A Hon, 1872. december (10. évfolyam, 278-301. szám)
1872-12-01 / 278. szám
A pesti állandó magyar népszínházra Karikás Mihály az alábbi okmány kíséretében 40 ftot küldött be hozzánk : Alulkottak, mint jelen volt tanuk bizonyítják, hogy a „Kis Pipa“ czímű étteremben i. é. november 9-től november 30-ig az állandó pesti népszínház javára kitett perzselg előttünk a mai napon felnyittatván és tartalma megszámláltatván, abban 10 kr és 20 krosokban 25 ft, részpénzben 11 ft 50 kr, bankjegyekben 2 ft, s egy ezüst 1 ftos, összesen 39 ft 50 kr. találtatott, mely összeget a számlálásnál jelen volt Csák Imre magyar szabó 40 ftra egészített ki. Pest, nov. 30. Hatos Gusztáv igazságügyministeri fogalmazó, Liszkay Jenő igazságügyministeri fogalmazó segéd , ifj. Karikás Mihály. A „Hon“-nál eddig részben aláírt, részben készpénzben begyült öszszeg összesen : 5522 frt 39 kr, egy szász ezüst tallér, egy ezüst forintos és 170 frank aranyban.. Folytatás a mellékleten: vissza nem vonja; széksértési kereset alá vonathatik s a gyűlés által a felebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető 8 közigazgatási uton behajtható birságra büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények súlya alá eső bűntényekre nézve a későbbi megtorlás joga. Matolay Etele indítványozza, hogy az utolsó sorban „későbbi“ szó helyett „rendes“ tétessék, mert különben bárki kétszer büntettethetnék. A ház elfogadja e módosítványt. Olvastatik a következő 65. §, 65. §. A közgyűlési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesítéstől 80 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik miniszer kivonatára rögtön felterjesztendők. A ház elfogadja. Wächter Frigyes olvassa a következő §-t 66. §. A polgármester, az alpolgármesterek, tanácsnokok, az árvaszék elnöke, a főjegyző, a főügyész, a főorvos, a főmérnök, a főszámvevő a statistikai hivatal főnöke és a főlevéltárnok a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak, habár bizottsági tagoknak nem választattak is meg. E joggal azonban egy tisztviselő sem élhet, ha saját tényéről, valmint egy tanácsnok sem, ha a tanács eljárásáról van szó. Steiger Gyula: A tanácsnak nemcsak tanácsnokok tagjai, hanem a polgármester is stb. Ezért e szakasz téves, s helyükbe azt indítványozza, hogy az utolsó előtti sorban e szavak helyett „egy tanácsnok sem“ tétessék a tanácsnak egy tagja sem“ (Általános helyeslés.) Nehrebeczky Sándor: A pesti statistikai hivatalnak nincs főnöke, hanem igazgatója. Indítványozza,hogy ez. így módosíttassák. Mindkét módosítás elfogadtatik. Wächter Frigyes jegyző olvassa a 67. §-t. 67. §. A bizottság a közgyűlés határozatainak előkészítésére, a közgyűlés elé tartozó ügyek ágazatai szerint több állandó szakbizottságokat alakít, sőt egyes ügyekre külön bizottságokat is küldhet ki. E bizottságok elé a szabályrendeletben meghatározott vagy a közgyűlés, illetőleg a tanács által hozzájuk utasított ügyek tartoznak. Hatáskörük csak véleményadásra terjed ki, melyet jelentésbe foglalva, a tanácshoz küldenek, mely azt saját véleménye kíséretében a közgyűlés elé terjeszti. A ház elfogadja. Következik a IV. szakasz. A főpolgármesterről s a tvhatósági közegekről. A különvélemény szerint: A polgármesterről s a tvhatósági közegekről. Olvastatik a 68. §, 68. §. A főváros élén a főpolgármester áll, ki a király által a belügyminister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés által 6 évre választatik. Mihályi Péter jegyző olvassa a különvéleményt, mely ig hangzik: A főváros élén a főpolgármester áll, kit a képviselőtestület közgyűlése hat évre választ. Szapáry Gyula gr.: Meg kell különböztetni, miféle hatásköre van a tvhatóságnak, amelynek élére állíttatik a polgármester. Ahol választás útján töltetik be, ott tisztán csak administratív közeg szokott lenni a hatóság, mint Bécsben és Genfben. Azonfölül Bécsben érdekképviselet van. Ahol politikai hatásköre van