A Hon, 1873. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-01 / 1. szám

Melléklet a „HON“ 1-ső­sxialák­os, és a képmutató, franczia dráma. Sakk a király­nak, 500 arany jutalmat nyert vígjáték. Lear király, Shakespearetől Vörösmarty fordításában. Mizantróp Moliére vigjátéka, Szász K. fordítá­sában. A zsidók utolsó prófétája, Dóczitól. Sulli­­nem, franczia vigjáték, III. Richard Shakespea­­retől. A kelepcze, Kovács Pál legújabb verses vigjátéka. A fertálymágnások, Bérezik Árpád­tól. Az élet álom, Calderontól, Györy Vilmos fordításában. A Kegyencz gr. Teleky László nagy tragoediája. A követjelölt, legújabb fran­czia vigjáték. Ezen rendkivüli előadásokra az előkészületek már javában folynak s jan. 7-étől a gyakorlatok végett négy napig a szinház zár­va marad. — Rendőri kimutatás 1872-ről. A pestvárosi főkapitányság által 1872-ben 11790 egyén tartóztathatott le. Ezekből átadatott a fenyitőtörvényszéknek 2128, a dologházba kül­detett 499, a szegényházba 22, a dologházba 530. Más hatóságoknak átadatott 15, a katona­ságnak 75. Rendőrileg fenyittetett 4028. Kötött útlevéllel eltolonczoztatott 10, Budára kisértetett 126, vizsgálat után elbocsájtatott 1659, eltolon­czoztatott 2703.­­ A budai dalárda február 11-én a városi vigadó termében a bécsi Hesperus esté­lyek mintájára nagyszerű, Pesten még nem lég­zott bolond estélyt rendez, kizárólag urak részé­re. A változatos és comicus programm már meg van állapítva és a rendezőség a vigadó bérlőjé­vel együtt mindent elkövetnek, hogy a közön­ségnek élvezetes estét szerezzenek. Jegyek csak előjegyzés útján és meghatározott számban fog­nak kiadatni.­­ A magyar gazdasszonyok egy­lete azon czél elérésére, hogy a bécsi világtár­laton hazánk gazdasszonyi ipara is méltóan le­gyen föltüntetve, az összes gazdasszonyság kö­rét felölelő több kisebb szakra oszlott és a női közmunkák egybegyűjtésére szintén egy külön bizottságot választott Braun Lajosné elnöklete alatt, melléje rendelt nyolcz taggal. E bizottság már elkezdvén működését, fölkéri a lelkes hon­leányokat, szíveskedjenek a tárlatra szánt tár­gyaikat előleges intézkedhetés végett január hó utolsó napjáig bejelenteni, a beküldést pedig márczius végéig eszközölni. A bizottság elfogad bárminemű varrott, reczézett, horgolt — szóval mindennemű női kézimunkát; ha tán nem esz­közölhetné valaki a munka elküldését saját költségén, az csak küldje be azért, mert ezen esetben a szállítási költséget maga az egylet fogja fedezni. A munkák — a szerint, mint kö­zelebb találják egyik vagy másikát — a bizott­ság következő tagjaihoz küldhetők: Adler An­­talné (Rombach-utcza 7. sz.), Bisitz Dávidné (Valeria-utcza, Tonet-ház), Braun Lajosné (Ül­lői-út 63. sz.), Flesch Mórné (Dorottya-utcza 12. sz.) Kármán Lajosné, (sebestyén utcza 5. sz. átellenben a gyógyszertárral, mert két 5-ös szám van ott), Kralovánszky Istvánné (Váczi­­utcza 19. sz.), Pechata Argay Anasztáz (Ország­út 12. sz.), Vogel Péterné (Nádor­ utcza 5. sz.). Már eddigelé is felette érdekes tárgyak küldet­tek be, fogadják érte az illetők előre is a bizott­ság köszönetét. ki, a néptanítók nyugdíjintézete rendezve leend s végül talán sikerülni fog népiskolai közkönyv­tárakat is állíthatni fel. Mennyi szép remény, mily gyönyörű kilátások ! S még több is lehet. A vallásalap tanulmányozására kiküldött bizott­ság jelentése megingatta a clerus anyagi hatal­mát, szellemi tekintélye már­is csorbulni kezd, egyes hangok mindinkább élesebben szólalnak fel a felekezeti iskolák ellen s a néptanítók fize­tésének javítása, melyre nézve egyes községek oly nemeslelküleg haladnak előre, nem marad­hat soká el a középtanodai tanárok szerencsé­sebb állapotától. Reményeink tehát vannak, de egyszersmind megvan azon érzetünk