A Hon, 1872. augusztus (10. évfolyam, 176-200. szám)

1872-08-01 / 176. szám

Tini, dt '■ élmti ! töih órá­­s­­ zsírt volt tárgyalás alatt’ ! «Ital, ugyan be így mcBiGian­duuiót, de tisztán kortesi fogásból. Így azután természetes, hogy a kormány se sok­an törődött Erdély rendeződve!. Pedig az nem épe.­ ..Jó Hatén nehéz, a mirt a „Poster L'oyd® képzeli, de sin'd égetőbb szükség. Keresztül kell vinni tényleg az uniót­, és Er­déllyel nemesek a választások alatt éreztetni, hogy ő is a pesti belü­gy­minister alá tartozik, hanem azok dán (( mint Magyarország kiegé­szíti) részét kell tekinteni Akkor, a­mitől a Lkoyd sél, a nemzetiségek se fognak lármázni. A magy­arok­nak betartja száját a „kolozsvári k"... ez r.z uh­ r.montanismussal szövetkezett jobboldali fészek, a székelyek pedig ne.te annyi­ra szerénytelenek, n. az a Lloyd hiszi, alért azért, hogy jogos és méltányos figyelmet követelnek, legk­evésbbé sem Szörényieknek. Természetesen nem énekelnek dir énekeket a mostad k ! Hiányról, a­ki öt év alatt ettek sem­­mit és ugyan semmit se tett, süt még­­ mi kizá­rólagos sajátjuk (lópétt), azt is csak vá­lasztá­­sok előtt ígérte meg, hogy azok ut­á­n meg ne­adja. Nincs és mostanában rém is lesz a székely­földön egy talpalatnyi vasút se, de van főispáni basa uralom, nincs rendes h­ola, tie van kortes tanfelügyelő, nincs rendezett törvénykezés, de van a baloldal ellen szervezett inquisitio. Ezek­nek rendezését mind, és sok egyebet követelnek a székelyek jogosan, de azért nem szerényte­lenek. Az oláhok már most is beadták nyakukat, a Gy.­fehérvári konferencia semlegességi határoza­tát,kivéve egy két kerületet, nem tartották meg.— Brassóban pláne szövetkeztek a magyar és né­metekkel a szász párt megbuktatására. Ezeknek nem kell egyéb, mint csak egy parányi kis figyelem, a­mit ők is méltán megkövetelhet­nek, s minden jó­ van. Ha ezek csendesek, a szá­szok ugyan nem fognak sok vizet zavarhatni. Hanem természetes, erre még a kormánynak ideje nem­ volt 5 év alatt, de a kir. biztosságot hiába fenn tudja tartani, miért? talán hogy egy gróf zsíros fizetést hozzön. Már­pedig legalább háladatossigból, hogy az erdélyiek oly­as m­a­méi okok voltak, egy kis figyelmet, lehetett volna ránk is fordítni. A sok káros „Geschäft“ helyett, a választási titkos pátensek helyett sokkal h­asznosabb és jobb lett volna, Erdély rendezését illetőleg visz- 6/»kapcsolását létesíteni. Nem olyan fekete itt az ördög, ?. mint a falra festik. bzrrom­an­ a azé szoros értelmében .­ eresztü! kel! vinni tényleg a*­ uniót. Még pedig ugy,hogy Erdély minden tekintetben az anyaország kie­gészítő része gyanánt, tekintessék. Szakirni kell leginkább a külön létei által al­kotod, szok­ások és hagyományos intézkedések­kel. Mert különben a magyarok irigy szemmel nézendik a szászok különös,n most nem érdem­lőtt privilégiuma­it, az oláhok pedig fölzúdulná­nak a más két nemzet ellen, és nemcsak méltá­nyosan, de jogosan is, mert ők képezik a lakos­ság túlnyomó részét, osztoznak minden közteher­ben, jogos tehát, hogy a többiekkel egyenlően részesüljenek a kedvezményekben is. A privilégium és egyéb kitüntetések elavultak, azok hor­­okegyenest ellenkeznek a kor szel­lemével, de a józan észs­el is. Azokat tehát rém hogy kiterjeszteni, de a mennyiben lehet és veszélylyel nem jár, megszorítói szükség. T­e­l­j­e­s­e­n egyenlő lábra kell állítni Er­délyben m­i­n­d­e­n­t é­s mindenki­t. Ne le­gye egy nemzet moga, ’ se több sz kevesebb joga vagy terhe, n­int másiknek. Egyenlő­­t n osztozzék«- mindzs.ci .Open egy a magyar és székely, mit: a szász és az oláh. Szigorú törvények által az unió tényleges keresztülvitelét a fentebbi módon szabályo­zn­i, és még szigorubban azután azt végrehajtani. Ez kötelessége a kormánynak, de nem hanyag­ságot, hanyagságra, halmozni. " Mindezt elvárjuk Tóth Vilmos utódjától, kiná­­lánál jobban ismeri, és teljesíti kötelességét. Tury Ignácz: Sonnincia eljárás Bá*eg3zá£zli?vn. Hegy 1 volt megyei szolgabr- *-• a'rói • ljárása az utóbbi években sem a töm­e­ ykezés . Érc fa­­ladok elvei kívánalmának, — dk­ még ;a I­ SG8 LIV. tezikk szabályainak sem volt mi . i i ,Ő, nyilvános dolog. Katocaállitás, közmunka összeírás, Mi ende,­lés, ledolgoztatás, utak, foldik, szökő­k. c . fá­­k, kóborló czigályok, tiszai • rallások, bi­., t­ .