A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)
1872-11-21 / 269. szám
constál az ősiség eltörléséből a magán és közjogi rendszerünk közötti kapcsolatosság megszűnése, és az, hogy a határozatlanság a választásoknál eltérő értelmezéseknek szolgált alapul. Léteznek ugyan politikusok, kik a helyhatósági jogürügy alatt vitatják a törvényhozásnak mondott jog hatáskörét. Ámde e politikai dogma a helyhatósági jognak téves fölfogásából, hamis értelmezéséből magyarázható meg. A helyhatósági jog ugyanis a társadalomban jogképességgel fölruházott egyes egyének társadalmi közrehatás, közreműködés és cselekvési jogkörének egy jogszemélyben, a törvényhatóságban öszpontosításából kifolyó önigazgatási jog. Tehát egy jogszemélynek az alkotmány keretén belül engedett, meghatározott társadalmi jog hatásköre. Már miután a jogegyenlőségi elv érdekli a társadalmi egyetemet magát, és az elvből folynak oly jogok, melyek döntő befolyással bírnak az állami életre, önként következik, hogy az egyéni jogrendszer, a jogegyenlőségi társadalmi jogalap, az állam által szabatosítandó a társadalom egyetemes akaratához képest, ez akarat orgánuma, a parlament és az államfőakarat jelképesítője a korona — a törvényhozás factorai részéről, kölcsönös megegyezések szerint. Csakis a körül foroghat tehát a kérdés: miként valósítsa meg a törvényhozás a jogegyenlőségi elvreformot. A kérdés helyes megoldására vonatkozólag megkülönböztetjük a törvényhozás irányműködését a) a társadalmi úgynevezett politikai, b) a vallási és c) a nemzetiségi jogok tekintetében. A magánjogok is az irányműködés körébe esnek, de miután azok a polgári jogreform keretéhez tartoznak, itten mellőzzük, s a polgári jogreformra vonatkozó észrevételeinknek tartjuk fen azokat. Elemzésünk tárgyává teszszük legelőbben a politikai jogokat. A politikai jog megszabásánál, a magán jogképesség el nem fogadható hasisul. A jogi nézpontból nem, mert minden jog viszonyos, miután foglal magában egy megfelelő kötelmet is. Minthogy pedig a magán jogviszonyokból az előny, a hátrány egyesekre, legfennebb családokra háramlik — a politikai jogkötelem azonban legcsekélyebb részletében érinti a társadalmat, összeges következményeiben pedig kihat az állami életre, — a politikai jogszabatosításnál mindenekelőtt követelnünk kell az alanyiságot, ami a magánjogképességnél nem irányadó, a fenti indokból, s mert az képviseletileg helyettesíthető. E vezérelvből kiindulva politikai jogképesek nem lehetnek, akik nem bírnak az önrendelkezési képességgel és az önállósággal, mert ezek képezik az alanyiság kritériumát; b) a jogszemélyek, mivel ezek jogképesek egységét képviselik, nevükben tehát külön politikai jogot annál kevésbé gyakorolhatnak, minél kétségtelenebb a jogficttok absurditása az élettapasztalatból, mely tanúsítja, hogy a jogszemélyek nem egy esetben az általuk egységileg képviselt jogképesek politikai nézetétől eltérőleg járnak el. S nem lehetnek politikai jogképesek: c) azok, kik nem járulnak az állami életbentartáshoz, mert a kötelem teljesítésében gyökerezik a jogengedély. Az elősorolt megszorításokon kívül nem ismerünk további társadalmi jogkorlátot. Azonban, miután minden jog különbözik a benne rejlő hatás, kötelem körelemei szerint, osztályozzuk a társadalmi jogokat: a) negatív politikai; b) pozitív politikai és c) actív politikai, a nemleges, igenleges és cselekvő társadalmi jogokra. Miből kifolyólag helytelenítjük a társadalmi működés fokozatosságának meg nem felelő kettős felosztást, annál inkább, minél kevésbbé lehet megtagadni, hogy a korkülönbség, mire a felosztás alapítva, önmagában meg nem adja, ki nem tünteti a jogföltételeket. A társadalom szerves működése ugyanis, a társadalmi egyetem