A Hon, 1872. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1872-04-08 / 81. szám

Folytatás a mellékleten. A bűnvádi eljárás törvényja­vaslata. V. A bizonyítási eljárásra vonatkozó intézkedé­seiben is hiányosnak tartom a javaslatot, így nevezetesen nem jelöli meg azon e­s­eteket és okokat, melyeknél fogva egyi­k-m­ásik szakértő,­­ vagy tanú ellen a vádlott által kifogás tétethetik, hogy azok esküre ne bocsátassanak. Ilyen intézkedéseket az igazság érdekében egy esküdtszéki intézmény mellett, valamint jo­­gászbírákból álló törvényszéknél is szükséges­nek tartok. A polgári perrendtartás is felsorolja azon eseteket, melyekben egyik-másik szakértő­­vagy tanúnak kihallgatása el nem rendeltethe­tik. A büntető eljárásban sokkal fontosabb jogokról lévén szó, ezt itt nélkülözni még inkább nem lehet. De különösen nem mellőzendő ily szabályok felállítása a szóbeliség és nyil­vánosság elveire fektetett büntető eljárás­nál , mert szükségesnek tartom azt, hogy a tanú vagy szakértő, ki ellen a vádlott joggal kifogást tehet, ha ezt a bíróság törvényszerűnek elismeri, a nyilvános végtárgyaláson ki se hallgattassák. Nem lehet ugyanis közönyös senkire nézve sem az, hogy róla nyilvánosan valaki büntetle­nül becstelenítő dolgokat mondhasson. Már pe­dig, ha minden megszorítás nélkül megenged­tet­ő az, hogy a vádlott ellen bárki,­­ még an­nak bebizonyult ellensége is,­­ a végtárgyalá­­son kihallgattassék, a vádlott védtelenül ilyen invectiváknak tétetik ki. Igénytelen nézetem szerint tehát a javaslat aként lenne módosítandó, hogy a vizsgálatban bárkicsoda, mint tanú vagy szakértő kihallgat­­tassék, mert aggályosságuk mellett is hasznára válhatnak a vizsgálatnak, a­mennyiben a to­vábbi bizonyítékok és adatok gyűjtésére útmu­tatással szolgálhatnak, de oly tanú vagy szak­értő, a­kiről a vádlott igazolja, hogy azzal el­lenségeskedésben vagy perben áll, az ügy mi­kénti eldőlte iránt közvetlenül vagy közvetve érdekelve van, a nyilvános végtárgyaláshoz ne bocsátassék, ottan kihallgatható ne legyen. Ez­zel az állam minden polgára becsülete iránt tar­tozik. Az ártatlanul üldözött vádlottnak érdekéb­en van nemcsak az, hogy a bíró által a vád terhe alól felmentessék, hanem az is, hogy becsületes neve a közvélemény előtt is tisztán maradjon meg. S ha ő csakugyan nem bűnös, ezen elégté­tel mindkét nemével tartozik neki az állam. Ha nem kártalaníthatja őt a szenvedett vizsgálati fogságért s a bűnügyi vizsgálat egyéb gyötrel­meiért, legalább megtámadott becsületét, adja annak tisztán vissza. Miután pedig oly tanúk vagy szakértők vallo­mása és nyilatkozatai alapján, kik érdekeltek és kifogásolhatók, különben sem lehet senkit el­ítélni, ne is engedtessék meg az, hogy a vádlott becsülete czél nélkül nyilvánosan beszennyez­tethessék ilyen érdekelt egyének vallomása által. A közvélemény könnyen félre­vezettethetik vala­kinek bűnössége iránt, aggályos és hamis tanuk vallomása által is. S miután az igazságszolgál­tatás iránti bizalom is­­ megkívánja, hogy a tör­vényszékek határozatai a közvélemén­nyel le­hetőleg ritkán álljanak ellentétben, az ily tanuk­nak a végtárgyalásnál való kihallgatása ezen oknál fogva is mellőzendő lenne. Azon eseteket, melyeknél fogva valamely tanú mellőztethetik,a jelenleg érvényben fenálló p. trv. rendt. 191—193 §§-ai elég kimerítően határoz­zák meg. u. i. 191. §. „Személyek, kik az esküvel bizonyí­tandó tény történtekor életük tizenkettedik, azon időpontbant pedig, melyben tanúskodásra fel­hivatnak, tizenhatodik évüket be nem töltötték, továbbá, a­kik elmebeli vagy testi fogyatkozás­nál fogva a valóságot bizonyosan meg nem tud­hatták, vagy azt kétségtelen módon előadni nem képesek; végre, a­kik hamis tanúságért vagy hamis esküért már büntetve voltak, tanulul el nem fogadtathatnak.