A Hon, 1873. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-14 / 37. szám
szabhat, ha hamis tanokat és adatokat terjeszt, mert ekkor tévútra vezet, megkárosít és a tudomány tekintélyét tünkre teszi. P. Szathmáry Károly: A közoktatásügyi miniszter költségvetése. Azon hír terjedt el a múlt év őszén a sajtóban, mintha a lelépett miniszter Pauler már ekkor előterjeszett költségvetésében egy millióval több volna a népnevelési ügyekre előirányozva, mint a múlt évben. Őszintén örvendeztünk ezen hírnek, de csakhamar azután észrevettük csalódásunkat Pauler még e tekintetbensem tudott merész lépést tenni. A múlt évhez képest meg van ugyan az egy millió többlet, de kétévvel ezelőtt már 4,575 967 frt. szavaztatott meg s igy a jelenlegi kivánalom mellett (melyet a pénzügyi bizottság 4,638,628 ftra reducált és pedig, valljuk be őszintén, sokkal méltányosabb szempontokból, mint az előbbeni években) alig nevezhető haladásnak. Évek óta sürgetik az országházban és a sajtóban, hogy a közoktatásügy emelésére tetemes befektetéseket kellene tenni s az ország egyes részeiből több millióra menő indokolt befektetéseket sürgettek is, s mindannak daczára Pauler nem átalja avval menteni magát, hogy „a tanintézetek csakis fokozatosan s a rendelkezésre álló teljesen kiképzett tanerők számához képest fejtethetnek ki, az építkezések s egyéb beruházások és felszerelések létesítése pedig több rendbeli előleges tárgyalások sikeres bevégzésétől, néha igen bonyolult előkérdések tisztázásától függ s ezen phrasisokat azon minister állítja fel, kinek rendelkezése alatt 141 tagból álló központi iroda áll s ki e gazdag személyzettel 751 községi iskola s alig 50 másnemű intézet ügyeit kezeli, ugyanazon minister mondja ezt, kinek bureaujában egy év alatt csak a népiskolai ügyben közel tízezer iratot szerkesztettek s mindennek daczára semmit sem végeztek. A közoktatásügyi miniszter ez évi költségvetése a leglényegesebb pontokban teljesen megegyezik a múlt évi költségvetéssel s ezért feleslegesnek tartjuk ismételni mindazon bírálati megjegyzéseinket, melyeket 1871. év végén ugyancsak e lapok hasábjain egy hosszabb czikksorozatban indokoltunk. Most csakis azon kérdéssel foglalkozunk: lehetne-e a háznak Pauler ezen gyengeségén s a pénzügyi bizottság természetes takarékossága ellenére valamit segíteni azon a nyilvánosság előtt is indokolt kérelmek alapján,melyeket az egyes tanintézetek vagy általában a népnevelés érdekében a minisztériumhoz beterjesztettek? Szokatlan talán e lépésünk, de úgy hisszük, hogy ahol a miniszter (Paulert értjük) nem mutat kellő lelkesedést s ügybuzgalmat, a képviselők erkölcsi feladata felemelni a zászlót s buzgóbbnak lenni annál, kit csak a betű hatalma tolt előre. Megjegyezzük, hogy ez alkalommal csak is a népiskolákról szólunk, miután az egyetemek s középtanodák érdekében tett előterjesztésekkel lényegileg meg lehetünk elégedve. Első érdekes kérdés a tanfelügyelők számának szaporítása.Rég elismert dolog, hogy a tanfelügyelőkjelenleg tapasztalt eredménytelensége különösen 3 fő okból származik: a) mert számok nem elegendők egyeseknek a reájok bízott 3—500 tanodát physikai lehetetlenség figyelemmel kisérni; b)ncert nagyrészük nem szakértő s nem is ügybuzgó egyéniség; c) mert sem initiativ, sem határozott végrehajtó hatalmuk nincs s összes működésök ennélfogva, mint bureaukratiai közegeké, fakép irkafirkálásból áll. A két utóbbi okon csak a