a hatóságnak, ott az állam befolyását múlhatlanul fenn kell tartani. Belátta ezt a többi törvényhatóságok rendezésénél a törvényhatóság , nincs rá ok, hogy itt tekinteten kívül hagyja. Ezért nem fogadta el a központi bizottság az eredeti szerkezetet, mely szerint három, a közgyűlés által kijelölendő egyén közül nevezett volna ki egyet a kormány, mert így az is történhetett volna, hogy a kormány 3 oly egyén közül kényteleníttetett volna kinevezni, akik közül egyet sem tart alkalmasnak. De nem fogadta el a központi bizottság azon nézetét sem, melyet a különvélemény foglal magában; nevezetesen, hogy a polgármester a városi bizottság által választassák és az ország fővárosa úgy rendeztessék, hogy annak törvényhatósági bizottságában és annak vezetésére a kormánynak semmi közvetlen befolyása ne legyen, mert már az 1868-as 23-ikc t. ez. azt kivánta, hogy a városok akkér rendeztessenek, hogy azok intézkedései a kormány felügyelete alatt történjenek. Erre csak két mód van: vagy föntartani az egyszerű kinevezési rendszert, vagy a javaslatba hozott módot. Ez bizalom jele a főváros iránt, de ennél többet nem is követelhet a főváros. Ajánlja az eredeti szerkezetet. (Helyeslés jobb felől.) Molnár György: Tapasztalást szerezhetett már az ország arra nézve, hogy az a főispáni rendszer, amelynek egy kis módosulattal, újabb kiadása kíván lenni a Budapest fővárosi főpolgármesteri hivatal — mennyi hasznot csinált az országnak" A főpolgármester tartozik 1) az administratio érdekében tisztújítást tartani, 2) tartozik legalább egyszer scentralis széket tartani, 3) tartozik legalább egyszer évenkint a tisztviselők hivatalos eljárását megvizsgálni. Ezen a főispánokra bizott perfectum officiumok elegendők arra, hogy ők a végrehajtó hatalmat az administrativ terén méltán képviseljék. Minden egyéb kötelességeket a főispánok , tehát a pesti főpolgármester is saját szabad tetszésük szerint teljesítik, így például a közgyűlésen megjelenhetnek, ha nekik tetszik, a hanyag vagy vétkes tisztviselők ellen a vizsgálatot elrendeltetik, s őket hivataluktól, a vizsgálat tartama alatt felfüggeszthetik, ha nekik tetszik, de ez nem perfectum officium, úgyhogy ha az ember figyelembe veszi ezeket, azt látja, hogy itten a tulajdonképeni czél nem az, ami akart lenni, hanem valami más. S nem szükséges hosszasan indokolni, hogy azon czél nem lehet más, mint hogy nem az állam végrehajtó hatalma, hanem az állam végrehajtó hatalmának időleges kezelői képviseltessenek állatok, ami hogy nem lehet helyes törvényhozási czél, a fölött vitatkozni fölösleges. A főispánokra kiadatik már is 317.025 frt. Az idén föl van véve 10.000 írttal több. A pesti főpolgármester ezt megint vagy 5000 forinttal fölebb fogja emelni. Aligha érdemlik meg pedig e nagy kiadást. Különben, így folytatja, nem érti, mit akart a központi bizottmány ezen főpolgármesterből csinálni. Tisztviselőt-e vagy valami nagyobbat? Ha tisztviselőt, akkor nem tudja, hogy miért lenne neki oly atributuma, melyet nem szabad nélkülözni egy tisztviselőnek sen, hogy t. i. lesz-e neki valami felelőssége. — A megyei és városi főispánok legalább képviselnek, ha nem valami helyes rendszert, de mindenesetre képviselnék annyit, mire Horn tegnapelőtt elmésen alludált, t. i.ahogy bizonyos rendszernek árnyékát képviselik, de ez a főpolgármesteri intézmény még annyit sem fog. Azok a megyei főispánok legalább, amint az alföldi ember mondani szokta, ha nem is arra valók, hogy lássanak, valók legalább arra, hogy láttassanak, már. t. i. ahol láttatni akarnak , mert tapasztaljuk, hogy van főispán, aki gyakran 8 napig sincs egész év alatt megyéjében. Már hogy az ilyenek mikép legyenek képesek magukat csak láttatni is, azt én nem értem. Hanem ott legalább megvan azon mód, hogy ha a belügyminiszter úr nem akarja, hogy láttassanak, tud rajta segíteni, mert a kormány nevezvén ki, a kormány el is mozdíthatja, hanem hogy a