ányi kiküldetések s.b.; úgy elfoglalták a megyének igazságszolgáltatásra is kisententinzott közegét, hogy ha lopott is magától egy­ kis időt a beadott ker­esetek tárgyalm­i határidejének kitűzésére, és h­a­s­zerült is, hogy a kitűzött tárgyalást meg­tarthatta, hogy t. i. a kitűzött időben otthon le­hetett, arra már, hogy a felvett pert figyelemmel végie­vezesse, s­záz eset közül egyszer lehetett alkalma, mert most az N 1 bíró jött az állítási lajstromból kivonatot kérni, majd gyors futár jött, hogy itt -vagy ott v zárvesz-'dynek van a vi­dék kitéve, minélfogva a bírónak a tárgyalás fo­lyamat figyelemmel kísérnie, azt személyesen vehetnie lehetette, lévén, nagyon természetes, hogy még a legvilágosabban kimerített per­ben sem mondhatott nyomban ítéletet, ez azután azt szülte, hogy ha ítéletet akart mon­dani, akkor a felek és többnyire ügyvédeik által letárgyalt ügyet — a hosszadalmas perbeszéde­­ket reagyonosat­ kelte áttanulmányoznia, a mi egyrészről temérdek idejét vette igény­be a túró­nak, másrészről a meghozott ítélet hirdetése te­kintetéből újabb hosszadalmasságnak i­tt szülő oka. Elég az hozzá, hogy ha ICO frzet kölcsön adtam­, s miatta perre kellett száll­nom, hálát adhattam az istennek, ha két ev alatt be tudtam hajtani. De hát ki panaszkodhatott volna ez állapot miatt! híre az már különben is múló­félben volt, előttünk állott az Ígéret földe, az igazságszol­gáltatásnak a közigazgatástóli elkülönítése? Ne búsulj mások ügyei előmozdításával vesződő jámbor prókátor, a hány keresetet az elmelt években a danaidák hordájába hullattál, egy hónap alatt ugyanannyi kész ítélet cseppen mar­kodba, ti pedig fizetni nem akaró filiszteusok reszkessetek, mert jön a statárium !! És jön, hogy 1872. febr. - én megnyílt a bereg­szászi kir. járásbíróság működése. És lön hogy a fizetni nem akaró filiszieusok , még nyugodtabb lélekkel nevetnek jóhiszemű hí­­j­­elezösök szeme közé és sől. hogy a f­­el az­­ anyagi előhatódásnak ezen eddigelé nagyon in­gadozó sarkköve, nem szilárdult nálunk egy haj­szálnyit sem, sőt ha jól megnézzük, még talán jobban ingadozik, mint eddig ingadozott. Miért??? Azért, mert az eddigi szóig­­bíráknál ha befe­jezésre nem is vihettük a pert, de legalább nagy kérelemre megtették azt, hogy az első idézet egy két hónap alatt, megadták, arra azután legtöbb esetben fizetett az adós. Most még ennél is hátrább állunk. Nem nagyitok, s hogy túlozni ne látszassam beszéljenek a tények A beregszászi kir. járásbíróság 1872. február 1-én kezdve meg működését — 1872. junius hó­­lok napjáig következő tevékenységet fej­tett ki. Beadványok: 1-a­ polgáriak 5007, 2. bűnvá­diak 470, 3. elnökiek 106. 4. belgaia van egy párnazsákkal, meg egy rakás. Összesen 5589, és egy párnazsákkal, meg egy rakás. Ezek közül be van igtatva 5589, el van intéz­ve 2558. Elintézetben tehát 3031, egy párnafákkal és egy rakás. Mindezek pedig igazságügy minister úr ő nagy méltósága jóvoltából , mondd, két bíróra néznek. 