közrehatásával veszi kezdetét. Az egyetemes közrehatás tehát a jogalap, melyből az első osztályba eső negatív politikai jog képződik, miután abban fekszik maga a kötelem is. E jog minélfogva a társadalom denegálhatja az absolutisticus, az osztályuralmi kormányzatot egyaránt, a társadalmi közrehatás joga, s kiterjesztendő mindazokra, kik az alanyiság mondott kritériumain felül értelmükkel vagy adóval járulnak az állami életfentartáshoz. Mert a társadalom kulturhaladásával önexistentiájáért küzd, az adófizetés pedig a közteherviselés igazolványa. Minthogy pedig az értelem már az írni és olvasni tudásban jelentkezik és a politikai jogengedélylyel az fokozódnék, minthogy továbbá az adófizetés aránylagos kötelemteljesítés az adott joggal szemben,el kell fogadnunk mindkettőt társadalmi jog engedélyezési alapul, annál inkább, minél jobban megkívánjuk a más két társadalmi jogra nézt a fensőbb alanyiságot, a több társadalmi érdek egybefolyását. A negatív politikai jogáltalánosság képezné tehát az általános kultúrhaladás és a közteherhordozás aequivalentiáját. De tekintve, hogy a modern törvények a korteljességre nézt megkövetelik a 24. év betöltését, és másfelől tekintve, hogy a politikai jogokra több érettség, élettapasztalat szükséges mint a magánjogoknál — pedig ezekre nétt is a 24-ik évkor az általánosan elfogadott kezdetvételi föltétel — ez évkort a korengedély mellőzésével fogadjuk el föltét gyanánt. Ami a pozitív politikai jogot illeti: Miután a társadalmi igazgatási jog alkotmányszerűleg a társadalom ellenőrzési jogosultságáról van előfeltételezve, miután továbbá a társadalmi szerves működés a részvételi jogosultságban nyer kifejezést, a társadalmi közreműködési jog képezi a másodosztályba sorolt politikai pozitív jogot. E jog hatáskörébe tartozván a társadalom szerves működése, irányhelyességének ellenőrzése — a társadalmi közrehatási jogot effectuálja. Következőleg, miután magasb alanyiságot, több társadalmi érdekegységet igényel — jogi alapja az értelmiség fennsőbb fokában, és a vagyoni helyzetben: a föld és iparbirtokban keresendő. S mivel az 1847/I V. tcz. 2. §. tekintettel van mindkettőre, az abban megszabott értelmi és vagyoni census fentartandó tovább is, a vagyoni census-becsérték az adótőkésitéséből — 100 és illetőleg 16% szerint lévén megállapítandó. Itten, a kijelentéssel tartozunk, hogy miután általánossá tettük a negatív politikai jogokat a személyi jogképesség és a fenn elősorolt föltételek mellett — s így fölruháztuk a társadalom egyetemét a közrehatási jogosultsággal, a pozitív politikai jogélvezetben, nem tartjuk a tényleges fegyverszolgálatra kötelezetteket részesíthetőnek, mindaddig, míg védrendszerünk nem a polgárőrségi eszméből kifejtve és nem az alapon, a valódi honvédelem alapján nem leend berendezve. Nem tartjuk pedig azért, mert mígnem a fegyverszolgálatban épen a társadalmi közreműködés nyilvánul, melyért az állam a védtörvényben megszabott jogokat engedélyezi — addig a szolgálat nem engedi meg a tevékenység lehetőségét, mire a politicai positiv jognál van szükség. Ami most már az activ politicai jogot illeti. Minthogy a társadalom cselekvősége az igazgatásban nyilvánul, melyet a társadalmi közreműködés csupán elősegít, az igazgatási jog az actív politikai jog. E harmadik és legfőbb joggyakorlás helyessége az értelmiségben keresendő, miután az a társadalom végcélja, hogy az értelmi fölényt diadalra emelve, önigazgatását a kulturállamok kormányzati módozataihoz idomítsa, és lassankénti győzelemmel megszüntesse a vagyonhoz kapcsolt jogelőnyöket. Tekintettel arra, hogy jelenben meg van adva a jogi lehetőség magában a parlamentben is az értelmi census leírása nélkül résztvehetni. Tekintettel