törvény revisioja vagy új szabályrendeletek segíthetnek, de az első okot már a költségvetésben lehetne legalább enyhíteni. Jelenleg van az egész hazában 45 első s 27 másod tanfelügyelő. Mit akar most Pauler ? szerényen indítványozza: szervezzünk még egy fő s három másod tanfelügyelői állomást. Quid hoc ad tantam sitim ? Fog-e ezáltal a tanügyön segítve lenni avagy csak az állam sárba dobott pénzösszegét szaporítjuk néhány ezer forinttal ? nem kételkedünk felette, hogy minden józan eszű egyén az utóbbit fogja állítani. S ime a pénzügyi bizottság azonban a határőrvidéki tanfelügyelői állomás szevezését helyesnek tartja, míg a másodtanfelügyelőségek felállítását törlendőnek véli. Mily hiányos szakismeretre mutat ezen indokolás. Nem helyesebb volna-e kimondani, hogy a másod tanfelügyelők száma legalább 20-al szaporítassék rögtön, s hogy ezentúl épen ezen férfiakra, kik a tanítók jelesebbjei közül választatnának, kellene több tekintettel lenni s igyekezni rajta, hogy az úgy is bureaukratikus főtanfalügyelők száma kevesbedjék ? nem hó gépek, de lelkesítő s — ha szükséges*— mintaoktatást is adható s nyilvános f előadásokat tartó másod tanfelügyelőkre van szükség, kik lehetőleg szűk körökben személyes működés által is hassanak ? Most még csak egy másik tényt említünk fel. A költségvetésben minden tanfelügyelő számára utazási átalányok vannak megszabva. A pénzügyi bizottság ezt helyesli is. Sőt nem tudjuk, miért kelljen Marx Antalnak, Dimitrievice s Szilágyi Istvánnak a kik mint képviselők folytonosan Pesten élnek s az iskolákat csaknem kerülik, még dús fizetésükön kívül semmit sem tevésért 500 frtot adni ? S pedig nemcsak e három egyén van szóban. Tíz-tizenkét nevet számlálhatnánk el saját szűkkörű tudomásunk szerint, kik az iskolák látogatását csak speciális ministeri rendeletek után teszik vagy egyáltalában nem teszik, hanem székhelyükön nyugalomban élnek. Törölje el az országgyűlés ezen általányokat s mondja ki, hogy ezentúl a tanfelügyelők csak utazási napidijakat fognak kapni s mi biztosítjuk a házat, hogy e csekély határozat sem fog eredményesen lenni. A tanítóképezdék szaporítása sem felelhet meg a kivánalmaknak. Magyarországon jelenleg 15 állami tanitóképezde s 4 tanitónőképezde áll fenn. A minister most 2 új képezde felállítását is ajánlja s a pénzügyi bizottság meg is szavazta ezt. A népoktatási törvény husz képezde felállítását mondta ki szükségesnek, a minister — talán akaratlanul — túl is ment ezen követelményen, s igy részünkről nincs okunk többé a különben is helytelenül hozott §-ra tekintettel lenni. Nézzük a szükségletet. A jelenleg fennálló képezdék közül Pesten van 2, felföldön, 8, Dunántúl 1, Erdélyben 5 s az egész Alföldön 3 s ezek is igen közel egymáshoz: Csongrádon, Szabadkán s Baján, önkényt kérdezzük: csak két új képezdére van itt szükség ? Dunántúl 2, Alföldön 2 s a határőrvidéken egy még egyátalában nem volna felesleges. De, miután tudva van, hogy a tanítónőképezdék már is túlnépesek — így a budaiban 125 növendék van — legalább Kassa és Marmaros-Sziget környékén múlhatatlan szükséges volna ezek felállítása, annyival inkább, mert az apáczák által nevelt tanítónők csak kárára lehetnek a tanügynek. E szerint nézetünk az, hogy legalább 7 új lépezde felállítását múlhatatlanul már ez évben indítványoznia kellett volna egy ügybuzgó ministernek s mert ez kislelkü volt, tegye meg a ház. Hasznosabb kiadást azon 15—20 ezer