A Hon, 1872. október (10. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-25 / 247. szám
Reggeli utmkm. 247. szám. X. évfolyam. Pest, 1872.Péntek, oct. 25. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint Előfizetési dlj: Pestin küldve, vagy Budapesten hárhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . . . . . • 1 frt 85 kr. 8 hónapra . • • . » • 6 „ 50 a 6 hónapra..............................ui . . Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint . . . . 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. fisertezztési iroda: ferencziek tere 7. szám. A lap szellemi részét illető minden köszmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Késiratok nem adatnak vissza. HIRDETESEK •Mintugy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (f•ránézlek-tere 1. szám) küldendők. Előfizetési felhívás. OKf“ M -dik évi folyamAta. Kletinetfai árak -EpW évre . . . 88 ft — kr Fel évre . . . 11 ft — kr. Negyed évre . ® ft 00 kr. m r Külön eldgsetési lvok«t küldünk lsét. n.Kfisetdesx u poawei utalványokét kérjük kw «élni, saalyek hénsjwtitesttében» írtig csak 6, 10 frtos, feltU pádig tíz krb* kerül. As eiöfi HtAwtt « gHoa kiadó-hivatala“ csim alatt Pest,bfonasiek-tare 7. n. alá küldendők. A DOI tcladd-filvatala. PEST, OCTOBER 24 A kormányképesség Angliában és nálunk i iJMWfrrtár ' A Nálunk öt év óta a jobboldali sajtó, az egész jobboldal és a kormány tagjai kézzel lábbal azt igyekeznek bebizonyítani, hogy az ellenzék kormányképtelen. Hiába mondjuk nekik, hogy mi minden törvényt tisztelünk és minden reformra csakis a maga természetes útján, alkotmányos úton törekszünk, mindez nem ér semmit; ők újra csak azon lovagolnak, hogy az ellenzék kormányképtelen. Nem gondolják meg, hogy ha azon pártra mondják ki ezt az alkotmányos anathemát, amely minden törvény tiszteletben tartásával, alkotmányos uton igyekszik békés, fokozatos reformokra, akkor a törvénytelen, alkotmányellenes és forradalmi törekvéseknek nyújtanak ürügyet és tápot. Hiába! A hatalom birtokáért, aláássák az alkotmányosság alapját. Ha jól vettük ki a jobboldalnak és sajtójának legújabb „feltételeit:“ a mi kormányképességünkhez csak az kell, hogy legyünk teljesen jobboldaliak, mert akkor legalább szükségtelenné és így igazán kormányképtelenekké leszünk. Másképp gondolkoznak az angolok. Ott a kormányképtelenséget soha, senkire ki nem mondták, sün köztársaságot, akár egész tudományos apparátussal bizonyítja be az angol sajtó törekvésének czélszerűtlenségét, de kormányképtelennek nem mondta soha. Butterland „home rule“ — ára — az [anyaországtól való® kormányzási elszakítására törekszik. Verik is — argumentummal. De eszméit szabadon hirdetheti — és kormányképtelennek nez mondok soha. Sőt legújabban még egy érdekesebb és tanulságosabb eset fordult elő. Az angol pártok már készülnek a következendő (habár messzi lévő) választásokra: a politikusok programmbeszédeket mondanak, a hírlapok a pártok teendőit fejtegetik, így a kisebbségben lévő, tehát ellenzéket képező conservatív párt egyik legtekintélyesebb időszaki" "közlönye a „Quarterly Review“ legújabb számában egy nagy feltűnést okozott czikket hozott, melyben lemondván a reményről, hogy többségre juthassanak, a többek közt azt tanácsolja pártjának,hogy addig kormányt ne vállaljon, míg programjának minden pontját feltétlenül nem támogató többséggel már előre nem rendelkezik, ha csak a „tulajdon“ megtámadva nem lesz. Roszólását fejezte ki Wellington, Peel és Derby