arra is, hogy a vagyon amúgy is megadja, az állam elősegíti a lehetőséget a census megszerzésére, de másfelől megfontolva, hogy egyedül népünk józan eszének köszönhető, ha eddig volt tekintettel az értelmiségre, de a társadalmi áramlat — minőtől a történet óva int — megszülheti a merő ellentétet. Az activ politikai jogképesség elengedhetlen feltételének tartjuk az értelmi censust és annak részletek megszabását a törvényhozás feladatának tekintjük. Ha a törvényhozás szétválasztja a negatív, a positiv és az activ politikai jogokat egymástól . senki sem fog panaszolhatni, hogy bár teljesíti az államfentartási kötelmet, mégsem bír társadalmi közrehatás jogosultságával sem. Arról sem lehetene panaszolni, hogy az ellenőrzési jogon alapuló társadalmi közreműködési jogosultság, a municipalia , önkormányzati jogkör, meg van csonkítva. És elnémuland az aktív igazgatás rendszerünk helyességében, nem alap nélküli kétkedés. A politikai jogmegszabás szükségéből elsősorban a parlamenti reformszükség következvén, e reformról következő czikkeinkben. Váradi György: Hát az, mely tudnivágyómat leginkább ingerli, a felügyelő tiszt a legnagyobb készséggel s egyúttal a legértelmesebb technikai előadással vezetett be az újabb robbanó lövegek technikai titkaiba. Azt ne várja tőlem senki, hogy már most én majd ezeket a műszaki tapasztalatokat egész részleteikben világ elé fogom bocsátani. „Nem áruló családom !“ énekli don Silva. Hanem egyet mégis megmondhatok. Azt, hogy a most készülő lövegek nem olyan golyók, mint az eddigi vergolyók voltak, amiknek csak az volt a feladatuk, hogy egyszer valahol szétpukkanjanak, a széttört darabjaikat előre-hátra, alá is fel is eldobálják, s ha valakit véletlenül egy olyan darab nyakon talált, az hadd sírjon! Most nem golyó az, amit az ágyúból kilőnek, hanem egy másik ágyú, ami ott sül el, hova küldve van. Minden vasgolyó egy valódi pokolgép, a beható tanulmány tárgya, aminek sikere pontosan ki van számítva. A hajópánczélok ellen alkalmazandó lövegek nincsenek semmi gyutaccsal ellátva, hanem a helyett kivid aczélból, belül vasból vannak készítve ; a lőpon tölteléket a puszta dörzsölés hévhatása robbantja el, abban a perezben, amelyben az aczéllöveg a pánczélon rotatioba hozott lökésével átfúródik. A nyílt csatában alkalmazandó lövegeknek azután többféle neme van. Ezek átmetszeteikben látva egészen felfoghatóvá teszik a szándékolt rombolást. A síklövésre használt vetlöveg alakja olyan mint a boros cilinderé. Benne látszanak az apróbb puskagolyók kén közé öntve. Ez a cilinder nem reped szét, hanem a golyók tovább szórására van berendezve. A hegyes végén van a gyújtó gép. Ez alakjára hasonlít a zsebórához. Még gépezete is oly finom, mint egy zsebóráé, oldalán egy milliméter, melynek tetszés szerinti fordításával egy harmad percznyi pontossággal lehet a gyújtót úgy igazítani, hogy az például egy 1500 lépésnyi távolban álló ellenséges tömeg előtt süljön el, s onnan lője ki a magával hozott golyócsoportot újabb 200 lépésnyi horderővel; s hogy a megtámadottakra nézve még csak egy foknyi se vesszen kárba az alkalmazott vetanyagból, egy hátul alkalmazott gépezet az egész szétrobbanó gáztömeget mind a löveg szájában összpontosítja. Egy másik vetlöveg gyújtója egészen a vegytan elvei szerint van alkotva, s abban a perezben robbantja szét a löveget, amikor az valami szilárd testhez ér, legyen az bár csak egy emberi csont. Ismét egy másik löveg a vetágyukhoz való, és ennél a mechanica és a chemia működik össze a szétrobbanáshoz. Egy közbedugott szeg, egy lengő golyócska, mely a belső gyutacsot az elrobbantó tűhegytől elválasztja, gátul szolgál mindaddig, míg a golyó ki nincs lőve. Akkor a centrifugai erő