1872 évi fz arczius 1-én humanistikus intéz­mény érdekében beadott sommás pereim tárgya­lására 1872. julius 13-ik napjára kaptam határi­dőt hát a ma beadottakra mi sors várhat? Bizony fizetni nem akaró filiszteus atyámfia, fél vagyon te neked dolgod Beregszász vidékén, mert nem háborgatnak téged az igazságszolgál­tatásnak itt oly gyéren képviselt karjai. És kit lehet mindezekért kárhoztatni. Tőlünk a­kik saját szemeinkkel láttuk elfogy­ni testben egé­sségben az ide kárhoztatot két já­­rásbirót, legkevésbé sem érheti őket kárhozttatás mert az elintézett 2558 ügyből minden munkanap­ra 11 darab esik egy-egy íúróra,már pedig tekint­ve azt,hogy szóbeli panaszokat is kell és pedig elég bőven felvenniük,továbbá,hogy az elintézett ügyek közt 476 ügy kihágásokat tartalmaz, melyek némelyike maga egy is elfoglal egy na­pot ezen munkaeredm­énynél többet már kíván­ni nem lehet. Ki tehát az igazságszolgáltatás eme prostitu­­tiójáért felelős, azt legjobban tudja az a ki egyedül segíthet rajta — az igazságügyminister, mert tudni való dolog az, hogy azon járásbíró­ság teendőit, melybe egészen beleolvasztatik, egy szak­­városi bíróság, melynek, magának három bírói és négy kezelő személye volt, beleolvasztatik továbbá ezen kívül két szolgabírói kerület egé­szen, és kettőnek ismét nagy része, két bíró egy írnokkal elvinni képtelen. Távol legyen tehát tőlem, mintha a bírákat kárhoztatnám e szerencsétlen helyzetért hanem rámutatni eme erkölcsi süllyedést szülő helyzet­re és a nyilvánosság előtt sürgetni annak de mielőbbi orvoslását polgári kötelességem. Igazságügy miniszer úr vegyen tud­mást a fen­tebbiekről s ha meggyőződik azok valósága fe­löl teljes reményünk van miszerint a beregszászi kir. járásbíróság szem­­élyzetét nem fog késni s megkétszerezni hogy igy ez évek óta heverő ügyek legalább folyamatba tétethetnek s a pár­nazsákot valahára kibontják. Gulácsy Dezső: Vidéki letelenés. (Válasz a - Reform­ * nak. T­i­s­z­a-Ú­j­­­a­k, jul. 28. Miután az egész megyénkben nem járt a „Re­form“ ból 10 példánynál több, e lappal mégis­ , raerkedni nekünk .gén rethéz dolog v­olt. Most­­ azonban a választás idejére minden község in­gyen kapta, és így nekünk is alkalmunk volt átnézni. Bámulatunkra a július 9-ei számban az ugocsai képviselőválasztást látjuk leírva, csupa hazugsággal telve. Nehogy tehát valaki elhigyje, kénytelenek vagyunk a hamis tudósítást kiiga­zítsani. Bevezetéskép el kell mondanunk, hogy a bi­zottsági tag választásánál a tisztviselők ipar­kodtak minden módon biztos szolgáikat bevá­lasztani, hogy uralmuk biztosítva legyen, a füg­getlen értelmiség keze mindenhová egy idő­ben nem érhetvén, eikerült az értelmetlen tö­ i­meget rászedni, és a bizottmányban most 16­­ többségben vaknnak a kenyérpártiak, (mert it­­­ jobboldali a ki értelménél és meggyőződésénél­­ fogva jobboldali összesen itt sincs a megyében.)­­ Ez alkotta meg a központi bizottságot, a balol­­dal, és értelmiség teljes kizárásával (mert alig van benne 80 teg közt 10 értelmes ember ) A központi bizottság küldte ki az összeírókat a független értelmiség és baloldal teljes kizárásá­val, hogy miként járt ez el működésében, azt már egy korábbi czikkünkben elmondtuk, de megemlékezik és igazolja azt a petítió, miután a reclemationalis apellaták máig elintézetlenül vannak és az összeírás milyen elnökre bízatott, arról a záradékban fogunk megemlékezni, mert azt érdemes bemutatni a nagy közönségnek Ezeket előre bocsátva ki kell jelentenünk a „Reforménak miként: 1. ) Az ellenzék nem bukott meg Ugocsának egyik kerületében sem, m­ert a megye ellenzéki, csak a fizetett, és a törvény súlyát kikerülni tö­rekvő egyénei e megyének képezik a jobboldalt, melynek politikai tartalmáról fogalmuk sincs, hogy a decretális képviselők hogy lettek meg, arról a petitiók beszélnek, de én is elmondom röviden: ostromállapotban, csalással, de azért mi csak eléldegélünk és fizetjük a ha tisztviselőin­ket és a reánk rovandó terheket, annyi igaz, hogy úgy menni fel képviselőnek mint a két ugocsai decretális k­épviselő, nem mesterség, csak gyomor kell hozzá. A tapasztalás igazolja, hogy ki az eszközöktől nem irtózik, utoljára is gaz­dag ember lesz, még rajtuk az a csoda is betel­­jesedhetik. 