A Hon, 1873. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-01 / 1. szám
Melléklet a „HON“ 1-sősxialákos, és a képmutató, franczia dráma. Sakk a királynak, 500 arany jutalmat nyert vígjáték. Lear király, Shakespearetől Vörösmarty fordításában. Mizantróp Moliére vigjátéka, Szász K. fordításában. A zsidók utolsó prófétája, Dóczitól. Sullinem, franczia vigjáték, III. Richard Shakespearetől. A kelepcze, Kovács Pál legújabb verses vigjátéka. A fertálymágnások, Bérezik Árpádtól. Az élet álom, Calderontól, Györy Vilmos fordításában. A Kegyencz gr. Teleky László nagy tragoediája. A követjelölt, legújabb franczia vigjáték. Ezen rendkivüli előadásokra az előkészületek már javában folynak s jan. 7-étől a gyakorlatok végett négy napig a szinház zárva marad. — Rendőri kimutatás 1872-ről. A pestvárosi főkapitányság által 1872-ben 11790 egyén tartóztathatott le. Ezekből átadatott a fenyitőtörvényszéknek 2128, a dologházba küldetett 499, a szegényházba 22, a dologházba 530. Más hatóságoknak átadatott 15, a katonaságnak 75. Rendőrileg fenyittetett 4028. Kötött útlevéllel eltolonczoztatott 10, Budára kisértetett 126, vizsgálat után elbocsájtatott 1659, eltolonczoztatott 2703. A budai dalárda február 11-én a városi vigadó termében a bécsi Hesperus estélyek mintájára nagyszerű, Pesten még nem légzott bolond estélyt rendez, kizárólag urak részére. A változatos és comicus programm már meg van állapítva és a rendezőség a vigadó bérlőjével együtt mindent elkövetnek, hogy a közönségnek élvezetes estét szerezzenek. Jegyek csak előjegyzés útján és meghatározott számban fognak kiadatni. A magyar gazdasszonyok egylete azon czél elérésére, hogy a bécsi világtárlaton hazánk gazdasszonyi ipara is méltóan legyen föltüntetve, az összes gazdasszonyság körét felölelő több kisebb szakra oszlott és a női közmunkák egybegyűjtésére szintén egy külön bizottságot választott Braun Lajosné elnöklete alatt, melléje rendelt nyolcz taggal. E bizottság már elkezdvén működését, fölkéri a lelkes honleányokat, szíveskedjenek a tárlatra szánt tárgyaikat előleges intézkedhetés végett január hó utolsó napjáig bejelenteni, a beküldést pedig márczius végéig eszközölni. A bizottság elfogad bárminemű varrott, reczézett, horgolt — szóval mindennemű női kézimunkát; ha tán nem eszközölhetné valaki a munka elküldését saját költségén, az csak küldje be azért, mert ezen esetben a szállítási költséget maga az egylet fogja fedezni. A munkák — a szerint, mint közelebb találják egyik vagy másikát — a bizottság következő tagjaihoz küldhetők: Adler Antalné (Rombach-utcza 7. sz.), Bisitz Dávidné (Valeria-utcza, Tonet-ház), Braun Lajosné (Üllői-út 63. sz.), Flesch Mórné (Dorottya-utcza 12. sz.) Kármán Lajosné, (sebestyén utcza 5. sz. átellenben a gyógyszertárral, mert két 5-ös szám van ott), Kralovánszky Istvánné (Vácziutcza 19. sz.), Pechata Argay Anasztáz (Országút 12. sz.), Vogel Péterné (Nádor utcza 5. sz.). Már eddigelé is felette érdekes tárgyak küldettek be, fogadják érte az illetők előre is a bizottság köszönetét. ki, a néptanítók nyugdíjintézete rendezve leend s végül talán sikerülni fog népiskolai közkönyvtárakat is állíthatni fel. Mennyi szép remény, mily gyönyörű kilátások ! S még több is lehet. A vallásalap tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése megingatta a clerus anyagi hatalmát, szellemi tekintélye máris csorbulni kezd, egyes hangok mindinkább élesebben szólalnak fel a felekezeti iskolák ellen s a néptanítók fizetésének javítása, melyre nézve egyes községek oly nemeslelküleg haladnak előre, nem maradhat soká el a középtanodai tanárok szerencsésebb állapotától. Reményeink tehát vannak, de egyszersmind