A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)
1872-11-19 / 267. szám
267. szám. X. évfolyam. Szeigell kiadás. KiadóhivataliFerencziekters: 7. sz. földszint Előfizetni :1IJ: Postás kardra, vagy Budapest^n hithot hordva reggeli és esti kiadás egyott: 1 hónapra . • . . • • 1 bi db tar. I hónapra............................5 „ 60 „ I hónapra • . ■ • • .11. „ Az esti kiadás postai kinönküldéseért felülírétéi havonkint . . . . 30 ki. Az elöfitétét as IV folytán minden hónapban magkezdhető, s ennek bármely napján történik, mindenkor a hó első napjától fog szimittatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Pest, 1872, Kedd, nov. 19. Szerkentési iroda: Ferencziek-tere 7. szám. A lap szellemi részét illeti minden Ma tanán? a seerkesatlisághos intézendő. Bérmentetlen lavelek csak ismert keséktől fogadtatnak *1 — Kéziratok nem adatnak risssa. siraDsn sslatsgy mint előfizetések a ViaUD*hiVA. talba (farescElek tere 7. «sár«) kfildendik. Előfizetési felhívás „A H 0 M“ H -dik évi folyamára. árak: Sin ész évre • . ■ áS ft — kr Fel ávre • . . 11 ft — kr. Kegyed évre 8 ft 80 kr.(9’* KSiSalüR.satéfi íveket sem küldiisk ősét. K18$set are a postai atalTisyohnt kérjük féry vádol, melyek hármon terítése tin írtig csak 6, 10 firten felül pedig a* krbe kerül. As elöfi- Mtéh& a eHon kiadó-hivatala* esim alatt Fee?, stresoslektere 7. §. alá küldendők. A HON feladd «bivataim. PEST, NOVEMBER 18. A magyar kormány bankügy!politikája. (M.) Sokáig sürgettük, hogy tegye a kormány közzé azon okmányokat,melyekből az ország Kerkapoly úr bankügyi politikáját tisztán láthatná. A pesti kereskedők csarnokának küldöttsége szóval is felkérte a minisztert e kívánság teljesítésére. S így utóvégre felnyílt a titok zára. Esti lapunkban már közöltük a megállapított hiteles három pontot, s azt megelőzőleg pár sorral érintve van a miniszterelnök úr nézete is , mint az a minisztertanács jegyzőkönyvébe vétetett. De az okmányok fő része, Kerkapoly azon indokolása, melyet Lónyay is magáévá tett, s melyre a megállapodások hasírozva vannak, még nem került szemünk elé. Mindazonáltal a közlött resumé, továbbá Kerkapolynak a kereskedő csarnok küldöttsége előtt tartott beszéde, valamint a kormány tényei feltüntetik előttünk a magyar kormány bankügyi politikáját anynyira, hogy most erről is tüzetesebben szólhatunk, mint múlt alkalommal a bécsi bank politikájáról szóltunk. Általánosságban véve azt mondhatjuk a kormány e politikájáról, hogy az hom-okegyenest ellentétben áll a nemzet kívánságával. Maga a miniszterelnök úr is beismeri ezt, mert hiszen a minisztertanács jegyzőkönyvében ki van mondva, hogy Lónyay grófnak czélja: „megszüntetni azon agitatiót,mely a független magyar nemzeti bank felállítása mellett már is oly pregnánsan nyilatkozik.“ És beösmeri, hogy azon megoldási módozat, melyet a minisztérium a törvényhozás elé akar hozni, csak nagy nehézséggel lesz keresztülvihető s e nehézségek elhárítását attól reméli, ha a bécsi bank a dotatiót 10 millióval felemeli. A kormány bankpolitikája tehát nemze t e 11 e naaa a kormány el van arra készülve, hogy ezt csak mestersége■ e n viheti ki. De ha ezt a minisztertanács jegyzőkönyvéből nem sejthetnek is, bizonyítja e politika nemzetellenes voltát azon határozat, mely szerint a kormány nem akarja, hogy Magyarországon magyar érték (magyar pénz) legyen forgalomban. Maradjon meg az osztrák