A Hon, 1872. december (10. évfolyam, 278-301. szám)

1872-12-01 / 278. szám

A pesti állandó magyar népszínházra Karikás Mihály az alábbi okmány kíséretében 40 ftot küldött be hozzánk : Alulk­ottak, mint jelen volt tanuk bizonyítják, hogy a „Kis Pipa“ czímű étterem­ben i. é. november 9-től november 30-ig az állandó pesti népszínház javára kitett perzselg előttünk a mai napon felnyittatván és tartalma megszámláltat­­ván, abban 10 kr és 20 krosokban 25 ft, részpénz­ben 11 ft 50 kr, bankjegyekben 2 ft, s egy ezüst 1 ftos, összesen 39 ft 50 kr. találtatott, mely összeget a számlálásnál jelen volt Csák Imre magyar szabó 40 ftra egészített ki. Pest, nov. 30. Hatos Gusztáv igazságügyministeri fogalmazó, Liszkay Jenő igazság­­ügyministeri fogalmazó segéd , ifj. Karikás Mihály. A „Hon“-nál eddig részben aláírt, részben készpénzben begyült öszszeg összesen : 5522 frt 39 kr, egy szász ezüst tallér, egy ezüst forintos és 170 frank aranyban.. Folytatás a mellékleten: vissza nem vonja; széksértési kereset alá vonathatik s a gyűlés által a felebbezés kizárásával 100 forin­tig terjedhető 8 közigazgatási uton behajtható bir­ságra büntettethetik, fenmaradván a büntető törvé­nyek súlya alá eső bűntényekre nézve a későbbi meg­torlás joga. Matolay Etele indítványozza, hogy az utolsó sorban „későbbi“ szó helyett „rendes“ tétessék, mert különben bárki kétszer büntettethetnék. A ház elfogadja e módosítványt. Olvastatik a következő 65. §, 65. §. A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles máso­latai a belügyministerhez a hitelesítéstől 80 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minis­zer kivonatára rögtön felterjesztendők. A ház elfogadja. Wächter Frigyes olvassa a következő §-t 66. §. A polgármester, az alpolgármesterek, tanács­nokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő a statistikai hi­vatal főnöke és a főlevéltárnok a köz­gyűlésen ülés­sel és szavazattal bírnak, habár bizottsági tagoknak nem választattak is meg. E joggal azonban egy tiszt­viselő sem élhet, ha saját tényéről, valmint egy ta­nácsnok sem, ha a tanács eljárásáról van szó. Steiger Gyula: A tanácsnak nemcsak ta­nácsnokok tagjai, hanem a polgármester is stb. Ezért e szakasz téves, s helyükbe azt indítvá­nyozza, hogy az utolsó előtti sorban e szavak helyett „egy tanácsnok sem“ tétessék a tanács­nak egy tagja sem“ (Általános helyeslés.) Nehrebeczky Sándor: A pesti statistikai hivatalnak nincs főnöke, hanem igazgatója. In­­dítványozza,hogy e­z. így módosíttassák. Mindkét módosítás elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző olvassa a 67. §-t. 67. §. A bizottság a közgyűlés határozatainak előkészítésére, a közgyűlés elé tartozó ügyek ágaza­tai szerint több állandó szakbizottságokat alakít, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki. E bizottságok elé a szabályrendeletben meghatá­rozott vagy a közgyűlés, illetőleg a tanács által hoz­­zájuk utasított ügyek tartoznak. Hatáskörük csak véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva, a tanácshoz küldenek, mely azt saját véleménye kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. A ház elfogadja. Következik a IV. szakasz. A főpolgármester­ről s a tvhatósági közegekről. A különvélemény szerint: A polgármesterről s a tvhatósági közegekről. Olvastatik a 68. §, 68. §. A főváros élén a főpolgármester áll, ki a király által a belügyminister ellenjegyzése mellett ki­jelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választatik. Mihályi Péter jegyző olvassa a különvéle­ményt, mely ig­ hangzik: A főváros élén a fő­polgármester áll, kit a képviselőtestület közgyű­lése hat évre választ. Szapár­y Gyula gr.: Meg kell különböztetni, miféle hatásköre van a tvhatóságnak, a­melynek élére állíttatik a polgármester. A­hol választás útján töltetik be, ott tisztán csak administratív közeg szokott lenni a hatóság, mint Bécsben és Genfben. Azonfölül Bécsben érdekképviselet van. A­hol politikai hatásköre