“ 192. §. „Az ellenfél kifogása folytán tanúság­­tételre nem bocsáthatók: a) a bizonyító fél meghatalmazottja átalában, ügyvéde pedig azon perben, melyben a felet kép­viselte vagy képviseli; b) azok, a­kik vallomásaikból, vagy a per ki­menetelétől közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak; c) azok, a­kik a bizonyító fél ellenfelével el­lenségeskedésben vagy perben állanak; d) a bizonyító felmenő vagy lemenő ágbeli ro­konai, ha az ellenfélhez is hasonló viszonyban nem állanak; úgy­szintén a bizonyító fél házas­társa vagy jegyese.“ 193. §: „Mennyiben fogadhatók el alkalmas tanukul a bizonyító fél oldalrokonai vagy sógo­rai ; továbbá a szolgálati személyek a munka­adó mellett, míg ennek szolgálatában állanak; végre azok, kik valamely nyereségvágyból el­követett bűntettben vagy kihágásban bűnösök­nek ítéltettek, vagy hamis tanúságért avagy ha­mis esküért kereset alatt állanak, a per körül­ményei szerint a bíró ítéli meg. “ A polg. törvénykezés ezen rendelkezései a büntető eljárási javaslatba csak egyszerűen át­veendő, s a szakértőkre is kiterjesztendők len­nének. Jog lenne adandó a vádlottnak, hogy a tanúk és szakértők elleni kifogásait a vizsgálat során bármikor megtehesse. A királyi ügyészség ezen kifogásokra a vád alá helyezés iránti indítván­­­nyal egyidejűleg megtehetné észrevételeit. A vád alá helyezés kérdésében egyszerre eziránt is határozhatna a törvényszék, s ez esetben a joggal kifogásolt tanúk a végtárgyalásra meg nem hívandók, s a vallomásaikról felvett jegy­zőkönyvek is a tárgyalásnál fel nem olvasandók lennének. A javaslat 59. §-a továbbá csak a kir. ügyész­nek és vizsgáló bírónak adja azon jogot, hogy orvosi vagy egyéb szakértői vélemények tekin­tetében felülvéleményezést kérhessen a törvény­széktől. Ez teljesen indokolhatlan. Mert legyen az, ki­nek bőréről van szó, kizárva e jogból ? Ez az igazsággal merőben ellenkezik. Mért ne legyen szabad vádlottnak vagy védőjének, ha valamely szakértői vélemény merő hamisságáról meg van győződve, kíván hatni, hogy az felülvéleményezés alá bocsátassék ? Legyen szabad e helyütt az ezen lap olvasói előtt is eléggé ismeretes Oroszi perre utalnom. Ott a vizsgáló bíróság által alkalmazott, s a vád­lottak indokolt kifogásai ellenére is kihallgatott kilencz orvos, mint szakértők,­­egyhangúlag azt véleményezték, hogy Dobosi Jusztin s újdon­szü­lött gyermeke erőszakos módon múltak ki a vi­lágból. A magyar kir. egyetem orvostanári kara az ellenkező s bizonyára illetékesebb véleményben volt, minélfogva a vádlottak teljesen fel is men­tettek. Az uj eljárási javaslat szerint a vádlottak ily felülvéleményezést nem kérhetnek. S e sze­rint, ha épen oly lelketlen bírák kezeibe esné­nek, kik önző érdekeikkel a vádlottak felmenté­sét ellenkezőnek tartanák, bizonyára nem fogott volna a felülvéleményezés megtörténhetni, s az ártatlanul vádlottak az igazság szent nevében hamisul el fogtak volna ítéltetni. Az ártatlanra nézve mindenesetre maga az indokolatlan vád alá helyezés is büntetés. S az igazság érdeke azt is joggal követeli, hogy az ártatlan lehetőség ettől is megkímélve legyen. Ez irányban a javaslat következőket rendeli : 78. §. „Ha a törvényszék arról győződik meg, hogy az esetben, ha a tanúk a vizsgálat alkal­mával tett vallomásaikra megesküdnek, a vizs­gálat megszüntetendő lenne, a tanukat a tör­vényszék elé idézteti s ha vallomásaikat eskü­vel erősitik meg,­­ megszüntetési határo­zatot hoz. A tanuk megesketésére kitűzött napról a kir. ügyész, valamint a magánvádló s a vádlott is értesitendők, s jogukban áll az eskü letételénél jelen lenni; a törvényszéki elnök s a birák,vala­mint a kir. ügyész jogosítva vannak, a tanuk­nak szembesítését is kívánni s vallomásaikban netán előforduló határozatlanság, vagy ellen­­mondás eloszlatása végett a tanukhoz, valamint a vádlotthoz kérdéseket intézni.