2. ) Hat hétig nem pártharcz dühöngött, mint a „Reform embere mondja, hanem ostromállapot volt,a jobboldal herczegett a tisztviselők köpenye­ge alatt verekedett, terrorizált ártatlan embereket befogató re­ndhelyt tudta, hogy gátul szolgál a jobboldal kortenkedéseire, és a baloldal ezt nyu­godtan tűrte, de mindennek van büntetése akkor a mikor!!; 3) Az ellenzék tántor­­latlan elvén kívül nem­­ rendelkezett segéd­eszközökkel mint a „Reform® mondja, de olyan az, mint a nap, mely végre is váat tör magának a felhőn is. A jobboldalnak ott volt minden kinevezett tisztviselő a járás bíró­sága!*, a mesterkélten választott magistrates, a katona, a falusi bírák, jegyzők, a fenyíték alól csalás, lopás miatt szabadulni kivál­ók mind szolgálatára álltak, és végre a megye valóságos ostromállapotban volt. 4. Sem választás előtt, sem alatt senki vere­kedni nem akart, mint a „Reform“ mondja,mert néhány szatornamegyei úr barátságból, csak is a nagyszámú választék kiszolgálására jött, de nem verekedni. Ha verekedni akartunk volna, lenne bátorságunk bevallani, valamint lett volna bátorságunk verekedni is, de azt a jobb párt­­egyenczeihez tartjuk illőnek, nem pedig felvilá­gosult párthoz. 5. A­mi a szavazásnál az elnököt és bizalmi férfiakat illeti, azokról elég annyit mondani, hogy vagy 500 jelen nem volt választó helyett hamisan mások szavaztatak meg felügyeletük alatt, noha arra eset­nkint figyelmeztetve vol­tak, ezért voltak ott oly buzgón. Mikor ezt végrehajtók, többen nem buzgólkodtak. Csodál­ni lehet inkább azt a kitartást, mit az el­lenzék egész pártja tanúsított, melynek elő­ször be kellett várni. ír­ig egész éjjel a jobb­oldal elnöki önkény folytán leszavazott, sőt iáig az­ ellenzék pár száz emberei helyett is hami­san leszzava­ztattak, éss akkor került a baloldalra szavalás, melyből egy ember sem hiányzott, és tűrte a hatalom által rá mért nyomorúságot, mindaddig míg a csalást észre nem vette, ehhez kell számítani, hogy az összeírásnál 425 válasz­tót (baloldali az Ürügyek alatt be nem írtak, 594 jobboldali ellen intézett reclamatiot vizsgálat nél­kül visszautasítottak,mintegy 100 jogos baloldali választót önhatalmúiig kitörültek, a nélkül hogy velök közölték volna, s így magokat nem is iga­zolhatták, sőt a ki igazolta,­azt sem írták vissza; a jegyzőkönyvet ők maguk folyton igazgatták mit a petitióval igazolunk. Ezenkívül a baloldal, minden közrendű­ mozgó embere ok nélkül be volt fogva. — Ez azután választás. Hogy miként őszült meg Egri Károly érde­mekben, arról semmit sem tudunk, hogy életé­ben mindég szegény legény volt, — a Schmer­ling időszakban hivatalért, jegyzőségért folya­modott, de nem kapott, azt tudjuk, azután nagy kérésre hivatalba tettük, hogy élhessen, és mert baloldali embernek mondta magát, míg most azt mondja, hogy jobboldali, mert azzal gondol ér­demeket szerzeni, tömérdek adósságaiból cse­kély fizetése mellett is kitisztult, trénique minden áron családot akar alapítani, és mestersége­sen, az összes értelmiség ellenére viseli hivata­los e czimét, mert valójában két hó óta a várme­gye kenyerén korteskedik a képviselővel, an­nak testvérével, a szolgabíróval, ezért fizetjük őket. Ennél olcsóbb korteseket is tarthatni a jobb oldal, és több hasznára lenne, mert ezek az urak ha ostromállapot nincs, egy szavazatot sem szereznek, és ellentétben vannak a megyének egész független értelmiségével hálából — a­mi előbb utóbb megbünteti maga magát. Tartozom a „Reform® azon állítását