A Hon, 1873. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-29 / 23. szám
Ami a pénzügyi bizottság jelentését illeti, bár szomorú a világosság, amit az földerít, mi is legalább a helyzet tisztázásáért, köszönettivel tartozni annak. Szomorú dolog annak kiderítése, hogy nem tudjuk fedezni még rendes kiadásainkat sem, s hogy a pénzügyminiszer, fölhatalmazás nélkül használván fel jelentékeny tételeket, megsértette az alkotmányt. Az ez ellen felhozott ama mentség, mintha a függő adósság czíme alatt, mire az állam a deficit fedezése szempontjából jogot adott, ama pénzek felhasználása is értethetett volna, nem helyes, mert először azon így elköltött pénzeknek megvolt törvényhozási után határozott más rendeltetése, megvolt továbbá határozva, honnét fedeztessék a hiánylat, s abban ily átruházásról nem volt szó. Ami a miniszternek azt a mentségét illeti, hogy a pazar beruházásokért a felelősség az országgyűlést is illeti, ő, csekélynek nevezni szokott pártja nevében a tényekre hivatkozva mer ellenmondani a miniszernek. A felelősség azonban a kormányt illeti, s illeti Lónyayt is, mert téves a hit, mintha a rosz gazdálkodás rögtön a 67-ei kiegyezés megkötése után kezdődött. A kiegyezés — a quotán s ama közös költségeken kívül is — igen súlyos terheket rótt a nemzetre; a vám és kereskedelmi szerződés megkötötte kezünket, s a legroszabb befolyást gyakorolta. Ezenfelül a rosz pénzügyi helyzet okát a beszervezésre és közmunkákra tett fölösleges kiadásban találja. Az ő 1869-ki badetbeszédére, melyben azt fejtegette, hogy aeruházásoknál először a szükséges, azután a hasznos, s csak legvégül, a maradékból kell a fényűzési kiadásokat fedezni, azt mondta egy jobboldali képviselő, hogy „fölösleges elméleti értekezés“ volt. A pénzügyi bizottság mai jelentése ugyanez elveket fejti ki. Bevallja,hogy nem követtettek azok; bevallja,hogy túlságos pazarok voltunk a közigazgatási igazságszolgáltatás szervezésénél, s ha azt nem is vallja be,hogy ezek mégsem sikerültek, az ország közvéleménye elég hangosan mondja azt.A beköltés folytán keletkezett kölcsönök terhét is eléggé érezzük már. Kiadásainkat fokoztuk,jövedelmeinket nem. Vasutaink jövedelmezését csak a kőutak építése, s a gazdasági termelés biztosítása növelhetné, s mi sem történt arra, hogy ez után a vasútgarantiák bebeb szállítassanak. Mi sem történt a vízáradások, vadvizek ellen. Mi sem történt az ipari kereskedelem számára való hitel teremtése iránt. A független nemzeti bank nem léte oka iparvállalataink tengésének. Az adó nagy és aránytalan, s igy magát az államot károsítja meg; az adóreformot az ellenzék oly rég sürgeti, a kormány ép azóta hallgatja. Különben ő sem tartja kétségbeejtőnek pénzügyi helyzetünket, de javítására nem palliatív eszközöket akar használni. Az első teendő az, hogy a ház csak a valóban elkerülhetlen s országos érdekű költségeket szavazza meg, azonban a közművelődési czélokra nézve nem szabad fukarkodni, mert a felvilágosodás terjesztésétől függ hazánk létjogosultsága. A vasutakra nézve, csak a meglevőket összekötő pályákat tartja kiépítendőnek, mert ezek a meglevők költségeit is — jövedelmüket fokozván — beebb szállítják. Rendben találná azonban, ha az ily pályák költségeihez a körülötte fekvő földbirtok is hozzájárulna. A közigazgatás és igazságszolgáltatást olcsóbbá lehetne tenni a hivatalnokok számának leebb szállítása által, s hogy így a megmaradt állomásokra a képesek jussanak, erről a verseny, vizsga s pályázat a protectiót teljesen megszüntető rendszere által lehetne gondoskodni. A felesleges hivatalok megszüntetéséről egy parlamenti bizottságnak kellene gondoskodni. (Helyeslés a szélső balról.) Az ügyek szaporodásának is határt kell szabni. Ennek három oka van: a törvényi határozatlanság, a perrendtartás hiánya, a hivatalnokok képtelensége, s némely zugprókátorok lelkiismeretlensége. E