felett, kik közül az első a katholikus emancipatiót, második a gabnatörvény megsemmisítését, harmadik a választási törvény reformját ellenző, és mégis, midőn a kormányra jutottak, azokat foganatosítik. Azt gondolná az a kormányon levő szabadelvű párt ennek és úgy örül, mint amily erővel akarja a mi jobboldalunk ránk fogni a kormányképtelenséget. De az angolok előtt többet ér az alkotmányosság, mint a kormányzás) A legtekintélyesebb heti közlöny, a „ Saturday ILB.view“ legutóbbi számában élesen kel ki a Quarterly Review“ tanai ellen és felkiált: „Hát örökre kormányon kívül akarnak a comservativek maradni? Az a theoria, mely egy conservativ kormány lételét a tulajdont veszélyeztető ismeretlen népcsoportról tételezi fel, azon politikának reductio ad absurdumja, mely a conservativokat teljes tétlen várakozásban akarja tartani, mint egy erősség őrségét, hogy ne vegyenek semmi részt a komoly politikai gondolkodásban és tartsák távol magukat a politikai cselekvény folyamától.“ Megdicséri a „Saturday R.“ Wellingtont, Peelt és Derbit tettükért és ezt mondja: „Nem is lehet belátni, hogy mikép lenne a politikai életnek valami érdeke vagy ize, ha a conservativok követnék a „Quarterly Review“ tanácsát.“ Tanulságos czikkét a „Saturday Review“ e sorokkal végzi: „Egy párt, ha nincs is tényleges többsége, igazolva lehet, hogy kormányt vállal, feltéve, hogy őszintén akarja ezt: ha t. i. feltehető, hogy tehet valamit a nemzet javára, amelynek létesítésében való hit valószínűleg megszilárdítja állását. Valóban óhajtanunk kell, hogy a conservativok adjanak valami jelt arra nézve, hogy tőlük valami iyent lehet remélni akkor, midőn a szabadelvű többség árnyékká változik.“ Íme így beszél egy alkotmányos többség az ellenzékhez! Ahelyett, hogy hirdetné kormányképtelenségét, ahelyett, hogy örülne annak, hogy az tétlenségre akarja magát kárhoztatni egy időre, ahelyett, hogy utasítná azt arra az időre, midőn egész programmjával előálltna , unszolja azt az alkotmányos küzdelemre, felszólítja, hogy vállaljon kormányt, ha csak egy kérdésben is tehet valamit a nemzetért , szóval buzdítja , bátorítja azt a kormány képességre. Felkérünk bárkit olvasott e valaha angol lapban vagy hallott-e angoltól olyas valamit, amit tőlünk a jobboldal kiván : t. i., hogy hagyjuk el elveinket és fogadjuk el az övét? Bizonyára ilyent senki sehol sem fog találni — ez csak nálunk találtatott fel az alkotmányosság rovására, a hatalom birtoklásának örökösítésére. Nálunk a kormányképesség feltétele: az ellenzék programmjának elhagyása, melyet teljes győzelemre jutása esetén sem valósíthatna — a jobboldali tanok szerint. Angliában maga a kormánypárt unszolja az ellenzéket, hogy legyen résen és ha csak egy kérdésben is többségre juthat — vállaljon kormányt! Nagy különbség ez, mely alkotmányosságunkra szomorú árnyat vet: vajha tanulna Angliától a jobboldal és felejtené el eddigi theóriáit. Lehet, hogy ez nem használna egynéhány embernek , de annál többet az alkotmányosságnak és az országnak. Talán ez a két kincsünk is megérdemel egy kis gondolkozást a jobboldaltól, hogy a 2. rovat 4. tétele alatt a pesti kereskedelmi akadémiára kívánt 10,000 főt szintén megszavaztatván, a vallás és közoktatási miniszérium költségvetésébe áttétetni határoztatok. Felvétetett továbbá a kereskedelmi ösztöndíjakra tett Stein Nathan-féle alapítvány kamat jövedelme 170 frttal. A gazdaság különböző ágainak emelése czim alatt 126,100 ft (72ben volt 112,400 frt). A 2. rovat újtétele