Napló“ és a „Pester Journal“ vezérczikkezője, úgy látszik , épen nincs „bokros elfoglaltsága.“ — Cholera Gácsországban. Hivatalos tudósítás szerint Gácsországban f. évi febr. hó - tól 16-ig újabb cholera-eset oly köz­ségben, mely eddig járványmentes volt, nem fordult elő, de e kór egyik járványos községben sem szűnt meg. E járvány jelenleg 3 községben uralt, hol az ápolás alatt maradt 17 cholera-be­­teghez újabban 35 járult, kik közül 24 meggyó­gyult, 10 meghalt, 18 pedig további ápolás alatt maradt.1­­­90,000 forintos festmény. Ma­­cart „Cornaro Katalin“ czímű festményét bécsi lapok szerint a Mietnke és Wawra féle műke­­reskedés vette meg, még­pedig 90,000 forin­ton, a művészet történetében eddig hallatlan áron. Ez összegből 75.000 ft a kép ára, a másik 15.000 pedig a sokszorozási díja. A festmény különben még el sem készült, a műértők azon­ban egyhangúan dicsérik kompositióját.­­ A görög templom évek hosszú során át tervezett szépítéséről, a tornyok magosításá­­ról s egy áttetsző óra alkalmazásáról közelebb értesítettük olvasóinkat. Ezen újításokhoz már e hetekben akartak fogni, de a görög hitközség tagjai között egyenetlenség tört ki, mely azzal fenyeget, hogy az egész terv ismét dugába dől. A lapis offensionist 2—4000 frt különbség ké­pezi, mit a hitközség egyik belső embere, kinek ott nagy befolyása van, nem akar megszavazni s a költség-előirányzatba felvétetni.­­ A deákpárt értekezletén, mely ma esti 6 órakor tartatott, vasúti kérdések voltak szőnyegen. A közlekedési miniszer ú1 javas­­latot terjesztett elő, név szerint az északnyu­­gati vasútról szóló törvény némely §§-nak módosításáról, továbbá a kikindapan­­csovai és a temesvár-ozsovai vasutak kiépítésére vonatkozó törvényjavasla­tokat. Megállapodás abban történt,­­hogy a ter­vek a kör asztalára megtekintés végett kitétet­nek. Végül a pénzügyminiszer a Ferencz-csator­­nára vonatkozó törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslatot nyújta be. E kérdés szintén bő­vebb tanulmányozásra halasztatott. Nemzeti színház. Február 29-én adatik : „Színre szint.“ Eredeti vígjáték 5 felv. Ma este a „Nagy-Komlóban“ Bakonyi magyar daltársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri és fiai jól rendezett népzene tár­sulata tölti be. Az új magyar daltársulat a „Belez­­naykertben“ mindennap újabb műsorozattal előadást tart és N­a­g­y Jakab tilinkóművész mu­lattatja a közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. A „HON“ magántársürgönye, Bécs, febr. 29. A pénzügyi bizottmány hosz­­szasabb vita után elfogadta a hivatalnokok drá­gasági pótlékára vonatkozó albizottsági javasla­tot, mely szerint erre öt millió­ért hagyatik jóvá. Ezen pótlék márt. 1-jével veszi kezdetét. A ja­vaslat második pontja felszólítja a kormányt hogy a hivatalnokok fizetésének szabályzására vonatkozó javaslatot idejekorán, az 1873-ks költségvetéssel egyidejűleg terjessze elő. Prága, febr. 29. Sladkovski az ó-csehek klubbjának ellen klubbjául nemzeti klubbot ala­pított. — A Portheim-féle gyár ma reggel óta lángokban áll; a gyári épületek szétromboltat­tak ; a gépek meg vannak semmisítve; a tűz lo­kalizálva maradt. Berlin, febr. 29. A „Staatsanzeiger” a cul­­tusministernek egy