megmagyarázni,hogy Egrit mint, alispánt tanácsért hogy keresték meg, — jó szántából senki — de hivatalosan be­rendelte különféle ürügyek alatt egyiket,másikat, és erőszakoskodott a reá ruházott hatalommal, hogy érdemeket szerezhessen. Ne legyen ostrom­­állapot, akkor tessék a közvéleményt meghall­gatni, akkor csináljanak azon érdemes urak sza­vazatot népszerűségük­kel,most pedig a győzelem­ről annyit mondhat minden becsületes ember, hogy vereségnek is beillik. Záradékul meg kell még emlékeznünk Férig Pestáról. Ezt az embert, miután pár jóltevője ke­gyelméből iskoláit bevégezte, és biztosította a me­gyét többszöri esküjével, hogy ő bölcsőjétől fog­va sírjáig ellenzéki — tehát hivatalba tettük, csak aztns is, hogy a szegény gyermek ha iskolá­it végzi, ne legyen kenyér nélkül, — azonban hi­vatalát végkép elhanyagolta, mert hivatal helyett folytonosan a Korcsmát lakó, m­íg végre része­ges, kor hely életmódja különben is alkalmatlan­ná tette minden hivatalra, ehhez járult még páratlan hanyagság. Ki merjük mondani, hogy nincs az a hivatal, bármely csekély legyen is, hogy ő azt betöltse, majd öt évig ingyen szedte a fizetést, több ízben prostituálva volt nyilvánosan , de ő azt „p é n i é r t” zsebre rakta, de mivel leírhatatlan szolgai ter­mészetű ember, tehát ezen ember összeíró elnök­nek neveztetett ki a hatalom emberei által, mert oda állítását máskép nevezni nem lehet, és ha semmi sem sértette volna meg e megye függet­len értelmiségét, ez maga elég sérelem, mert egy oly embert, ki a fenteb­ sorolt hivatalos hanyag­sághoz, még politikai renegát és borhely, pro­stituált ember, a­helyett, hogy blintettették, még szerep bizatik reá, ennél eclatancabb sérelem az értelmiség ellenében nincs, nem lehet a világon,­­ akkor nincs a­z erénynek, jutalma, a bűnnek bünte­tése, és következik az erkölcsi hanyatlás. Többen. Pestváros közgyűlése. július 31 iken. K­a­d­a Mihály alpolgármester meg nyitván az ülést bejelentetett és felolvastatott a m. kir. köz­munka és közlekedésügyi minisztérium leirata, melyben a városnak a halott fuvarozás ügyé­en hozott határozatát visszautasítja és azt a 1972 iki ipartörvény értelmében, a város határozatá­val ellenkező magyarázattal küldi le. A városi közgyűlés május hóban tekintettel arra, hogy az eddigi halott fuvarozókkal kötött szerződés aug. 20 -kán lejár, elhatározta, hogy a halott fu­varozást jövőre maga fogja kezelni és ezt egy vállalkozóra bízza, ki a Jr., lőtt fuvarozást a htató­ság felügyelete alatt és az általa meghatározott árak mellett köteles eszközölni. Az összes mi­nisztériumok az ipartörvény értelmében a halott fuvarozást szabad iparágnak tekintik és utasítot­ták a közgyűlést,hogy az intézkedéseket ez érte­lemben tegye meg. A közgyűlés felszólítja a tanácsot, hogy ez ügyben adjon ,mihamarább véleményes jelen­tést. Egy városi képviselő által beadott azon indít­vány, hogy a Rókus kórház jelenlegi helyéről eltávolittassék, s ez ügyben egy 9—12 tagú bi­zottmány bízassák meg jelentéstétel végett— na­­­pirendre tűzetett. Bója Gergely budapesti tanfelügyelői jelenti, hogy állását e­l­f­o­g­l­a­lj­a és kéri a ha­tóság támogatását. Mathiau Maurice folyamodván a közgyűléshez, hogy neki a pesti csatornák 50 évre kizárólago­san bérbe adassanak, hogy az MH összegyült tárgyából gyanút kési siessen, úgyszintén Rózsa Lajos és érdektársainak hasonló folyamodványa kiadatván a gazdasági bizottságnak, az javaslat­ba hozza, hogy vállalkozók programmjukat mu­tassák be és egymásután (előbb Maurice, két hó múlva Rózsa Lajos) tegyenek kísérletet a guano készítéssel. A tanács a bizottság javaslatát oda módosította, hogy mindkét vállalkozó egyszerre tegye meg a kísérletet. A közgyűlés a tanács javaslatait fogadta el. Ezzel áttér