“ Ez igen szép, de csak azt nem tudom indo­kolni magamnak, hogy mért ne legyen szabad a vádlottnak már ez alkalommal védővel élni. S mért ne legyen úgy mint az elnöknek, bíráknak és kir. ügyésznek, a vádlottnak és védőjének is megengedve, a dolog felvilágosítása végett szem­besítést kíván hatni, vagy a tanúkhoz kérdéseket intézhetni. Nem látok továbbá aziránt sem intézkedése­ket a javaslatban, hogy mint járjon el a törvény­szék az esetben, ha a vádlott megszökik, és kézre nem keríttethetik, vagy a vizsgálat során meghal A károsok érdeke sokszor nélkülözhetl­enné teszi, hogy a bű­nper megszökött vádlott ellené­ben is befejeztethessék. Van például néha elég vagyona a bűnösnek, melyből a károsok kielégí­tést nyerhetnének, de mert az eljárási javaslat ily esetekre vonatkozólag teljesen hallgat, nem lesz a bíróságnak semmi iránya, hogy s mint járjon el a kérdés megoldásában. Azt mondhatja talán valaki, hogy ily esetek­ben indítson a káros a polgári bíró előtt kárté­rítési keresetet a hátrahagyott vagyon kezelésére kirendelt gondnok ellen. Azonban ezzel a leg­több esetben nem lesz segítve, mert sokszor a bűntény tárgyi és alanyi tényálladékának meg­állapítása nélkül teljes lehetetlen a kártérítéshezi jogról határozni, s a polgári eljárás nem bír oly eszközökkel ezen kérdések felderíthetéséhez, mint a bűnvádi vizsgálat. Ugyanazért e javaslatba az 1843-iki büntető javaslatnak 376—378. §§-aiban foglalt ide vo­nat­k­o­z­ó intézkedései is fel volnának veendők. — Addig, míg emberek ítélnek emberek felett, s a bizonyítékok is hamisságon vagy tévedésen alapulhatnak, nem lehet nélkülözni semmi bün­tető eljárásban, még ha ideiglenes is, a p­e­r­­ú­j­í­t­á­s jogorvoslatát sem. Ezt a büntető eljárás legfőbb czélja,az anyagi igazság felderítése, elengedhetlenül kö­veteli. A jelen eljárási javaslat egyátal­án hiá­nyosan intézkedik a jogorvoslatokról, de a per­újításról egészen megfeledkezik. E tekintetben is tehát pótlandó volna az 1843-ik évi büntető javaslat 433—454-ik §§ ban körülírt intézkedések által. Vannak e javaslatnak teljesen használható ré­szei is. A közvetlen megidézés intézménye egy­szerűbb esetek gyors ellátását teszi lehetővé. A végtárgyalásról szóló szakaszban a közvetlen szóbeliség és nyilvánosság intézménye hono­­síttatik meg. A közvádló és védelem egyenlő jo­gosítványokkal láttatik , mindkettőnek elég tér és alkalom nyujtatik, hogy az igazságot, ha oldalán áll, győzelemre juttassa. Általában mint egész mű, nem áll e javaslat a mai jogtudomány niveauján; rendes viszonyok között csak igen sok elhagyások és pótlások után lehetne és szabadna azt törvén­nyé emelni, de most ideiglenesen, némi módosításokkal is jobb lesz a semminél.Legalább a teljes fejetlen­ség véget fog érni. Úgy azonban, ahogy van,fa semminél is ros­­­szabb leend. Dr. Friedmann Bernát. gyen. „Csak nem boszanthatjuk Olaszországot szunyogcsipésekkel"“ így nyilatkozott Thiers. A bonapartisták azon példája, hogy a népet az ő kedvök szerint irt röpiratok ingyenes szét­osztásával dolgozzák meg, utánzásra talált. Már tömérdek királypárti és ultramontán irányú pamphlet circulál, melyekben a köztársaság mint a „rosz lelkek és gyávák“ kormánya jelle­­m­eztetik, s a háromszin-lobogóról az mondatik, hogy az a vörös zászlóra vezet, a mely pedig „minden rosznak kezdete.“ Trochu peréhez utóhang gyanánt írja a „K. Ztg.