kibocsátványát közli, mely szerint a felsőbb tanintézeteken a vallás-okta­tástól eddig meg nem engedett felmentés jövő­ben megadandó azon esetre, ha másképen kie­légítő vallás-oktatás adatik. A képviselőház 20.000 tallért szavazott meg az iskolafelügyeleti költségek szaporítására; ez összeget a cultusminiszter az ország azon részeire kérte, a­hol az iskolafelügyeleti törvény köze­lebbről be fog hozatni. Berlin, febr. 29. A szövetségtanács tegnapi ülésében a bécsi világkiállításra vonatkozó ösz­­szes indítványok elfogadtattak. A birodalmi költségek 500.000 tallérra mennek. Páris, febr. 29. A „Siécle“ jelenti: Bismark megengedte, hogy az 1872-ben esedékes hadi­­költségi részletek martius hóban előre lefizettet­hessenek, s ezért öt perczentet pótól vissza. Ar­­nimnak berlini útja pénzügyi egyezkedésekkel hozatik összefüggésbe. Konstantinápoly, febr. 28. Egy közlés szerint a görög származású Karatheodorus (orosz-barát) fogna kineveztetni szent-pétervári török követté. Bécs, febr. 29. (Hivat. zárlat.) Magy. földte­­herm. kötvény 80.50. Salgó-Tarján 165.—. Ma­gyar hitel 169.75. Magy. záloglevél 89.75. Erdé­lyi 192.—. Magy. kel. vas. 151.75. Magy. sors­jegy 109.—. Tiszai vas. 291.75. Magy. vas. köl­csön 110.25. Angolmagy 117.50. Franco-magy. 116.25. Alföld 187.25. Magy. éjszakkel. vas. 169 50. Keleti vasúti elsőbbs. kötvény 87.80. Porosz pénztári utalvány 167.50. Magyar gőzhajó elsőb­­ségi kötv. —.—. Magyar földhitelintézet 136.—. Török 76.30. Bécs, febr. 29. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 352.75. Napoleondor 898.—. Lombardok 208.—. Angol-Ausztriai 372.—. Tramway —. —. Galiczia. — Bécs, február 29. (Estibörze.) Hitelrészvény 353.80 Északi vasút-----.—. Állam­vasút 396. —. Lombardok 208.—. 1860-ik 104.75. 1864- iki —. Magyar jutalomsorsjegy-----. Napo­leonder 898.—. Magyar hitelrészvény 170. 22. Ga­­licziai 261. — . Angol-Ausztriai 369.50 Franczia­­magyar 116.25. Tramway 244.—. Magyar föld­hitelintézet - -.—. Magyar sorsjegyek —.—. Angol-Magyar 117.50. Váltóbank 346.40. Páris, febr. 29. (Kezdet.) 3‰-os járadék 56.47. Olasz járadék 66.85. Gredit mobilier —.—. Osztr. napra —.— Consulok 92. Vi­. Éjszaknyugoti pálya —.—. 4‘á '/p-es járadék —.—. Államvaspálya 886.—. Lombardok 468. —. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar Keleti pálya —.—. Uj kölcsön 90.05. Pázis, febr. 29. (Zárlat.) 3% járadék 56.30. 41/*­/# járadék 82.50. Olasz járad. 66.95. Credit mob. 472.— Lombard 471.—. Allamvas. 888.— Koronajószági záloglevelek. — Ausztriai kötvé­nyek —.— Uj kölcsön 89.45. Fra­nkfurt, febr. 28. (E. zárl.) Váltóárf. Bécs­­re —.—. Osztrák hitelrészvény 363.—.— Ame­rikai 1882-re 95. Ve* Osztr. államvasuti részvény 410.50. 1860-as 91.7/1.Lombardok 216.—. Gal­­iziai 271.50. Évjáradék ezüst 63.50 Erzsébet­­• 1 • Frankfurt, febr. 28. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104. Vg. 1859-ik E metalliqes —. Uj ezüst köl­csön—.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalli­­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-re —.— Osztr. hitelrészv. 363.—. Ostr. államv. 411.25. 1854. sorsjegy. 82.75. 1864-ki 155.50. 1860-ki 91.25. Ferencz­ József vasút —. —. Lombardok 215.75. Galicziai 272.50. Papír­járadék 57.Ve* Ezüstjárad. 