van a hatóság­nak, ott az állam befolyását múlhatlanul fenn kell tartani. Belátta ezt a többi törvényható­ságok rendezésénél a törvényhatóság , nincs rá ok, hogy itt tekinteten kívül hagyja. Ezért nem fogadta el a központi bizottság az eredeti szerkezetet, mely szerint három, a köz­gyűlés által kijelölendő egyén közül nevezett volna ki egyet a kormány, mert így az is történ­hetett volna, hogy a kormány 3 oly egyén közül kényteleníttetett volna kinevezni, a­kik közül egyet sem tart alkalmasnak. De nem fogadta el a központi bizottság azon nézetét sem, melyet a különvélemény foglal magában; nevezetesen, hogy a polgármester a városi bizottság által vá­lasztassák és az ország fővárosa úgy rendeztes­­sék, hogy annak törvényhatósági bizottságában és annak vezetésére a kormánynak semmi köz­vetlen befolyása ne legyen, mert már az 1868-as 23-ikc t. ez. azt kivánta, hogy a városok akkér rendeztessenek, hogy azok intézkedései a kor­mány felügyelete alatt történjenek. Erre csak két mód van: vagy föntartani az egyszerű kinevezési rendszert, vagy a javaslat­ba hozott módot. Ez bizalom jele a főváros iránt, de ennél többet nem is követelhet a főváros. Ajánlja az eredeti szerkezetet. (Helyeslés jobb felől.) Molnár György: Tapasztalást szerezhetett már az ország arra nézve, hogy az a főispáni rendszer, a­melynek egy kis módosulattal, újabb kiadása kíván lenni a Budapest fővárosi főpol­gármesteri hivatal — mennyi hasznot csinált az országnak" A főpolgármester tartozik 1) az administratio érdekében tisztújítást tartani, 2) tartozik leg­alább egyszer scentralis széket tartani, 3) tar­tozik legalább egyszer évenkint a tisztviselők hivatalos eljárását megvizsgálni. Ezen a főispá­nokra bizott perfectum officiumok elegendők arra, hogy ők a végrehajtó hatalmat az admini­strativ terén méltán képviseljék. Minden egyéb kötelességeket a főispánok , tehát a pesti fő­polgármester is saját szabad tetszésük szerint teljesítik, így például a közgyűlésen megjelen­hetnek, ha nekik tetszik, a hanyag vagy vétkes tisztviselők ellen a vizsgálatot elrendeltetik, s őket hivataluktól, a vizsgálat tartama alatt fel­függeszthetik, ha nekik tetszik, de ez nem per­fectum officium, úgy­hogy ha az ember figyelem­be veszi ezeket, azt látja, hogy itten a tulajdon­­képeni czél nem az, a­mi akart lenni, hanem valami más. S nem szükséges hosszasan indo­kolni, hogy azon czél nem lehet más, mint hogy nem az állam végrehajtó hatalma, hanem az ál­lam végrehajtó hatalmának időleges kezelői képviseltessenek állatok, a­mi hogy nem lehet helyes törvényhozási czél, a fölött vitatkozni fö­lösleges. A főispánokra kiadatik már is 317.025 frt. Az idén föl van véve 10.000 írttal több. A pesti fő­polgármester ezt megint vagy 5000 forinttal fölebb fogja emelni. Aligha érdemlik meg pedig e nagy kiadást. Különben, így folytatja, nem érti, mit akart a központi bizottmány ezen fő­polgármesterből csinálni. Tisztviselőt-e vagy va­lami nagyobbat? Ha tisztviselőt, akkor nem tud­ja, hogy miért lenne neki oly atributuma, me­lyet nem szabad nélkülözni egy tisztviselőnek sen­, hogy t. i. lesz-e neki valami felelőssége. — A megyei és városi főispánok legalább képvi­selnek, ha nem valami helyes rendszert, de min­denesetre képviselnék annyit, mire Horn tegnap­előtt elmésen alludált, t. i.ahogy bizonyos rend­szernek árnyékát képviselik, de ez a főpolgár­mesteri intézmény még annyit sem fog. Azok a megyei főispánok legalább, a­mint az alföldi em­ber mondani szokta, ha nem is arra valók, hogy lássanak, valók legalább arra, hogy láttassanak, már. t. i. a­hol láttatni akarnak , mert tapasztal­juk, hogy van főispán, a­ki gyakran 8 napig sincs egész év alatt megyéjében. Már hogy az ilyenek mikép legyenek képesek magukat csak láttatni is, azt én nem értem. Hanem ott leg­alább megvan azon mód, hogy ha a belügymi­niszter úr nem akarja, hogy láttassanak, tud rajta segíteni, mert a kormány nevezvén ki, a kormány el is mozdíthatja, hanem hogy