bajokon csak a törvénykönyvek elkészítése, a tisztviselők jobb megválasztása és ellenőrzése és az ügyvédi rendezés segíthet. Az adóreformot illetőleg, ő nem, mint a pénzügyminiszter jelezte, az egyes adóreformok reformját, hanem az egész rendszer reformálását akarta. A fényűzési adókat is a miniszter figyelmébe ajánlja. Szívesen vette a csatornahálózat benyújtása iránti ígéretet, s csak óhajtja, ne legyen ez újabb csalódás. Azt azonban egyenesen elkeseredve hallotta, hogy a kormány a pénzügyi függetlenséget még most sem akarja helyreállítani. (Élénk helyeslés balról.) Az államjavak eladását is a deficit egyik fedezési módjának tekinti, különösen oly irányban, hogy általa a kisbirtokosok osztálya szaporittassék,mely az országok talpkövét képezi. (Felkiáltás a szélső balról: Igaz !) Az államvasutak eladásának Zsedényi által megpendített eszméjét azonban nem helyesli. Beszédét így fejezi be: Ám szavazzák meg önök uraim ha tetszik a költségvetést, ám higgyék — ha ugyan hihetik — hogy apró törlések, apró javításokkal pénzügyi helyzetünkön segíteni képesek; ám viseltessenek bizalommal továbbá is azon kormányférfiak iránt, kik hat évi kormányzatuk alatt sem az előre látás, sem a szervezés képességének jeleit nem adták (igaz! a szélső baloldalon) a jövő nekünk fog adni igazat, kik sem kisszerű eszközök,sem —bocsánat az őszinte szóért —kisszerű emberektől nem várunk üdvöt (Helyeslés a szélső baloldalon) De azért kétségbe mi sem esünk uraim! mert ha nem bízunk is a kormányban, bízunk a nemzet életrevalóságában,és ha nem hiszünk is a kormányférfiak bölcseségében a sztokás valósultában, miszerint miután nem tisztelte a kormány szüleit, a 48-iki alkotmányt és törvényeket, nem lesz hosszú életű a földön (Élénk helyeslés a szélső balon.) Mint előbbkijelentem,pártolom Helfy Ignácz képv.társam határozati javaslatát. (Hosszas éljenzés a szélső balon.) Tarnóczy Gusztáv : Egy papirszeletet mutat fel, mely nézete szerint egyik fő oka hitelünk hanyatlásának. Ez az osztrák kiváltságos bank kimutatása azon papírokról, melyekre ama bank kölcsönt ad. Van abban sok mindenféle papír, de hiányzanak belőle különösen olyanok, melyek hazánkat érdeklik. Hiányzanak belőle olyanok, melyek az állam által biztosítva vannak, sőt hiányzanak belőle állampapírok is ; ilyenek a többek közt: a gömöri államvasút záloglevelei, a sorsjegy kölcsön, a szőlődézsma, a Pest városi kölcsön és több egyletek. Midőn tehát azon bank, mely a miénk is akar lenni, nem ad hitelt saját államunknak, midőn a magyar állam papírjainak tulajdonosa nem kap hitelt papírjaira azon banknál, mely a mi érdeinket látszik, de csak látszik, képviselni, lehetetlen, hogy akkor az országnak hitele legyen. Kérdi, lenne-e Angolországnak vagy más államnak hitele, ha így bánna vele saját bankja? Ha ezt tehát eltűrnök, nem is érdemelnék meg, hogy hitelünk legyen. (Tetszés a baloldalon.) T. házi (Halljuk! Halljuk balfelől.) Nagy kárával jár ez az országnak, mert ha bármelyikünk pénzre szorul, és ily magyar állampapírok birtokában lévén, oda megy a bankhoz és elutasítják, mi marad egyéb hátra, mint az, hogy váltóra vegyen pénzt, és azt egy bécsi bankárral giráltatván váltóját ennek azért külön fizessen. (Helyeslés balfelől.) Ő ezt tarthatatlan állapotnak tartja (Helyeslés) és azért felszólítja a kormányt (Halljuk) hogy ne késleltesse az ügyet, de lehető legrövidebb úton szakítsa meg az alkudozásokat (Helyeslés balfelől), ha a kívánt és szükséges czél másképen el nem érhető, állítson az ország külön, magyar bankot. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Csiky Sándor: nem személyes gyűlöletből ítéli el a kormány pénzügyi politikáját, mert ő a miniszter urakat, kik a bársonyszékekben ülnek, (Felkiáltás: Most egy sem ül! Nagy derültség)vagy akiknek ott ülni kellene,személyenként nagyon tiszteli. A kormány nem fogta fel a nemzet szellemét, nem a szerint hozott törvényeket. A törvények egyszeri átolvasására évek kellenek. (Derültség.) Beszédét igy fejezi be: Tessenek nemzeti bankot létrehozni. Azt mondják, hogy az idegen nem engedi, hisz akkor gyarmat rabszolgai lánczra fűzött szolgacsoport (Hosszas derültség) vagyunk és ne gúnyoltassuk ki magunkat a szabadon gondolkozó világ által, midőn alkotmányossággal kérkedünk és az idegenek kegyelme és irgalma nélkül mit sem tehetünk. (Helyeslés a szélső balon.) Midőn hazánk a török iga alatt nyögött, abban hogy pénzt bocsásson ki,nem gátoltatott, és most ezen úgynevezett szövetségtárs gátoljon ? (Derültség a jobboldalon, helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez szégyen volna! Én magyar nemzeti politikának követését ajánlom és ahoz képest a nemzeti banknak minden haladék nélküli behozatalát vagyok bátor javasolni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Az ülést bezárom. Holnap d. e. 10 órakor folytatjuk. Ülés vége 2 órakor. Turin jan, 25. 1873. (M.) A szerzettörvény 2-ik fejezetét — mely a generalatus jelleget viselő zárdák fenmaradását biztosította — a ház elvetette. Képzelni lehet a zavart, melyet e váratlan tény okozhatott a kormánynak, amely egy a belügyérhez intézendő interpelláció által fog nem sokára megszaporodni. Több képviselő ugyanis kérdést akar intézni Lanza úrhoz, hogy van-e tudomása arról, hogy egynéhány városi hatóság a volt franczia császárnénak részvétnyilatkozatot szavazott ? Nagy a kíváncsiság megtudhatni, hogy amit felel majd a belügyér az interpellációra, hogy épen Lanza úr az, ki tavaly az államtanács által megsemmisítette Nápoly abbeli határozatát, melynek következtében a Mazzini-féle emlékszobor felállítására szükséges összeghez a városi pénztár is hozzájárulandó volt. A „Journal de Rome“ azt tartja, hogy az államtanács az érdeklett határozatokat politikai jellegűeknek tekintvén, meg fogja semmisíteni, de ezt csak annyiban teheti, amennyiben azok az emlékszobor felállításához való hozzájárulásra vonatkoznak, a többi már tény, azt csak roszalni lehet, de megsemmisíteni nem; pedig hát úgy a franczia, mint a Németországgal való jó viszony érdekében tanácsos lett volna a Napóleonok iránti gyöngédségnek nem adni oly kifejezést, melyet azon államok némikép tüntetésnek magyarázhatnak. A pénzügyér egy javaslatot terjesztett a képviselőház elébe, mely szerint az adózók ezután szelvényekkel is fizethetik az adót. Állítása szerint ez, vagy előnyére szolgáland az illetőknek, s azért sürgetőének tartja a javaslat tárgyalását. Hogy a törvény új terhet rak az adózó vállára — azt épen nem lehet mondani, azt pedig hogy a kincstárnak abból nem megvetendő haszna lesz, bizonyosnak lehet tartani; miután — mint tudjuk — a szelvények nagy része Párisba vándorol beváltás végett; mindaz, tehát a mi adó fejében a kincstárba fog befolyni mintegy 11 % agiótól menti meg a pénzügyért kinek hasznos feltalálásáért köszönettel tartozand, tehát inkább a kincstár mint az adózó. Caixoli képviselő elnöklete alatt Mailandban egy népgyűlés tartatott, melyben az állam s egyház közti viszonyok tárgyaltattak.A gyűlés határozataiba a jelen voltakon kívül 82 egylet s a sajtó egy része is beleegyezett. A határozat főpontjai : a korlátlan vallásszabadság s a vallások törvényes egyenlősége, a pápa számára alkotott kiváltságok rászólása, minthogy azok az egyenlőség s valódi szabadság elvét folytonosan sértegetik s a haladást felette gátolják végre a nemzeti képviselők felszólítása a szabadság s a nemzet jogainak serény védelmére. Egy római lap szerint a pápa koránt sem szándékoznék Poroszországot megboszantani,s annál kevésbé Németországgal a diplomatiai viszonyt megszüntetni; ami eddig történt, az nem más, mint egy merész — vagy inkább elszánt — kísérlet a császár gyengéd öntudatára némi befolyást gyakorolhatni s