“ levelezője, hogy Villemesaint-t és Vitu-t, a mint a törvényszéket elhagyták — a nép bántalmazta. „Le a bonapartistákkal!“ „Le a sedáni emberekkel!“ hangzott a tömegből. — Rájuk nézve szerencsére kocsijaik közel voltak s így menekülhettek a nélkül, hogy a tömeg iz­gatottságát ütlegekkel is demonstrálhatta volna. A „ Journ. des Débats“ nyilatkozatát Trochu pere felett mai esti lapunkban ismertettük volt. A „Rappel“ nem kevésbbé élesen nyilatkozik.„A császárság — írja említett lap, — mely az es­küdtek előtt akar megjelenni, ügyvéde szemé­lyében és fő­ corypheusai jelenlétében elítéltetett. A­mi Trochut illeti, az Ítélet ugyan sem nagy tábornokká, sem nagy emberré nem teszi őt, marad a mi volt: képviselő és mindenekfölött ártalmas középszerűség és különösen javíthatlan fecsegő. Granadában a spanyolországi válasz­tási előkészületek alkalmából nagyobb mérvű ki­hágások fordultak elő. A város ugyanis köztár­sasági érzelmű, az a municipium is. Ennek foly­tán a választó­ névsor a republikánusokra nézve előnyös lett,mire a kormányzó a törvényhatóság föloszlatását rendelte el. Azonban a városi ta­nács ellenszegült. Erre a kormányzó a város­házra sietett, a­hol a községtanács ép összeült, s engedelmességre akarta őket bírni, különösen az alkaloe ot kérve, hogy nyugtassa meg az egy közeli téren zajló népet. Azonban az al­calde a térre menve, e helyett a népet fölkelésre izgatta. A nép engedelmeskedett, s a polgárőr­ségre lőtt. Ez a levegőbe lőtt lövésekkel viszo­nozta azt, a mire a nép visszavonult, s nemsokára azután egy szerencsétlenül járt egyén jajgatá­sát lehetett hallani, ki kíváncsiságból az abla­kon lenézett, s a kit egy a légbe szánt golyó ka­ron talált. Ez egyén volt az egyedüli sebesült. Madridban azonban nagy izgatottságot, keltett a dolog. Az „Imparcial“ erről irt czikkét „Vér“ szóval föliratolta, más lapok meg „vérfürdőről“, „hóhérokról“ stb. beszéltek, tizennégy halottat és sebesültet emlegettek, s további nyugtalansá­gokat jósoltak más napra. Mindebből azonban semmi sem lett, sőt Granada kormányzója és az alcalde még azon este együtt vacsoráltak, úgy hogy a kormányzó a hadügyminiszernek azt sür­­gönyözheté, hogy a város nyugodt. — így egy bécsi lap tudósítása, melyen azonban féreismer­­hetlenül rajt­a van, hogy valamely madridi kor­mánylap tudósítása után készült. — A boulevard munkálatok a váczi­ uton gyorsan haladnak s különösen a csa­torna munkákat fokozott erővel folytatják, hogy azután a gránit és trachyt kövezéshez és a jár­dák asphaltirozásához foghassanak. A gázeande­­laberek, melyeket ide alkalmazni fognak, párisi mintára készülnek. Külsejük galvanizált bron­­ch­ozás lesz. — Nyilvánosság. A fővárosi köz­munkatanács — mint értesülünk — jövő teljes ülésében intézkedést fog tenni, hogy a helyhez képest a lapok tudósítói is jelen lehessenek. = Adóügy. Gyakran történik, hogy háztu­lajdonosok adótartozására a lakóteleknél eszkö­zöltetik a hatósági letiltás. De a lakófelek a­he­lyett, hogy az ily letiltott házbért a városi adó­­pénztárba fizetnék, a háztulajdonosoknak adják ki, mert ezek őket felmondással és lakbérfel­emeléssel fenyegetik. Az 1868. XXI. t. ez. 38. § á ban a törvényhozás intézkedett ugyan az olyan lakókra nézve, kik a letiltott házbért a háziúrnak kiadják, de a pressiót gyakorló házi­urak ellen nincs törvény. A városi adóbizott­mány ez ügyben előterjesztést tett a tanácshoz, hogy kéressék fel a pénzügyminiszer a törvény­­hozás által annak kieszközlésére, hogy a házi­urak ilyen jogtalan cselekményei bírói zártörés­nek tekintessenek és a szerint büntettessenek. A tanács ez ügyet a jogügyi bizottmánynak adta ki, mely e véleményben teljesen osztozik. — A „Pannónia“ magyar viszonbizto­­sító intézet f. hó 8-án vagyis