is, hogy mindezeket főként magunknak kell kivívnia. Tanárok és tanítók! munkálkodjatok szorgal­masan saját jólétetek s a közművelődés érde­kében ! A múlt év bár­mely előbbinél fényeseb­ben bizonyítja, hogy a közvélemény igaz ügye­tek mellett van s mindenben pártfogolni fog. Működjetek erélyesen, hogy ezen év még az előbbinél is szerencsésebb legyen. Ez a mi uj évi üdvözletünk! — Ez is egy tanfelügyelő. Gramanecz Károly, nyitra megyei tanfelügyelő, kir. tanácsos stb. négy év után először betekintvén Érsekúj­várra, többek közt egy iskolára talált, hol egyet­len tanító 150 gyermekkel kínlódott. A jó szivü­­r megszánva őt rögtön kifejezd óhaját, hogy „váljon nem lehetne-e kapni itt egy öreg asszonyt, a ki a gyermekek egy részét oktatná s igy a tanító terhét kisebbítené ?“ Ezzel ter­mészetesen mindennek eleget hitt tehetni! — Székel­y-K­ereszturon egy önálló tanitó-egylet alakult Gyertyánffy István buz­­gólkodása folytán, a mely igen fontos napi kér­dések megvitatásával foglalkozik s a tanügyi irodalmat birálatilag figyelemmel kiséri. Eddig két érdekes ülés tartatott, melyek egyikén az indítvány tárgyaltatott, a tankötelezettség a 7- ik életévtől 17-kig tartson ; a másik azon kér­déssel foglalkozott, hogy az iskolák fejlődésé­vel az erkölcsiség sülyed-e vagy emelkedik. — Nyilvános könyvtárak felállítá­sát indítványozza egy lelkes hangon irt tárcza­­czikk a „Szabolcs“- ban s indítványát így részle­tezi : 1) Minden községben, minden tanköteles iskolába járjon s tanuljon; 2) az ismétlő iskola minden községben felállítva legyen; 3) Minden községben „közkönyvtár“ állíttassák; 4) A nép előtt télen át felolvasások tartassanak­, igy elérhető volna — legalább azt hiszem — 5) a községben egy szegény menház építése s fentartása. Természetes, hogy igy lassan le­het haladni, de hátra nem esik, sem az egyes, sem a társadalom, sem a nemzet ez ösvényen soha, hanem megy előre. Emelkedik szellemileg anyagilag. De mikor jövend el az az idő, melyben szép Magyarországnak földön, mint a szabad Schveiczban, 32­0 mértföldnyi területen egy év alatt 130.444 kötet könyvet ol­vassanak el, vagy hogy városainkban a mester­­inasoknak felolvasást tartsanak, mint Canning a negyvenes években Amerika városaiban ? Ki tudná azt megmondani! Pedig el kell neki jőni és el is fog jőni, csak azt a jelszót felejtsük el mielőbb „nem írok, nem olvasok. “ — A közoktatási tanácsnak utolsó ülésében folytattatott a középtanodai tör­vényjavaslat fölött a részletes vita s tárgyalta­tott nevezetesen az oktatási nyelv kérdése. — Lubrich A. a német nyelv tanítását rendkívüli tantárgggyá, a francziát rendessé kívánta tenni. Horvát Mihály elnök az iránt tett indítványt, hogy a tanítási nyelv az 5-ik osztálytól kezdve minden magyarországi gimnáziumon magyar legyen. Kautz Gyula ez ellen eleintén a nemzetiségi törvényre való tekintettel tett ki­fogást, óva túlzástól, de az indítvány új felolva­sása után kijelente, hogy teljesen egyetért vele. — Wenzel Gusztáv hosszasan és érdekesen szólt az indítvány mellett. Az elnök utóbb azzal egé­szíti ki indítványát, hogy a­hol az alsó gymná­­ziumban a tannyelv nem magyar, ott már a 4-ikben taníttassák a földrajz és a történet ma­gyarul. Toldy Ferencz a középtanodák minden osztályában magyarnak kívánja a tannyelvet. Végre elfogadtatott, hogy a) nem magyar ke­rületekben a növendékek anyanyelve a 4 alsó osztályban tannyevnek használ­tatik, de a kö­zéptanodai felsőbb osztályokban a magyar nyelv a kizárólagos tannyelv ; b) ahol a 4 alsó osztályokban is a magyar a tannyelv, ott a né­met nyelv vagy az anyanyelv tantárgyat képez, hol azonban ez osztályokban a tannyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv mindig különös tantárgyat képez. — A fehér megyei