fővárosi polgármester ellenébe, akit nem a kormány nevez ki, de kit habár a kormány javaslata folytán a közgyűlés választ, minemű controleriája van a kormánynak, azt én véges elmémmel belátni nem tudom. Tovább megyek t. hát. (Halljuk!) A főpolgármester olyanok közül választatván, kiket a kormány kandidál, nem lesz alárendelve a közgyűlésnek, hanem fölibe lesz helyezve. Már most oly hatalmat képez a státusban, amely felfelé nem függ, de amely lefelé sem függ. Ezen fővárosi polgármester valósággal a felelősségtelenség hatalmával lesz felruházva. És ha már most ezen felelősség nélküli főpolgármester a tanács testületét a maga felelősségtelenségének palástjával beárnyalja, szeretném tudni, hogy miként fogna felelős lenni azon tanácstestület is. Úgyhogy ha valamikor alkalmatos volt életet mondani ily dologra, most nagyon renden van, hogy eszembe jusson, amitt barátom Jókai tegnapi beszédében fölemlített. Ugyanis én valósággal igyekeztem magamnak ismeretet szerezni arra nézve, hogy miképen lehet ilyesmit előállítani, az mondatott illetékes helyről, hogy ez nem egy eszmének kifolyása, hanem nagyon szakértő tudós emberek compromissuma. És most jövök arra, amit említettem, hogy bizony azon tudós szakemberek munkálata olyanforma, amelyet talán egy regényíró használhatna — de nem a jövő századnak, hanem a múlt századoknak regényében , hanem hogy a gyakorlati életben miképen fogná az a helyes administrate előállítani, azt véges elmémmel belátni nem tudom. Mindezen okok engem arra indítanak, hogy ezen nagyon czifra rendszert magamtól elutasítsam és kérem a t. házat, hogy a dolgot egyszerű uton és módon elintézni méltóztassék, oly organikus rendszert adván Budapestnek, amely úgy az önkormányzatot, mint az állami közigazgatás közvetítését felelősség alatt tökéletesen elintézni tudja is akarja is, kötelezve is legyen. Hiszen ha a polgármester, kit ha valakinek nagyon tetszik nevezheti „fö“-nek, de én megvallom legjobban szeretném egyszerűen polgármesternek nevezni, ha mondom a polgármestert választanák, azonban ezen tvjavaslat hetedik fejezetében ránehezedik azon kötelességgel, hogy ő minden részrehajló eljárásért felelősség alá vonható legyen, h úgy az egyesek, mint a hatóság és a kormány által is, akkor el fogja végezni a maga munkáját, kötelességét és fogja tudni a maga tanácsát úgy felosztani, hogy az a maga munkáját tökéletesen elvégezhesse, annyival is inkább, mert épen a különvélemény egy későbbi §-ra módozatot nyújt arra nézve is, hogy ha maga a polgármester ellen kell akár a kormánynak, akár egyeseknek, akár a hatóságnak felelősségi eljárást indítani, ellenében annak módja is meg van adva. Midőn tehát az itt behozni szándékolt módozatja a főpolgármester beállításnál olyan, melyet elfogadni nem lehet mert kizárja a jó administrate, ellenben az állam érdekének semmi kárára nem történik, hogy a főváros főpolgármesterét a közgyűlés szabad akaratból válaszsza, kérem méltóztassék a különvéleményt elfogadni. (Helyeslés balról.) Steiger Gyula a következő módosítványt nyújtja be: A főpolgármester a közgyűlés által kijelölendő három , de képviselőségre és a tanács főtisztviselőire előszabott minősítvénynyel bíró egyén közül a főváros összes választójoggal bíró polgárai által, illető választókerületekben eszközlendő titkos szavazás útján választatik , a kinek megválasztása azonban a belügyminiszer utján ő felsége a király helybenhagyása elé terjesztendő. Ha a megválasztott egyén ő felsége által meg nem erősittetik, akkor uj választás eszközlendő, melynél azonban a meg nem erősített egyén kijelölésbe nem hozathatik és meg nem választható. Elismeri, hogy az államnak joga és befolyása kell hogy legyen a fővárosban, az ügyek menetére; a jogot nem, az eszközt kárhoztatja, hogy a fővárosban nem úgy mint a többi törvényhatóságokban, hol közgyűlés évenként csak egyszer vagy kétszer tartatik, időközben pedig az alispán vagy