hétfőn dél­után 4 órakor társulati rendes közgyűlést tart. — Az akadémia hétfői ülésében Salamon Ferencz székfoglalóját tartja „Bölcs Leo görög császár „Taktika“ czimü munkájáról“ szóló ér­tekezésével. Ezután Tóth Lörincz szemlét tart a magyar jogászgyülések munkássága és eredmé­nyei fölött. — Felhívás. Azon államjogtörténeti munka fordítóját, ki „egy irodalombarát“ aláírással el­látott levélben munkáját a m. t. akadémia ál­landó könyvkiadó bizottságának felajánlotta, e bizottság titkára fölkéri, hogy fordí­tásából a m­­t. akadémia főtitkári hivatalához mielőbb mutat­ványt küldjön. — A Karácsonyi-palotában tar­tandó előadások elsejére a jegyek már mind el­keltek, és e szerint nem is lesz a palotában pénztár. A második előadásra, mely közbejött akadályok miatt szerda helyett kedden fog megtartatni, jegyek még kaphatók gr. Teleki Sándornénál szervita tér 2. sz. gr. Károlyi Gyu­­lánénál egyetem utcza Károlyi palotában, Ró­zsavölgyinél, Kugler c­ukrászdájában. A közön­ség kényelméről a rendezőség akkép gondosko­dott, hogy társaskocsikat rendelt a régi német színház terére, melyek előadás után vissza is közlekedni fognak. Egy személy ára oda és vissza 40 kr. Az első előadás kezdete esti 6 és fél órakor, a másodiké 7 kor lesz. Az első estnek műsorozatát már tegnapi reggeli lapunkban kö­zöltük. A keddi előadás mű­sorozata ez : I. A két özvegy. Vigjáték egy felvonásban, írta Malefille után Kvassay Ede. Személyek : Coralie b. Orczy Bódogné, Laura b. Vay Béláné, Marbourg Edu­ard gr. Apponyi Albert ur, Labaragne Radvánsz­­ky Béla ur. — II. Dal Hunyadi Lászlóból, Erkel Ferencztől, énekli Benza Ida urhölgy, zongorán kiséri b. Orczy Bódog ur. — III. a) Erdei álom, b) a malomban Deutsch Vilitől, c) Zsold szerelmi halála,­­Wagner Tristán és Jsoldejából Liszt átiratában. Zongorán előadja Deutsch Vili. — IV. „Három a daru“ szavak­at előadja Prielle Cornelia úrnő. — V. Ékszerkeringő Faustból, énekli Benza Ida úrhölgy, zongorán kiséri báró Orczy Bódog. — VI. Úrnőmnek migrantje van. Vigjáték egy felvonásban, irta Francois, magya­rosította N. N. Személyek : Kobori gr. Keglevics Béla, Rózsika szobaleány b. Orczy Bódogné, egy nő — domino — néma személy. — A távirdai forgalom. Pesten főállomásnál a múlt hóban következő volt: Fel­adatott: 28,190 sürgöny és pedig: 274 állami, 1377 távirdaszolgálati és 26,538 magán ügyek­ben. Érkezett: 30195 sürgöny és pedig: 612 állami, 1051 távirdaszolgálati és 28,532 magán ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 29,7,92, vasutüzleti vonalon tovább szállittatott 402. Átszállittatott összesen: 57,222 sürgöny. Az összes havi forgalom 115,607 db. A feladott sürgönyökből befolyt 17943 ft, mely­ből 14,043 ft 19 kr a belföldi forgalomra esik.­­ Az „internationale“ Buka­­resztben fészket rakott. Tagjai száma na­ponként emelkedik, nagy erélyt fejt ki, már tar­tott két titkos ülést, központi bizottságot állított, a londonival magát összeköttetésbe tette, Galacz, Ploest és Botosány városokba ügynököket kül­dött s mind ezt tette egy porosz német. Ezt írja a bukuresti „Informaliunile.“ — Bünös-e vagy őrült? Kilián Kon­­rád megvette az „Orpheum“ czimü mulatóhe­lyet 36.000 forintért, és ha bár e vagyonára neki terhek vannak ráírva, mégis oly embernek is­meri mindenki „ki jó áll.