tan­ügy pang. A Székesfehérvár következő leírást ad ez ügy­ről : A megyei 19 községi iskolában nem mutat­kozik azon vonzó példa, melyet a pár évi állami költekezés után várni lehetne és csak a felekezeti iskolák hátramaradása mellett érdemlik életbe­­maradásukat. Hogy újabb községi iskolák nem alakulnak az állami segély csábereje mellett sem, ennek oka az olyan rugók kifolyása, me­lyeket ismerni igen, de azokat megtámadni avagy mint akadályokat félreszoritani a mai na­pok embere nem akar. Van eset, hogy pár köz­ség már két év óta községi iskolát akar, de alig hogy a tanfelügyelő a határból távozott, már a felekezeti iskolához visszakivánkozott s igy egyik sem lett szervezhető. A 19 községi iskolában vagy tanító nincs, vagy az épület hiányzik. A nehézségek úgyszólván elintézhetlenek. Azon ígéret, hogy közel az eredményi ideje, egész az unalomig ismétlődik; az iskolaszék tagjaiól sok helyen félnek vállalkozni, néhol pedig a 200 frt fizetésre nem vállalkozik tanító, a­mi nagyon természetes, sőt a törvény állítólagos akadálya miatt nem alkalmazható. Az iskolatanács vég­zése az illetőknek évek óta nem is kézbesítte­­tett sok esetben. A negyedévi jelentések szerint a tanköteles gyermekek összeírása körül mindig nagyobb a mulasztás, a közöny, sőt az iskolai törvények iránti tiszteletlenség is napirenden van. Hogy ez minő hátrányára van a kitűzött nemes czélnak, tán felesleges is mondanunk. — Statistikai kimutatás Pest város községi népiskoláiról az 1872/3. elhelyezési lajstrom nyomán. Pest városában ez idő szerint községi elemi népis­kola van 32, ebből 13 fi-, 11 leány-és 8 vegyes iskola. Az osztályok száma 140, ebből 72 fi , 57 leány- és 11 vegyes osztály. A 140 osztályt tanítja 132 tanító ugyanennyi tanteremben. A rendes osztálylyal bíró tanítók közül 11 igaz­gató-, 11 vezető-, és 110 osztálytanító. Beteghe­­lyettesítő van 13, ezek közül 4 férfi-, 9 nőta­­nító. Az összes létszámú 146 tanító között van 12 igazgató 1300 ft fizetéssel, (ezek között egy­nek nincs osztálya); 11 vezető- és 48 osztályta­nító 800 frt és 75 helyettes tanító 500 ft fizetés­sel, mely fizetésekbe már a lakbérek is beszá­­mítvák. Ezenkívül az igazgatótanítók 3 öl-, a vezető-, osztály- és helyettes tanítók 1 öl tűzi­fát kapnak évenként. A vámon kívül eső isko­lák tanítói 100 fő személyes pótlékban részesül­nek. Férfi tanító van 113, nőtanító 33. A tor­nászat 46 osztályban tanittatik 17 rendes osztálylyal biró okleves tornatanitó által,kik­nek évi fizetése 200 ft. Ismétlő esti is­kola fiuk­ és leányok számára 20 helyen 53 osztályban tartatik 53 tanító által, kiknek évi tiszteletdija 160 frt. A női kézimunkát 15 helyen, 60 osztályban 34 nő tanítja; fizeté­sük 200 ft. A rajz 16 helyen, 29 osztályban 13 tanító által taníttatik; fizetésük, mint az ele­mi iskolai tanítóké.­­ A debreczeni Jogakadémi­­ánk reformja ügyében tanácskozott kö­zelebbről a főiskolai tanárkar. A kormány azt követeli, hogy a nem állami jogakadémiák is egyetemi színvonalra emeltessenek, különben a bizonyítványok nem bírnak érvénynyel.E tárgy­ban Kovács Ferencz főiskolai jogta­nár kimerítő emlékiratot készített, melyben jelzi, hogy a főiskola anyagi ereje csekély ahoz, hogy ama kívánalomnak eleget tegyen, továbbá fej­tegeti, hogy főiskolánkban mélhatlanul szük­séges a jogakadémia fentartása, végül oly for­mán tartja a kérdést megoldhatónak, hogy egy jogakadémia fentartására a két tiszai egyházke­rület együttesen vállalkozzék. E memorandum közelebbről — mint a tanárkar véleménye — a tanügyi bizottság elé terjesztetik. . —A Mármaros­s­z­i­g­e­t­i z­s­i­d­ó tugis­kolákról egy érdekes statistikai kimuta­tást vettünk, a­melyet kivételesen itt is közlünk, mint más vidékekre nézve is tanuságosat: Mo­ses Freundnál