forintnál, melybe egy-egy uj képezde felszerelése kerülne, alig lehetne képzelni. S hogy tanerők s tanítójelöltek hiányában — ha ez intézetek alkalmas helyen állíttatnak fel — nem lehetünk, az kétségtelen. De nemcsak ezen toldást tartjuk szükségesnek. A gyermekkertek s óvodák gyors szaporodása ronlhatlanul megköveteli, hogy a ház már öt évben szavazzon meg legalább két ilynemű képezde létesítésére szükséges összeget. Nem titok ugyanis, hogy ilynemű képezde hiányában már a fővárosban erős germanistikus törekvés kezd a kisdednevelés terén érvényt szerezni s vidéken közel 50 helyen, magánosoknál úgy, mint nyilvános intézetekben németországi születésű s legtöbbnyire németajkú gyermekkertésznek a nemzetiségi érzelemnek bizonynyal kimondhatatlan kárára. Ki fog ezen ártatlan kisdedek megmételyezett gondolkozásmódjáért s az ebből eredő társadalmi hátrányokért felelős lenni, ha nem a közoktatásügyi minister s a ház, mely a bajnak idejekorán nyakára hágni elmulasztotta? A tanítóképezdék belszervezete ügyében sem indítványoz Pauler semmi lényeges pénzbeli áldozatot, kivévén azt, mit a törvény sajnos határozata folytán mi is habár csak kényszerűségből, igazoltnak tekintünk, hogy t. i. a vallástanitók számára külön összeg szavaztatott meg, s hogy a tanitóképezdei s tornapóttanfolyamok kiadása rendszeresittetett. Pedig mi kissé többet vártunk volna. Nézzék át a honatyák a részletes költségvetést s ha nem borzadnak el rajta, hogy a képezdékben az apró kiadások — világítás, fűtés stb. — mindenkor nagyobb öszszeget tesznek mint a taneszközökre, könyvtárra stb. adott összegek, s hogy ez utóbbiakra az összes fenálló képezdékben alig fordittatik húsz ezerért — akkor nem tudjuk, hogy tudják-e, mit tesz az, igy felszerelt intézetekben nevelni a tanítókat ? Pauler elég szerény még a két uj intézetnél is összesen 2500 írttal beérni, a mi könyvtárra sem volna nézetünk szerint elég. Kettőztesse meg a ház ezen összegeket s mondja ki, miszerint uj tanítóképezdék első felszerelésére egyenként 10—10 ezer írtot ajánl meg , s bizonynyal nem fog egy krajczár felesleges kiadást sem tenni. A közoktatásügyi miniszer nevezetes s örömmel üdvözölhető reformjai közé tartozik azonban a két polgári iskolai tanítóképezde felállítása Budán. Elismerjük, hogy ez egyelőre elég, de óhajtjuk, hogy már a jövő évben legalább Kolozsvárt is szervezzenek ily intézeteket. Hogy azonban ezen új intézetekre szánt összeg nagyon is takarékosan van megszabva. Lehet azonban, hogy miután ezen intézetek — melyek közül jelenleg csak az egyik áll fenn — a népiskolai tanítóképezdékkel vannak összekapcsolva, ez évben még kijöhetnek ezen összegből. Egészen más nézetünk van a budai tanítónőképezde új épületére kért 42.000 írtra nézve. Ezen összeget a pénzügyi bizottság megjegyzés nélkül megszavazta. Mi e tekintetben határozottan a kitörlést ajánljuk. Három éve már, hogy e rovat mindig tetemes összegekkel — múlt évben 75.000 forint — szerepel a költségvetésben s jelenleg az új összeg azon alapon kéretik, mert a paedagogiai s czélszerűségi szempontokból az eredeti tervektől eltérő változásokat kellett tenni. Továbbá a régi épületnek falai, melyek terv szerint részben meghagyandók lettek volna, előrebocsátott szemle és szakértői behatóbb vizsgálat folytán mint nem eléggé szilárdak, de voltak bontandók. Az alapfalak mélyebbre bocsáttattak, mintsem eredetileg tervezve volt; az udvar egy részének feltöltése mellőzhetlennek bizonyult s végre a kis bevezető csatorna építése is, mely az eredeti tervben szinte fel nem volt véve, elodázhatlanná lett.