“ Mindemellett mégis csalásokat követett el vagyona növelésére. Pénz­zel bíró egyéneknek azon ígéretet tette, hogy őket mint pénztárnokokat fogja használni üzle­tében mely állomás után szép havi fizetés jár, azután biztosítéki pénzt vett tőlük át. Mikor az idő megjött, melyben a szegődtetett egyének szolgálatukat megkezdeni akarták, azt mondá: nincs szüksége rájuk, de a nála elhelyezett pénz visszaadására ne számítsanak. A múlt hó közepén ily csalás miatt Kiliánt a törvényszék már egy havi börtönre ítélte és tegnap ismét hasonló ese­tét tárgyalta. Mint panaszos bizonyos Klapper Alajos lépett föl ellene, ki neki 300 forintot adott át biztosíték fejében, de sem a pénztárnoki állo­mást el nem nyerte, sem pedig pénzét nem kapta vissza. A tárgyalást azonban megakasztó Kilián ügyvéde, ki­jelentést tett, hogy Kilián felesége már a törvényszékhez folyamodott az iránt, mi­szerint férje gondnokság alá helyeztessék, miu­tán ez azon rögeszmében szenved, hogy adóssá­gait csak ily után nyert pénzből törlesztheti. A védő az illető jelzetet be is mutatta, miért a tör­vényszék az ítéletet addig elhalasztotta, míg Kilián elmebeli állapotáról nem nyer teljes meg­győződést. — Gyilkosság és öngyilkos­­sági kísérlet. A budai rácz­ városban lakó B.. ., noha feleséges ember, erőnek erejével vi­szonyba akart lépni L. nevű leán­nyal. Miután a leány ajánlatait visszautasítá, boszut forralt. El­ment a leány lakására és revolvert szegzett a leányra. Az anya e pillanatban hősiesen körbe­­veté magát, s felfogta a lövéseket. Kettő az anyát megsebző, a harmadiknak golyója a falba furodott. Erre B. a ráczfürdőbe sietett, és egy fürdőszobában lövést ejtett magán, mely azonban nem életveszélyes. A gyilkost a kórházba vitték, honnan a fenyitőtörvényszék elé fog kerülni. — Uj zenemüvek, Táborszky és Pars mükereskedésében megjelentek: „Az élet arany­kora“ czimü szerzemény négy kézre. Szerzője Engesszer Mátyás. Ára 60 kr. — „Gyöngyök“ a magyar nép dalaiból. Négy kézre, szerkesztő Tisza Aladár. Ára 1 frt. — Peres ösztöndíj. A Szilágyi Ist­ván pesti polgár által tett 16.000 frtos alapít­vány kamataiban eddig mindig a főreáltanoda növendékei részesültek. Miután azonban egy új habár csak alreáltanoda, állíttatott fel, néme­lyek az ösztöndíjakat megosztatni kívánták. Ezt a tanügyi bizottság ellenezte. A jogügyi bizott­ság megvizsgálván most az alapító levelet, úgy találja, hogy az ösztöndíjak mindkét tanodát egyaránt illetik. — „Magyarázó nyilatkoza­t.“ Táncsics Mihály a képviselőházban a papokat ámitóknak nevezvén, ezért több helyről támadó levelet vett, melyekre a föntebbi czim alatt röp­­ivben válaszol. Ára 3 kr. és Aigner könyvkeres­kedőnél kapható. A Pest város jövő közgyűlésén in­dítvány fog tétezni, hogy a város az alvidék ín­séggel küzdő lakossága részére bizonyos összeget megszavazzon.­­ Balesetek: Pili János kőműves le­gény tegnap Kőbányán egy kazán beillesztésénél az állványról leesett a márványpadozatra és sú­lyosan megsérült. — Ma délelőtt a barátok te­rén egy öreg embert egy bérkocsi elgázolt. Az öreg sérülései életveszélyesek. Nemzeti színház, Pest, ápr. 7. adatik: „A vén bakancsos és fia a huszár.“ Eredeti vig­­népszinmü dalokkal és tánczczal 3 szak­­jét felismerve, tanulni. Ezekből jónak láttuk iparmükiállításunkat akként rendezni, hogy abba kiváló müvek számára az egész hazából tért nyithassunk, hogy egy nagyobb mérvű iparmükiállítás gyakorlatba vétele által pél­dát adva, az első kísérlet nehézségeit meg­oldjuk. Kiállításunk a bécsi világtárlatot meg­előzvén, ennek mintegy előkészítője lesz és általa legalkalmasabb időben his­szük hazai iparunk javára szolgálatot tehetni. Felhívjuk Magyarország iparosait és az érde­kelt feleket, hogy tárlatunkat részint kiállítandó műveik beküldésével, részint annak idején sze­mélyes látogatásaikkal megtisztelni szívesked­jenek. Kiállításunk sikere hazai iparosaink részvé­tétől függ; kérjük ez első alkalmat számunkra biztosítani a jövő és tettre buzdítás nevében. Ipartárlatunk kellő felmutatása tekintetéből, hogy részint kiállító és látogató közönségünknek