más tisztviselő viszi a közigazgatást, a fővárosban minden héten, vagy minden két héten, de mindenesetre igen rövid időközben közgyűlés tartatik, miközben pedig az ügyeket nem egyéni,hanem tanácsi kormányzat viszi, szóval egy testület, mely a közadministratió élén áll. (Egy hang: a megyékben is !) A megyékben tanács nincs, hanem van a többi városokban. Ha tehát ez hozatik fel argumentumul, hogy Pest is olyan helyzetben van mint a többi királyi város, ahol szintén nem egyéni, hanem tanácsi kormányzat van behozva s minden két héten közgyűlés tartatik, ezen argumentum tehát azt igazolja, hogy a főispáni intézmény egyetlen egy királyi városban sincs helyén. (Helyeslés balfelől,) de semmiesetre sem azt, hogy az Pest számára alkalmas. Nem lehet figyelem nélkül hagyni,hogy minden királyi város de főleg a főváros nemcsak törvényhatóság, hanem saját községi vagyonának administrátora, márpedig a saját vagyon kezelésében valakire akarni erőszakolni egy oly közeget, melyhez az illető törvényhatóságnak semmi bizalma nincs, mert nem ő választja, nem csak helytelen, de egészben véve igazságtalan is. Ez az első kérdés. A másik kérdés, és ebben különbözik mind a különvélemény, mind a központi bizottság szövegezésétől, az, hogy ő az összes választók és nem a közgyűlés által kívánja választatni a polgármestert. Ennek oka egyszerűen az, mert nagyobb garanciát lát az összes választókban, mint a képviselőtestületben. De nem csak ez az egyedüli ok, melynélfogva ezt kívánja; van még egy másik is, Ő ugyanis azt óhajtja, és itt bocsánatot kér, hogy mint elfogult, ide való polgár, erre súlyt fektet, hogy az ország fővárosának élén álló tisztviselő a legnagyobb bizalom és tiszteletben részesüljön; ezt pedig csak egy uton véli leginkább biztosítva, t. i. ha az illetőt az összes választók választják, ez adja meg a polgármesternek, a főváros fejének azon tekintélyt és méltóságot, melyre az ország fővárosa elöljárójának mélhatlanul szüksége van.(Helyeslés bal felöl.) A külföld városaira való hivatkozása az előadónak igen szerencsétlen volt, mert Európa majd minden városában a közigazgatás élén választott közeg áll. Csak egy esetben lenne jogos e kinevezés, ha a főváros nem lenne képes önmagát jól administrálni. Ez pedig nem állt eddig sem, még kevésbé ezután. Beszédét így fejezi be: Én igen sokszor hallottam azon ellenvetést felhozatni magánkörben, de sőt nyíltan felhozatni e házban is, hogy „mit akartok, ti mindig külön süzetet akartok, nektek mindig valami különös kell, ti sohasem elégesztek meg azzal, ami van.“ Akik ezt mondják, t. hát, azok igaztalan vádat emelnek. A főváros viszonyai különlegesek, a fővárosra külön törvényt, külön módozatot kell alkotni. S kinek érdekében ? A fővárosnak ? Korántsem, magának az országnak érdekében. — Mert nem a fővárosnak anyagi viszonyai, hanem az ország érdeke és méltósága igényli, hogy Buda-Pest jól kormányoztassék. Higgye el a t. ház, hogy Buda-Pest fővárosának kormányzata érzi hivatását. Tudja mit vár tőle a nemzet; tudja, hogy annak nagy magyar nemzeti fővárosnak kell lennie. (Élénk helyeslés bal felől.) Nem is kér a törvényhozástól egyebet, mint azt, hogy ne hozzanak neki olyan törvényeket, melyek mellett azon magas czélnak megfelelni nem képes; ne hozzanak neki oly törvényeket, melyek alapján önmagát jól kormányozni és feladatának megfelelni nem képes; ne erőszakoljanak rá oly orgánumot, mely meggyőződése szerint az egész közadministratiót, annak szabad mozgását megbénítja. Ezért pártolom a különvéleményt. (Helyeslés bal felől.) Kármán Lajos: Amit a központi bizottság javasolt, azt el nem fogadhatja, mert a kormányi hármas kijelölés útján történnék a főpolgármester választása; úgyszintén nem fogadhatja el Steiger Gyula képviselő úr módosítványát sem, mely szintén hármas jvaslatot indítványoz ; de nem fogadhatja el a kisebbség javaslatát sem, mert ott egyedül polgármesterről van