az által azután akadályt vetni azon reformok kieszközlésének, melyeket Németország az állam és egyház közti viszonyokra vonatkozólag kormányától követel. Állítólag Antonelli mindent elkövet, hogy a diplomatiai közlekedést helyreállítsa, s késznek mutatkozik, ha kell közvetve is közlekedni a német császársággal,a jele tehát, hogy a kísérlet nem sikerült. Most már csak az a kérdés, hogy a német kormány akar-e közvetve közlekedni ? — Egyébiránt úgy látszik, hogy a vatikán ámbár ugyan nem enged meg, de mégis csak egy kevéssé hajlik; azt tán nem lehetne mondani,hogy ha hajlik, azt önkényt vagy jóakaratból teszi, oh nem! A Vatikán most is hű jelszavához „frangar sed non fiedtar“ s ha hajlik azt csak a kérlelhetlen idők s körülményeknek köszönhetni; hanem ez azután mindegy , engedjen jó akaratból vagy kényszerültségből — hisz Olaszországnak csak az a vágya, hogy nemzeti egységét megszilárdíthassa, fentarthassa — az eredmény nem lehet kétséges. Teszem, azt mondják, hogy a Vatikán nem bírja már segélyezni az uj püspököket s azért az utóbbi consistoriumban kinevezettek a k. exequatur-ért fognak folyamodni, így hát meghajolnak mégis csak a törvény előtt — ennyi elég is. Olaszország ennyivel beéri ! — A „Capitale”-ból azután arról értesülni, hogy a pápa nagyon megunta a fogságát, s hogy husvét után ki akar sétálni, s hogy régi életmódját folytatni szándékozik. Ha a pápa ki tudna bontakozni az ármányszőtte hálóból, melybe a jezsuiták által ejtetett, husvétig sem várna, hogy kisétáljon, hanem így nehezen fog teljesülni óhajtása, mert a jezsuiták jól tudják azt, hogy az elámított pápára nagy hatást fogna gyakorolni azon fogadtatás, melyben őt az olasz nép részesítné, érdekükben fekszik tehát a nép s az egyházfő közt minden érintkezést meggátolni. Ghina és a közép-ázsiai orosz terület. Vennikov orosz ezredes a chinai háború alkalmából a „Voj. Szborn.“ katonai szaklapban egy hely- és néprajzi értekezést közöl a chiwai dánságról és az azzal határos orosz területről. A dánság anyagi és nemzetgazdászati helyzetét ő oly sötét színekkel festi, hogy az az orosz birodalomba bekebeleztetésének esetében nem igen vehető gazdag, jövedelmező zsákmánynak , ellenben pedig a határos orosz földterületeket valódi paradicsomként tünteti elő. Szerinte az orosz kirgizek gazdagok, mert csak a Petrovsk és Kazalinok járásokban 100,000 teve, 200,000 ló és 2,000,000 juh találtatik birtokukban, holott a chivaiak rész, kevés és gyenge szarvasmarhát s a házi állatoktól legfeljebb tyúkokat tartanak. — A bánság letelepedett lakosságát — 252 ezer lélekre becsüli; a kóbornépek számát pedig — 750 ezerre teszi, de ezzekből is 508 ezeret már orosz alattvalókhoz számít. Vennik.tv nem titkolja a nehézségeket, melyekkel az orosz hadsereg kénytelen lesz megküzdeni, s ezek nem az ellenség erejében, aki ugyan bátor és vitéz a siker első hevében, de ép oly gyáva és fegyelmetlen csőcselék első megverettetése után — hanem a távolságban (600—1300 verszt) a kietlen, helyenként átgázolhatlanul mocsáras sivatagokban, tűzifa, takarmány-, élelem- és vízhiányban állanak. A megvizsgált utak közül neki egyik sem kényelmes és alkalmas még az arai tavi sem, kivévén azt, mely Buhharán keresztül vezet, ez azonban, míg ezen bánság politikai önállósága létezik, igénybe nem vehető. Az Arat tengeri út egyéb előnyei mellett több oldalú nehézségeket támaszt, amilyenek például : partjainak pusztasága, katonaságnak a hajókra szállítására alkalmas kikötők hiánya, ss déli és keleti részeiben találtató homokzátonyok s ezeken túl átgázolhattak mocsárok. A kaspi tenger felőli diversion kívül, Vennikov a következő hadjárati tervet hozza javaslatba. Egy hadoszlop Krasnovodskból vagy is a balkani hegyektől indulna el, és pedig két zászlóalj gyalogságiét század lovas kozák és 8 ágyúval, mely haderőnek fele hátra fog maradni a hadmiveleti