eltávolítja a közbeeső akadályt a gyutacs és a szeg között. Ámde amíg a golyó felfelé száll, az önsúly elmélete szerint a gyutacs nem eshetik rá a tűre, hanem abban a perezben, amidőn a golyó a parabola végén lefelé rohan, a gyutacs ráhull a szegre, a kanóca meggyullad, és a löveg pontosan ott pukkan széjjel az ellenséges Csapat feje fölött, hogy az egész tartalmát arra üríti ki. Ezen lövegek ellen nem segít többé a szurony hatalma! Szakértő magyarázóm olyan szíves volt, hogy gyakorlati felvilágosítás fejében egy löveggyújtó felrobbantásával is illusztrálta az előadott thesi- Beket. (csak legalább egy paraplé lett volna velem, hogy védelmül fen tarthattam volna!) A puszta kézzel a lágyfa padlóhoz csapott löveggyújtó abban a perezben szétdurrant. Csalhatatlanabb az, mint a Vatikán villámai. Még azután megismerkedtem azokkal az extragolyókkal, amik saját hozzájuk alkalmazott puskák számára készültek, abból a czélból, hogy válogatott lövészek azokkal nagy távolból az ellenség mérnökeit, tüzéreit, táborkarát biztosan ledurrogassák. Ez is egészen új találmány, és a jövő hadjáratoknak van fentartva. E golyók minden pánczélt keresztül törnek. A bécsi arzenált azzal a gondolattal hagytam el, hogy ilyenre nekünk is szükségünk volna — minél előbb, — és aztán — hogy bár jönne el az a korszak, amidőn senkinek sem lesz szüksége ilyenre — előbb-utóbb. Jókai Mór: Pest városa közgyűlése. Nov. 20. A közgyűlés Gyöngyössy Alajos főpolgármester által 4 órakor megnyittatván, a napirend előtt a kolerabizottság kérvénye tárgyaltatott, melyben azt kéri, hogy az óvintézkedésekre eddig költött 6 ezer frton fölül, újólag 10,000 frt szavaztassék meg. A közgyűlés, jóllehet Vécsey nagyon túlságosnak találja a bizottság óvintézkedéseit, mégis megszavazta a 10,000 frtot. Fromm Pál orvos bejelenti, hogy a Lipótvárosban a lakások nagyon túltömöttek, s ez a közegészség veszélyeztetésével jár. Ez ügy már a kolerabizottság előtt is tárgyaltatott, s pártolták azon indítványt, hogy valamely téves helyen fabarakkok építtessenek, hová a túltömötten lakó munkások megfelelő árért elhelyeztessenek. Lohr építész késznek nyilatkozott a barakkokat felépíteni, ha telket kap e czélra. Az ügy áttétetett a középítési bizottsághoz, hogy mielőbb adjon véleményt ez iránt. Balassa, Haris és Várady Károly közgyűlés által kiküldettek , hogy december hótól kezdve az esküdtszéki sajtóügyi tárgyalásoknál esküdti tisztre köteles polgárok kisorsolását eszközöljék. Weisz Bernét indítványára felkérik magán után a városnak országos képviselőit, hogy a felső Duna rakparti entrepotik és dockok építési ügyét sürgessék. Elhatározták továbbá, hogy ez ügyben a ministériumhoz is felírnak sürgetőleg. Az országgyűlésnél ez ügyet kérvényileg fogják szorgalmazni, s a kérvény átadására felkérik Deák Ferenct, pest városi országos képviselőt. Weisz Bernét felemlíti, hogy már több ízben tett indítványt az iránt, hogy az utczai koldulás megszüntettetsék; a közgyűlés ki is mondta, hogy azt megszünteti, de a tapasztalat azt mutatja, hogy azt még mindig űzik a járókelők nyugtalanítására. Kérdi tehát a főkapitányt, létetett-e intézkedés, e kellemetlenség elhárítására ? A főkapitány azt válaszolja, hogy az utczai koldulást nem lehet megszüntetni, mert a dologház már zsúfolva van, a börtönöket pedig nem lehet koldusokkal megtölteni. Egyedüli szer volna „Szeretetházat“ alapítani, akkor a bajt el lehetne hárítani. Weisz Bernét e válasszal nincs megelégedve, a főpolgármester különben kijelenti, hogy ez ügyben jövő közgyűlésen ad részletes jelentést. Dr. Császár Károly főreáltanodai tanár egy évi próbaévet kiállván, rendes tanári minőségben megerősíttetett. A folyó tanévre egy alrajztanári állomás