63.7/,2. Osztr. bank­­részvény 880*—. Magyar sorsjegyek —.—. Né­met-osztrák bank —. —. Győri 188.50 Gömöri Páris , február 29. Liszt 77.— , 73._, 73.—. Répaolaj 104.—, 104.—, 102.50, 100. 50. Lenolaj 98.—. 98.—. 98.50. Szesz 54.25. 54.25. 56.50. Finomított czukor —.—. Berlin, febr. 29. Búza------. 77 3/s., — 77 3/e, rozs 54 V2, 54 1/«, 53 7/„. Zab 457/,. 45 7/8. Árpa helyben Olaj 28—. 28.—. 28.Va. 25 3/«. Szesz'22.22 23.—23.We* New-York, febr. 28. Liszt 1710. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A pesti népbank közgyűlése. Pest, febr. Az ülést Érkövi Adolf nyitá meg. Képviselve van 229 részvényes 1250 rész­vénynyel és ugyanannyi szavazattal. Az előter­jesztett üzleti jelentésből következő részleteket emeljük ki: A népbank a lefolyt évben megszi­lárdult és minden üzletága kedvező fejlődést vett. A törzsvagyon 750,000 ft. A lezárt viszony­lagos számlából az igazgatóság át­vett 362,040 ftot a törzsbetét számlán és 293160 ftot a részjegy számlából, összesen 655,200 ft. A sze­mély hitelegyletben 1871. végén 792 tag által 470,752 ft jen igénybe véve. A bank­­váltó leszámítolás az évfolyamon mintegy 4 mil­lió ftra ment, egyenleg az év végén 247619 frt. A takarékpénztári osztályban a be­tétek az évfolyamában 1469464 ftra, a visszafi­zetés 1370623 ftra ment, egyenlege 199180 frt. A betétüzletben 1870 végén 219606 frt maradt, visszafizetés 128426 frt; egyenleg 91179 frt.Ékszerzálogosztályban 624601 ft, előlegek adattak; kiváltások 605640 frt; egyen­leg 216900 frt. Pénztári kezelés: bevétel 1871. évben 7703782 frt, kiadások 7743455 frt, egyenleg 13137 frt. — A függő számla 1870. év végén 87118 frtot tett, 1871-ben 19598 frt és ezzel szemben 100000 frtra menő névle­ges követelések állnak, és így kilátás van arra, hogy jelentékeny tartalékalapot is lehet teremteni. A nye­remény és veszteség számla sze­rint az alapszabály szerű levonások után 39733 frt tiszta nyereség marad, esik tehát a 6552 db részvényekre egyenkint 6 frt osztalék. E jelentés előterjesztése után 60 részvényes által egy indítvány terjesztetett be, mely oda irá­nyul, hogy jövőre csak 6 igazgatósági tag és 24 választmányi tag választassák, miután az igaz­gatók nagy száma nehézkessé teszi az üzletet s indítványozza, hogy az alapszabályok is ehez képest módosíttassanak. Sebők örömét fejezi ki a felett, hogy va­­lahára az intézet oly helyzetben van, hogy oszta­lékot fizethet , de sajnálja, hogy a kisorsolt Kopperli igazgatósági tagot az új szavazati je­gyekből kihagyták, s mint szakértő és buzgó tagot ajánlja a közgyűlés figyelmébe. Kívánja, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés elnököt is válaszszon, miután az eddigi elnök leköszönt. E­r k­ö­g­y, mint tisztetbeli elnök az indítványnak nem tulajdonít fontosságot, s kéri a közgyűlést, hogy legjobb belátása szerint ha­tározzon, mire egy részvényes indítványára a közgyűlés öt, mint valóságos elnököt éljenezi. Sebők beszédét folytatva, nem pártolja az igazgatósági és választmányi tagok számának kevesbítését, s arra is súlyt fektet, hogy e bank az igazgatóságban is megőrizze a magyar jel­leget. A húsz részvényes által benyújtott indítványt többen pártolták, de néhányan