érték, az osztrák államjegy és osztrák bankjegy: ez a magyar kormány bankpolitikája ! Csak másodrendű kérdés azután, hogy váljon ez érték és a bécsi bank szervezete javíttassék-e vagy sem. Legkevésbé sem vonjuk kétségbe, hogy kormányunk akarja a javítást. De ezzel meggyőződésünk szerint semmit sem használ az országnak, mert Magyarországnak nem is áll érdekében, hogy e végből újabb áldozatokat hozzon, s mivel ez esetben sokkal nehezebb lesz a nemzetnek az osztrák valutától és bankrendszertől megszabadulni , erre pedig törekednie kell amíg azt akarja, hogy az önálló államok sorából ki ne töröltessék. Mindaddig, míg a magyar kormány az osztrák kormánynyal meg nem alkudott az iránt, hogy Magyarországnak ne legyen önálló valutája , kétségben lehetünk a kormány bankügyi politikája iránt. Azóta minden kétség ki van zárva s most már világosan tudhatjuk azt is, hogy Lónyay és Kerkapoly pénzügyminiszterségük alatt mért boldogultak oly nehezen a bankkordás megoldásával. A felelet egyszerűen az, mivel nem tájékozták magukat az iránt, vájjon fel lehet-e, fel kell-e a magyar valutát áldozni. Kerkapoly is bevallja ezt a pesti kereskedők küldöttségének adott válaszában ezen szavakkal: „a bankkérdést nem lehetett gyorsabban megoldani, mivel legelőbb alapot kellett teremteni a tárgyalásokra, mert ilyen nem volt.“ A bankjegyforgalomnak alapját ugyanis a valuta képezi: amely bankjegyet az állam valutával fel nem ruház, az nem pénz, s a banknak épen az a rendeltetése, hogy törvényes fizetési eszközt vagyis pénzt szolgáltasson a közforgalomnak. Az 1867-iki kiegyezéskor az osztrák nemzeti bank jegyeinek valutája Magyarországon nem lett törvényesítve. A törvény csak az államjegyekre vonatkozólag intézkedett, s erről is csak provisoriusan. A nemzeti bank kérdése teljesen érintetlen maradt, erre csak a XVI. t. sz. XII. czikkét lehet vonatkoztatni, hogy „az ausztriai értékemig törvényesen meg nem változtatik,közös érték marad. “A torvinya hozásnak tehát szabadságában állott és áll magyar valutát alkotni s a bécsi bankjegyektől a valutát Magyarországon bármely pillanatban megvonni. De Lónyay és Kerkapoly erre az alkalmas módozatot mindeddig nem tudták megtalálni s ezért nem is mertek a bankkérdés megoldásába kezdeni. Most azonban, miután a magyar valutával nem tudnak mit elkezdeni, rájuk nézve az 1867. XVI. t. czikkben fentartott jognak nincs becse, arról tehát végleg le akarnak mondani s igy aztán könnyen részletesen is kivihetik azon bankpolitikát,melyet előbb általánosságban jellemeztünk, s melynek célja csak az, hogy az osztrák érték alapján megjavítsák a bécsi bank rendszerét,vagyis ennek Magyarországhoz való viszonyát. Szinte elijesztő volna számokban feltüntetni azt, hogy a hat éven át tűrt provisorius állapot mily roppant veszteségeket okozott az országnak, de mindez mégis kevésbé elszomorító, mintha utána számítunk annak, hogy mit veszít az ország, ha a kormány a megkezdett osztrák bankpolitikát következetesen keresztülviszi. E politika fő követelménye, hogy az osztrák valuta helyreállíttassék. E tételt itt csak a lebegő adósságra és az egységes államadóssági évi járulékra vonatkozólag akarom számokban kifejteni. A lebegő osztrák államadósságból Magyarországra esik 312 milliónak 32% -ka (ámbár talán még kedvezőbb kulcsot is lehetne érvényesíteni) vagyis 99,840,000. Ha tekintetbe vesszük, hogy a bankkérdés