rendszeresítetett a városi rajztanodánál. Doletsko Ferencz vállalkozó mérnök a bécsi világkiállításra küldendő lejtmérési rajzok elkészítésével megbizatván, a 600 frtnyi tiszteletdíj felének előlegezését kérvén, a közgyűlés neki ez összeget előlegezte. A korcsolázó egylet folyamodván az iránt, hogy engedtessék meg neki, miszerint a városligeti jégtükröt ez idén is használhassa s e czélra egy részét elkerítse. Az egylet kérvénye elfogadtatott, csak utasittatott az egylet, hogy csinosabb bódét állítson fel s márczius hó utolsó napján köteles azt lerontatni, ha ellenben ezt nem tenné, a rendőrség által fog onnan eltávolíttatni. A város pénztárába a főúri jog elismeréséül egy aranyat tartozik fizetni az egylet. A vízvezetéki mű után fenmaradt anyagszerek elárverezése kimondatván, az eziránt tett intézkedés elfogadtatott. Hausmannak az„Erzsébet téri sétány“ új parkírozási terve, mely sokkal czélszerűbb és alkalmasabb mint a közmunkatanácsé, elfogadtatott. John Norris ajánlatot tett a városnak, hogy utczáinak faburkolatát hajlandó □ élenként 3 évi jótállás mellett 38 frtért elkészíteni. A követési bizottság ajánlólag terjeszté elő az ajánlatot s próbául a király vagy más népesebb utcza burkolását hozza javaslatba. Vécsey indítványára ez ügy tárgyalását elhalasztották akkorra,mikor a költségvetés kerül tárgyalás alá. A középítési bizottmány a Beiwinkler Károly csatornázási rendszerét megvizsgálván, czélszerűnek nem találta, a Beiwinkler öblítési rendszerét azonban alkalmasnak és megfelelőnek találta, s alkalmazását az új házakban Patrubán G. képviselő indítványa értelmében óhajtandónak mondotta ki. Simon Fs. a zsiliprendszeren alapuló öblitési módot körülményesen leirván, azt czélszerűnek és alkalmasnak állította, s indítványba hozta, hogy ezen üdvös öblitési módnak valamely házcsoportozatnál vagy csatornahálózatnál való alkalmazását mondja ki a közgyűlés. Havas nem látja szükségét Patrubán indítványának, mert e csatornázási rendszer oly czélszerű, hogy azt a háziurak minden hatósági intézkedés nélkül is alkalmazni fogják. Havas indítványozza küldessék ki egy bizottmány a pénzügyi gazdasági és szakférfiakból, kik véleményt adjanak aziránt vájjon nem volna-e czélszerűbb a 17 millióba kerülő angol csatorna helyett a Beiwinkler rendszerét elfogadni Pesten. A képviselők egyátalán pártolólag nyilatkoznak a Beiwinkler csatornázási rendszeréről. Dr. Poor Imre czélszerűség tekintetében az angol, illetőleg a hamburgi csatornázási rendszert pártolja, s csatlakozik a középítési bizottság javaslatához. Geróczy nem pártolja a bizottság kiküldését, hanem felszólíttatni kéri a közmunkatanácsot, hogy a csatornázási ügyet mihamarább vegye kezébe, miután semmi sem áll már a csatornázás létesítése útjában. A zs,ip(Beiwinkler)rendszer alkalmazását pedig jelenben a lakosok figyelmébe kéri ajánltatni falragaszok útján. A közgyűlés tagjainak száma a hosszú vita alatt 25-re apadt, s ez a közgyűlés a Beiwinkler rendszerét ajánlólag fogadta el. Ülés vége fél 7 órakor. cölörfíisk. ..Dunaszabályozás. Miután el van határozva a dunaszabályozást jövő évben úgy folytatni, mint az idén el volt kezdve, a városi hatóság pedig új pártbeosztást akar tenni, szükséges volt megtudni azt, hogy a szabályozási munkát teljesítő társulatnak jövőre mely pártrészletekre leszen szüksége. E czélból a városi hatóság, a kormány és a szabályozási társulat részéről vegyes küldöttség alakíttatott, mely ma tartott e tárgyban ülést, megállapítatván, hogy a társulat a felsőrakparton 250 ölnyire felfelé emeletes, 222 ölnyire lépcsőzetes, és 150 ölnyire a Margitszigeti hídfőtől lefelé egyszerű falazott rakpartot fog építeni. Az aldunasoron a társulat a lépcsőzetes rakpartot ott, hol