szó, ő pedig a főpolgármesteri címet elfogadja és kívánja, hogy a képviselőtestület által választassák, mint nagyobb részének Európa valamennyi fővárosaiban, és e tekintetben egy közvetítő módosítványt terjeszt elő. Módositványa a következő: (Olvassa.) Módositvány a 68. szakaszhoz. Ezen szakasz következőleg inditványoztatik szövegeztetni: „a főváros élén a főpolgármester áll, ki a közgyűlés által 6 évre választatik és a király által megerősittetik. A közgyűlés által megválasztott főpolgármestert, ha ő felsége meg nem erősítené, akkor a közgyűlés újból választ, mely alkalommal azonban a király által meg nem erősített egyén választás alá nem eshetik. Ő a fővárosi polgármester választására nézve két módot képzel csak.Az első mód a kinevezés,melyet határozottan ellenez. A másik mód pedig a szabad választás. Kijelentette, hogy egy közvetítő módosítványt tesz, meg van győződve, hogy úgy sem fogadtatik el (Derültség, de meg van győződve, hogy a többi módosítvány sem fogadtatik el. Ő azért tette ezen közvetítő módosítványt, mert elfogadása által mind a két czél el lenne érve. El lenne érve ugyanis a szabad választás,és a t.kormány intenziójának is megfelelnének, az lenne, hogy a kormánynak illetőleg államnak bizonyos befolyás engedtessék. Ajánlja a t.háznak módosítvány az elfogadás végett. Kondorosi György - Az mondatik, hogy a módozat, mit a központi bizottság javasol, nem liberális. A liberalismus relatív fogalom, de nem az az igazság. Márpedig e módozat igazságos, Azért pártolja azt. (Helyeslés jobbról) Oláh Gyula: A főispánok ténylegesen és normálisan nem dolgoznak semmit, s ha voltakép keressük, mik a főispán teendői ? Oda kell jutnunk, hogy tulajdonképen a főispán, oly teendőt, mely a közigazgatást vezető hivatalnokok teendője lene, nem teljesít, és egyúttal ami annak a teendője, olyan nem létezik. Ezen kívül specificálva vannak azon főispáni teendők, csakhogy nagyon tudja reducálni mindezeket azon meleg napok teendőire, tudja reducálni azon teendőkre, mikor kizárólag és legkizárólagosabban saját kezeikhez czímzett leveleket kapnak, érti a képviselő választások idejét. (Igaz, Igaz! balfelöl ) Akkor van munka és hivatkozik arra, hogy a legközelebbi választások alkalmával, a kormánypárti lapok néven szólították a főispánokat, hogy ez az ügy semmit nem tesz. Ő abban az időben várta, hogy Magyarországnak 80 100 főispánja közül találkozik legalább egy olyan, ki a polgári erénynek értelmével bír, s azt mondja annak a journalistának szemébe, hogy én nem a kormánynak hivatalnoka vagyok, hanem Magyarország hivatalnoka, és nem fogom magam eszközül felhasználtatni. Ő megvárta volna ezt Magyarország főispánjainak legalább néhányától, de sajnálattal constatálhatja, hogy ilyen egy sem akadt, sőt mind meghúzta magát, és aki meg volt szólítva nevén, az felelt, nehogy valami okot adjon az elégedetlenségre ide fönn Pesten. Pártolja a különvéleményt. (Helyeslés balfelől.) Házmán Ferencz szerint a főszempont nem az önkormányzat. Az önkormányzati közegek nem közegei az államnak. Itt pedig arról van szó. De azért mégsem szavazhat a szerkezet mellett. Az mondatik, hogy az ősválasztás a czélszerű. Kétségtelenül czélszerű az ősválasztás, de nem mindig az. Tessék például fölvenni ősválasztás tekintetében, miután legtöbbször Amerikára és Angolországra történik hivatkozás — az Egyesült államok mostani elnökségének választásánál követett eljárást. Ő azt hiszi, hogy az Egyesült államok elnöke bír körülbelül anynyi hatalommal, mint a fővárosi polgármester és mégis azon elnököt alig néhánynál több választja, mint háromszáz. Tehát ha ott egy állam képes beismerni, hogy a kormányzásnak jó vitelét biztosítja másodrendű választás által, vajjon szükséges-e beismerni, hogy a választás a fővárosban rész legyen azért, mert közvetett, mertnem ős választás ? Még egyszer ismétli, hogy a szerkezet mellett nem szavazhat. Beöthy Lajos föl sem