színtehozatala óta az agro már legalább 10%lékkal csökkent, a kormány bankpolitikája e részben már majd 10 millióért veszteséget okozott az országnak, mert ennyivel többet érnek most azon papírjegyek, miket a magyar kormánynak majdan törlesztenie kellene, ha pedig következetesen keresztülviszi az agrohelyreállítást, akkor az országnak itt még újabb 10 millió vesztesége lesz, mert az átlagos agrót még mindig fel lehet venni 10 százalékra. De megjegyzendő, hogy ezen számítás a lebegő adósságra vonatkozólag még csak egy árnyoldala a kormány bankpolitikájának, egy más veszély onnan fenyeget, hogy az egész osztrák lebegő adósság közösnek fog vétetni és ekkor nem csak agróban, hanem tőkében is veszt az ország. Még nagyobb mérvben káros a kormány bankügyi politikája a konsolidált államadósságnál. A 17,412,000 papirosban fizetendő évi járuléknál a 20%-okos agio megszűnte után 3, 4 millió írttal nagyobb az évi teher, ami minden esetre jelentékeny összeg bármely államháztartásában. Azáltal, hogy a fél út a valuta helyreállítására már megtörtént, említett évi veszteségnek felét már viseli az ország ; ha a helyreállítás egészen megtörtént,az egész összeg az országra hárul. És természetes, hogy ennek megfelelőleg a tőketeher is aránytalanul nagyobb összeget fog képviselni. Ha eddig már 50 millió írttal növekedett, a teljes helyreállítás után még 50 millióval fog növekedni. És kizárólag kóma a kormány bankügyi politikája a consolidált osztr. államadósságot illetőleg még azért is, mivel mellőzi az államadósság elkülönítését, melyet a független magyar pénzügyi politikával keresztül lehet úgy vinni, hogy az elkülönítés és convertálás után 6,435,297 frttal kevesebb legyen Magyarország államadóssági terhe, mint a minő eddig volt, még pedig a nélkül, hogy a kötvénytulajdonosokat megadóztatnák. Örvendünk,hogy a királyföld rendezéséhez a jobboldali lapok is kezdenek hozzá szólani. A Reform szombaton s részben vasárnap is e kérdéssel foglalkozott fiai nálunk, hogy a mily erélyes, hangon époly engedékenységgel szólott e kérdés.L Nevezett lap a szász Universitás fenntartását pártolja az úgynevezett nemzeti vagyon kezelése szempontjából. És e szerint— bár nem akarja a statust in statu, de mégis fenntartja. Mert épen maga az Univerzitás az. S azután bátrak vagyunk tisztelt laptársunk nagybecsű figyelmébe ajánlani, hogy ha az Universitás csak a nemzeti vagyon kezelésére hivatott közeg gyanánt maradna is fenn, az mindig foglalkoznék mással is. De még ennek kimondása által szentesittgetnék ottolyó birtokok törvénytelen jogczime, amelyek a végelkeseredést okvetlen előidéznék, oly elemek közt, amelyekkel komolyan kell számolni e kérdés körül. A királyhágtatúli kerület magyar és román népe elsősorban igen botrányosan meg van rövidítve a szászok által jogiaknál felvett úrbéri kárpótlások és illetéktelenül s szintén jogtalanul felvett túlságos dézmakárpótlások által; másodsorban pedig több sajátságos birtoklási viszonyok által, melyek az úgynevezett szász nemzeti pénztárt alkotják. Ehez az államhatalomnak a legfőbb felügyeleti jognál több joga van s községek és egyesek is a legjogosabb igényeik kielégítéséért l áz a s a n zörgetnek—sok esetben századok óta, folytonosan. A pénztárról királyaink s a kormányszékek számtalan sürgetései és rendeletei daczára még számadás nincs. És igen elhamarkodott nézetnek tartjuk az Universitás