az jelenleg abban hagyatott, folytatni fogja a fővámházig, de ez a része csak ideiglenes építmény lesz, és csak addig marad meg, míg a fővámházon alól építendő entrópót. Ugye az ide vonatkozó törvényjavaslat megszavazásával véglegesen el nem dől. Az állandó cholera bizottság mai ülésében a járvány állásáról Halász tiszti főorvos bejelenti, hogy tegnap óta ma reggelig a 168 beteg létszáma 13-al szaporodott. Ezek közül gyógyult 6, meghalt 10. Ma reggeltől estig összesen 6 eset jelentetett be. Constatálható az, hogy a járvány alább hagyott, és 3 nap óta veszélyes jellegéből vesztett. Máttyás jelentést tesz azon vizsgálatról, melylyel Janthmérnök panasza folytán az omnibus telepen berendezett cholerakórházban, Gebhardt orvossal, Hoffmann kórházigazgatóval és Radocsay képviselővel meg volt bízva Janth mérnök azt panaszolta, hogy Landberger Teréziának külön szobát nem adtak, hogy ápolását elhanyagolták, hogy vizet nem adtak neki és hogy maga a kórházi orvos úgy nyilatkozott, hogy ha vizet nem kapott a beteg, hát természetes, hogy szomjan halt meg. Ez a panasz röviden előadva, a részleteket mellőzzük. A vizsgálat— mennyiben az napok múlva egy hátuljában megejthető volt— azon eredményre vezetett , hogy különszoba distinguált betegek számára valóban nincs, a feleletre vont orvos azt válaszolta, hogy semmit sem mulasztott, az ápolónő szinte azt állította, hogy kötelességét megtevő és így az, hogy említett nő ápolása hiányos lett volna, ki nem deríthető. Az, hogy a beteg folyvást vizet kért, és nem kapott volna, az orvos állítása szerint nem igaz, csakhogy annyit nem adtak neki amennyit a beteg kívánt, mert ezt orvosi szempontból sem lehet tenni. Egyébiránt az orvos azt is állítja, hogy az illető nő minden tekintetben kellően volt gondozva. A bizottság a választ tudomásul veszi. Az omnibustelepben lévő járványkórházból eddig a betegek által elpiszkolt ruhákat a Re-Jcus kórházban lévő közös mosókonyhába vitték. A bizottság ezt a ragály terjesztése véget veszélyesnek tartja és intézkedést fog tenni, hogy a cholerabetegek ruhái külön konyhában kisziktassanak, egyúttal e járvány kórházba egy szolga fog kirendeltetni, ki éjjel kapusszolgálatot teljesítsen. A galicziai tartomány gyűlés föliratát köztik a ma este ideérkezett bécsi lapok. A föliratban hivatkozás történik a tartománygyűlés által négy év előtt kifejezést nyert kívánságokra, mint amelyek még mindig nem teljesítvék ; hangsúlyozva van, hogy az országban a birodalom egységének ellenségei nincsenek. Az indirect választások behozatalára nézve a fölirat azt mondja, hogy a tartománygyülésnek jogában áll képviselőit a reichsrabba megválasztani s hogy a tartománygyülés e jogát megsérteni, annyit jelentene, mint a fönálló államred alapjait aláásni s az alkotmány iránti hitet megingatni. — A kereskedelem és a fővárosi utak. A budapesti kereskedelmi és iparkamara egy a városi hatósághoz legközelebb benyújtott beadványában utal arra, hogy a legnagyobb nehézségek közé, melyekkel a főváros kereskedelme küzdeni kénytelen, elsősorban közlekedési utaink roszállapota tartozik. Habár e tekintetben a kamara első ízben tett felszólalása óta a közönség érdekében itt ott eszközöltettek is javítások, és némely utak teljesen jó karba helyeztettek, de a legtöbb most is a régi rosz állapotban van. Ezek közé tartozik a magyar északi vaspályához vezető út, mely télen és átaljában esős időben csupán a kerepesi út sorompójáig használható, mert az a kerepesi sirkertig roszul kavicsozva, a sirkert végétől pedig az indóházig oly rongált állapotban van, hogy a legjobb időben is csak könnyen rakott kocsik közlekedhetnek rajta. A kár, mely ezáltal a kereskedelemre háramol, óriási, mert a közlekedés olykor