a fővá­rosi polgármester ellenébe, a­kit nem a kormány nevez ki, de kit habár a kormány javaslata folytán a közgyűlés választ, minemű controleriája van a kormánynak, azt én véges elmémmel be­látni nem tudom. Tovább megyek t. hát. (Halljuk!) A főpolgármester olyanok közül választatván, kiket a kormány kandidál, nem lesz alárendelve a közgyűlésnek, hanem fölibe lesz helyezve. Már most oly hatalmat képez a státusban, a­mely fel­felé nem függ, de a­mely lefelé sem függ. Ezen fő­városi polgármester valósággal a felelősségtelen­­ség hatalmával lesz felruházva. És ha már most ezen felelősség nélküli főpolgármester a tanács tes­tületét a maga felelősségtelenségének palástjával beárnyalja, szeretném tudni, hogy miként fogna felelős lenni azon tanácstestület is. Úgy­hogy ha valamikor alkalmatos volt életet mondani ily do­logra, most nagyon renden van, hogy eszembe jusson, amitt­ barátom Jókai tegnapi beszédé­ben fölemlített. Ugyanis én valósággal igyekeztem magamnak ismeretet szerezni arra nézve, hogy­ miképen lehet ilyesmit előállítani, az mondatott illetékes helyről, hogy ez nem egy eszmének kifolyása, hanem nagyon szakér­tő tudós emberek compro­­missuma. És most jövök arra, a­mit említettem, hogy bizony azon tudós szakemberek munkálata olyanforma, a­melyet talán egy regényíró hasz­nálhatna — de nem a jövő századnak, hanem a múlt századoknak regényében , hanem hogy a gyakorlati életben miképen fogná az a helyes administrate előállítani, azt véges elmémmel belátni nem tudom. Mindezen okok engem arra indítanak, hogy ezen nagyon czifra rendszert magamtól elutasítsam és kérem a t. házat, hogy a dolgot egyszerű uton és módon elintézni mél­­tóztassék, oly organikus rendszert adván Buda­pestnek, a­mely úgy az önkormányzatot, mint az állami közigazgatás közvetítését felelősség alatt tökéletesen elintézni tudja is akarja is, kötelezve is legyen. Hiszen ha a polgármester, kit ha vala­kinek nagyon tetszik nevezheti „fö“-nek, de én megvallom legjobban szeretném egyszerűen pol­gármesternek nevezni, ha mondom a polgármes­tert választanák, azonban ezen tvjavaslat hetedik fejezetében ránehezedik azon kötelességgel, hogy ő minden részrehajló eljárásért felelősség alá vonható legyen, h úgy az egyesek, mint a ható­ság és a kormány által is, akkor el fogja vé­gezni a maga munkáját, kötelességét és fogja tudni a maga tanácsát úgy felosztani, hogy az a maga munkáját tökéletesen elvégezhesse, annyi­­val is inkább, mert épen a különvélemény egy későbbi §-ra módozatot nyújt arra nézve is, hogy ha maga a polgármester ellen kell akár a kor­mánynak, akár egyeseknek, akár a hatóságnak felelősségi eljárást indítani, ellenében annak módja is meg van adva. Midőn tehát az itt be­hozni szándékolt módozatja a főpolgármester be­állításnál olyan, melyet elfogadni nem lehet mert kizárja a jó administrate, ellenben az ál­lam érdekének semmi kárára nem történik, hogy a főváros főpolgármesterét a közgyűlés szabad akaratból válaszsza, kérem méltóztassék a külön­véleményt elfogadni. (Helyeslés balról.) Steiger Gyula a következő módosítványt nyújtja be: A főpolgármester a közgyűlés által kijelölendő három , de képviselőségre és a ta­nács főtisztviselőire előszabott minősítvénynyel bíró egyén közül a főváros összes választójoggal bíró polgárai által, illető választókerületekben eszközlendő titkos szavazás útján választatik , a kinek megválasztása azonban a belügyminiszer utján ő felsége a király helybenhagyása elé ter­jesztendő. Ha a megválasztott egyén ő felsége által meg nem erősittetik, akkor uj választás eszközlendő, melynél azonban a meg nem erősí­tett egyén kijelölésbe nem hozathatik és meg nem választható. Elismeri, hogy az államnak joga és befolyása kell hogy legyen a fővárosban, az ügyek mene­tére; a jogot nem, az eszközt kárhoztatja, hogy a fővárosban nem úgy mint a többi törvényha­tóságokban, hol közgyűlés évenként csak egyszer vagy kétszer tartatik, időközben pedig az alis­pán vagy más