“ S ezen egyesek által okozott „csekély tévedések“ miatt az állam fizessen most 42.000 frtot, azaz két annyit, mennyit az összes tanitóképezdék tudományos felszerelése igényel. Itt vizsgálat, szigorú bírói vizsgálat kell s addig ne szavazzanak meg semmit. Megtörtént ugyan csak Budán, hogy egy hivatalnok szeszélyéért az államnak a tanitóképezdéért két helyütt kellett egyszerre házbért fizetni s történtek más helyütt is ily dolgok. Hagyjuk továbbra is e rablógazdálkodást,midőn a népiskoláknál fukarkodunk ? Az ügy különben sem sürgős, mert a tanítónőképezdének jelenleg tágas s czélszerű ideiglenes helyisége van. A költségvetés többi részéről a jövő számban szólunk. György Aladár: KÜLÖNFÉLÉK. — Az irók és művészek társasága alakuló közgyűlését, a megye nagyobb termében, vasárnap, február 16-án, délután 3 órakor tartja, melyre a már aláirt tagok s mindazok a t. irók és művészek, kik e társaság tagjai kivánnak lenni, ezennel teljes tisztelettel maghivatnak. Budapest, febr. 14 én. — Szigligeti, ideiglenes elnök. — Az irók és művészek körének tagjaiul az eddig beérkezett iveken a következők jegyezték be magukat: Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, ifj. Ábrányi Kornél, Aigner Lajos, Barabás Miklós, Bartal Antal, Bartók Lajos, Bellovits Imre, Beksits Gusztáv, Benedek József, Beermann Gyula, Bodnár Zsigmond, Berczik Árpád, dr. Dorzán Gábor, dr. Dárday Sándor, Degré Alajos, Erődi Béla, Endrődi Sándor, Erdei Bódog, dr. Fáik Miksa, Fekete József, Feleki József, Feleki Miklós, Fellegi Viktor, dr. Fischer Lajos, Földi Géza, Frecskay János, Gábos Sándor, Geiszt Károly, Gobbi Henrik, Greguss Ágost, György Aldár, Hajós Zsigmond, Halász Imre, Harrach József, Hatala Péter, dr. Heinrich Gusztáv, Hollós László, Huszár Imre, Irmei Ferencz, Jókai Mór, báró Józsika Kálmán, Kán Béla, Kápolnay János, Keleti Gusztáv, Keszler József, Klimkovits Ferencz, Kvassay Ede, Lánczy Gyula, Láng Lajos, Langer Viktor, László Mihály, Lendvay Márton, Liszt Ferencz, dr. Mandello Károly, Maszák Hugo, Miklóssy Gyula, Móricz Pál, Nagy Imre, Nagy Miklós, Náday Ferencz, Névy László, Németh Ignácz, Odry Lehel, Orczy Bódog dr., Ozoray Árpád, Paulay Ede, Pulszky Ferencz, Rakovszky István, Reményi Ede, Richter János, Rózsaági Antal, Sántha Antal, Sipos Antal Sonnenfeld Zsigmond, Szabó Richard, Szana Tamás, P. Szathmáry Károly, Szépfaludy Ferencz, Szigligeti Ede, Szigeti Imre, Szilágyi Sándor, Szöllőssy Sándor, Tallián János, Telbisz Jenő, Toldy István, Tors Kálmán, Ujházy Ede, Ujkéri Elek, Vajda János, Várady Gábor, Weiselsberg Leo, Visi Imre, Vizváry Gyula, Wohl, Závodszky Károly. — Mulasztás. A fővárosi pénzintézetek a fővárosi statistikának pontos szerkeszthetése végett, a hatóság kötelező szabályai alapján, havonként tartoznának mindazon kimutatásokat beszolgáltatni, melyek az intézetek pénzforgalmát és üzletmenetét feltüntetik. Ezzel természetesen nem az van mondva, hogy az intézetek olyasmit közöljenek, a mi üzletükre nézve hátrányos, hanem olyan adatokat tegyenek nyilvánossá, melyek a statistikához tartoznak s melyek közlése által az intézetek még nyernének is. Az intézetek azonban ezt tenni elmulasztják, s igy a városi tanács elhatározta őket kötelessé Sifutr teljesítésére birság terhe alatt felhívni. 