teljesen lehetetlen, rendszerint pedig roppant drága. A kamara tehát azt kéri a várostól, hogy ezen fontos közlekedési utat jövő tavaszszal gyökeresen építtesse ki, miután az út használása után beszedett vámilleték 1. évi januártól october végéig 63,145 frt 60 krra rúg, mely öszszeg elegendő lenne ezen út jó karban tartására. A kereskedelmi világ megnyugtatására közölhetjük, hogy a hatóság ezen utat a Kerepesivel együtt jövő tavaszszal okvetlenül el fogja készíttetni, és mindkét út helyreállítási költségeit a jövő évi budgetbe fel is vette. — A- ■B'TAurT-Trrrf'r'erT'S'i-t áóber 14-iki ülésében egyik tag indítványozta hogy bizonyos Seiwertnek a szász nemzeti egyetem hatásköréről irt munkája az országgyűlés tagjai közt osztassák ki. Hosszú vita után abban állapodtak meg, hogy miután jó drága műből csak 120 példány van rendi 1- fcezés alatt, ebből 80 adassák valamelyik szász képviselő által azon képviselőkne a kiknek legczélszerűbb azt átolvasni.- - Akárkik lesznek e szerencsések, már jó előre bátrak vagyunk őket figyelmeztetni arra, hogy e munka hitelessége iránt kétség támadt magában az universitásban is, és hogy az universitás a felelősséget az abban foglalt adatokért elvállalni nem nagyon hajlandó, kitűnik azon circumspectus villámhárítóból, hogy több tag csak azon esetben látá jónak e művet ajánlani, ha annak adatait előbb az universitás hitelesekül elismerte volna. Különben iratnak és írattak ők oly dolgokat, a melyek sohasem léteztek s számtalan okmányaik szerepelnek, a melyeknek eredetije sehol sincs. — A néptanítók sorsa. A „Nagyvárad”, legutóbbi számában egy megrendítő esetet olvasunk. Joó Károly, kis-ujszállási tanító hivatalából nem rég kitétetett, s Nagyváradra ment helyet keresni. Kutatásának nem lön eredménye s a 40—45 éves férfiút őrültség szállta meg s önkívületében főbe lőtte magát. Egész vagyona ekkor hat krajczárból állott. — Rendőri dir. Rostély János, ki Balogh Pál pesti hentesnél kocsiskodik, múlt pénteken reggel a széna téren szokás szerint gazdája áruállványának felállításával foglalkozott. Eközben odaért a gazda is, és a kocsist szidni és ütlegelni kezdte, hogy miért nem dolgozik gyorsabban. Később a gazda és kocsis között dulakodás támadt és Balogh a kocsist leütötte, de azzal még nem hütötte le boszuját, hanem odaszaladt a szomszédhentes áruállványához s onnan felkapva egy 5 fontos súlyzót, azzal a kocsisnak fejét szétzúzta s az őt letartóztatni akart rendbiztost is megugrasztotta. Baloghot átadták a fenyítőtörvényszéknek. A Sándor és a pacsirta utczák szegletén épülő Degenfeld féle palota tetőzetére ma gerendákat húztak fel. Egy ilyen gerenda felhúzás közben a kötélhurokból kicsúszván, lezuhant és az épen arra menő Dánik Keresztély tiroli káposztavágót agyonütötte. — Tegnap este felé Hunyady János napszámos az épülőben lévő uj posta- és távirdaház harmad emeleti állványáról saját vigyázatlansága folytán leesett és karját törte. — Ma délben az egyetemi épület melletti uj ház tetőzetére nagy követ húztak fel. A súlyos kő már jókora magasságban lebegett, midőn a beléerősített vas ék kicsúszott és a kő lezuhant, 4 napszámost temetvén maga alá. — Egy virágcsokor. A palermói színházban nemrég a következő eset nagy feltűnést okozott. Egy olasz gróf beleszeretett egy ottani szép énekesnőbe, ez azonban nem viszonza érzelmeit, s a szenvedélyes olasz bosszú terveket forralt. Egy este, mikor az énekesnő Leonórát énekelte a „Troubadour“-ban, a nagy ária után egy óriási virágbokréta hullott lábai elé; örömmel felkapta a bokrétát, de ugyanazon pillanatban lövés dördül el és ő halántéka mellett golyó suhogását érzi. Az énekesnő elájult, és a színházban általános izgatottság támadt. Midőn a bokrétát