vonalon létesítendő táputak megerősítése s megtartása végett. Ezen hadmozdulat kivitelére legalább 60 nap s 2500 darabonként húsz rubellel bérbe veendő teve szükségeltetik. Másfél zászlóalj gyalogság Erib folyótól az Arai tenger nyugati partjain Kungrad felé Aibugir tó és Arai közötti földszoroson át Kuna-Argença tó nyugati oldalán négy ágyúval és egy század kozákkal mozdul előre. Ezen hadoszlopnak,mely az Embarat és Aral tengerrel érkező hadiképletek oltalmazására egy századot fog alkalmazni, 2200 teve szükséges, s Urgu-Murunig éctelenképen kell haladnia. A harmadik hadcsapat Kazalinskból Syr folyó mentében és az arab tengeren kel útra másfél zászlóalj gyalogság, 4 ágyú és egy kozákszázad összes erejében. Podgyászát az aradi tengeren egész a Tuscsebosz öbölig szállíthatja. A három oldalú hadjárat kényelmesebb és czélszerűbb annál, ha a hadsereg egy úton haladna előre. Az Embától és Krasnovodskból eszközlendő hadmozgulatok egyidejűleg vehetik kezdetüket, s az arab hajóraj akkor indul el a hadikészletekkel, mikor már az embi hadoszlop Aksuat vidékére érkezett. Ilyen feltételek mellett mind a három hadoszlop egyidejűleg fog a chivai oázis határára érkezni. Chiva fővárosának bevétele után a többi részeknek meghódítása másodrangu kérdés. Végtére megjegyzendő, hogy Vennikov, ki a Chivaest defend a jelszóból indul ki, a bánság összes állami bevételét évenként 4 millió rubelre becsüli. Az erődítmények ott többnyire földfalakból állnak. KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti népszínház bizottságának szerda esti 6 órára tett gyűlése a Kisfaludy-társaság választó gyűlésével összeesvén, ezen napról csütörtökre ugyanazon órára tétetik. Az ülés a Hungária szálloda 3-ik számú (földszint jobbra) szobájában fog megtartatni. Gizella főherczegnő tegnapelőtt udvarmesternője kíséretében meglátogatta Erlinger fényképész műtermét és ott több állásban levétette magát. — Egy 48-as honvéd eltakarítása. Monorról írják nekünk, hogy f. hó 19-én Csajághy István volt honvéd főhadnagy kopogtatott be a város birájához, Kucsera Istvánhoz, azon kérelemmel, hogy neki beteges embernek adjon éjjelre szállást. A derék biró a 86 éves aggnak, kinek testét rongyok takarták, egész készséggel adott nyughelyet, hol az agg ember még azon éjen jobblétre szenderült. Az elöljáróság értesittetvén az esetről, megvizsgálta a boldogultnak irományait, és azokból meggyőződvén, hogy az illető igazolt honvédfőhadnagy és mint ilyen 13 évig ette a száműzetés kenyerét, díszes eltemetéséről gondoskodott. A város lakosainak összeadott pénzéből fedezték a költséget. Gecse Endre plébános ingyen teljes díszben végezte a szertartást és a nép ezrével kisérte ki a függetlenség harczosát az örök nyughelyre, hol 18 mozsár lövéssel adták meg neki a végtisztességet . Hellmesberger négyes társulata holnap (szerdán) esti .A 8 órakor a városi vigadó kis termében tartja második hangversenyét. Műsora ez : Mozart Négyes Dmoll, Schubert zongorahármas Edur, zongora Willi Deutsch, Beethoven négyes Es-dur hárfanégyes. — A pesti nemzeti zenede által kiírt férfinégyes-pályázat nem sikerült, miután a beküldött pályamunkák — leginkább szövegük miatt — nem feleltek meg az igényeknek Az igazgatóság most 20 és 10 aranyas új díjakat tűz ki és felhivja a pályázókat, hogy munkáikat, legkésőbb ápr. 30-áig Ritter Sándor egyleti titkárhoz (Dorottya utcza 7. sz.) küldjék be. — Megtorlás. Nyitramegye Lubina községének lelkészétől Breuner Ágost úr, a híres Erdődyek örököse, az évenkinti fa illeték kiadását az ottani erdőkből megtagadta. Az illeték összesen csak tíz ötből áll ugyan, de egy szegény lelkészre mégis érzékeny csapás a mink megvonása. És miért történt ez ? Egyes-egyedül azért, mert a lelkész Horn Edére szavazott. A gróf urnak furcsa fogalmai lehetnek a szabad vélemény nyilvánításáról. —Azon gyilkossági eset és