tisztviselő viszi a közigazgatást,­­ a fővárosban minden héten, vagy min­den két héten, de mindenesetre igen rövid időközben közgyűlés tartatik, mi­közben pe­dig az ügyeket nem egyéni,hanem tanácsi kormányzat viszi, szóval egy testület, mely a közadministratió élén áll. (Egy hang: a megyék­ben is !) A megyékben tanács nincs, hanem van a többi városokban. Ha tehát ez hozatik fel ar­gumentumul, hogy Pest is olyan helyzetben van mint a többi királyi város, ahol szintén nem egyéni, hanem tanácsi kormányzat van behozva s minden két héten közgyűlés tartatik, ezen ar­gumentum tehát azt igazolja, hogy a főispáni intézmény egyetlen egy királyi városban sincs helyén. (Helyeslés balfelől,) de semmiesetre sem azt, hogy az Pest számára alkalmas. Nem lehet figyelem nélkül hagyni,hogy minden királyi város de főleg a főváros nemcsak törvényhatóság, ha­nem saját községi vagyonának administrátora, már­pedig a saját vagyon kezelésében valakire akarni erőszakolni egy oly közeget, melyhez az illető törvényhatóságnak semmi bizalma nincs, mert nem ő választja, nem csak helytelen, de egészben véve igazságtalan is. Ez az első kérdés. A másik kérdés, és ebben különbözik mind a különvélemény, mind a köz­ponti bizottság szövegezésétől, az, hogy ő az összes választók és nem a közgyűlés által kívánja választatni a polgármestert. Ennek oka egysze­rűen az, mert nagyobb garanciát lát az összes választókban, mint a képviselőtestületben. De nem csak ez az egyedüli ok, melynélfogva ezt kívánja; van még egy másik is, Ő ugyanis azt óhajtja, és itt bocsánatot kér, hogy mint elfogult, ide való polgár, erre súlyt fektet, hogy az ország fővárosának élén álló tisztviselő a legnagyobb bizalom és tiszteletben részesüljön; ezt pedig csak egy uton véli leginkább biztosítva, t. i. ha az illetőt az összes választók választják, ez adja meg a polgármesternek, a főváros fejének azon tekintélyt és méltóságot, melyre az ország fővá­rosa elöljárójának mélhatlanul szüksége van.(He­­lyeslés bal felöl.) A külföld városaira való hivatkozása az elő­adónak igen szerencsétlen volt, mert Európa majd minden városában a közigazgatás élén választott közeg áll. Csak egy esetben lenne jogos e kinevezés, ha a főváros nem lenne képes önmagát jól adminis­­trálni. Ez pedig nem állt eddig sem, még ke­vésbé ezután. Beszédét így fejezi be: Én igen sokszor hallottam azon ellenvetést felhozatni magánkörben, de sőt nyíltan felhozatni e házban is, hogy „mit akartok, ti mindig külön süzetet akartok, nektek mindig valami különös kell, ti sohasem elégesztek meg azzal, a­mi van.“ A­kik ezt mondják, t. hát, azok igaztalan vádat emel­nek. A főváros viszonyai különlegesek, a fővá­rosra külön törvényt, külön módozatot kell al­kotni. S kinek érdekében ? A fővárosnak ? Ko­rántsem, magának az országnak érdekében. — Mert nem a fővárosnak anyagi viszonyai, hanem az ország érdeke és méltósága igényli, hogy Buda-Pest jól kormányoztassék. Higgye el a t. ház, hogy Buda-Pest fővárosának kormányzata érzi hivatását. Tudja mit vár tőle a nemzet; tudja, hogy annak nagy magyar nemzeti fővá­rosnak kell lennie. (Élénk helyeslés bal felől.) Nem is kér a törvényhozástól egyebet, mint azt, hogy ne hozzanak neki olyan törvényeket, melyek mellett azon magas czélnak megfelelni nem képes; ne hozzanak neki oly törvényeket, melyek alapján önmagát jól kormányozni és feladatának megfelelni nem képes; ne erősza­koljanak rá oly orgánumot, mely meggyőződése szerint az egész közadministratiót, annak szabad mozgását megbénítja. Ezért pártolom a külön­véleményt. (Helyeslés bal felől.) Kármán Lajos: A­mit a központi bizottság javasolt, azt el nem fogadhatja, mert a kormányi hármas kijelölés útján történnék a főpolgármes­ter választása; úgy­szintén nem fogadhatja el Steiger Gyula képviselő úr módosítványát sem, mely szintén hármas j­vaslatot indítványoz ; de nem fogadhatja el a kisebbség javaslatát sem, mert ott egyedül polgármesterről van szó, ő pedig a főpolgármesteri