ellene is szóltak. Kopperli azt a megválasztandó igazgatósághoz kívánja utasíttatni, s miután e véleményt Érkövi is magáévá tette, a közgyűlés azt határozattá emelte. Szavazatszedő bizottságba Schuda Já­nos, Békefi Abeles,­­Wohlheim, Tánczos, Nasitz küdettek ki. Végül a közgyűlés elhatározta,hogy a tiszta nyereményből fenmaradt 422 ft jótékony czélokra osztassák ki. A szegszárdi út kérdése. Nem­régiben sűrű panasz emeltetett az iránt, hogy a régóta kiépíteni szándékolt szekszárd­­gemenczi út még nincs kiépítve, daczára annak, „hogy az ország a szükséges pénztőkét s a szab. Dunagőzhajó-társaság bizonyos hozzájárulását biztosította.“ Ezen, a „P. Lloyd“-ban közlött pa­naszra vonatkozólag egy hosszabb nyilatkozatot vettünk Szegszárd városhatóságától, melyből kö­vetkezőket emeljük ki: A szegszárdi út a késő szüretkor járhatlan, de nem helyes azon állítás, mintha az útépítésre szükséges 200.000 főt kiutalványoztatott volna. Országos pénzekből csupán­­1864-ben jön 32.918 frt megállapítva, és ebből 13.418 frt még nem lett kiutalványozva. Ígéretet a Dunagőzhajó-tár­­saság tett ugyan, de azt nem tarta meg. Pest és Tolna megyének is elő kellett volna segíteni az útépítést, de nem tették. Szegszárd városa ellen­ben a tőle kitelhetőt megtette. Szegszárd városának nem csak képviselete, hanem minden egyes lakosa mélyen érzi, hogy ezen egyetlen, a Dunához vezető útnak kiépíté­se piaczunkra nézve életkérdés, s épen azért or­voslás végett ismételten az államhoz fordult. A sok folyamodvány és emlékirat, mely ezen kép­viselet részéről ez ügyben a különböző hatósá­gok és miniszerek elé terjesztetett, egész halma­­zatot képez. Számtalanok azon küldöttségek, melyek évek óta e tárgyban menesztettek. Midőn még gr. Mikó közlekedési miniszter volt, tőle, valamint Hollántól (akkor államtitkár a közlekedési ministériumban)egy itteni küldött­ség azon biztos ígéretet nyerte, miszerint a szegszárd-gemenczi útvonal az államutak háló­zatába fölvétetni s országos költségen kiépít­tetni fog. Mind ez ideig, fájdalom, ez nem tör­tént. Az pedig, ki első­sorban lett volna köteles ér­dekeinket az országgyűlésen képviselni, ezen, nem csak reánk, hanem az egész hazai kereske­delemre nézve oly nagy fontosságú ügyet, egy árva szócskára sem méltatta. Nem Szegszárd városa képviseletét sújtja azon vád, hogy hazánk ezen, természeti kincsekkel gazdagon megáldott része, a világtól mintegy elzárva van ;nem az övé a mulasztás, hogy egynémely költséges s mégis keveset jöve­delmező vaspálya-építkezés daczára, épen azon vidék hagyatik minden vaspálya-összeköttetés nélkül, mely nagyobb borkiviteli képességre nézve egyetlen az országban; n­e­m a­z ő hibája az, hogy a Dunához vezető közlekedési utunk „nem európai állapotokat“ árul el; s n­e­m ő az oka, hogy városunk, mely a magyar-, sőt a vi­lágkereskedelem oly jelentékeny tényezőjét ké­pezhetné, s annál fogva a legszebb virágzásnak örvendhetne, naponkint mindinkább teljes tespe­­désnek néz elé. Közgazdasági vegyes. — A gálszécsi takarék- és hi­telpénztár üzlet forgalma 1871. jan. 1-től decz. 31-éig. Bevétel: pénztári maradvány 1870. decz. 37-ről 3508 ft 35 kr, betétek 78,305.03, előleg beváltás 7520 ft, váltó beváltás 560,921 