tanít Moses Rutner 4, Moses Gold­stein 8 gyermeket. Szindel Szőtnél Josef Jung 8, két ismeretlen 8—8­ Komáromi Istvánnál Tóbi­ás Hendel 8-at, Jósef Káhánnál Moses Rothman 6-ot, egy ismeretlen 7-et, egy, másik ugyanott 9-et. Nagy Sándornál egy ismeretlen 34-et Kál­mán Káhánnál egy ismeretlen 5-öt, Elias Festin­­gernél három ismeretlen 19-et s végül Smiel Katznál Joachim Káhán Chelemer 175 s így öszvesen 18 zug tanító­ 323 gyermeket. Tu­dósítónk szerint e tanítók(?) egyikének sincs oklevele, a legutóbb em­lített már 25 évig foly­tatja mesterségét 5—10 éves gy­ermekekkel, a­kiket szüleik fenyegetésekkel is eltiltanak a rendes iskolába járástól. Az iskolába nem járó zsidó gyermekek számát tudósítónk 3­ 400-ra teszi, de miután semminemű hiteles adat nincs, magányos utón csak 111-nek nevét tudta össze­szedni. Különben Máramarosszigeten, hol a la­kosság l­e­ a izraelita s köztük igen sok tehetsé­ges kereskedő, egyetlen rendes zsidó iskola sincs. Hogy állhat ez ügy a szintén zsidókkal teli falukon, ha Szigeten úgy van. Tudva levő dolog, hogy e szerencsétlen megyében az isko­lák nagy része más felekezeteknél is csak zug­iskola, felszerelve még csak úgy a­hogy is, egy sincs; az iskolaépületek roszak, faiskola itt-ott, s ha van is kettő-három, rendesen a pap fog­lalja el a helyet és termeszt benne egyet-mást a maga számára. Ha a tanító szól, vége, elveszett. Az ismétlitiskolázás csak pár ref.­iskolánál van behozva, s ezeknél is hiányosan, mert nincs, a­ki a törvény követelményeit a községekkel megismertetné. A tanfelügyelő nem tud hozzá, a papság örül rajta, s marad, a­hogy eddig volt. — A felnőttek oktatása Szent-Erzsé­­beten — mint a „Szegedi Sajtó“ értesül — oly érdeket költött, minővel talán igen ke­vés helység dicsekedhetik hazánkban. Az oktatásokat úgy­szólván az egész falu népe, apraja nagyja egyaránt növekvő szorgalommal látogatja.­­ „N­ézetek a közoktatási po­litika terén“ czimű névtelen röpirat je­lent meg Lampel Robertnél ára 80 kr. A röpirat írója, különösen az egyetem reformjára vonatko­zólag, szakavatott egyénnek látszik s több ne­vezetes­ új ittet aláírtj­a. az gymnasiumok oly mó­don bifurcatioját, hogy az alsó osztályokban általános.kdpz és­ a felsőbbekben a felsőb tanin­tézetekre előkészítés vétessék a szemügyre s hogy külön leány középtanodák felállítását óhajtja. E röpiratot, melyben alaposság és né­met pedáns előadási modor gyakran változik a felületességgel s akadatlan állításokkal, később bővebben ismertetjük s addig, is ajánljuk olva­sóink figyelmébe. — K­ü­l­f­­ö­l­d­­i hire­­k. Oroszor­szág­ban a russifiqatio nagy mérvben űzetik. Legközelebb a caucazusi tartományok iskolái­ban tiltatott meg az anyanyelv használata. — Rómában a jezsuiták egy nagyszerű sze­mináriumot akarnak felállítani, hol több ezer növendék teljesen ingyen ellátást s oktatást nyerjen, hogy igy a községi iskolákkal vetélked­hessenek. — Az olasz közoktatás­­ügyi miniszter költségvetése 17.842.324 lírá­ban szavaztatott meg, a központi igazgatás költ­ségeivel 20 millión felül kivántatik. — Görög­országban a középtanodai tanárok gya­kori visszaélése miatt a miniszter pénzbüntetés mellett elrendelte, hogy csak a kormány által ajánlott tankönyveket lehet használni. Nemzeti színház. Pest, január 1-én ada­tik : „Struensee“ Eredeti tragoedia 5 felv. Miklósy színháza (az István téren.) Pest, január 1-én. Miklósy Gyula színtársulata által adatik: délután 4 órakor „Az elátkozott herczeg, vagy az elbűvölt csizmadia.“ Vigj. 3 felvonásban. Este 7 órakor adatik : „Zsidó apácza, és József császár.