c­ímet elfogadja és kívánja, hogy a képviselőtestület által választassák, mint­­ nagyobb részének Európa valamennyi főváro­­­­saiban, és e tekintetben egy közvetítő módo­­­­sítványt terjeszt elő. Módositványa a következő:­­ (Olvassa.) Módositvány a 68. szakaszhoz. Ezen szakasz következőleg inditványoztatik szövegez­­tetni: „a főváros élén a főpolgármester áll, ki a közgyűlés által 6 évre választatik és a király ál­­­­tal megerősittetik. A közgyűlés által megválasz­tott főpolgármestert, ha ő felsége meg nem erő­sítené, akkor a közgyűlés újból választ, mely alkalommal azonban a király által meg nem erő­sített egyén választás alá nem eshetik. Ő a fővá­­­­rosi polgármester választására nézve két módot­­ képzel csak.Az első mód a kinevezés,melyet hatá­­­­rozottan ellenez. A másik mód pedig a szabad vá­­­­lasztás. Kijelentette, hogy egy közvetítő módo­­­­sítványt tesz, meg van győződve, hogy úgy sem­­ fogadtatik el (Derültség, de meg van győződve,­­ hogy a többi módosítvány sem fogadtatik el. Ő azért tette ezen közvetítő módosítványt, mert el­fogadása által mind a két czél el lenne érve. El lenne érve ugyanis a szabad választás,és a t.kor­­mány intenziójának is megfelelnének, az lenne, hogy a kormánynak illetőleg államnak bizonyos befolyás engedtessék. Ajánlja a t.háznak módo­­­­sítvány az elfogadás végett. Kondorosi György - Az mondatik, hogy a módozat, mit a központi bizottság javasol, nem liberális. A liberalismus relatív fogalom, de nem az az igazság. Már­pedig e módozat igazságos, Azért pártolja azt. (Helyeslés jobbról) Oláh Gyula: A főispánok ténylegesen és normálisan nem dolgoznak semmit, s ha volta­­kép keressük, mik a főispán teendői ? Oda kell jutnunk, hogy tulajdonképen a főispán, oly te­endőt, mely a közigazgatást vezető hivatalnokok teendője le­ne, nem teljesít, és egyúttal a­mi an­nak a teendője, olyan nem létezik. Ezen kívül specificálva vannak azon főispáni teendők, csak­hogy nagyon tudja reducálni mindezeket azon meleg napok teendőire, tudja reducálni azon teendőkre, mikor kizárólag és legkizárólagosab­­ban saját kezeikhez czímzett leveleket kapnak, érti a képviselő választások idejét. (Igaz, Igaz! balfelöl ) Akkor van munka és hivatkozik arra, hogy a legközelebbi választások alkalmával, a kormánypárti lapok néven szólították a főis­pánokat, hogy ez az ügy semmit nem tesz. Ő abban az időben várta, hogy Magyarországnak 80 100 főispánja közül találkozik legalább egy olyan, ki a polgári erénynek értelmével bír, s azt mondja annak a journalistának szemébe, hogy én nem a kormánynak hivatalnoka va­gyok, hanem Magyarország hivatalnoka, és nem fogom magam eszközül felhasználtatni. Ő meg­várta volna ezt Magyarország főispánjainak legalább néhányától, de sajnálattal constatálhat­­ja, hogy ilyen egy sem akadt, sőt mind meg­húzta magát, és a­ki meg volt szólítva nevén, az felelt, nehogy valami okot adjon az eléged­­­etlenségre ide fönn Pesten. Pártolja a különvé­leményt. (Helyeslés balfelől.) Házmán Ferencz szerint a főszempont nem az önkormányzat. Az önkormányzati közegek nem közegei az államnak. Itt pedig arról van szó. De azért mégsem szavazhat a szerkezet mel­lett. Az mondatik, hogy az ősválasztás a czélsze­­rű. Kétségtelenül czélszerű­ az ősválasztás, de nem mindig az. Tessék például fölvenni ősvá­lasztás tekintetében, miután legtöbbször Ameri­kára és Angolországra történik hivatkozás — az Egyesült államok mostani elnökségének vá­lasztásánál követett eljárást. Ő azt hiszi, hogy az Egyesült államok elnöke bír körülbelül any­­nyi hatalommal, mint a fővárosi polgármester és mégis azon elnököt alig néhánynál több választja, mint három­száz. Tehát ha ott egy állam képes beismerni, hogy a kormányzásnak jó vitelét biz­tosítja másodrendű választás által, vajjon szü­k­­séges-e beismerni, hogy a választás a fővárosban rész legyen azért, mert közvetett, mert­­nem ős választás ? Még egyszer ismétli, hogy a szerkezet mellett nem szavazhat. Beöthy Lajos