ft, kölcsön kamat 123 ft, előleg kamat 543.93, váltó leszámítolási kamat 18,700.30, irat dij 364.25, késedelmi kamat 143.56, könyvecske dij 8.70, részvény átiratási dij 41 forint, kü­lönféle dij 109.50, viszleszámítolt váltók 87,300 forint, öszszesen 757,588 forint 62 kr. Ki­adás : visszafizetett betétek 25,461.61, kifize­tett betét­ kamatok 1344.02, részvény kamatok 1740 ft, kölcsön ingatlan birtokra 3800 ft, előleg 11,215 ft, beszámítolt váltók 607,489 ft, kamat visszafizetés 227.19, vegyes költségek 681.91, tisztviselők és szolga fizetés 1780.08, Házbér 300 frt, viszleszámított váltó­ kamat 7666.07, váltó lefizetés más intézeteknek 89,019 ft, jöve­delmi adó 180 ft, jutalmazások 225 ft, jótékony czélra 120 ft, Ügyviseleti díj 178 ft, osztalék 1740 ft, pénztári készlet 1871. decz. 30-ig 4425 ft 74 kr. Összesen 757,588,62. A vagyon mér­leg főtétele 191,707 ft. Évi tiszta jövedelem 4197 ft. — Deutsche Reichs und Kon­tinentale Eisenbahn Gesell­schaft czim alatt egy nagy vasútépítő társu­lat alakul Berlinben. A társulat főalapítói a Rothschild S. M. ház, Blei­oeder S., Behrens fiai Hamburgból, Landau J. Boroszlóból és a brüs­­seli hiteltársulat. — A békésmegyei népbank 1871. évi forgalmi kimutatása. Bevételek : át­tétel a múlt évről 2553 ft 45 kr, takarékbetét 489,626,40, bankváltó 1,270,742 ft, törzsbetéti előleg 13,553 ft, kamat 29,966.43, ügyleti díj 9127.46, takarék alap 1361.60, üzlet költség 6064-18, törzsbetét 9809.67, jelzálog 8287.50, kölcsön számla 122,300 ft, szelvény számla 35 ft, zálogkölcsön 58,397 ft, összesen 2,021,823.69. Kiadás : takarékbetét 299,019.79, bankváltó 1498,711.3, zálogkölcsön 85,904 ft, törzsbetéti előleg 5,055 ft, kamat 15,304 ft 2 hr, üzleti költ­ség, tiszti fizetés, felszerelés 5244.60, igazgatói tiszteletdíj 1870. évre 642 ft, kölcsön számla 90,750 ft, jelenléti jegy ISO ft, osztalék rész­jegyre 2820 ft, osztalék törzsbetétre 3800 ft, értékpapír 273.23, részjegyre visszafizetés 5000 ft, egyenleg 9110.02, összesen 2.021,823.60, mérleg- és vagyonkimutatási főtétel 531,778 ft, tiszta nyeremény 12,950 ft. — A tornai takarékpénztár (Tolna megyében) II. évi üzletforgalom, vagyon és jövedelem kimutatása 1871. évről. Forga­lom 497,887 frt 65 krajezár, vagyon 134,920 forint 56 krajezár, melyben részvénytőke 34,458 forint, tartaléktőke 244.99 krajezár, betéttőke 77,687.72, kölcsön 13,000 ft stb. Jövedelem 12,734.12 kr, ebből hivatalköltség és házbér 2420.58 kr, részvénytőke kamatja 1722.90, tar­taléktőke kamatja 14.70, tiszta nyeremény 3033 ft 13 kr. sat. — Az osztrák nemzeti bank febr. 28-iki heti kimutatása szerint a bankjegy forgalom 300,611,220 ftra ment, a függő köve­telések levonása után 299,989,919 ft. Erczkész­­let 134,005,333 forint, évezben fizetendő váltók 18,803,660 ft, államjegyek 3,112,660 ft, leszá­mítolás 116,924,646, kölcsönök 28,904,900 ft, beváltott földtehermentesítési szelvény 73,763, tőzsdeszerűleg megvett záloglevelek 6,489,733 ft, összes fedezet 308.314.201 ft. A múlt heti ki­mutatáshoz képest a leszámítolás és előlegüzlet együtt véve 2.7 millióval csökkent, a jegyforga­lom is kevesbedett 2 millióval. Az érczkészlet 10 millióval fogyott, ellenben az érezben fizeten­dő váltók 2.7 millióval szaporodtak. A szabály­szerű jegy­tartalék 33,5 millió ftra megy.