megvan azon érzetünk is, hogy mindezeket főként magunknak kell kivívnia. Tanárok és tanítók! munkálkodjatok szorgalmasan saját jólétetek s a közművelődés érdekében ! A múlt év bármely előbbinél fényesebben bizonyítja, hogy a közvélemény igaz ügyetek mellett van s mindenben pártfogolni fog. Működjetek erélyesen, hogy ezen év még az előbbinél is szerencsésebb legyen. Ez a mi uj évi üdvözletünk! — Ez is egy tanfelügyelő. Gramanecz Károly, nyitra megyei tanfelügyelő, kir. tanácsos stb. négy év után először betekintvén Érsekújvárra, többek közt egy iskolára talált, hol egyetlen tanító 150 gyermekkel kínlódott. A jó szivür megszánva őt rögtön kifejezd óhaját, hogy „váljon nem lehetne-e kapni itt egy öreg asszonyt, a ki a gyermekek egy részét oktatná s igy a tanító terhét kisebbítené ?“ Ezzel természetesen mindennek eleget hitt tehetni! — Székely-Kereszturon egy önálló tanitó-egylet alakult Gyertyánffy István buzgólkodása folytán, a mely igen fontos napi kérdések megvitatásával foglalkozik s a tanügyi irodalmat birálatilag figyelemmel kiséri. Eddig két érdekes ülés tartatott, melyek egyikén az indítvány tárgyaltatott, a tankötelezettség a 7- ik életévtől 17-kig tartson ; a másik azon kérdéssel foglalkozott, hogy az iskolák fejlődésével az erkölcsiség sülyed-e vagy emelkedik. — Nyilvános könyvtárak felállítását indítványozza egy lelkes hangon irt tárczaczikk a „Szabolcs“- ban s indítványát így részletezi : 1) Minden községben, minden tanköteles iskolába járjon s tanuljon; 2) az ismétlő iskola minden községben felállítva legyen; 3) Minden községben „közkönyvtár“ állíttassák; 4) A nép előtt télen át felolvasások tartassanak, igy elérhető volna — legalább azt hiszem — 5) a községben egy szegény menház építése s fentartása. Természetes, hogy igy lassan lehet haladni, de hátra nem esik, sem az egyes, sem a társadalom, sem a nemzet ez ösvényen soha, hanem megy előre. Emelkedik szellemileg anyagilag. De mikor jövend el az az idő, melyben szép Magyarországnak földön, mint a szabad Schveiczban, 320 mértföldnyi területen egy év alatt 130.444 kötet könyvet olvassanak el, vagy hogy városainkban a mesterinasoknak felolvasást tartsanak, mint Canning a negyvenes években Amerika városaiban ? Ki tudná azt megmondani! Pedig el kell neki jőni és el is fog jőni, csak azt a jelszót felejtsük el mielőbb „nem írok, nem olvasok. “ — A közoktatási tanácsnak utolsó ülésében folytattatott a középtanodai törvényjavaslat fölött a részletes vita s tárgyaltatott nevezetesen az oktatási nyelv kérdése. — Lubrich A. a német nyelv tanítását rendkívüli tantárgggyá, a francziát rendessé kívánta tenni. Horvát Mihály elnök az iránt tett indítványt, hogy a tanítási nyelv az 5-ik osztálytól kezdve minden magyarországi gimnáziumon magyar legyen. Kautz Gyula ez ellen eleintén a nemzetiségi törvényre való tekintettel tett kifogást, óva túlzástól, de az indítvány új felolvasása után kijelente, hogy teljesen egyetért vele. — Wenzel Gusztáv hosszasan és érdekesen szólt az indítvány mellett. Az elnök utóbb azzal egészíti ki indítványát, hogy ahol az alsó gymnáziumban a tannyelv nem magyar, ott már a 4-ikben taníttassák a földrajz és a történet magyarul. Toldy Ferencz a középtanodák minden osztályában magyarnak kívánja a tannyelvet. Végre elfogadtatott, hogy a) nem magyar kerületekben a növendékek anyanyelve a 4 alsó osztályban tannyevnek használtatik, de a középtanodai felsőbb osztályokban a magyar nyelv a kizárólagos tannyelv ; b) ahol a 4 alsó osztályokban is a magyar a tannyelv, ott a német nyelv vagy az anyanyelv tantárgyat képez, hol azonban ez osztályokban a tannyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv mindig különös tantárgyat képez. — A fehér megyei tanügy pang. A Székesfehérvár következő leírást ad ez ügyről : A megyei 19 községi iskolában nem mutatkozik azon vonzó példa, melyet a pár évi állami költekezés után várni lehetne és csak a felekezeti iskolák hátramaradása mellett érdemlik életbemaradásukat. Hogy újabb községi iskolák nem alakulnak az állami segély csábereje mellett sem, ennek oka az olyan rugók kifolyása, melyeket ismerni igen, de azokat megtámadni avagy mint akadályokat félreszoritani a mai napok embere nem akar. Van eset, hogy pár község már két év óta községi iskolát akar, de alig hogy a tanfelügyelő a határból távozott, már a felekezeti iskolához visszakivánkozott s igy egyik sem lett szervezhető. A 19 községi iskolában vagy tanító nincs, vagy az épület hiányzik. A nehézségek úgyszólván elintézhetlenek. Azon ígéret, hogy közel az eredményi ideje, egész az unalomig ismétlődik; az iskolaszék tagjaiól sok helyen félnek vállalkozni, néhol pedig a 200 frt fizetésre nem vállalkozik tanító, ami nagyon természetes, sőt a törvény állítólagos akadálya miatt nem alkalmazható. Az iskolatanács végzése az illetőknek évek óta nem is kézbesíttetett sok esetben. A negyedévi jelentések szerint a tanköteles gyermekek összeírása körül mindig nagyobb a mulasztás, a közöny, sőt az iskolai törvények iránti tiszteletlenség is napirenden van. Hogy ez minő hátrányára van a kitűzött nemes czélnak, tán felesleges is mondanunk. — Statistikai kimutatás Pest város községi népiskoláiról az 1872/3. elhelyezési lajstrom nyomán. Pest városában ez idő szerint községi elemi népiskola van 32, ebből 13 fi-, 11 leány-és 8 vegyes iskola. Az osztályok száma 140, ebből 72 fi , 57 leány- és 11 vegyes osztály. A 140 osztályt tanítja 132 tanító ugyanennyi tanteremben. A rendes osztálylyal bíró tanítók közül 11 igazgató-, 11 vezető-, és 110 osztálytanító. Beteghelyettesítő van 13, ezek közül 4 férfi-, 9 nőtanító. Az összes létszámú 146 tanító között van 12 igazgató 1300 ft fizetéssel, (ezek között egynek nincs osztálya); 11 vezető- és 48 osztálytanító 800 frt és 75 helyettes tanító 500 ft fizetéssel, mely fizetésekbe már a lakbérek is beszámítvák. Ezenkívül az igazgatótanítók 3 öl-, a vezető-, osztály- és helyettes tanítók 1 öl tűzifát kapnak évenként. A vámon kívül eső iskolák tanítói 100 fő személyes pótlékban részesülnek. Férfi tanító van 113, nőtanító 33. A tornászat 46 osztályban tanittatik 17 rendes osztálylyal biró okleves tornatanitó által,kiknek évi fizetése 200 ft. Ismétlő esti iskola fiuk és leányok számára 20 helyen 53 osztályban tartatik 53 tanító által, kiknek évi tiszteletdija 160 frt. A női kézimunkát 15 helyen, 60 osztályban 34 nő tanítja; fizetésük 200 ft. A rajz 16 helyen, 29 osztályban 13 tanító által taníttatik; fizetésük, mint az elemi iskolai tanítóké. A debreczeni Jogakadémiánk reformja ügyében tanácskozott közelebbről a főiskolai tanárkar. A kormány azt követeli, hogy a nem állami jogakadémiák is egyetemi színvonalra emeltessenek, különben a bizonyítványok nem bírnak érvénynyel.E tárgyban Kovács Ferencz főiskolai jogtanár kimerítő emlékiratot készített, melyben jelzi, hogy a főiskola anyagi ereje csekély ahoz, hogy ama kívánalomnak eleget tegyen, továbbá fejtegeti, hogy főiskolánkban mélhatlanul szükséges a jogakadémia fentartása, végül oly formán tartja a kérdést megoldhatónak, hogy egy jogakadémia fentartására a két tiszai egyházkerület együttesen vállalkozzék. E memorandum közelebbről — mint a tanárkar véleménye — a tanügyi bizottság elé terjesztetik. . —A Mármarosszigeti zsidó tugiskolákról egy érdekes statistikai kimutatást vettünk, amelyet kivételesen itt is