föl sem szólalt volna, hogy ha ezen tárgyat sokkal nagyobb fontosságúnak nem tartaná, az indokolásra nézve, melyet ezen szakasz védelmére a bizottsági előadó felhozott. Azt mondta ugyanis, hogy épen állami intézmé­nyeink kívánják és a többi törvényhatóságok, melyek úgy vannak szervezve,hogy t.i. a kormány képviselve legyen a városokban. Azt méltózta­­tott mondani,hogy intézményeink kívánják, hogy a többi törvényhatóságok így vannak szer­vezve. Ő épen az ellenkezőt tartja, s azt hiszi, hogy államintézményeink többé nem kívánják. Midőn a municipalismus még státusrendszer volt, ak­kor volt és lehetett oka annak, hogy a kormány közege által magát képviseltesse a törvényható­ságban ; de miután a municipiumok megszűntek status rendszer lenni, megszűntek pedig a nép­képviseleti és parlamentáris rendszer mellett csu­pán helyhatósággá alakultak át, akkor hogy a kormány magát képviseltesse az ily helyhatósá­gi kormányzatban, szükségét nem látja. A kü­lönvélemény mellett szavaz. Elnök: A hétfőn 10 órakor tartandó ülés­ben folytatjuk a tárgyalást. Ülés vége 2 óra 5 perc­kor. ZOLDHFfIK­ÉE. — A korcsolyázó egylet bizottsága ellenében a korcsolyázó egylet több tagjától panaszt kaptunk. A bizottság ugyanis — igy szól a hozzánk beküldött közlemény — elismeri hogy a tavalyi év minden tekintetben sikerült volt, és mégis deficit van, hogy mikép történhe­tett az, arra a bizottmány fátyolt törekszik vetni és csak a „kifizetett nagy számlák halmazára“ utal, melyek nagyságát azonban a kimutatásból még csak el­képzelni sem lehet Ennélfogva kér­jük a bizottmányt, hogy mind az egylet, mind saját érdekükben egy részletes kimutatást tegye­nek közzé, mert csakis ilykép lehetséges a bizottmány ellen szórt vádakat megc­áfolni és bizalmat gerjeszteni. Még a korcsolyázó bál bi­zottmányához is akarunk egy szót intézni. A bál az egyleti tőkének gyarapítására rendezte­­tik, ha deficit van, azt a rendezőség sajátjából szokta fedezni, csak a fönnemlített bálbizottmány tett e részben kivételt és a 6­79 frt 92 krnyi deficitet (a bevétel 4103 frt volt) az egylet va­gyonából födözte.“ Eddig a közlemény, melyet a magunk részéről csak azon megjegyzéssel kísé­rünk, hogy a kérdéses egylet ügyeibe nem lévén beavatva, e szemrehányások jogosultságára néz­ve a beküldőkre hárítjuk a felelősséget. ” A természettudományi társul­at szerdán, decz. 4-én d. u. 5 órakor az egyetem vegytani intézetében (országút 42. sz.) fogja szaküléseit tartani, melyre a természettu­dományok kedvelői meghivatnak. Ez alkalom­mal dr. Eötvös Loránd kísérletekkel egybekap­csolt előadást fog tartani „a fény kettős töréséről,“ Balogh Kálmán pedig a „hete­­rogenesisről“ fog értekezni. — Rendőri hírek. Tegnap este 7 órakor Tribus Róza nevű 30 éves napszámosnő az­ épülő­­félben lévő távirda és postaház tetőzeti állványá­ról lezuhant és rögtön halva maradt. Mondják, hogy a nő részeg volt és igy maga okozta sze­rencsétlenségét. — Ma éjjel Breuer Adolfnak a király-utczában 15. sz. a. házban lévő boltjában ismeretlen módon tűz ütött ki, mely nagy kárt okozott. Az áruk egy részét sikerült a tűzoltóknak megmenteni. — Adóbefizetés. A városi adóhivatalba f. hó 15-től 30-áig állami adóban 337,318 ft 23 kr., városi adóba 41,337 ft 89­­2 kr. összesen 378,686 ft 12­2 kr. folyt be. — Ama 15 eredeti magyar népdal, melyekre id. Ábrányi Kornél előfizetést hirde­tett, megjelent. A dalok szövege, kettő kivételé­vel, a „Kisfaludy-társulat“ megbízásából kia­dott, „Magyar népköltési gyűjteményből“ van véve,mely­eket Ábrányi megzenésített. Átlapoz­tuk a Rózsavölgyi czég által szépen kiállított fü­zetet és meggyőződtünk, hogy a daloknak csak szövege népies, dallamuk épen nem az. Kiváló figyelmet érdemelnek a X. és XV. szám, melyek mind felfogás, mind kivitel tekintetében az orosz- dán körmöt mutatják. Kár, hogy a legtöbb dal reminiscentiákkal van telve. A 31 lapra terjedő füzet ára 2 frt. — Az összeírási íveket, melyekbe a jö­vő évi njonczozás alkalmából