gyilkossági kísérlet lefolyásának kiegészítéséül melyet estt lapunkban közöltünk, a vádlott eddigi vallomása alapján még következő részleteket sorolhatunk fel.Az esetet maga feljelentő Szántó aki egy ref. lelkész fia, azt vallja, hogy neki Csonka Gergely ügyvéd 800 ftal tartozott. Szántóki Csonka házánál ellátást is kapott és nála lakott, többször felszólita az ügyvédet, adná meg pénzét vagy legalább 300 ft. Tegnap este vacsora előtt Szántó ismét kérte pénzét, de az ügyvéd elutasítá, sőt azt mondta volna neki hogy takarodjék házából rögtön s ne is várja a vacsorát.Ebből szóváltás lett s az ügyvéd, Szántó állítása szerint, tőrrel, melyet az irodában papírvágásra használt, meg akarta szúrni, mire Szántó önvédelmére revolverét húzta ki zsebéből, s miután e közben az ügyvéd gazdasszonya a gyertyát az asztalról lelökte és a konyhában sötét lett, Szántó amint állítja, vaktában néhány lövést tett, s elszaladt anélkül hogy tudta volna, váljon meglőtt-e valakit vagy sem. — Pest város tanácsa mai ülésében tárgyalta a belügyminiszternek azon körrendeletét, melyben felhívja a törvényhatóságot, hogy ezentúl a hivatalos iratokban a törvényszerv „Budapest“ elnevezését használja. Mi már előzőleg kimondtuk abeli nézetünket, hogy ezen elnevezés használata ma még korai, és a város tényleges egyesítése előtt temérdek zavarra szolgáltathat okot. Maga a tanács is ezen nézetben van és fel fog írni a belügyminisztériumhoz, hogy ha már az apa előtt létrehozta a fiút, hát legalább írja meg azt is, hogyan használtassák az új elnevezés a vidéki törvényhatóságok által. Mert ha ezek a Budapest elnevezés mellé oda nem teszik a megkülönböztetést, Pesten, Budán vagy Ó-Budán, úgy a jelzés nélkül beérkező levelezések ide oda küldözéséből nagy zavar, késedelem, sok felesleges munka és kár is fog származni. — Jutalmak cselédek részére. A pesti cselédképző egylet oly kérdéssel fordult a hatósághoz, hogy az évenként jó cselédek jutalmazására bizonyos összegeket tűzzön ki. Ez a kérés annál méltányosabb, mert a cselédügy ma Pesten gazdátlanul hever, mert azok, kiknek hivatásuk lett volna azt a város által életbe léptetett rendszer kifejlesztésével virágzóvá tenni, ügyetlenségükkel hosszú időre tönkre tették, értjük a volt cselédhivatal gyámoltalan vezetőit. — Halálozás. Remetei és pogányesti Sebastiani Vilmos jan. hó 26-án délután 2 órakor életének 67-dik évében Bécsben meghalt. Tetemei f. évi jan. hó 28-án délutáni 2 órakor fognak a lipótvárosi szt. Jánostól nevezett templomba átvitetni, beszentelés után Pestre szállitatni, s ott f. hó 29-én délutáni 4 órakor a családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. — Időszerű kérelem. A józsefvárosiak tömeges petitiót nyújtanak be Pest város hatóságához, melyben az u. n. Kalváriahegy felhagyását kérik. Az indokolt kérvény már kész s a lakosok tömegesen sietnek aláírására. A statiouterában lévő kalváriahegy Pest jelenlegi fejlődésénél fogva nagy akadályul szolgál a József külváros szépítésére nézve. Ha már vannak kik e hegynek vallásosság-szempontból való létezését szükségesnek tartják, hát legalább vigyék olyan helyre, hol az a közlekedésnek s a város természetes fejlődésének gátat nem vet. De a kálváriahegyi építmények különben is már olyan rozzant állapotban vannak,hogy a közönség elöl már régóta el kellett zárni, mert azok közbiztonsági szempontból már nem használhatók. Nincsen tehát semmi észszerű abban, hogy a főváros egyik főközlekedési útja ez által elzárassék. — A selmeczi akadémia ifjúságához a selmeczi magyar olvasókör egyik tagja a következő felhívást intézi: Másfél éve múlt körülbelül, mióta a selmeczi académiai ifjúság, kebelében felmerült, alapját tekintve nagy horderejű, de lényegileg véve mégis igen csekély differentiák miatt két, tökéletesen elkülönített egyesületté, társulattá alakult. Nem iparkodom itt felsorolni azon