­­ A „Nr.fr. Presse“ öntetszelgős mo­dorában elhitetni akarja ma, hogy Magyarorszá­gon kicsinált dolog, miszerint a nemzeti bank 80 millió ftos követelésének kielégítéséhez 24 milliót vagy­is 30 százalékot fizetni kell, csu­pán azt hitetnék el a birodalom túlsó felével, hogy az ország nem köteles a terhet fizetni, s hogy azzal a lajtántúli országokat megajándé­kozza. Már hiszen tisztelet az efféle bókolások­ért, de hát az illető referens úr ezekben erősen csalatkozik, sőt őszinteségét is kétségbe von­hatjuk ; ilyesmiket ő nem meggyőződésből ír, hanem mivel a bécsieknek kedves dolgot akar elmondani. A lajtán túl igen jól tudhatják, hogy Magyarországon nincs egyetlen pénzügyi férfi,ki Megjelent az „ATHENAEUM“ kiadásában s minden könyvárusnál kapható : „Hazánk és népe“ a közgazdaság és társadalmi statistika szem­pontjából. Irta Keleti Károly, a magyar tudományos akadémia levelező tagja. Nagy 8-rét alak, 28 ívnyi díszes kiállítás, 12 szi­nezett grafikai térképpel. Ara fűzve 6 frt, díszes angol kötésben 7 frt. Pesti áru- és értéktőzsde febr. 29. T­e­r­m­é­n­y font­­nyi Ár vám­­mázsánként font­nyi Ar vám­­mázsánként Termény font­nyi piaczi szokás font­nyi Ár vám­mázsánként Búza bánsági 83 6.65—6.75 85— 0.80—6.90 Árpa malátának . . . 2.95—3.10 68—70__ 85 7.------7.05 85 7.15—7.20 — etetésre . . . . 2.75—2.85 66—68— .—. 87.------.— 85 ____ __ Zab................................ 43—45 1.90—1.95 15—48— .— tiszai 83 0.70—6.80 85 6.85—8.95 Kukoricza...................... 84 ------—— .— 85 7.05—7.10 85 7.20—7.25 Bab................................. 84 80 4 25-4 30 87.------.— 85 _______ Köles................................. 84 3.20—3.35 85 pesti 83 6.70—6.80 85 6.85—6.95 Repcze káposztás . 75.------.— n » • 85 7.05—7.10 85 7.20—7.25 1 „ bánsági . . 75.------.— ti » „ fehérmegyei 87 83 6.70—6­0 85 75 6.85—6.95 Gyártmány frt. kr. 14. zsemleliszt_ _ 85 7.05—7.10 85 7.20—7.25 Dara................................— 5. tészta „— — 87 85 ------— ,0 .király liszt . . . .— 0. tészta „— — bácskai . 83 6.65—6.75 85 6.80-6.90 1. láng...........................— 7. kenyér „— — 85.------ .— 85.------ .—’ 2. láng...........................— 8. kenyér „— — Rozs 80 3.60—3.70 85 ------ -3. zsemle...................... 1 9. korpa „ Értékpapír s* . A « A «•O Adva Tartva Értékpapír be • a» N­ cco Adva Tartva Értékpapír . 8P« s SC Adva Tartva Magyar vasúti kölcsön . 75 110 25 110 56||szerb bank ideig, jegy . 16 Mátrai bux...................... 60_ M. jutalomkölcsön . . 108 25 108 501­ Ó­budai takarékpénztár . 40— — Oetl-féle pénztárgyár . 800— — M. Földtehermentesités . 80 50 81 50Fer. és Józsefv. lak. p. . 70 81 82 Gyógysz. és vegy­int. . 200— — M. földt. 1867. kisor. . . 79 25 79 75Félegyházi takarékp.— — — Pozsonyi papírgyár . . 200— — Bánáti földteher. . . .— — Gödöllői . . . 40— — Rima-Murányi bánya . 200— — „ 1867 kisor. — —— Pesti takarékpénztár. . . 634290 4225 Salgótarjáni köszénb. . 100 168 172 Horvátor. földt. . . .— — Budapesti fúv. takarékp. 100 232 234 Schlick vasönt. . . . 200 185 190 Erdélyi „ . . . . 77 — 77 50(Terézvárosi takarékp. 50 72 25 72 50Pestfiumei-hajógy. . . 