a három szászföldi földmives iskola számára előirányzott 3000 ft 1800 ftra szállíttatott le. A k. i. k. 1. m. n. tételekre a gazdaság különböző ágaiban működő vándor tanítók részére előirányzott 9800 ft helyett, e tételekre összefoglalva 5000 ft szavaztatott meg. A bizottságnak nincs észrevétele az ellen, hogy a vándor tanítók intézménye nálunk is meghonosítassék, miután azonban azt hiszi,ogy ennek csak úgy van czélja ha a minister alkalmas egyéneket talál a tanítási teendők végzésére, nem tartja czélszerűnek, hogy így külön szakmák szerint megnevezve jelöltessék ki az összeg; helyesebbnek tartja,hogy e tételek „vándortanítási czélokra“ átalányképen vonassanak összese czélra 5000 irtot bocsát a miniszter rendelkezésére, úgy hogy a viszonyok szerint alkalmazhassa az alkalmas egyéneket. Az át tételre szakképzés előmozdítása czéljából 6 tanárjelölt külföldön képeztetésére 6000 frt. A bizottság 4.800 írtra szállította le s hogy a minister keze megkötve ne legyen, e tételnek „tanárjelöltek“ czimet adott. 6. rovat pomologiai muzeum segélyezésére előirányzott 2000 ft 1000 frtra szállíttatott le. 10. rovat a földmivelés érdekében teendő hivatalos utazásokra előirányzott 3000 ft, a múlt évi összegre 2000 ftra szállíttatott le. A többi tétel mind megszavaztatott. Gazdasági tanintézetek czim alatt 233.520 frt van előirányozva (70-ben volt 193.085 frt.) 1. rovat Keszthelyi országos gazdasági tanintézet 39.050 frt az előirányzat (72-ben 35 730 frt.) A bizottság motiválva látván az emelést az előirányzatot megszavazta. 2. rovat Debreczeni országos gazdasági tanintézet 50.400 frt (72-ben 43.450 frt.) E rovat 7. tétele elméleti és gyakorlati oktatásra 4150 leszállittatott 3200 ftra mint a múlt évben. 9. felszerelési és elhasználási költségre 5400 frt, leszállittatott a múlt évi összegre 4080 ftra. 12. ügyviteli költségek 5820 frt a múlt évi 5610 frtra szállhatott le. 13. élelmezési költség 8060 ft leszállittatott 7280 ftra mint tavaly. 14. cselédség és kisegítő szolgák 4934 ft, leszállittatott 2248 ftra. A többi változatlanul megszavaztatott. Magyaróvári gazdasági tanintézet 59,350 ft (72-re 51,665 ft). A 6. rovat elméleti és gyakorlati oktatás 4280 forint, a múlt évire 3,300 forintra szállíttatott le. 8. rovat, felszerelés és elhasználás gazdaság és kertészet körében a kísérleti téren 8,370 ft (72 ben 5,350 ft) töröltetett azon megjegyzéssel, hogy azon kísérleti hitelből fedeztessék, melyből eddig fedeztetett. 10. ügyviteli költség 13.145 forint (72-ben 10,310 ft) 12000, ftra szállíttatott le. A többi megadatott. A bizottság e czím tárgyalása előtt átalában figyelmezteté a minisztert a képviselőháznak múlt évben hozott azon határozatára, mely, szerint a tanintézetek a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe vonandók, mire a kereskedelmi miniszer kijelenté, hogy a tárgyalások az iránt folyamatban vannak, tudomásul vétetett. Ezen kívül azon nézetét fejezi ki a bizottság, hogy valamint általában a közoktatás ügyének, úgy a szakoktatás ügyének is tervszerű megállapodás nyomán kell haladnia. Felhívja ennélfogva a minisztert, hogy szakértők közbejöttével javaslatot készítsen és terjesszen a ház elé, mely tekintettel legyen a szakoktatás terjedelmére, természetére irányára és az illető intézetek elhelyezésére. Holnap délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását a bizottság. A magyar delegáció ma esti Illésében, a jegyzőkönyv hitelesítése után, a zárszámadás 18-ik czime, a határőrvidéket