okokat, melyek e két különleges társulat keletkezésének létokául szolgáltak, mint hogy arról mindazok, a kiket érdekel s kikhez azavam intézve van, tökéletesen értesülvék, hanem csakis egy oly, mindkét társulat számos tagjaiban élő s eltitkolt óhajt akarok nyilvánosságra hozni, melynek érvényre emelése, megtestesítése által, a selmeczi académiai ifjúság körébe ismét visszatérne az, ami nem létezik, t. i. a béke. Másfél év telt el, az ifjú idősebb, az ész higgadtabb lett s az idő lefolytéval a helyzet is egészen más alakulatot nyert, elannyira, hogy jelenleg, legalább részemről, nem látok semmi akadályt sem fenforogni, hogy e két társulat egyhangúlag ki ne mondhassa s valósíthassa ez eszmét „egyesüljünk.“ Föl tehát ez eszme valósításához, győzzük le azon álszemérmet, mely netalán egynémelyikünkben ez eszme kezdeményezése ellen harczol, hiszen nagy lesz az eredmény, szent a czél, megérdemli, hogy a férfiúhoz úgy sem illő hiúságot feláldozzuk. A pesti egyetemi, szakra úgy, mint nemzetiségre nézve különbözőbb ifjúság, közös czélok elérése végett össze tud tömörülni, fel bírja fogni a XIX. század egyik vezéreszméjében, a társulás, assotiatióban rejlő rendkívüli hatalmát, csak mi nem ? csak mi tűrjük ? hogy egy bölcsész ezen jelmondatát: „a műveit ember, ha ellenmond is az igazságnak, legalább tudja, mit tess”,, önhasznát követi; de a buta tömeg állati tudatlanságból sokszor önjavát is lábbal tiporja, jóltevőit üldözi, felfeszíti magát azt, aki a világra jött, hogy az emberiséget a rosztól megmentse“ felőlünk bárki is elmondhassa. — A pálinkát az orosz kormány a hadseregnél egészségi tekintetekből megszüntetni készül és a helyett a katonáknak csája — adagokat fog kiszolgáltatni. — Egy ereklye Bizonyos Libhardt birtokos Kossuthfalván, a „Narodni Noviny“szerint, egy tót abezés könyvet bir, melyből egykor Kossuth Lajos olvasni tanult, s melyben ennek gyermekkori sajátkezű névaláírása is látható. — Ugyan e lap írja: Petőfi anyja Thurocz megye Liesnéből származott és 16 éves leánykáéban egy tót dalt költött: czime „Lucenia lucenie“ (búcsúszó.) Irodalom. — „Vasmegyei figyelő“ czim alatt Szombathelyt egy uj vegyes tartalmú hetilap jelenik meg Rusa Kálmán szerkesztése mellett E lap különösen a társadalmi és népnevelési ügyekre lesz tekintettel s első száma tartalomdus. Előfizetési éra egész évre 4 forint, negyed évre 1 fr. — B u 1 w e r hátrahagyott iratai között két teljes kéziratot találtak „Kenelm Chillingly“ és „The Parisians“ czimmel. Ez utóbbinak egyik része már megjelent — Apróbb hírek. Az amerikai legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai megjelentek. — Spiklhagen egy új regényt írt „Ultimo“ czimmel. — A portugali nagy akadémiai szótár, melyen már egy század óta dolgoznak, most C betű végéig jutott. — Shel-ey életéről egy terjedelmes tanulmányt adott ki Denis Florenc Mac Carthy Londonban. — „Kolozsvár s környékének geológiája“ és „Az Erdélyben fekvő Zsilvölgyi barnakőszényirányról.“ Két jelentékeny természetrajzi mű, melyekkel e részben amúgy is szegény irodalmunk valódi gyarapodást nyert. Az első Pávay Elek eredeti, másik Heer Oswald után magyarított munkája. Nem érzünk hivatást e műveknek tudományos és részletes birálatába bocsátkozni. Legyen elég megemlítenünk, hogy mindkét szakmunka több új kövület és eltemetett virányfajt tüntet föl, melyek közül egy új krokodil-faj, egy óriási Griphaea faj (Griphaea Eszterházyi) s a Kolozsvár környéki csillagonczok (Asteroidea) és Tüskönczök (Crinoidea,) valamint a zsilvölgyi kőszénvirány részletes tudományosságban s nagy részt díszes lenyomatokban is vannak ismertetve. Két igen practicus eljárást kell még Pávai úr, s illetőleg a geológiai társulat érdeméül kiemelnünk. Egyiket, hogy a külföldi tudományos világ kedvéért az újon fölfedezett kövületek hasábos melléklettel latin vagy franczia nyelven