200­­—— Bordézsma vált. k. . . 77 -77 25Kőbányai „ . . 40— — Soda- és vegygyár . . 200— — Egys. államadós. 5% pap. 63 50 64 —Pest külv. „ . . 30 106 50 107 Spodiumgyár .... 200 198 200 „ „ ezüst jan. 70 50 71 —Szendrei „ . . 40— Első magyar szeszfin. . 500— — . . . apr­ 70 50 71­­Újpesti „ . . 50— 42 Első újpesti szeszfin. . 600— — 1860 kisors. 500 frtos. . 104 25 105 —Árpád gőzmalom . . 500 80 100 Kőszén és tégla . . . 241 242 1860 „ 100 frtos. . 124­­125 —Aradi „ . . 500— — Első magy. kőszénbánya— — 1864 „ 100 frtos. . 147 50 148 50Blumféle „ . . 500— Alagút ............................ 105 110 111 Első magyar biztositó ts. 315 900— Concordia „ . . 500 280 290 Zarzetzky-féle gyász. . 200­— Haza életbiztositó­ bank . 150 144 146­­Borsodmiskolc.. . . 500— — Sz.-Endrei téglavető .— Pannónia v­iszontbiztositó 210 540 550 Erzsébet „ . . 72 74 ,Buda­pesti tégla . . .— _ Pesti biztositó . . . .300 255 260 Király „ . • 500— Ujtelki tégla és mész . 200 140 145 Hunnia „ . . . . 220 221 Lujza „ . . 160 105 110 Kőbányai téglavető . . 200 195 200 Unió „ . . . .300 332 333 Molnárok és pékek gőzm. 200 145 150 Magy. zálogl. 5*/a% •— 89­25 89 75 Nemzeti „ . . . .300— — Temesvári gőzmalom . .500— — Magy. 6% fárad. . . . —— — Pécsbarcsi vasút.... 200— — Unió „ . .500— — Magy- jelzálog 51/a % •— 84 75 85 Pesti közúti.............. 200 336 387 Hengermalom . . . . 675_ Keresk. bank zálogl. . .. 91 75 92 Budai „ .............. 200— 100 Victoria gőzmalom. . . 300_ Északkeleti vasút els. . ._ _ Alföld fiumei vasút. . .200 186 50 188 50Első budap. „ . . . 500 420 425 I. Erdélyi els...............— _ Északkeleti „ . .200 169 50 170 50 Budai gyártelep . . . . 100 38 39 Lánczhid els............ 91 91 50 Magyar-keleti „ . . 30 152 153 Pannónia gőzmalom . .1000— Borsod-misk. mai. els. 100— _ L erdélyi „ . .— — Első magyar serfőzde . . 500 510 512 Losonczi posztógyár . . 100— — Angol-magyar­ bank . .­. 8 110 50 117 Király serfőzde . . „200 103 105 Buda­pesti guzm. . . 150 144 145_ _ Magyar általános hitelb. 120 169 50 170 2 Sertéshizlaló............. 200 200 203 Unió gőzm. 6% .... 80 110 50 117 200 210 Egyes. magy. gőzhajózási . .. u. ub. 80 108 50 108 75 Pesti könyvnyomda . . 500 Magyar jelzálogbank . . 50 68 70 Vegy és keményítő . . E­­ t 0 k . k. Pozsonyi ker. bank . . 100— — Első magyar gőzhajó . . 200 93 50 94 Csász. arany..............— 5 33 5 35 „ Iparbank. . . .200— — Becskereki . . ._ — Napoleond’or..............— 8 98 9 — Takarék- és hitelegylet . 50 63 75 64 Első magyar hordógyár .200— — Osztrák, ezüst ....—110 75 111 25 Pesti népbank . . . . 60 82 82 50 Ganz vasöntöde . . . 343 345 Porosz pénztári jegy . .— 1 68 1­69 Iparbank................. 33 75 34 Geschwindt-féle gyár . . 210 225 227 B­oai keresk. bank . .200 213 215 Kereskedelmi épület . . 200_ — 3 havi váltók. PerU „ „ ■ .500745 750 Gyaratott fonálgyár . . 525 130 133 Augsburg 3 d. n. f. . . . 94 25 94 75 „ Iparbank............. 200 520 530 Első magyar bőrgyár . . 100 150 151 M. Frankfurt.............. 94 50 95 — Baranyai lak. és hitek . 40— — Országos gőzhajózás . . 200_ — Hamburg 100 m. bank . . 83 50 84 — Debreczeni ker. bank 80— — Magyar Lloyd gözh. . . 200_ — London 10 font st. . 