fentartását, mielőtt e pénztár tisztázva nem lesz. Akkor pedig ki fog tűnni az Universitásnak felesleges volta e részben is. Igen nagy megfontolást, és mély tanulmányozást igényel e kérdés, mert a kormány nagyon könnyen abba a helyzetbe j jöhet, hogy a szászoknak való kedvezéssel ama hazarész többi népeinek méltó haragját vonja magára, érdekeiknek érzékeny megsértése által. Ha részletesen tudná a Reform, hogy mi volt hazánkra nézve az a pénztár és az Universitás, akkor szombaton is úgy vélekedett volna, mint vasárnap, mikor már mégis kitört belőle egy kis indignatio azon testület ellen, melyet fenn akar tartani. Semmi körülmények közt sem indokolja semmi az Universitás fentarlását. Az a pénztár vizsgáltassák meg, s a jogos igények kielégítése után oszlassák fel a municipiumok között. A méltányosságnak is vannak határai, s ha e határokon túl megy a kormány, akkor találkozni fog a székelyekkel, magyarokkal és románokkal, akik, mint érdekeikben sértett felek fognak előállani pártkülönbség nélkül. Kezdi megbeszélni rajtunk magát a közmondás, hogy a magyar, hogy ha bánni tudnak vele, az ingét is oda adja. Már hideg szelek fának, vigyázzunk az egészségünkre! Mai számunkhoz egy féliv melékiet van csatolva. — A bankérdés horderejét az „Ung. Lloyd“ esti lapja e szavakkal jellemzi. Aki el nem ismeri, hogy Magyarország egész anyagi jövője nagy részben ezen kérdés megoldásától függ, annak nincs joga ahoz hozzászólni; aki pedig saját előnye végett oly esetben, midőn Magyarország egyik életérdeke egy magántársulat érdekével küzd, ez utóbbinak pártfogója lesz, az tudás, ki hazáját elárulja. — A dotatio felemelés kérdését a P. Ll. esti lapja tüzetesen megvitatja. 1869. sept. 30- ikán az összes magyar fiókok dotatioja a váltó leszámítolásnál 22,832,600 ft, 1872. oct. 31- ikén 25,493,000 ft; a bank összes escompteja pedig 1869-ben 102,512700 ftot, 1872-ben 160,697,800 ft tett. A 32 : 68 arány szerint pedig esik Magyarországra 35,7 s igy a dotatiot csakugyan 10 millióval kell felemelni. Ha azonban a bank Bécstől eltekintve akarja a dotatio-felemelést kiszámítani , akkor fentebbi arány szerint Magyarországot csak 29,6 millió illetné s igy 4,1 millióval kellene a magyar fiókok dotatioját emelni. De Bécset nem lehet a számításból kihagyni. A pénzügyi bizottságból. A pénzügyi bizottság szombaton d. u. 5 órakor tartott ülésében a pénzüügyministérim költségvetésének függőben maradt tételeit vévén fel az államjavak igazgatóságai és ügyészségeire nézve abban állapodott meg, hogy ezek költségeit egy rovat alatt fogja megszavazásra ajánlani, az összes költségekből azonban inkreálarok fejében 2% levonást hoz javaslatba. A nagybecskereki tiszai védgátra 10,000 frt megszavaztatott. A berlini fürdőnél a forrás fúrásának költsége függőben hagyatott. A gödöllői új építkezésekre előirányzott 152,544 ft helyett a minister által előterjesztett tervek és költségvetés alapján a kimutatás szerint 102,000 forintot szavaz meg a bizottság. Fémbányászat, 20. 