“ énekes népszínmű 3 szak. Irodalom. — A „Kis Tükör“ czimü képes gyer­mek hetilap, melyet Aszódi M. szerkeszt, most harmadik évfolyamába lépett. Ára egész évre 4 frt. Czikkei változatosak, de nem mindenkor egyöntetűek s egyenlő irányuak. — „Alkotmány“ czim alatt új évtől fogva Nagy István egy uj deákpárti napilapot fog kiadni, több képviselőt említ, mint munka­társat. — Apróbb hírek. A „Magyar Új­ság“ szerkesztését új évtől fogva Irányi Dániel vette át. — A debreczeni deákpárti köz­löny „A Tiszavidék“ pártolók hiányában meg­szűnt. — Győrben új évtől fogva egy „Raa­­ber Lloyd“ czimű német lap akar megjelenni egy magyar ügyvéd szerkesztése mellett. A „Győri Közlöny“ erélyesen felszólal e szerinte felesleges vállalat ellen.— A debreczen­­nagyváradi értesítő egyelőre meg fog szűnni. — Riepert a „Zeitschrift der Gesell­schaft für Erdkunde“ czímű folyóiratban érde­kes tanulmányt közöl a régi Alexandria topo­­graphiájáról. — Kubinyi Lajostól egy terjedel-­ mesebb röpirat hagyta el a sajtót e czim alatt „Meddig él a magyar nemzet?­" Nemzeti létkérdés hazánk fiainak és leányainak. Pest. Rozenberg. Ára­­ írt. Ezen élénk hangon és nagy tanulmánynyal irt ma, mely mostani po­litikai, kereskedelmi s társadalmi állapotainkat nem épen rózsás színekkel festi, a nemzeti s egyéni önállóságban találja fel egyedül az óv­szert azon megsemmisülés ellen,mely a természet örök törvényei szerint a magyar nemzetet is fe­nyegeti , épen ezen önállóság emelésének mód­jait igyekszik részletesebben kimutatni.E tudo­mányos alapja daczára csaknem népies nyelven irt művet ajánljuk olvasóink figyelmébe. Néze­tei között bizonnyal lesz sok olyan, a­mit nem oszthat mindenki, de a fontos tár­gy iránt figye­lemkeltés önmagában is érdem. — Táncsics Mihály műveiből az első kötet pár nap alatt elhagyja a sajtót, a 2, 3, 4 és 11-ik kötet sajtó alatt vannak s mindegyik­ből több vagy kevesebb már ki is van nyom­tatva. — Az amerikai lapok száma. Az Egyesült Államokban a folyó évben 507 na­pilap volt, továbbá 105 olyan, mely hetenkint háromszor, —110 olyan, mely hetenkint kétszer, — 4750 olyan, mely hetenkint egyszer, — 91, mely minden két hétben,— 685, mely havonkint egyszer, — 4, mely minden második hónapban és 55, mely negyedévenkint szokott megjelen­ni; összesen tehát 6328 lap, vagyis 449-el több mint tavaly. Csupán Floridának nem volt napi­lapja. A gazdasági lapok száma 105, a nevelé­­szeti lapoké 95, a kereskedelmi és pénzügyi la­poké 76 volt. T­a­n­ü­g­y. — Az uj év kezdetén. Az 1873-ik év, ha minden a múlt évben megindult mozga­lom eléri végét annak lefolyása alatt, korszakot alkotó leend tanügyünk történelmében. Egyete­meink, jogakadémiaink, középtanodáink s a kis­­dedóvodák új szervezetet fognak nyerni, a nép­iskolák polgári s ipartanodákkal egészíttetnek .­­IS 4 A Nagy-Komlóban ma este Bakonyi mevetetése alatt működő újonnan szervezett magyar daltársulat tart­­ a­­dást. Szünetek alatt népzene. A Beleznay-kert-beli magyar daltársulat naponként tozatos jó előadásokat tart. A szüneteket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. — Ma „A mekkai basa“ és „Tu­­lipatán szigetén“ vigoperettek Offenbachtól. A magyar tud. akadémia könyvtára nyitva van reggeli 9-től d. u. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárna­pokat kivéve naponkén­t reggel 9-től 12-ig, d. u. 4—7-ig. A városi vigadó termei 30 kr. belépti dij mellett minden nap megszemlélhetők. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémia­­palota Il-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából,) napon­kint nyitva van d. e. 8—17-ig és d. u. 2—6 óráig. Tudományos társulatok gyűlései. A m tud. akadé­mia minden hétfőn, a Kisfalud­y-t­á­r­s­a­s­á­g min­den hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csütörtökjén, és végre a természet­tudományi társulat minden hónap első és har­madik szerdáján tart tudományos fölolvasásokkal, illető­leg népszerű előadásokkal egybekötött szakölést, mindig d. u. 5 órakor a vegytani intézetben. Városi közgyűlések: Pestváros minden szerdán d.u. 4 órakor, Buda város pedig minden hó első hétfőjén d.u. 5 órakor rendes közgyűlést tart. A „HON" magántárszergénye. (Ered. sürg.) Debreczen, dec. 31. A debreczeni januári vásár a közgyűlés ma egyhangúlag hozott határozata szerint megtartatik a rendes időben. New-York, dec. 30. Cubában a fölkelés terjedőben van. A fölkelők két csatában voltak­ győztesek. Megc­áfoltatik azon hít, mintha Bo­­utwell lemondott volna. London, dec. 31. A „Times“ jelenti Mad­ridból, hogy közelebbről az alfonzisták részé­ről fölkelés várható. A kormány megtévé az intézkedéseket a netaláni fölkelés elnyomására. Madridváros lakossága teljesen ellene van az ilyen fölkelésnek. Königsberg, dec. 31. A Jacob E. N. régi bankház felfüggesztő fizetéseit. A passivákat némelyek 600,000 tallérra, mások pedig 3 mil­lió tallérra teszik. Bern, dec. 31. Eddig nem valósult meg azon hír, hogy a pápai nuntius vissza fogna hivatni. Róma, dec. 31. Courcelles ide érkezett. A pápa ma több olasz és külföldi családot foga­dott ; franczia beszédet tartott és mindenkinek jobb évet kivánt. A hadügyminiszer a tartomá­nyi népőrséget a tavaszra egy e czélra alakí­tandó táborba hadgyakorlatokra hivá egybe. BOCS, dec. 31. (Hivat. zárlat.) Magyar föld­­tehervi. kötvény 79.—. Salgó-Tarján 152.—. Ma­gyar hitel 177.—. Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 132.—. Magyar sorsjegy 100.25. Tiszai vasút 242.—. Magyar vasúti kölcsön 99.80. Angolmagyar 96.—. Frankó-magyar 97.50. Alföld 170.76. Magyar északkeleti vasút 156.50 Keleti vasúti elsöbségi kötvény 76.25. Porosz pénztári utal­vány —.—. Magyar gőzhajó elsöbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 108.50. Török —.—. Municipalis 89.—. Bécs, dec. 31. (Kezdet.) Hitelintézeti rész­vény 330.25. Magyar földhitelintézet 116.—. Angol magyar 318.50. Angol-Ausztriai 310.25. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar —.— Váltóbank 870.—. Napoleonder 876.—. Államvaspálya 203.80. Lombardok 186.50. Ga­­licziai 200.80. Tramway —.—. Magyar sors­­jegy —.—. 1860-as —.—. 1864-es —.—. BÓCS , dec. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 331.25. Magyar földhitelintézet 110.25. Angol­magyar 98.—. Angol-ausztriai 309.50. Magyar hitelrészvény 177.—. Franczia-magyar 89.50. Váltóbank 309.—. Napoleonder 868.—. Állam­­vasút 334.—. Lombardok 183.50. Gallicziai 227.50. Tramway 348.— . Magyar sorsjegyek 100.25. 1860-dik 102.—. 1864-diki 142.50. Magyar jutalomjegy 100.50. Hitelsorsjegy 190. —.­Arany 512.—. Frankfurt 91.50. Párisi hitel. 32.50. Járadék 66.50. Ezüst 106.50. London 108.50. Török sorsjegy 77.—. Municipalbank 89. Páris, dec. 31. (Kezdet.) 3% -os járadék 52. 87. Olasz járadék 67.70. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyu­­gati pálya 775.—. 4­/2 % -os járadék ——. Ál­lamvaspálya 780.—. Lombardok 427.—. Ame­rikai —.—. Magyar kölcsön —. —. Magyar ke­leti pálya —.—. 1871-ki kölcsön 84.75. 1872- diki 86.87. Pária, dec. 31. (Zárlat.) 3% járadék 52.85. 4y* °/o járadék 77.25. Olasz járad. 67.65. Credit mod. 410.—. Lombard 425.—. Államvas. 778. —. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön 84.65. 1872- iki kölcsön 86.85. Berlin, eke. 31. (Kezdet.) Galicziai 104.25. Lombardok 112.—. Ezüst jöved. 64.—­. 1860-as 94. — . Bécs 91.—. Romániai 42.50. Állam vas­pálya 204.—. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsje­gyek 105.50. 1864-ki 95.—. Hitelrészvény 202. — ."Magyar sorsjegy 63.—. Berlin, dec. 31. (Zárlat.) Galicziai 104.25. Lombard 113-—. Ezüst jöved. 66.75. 1860-diki 95.25. Bécs 90-50. Romániai 43.25. Államvas­pálya 205.25. Papir-jövedék 61.