a közgyűls a napirendre és pedig első­sorban Miklóssy Gyula budai színigazgató­nak kérvényét vette tárgyalás alá, az Ist­­ván-téren egy ideiglenes népszínház felállítása iránt. Miklóssy Gyula színigazgató kéri a köz­gyűléstől, engedje meg neki, hogy Festen az István-téren egy ideiglenes népszínházat épít­gessen. A tanács a folyamodó kérvényét min­den tekintetben pártolólag terjeszti a közgyűlés elé.Sz­­­k­ségesnek találja a tanács, ugyanis, hogy­­ - Resten, még mielőtt az állandó népszínház elkészülne, egy ideiglenes népszínház a magyar nyelv érdekében fennálljon és működjék. Ez indokok alapján erkölcsi támogatásban kívánja részesíteni a Miklóssy Gyula tervét, s elvileg megadja az engedélyt; a kiviteli módozatok megállapítása, -­ illetőleg a szerződés megköté­sével a gazdasági bizottmány volna megbízandó. Az előterjesztés elfogadtatott, s Királyi Pál in­dítványa folytán kimondatott­­ is, hogy e tárgy többé a közgyűlés elé ne hozassák, hanem vég­legesen a tanácsnál intéztessék el. A polgári fiú és leány­iskolánál betöltendő ál­lomások ügyében pályázat fog kihirdettetni,­­ a­ utóbbihoz nők is pályázhatnak, sőt előnyben fognak részesülni a férfiak felett. Egyszersmind felszólítandó a közoktatásügyi miniszer, hogy a női praeparand­ákat a fővárosban is léptesse életbe. A józsefvárosi alreáltanodánál üresedésben levő szabadkézi rajz és természetrajz tanári ál­lomások Sajóhelyi Frigyes és Vidéki által töl­töttek be. A szöllőhegy utczában építendő iskolaház költségei 97 ezer írtban szavaztattak meg. A városligetben a Rózsahimb helyére építen­dő nagy korcsma költségei 166 ezer írtban sza­vaztattak meg, mely összeg 54 ezer írttal több az eredetileg felt­ett összegnél. Elintéztetett többrendű nyugdíjazási ügy. A ferenczvárosi iskola igazgatójává Tamásso­­vits, a józsefvárosi nagy stáczió utczai iskola igazgatójává Barcza János neveztetett ki. Széher Mihály indítványt terjesztett a közgyű­lés elé, melyben javasolja , mondja, ki a közgyű­lés, hogy mindazon házakat, melyek a szabá­lyozási vonalon kívül vagy belül esnek, kisajá­títja; ezáltal az illető tulajdonosok kényszerülve lesznek a szabályozási vonalhoz mérten épít­kezni. Az indítvány elfogadtatott. A légszes­ vizsgálói állomásra 600 írt évi fi­zetés mellett Rujeczki Lipót neveztetett ki. R­o­m­­á­n Roman folyamodott, hogy számára azon fizetés utalványoztassék, mely tőle hivata­lától való felfüggesztése óta elvonatott. Az egész fizetés és a mellék­járulék megszavaztatott. A pesti szeretetház felállítása ügyében beadott indítvány tárgyalás alá vétetvén, a közgyűlés e ezérrt egy ingyen telket adományozott a kül­telken és kiküldött egy 20 tagú bizottmányt,­­ hog­y az építésére megkíván­tató költségek be­szerzéséről gondoskodjék. Addigi» míg az ál-­l­landó helyiség felépül, egy bérház fog kibéreln­i térni e czélra. ülés vége 6 órakor. Adakozás. Frey József é­s fia Esztergomból a Gyöngyösön szerencsétlen tű­zver által koldus botra jutottak se­gélyére ‘28 frt 90 kr. küldött. Ez összeghez járultak : Noszvetter Ferencztől 50 kr. Kadlstz Ede 50 kr. Burián Pál 1 frt. F­ey Vilmos 5 frt. Scheiber József 50 kr. Glück Mór 50 kr. Fleck Ferenc­. 50 kr. Kramer András 50 kr. Weisz Antal 1 frt. Grossman 50 kr. Fáj 20 kr. M. 1 ft Waltisch Vilmos 50 kr. Schwartz József, 30 kr. Frisch 20 kr. Kohn 20 kr. Schwartz 20 kr. Weisz 50 kr. Sorger 20 kr. Oblat Leopold 50 kr. Lövy Sándor 1 frt. Popper Früöp 50 kr. Perl­­grurd 40 kr. Oblat Henrik 40 kr. Horn testvérek 1 frt. Oblat Jakab 50 kr. F.kesy és Lentz 1 frt. Lö­wy Jakab 1 frt. Dudás János 20 kr. Dóczy Antal 50 kr. Jaxner Lajos 60 kr. Fehér Jakab 50 kr. Kollár Ist­ván 1 frt. Patankó István 50 kr. Vlantimh Anton 50 kr. Kolli Ferencz 10 kr. Cselka Ká­roly 50 kr. Tóth