1. A verespataki bányánál megszavazta a bizottság az előterjesztés alapján a zúzda és szerde építésére felvett 26,000 forintot. Ezután tárgyalás alá vette a bizottság a költségvetés 2 füzetében foglalt költségeket, és pedig : Udvartartás 4.650.000 ftban. A pémügyminiszer előterjesztette ezúttal az udvartartás költségeinek felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. A bizottság azt tárgyalás alá vévén elfogadta. Ő felsége kabinetirodájának és az iroda nyug ■cwdíst!DSS''55 orv. díjasainak költségei megszavaztattak 72.216 főt, nem különben az országgyűlés költségei 700.000 forintban. A közösügyi kiadások felvetettek a delegátiókáltal megállapított összegek szerint. A Magyarországra eső járulék akként számíttatik, hogy a közös kiadások összegéből a határőrvidék után vállalt 2% vétetik mindenekelőtt Magyarország terhére. ki 1872. évi törvényczikk azt rendeli, hogy mihelyt a feloszlatott ezredeken kívül a többi határőrvidéki ezredet is polgári hatóságok alá helyeztetnek, Magyarország a polgárosított részek után már elvállalt Vic-ed °/°-on felül még további I4/io-ed %-ot vállal el "Ív módon, a Vnt a 4/io-ed %-ot. Miután múlt év ct az 1872. 4. tzikkben említett már polgárosított ezredeken kívül a magyar határőrvidék tettleges polgárosítása is bekövetkezett, a magyar kormány által az összes határőrvidék közigazgatási kormányzatának költségei tényleg átvezettek a mayar költségvetésbe, az összes határőrvidék minden jövedelmei a magyar állampénztárba folynak be , ennélfogva a bizottság a határőrvidék pénzügyi tekintetben polgári hatóság alatt állónak tekinti, és miután a határőrvidéki csapatok szükséglete, mint az 1868. 11. t. sz. értelmében a közös véderő kiegészítő részének költségei a közös kiadások közé foglaltattak, a magyar törvényhozás és a magyar pénzügyminister rendelkezik a határőrvidék összes bevételei felett: előállottnak kell tekintenie azon esetet, melyről az 1872. 4. t. ez. 2. §-a szól és igy a közös költségek 2 % -okának a magyar állam terhére leendő előleges leszámítását a bizottság nem veheti kifogás alá. Központi nyugdijak megszavaztattak 259.300 ftban a szokott kikötéssel. Államadóssági járulék felvétetett 31.530.600 ftban. Vasúti kölcsön. A törlesztés-járadék is a rendes kiadások közé helyeztetett át. A pénzügyminiszter jelenti a bizottságnak, hogy miután az 1872. év folytán a vasúti kölcsön teljesen fel lesz használva az államvasutakra, az év letelte után a miniszer a vasúti kölcsön állapotáról benyújtandó jelentésében kimerítő és a vasúti kölcsön egész állapotát kitüntető kimutatást fog előterjeszteni. A bizottság elhatározta, hogy általános jelentésében felemlítendi szükséges voltát oly törvény meghozatalának, mely az államkölcsönök kötvényeinek és szelvényeinek elévülését szabályozza. Vasárnap november 17-én reggel tartott ülésében a hitel és pénztár műveleti kiadásokat és bevételeket tárgyalta a bizottság. A 30 milliónyi kölcsön előirányzata megszavaztatott, a törlesztési járadék a rendes költségvetésbe határoztatott átvétetni. Horvát Slavonország beligazgatási szükséglete az előirányzat szerint megszavaztatott. A bellő-vár megyei beligazgatási költségekre vonatkozólag a kiszámítás részleteire nézve felvilágosítás követeltetett a minisztertől. Hitelműveletek. , A közös függő államadóság ellenőrzésére kiküldött bizottság jelentése átvizsgáltatván, miután az abban felvett összegek az előirányzóval megegyezőknek találtattak, az előirányzat megszavaztatott 129,600 írtban, e fejezet azonban a rendes kiadások közé helyeztetik át. Földtehermentesítés és örök válságok. Előirányzat 17.350,630 frt. A bizottság kimutatást kért a minisztertől azon előleg iránt, melylyel a földtehermentesítési alap az államnak tartozik.A miniszter a kívánt felvilágosításokat