*/*. Hitelsorsje­gyek 117.75. 1864-diki 90.—. Hitelrészvények 203.—. Magyar sorsjegy 62.50. Frankfurt,­­dec. 30. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Am­erikai 1882-re 95.15/i0. 1854.ki —.— 1864-es IIi2.—. Lombardok 199.75. Év­járul­éki papír 61.V - Osztrák bankrészv. 1026. —. Osztrák hit­elrészv. 353.50. Osztrák állam­vaspálya részvény 357.25. 1860-as 94.50. Fe­­rencz-Józsefvaspálya —.—. Galicziai 341.50. Évjáruléki ezüst 64.1 “A« Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, dec. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam 106. V». 18594. E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—.’Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­­talliquea —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882 re 95.17.—. Osztrák hitelrészvény 353.50.,Osztrák államvasut 357.75. 1864-diki sorsjegy 157.—. 1860-dik 94.50. Ferencz­ József vasút —.—. Lombardok 198. — . Galicziai 243. 50. Papirjáradék 61.25. Ezüstjáradék 64.7*. Osztrák bankrészvény 1032.—. Magyar sorsje­gyek —.—. Német-osztrák bank —. Győri .­—. Gömöri —.—. Páris, dec. 31. Liszt 75.^—. 70.—. 69.50. Répaolaj 97.—. 98.—. 99.50. Lenolaj 95.—. 96.—. 96.—. Szesz 56.50. 56.50. 58.50. 61.50, ezukor finomított 157.50. Berlin, dec. 31. Búza 823/.. 817­* 81.7«. rozs 57­­2, 57 7», 56 — . Zab-----. 44.7» • Árpa helyben 48-60. Olaj 23— 237., 237a, 24. Vs. Szesz 17.20.117.28. 18.11. New-York, dec. 30. Liszt 7.30. azon veszteségek, melyek Magyarországot a lefolyt évben érték, fő részben onnan származ­nak, hogy idegenek intéző kezeire bízta magát a magyar a vállalkozási téren. A lefolyt év alatt tönkre jutott vállalatok csak­nem kivétel nélkül ez ok miatt töröltettek ki a tőzsde hivatalos jegyzékéből. A pénzhely mindent mozgásb­­a hoz, nem volt magyar, s így nem csoda, ha a hanyatlás jelei a fővárosban és vidékén szünetlen sorozatban kö­vették egymást. Hogy ez így van, azt senki sem tagadhatja,ki ismeri azon szerepet,melyet a bécsi bank és ennek creaturai Magyarországon ját­szottak. Az emberek nagy csalódásba ringatták egy­mást. Azt hitték, hogy a termelés tényezőit csak a megtakarított tőke képezheti. Pedig ez nem igaz. Azon osztrák értékek, melyek minden egyes vállalatnál akár mint alaptőke, akár mint üzleti tőke szerepelnek, magyar nemzeti értékkel áldozat nélkül is előteremthetők. Épen abban rejlik korunk előhaladásának leghatalmasabb tényezője, hogy a termelésben, ha a nemzet akarja, már az előállítandó értékek is befolyhatnak. Ez sokszorozza meg az egyes gazdaságok értékeit, ez hoz száz meg ezer ke­zet mozgásba, melyek tőke hiánya miatt külön­ben tétlenül vesztegeltek volna; ez építi azon nagyszerű műveket, melyek mint a pacifique vasut, a Suez csatorna egy egész continens­t vassínekkel öveznek vagy tengereket egymás­sal érintkezésbe hoznak. Kimondhatatlan nagy tévedés rejlik ab­ban, midőn valaki azt állítja, hogy pénzt csak megtakarítás által lehet teremteni. Ez a téve­dés a lefolyt évben hazánk egész közgazdasági politikáját áthatotta. Kormányunk ezért nem tartotta elengedhetlennek a magyar érték az önálló magyar pénzügy létesítését. E helyett valahányszor pénztárai kiürültek, a szomszéd állam bankáraihoz fordult és azoktól oly drága kölcsönöket vett,melynél mindjárt a pénz átadá­sakor 25 % -uk leszámítoltatott. Más­felől meg e tévedés okozta, hogy a kül­földi vállalkozó szellemű bankárok és faiseurök nem voltak restek Magyarországot mindenféle humbug műveletekbe sodorni. És ezt könnyen tehették, mert hiszen ez országban mindenféle közlekedési, ipar és kereskedelmi vállalatok magukat igen jól kifizettetik, minthogy gazda­sági életünk azokkal még nincsen telítve, sőt ellenkezőleg, azoknak mindenütt hiányát érez­zük. Ha a magyar azt tartotta, hogy a