János 30 kr. Mekkovazky István 20 kr. Jax­­ner Károly 60 kr. Andréka József 50 kr. Sabernák Károly 50 kr. Hauber.tailer János i fzt. Kéczky Fe­rencs 30 kr. Jaxner Ferencz 30 kr. Einttinger Jó­zsef 40 kr. KÜLÖNFÉLÉZ. — A jezsuiták Pozsonyban. Miután a pozsonyi városi reáltanodát ennyi tanúi«'« láto­gatja, hogy annak helyiségei már elégtelenek, a városi hatóság azon tervvel foglalkozott, hogy a János-téren levő jezsuita palotát, mely a reál­tanoda tőszomszédsságába­n van, m­egverzi, illető­leg a jezsuitákkal­­­,mert vételt köt. A városi köz­gyűlés kérdést intézett a jezsuita­ főnökhöz: vál­jon hajlandó-e cserevéte­lre, s mily feltételeket szab? A válasz az vo­lt, hogy a jezsuiták mindig kész örömmel hoznak áldozatot a tanuló ifjúság­nak, de ez egyszer ez lehetetlen, mert elkészülve kell tenniök arra, hogy csekély számuk (hatvan­­nyolc­an vannak) tekintélyes növekedést fog nyerni, minthogy Poroszországból elűzött lesévé reiset szándékoznak vendégszeretőtig befogad­ni, és akkor a jelenlegi reáltanoda igen szűk volna nekik. Pozsony úgy létsik a jezsuiták fő­telepévé fogja magát kinőni. Andrássy pedig ölbe rakott kézzel tudja nézni mindezeket. Mi neki az ország törvénye, ha neki gondot ad, leg­közelebb a verebeket, hogy szerepeltesse egy képletében.­­ A budapesti regatta bizottság figyel­mezteti a csónakegylet­, két, nogy az aug. 1- án tartandó csinakversenye való bejelentés határ­ideje a mai nappal azaz aug. 1-jén esti 7 óra­kor lejár. Az eddig történt bejelentések után a verseny igen érdekesnek ígérkezik, s azért mér jó eleve felhívjuk rá e nemes spotot kedvelő közönség figyelmét. — A Margitsziget ez idő szerint bizonyá­ra­ a legkerküresebb kirándulója Pestnek. Ez az egyetlen hely, a­hol megmenekülhet az ember a portól és tűrhetetlen hőségtől. Hanem isten legyen izgalmas az olyan jámbor ember lelké­nk, a­ki arra gondol, hogy aesthetikai igényein kí­vül még talán azokat az igényeit is kielégíthe­ti, a­nak az embernek azon testrészében tárnálnak, mely Menenius Agrippa szerint minden egyéb élvezetekre fogékonynyá tesz. A gyomorról itt egyátalában nincs gondoskodva. Nem is szól civ­k az alsó vendéglőről, a­hol Kreszus kincse szük­séges, hogy az ember meg vacsorál­hasson,­­ a hól az embernek az ét­i-ital borsos árán kívül a cselédség által összetörött tányért és a pinczér otthon síró hat gyermekét is beszámítják, ha­nem szólunk egyedül a felső vendéglőről, a­hol a sziget rendes lakói, a betegek étkezni szoktak , a­hol azt halljuk, az egészséges ételek és ita­lok kiszolgáltatásába magának a sziget igaz­gatóságának is van beleszólása. Általános a panasz, hogy itt oly rész­enm inni valóval lát­ják el a vendégeket, a­melyektől az ép egészsé­ges ember is rosszul lesz, nem hogy azok a bete­gek üdülését előmozdítanák. Az étlap maga fé­nyesebben van kiállítva bármely elsőrendű szál­loda étlapjánál; van azon 30—40 féle étel felir­­va. De épen azért, mert ily nagyszerűen akar a vendéglős föllépni,kürszínleg s a fogyasztás kivált r­ssz időjáráskor, nem oly nagy, hogy minden nap elfogyhasson az egész készlet,­­­ folyvást a harmad-negyed napos, megromlott maradékot tálalják fel a vendégeknek. Inkább lenne­ az ét­lap kevésbé gazdag, inkább tartanának hat­­nyolczféle ételt, de az lenne fris, egészséges mindig. Ne az étlap, az étel legyen jó. Ajánljuk e felszólamlásunkat az igazgatóság figyelmébe, melynek bizonyára nem állhat érdekében a fürdő és gyógyvíz hatását egészségrontó érdekkel pa­­ralyzáltatni sagy a gyönyörű hely és világhirünek induló fürdő vonzó hatását koczkáztatni. (Békai­déze­tt.) Ú­tt­a­j­t­ó-s­ü­r g­ö n­y-i­r­o­d­a. Az a sok panasz, mely nálunk a „Corr. Bureau“ ellen föl­hangzik, aligha vezet úgy ezéihez, mint a német hírlapíróké, kik a Wolff