szólalt volna, hogy ha ezen tárgyat sokkal nagyobb fontosságúnak nem tartaná, az indokolásra nézve, melyet ezen szakasz védelmére a bizottsági előadó felhozott. Azt mondta ugyanis, hogy épen állami intézményeink kívánják és a többi törvényhatóságok, melyek úgy vannak szervezve,hogy t.i. a kormány képviselve legyen a városokban. Azt méltóztatott mondani,hogy intézményeink kívánják, hogy a többi törvényhatóságok így vannak szervezve. Ő épen az ellenkezőt tartja, s azt hiszi, hogy államintézményeink többé nem kívánják. Midőn a municipalismus még státusrendszer volt, akkor volt és lehetett oka annak, hogy a kormány közege által magát képviseltesse a törvényhatóságban ; de miután a municipiumok megszűntek status rendszer lenni, megszűntek pedig a népképviseleti és parlamentáris rendszer mellett csupán helyhatósággá alakultak át, akkor hogy a kormány magát képviseltesse az ily helyhatósági kormányzatban, szükségét nem látja. A különvélemény mellett szavaz. Elnök: A hétfőn 10 órakor tartandó ülésben folytatjuk a tárgyalást. Ülés vége 2 óra 5 perckor. ZOLDHFfIKÉE. — A korcsolyázó egylet bizottsága ellenében a korcsolyázó egylet több tagjától panaszt kaptunk. A bizottság ugyanis — igy szól a hozzánk beküldött közlemény — elismeri hogy a tavalyi év minden tekintetben sikerült volt, és mégis deficit van, hogy mikép történhetett az, arra a bizottmány fátyolt törekszik vetni és csak a „kifizetett nagy számlák halmazára“ utal, melyek nagyságát azonban a kimutatásból még csak elképzelni sem lehet Ennélfogva kérjük a bizottmányt, hogy mind az egylet, mind saját érdekükben egy részletes kimutatást tegyenek közzé, mert csakis ilykép lehetséges a bizottmány ellen szórt vádakat megcáfolni és bizalmat gerjeszteni. Még a korcsolyázó bál bizottmányához is akarunk egy szót intézni. A bál az egyleti tőkének gyarapítására rendeztetik, ha deficit van, azt a rendezőség sajátjából szokta fedezni, csak a fönnemlített bálbizottmány tett e részben kivételt és a 679 frt 92 krnyi deficitet (a bevétel 4103 frt volt) az egylet vagyonából födözte.“ Eddig a közlemény, melyet a magunk részéről csak azon megjegyzéssel kísérünk, hogy a kérdéses egylet ügyeibe nem lévén beavatva, e szemrehányások jogosultságára nézve a beküldőkre hárítjuk a felelősséget. ” A természettudományi társulat szerdán, decz. 4-én d. u. 5 órakor az egyetem vegytani intézetében (országút 42. sz.) fogja szaküléseit tartani, melyre a természettudományok kedvelői meghivatnak. Ez alkalommal dr. Eötvös Loránd kísérletekkel egybekapcsolt előadást fog tartani „a fény kettős töréséről,“ Balogh Kálmán pedig a „heterogenesisről“ fog értekezni. — Rendőri hírek. Tegnap este 7 órakor Tribus Róza nevű 30 éves napszámosnő az épülőfélben lévő távirda és postaház tetőzeti állványáról lezuhant és rögtön halva maradt. Mondják, hogy a nő részeg volt és igy maga okozta szerencsétlenségét. — Ma éjjel Breuer Adolfnak a király-utczában 15. sz. a. házban lévő boltjában ismeretlen módon tűz ütött ki, mely nagy kárt okozott. Az áruk egy részét sikerült a tűzoltóknak megmenteni. — Adóbefizetés. A városi adóhivatalba f. hó 15-től 30-áig állami adóban 337,318 ft 23 kr., városi adóba 41,337 ft 892 kr. összesen 378,686 ft 122 kr. folyt be. — Ama 15 eredeti magyar népdal, melyekre id. Ábrányi Kornél előfizetést hirdetett, megjelent. A dalok szövege, kettő kivételével, a „Kisfaludy-társulat“ megbízásából kiadott, „Magyar népköltési gyűjteményből“ van véve,melyeket Ábrányi megzenésített. Átlapoztuk a Rózsavölgyi czég által szépen kiállított füzetet és meggyőződtünk, hogy a daloknak csak szövege népies, dallamuk épen nem az. Kiváló figyelmet érdemelnek a X. és XV. szám, melyek mind felfogás, mind kivitel tekintetében az orosz- dán körmöt mutatják. Kár, hogy a legtöbb dal reminiscentiákkal van telve. A 31 lapra terjedő füzet ára 2 frt. — Az összeírási íveket, melyekbe a jövő évi njonczozás alkalmából a