illető tétel elintézése , az 1871-diki zártétel elintézéséig függőben hagyatott. Az 1873-iki költségvetés második olvasásban vita nélkül elfogadtatott. Holnap 5 órakor ismét lesz ülés. — Az osztrák delegátió mai déli ülésében az 1873-diki költségvetés s az 1872-diki póthitelről szóló törvény második olvasásában elfogadtatott. Délután két ülés is volt: 5 órakor és fél 7-kor. Az előbbi ülésben elfogadtatott a költségvetés harmadik fölolvasásában. Az esti ülésben Brestel jelentette, hogy a határőrvidéki tételt a hetes bizottság függőben hagyatni indítványozza. Elfogadtatott s köszönet szavaztatván az elnöknek és az akadémiának, az ülés föloszlott s ezzel az osztr. del. befejezne működését. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság ma d. e. II órakor tartott ülésében a kereskedelmi ministérium költségvetésének tárgyalását kezdé meg. A ministeriumot maga a minister képviselte. Rendes szükségletre előír, van 7.038,751 frt. (72-ben volt 10.178,204 frt.) Rendkívüli szükséglet 1.692,510 frt. (72-ben volt 1.719,134 frt.) Fedezet 8.765,974 frt (72 ben volt 8.692,983 forint.) Központi igazgatás czim alatt előirányozva van 163,380 frt (72-ben ugyanannyi volt) változatlanul megszavaztatott. Ipari kereskedelmi és külkereskedelmi czélokra 39,400 frt van előirányozva (72-ben volt 41,400 frt.) Az 1. rovat 1. tétele: „iparosok oktatásának előmozdítására“ 10,000 frt (72-ben 6000 frt) megszavaztatott, valamint megszavaztatott a rendes szükségleti előirányzat. Megjegyzendő, Vegyes apróságok. Palaczky,a csehek öreg vezére,ez a modern kiadású Ziska, ugyanaz, ki egykor azt irta, hogy a magyarok, beékelvén magukat Európa közepébe, meg tudták akadályozni, hogy itt egy hatalmas szláv birodalom alakuljon újra hallatja szavát. Egy szenvedélyes levelet intézett világgá, melyben ellenkezőleg előbbi nézetével, hol nemzetünknek oly óriási erőt tulajdonított, melylyel meg bírtukváltoztatni a világtörténet folyását, most elénekeli felettünk a circumdederumot s igy szól: „Jót állok érte, hogy Magyarország fennálása második évezredének elején már nem hagy maga után utódokat, kik emlékét megünnepelnék, vagy megünnepelni akarnák.“ Jól tudja a szegény öreg, hogy Magyarország fennállásának második évezrede őt már nem találja életben, hogy rólunk való megváltozott véleményét mégegyszer vissza kelljen változtatnia. Ettől tehát nem félhet. De nekünk azért jó lesz gondolkoznunk kissé a halálmadár jóslata felett, mert ha egy modern civilizált állam fennállásának nálunk hiányzó életfeltételeit nem igyekszünk megszerezni minél előbb, bizony a „Magyarok Istene“ egymaga nem tart fönn bennünket.* A pénzügyi főtörvényszékkel próbált experimentum tehát fiascót csinált, s a pénzügyi bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a fentartására szánt 26 ezer néhány száz irtót, fináncztörvényszékestül mindenestül törülni kell. Bizonyára ebben a meggyőződésben lesz a tisztelt ház is. Olt sátoraljaújhelyi megdöngettetése a finánczfőtörvényszék elnökének, ki hitte volna, hogy ilyen messzire nyúlnak utófájdalmaid! — Ellesett párbeszéd. — Vájjon hogyan történhetett, hogy a magyar delegátió üléseiben, ha szavazásra került a dolog, soha se volt absolut majoritás, harminczegy szavazat? — Bizonyosan úgy lesz a dolog, hogy a delegátus uraknak egy része akkor épen huszonegyezett.