gazda­sági téren ő csak a megtakarított garassal mer mozogni; a bécsiek, angolok, francziák azt tar­tották, hogy jól van, majd mozgókén, majd teremtek vasutakat, gőzhajózási társulatokat, gyárakat, bankokat olyan pénzzel is nektek,,a­mi még nincs, s a­mit ti fogtok nekem adni. És úgy is jön, csak hogy nincs köszönet benne. így épültek a drága kamatgarantiájú vasutaink, így támadtak a majdan fusionált gőzhajózási társu­latok, így a credit mobiliers-féle intézeteknek egész sora, kezdve az anglo magyar banktól a pesti bankig és az engedélyezés alatt levő szám­talan egyéb bankokig, így létesültek az építő­­társulatok és számos mindenféle más vállalatok, melyek nagy része azonban minden szükség érzete nélkül, pusztán az alapítási nyereség kedvéért látott napvilágot, hogy aztán az örök feledés tengerébe temettessenek. Pesten ez könnyen ment, de vidéken a con­­servativabb gazdaközönségre még csak ezután került a sor. De sohá már ők sem maradhatnak tétlen. Vagy mozogni fognak önerejükből, vagy mozgásba hozzák őket is külföldi faiseurök. Reméljük, hogy a fővárosi iparvállalatok sorsa elég intő példa lehet gazdáinknak s hogy szö­vetkezés utján majd magok teremtenek ők is magoknak oly értéket, a melylyel folyamsza­bályozást,csatornázást,közutakat, vasutakat, me­zőgazdasági gyárakat nem csak a kész megtaka­rításból,hanem magával azon értékkel lehet léte­síteni,melynek a felsorolt vállalatok által létre kell jönni,még pedig úgy, hogy az előleget miha­mar törleszteni lehessen s a vállalatok aztán teher­mentesen a gazdaközönség kezében maradjanak. Ha e tudatot az új év meghozza a magyar gaz­daközönségnek, akkor hazánk a művelődés és vagyonosodáá terén nem marad gyámság alatt s önnön erejéből rohamosan haladhat előre Adja isten, hogy ez igy legyen. KÖZGAZDÁSZAT! KOVÁT: Egy kívánság. (M.) Minden nemzetnek hatalmában áll, hogy az üzleti s általában a közgazdasági életnek mindazon tényezőit megszerezze, melyek által a művelődésben és közvagyonosodásban előre haladhat. Hazánk a múlt évben hanyatlást ta­pasztalt. Ennek okai nagyon különbözőknek látszanak ugyan, de a főbaj még­is ott van,hogy az anyagi téren sem kellő önállóságot nem biz­tosítottunk magunknak, sem a gazdasági tevé­kenység eszközeit nem szereztük meg. Min. Közgazdasági vegyes. — A pesti áru- és értéktőzsde bizott­sága közzé teszi, hogy a pest lipótvárosi taka­rékpénztár ideiglenes részvényei 1873. jan. 1-től fogva 5% -os kamattal jönnek tőzsdeforga­lomba. — Az osztr. nem­zeti bank részvénye­­seit a bank igazgatósága arról értesíti, hogy a bank közgyűlése jan. 18-ikán fog megtartatni. A bankügyi tárgyalások miatt tehát a közgyű­lés nem fog elhalasztatni. A tárgyalás folyamát tekintve, mond a N. Fr. Pr., nem is valószínű, hogy az egyhamar véget érjen, ha tehát az igazgatóság jan. végét bevárta volna, más elő­terjesztéseket néhány jegyzék­váltáson kívül nem is tehetett volna. A m. pénzügyminiszerrel jó viszonyban levők azt mondják, hogy Lónyay nemzetközi leszámoló bank czím alatt magy. nemzeti bankot szándékozik alapítani. A bank­ügyi előleges alku egyik aláírásával meg van sem­misítve, a másikat is rövid idő alatt ki fogják tö­rölni. A N. fr. Pr.nek e tényállás nem tetszik.­­ A mű-cement-téglagyár teg­nap közgyűlést tartott, a­mely azonban nem volt határozatképes. A magán­beszélgetés fo­lyamán kitűnt, hogy a vállalat fentartására 120.000 ftnyi jelzálogkölcsönt kellene felve­­nnely összegből a már betáblázott 40.000 51.000 ftnyi váltóadósság törleszteniék radék üzleti tőkéül szolgálna. A vállal év alatt 65000 ft értékű gyárt már ennél 15000 ft vesztesége­se részben azon körülmény, hog­y hogy a regió igen naiv G' bajok ismétlődnek s i getik a liquidatiót, r eladásából legalis’ nek egy része'

Next