hadkötelesek és a gyermekek pontosan bejegyzendők, holnap fogják a lakosság között házanként szétosztani. Ezen ivek 3 nap alatt kitöltendők. Figyelmeztetjük a háztulajdonosokat, hogy ezen iveket lelkiismeretesen töltsék be, mert esetleges mulasztásokért szigorúan meg fognak büntettetni. — Protectio a nemzeti színház jegyosztásánál. Több színházlátogatótól a következő felszólalást vettük: Azt hiszed szegény halandó, hogy Benza Idát meghallgatandó elég, ha az előadás előtti napon 1410-kor már a szinház kapujában állsz? hogy a 10 órakor megnyitandó pénztárnál a másnapi előadásra jegyet válts. — Boldog csalódás ! Ha nem állsz a tisztelt pénztárnok úrral, vagy legalább a színház kapujával a zártszék jegyek eme korlátlan hatalmú uralkodóival jó lábon, ott állhatsz bizony te éjféltől kezdve, azért nem hallod meg soha Benza Idát. Legelső vagy a kapunál, amint ezt megnyitják rohansz a 7 láb magas deszkafalakkal elkerített folyosóba — melyben a nagy tolongás közt, még ájulás is környez — a pénztár ablakhoz, gondolod, te leszesz ott a legelső, kényed kedvedre válogathatsz a zártszék-jegyekben ? Csalódás, merő csalódás ! Ott áll már egy széles tenyerű cerberus, ki, miután az egekből nem pottyanhatott oda, s az sem valószínű, hogy a tegnapi előadás óta állna ott, alig juthatott e helyre máskép, mint a színház rejtek ajtai s buvó helyeivel ismeretes színházi macska által vezetve. Mi legalább világért sem mernék a kapust gyanúsítani, hogy ő követne el a váró közönség irányában ilyen méltatlanságot ül... No de egy ember, hisz legfeljebb 2 percz alatt elvégzi dolgát s legfeljebb 4 jegyet válthat, marad még elég a hátul tolongó közönségnek. Ismét csalódás ? A cerberus megváltja jegyét, de megjelenik egy oldal ajtón, a tolongó közönség elkerülésével a kapus, markába nyom amannak valamit, ez újra jegyet vált. Mire megváltotta, ismét ott a kapus újra jegyváltás s ez ismétlődik isten tudja hányszor, mig hátul a közönség tolong, zúgolódik, a cerberust nem igen hízelgő czímekkel illeti. — Elvégre mintegy negyedóra lefolyása után, a kapus többé nem jelenik meg, a cerberus távozik, a közönség ujjong, tolakodik előre, a pénztárnok elkiáltja magát s a publikum ereiben megfagy a vér „Nincs többé tértszék“ ! Komolyan kérdjük intendáns urat, van-e arról tudomása, hogy ily gyalázatos módon kijátszák a közönséget. Egyének, kik óra hosszat várnak s elsők a pénztárnál, nem juthatnak jegyhez, mert a kapus olyanok számára veteti meg azokat, egy a pénztárt negyedóra hosszat elfoglaló egyén által egymásután, kik nem is állanak a sorban, kik legutoljára jöttek, de kik talán a kapus kegyét ki bírták nyerni. Valamint az sem valószínű, hogy bérletszünetes előadásra, mint például a szombati, a fentebbi után minden zártszékjegy megvétetett volna egy egyén által, sőt inkább arról van biztos tudomásunk, hogy nem csak az előadás előtti napon, de még az előadás napján is lehetség az erszény megerőltetése mellett zártszékjegyet kapni. — Kérjük ezen visszaélés szigorú megbüntetését s jövőre megakadályozását. Valamint arra is akarjuk figyelmeztetni, hogy más pénztáraknál a rend fentartása végett nem deszka falakat szoktak húzni, melyek közt megful az emberi ruháját bepiszkolja, hanem vaskorlatokat, melyek a levegőnek szabadjárást engednek. — Csak ne hozzák nyalvuiikra a k hol er át! Az ^Üstöltös^-ben a következő megtörtént dolgot ottassulTTTesTmegye környékén nagy készülődést keltett a múlt hetekben az a hír, hogy a kholerás főváros katonaságát a vidék falaiban fogják egy időre elszállásolni. Épen azon törhette egy ballagó mogyoródi atyafi a fejét, mekkora veszedelmet szállásolnak a házába, midőn lódobogást hall, s a Fóth felől vezető útán egy szőke katonatisztet lát egy vörös frakkos lovag kíséretében maga felé vágtatni. „No már itt is vannak.