* Az Alabama-kérdésben fungált genfi bíróság tagjai, miután a viszályt szerencsésen kiegyengették, most kapják meg hivatalos szolgálataik jutalmát. Mint Bernből írják, Stampfli 150.000 frankot kap, a bírák mindegyike pedig 1000 frank napi díjat, minden néven nevezhető költségeik megtérítésén kívül. Ha Besze János ebben a bíróságban fungálhatott volna,mit bánna most,ha a finansz főtörvényszéket százszor eltörölnék is. Törs Kálmán: Közoktatásunk reformja. A nemzet jobbjainak figyele közoktatásunk felé fordult, kezdi az értelmiség nagy többsége annak igazságát belátni, mit. Eötvösünk mondott, hogy „ a hely, melyet jövőben Európa nemzet családjában elfoglalunk, a culturál emelkedés azon fokától függ, melyre eljutni képesek leszünk.“ A törvényhozás még eddig alig tagadott meg valamit a nemzet közművelődési czéljaitól, sőt többször emelte a miniszter tételeit; igen jeles tagjai a parlamentnek, kik pénzügyi hanyatlásunk fölötti mélyen hazafias aggályukat más tételeknél legyőzni nem tudták, a közoktatási budget tételei előtt meghajoltak és bizonyára meg fognak hajolni jövőre is. A törvényhozáson tehát semmi sem múlik, hogy Magyarország közművelődése egyszerre oly tömeges lendületet vegyen,mely azon nagyfontosságú történeti momentumnak, midőn egy nagyrészt nem önhibája miatt elmaradott nemzet közmivelődési ügyeit végre teljhatalommal kezébe vette, megfeleljen. Sajtónkat, mint a közvélemény vezetőjét és őrét serj,lehet e tekintetben hanyagsággal vádolni. Folyton szemmel kiséri, sőt részben vezeti az közoktatási és művelődési kérdéseinket, sőt közelebbi időkben a lapok példájára még a nagy politikai napi sajtó is rendes rovatot nyitott a tanügy figyelemmel kisérésére. Minisztereinket sem lehet a jóakarat hiányával vádolni. Egy fenkölt szellemű mély érzésű férfi vette kezébe legelébb közmivelődésünk ügyét, kinek lánglelkében a nemzet szebb jövőjének magasztos képe festekezett; ez európai nevű költő és állambölcsész kiebőltével laz.. ügy alantabb járó, de szintén jóakaratu és szorgalmas miniszter kezeibe került, mig ma oly férfijira szállott, ha második elődje magas szellemét nem is, de tágabb látkörű világnézetét, magasztos terveit, lelkesedését örökölte... „erély és kivitelben pedig — úgy látszik — mindkét felpet fölül fogja múlni. Mi hiányzott és hiányzik tehát mindeddig, hogy kormányunk föladatának és a törvénynek, különösen népoktatásunkat illetőleg eleget nem tudott tenni? Szerény nézetünk szerint két körülmény volt az,mely mind közoktatási törvényünket, mind minisztereink jóakaratát nagy részben meddővé tette. Egyik , hogy nem volt elegendő erkölcsi kancoraága,s mely a több oldalról megindult felekezeti szellem és ultramontan áramlat ellen a törvénynek érvényt szerezni tudjon. Másik, hogy sem a törvény, sem a kormány nem nyújtott a köteleztteség kényszerei mellé módot is, mely által a törvény életbe léphessen. Az első ok azt szülte, hogy a kormány néha meg sem kísértette a küzdelmet a felekezeti balítéletekkel, sőt többször meg is hajolt az előtt, mint azt egy e lapokban közlött vasmegyei esetnél látjuk, hol a községi iskolát felekezetivé visszaerőszakolt plébános ügyét, a püspökséghez (!) tette át nyomozás végett. Az erkölcsi bátorság eme hiánya, mely Paulernél nem egyszer csaknem az alárendeltség színezetét ölte föl — okozta, hogy az ultramontanismus egyre nagyobb vérszemet kapva, a közelebbi időkben folyton izmosodik s a harczot lehet még a parlamentbe behozni is megkísérlendi. S pedig épen a közoktatási téren lett volna a küzdelem egyedül áldásos. Mert mi lett volna szebb és jobb, miután a felekezeti szellem kényszeretetett volna az állammal