a hadkötelesek és a gyermekek pontosan bejegyzendők, holnap fogják a lakosság között házanként szét­osztani. Ezen ivek 3 nap alatt kitöltendők. Figyelmeztet­jük a háztulajdonosokat, hogy ezen iveket lelki­­ismeretesen töltsék be, mert esetleges mulasztá­sokért szigorúan meg fognak büntettetni. — Protectio a nemzeti szín­ház jegyosztásánál. Több színház­látogatótól a következő felszólalást vettük: Azt hiszed szegény halandó, hogy Benza Idát meg­hallgatandó elég, ha az előadás előtti napon 1­410-kor már a szinház kapujában állsz? hogy a 10 órakor megnyitandó pénztárnál a másnapi előadásra jegyet válts. — Boldog csalódás ! Ha nem állsz a tisztelt pénztárnok úrral, vagy leg­alább a színház kapujával a zártszék jegyek eme korlátlan hatalmú uralkodóival jó lábon, ott állhatsz bizony te éjféltől kezdve, azért nem hallod meg soha Benza Idát. Legelső vagy a kapunál, a­mint ezt megnyitják rohansz a 7 láb magas deszkafalakkal elkerített folyosóba — melyben a nagy tolongás közt, még ájulás is környez — a pénztár ablakhoz, gondolod, te le­­szesz ott a legelső, kényed kedvedre válogat­hatsz a zártszék-jegyekben ? Csalódás, merő csalódás ! Ott áll már egy széles tenyerű cerbe­rus, ki, miután az egekből nem pottyanhatott oda, s az sem valószínű, hogy a tegnapi előadás óta állna ott, alig juthatott e helyre máskép, mint a színház rejtek ajtai s buvó helyeivel is­meretes színházi macska által vezetve. Mi leg­alább világért sem mernék a kapust gya­núsítani, hogy ő követne el a váró közönség irá­nyában ilyen méltatlanságot ül... No de egy ember, hisz legfeljebb 2 percz alatt elvégzi dolgát s legfeljebb 4 jegyet válthat, marad még elég a hátul tolongó közönségnek. Ismét csalódás ? A cerberus megváltja jegyét, de megjelenik egy oldal ajtón, a tolongó közönség elkerülésével a kapus, markába nyom amannak valamit, ez újra jegyet vált. Mire megváltotta, ismét ott a kapus újra jegyváltás s ez ismétlődik isten tudja hány­szor, mig hátul a közönség tolong, zúgolódik, a cerberust nem igen hízelgő czímekkel illeti. — Elvégre mintegy negyedóra lefolyása után, a kapus többé nem jelenik meg, a cerberus távo­zik, a közönség ujjong, tolakodik előre, a pénz­tárnok elkiáltja magát s a publikum ereiben megfagy a vér „Nincs többé tértszék“ ! Komo­lyan kérdjük intendáns urat, van-e arról tudo­mása, hogy ily gyalázatos módon kijátszák a közönséget. Egyének, kik óra hosszat várnak s elsők a pénztárnál, nem juthatnak jegyhez, mert a kapus olyanok számára veteti meg azokat, egy a pénztárt negyedóra hosszat elfoglaló egyén által egymásután, kik nem is állanak a sorban, kik legutoljára jöttek, de kik talán a kapus k­e­­gyét ki bírták nyerni. Valamint az sem valószínű, hogy bérletszünetes előadásra, mint például a szombati, a fentebbi után minden zárt­szék­­jegy megvétetett volna egy egyén által, sőt inkább arról van biztos tudomásunk, hogy nem csak az előadás előtti napon, de még az előadás napján is lehetség az­ erszény megeről­tetése mellett zártszék­jegyet kapni. — Kérjük ezen visszaélés szigorú megbüntetését s jövőre megakadályozását. Valamint arra is akarjuk figyelmeztetni, hogy más pénztáraknál a rend fentartása végett nem deszka falakat szoktak húzni, melyek közt megful az emberi ruháját be­­piszkolja, hanem vaskorlatokat, melyek a leve­gőnek szabadjárást engednek. — Csak ne hozzák nyalvuiikr­a a k hol er át! Az ^Üstöltös^-ben a következő megtörtént dolgot ottassulTTTesTmegye környé­kén nagy készülődést keltett a múlt hetekben az a hír, hogy a kholerás főváros katonaságát a vidék falaiban fogják egy időre elszállásolni. Épen azon törhette egy ballagó mogyoródi atyafi a fejét, mekkora veszedelmet szállásolnak a házába, midőn lódobogást hall, s a Fóth felől vezető útán egy szőke katonatisztet lát egy vörös frakkos lovag kíséretében maga felé vágtatni. „No már itt is vannak.“ Nem is ért reá többet gondolni, mert a lovagok előtte állottak, s a szőke tiszt hibátlan, bár németes kiejtésű ma­gyarsággal kérdé tőle: „Ugyan atyafi, a főútról letértünk, mondja meg, jól k­iügy­ün­k-é‘é''ffg Mo­gyoródnak ?