közlünk, mint más vidékekre nézve is tanuságosat: Moses Freundnál tanít Moses Rutner 4, Moses Goldstein 8 gyermeket. Szindel Szőtnél Josef Jung 8, két ismeretlen 8—8 Komáromi Istvánnál Tóbiás Hendel 8-at, Jósef Káhánnál Moses Rothman 6-ot, egy ismeretlen 7-et, egy, másik ugyanott 9-et. Nagy Sándornál egy ismeretlen 34-et Kálmán Káhánnál egy ismeretlen 5-öt, Elias Festingernél három ismeretlen 19-et s végül Smiel Katznál Joachim Káhán Chelemer 175 s így öszvesen 18 zug tanító 323 gyermeket. Tudósítónk szerint e tanítók(?) egyikének sincs oklevele, a legutóbb említett már 25 évig folytatja mesterségét 5—10 éves gyermekekkel, akiket szüleik fenyegetésekkel is eltiltanak a rendes iskolába járástól. Az iskolába nem járó zsidó gyermekek számát tudósítónk 3 400-ra teszi, de miután semminemű hiteles adat nincs, magányos utón csak 111-nek nevét tudta összeszedni. Különben Máramarosszigeten, hol a lakosság le a izraelita s köztük igen sok tehetséges kereskedő, egyetlen rendes zsidó iskola sincs. Hogy állhat ez ügy a szintén zsidókkal teli falukon, ha Szigeten úgy van. Tudva levő dolog, hogy e szerencsétlen megyében az iskolák nagy része más felekezeteknél is csak zugiskola, felszerelve még csak úgy ahogy is, egy sincs; az iskolaépületek roszak, faiskola itt-ott, s ha van is kettő-három, rendesen a pap foglalja el a helyet és termeszt benne egyet-mást a maga számára. Ha a tanító szól, vége, elveszett. Az ismétlitiskolázás csak pár ref.iskolánál van behozva, s ezeknél is hiányosan, mert nincs, aki a törvény követelményeit a községekkel megismertetné. A tanfelügyelő nem tud hozzá, a papság örül rajta, s marad, ahogy eddig volt. — A felnőttek oktatása Szent-Erzsébeten — mint a „Szegedi Sajtó“ értesül — oly érdeket költött, minővel talán igen kevés helység dicsekedhetik hazánkban. Az oktatásokat úgyszólván az egész falu népe, apraja nagyja egyaránt növekvő szorgalommal látogatja. „Nézetek a közoktatási politika terén“ czimű névtelen röpirat jelent meg Lampel Robertnél ára 80 kr. A röpirat írója, különösen az egyetem reformjára vonatkozólag, szakavatott egyénnek látszik s több nevezetes új ittet aláírtja. az gymnasiumok oly módon bifurcatioját, hogy az alsó osztályokban általános.kdpz és a felsőbbekben a felsőb tanintézetekre előkészítés vétessék a szemügyre s hogy külön leány középtanodák felállítását óhajtja. E röpiratot, melyben alaposság és német pedáns előadási modor gyakran változik a felületességgel s akadatlan állításokkal, később bővebben ismertetjük s addig, is ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Külföldi hirek. Oroszországban a russifiqatio nagy mérvben űzetik. Legközelebb a caucazusi tartományok iskoláiban tiltatott meg az anyanyelv használata. — Rómában a jezsuiták egy nagyszerű szemináriumot akarnak felállítani, hol több ezer növendék teljesen ingyen ellátást s oktatást nyerjen, hogy igy a községi iskolákkal vetélkedhessenek. — Az olasz közoktatásügyi miniszter költségvetése 17.842.324 lírában szavaztatott meg, a központi igazgatás költségeivel 20 millión felül kivántatik. — Görögországban a középtanodai tanárok gyakori visszaélése miatt a miniszter pénzbüntetés mellett elrendelte, hogy csak a kormány által ajánlott tankönyveket lehet használni. Nemzeti színház. Pest, január 1-én adatik : „Struensee“ Eredeti tragoedia 5 felv. Miklósy színháza (az István téren.) Pest, január 1-én. Miklósy Gyula színtársulata által adatik: délután 4 órakor „Az elátkozott herczeg, vagy az elbűvölt csizmadia.“ Vigj. 3 felvonásban. Este 7 órakor adatik : „Zsidó apácza, és József császár.