is vannak ismertetve. (Ajánljuk ez eljárást a magyar tudományos akadémia figyelmébe.) Másik azon gyakorlati irány, melyet Pávai követ, ki nem elégszik meg a tudományos ismertetéssel, hanem a kőzetek használatát, a rétegzetek víztartalmát, szóval mindazt közli, mit a tudomány a gyakorlati életnek átadhat. Ez a leghelyesebb módja a tudományok népszerűsítésének, miután a mai realistikus világ nem oktalanul szokta fölvetni e kérdést: mi haszna van mindennek ? E két művet Khor és Wein nyomdája elég díszesen állitotta ki. A mi azonban nincs közölve a nyomtatványon. T a n fi gy. — A kincstári iskolák ügyében a következő figyelemre méltó sorokat kaptuk egyik munkatársunktól: Napirendre tűzetvén a népiskolai törvény revisiója, a figyelmet egy körülményre kívánom fölhívni. Egy országgyűlési határozat folytán, minden iskola a közoktatásügyi miniszter hatáskörébe tartozik, s komolyan meggondolva a dolgot, ez nem is lehet másként; s mégis e határozat a szakiskolákra mindeddig írott malaszt, s mi több, vannak népiskolák, melyeket máig is pénzügyminiszteri közegek ringatnak, hol jobbra, hol balra, ezek az úgynevezett kincstári iskolák. Az illető bányaigazgatóságok nevezik ki a tanítót, csapják el mikor nekik tetszik s alantas tisztviselőik bánnak velök úgy, mintha a levegőt is csak az ő kegyelméből szívhatnák, ez emberek előtt a tanító máig is pária, ki kezet tartozik nekik csókolni, különben el van veszve. Ők határozzák meg a tantervet, az órák számát, a tankönyveket és szünidőket, egyáltalán korlátlan urai a tanügynek, mintha népiskolai törvényt soha sem hoztunk volna, s minderre a tanfelügyelőknek semmi szavuk; mintha átcsinálásról vagy toronyfedésről lenne szó, úgy nem vesznek tudomást róla. Ez iskolák egy ne nyúlj hozzám virág, egy helyi felekezeti, más helyi községi, harmadik helyi nemzetiségi s igy tovább minden rendszer nélkül, az illető urak tudják miért kell így; másnak nincs beleszólója, nem tűrnék a tanfelügyelői beavatkozást s ezzel ők nem is sokat törődnek, hisz a népoktatási törvény nem szól kincstári iskolákról; ez a tanfelügyelők mentsége. Pedig szerintem ez alaptalan mentség, mert azon iskola mely állami közös pénzből tartatik fenn, az állami intézet s a törvény 80. §. szerint ítélendő meg. De minthogy a tanfelügyelő uraknak mégis csak jobban kell tudniok, mert ők a törvény végrehajtásának őrei s némely részben végrehajtói is, a népiskolai törvény revideálásával foglalkozó bizottság figyelmébe ajánlom a kincstári iskolákat. Addig is utasítja a közoktatásügyi miniszter a tanfelügyelőket, hogy lelkiismeretesen vizsgálják meg az iskolákat s tegyenek részletes jelentést ez ügyről, melynek elintézésétől függ a bányászok gyermekeinek nevelhetése. NI. — Egy ajánlható német nyelvtan jelent meg legközelebb Debreczenben Csáthy Károlynál Emericzy Dávid felkai ev. lelkésztől. Szerző mindenütt nagy gondot fordít a magyar és német nyelv eltéréseire s ezáltal módszere az öntanulásnál nagy könnyűséget ad, habár másrészt talán sokat is theoretizál s egy pár sajátságos definitiója s több újonnan gyártott műszó ellen lehetne kifogásunk. Egészben véve e tapintattal szerkesztett s különösen magán tanulmányozásra szánt művet bátran merjük ajánlani.Az eddig megjelent első kötet ára 80 kr. Az óbudai Frőbel nő-egylet legközelebb közgyűlést tartott, melyen az egylet elnökévé Lenz Ludmilla, jegyzővé Tatay Emma választattak meg. Egy férfitagokból álló curatórium is alakult Az egylet, mely a múlt őszszel szervezkedett, jelenleg már gyermekkertet is állított fel, a melyben Solymossyné és Humann mintegy 50—60 gyermeket oktatnak. — Dicséretreméltó áldozatkészség. Pécs mellett a Dunagőzhajózási társulat köztudomásúlag egy nagyobb terjedelmű kőszénbányával bir, hol a tisztek és munkások gyermekei számára mintaszerű iskolát tart fenn. Hogy mily áldozatokra képes e társulat, arról