“ Az atyafi, a tiszt bizalmas hangja által nekibátorítva, nem átallotta így felelni: „Szívesen útba igazítom a tens kapitány urékat, ha megígérik, hogy nem kovártélyozzák be falunkba a kholerát!“ A szőke kapitány meg­ígérte s a megnyugtatott atyafi által kijelölt utón gyors ügetve vágtatott Mogyoródon át Gödöllő felé, melynek királyi laka előtt nemso­kára le is szállott a rákászairól fáradtan haza­érkezett­­ király, gr. Pejacsevics vörös frakkos kíséretében. de a király megtartá kapi­tányságát s a pestvidéki községek bejelentett katonaságát nem szállásolták be a kolerától ret­tegő atyafiak házaiba.­­ —­ A hatvani utczá­t ma vette­ át a"város, és az asfaltozó társaság részéről választott bizott­ság, miután azon egy év letelt, mely köre a társaság az asfaltért jó­tállást vállalt. A tanács részéről Zsigmondy és Preuszner képviselők, az asfalttársulat részéről Kielmansegge Frigyes gr. és Monró mérnök, kik elnökül Havas Ignáczot választották. A bizottság az asfalt burkolatot tejesen jónak találta és indítványozni fogja, hogy most a társulatnak a 43.000 ft — mibe a burkolat került — kifizettessék. A burkolatnak további 14 éven át való fentartása iránt a fel­tételek a társulattal később fognak megállapit­­tatni. — Alkotmányos brutalitás. Egy lel­kész írja az „I. T.“-nak: „Kiss Mihály eszter­gomi lakos neje nov. 20-án bajjal szült ugyan, de mégis szerencsésen átesett a veszélyen. Két nappal később, jönnek a kir. adóhivatal ügynö­kei, hogy az emlitett Kis Mihályon megvegye­nek. 30, mondd harmincz krajczárt osztr. ért. az 1850-ben Kis Mihály hibája nélkül történt bé­­lyegcsonkitás fejében. A férj, látva a végrehajtó­kat, tiz forinttal kezében sie­­tt eléjük és Istenre kérte, csak nejét kíméljék meg. Az erőszak azonban utat nyitott magának a beteghez s ott a szenvedő ágyneműjét ragadta meg, hogy azt róla lerántsa. A beteg erre annyira felháborodott, hogy nekem f. hó 23-án csak sietve lehete a ha­lottak szentségeit föladnom, s ma ezen különben erőteljes asszony már el is van temetve.“ Váljon az ily barbárok ellen sehol sincs orvoslás ? — A „Margitszigeti hidpályá­­zat terveiről“ értekezett ma Kherndi a mérnök és építész egyletben. Sajnálatát fejezvén ki értekező, hogy elfoglaltsága miatt nem érte­kezhetett e tárgyról akkor, mikor az Ügy még be nem volt fejezve, előadja,hogy a pályázatban a legjelesebb vállalkozók vettek részt, s e tekin­tetben a margitszigeti híd építése kiváló érdekkel bír. Most szemügyre veszi a 30 pályázó által beadott 44 hídtervet s a pályázatot a következő 5 pont szerint tárgyalja: miféle hídszerkezetek hozattak javaslatba; mily nagyok a nyilásnagy­­ságok; miféle hídszerkezetek használtattak az eddig alkalmazásban levő szerkezetek közül; miféle új szerkezetek alkalmaztattak a pályáza­tokban , minő az egyes szerkezetek értéke. — Az első kérdésnél előszámlálja a különféle híd­szerkezeteket , s másodikban előadja, hogy a continensen a hídnyilások nagysága 80—106 méterig terjed, s a pályázók is e mértéket hasz­nálták pályamű­veikben, csak kettő lépte túl e határt, egyik ugyanis 150 métert, a másik Rup­­pert­ivtartót alkalmazott. A harmadik kérdésben haladás mutatkozik a pályaművekben, tisztult és finomult az alkatrészek szerkezete. A 7—8 év óta tapasztalt haladás mind fel van használ­va a tervekben. Az ív- és rácstartó érdemelnek föfigyelmet a hídnál; e tekintetben a franczia­­pályázók majdnem mindnyájan csuklótlan, a németek csuklós íveket alkalmaztak. Hogy me­lyike czélszerűbb,ez még nincs eldöntve. A rács­tartót illetőleg szintén haladást találunk; leg­többen a pályázók közül oszlopos rácstartót ajánlottak, s ez kezd is most leginkább haszná­latba jönni. A pályázók közül vasgerendát csak egy ajánlott. Ezután értekező a negyedik pont­ban az uj szerkezetekről értekezik s technikai­lag fejtegeti azok értékét és czélszerűségét.

Next