“ énekes népszínmű 3 szak. Irodalom. — A „Kis Tükör“ czimü képes gyermek hetilap, melyet Aszódi M. szerkeszt, most harmadik évfolyamába lépett. Ára egész évre 4 frt. Czikkei változatosak, de nem mindenkor egyöntetűek s egyenlő irányuak. — „Alkotmány“ czim alatt új évtől fogva Nagy István egy uj deákpárti napilapot fog kiadni, több képviselőt említ, mint munkatársat. — Apróbb hírek. A „Magyar Újság“ szerkesztését új évtől fogva Irányi Dániel vette át. — A debreczeni deákpárti közlöny „A Tiszavidék“ pártolók hiányában megszűnt. — Győrben új évtől fogva egy „Raaber Lloyd“ czimű német lap akar megjelenni egy magyar ügyvéd szerkesztése mellett. A „Győri Közlöny“ erélyesen felszólal e szerinte felesleges vállalat ellen.— A debreczennagyváradi értesítő egyelőre meg fog szűnni. — Riepert a „Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde“ czímű folyóiratban érdekes tanulmányt közöl a régi Alexandria topographiájáról. — Kubinyi Lajostól egy terjedel- mesebb röpirat hagyta el a sajtót e czim alatt „Meddig él a magyar nemzet?" Nemzeti létkérdés hazánk fiainak és leányainak. Pest. Rozenberg. Ára írt. Ezen élénk hangon és nagy tanulmánynyal irt ma, mely mostani politikai, kereskedelmi s társadalmi állapotainkat nem épen rózsás színekkel festi, a nemzeti s egyéni önállóságban találja fel egyedül az óvszert azon megsemmisülés ellen,mely a természet örök törvényei szerint a magyar nemzetet is fenyegeti , épen ezen önállóság emelésének módjait igyekszik részletesebben kimutatni.E tudományos alapja daczára csaknem népies nyelven irt művet ajánljuk olvasóink figyelmébe. Nézetei között bizonnyal lesz sok olyan, amit nem oszthat mindenki, de a fontos tárgy iránt figyelemkeltés önmagában is érdem. — Táncsics Mihály műveiből az első kötet pár nap alatt elhagyja a sajtót, a 2, 3, 4 és 11-ik kötet sajtó alatt vannak s mindegyikből több vagy kevesebb már ki is van nyomtatva. — Az amerikai lapok száma. Az Egyesült Államokban a folyó évben 507 napilap volt, továbbá 105 olyan, mely hetenkint háromszor, —110 olyan, mely hetenkint kétszer, — 4750 olyan, mely hetenkint egyszer, — 91, mely minden két hétben,— 685, mely havonkint egyszer, — 4, mely minden második hónapban és 55, mely negyedévenkint szokott megjelenni; összesen tehát 6328 lap, vagyis 449-el több mint tavaly. Csupán Floridának nem volt napilapja. A gazdasági lapok száma 105, a nevelészeti lapoké 95, a kereskedelmi és pénzügyi lapoké 76 volt. Tanügy. — Az uj év kezdetén. Az 1873-ik év, ha minden a múlt évben megindult mozgalom eléri végét annak lefolyása alatt, korszakot alkotó leend tanügyünk történelmében. Egyetemeink, jogakadémiaink, középtanodáink s a kisdedóvodák új szervezetet fognak nyerni, a népiskolák polgári s ipartanodákkal egészíttetnek .IS 4 A Nagy-Komlóban ma este Bakonyi mevetetése alatt működő újonnan szervezett magyar daltársulat tart adást. Szünetek alatt népzene. A Beleznay-kert-beli magyar daltársulat naponként tozatos jó előadásokat tart. A szüneteket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. — Ma „A mekkai basa“ és „Tulipatán szigetén“ vigoperettek Offenbachtól. A magyar tud. akadémia könyvtára nyitva van reggeli 9-től d. u. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 9-től 12-ig, d. u. 4—7-ig. A városi vigadó termei 30 kr. belépti dij mellett minden nap megszemlélhetők. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából,) naponkint nyitva van d. e. 8—17-ig és d. u. 2—6 óráig. Tudományos társulatok gyűlései. A m tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csütörtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart tudományos fölolvasásokkal, illetőleg népszerű előadásokkal egybekötött szakölést, mindig d. u. 5 órakor a vegytani intézetben. Városi közgyűlések: Pestváros minden szerdán d.u. 4 órakor, Buda város pedig minden hó első hétfőjén d.u. 5 órakor rendes közgyűlést tart. A „HON" magántárszergénye. (Ered. sürg.) Debreczen, dec. 31. A debreczeni januári vásár a közgyűlés ma egyhangúlag hozott határozata szerint megtartatik a rendes időben. New-York, dec. 30. Cubában a fölkelés terjedőben van. A fölkelők két csatában voltak győztesek. Megcáfoltatik azon hít, mintha Boutwell lemondott volna. London, dec. 31. A „Times“ jelenti Madridból, hogy közelebbről az alfonzisták részéről fölkelés várható. A kormány megtévé az intézkedéseket a netaláni fölkelés elnyomására. Madridváros lakossága teljesen ellene van az ilyen fölkelésnek. Königsberg, dec. 31. A Jacob E. N. régi bankház felfüggesztő fizetéseit. A passivákat némelyek 600,000 tallérra, mások pedig 3 millió tallérra teszik. Bern, dec. 31. Eddig nem valósult meg azon hír, hogy a pápai nuntius vissza fogna hivatni. Róma, dec. 31. Courcelles ide érkezett. A pápa ma több olasz és külföldi családot fogadott ; franczia beszédet tartott és mindenkinek jobb évet kivánt. A hadügyminiszer a tartományi népőrséget a tavaszra egy e czélra alakítandó táborba hadgyakorlatokra hivá egybe. BOCS, dec. 31. (Hivat. zárlat.) Magyar földtehervi. kötvény 79.—. Salgó-Tarján 152.—. Magyar hitel 177.—. Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 132.—. Magyar sorsjegy 100.25. Tiszai vasút 242.—. Magyar vasúti kölcsön 99.80. Angolmagyar 96.—. Frankó-magyar 97.50. Alföld 170.76. Magyar északkeleti vasút 156.50 Keleti vasúti elsöbségi kötvény 76.25. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsöbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 108.50. Török —.—. Municipalis 89.—. Bécs, dec. 31. (Kezdet.) Hitelintézeti részvény 330.25. Magyar földhitelintézet 116.—. Angol magyar 318.50. Angol-Ausztriai 310.25. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar —.— Váltóbank 870.—. Napoleonder 876.—. Államvaspálya 203.80. Lombardok 186.50. Galicziai 200.80. Tramway —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1860-as —.—. 1864-es —.—. BÓCS , dec. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 331.25. Magyar földhitelintézet 110.25. Angolmagyar 98.—. Angol-ausztriai 309.50. Magyar hitelrészvény 177.—. Franczia-magyar 89.50. Váltóbank 309.—. Napoleonder 868.—. Államvasút 334.—. Lombardok 183.50. Gallicziai 227.50. Tramway 348.— . Magyar sorsjegyek 100.25. 1860-dik 102.—. 1864-diki 142.50. Magyar jutalomjegy 100.50. Hitelsorsjegy 190. —.Arany 512.—. Frankfurt 91.50. Párisi hitel. 32.50. Járadék 66.50. Ezüst 106.50. London 108.50. Török sorsjegy 77.—. Municipalbank 89. Páris, dec. 31. (Kezdet.) 3% -os járadék 52. 87. Olasz járadék 67.70. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugati pálya 775.—. 4/2 % -os járadék ——. Államvaspálya 780.—. Lombardok 427.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —. —. Magyar keleti pálya —.—. 1871-ki kölcsön 84.75. 1872- diki 86.87. Pária, dec. 31. (Zárlat.) 3% járadék 52.85. 4y* °/o járadék 77.25. Olasz járad. 67.65. Credit mod. 410.—. Lombard 425.—. Államvas. 778. —. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön 84.65. 1872- iki kölcsön 86.85. Berlin, eke. 31. (Kezdet.) Galicziai 104.25. Lombardok 112.—. Ezüst jöved. 64.—. 1860-as 94. — . Bécs 91.—. Romániai 42.50. Állam vaspálya 204.—. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 105.50. 1864-ki 95.—. Hitelrészvény 202. — ."Magyar sorsjegy 63.—. Berlin, dec. 31. (Zárlat.) Galicziai 104.25. Lombard 113-—. Ezüst jöved. 66.75. 1860-diki 95.25. Bécs 90-50. Romániai 43.25. Államvaspálya 205.25. Papir-jövedék 61.*/*. Hitelsorsjegyek 117.75. 1864-diki 90.