112 50 112 75 Temesv. ker. és jelz. b. 80_ _ Losonczi posztó . . . . Milano 100 livre ....__ Első erdélyi bank . . .200— — Paris 100 frank .... 44 — 44 25 Nem hivatalos. Pari Securitas................. pari 780 790 Temesvári közúti . . . pari Aradi keresk. bank . Nagyváradi ker. és iparb. M. géptégla...................... Zugligeti nyárilak . . Győri keresk........................ Vaggongyár...................... 80 85 Építőanyag .... Székesfehérvári keresk. . Bécs-pesti aszály . . .— _— Üveggyár...................... Spiering-féle....................... Bécsi tramvay .... — —.— Szálloda................................. 155 — 157 —Sóskúti kőbánya . . . 180 200 Gyapjúmosó......................— — az ily generositásra hajlandóságot érezne. A 24 millióval az ország nem adós, azt lefizetni esztelenség volna; hiába igyekszik a „Neue freie Presse“ ürügyet találni, melylyel az ily generositást indokolni akarja, mondván, hogy a 24 milliót úgyis csak 1876. végén kell kifizetni és ekkoráig a nemzeti bank na­gyobb előzékenysége által kárpótolni fogja az országot. Ez merő ráfogás, a nemzeti bank kész­sége soha sem lesz elegendő azon nagy hiányok orvoslására, melyek a bank monopóliummal jár­nak. Ezeken gyökeresen csak a független bank felállítása által lehet segíteni. Ezt ma már a pénzügyminiszter is belátja. A N. Fr. Pressében foglalt hír tehát nem czélozhat egyebet mint hogy a lattántuli kormány követeléseit felcsigázza. Üzlet és termény tudósítás, Pest, febr. 29. Az értéktőzsde szilárd hangu­latban van, de a forgalom nem volt nagy, mi­vel a hó utolsó napján régibb kötések gombolyit­­tatnak le. Magy. nyeremény sorsjegy 108.50 p. Bankok közül a magy. hitel 170, franczia magy. I. kib. 116,/1—117 ft, I.kib. 108 v2 —1083/1 ft, pesti népbank 81 v2—82 fton vezetett, terézvá­rosi iparbank 33 V2 — 333/1 fton kelt. Takarék­­pénztárak közül igen kedvelt volt a terézvárosi 75,25, első hazai 4160, külvárosi 106 3/2 fton, és a ferencz-józsefvárosi 81 fton adva. Király ser­főzde 103 fton kelt. Drasche féle téglavető 232— 240 fton vétetett. Értékek nem változtak. Gabnaüzlet. Üzletünk csendes, csaknem minden szemes élet változatlan áron kelt. Eladások. Búza: 300 vm. 86 fns 7.25, 600 vm. 843/4 f­s 7.10, 1000 vm. 84 f­s 7 ft, 1500 és 400 vm. 6.95, 1000 és 800 vm. 6.90, 1200 vm. 6. 83 f­s 7.5, 1500 vm. 6.90, 600 vm. 82 f­s 6.65, mindez három havi­ fizetésre. Árpa, 1500 mr. 2.85. Vízállás. Felelős szerkesztő : JÓSAI MÓR. Február fölött időjárás 29 Pesten . 2*9-száraz „ Pozsonyban . 6' 4“a „ Máramarosszigeten . 0' 1* „ Szathmáron 1' 4"n „ Tokajban. 6" felhős „ Szolnokon . 13' 6"n 29 Szegeden 17' 1" felhős „ Aradon 1' 6" t 1 „ Nagybecskereken 2' 8*n „ Bezdánban . 6' 6"n „ Verbászon . 0' 6" t­ „ Eszéken 1' 6" tf „ Sziszekeni 2" ti „ Mitroviczon 12' 11"n „ Zimonyban . 11' 11"m „ Ó-Orsován . 9' 76*n NYÍLT-TÉR. A legelegánsabb férfi és gyermek disz és utazó-ruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRUNBAUM * WEINER magyar kir. udv. szabók Pesten. I. Deák-téren az evang. templom átellenében. II Hatvani-utcza és országút szögletén, a „Zrínyi“ kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő bazárban a „Magyar király“ czimü szálloda átellenében.

Next