útmutatással, távollakó iparosainknak az ese­ményeket és tárlatot ismertető leírással szolgál­hassunk, iparműkiállításunk tartamára — 1 frt. előfizetés mellett — napiközlönyt határoztunk kiadni, mely a helybeli, vagy jelenlevő előfize­tőinknek naponkint reggel, a vidékre tárlatunk befejezésével fog egyszerre megküldetni. E közlönyünknek minél nagyobb számbani megrendelését is tisztelettel kérjük, hogy a meg­­kívántató nyomtatványok aránya szerint idejé­ben intézkedhessünk. Jelen felhívásunk kellőn méltathatása tekin­tetéből, rendező bizottságunk a vasúti dijleszálli­­tást idejében eszközlendő, gondoskodni fog,hogy úgy a kiállítók, valamint az iparos küldöttségek, városunk közönsége által szives magyar vendég­­szeretettel fogadtassanak. A tárlat megnyittatik­­. 1872-ik év Augusztus 31-kén, és tart September 8-dik napjáig. Helyiség: a reform, főiskola és tere. A kiállítás tárgyai: 1. Minden a kéz­­mű­- és gyári-ipar körébe tartozó művek, gyárt­mányok, tárgyak, eszközök; általában, melyek a hazai ipar előhaladásának, valamint az újabb kor vívmányainak elismerésre méltó bizonyítékai. 2. Művészeti tárgyak, u. m. festmények, farag­ványok , díszítmények, ékszerek, fényképek, hangszerek stb. 3. Ipar és gazdaságot tárgyazó munkák, fel­fedezések, rajzok, minták, különbféle épületter­vek, tekintettel a Duna és Tisza vidéken legczél­­szerűbb, hasznosb és leggazdaságosabb építke­zési rendszerre. 4. Ipartermékek, nevezetesen : a) Liszt, dara, keményítő, olaj, méz, viasz, túró, sajt, vaj, zsír, faggyú, szappan, testanya­gok, papír, czukor, bőr, enyv, gyertya stb. b) Len, kender, gyapjú, selyem legombolyítva, vagy gubókban stb. c) Sör, pálinka, liqueur, eczet, szesz, általában minden szeszgyári készítmények, illatszerek stb. 5. Föld- és ásványtermékek, u. m. kőszén, épü­­­letkő, koczkakő természetes és művileg készült anyagból, tégla, cserép-zsindely, márvány, pala­­müvek, ásványgyüjtemények mint tanulmányi tárgyak, vegyészeti termékek és müvek, a rob­banó és gyúlékony szerek mellőzésével. 6. Kertészeti és borászati eszközök, továbbá méhészet, halászat, selyemtenyésztés és vadászat körébe tartozó tárgyak; hálók, horgok, fegyve­rek, méhkasok, selyemgombolyítók stb. 7. Gazdasszonyi készítmények, u. m. kenyér, kalács, tarhonya, tészta és gyümölcsfélék aszal­va, czukorba főzve vagy szárítva, ez utóbbiak tekintettel a kereskedelmi kivitelre; füstölthus. 8. Divatczikkek és női munkák, melyek ke­reskedelmi, szépművészeti, házigazdasági vagy takarékossági szempontból hasznosak, szépek és tanulmányozásra méltók. Szóval, kiállíthatók minden oly tárgyak, ha itt meg nem említetnek is, melyek Magyaror­szágnak egyrészről iparát, természeti kincseit vagy ritkaságait képezik; másrészt az ipar, ke­reskedelem, művészet, szorgalom és házi taka­rékosság jelenlegi állásának és fejlődésének mér­vét kitüntető tényekül szolgálnak. A jutalmak: pénz, érem és oklevélből álla­nak; minden pénz és éremmeli jutalmak azon­ban oklevéllel is igazoltatnak. Általános szabályok: A kiállí­tás bejelentése és beküldésére nézve következő eljárás megtartására kéretik fel a kiállító kö­zönség: a) Minden kiállítandó tárgy legfölebb 1872. jul. hó 20. napjáig bejelentendő „az iparműki­­állitást rendező bizottságnál.