—. Hitelrészvények 203.—. Magyar sorsjegy 62.50. Frankfurt,dec. 30. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 95.15/i0. 1854.ki —.— 1864-es IIi2.—. Lombardok 199.75. Évjáruléki papír 61.V - Osztrák bankrészv. 1026. —. Osztrák hitelrészv. 353.50. Osztrák államvaspálya részvény 357.25. 1860-as 94.50. Ferencz-Józsefvaspálya —.—. Galicziai 341.50. Évjáruléki ezüst 64.1 “A« Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, dec. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 106. V». 18594. E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—.’Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliquea —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882 re 95.17.—. Osztrák hitelrészvény 353.50.,Osztrák államvasut 357.75. 1864-diki sorsjegy 157.—. 1860-dik 94.50. Ferencz József vasút —.—. Lombardok 198. — . Galicziai 243. 50. Papirjáradék 61.25. Ezüstjáradék 64.7*. Osztrák bankrészvény 1032.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —. Győri .—. Gömöri —.—. Páris, dec. 31. Liszt 75.^—. 70.—. 69.50. Répaolaj 97.—. 98.—. 99.50. Lenolaj 95.—. 96.—. 96.—. Szesz 56.50. 56.50. 58.50. 61.50, ezukor finomított 157.50. Berlin, dec. 31. Búza 823/.. 817* 81.7«. rozs 572, 57 7», 56 — . Zab-----. 44.7» • Árpa helyben 48-60. Olaj 23— 237., 237a, 24. Vs. Szesz 17.20.117.28. 18.11. New-York, dec. 30. Liszt 7.30. azon veszteségek, melyek Magyarországot a lefolyt évben érték, fő részben onnan származnak, hogy idegenek intéző kezeire bízta magát a magyar a vállalkozási téren. A lefolyt év alatt tönkre jutott vállalatok csaknem kivétel nélkül ez ok miatt töröltettek ki a tőzsde hivatalos jegyzékéből. A pénzhely mindent mozgásba hoz, nem volt magyar, s így nem csoda, ha a hanyatlás jelei a fővárosban és vidékén szünetlen sorozatban követték egymást. Hogy ez így van, azt senki sem tagadhatja,ki ismeri azon szerepet,melyet a bécsi bank és ennek creaturai Magyarországon játszottak. Az emberek nagy csalódásba ringatták egymást. Azt hitték, hogy a termelés tényezőit csak a megtakarított tőke képezheti. Pedig ez nem igaz. Azon osztrák értékek, melyek minden egyes vállalatnál akár mint alaptőke, akár mint üzleti tőke szerepelnek, magyar nemzeti értékkel áldozat nélkül is előteremthetők. Épen abban rejlik korunk előhaladásának leghatalmasabb tényezője, hogy a termelésben, ha a nemzet akarja, már az előállítandó értékek is befolyhatnak. Ez sokszorozza meg az egyes gazdaságok értékeit, ez hoz száz meg ezer kezet mozgásba, melyek tőke hiánya miatt különben tétlenül vesztegeltek volna; ez építi azon nagyszerű műveket, melyek mint a pacifique vasut, a Suez csatorna egy egész continenst vassínekkel öveznek vagy tengereket egymással érintkezésbe hoznak. Kimondhatatlan nagy tévedés rejlik abban, midőn valaki azt állítja, hogy pénzt csak megtakarítás által lehet teremteni. Ez a tévedés a lefolyt évben hazánk egész közgazdasági politikáját áthatotta. Kormányunk ezért nem tartotta elengedhetlennek a magyar érték az önálló magyar pénzügy létesítését. E helyett valahányszor pénztárai kiürültek, a szomszéd állam bankáraihoz fordult és azoktól oly drága kölcsönöket vett,melynél mindjárt a pénz átadásakor 25 % -uk leszámítoltatott. Másfelől meg e tévedés okozta, hogy a külföldi vállalkozó szellemű bankárok és faiseurök nem voltak restek Magyarországot mindenféle humbug műveletekbe sodorni. És ezt könnyen tehették, mert hiszen ez országban mindenféle közlekedési, ipar és kereskedelmi vállalatok magukat igen jól kifizettetik, minthogy gazdasági életünk azokkal még nincsen telítve, sőt ellenkezőleg, azoknak mindenütt hiányát érezzük. Ha a magyar azt tartotta, hogy a gazdasági téren ő