megadta,a bizottság elhatározta, hogy ezen előlegek kimutatása jövőre évenként felveendő lesz a költségvetésbe. A költségvetési törvénybe azonban a rendes kiadások és rendes bevételek közé fog felvétetni. A földtehermentesítési és örökváltsági járadékok kezelésére nézve a bizottság kijelenti, hogy nem kívánja ezen alapok alapszerű kezelését megszüntetni, már azon előlegnél fogva sem, melylyel ezen alap az állampénztárnak tartozik. A földtehermentesítési adóság a bizottság vélemménye szerint ez után is a minisztérium részéről alapszerűség lesz kezelendő. Szőllő dézma váltság: Előirányzat 2,931,682 megszavaztatott az előirányzat 8 .érint. A bizottság felvilágosítást kért a ministertől, menynyive tartozik ezen alap az állam pénzárnak az eddig nyújtott előlegek fejében. A miniszer a felvilágosítást megadta. A bizottság e felvilágosítást a jelentésbe felveszi, ezen mp egyébiránt a hitelműveletek közt marad A sorsolási kölcsönre nézve a bizottság részletes felvilágosítást kért a miniszertől arra nézve, minő állapotban van e sorsolási kölcsön, minő összeg áll még ezen alap rendelkezésére, a törvényhozás által addig utalványozott összegek levonására" Délután tartott ülésében folytatta a bizottság a részletes előirányzat átvizsgálását. Az első rovat évi járadéka felvétetett az előirányzat szerint 1,224,000 ftban. A lánczhíd költséget szintén az előirányzat szerint 243,453 frtban szavaztatod meg. A harmadik rovatra: A nagy körútra vonatkozólag, a bizottság felvilágosítást kért a ministertől és átalában a közmunkatanácstól arra nézve, mikor lesz képes a közmunkatanács az állam által fizetett előlegeket visszatéríteni. A bizottság addig, míg meg nem győződik arról, hogy a sorsolási kölcsön képes lesz a törvény által kijelölt szükséges összeget fedezni, további előlegezéseket nem adhat. A 4-ik rovat közlekedési fővonalokra (380,421) függőben hagyatott a közmunka tanácstól nyerendő felvilágosítás megadásáig, az 5. 6. 7. rovatok megszavaztattak, névszerint: Járulék a pénzügyministérium hitelműveleti osztályának költségeihez 5.000 Járulék a pénzügyminiszteri számvevőség és központi állampénztár költségeihez 7500 frt. Egyéb kezelési és sorsolási költségek 7500 forint. A 8-ik rovat az 1872-ik év bevételeiből igénybe nem veendő összeg 2035.230 függőben hagyatott a kért kimutatások, előterjesztéséig. Az összes bevétel 9,478 444 írtban az előirányzat szerint felvétetett. 5. fejezet. Gömöri vasút záloglevél kölcsön felvétetett az előirányzat szerint 2,199930; 6. fejezet. A függő adósság 1,682,026. 1. 2-ik czime függőben marad a fedezés kérdésének eldöntéséig; 3. 4-ik a rendes költségvetéssé tétetett át. Pénztári műveletek: 3248,400 az első rovat függőben marad, a 2. rovat valamint az összes bevétel mint átfutó tételek meg hagyattak a költségvetés ezen helyein. A pénzügyi bizottság ma délben 12 órakor az országos ülés után tartott ülésében a sorsolási alapköltségvetésben előforduló azon tételeket vette tárgyalás alá, melyek a közmunkatanács vezetése alatt állanak. A tanácskozáson jelen volt a közmunkatanács alelnöke Szápáry Géza gróf és Országh Sándor. Mindenekelőtt azon 500,000 frtnyi előleg vétetett fel, mely a nagy körút kiépítésére szükséges kisajátításokra van előirányozva. A bizottság ezen összeget csak oly feltétel alatt szavazza meg, hogy a közmunkatanács azt azon időre, melyben az államnak ezen összegre a dunaszabályozók és állandó híd munkálataira szüksége leend, visszaszolgáltassa. És igy ha 1874-ben ezen összeg szükségessé válnék, a közmunkatanács azt azonnal köteles kiszolgáltatni. A közlekedési fővonalakra előirányzott 380421 frt négy tételből áll. 1. Albrecht főherczegut kiszélesítése 72,360 forint. 