nemes vetélyre szállani a jó népiskolák fölállításában?Mi megvalljuk, épen ebben kerestük és találtuk a közoktatási törvény szándéklatait és legkisebb veszélyt sem láttunk volna abban, hogy a jó községi iskolák mellett jó felekezeti iskolák állíttassanak fel kedvezően díjazott tanítókkal. Tehetős főpapok — mint egy pár tettes, buzgó patrónusok és községek felekezeti buzgóságtól ösztönöztetve megnyitották volna erszényeiket, a legszentebb ügy részére, és a végeredmény: népünk szellemi emelkedése, az ország szellemi és anyagi fölvirágozása lesz való, az állam nagyobb terheltetése nélkül. Emlékezzünk csak a Bach-Thun féle szakra, hol ez erélyt rész akarat vezette s az a nemzetet mégis áldásos tevékenységre ösztönző. Vannak felsőbb tanintézeteink, melyeknek tőkéit az akkori kényszer megkétszerezte. De már most vegyük azt az esetet, hogyha a felekezeti áramlat be nem következik. Mi történt volna akkoriNézetünk, sőt, elvitathatlan meggyőződésünk szerint az, hogy -a.-Ui.r.-Viégy elégtelensége és a kormány képtelensége bebizonyult volna. Mert ha például ma Magyarország öszszes felekezetei, illetőleg községei azt mondják: jó, mi lemondunk felekezeti iskoláinkról; megfizetjük az 57 l»kos adópótlékot,tessék részünkre azokat a jó községi iskolákat beállítani. Mit tett volna a kormány ? Volt-e hatalmában annyi eszköz, hogy a törvényt annyi ezer meg ezer községben végrehajtsa. Van-e kezében oly összeg, melylyel csak a teljesen hiányzó iskolákat fölépíthesse ? A felelet egyszerű: nincs. Itt tehát részint a törvényben, részint a közigazgatásban volt a hiba. Ám abban, hogy a kivitelre elég módot nem nyújtottem ebben, hogy nem keresett. Mi itt nem látunk más kifelé, illetőleg előre vezető, utat, mint azt, hogy a törvényhozás adjon fölhatalmazást a miniszternek, hogy fe- fekezeteknek úgy, mint köz-,ségeknek kölcsönt közvetíthessen közmivelődési"*7?!8 éd’fár' ikrju*. Teheti pedig ezt a kormány akár egy népoktatási bank fölállítása, akár külföldről eszközlendő kölcsön által. Mert sem egy hazai, sem egy külföldi bank nem veszélyeztet semmit az által, ha a felekezetek vagy községek kölcsönös biztosítékára 20 — 30 évi törlesztésre a kellő mennyiséget előlegezi. Ez előleg nehezen fogja fölülmúlni az 5%-os terhet, de az iskolák azonnal fölépülhetnek ; a „nincs pénz“ nem lehet kifogás ; az állam helyett azok terheltetnek elviselhető teherrel, kik e befektetésnek legközvetlenebb hasznát veszik. Így és csak is így tartjuk lehetségesnek a közoktatási törvény végrehajtását, a kisdedóvás általános elterjesztését, polgári és reáliskolák fölállítását s mindezek nyomán a közérdekeltség föntartá-sa mellett — mert az sem jó, ha a nép az ilyesmihez egészen ingyen jut — közmivelődésünknek tömeges és gyors emelkedését. Ajánljuk ezt az illetők figyelmébe. P. Szathmáry Károly: A közoktatásügyi minister jelentése a közoktatás 1870. és 1871.évi állapotáról. I. (Gy. A.) Egy nagy fontosságú mű jelent meg és küldetett ma be hozzánk: Pauler miniszter évi jelentése. És mü az érdekes történeti bevezetésen kivül külön szakaszokban szól a népiskolákról, középtanodákról, felső tanintézetekről és végül a közművelődési ügyekről A terjedelmes és mindenütt bő történelmi adatokkal ellátott műhöz két érdekes táblázat is van csatolva, amelyek közül az egyik az 1871. évi tankötelesek iskolábajáró százalékát tünteti fel, a másik a Magyarországban jelenleg fennálló különféle közép tanodák, tanító-és tanítónő képezdékről ad egy könnyen áttekinthető képet.