közelebbről megvizsgálták, egy revolvert találtak benne, mely nyílásával fölfelé úgy belé volt illesztve, hogy a bokréta nyelének megérintésére el kellett sülnie. Ha az énekesnő csak egy kissé előre hajlik, okvetlenül a legaljasabb bosszú áldozatává lesz. A gróf eltűnt, a közönség pedig még jobban isteníti a művésznőt mint ezelőtt. — Öngyilkosság torony tetején. Brixlegg tiroli helységben a harangozó, ki már 37 év óta végezte a harangozás nehéz és fontos szolgálatát, sajátszerű módon vetett véget életének. Legnagyobb kedvét a harangozásban lelte és gyakrabban mondotta, hogy ő még egyszer a toronyban fog meghalni. November 11-én temették el a brixleggi plébánost, ki ugyanazon évben jött a községbe, melyben a harangozó hivatalába lépett. A plébános halála úgy látszik, oly mély benyomást tett szegényre, hogy régi tervét végrehajtotta. Másnap reggel feltűnt az embereknek, hogy a szokott órában nem hallják az ave Máriát harangozni, később pedig a templomba menők legnagyobb meglepetésükre a harangozót a torony keresztjének csúcsán látták lógni. Az öngyilkos hulláját nagy bajjal sikerült a szokatlan helyről levenni. T a n Ü g y. — Bója Gergely budapesti tanfelügyelő egy köriratban felhivta a főváros tanitóit, hogy a Zichy Antal által indítványozott s általában melegen fogadott tanitók segélyegyletét itt helyben vallás- és iskolai jelleg-különbség nélkül igyekezzenek megalapítani s minden tanító hetenkint legalább 10 kv befizetéssel járuljon e nemes czélra. Baja Gergely e végett aláírási íveket bocsátott ki, amelyeket legkésőbb deczember 10-ikre visszakérvén, ígéri, hogy ezután egy alakuló gyűlést fog összehívni. Figyelmezteti ezen kívül a tanítókat, hogy, miután a betéteseknek csak minimuma szabatott meg, kívánatos, hogy úgy a tanítók, mint a polgárok tehetőségei több ily betétre kötelezzék magukat. A betétek beszedése és kézhez szolgáltatására minden iskolai kör külön egyént biz meg. Óhajtjuk mi is, hogy a főváros tanítói lelkesedve s minden habozás nélkül csatlakozzanak ezen egylethez, mely közös érdekeiket fogja előmozdítani. — A nevelési szakközlönyből, melyet most Komjáthy György szerkeszt, megjelent a novemberi szám gazdag tartalommal. E folyóirat, mely egyedül képviseli hazánkban a kisdednevelés ügyét, mindinkább élénkebb s tartalomdúsabb, úgy hogy helyét rövid idő alatt teljesen betöltendi. A mostani számban három irányczikk is van: Az anya. Osztályrendszer akadályai az óvodában és végül : A kisdednevelési terv megalkotásánál figyelembe veendő kérdések. E lap előfizetési ára egész évre 2 ft. — Esztergomban tisztán leány gyermekek számára alkottatott egy kisdedévé, mely az első és második elemi osztálylyal kapcsoltatott össze. Vezetésök apáczákra bízatott, kik közül egy — első eset a maga nemében — a pesti országos kisdedézó képezdébe fog küldetni tanulmányozás végett. A nemek elkülönítése ezen a fokon már régen divatba van az apáczáknál, itt-ott ama sajátságos„pimpinella“ név alatt, azonban alig hisszük, hogy ezen elkülönítést egyetlen szakférfiú is helyeselje. Nem tudjuk különben, vájjon az apáczákat nem a szerzetesi fogadalom tiltja-e, hogy 3—7 éves fia gyermekekkel foglalkozzanak? — Salzmann Keresztély nagyhirü „Krebsbachlein“-jét, a régi paedagogia egyik legnevezetesebb termékét Boér Ignácz, az alapnevelők orsz. egyletének alelnöke, magyarra fordította s kiadni is szándékozik. E mű lefordítása még most is igen czélszerű volt s mi örvendenénk, ha e kedves és tanuságos munka a szülök között minél jobban elterjedne. — Boér e ma tiszta jövedelmének felét az országos kisdedóvó képezte, másik felét pedig az írói segélyegylet javára ajánlotta fel. — Az országos közép tanodai tanáregylet közlönyéből most Szamosai Já-