2. Albrecht ut meghosszabbítása a bécsi kapuig 98,061 frt. 3. Ilona út kiszélesítésére 60,000 frt . A felső hitól a déli vaspályáig közlekedési út költségeiből (800,000 frt) ezen évre 150,000 forint. A bizottság az 1. tételre 37,360 frtot szavazott meg, a többi 35,000 frt kérdését függőben hagyta, miután felvilágosítást kívánt áss iránt, váljon ezen összeg, mely 1871-re magszavaztatott, csak azon okból vétetett fel most újra a költségvetésbe, mert az 1871-iki hitel elévült, vagy pedig azóta folyóvá tétetette, mert ezen utóbbi esetben nem lesz újból felveendő. A 2. tételre nézve a bizottság szükségesnek tartja az út meghosszabbítását s azért 60,000 frtot megszavaz reá a bizottság. (Törölt 38,000 forintot. A 3. tételt a bizottság egészen törölte. A 4. tételt azon szempontból szavazza meg a bizottság, hogy mire a híd elkészül, a hídfőtől a vaspályaudvarig utczát lehessen nyitni, s azért kért 150.000 frtot a bizottság megszavazza. Közelebbi ülés 19-én d. e. 10 órakor. Az osztályokból. A képviselőház osztályai közül tegnap a IV. ma nyilvános ülés után az I. VI. VIII és IX-ik osztályok tárgyalták a telepítvényekről szóló törvényjavaslatot. Az I. osztály elfogadta a törvényjavaslatot a benyújtott szerkezet szerint. Ráday Gedeon gr. a 4. §-hoz módosítványt elvettetvén, azt, mint külön véleményt jelent, be. Az indítvány szerint a törvényjavaslatban engedélyezett belsőségeken kívül 3 hold legelő lenne a telepitvényeseknek állandó a külsőségekből. Előadóvá Lészay Lajos választatott, kinek az osztály azon utasítást adta, hogy az erdélyrészi telepitvényekre vonatkozólag a központban felvilágosítást kérjen. A IV. osztály szintén elfogadta a törvényjavaslatot, de azon módosítással, hogy a belsőség egy holdnál kisebb ne legyen, a kükőség pedig 10 hold legyen. Előadó Kvassay László. A VI. osztály c. törvényjavaslatot a 19. §-tól végig tárgyalván azt több de lényegtelen módosítással elfogadta. Előadó Szilágyi Dezső-A VIII. osztály szintén elfogadta átalánosságban a törvényjavaslatot, de Góczy Kálmánnak azon módosításával, hogy a belsőség 1 holdnál kevesebbet nő,a telepítvényeseknek adandó külsőség pedig legalább is 10 holdat tegyen. A javaslat még hátralevő részét holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésében fogja tárgyalni. A IX. osztály végig tárgyalvány elfogadta a törvényjavaslatot. Előadó Hedry Ernő. Egy összeütközés a képviselőlHHWiii|,|lw — I A mai (nov. 18 ki) országos ülésben oly jelenet adta elő magát, amely tekintve az országban mindinkább szárnyaló faireket, amiket épen jobboldali lapok eresztettek szárnyra, s tekintve a kormánynak ezzel szemben tanúsított hallgatását, vagy „bizonyítékokat követelő“ feleletét, váratlannak s a szó szoros értelmében véve meglepőnek épen nem volt.lskiiitb.Q.tő- Mint olvasóink ma esti kivonatos, s különben is sajtóhibákkal telt tudósitásunkból láthatják, Pauler miniszter felelt Csernátonynak azon interpellátiójára, melyet a Battagliarini kir. táblai előadó ügyében intézettéinek az 1868.48. t.cz.13. §-ának ellenére megengedtetett, hogy relatióit né