“ Beküldendők pe­dig ugyanezen czim alatt a kiállítás helyiségére aug. 8-tól 20-ig, tekintettel arra, hogy a tar­tás által változást szenvedő vagy kisebb tár­gyak később, az állandón tartható nagyobbak korábban szállíttassanak. — A személyesen át­adott kisebb vagy könnyen romló tárgyak 25-dikig elfogadtatnak. b) Ott, hol a kiállítandó tárgyak lényege kí­vánja, mellékelt leírásban jegyezzék fel a kiál­lítók, hogy a műveik saját találmányuk-e, vagy javítás ? miben áll javításuk ? mennyi készül be­lőle és mennyi készíthető évenkint ? Ugyszinte jegyeztessék fel a tárgynak lehető sajátsága, természetének, előállításának, előnyeinek és használatának netalán eltérő módja stb. c) Minden kiállító számára, bejelentés alkal­mával, sorszám jegyzettel ellátott jelvény külde­tik, mel­lyel a tárgyat beküldéskor megjelölen­dő ennek bemutatása alkalmával ismét ugyan ily számmal láttatik el, hogy a tárgynak vissza­vételekor azt igazolásul használhassa. d) A tárgyak mennyisége, darab, súly vagy térmérték szerint jelentessenek be, megjegyez­tetvén, hogy minden kisebb mennyiségű készít­mény­ vagy termékből legalább annyi küldes­sék, hogy a tömegben figyelmet ébresztő le­gyen ugyan, de másrészt túlságos helyet se fog­laljon. e) Ha a tárgy maga, vagy hozzá hasonló mi­­nőségű, kiállítónak eladásra több is van, je­gyezze fel árát, és azt is, mennyi van eladandó. f) Ismeretlen kiállítók, saját műveik igazolá­sára, szíveskedjenek beküldéskor, azokhoz ha­tósági vagy illető ipartársulati igazolványt csa­tolni. g) Kiállítók felkéretnek, szíveskedjenek mű­­­veik beküldésekor határozottan kijelenteni: eladatni kívánják-e a tárgyat a kitett érté­ken, vagy visszaküldetni, mely esetben azoknak becsomagolása és elszállításáról a rendező bizott­ság, mérsékelt költség számítás mellett gondos­kodni fog. A­mely tárgy elszállítása végett,a tár­lat befejezése után 5 napig nyilatkozat vagy in- Külföldi dolgok. A franczia nemzetgyűlés által kimon­dott állandó bizottság első üléséről írják, hogy azon Ducrot tábornok interpellálta Thierst a capitulatiók megvizsgálására kiküldött enquet­­bizottság irományainak közzététele iránt. Thiers állítólag kitérőleg felelt, s úgy vélekedett, hogy kár lenne a pártszenvedélynek uj tápot adni. Azonfelü­l ez irományokból a külföld csak a fran­czia tábornokok gyöngeségére nézve kapna uj adatokat. Különben a nemzetgyűlés Bam­berger erre vonatkozó indítványának sür­gősségét kimondta, s így Thiers vonakodása az irományok közzététele iránt, melyek tudvalevő­leg Bazainet compromittálják a legnagyobb mérvben, — aligha lehet tartós! P­á­r­i­s­b­ó­l írják: Thiers beszédének azon helye, melyben azt mondta, hogy Európa nem követeli Francziaországtól ezt vagy azt az ál­lamformát, hanem a rend föntartását, a nyilat­kozatok folytán jött létre, melyeket a párisi orosz követ Thiersnek tett. Ugyan e nyilatkozat folytán mondta e hír szerint Thiers azt is, hogy Francziaország nincs isolálva. A Vatican és Thiers közt Fournier-nek olasz követté történt kinevez­­tetése folytán állítólag üzenet­váltás történt. Thiers kijelentette, hogy Francziaország érdekei követelik, hogy jó viszonyban legyen Olaszor­szággal, ez pedig nem állhat fen a­nélkül, hogy a római franczia követi állomás betöltve ne­v­ Budai várszínházban ma­r­­adatik: „A roszul őrzött leány.“ Vigj. 3 felv. Ma este a Nagy­komlóban Bakonyi dal­társulata által adatik: „A szép Dunois lo­vag.“ Vig operette. A szüneteket Bunkó Feri zenéje tölti be. Az uj magyar daltársulat a „Belez­naykertben“ mindennap újabb műsorozattal előadást tart és Nagy Jakab tilinkómüvész mulattatja a közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Kecskeméti iparmükiállitás. A kecske­méti iparegylet közzétette­ a f. év. aug. 31 ikén megnyitandó államilag segély­ezett iparmükiálli­­tásra vonatkozó felhívást, a kiállítási előrajzot s az arra vonatkozó általános szabályokat. Ezekből a következőket­­ emeljük ki: Iparmű­­kiállításunk csak úgy felelhet meg üdvös czéljá­­nak, ha azzal ismereteinket minél inkább fejlesz­teni törekedünk; ha alkalmat nyújtunk hazai iparunk felmutatása által képességeink fokmérő­

Next