féle távirati hivatallal sem elégedvén meg, mely pedig a mi hírhedt intézetünkhöz képest valóságos istené­riás, Ber­linben egy külön sajtó sü­rgens­zés, iroda felállí­tását határozták el. Természetesen, hogy ez iro­dának, mint a féle „németegység” teremtmény­nek, részese a bécsi sajtó is, mely egyáltalán ne­m gondol arra, hogy sokkal könnyebben, ön­állóbban és talán reá nézve is nagyobb eredmény­­nyel alakíthatott volna egy ilyen irodát a mo­narchia sajtója, melynek politikai egységét oly nehezen tudták föladni, s melynek társadalmi téren gyakorolható közös ügyeit oly nagy kedvvel föláldozzák a hangzatos német egység birlapirói jelszaváért. — Kirándulást a szabadba rendez­nek jószivü úri nők a magyar gazdasszony egy­let intézetében nevelkedő árvaleánykák részére ma a palotai erdőben. Az egylet a leánykák ár­tatlan örömében kedvet találó emberbarátokat szívesen lát e juliálison.­­ Rendőri hírek. Tegnap délután egy könyvkötősegéd a városligetben, az őrház köze­lében öngyilkossági szándékból pisztolylövéssel magát életveszélyesen meglőtte. Kórházba vittek. Múlt éjjel a nyárutczában egy ismeretlen, ittas­nak látszó embert találtak a földön heverve. Be­vitték a terézvárosi kapitánysághoz, hol reggelre meghalt.­­ A bécspesti vasúti vonat ma es­te másfél órával elkésett, amert is sem a kül­földi, sem a bécsi lapokat nem­ használt, ittuk fel. Az elkérés oka, hir szerint, a mozdony gépé­nek elromlása volt. — A magyar országos központi ta­karékpénztár a „fehér hajó“ telkek leg­­szebbikét — a Deák Ferencz- és a nyitandó u. utc­a sarkán — a pesti építő társulattól meg­vette, és ott ama környéknek is díszére szolgáló pompás négyemeletes épületet szándékszik emel­tetni és helyiségeit is oda áttenni. A vételt igen előnyösnek mondhatni,­­ az emelendő ház, a már épülő­félben levő Haas Fülöp-féle palota, valamint a fővárosi takarékpénztárnak szintén megkezdett szomszédos építkezése nagy mér­tékben fogják emelni városunk díszét. T­a­n­ü­g­y. — Néger iskolák az egyesült ál­lamokban. Ismeretes az amerikai kormány áldozatkészsége » négerek oktatását» nézve; sok­kal fontosabb azonban érméi a nugárosok ha­tása. Peabody egyedül két millió dollárt aján­dékozott e­­zévi , a „Freendmans in J­ean’­s az „Amerikán Freeddman­s Union Comission” czm­­ű egyletek majdnem ezer néger iskolát tartanak fenn. E buzgóságnak köszönhető, hogy ma már teljesen meg van c­áfolva azon régi előítélet, mintha a négerek a műveltségre képtelenek volnának. Már 1867-ben 458 szerecsen tanító a tanítónő volt s ugyanakkor az oxfordi egye­temet Pennsylvaniában 90 néger tanuló látogat­ta. A nagy polgárháború alatt, is gomboskodtak a négerek képzéséről és pedig oly buzgóan, hogy a bábom végeztével 40,000 néger katona tudott írni és olvasni.­­ Egyik legtekintélyesebb fr­an­czi­a tar­­ügyi egylet, a rhociété pour l’instruction élémentaire jus. 14-kén Parisban­ nagy fénynyel tartota meg évi közgyűlését Caillot elnöklete s Jules Simon jelenlétében. Az egylet 1815 óta áll fenn. Jelen közgyűlésén 27 jutalmat osztott ki az elemi oktatás terén érdemeket szerzett iro­dalmi művek között. — A szepesi tanitóegylet ma tartja XII. közgyűlését, a melyen többek között Fábo­ry János, dobsinai gyerm­­ekertes­től egy érte­kezés is van bej­elentve e czim alatt „Mre vi­szonyban állanak a gyermekkertek és feketék egymáshoz?” E gyűlés menetéről szívesen ven­nénk részletesebb tudósítást. — A ge­rillekkertek barátai előtt igen jó hangzású, de fájdalom­­ oly korán elhunyt Na­v­e a u­­­hekla helyébe Nordhausenben Föll­­ner Ágnes lépett, a­kit szinte igen jeles gyer­­m­ekkertésznőként ismerünk. — A tanító pálya kutyakenyér ezira alatt egy közlemény jelent meg lapunk 15- ik számában, a­melyben a sinatelepi tanító

Next