“ Nem is ért reá többet gondolni, mert a lovagok előtte állottak, s a szőke tiszt hibátlan, bár németes kiejtésű magyarsággal kérdé tőle: „Ugyan atyafi, a főútról letértünk, mondja meg, jól kiügyünk-é‘é''ffg Mogyoródnak ?“ Az atyafi, a tiszt bizalmas hangja által nekibátorítva, nem átallotta így felelni: „Szívesen útba igazítom a tens kapitány urékat, ha megígérik, hogy nem kovártélyozzák be falunkba a kholerát!“ A szőke kapitány megígérte s a megnyugtatott atyafi által kijelölt utón gyors ügetve vágtatott Mogyoródon át Gödöllő felé, melynek királyi laka előtt nemsokára le is szállott a rákászairól fáradtan hazaérkezett király, gr. Pejacsevics vörös frakkos kíséretében. de a király megtartá kapitányságát s a pestvidéki községek bejelentett katonaságát nem szállásolták be a kolerától rettegő atyafiak házaiba. — A hatvani utczát ma vette át a"város, és az asfaltozó társaság részéről választott bizottság, miután azon egy év letelt, mely köre a társaság az asfaltért jótállást vállalt. A tanács részéről Zsigmondy és Preuszner képviselők, az asfalttársulat részéről Kielmansegge Frigyes gr. és Monró mérnök, kik elnökül Havas Ignáczot választották. A bizottság az asfalt burkolatot tejesen jónak találta és indítványozni fogja, hogy most a társulatnak a 43.000 ft — mibe a burkolat került — kifizettessék. A burkolatnak további 14 éven át való fentartása iránt a feltételek a társulattal később fognak megállapittatni. — Alkotmányos brutalitás. Egy lelkész írja az „I. T.“-nak: „Kiss Mihály esztergomi lakos neje nov. 20-án bajjal szült ugyan, de mégis szerencsésen átesett a veszélyen. Két nappal később, jönnek a kir. adóhivatal ügynökei, hogy az emlitett Kis Mihályon megvegyenek. 30, mondd harmincz krajczárt osztr. ért. az 1850-ben Kis Mihály hibája nélkül történt bélyegcsonkitás fejében. A férj, látva a végrehajtókat, tiz forinttal kezében siett eléjük és Istenre kérte, csak nejét kíméljék meg. Az erőszak azonban utat nyitott magának a beteghez s ott a szenvedő ágyneműjét ragadta meg, hogy azt róla lerántsa. A beteg erre annyira felháborodott, hogy nekem f. hó 23-án csak sietve lehete a halottak szentségeit föladnom, s ma ezen különben erőteljes asszony már el is van temetve.“ Váljon az ily barbárok ellen sehol sincs orvoslás ? — A „Margitszigeti hidpályázat terveiről“ értekezett ma Kherndi a mérnök és építész egyletben. Sajnálatát fejezvén ki értekező, hogy elfoglaltsága miatt nem értekezhetett e tárgyról akkor, mikor az Ügy még be nem volt fejezve, előadja,hogy a pályázatban a legjelesebb vállalkozók vettek részt, s e tekintetben a margitszigeti híd építése kiváló érdekkel bír. Most szemügyre veszi a 30 pályázó által beadott 44 hídtervet s a pályázatot a következő 5 pont szerint tárgyalja: miféle hídszerkezetek hozattak javaslatba; mily nagyok a nyilásnagyságok; miféle hídszerkezetek használtattak az eddig alkalmazásban levő szerkezetek közül; miféle új szerkezetek alkalmaztattak a pályázatokban , minő az egyes szerkezetek értéke. — Az első kérdésnél előszámlálja a különféle hídszerkezeteket , s másodikban előadja, hogy a continensen a hídnyilások nagysága 80—106 méterig terjed, s a pályázók is e mértéket használták pályaműveikben, csak kettő lépte túl e határt, egyik ugyanis 150 métert, a másik Ruppertivtartót alkalmazott. A harmadik kérdésben haladás mutatkozik a pályaművekben, tisztult és finomult az alkatrészek szerkezete. A 7—8 év óta tapasztalt haladás mind fel van használva a tervekben. Az ív- és rácstartó érdemelnek föfigyelmet a hídnál; e tekintetben a francziapályázók majdnem mindnyájan csuklótlan, a németek csuklós íveket alkalmaztak. Hogy melyike czélszerűbb,ez még nincs eldöntve. A rácstartót illetőleg szintén haladást találunk; legtöbben a pályázók közül oszlopos rácstartót ajánlottak, s ez kezd is most leginkább használatba jönni. A pályázók közül vasgerendát csak egy ajánlott. Ezután értekező a negyedik pontban az uj szerkezetekről értekezik s technikailag fejtegeti azok értékét és czélszerűségét.