csak a megtakarított garassal mer mozogni; a bécsiek, angolok, francziák azt tartották, hogy jól van, majd mozgókén, majd teremtek vasutakat, gőzhajózási társulatokat, gyárakat, bankokat olyan pénzzel is nektek,,ami még nincs, s amit ti fogtok nekem adni. És úgy is jön, csak hogy nincs köszönet benne. így épültek a drága kamatgarantiájú vasutaink, így támadtak a majdan fusionált gőzhajózási társulatok, így a credit mobiliers-féle intézeteknek egész sora, kezdve az anglo magyar banktól a pesti bankig és az engedélyezés alatt levő számtalan egyéb bankokig, így létesültek az építőtársulatok és számos mindenféle más vállalatok, melyek nagy része azonban minden szükség érzete nélkül, pusztán az alapítási nyereség kedvéért látott napvilágot, hogy aztán az örök feledés tengerébe temettessenek. Pesten ez könnyen ment, de vidéken a conservativabb gazdaközönségre még csak ezután került a sor. De sohá már ők sem maradhatnak tétlen. Vagy mozogni fognak önerejükből, vagy mozgásba hozzák őket is külföldi faiseurök. Reméljük, hogy a fővárosi iparvállalatok sorsa elég intő példa lehet gazdáinknak s hogy szövetkezés utján majd magok teremtenek ők is magoknak oly értéket, a melylyel folyamszabályozást,csatornázást,közutakat, vasutakat, mezőgazdasági gyárakat nem csak a kész megtakarításból,hanem magával azon értékkel lehet létesíteni,melynek a felsorolt vállalatok által létre kell jönni,még pedig úgy, hogy az előleget mihamar törleszteni lehessen s a vállalatok aztán tehermentesen a gazdaközönség kezében maradjanak. Ha e tudatot az új év meghozza a magyar gazdaközönségnek, akkor hazánk a művelődés és vagyonosodáá terén nem marad gyámság alatt s önnön erejéből rohamosan haladhat előre Adja isten, hogy ez igy legyen. KÖZGAZDÁSZAT! KOVÁT: Egy kívánság. (M.) Minden nemzetnek hatalmában áll, hogy az üzleti s általában a közgazdasági életnek mindazon tényezőit megszerezze, melyek által a művelődésben és közvagyonosodásban előre haladhat. Hazánk a múlt évben hanyatlást tapasztalt. Ennek okai nagyon különbözőknek látszanak ugyan, de a főbaj mégis ott van,hogy az anyagi téren sem kellő önállóságot nem biztosítottunk magunknak, sem a gazdasági tevékenység eszközeit nem szereztük meg. Min. Közgazdasági vegyes. — A pesti áru- és értéktőzsde bizottsága közzé teszi, hogy a pest lipótvárosi takarékpénztár ideiglenes részvényei 1873. jan. 1-től fogva 5% -os kamattal jönnek tőzsdeforgalomba. — Az osztr. nemzeti bank részvényeseit a bank igazgatósága arról értesíti, hogy a bank közgyűlése jan. 18-ikán fog megtartatni. A bankügyi tárgyalások miatt tehát a közgyűlés nem fog elhalasztatni. A tárgyalás folyamát tekintve, mond a N. Fr. Pr., nem is valószínű, hogy az egyhamar véget érjen, ha tehát az igazgatóság jan. végét bevárta volna, más előterjesztéseket néhány jegyzékváltáson kívül nem is tehetett volna. A m. pénzügyminiszerrel jó viszonyban levők azt mondják, hogy Lónyay nemzetközi leszámoló bank czím alatt magy. nemzeti bankot szándékozik alapítani. A bankügyi előleges alku egyik aláírásával meg van semmisítve, a másikat is rövid idő alatt ki fogják törölni. A N. fr. Pr.nek e tényállás nem tetszik. A mű-cement-téglagyár tegnap közgyűlést tartott, amely azonban nem volt határozatképes. A magánbeszélgetés folyamán kitűnt, hogy a vállalat fentartására 120.000 ftnyi jelzálogkölcsönt kellene felvennely összegből a már betáblázott 40.000 51.000 ftnyi váltóadósság törleszteniék radék üzleti tőkéül szolgálna. A vállal év alatt 65000 ft értékű gyárt már ennél 15000 ft veszteségese részben azon körülmény, hogy hogy a regió igen naiv G' bajok ismétlődnek s i getik a liquidatiót, r eladásából legalis’ nek egy része'