1 — A mágnások által tervezett lovagjáték dugába dőlt. A sokat ígérő programm eloszlott mint a buborék. Okul azt halljuk emlegettetni, hogy a rendezésre fölkért Török gr. ezredes buzgóságát a rendezésben két másik mágnás megbénította beavatkozásával. Egy másik ok az, hogy a résztvevők, a nőket kivéve, nem jelentek meg rendesen és igy együvé tanulásról szó sem lehetett. — Vásári bíráskodás. Több városi törvényhatóság kérdést intézett a belügyminisztériumhoz az iránt, vajjon a vásári bíráskodás általuk — mint közigazgatási hatóság által — gyakorolható e, vagy pedig a királyi járásbíróságok hatáskörébe tartozik az ?E részben támadható minden további kételyek elhárítása végett, a belügyminiszter az igazságügyminiszternek eziránti megkeresése folytán értesiti a törvényhatóságokat, hogy miután a törvényhatósági bíróságok működése az 1871. évi XXXI. t. ez. alapján 1872. január 1-je napjával megszűnt s azoknak hatásköre a most idézett t. ez. 1. §-ában felsorolt e. f. királyi bíróságokra szállott át, ennélfogva az 1868. évi LIV. t. czikk 9-ik ezi II. fejezet alatt szabályozott vásári bíráskodás is a fentebb említett határidőtől kezdve a királyi járásbíróságok hatáskörébe tartozik. — Nyilvános erőszakoskodás. M. é. decz, hó 5 én este 10 órakor Sulyok Árpád, ki mint katonai őr a főút és vadászutcza sarkán levő pénzügyigazgatósági épületnél őrt állt, egy polgári ember által — mint annak idejében írtuk — megtámadtatott. Sulyok ötszöri intés után lőtt, de a golyó nem a támadót, hanem a sarkon át a főútról jövő Kis Ferenczet, ki a felváltó szakaszt vezette, mellbe találta, minek folytán ez meg is halt. Sulyok Árpád ellen a vizsgálat büntethető cselekvény hiányából beszüntetett,de Popelka Ede és Gantz Adolf vaspálya-hivatalnokok ellen a nyilvános erőszakoskodás végett a bűnper megindíttatott. Popelka, ki akkor mellén is szúrást kapott, a tegnap tartott tárgyalás után bűnösnek találtatott és 8 havi börtönre ítéltetett. Ganz Adolf tárgyi tényálladék hiányából felmentetett. A királyi ügyész, ki Popelkára nézve két évi börtönt indítványozott,felebbezett, és ez szinte bejlentette felebbezését. A jég kövezetvámmentes. Panaszok merültek fel, hogy a városi hatóság a vasúton érkező jég mázsája után 5 fer. kövezetvám díjat szedet. A hatóság tekintetbe véve a nagy jéghiányt, s nem akarván maga részéről a behozatalt drágítani, elhatározta, hogy a vasutakon Pestre érkező jég után, kivételesen az idei télre, kövezetvámot nem fog szedni, s eről az illető vasuttársulatokat, melyek ezt a vámot a város részére szedik — értesíté is. —A helyszerző és közvetítő intézetek ellen újból panaszok merülnek fel, melyeket a hatóság szigorú eljárása tudna csak megorvosolni. Egy hozzánk beküldött panasz így szól: Oly emberek, kik már minden pályán megbuktak, végső horgonyukat kivetik a szegény néposztályra és azt korlátlanul zsarolják. Ennek bizonyságául szolgáljanak a példák. Egy szolgaállomás megszerzéséért — melylyel havi 30 frt fizetés jár—15—20 frtot—sőt van rá eset, hogy 40 frtot is követelnek s addig ki nem adják az illető okmányait, mig az aránytalanul magas dijat ki nem fizeti. Másokkal meg úgy tesznek, hogy lefizettetnek 5 frtot és soha sem szereznek nekik helyet, de a közvetítési díjat nem adják vissza. Valóban muszka állapotok, melyekbe a rendőrségnek volna kötelessége szigorúan beavatkozni, mert arra csak nem lehet engedélye senkinek, hogy a szegény embereket vérig zsarolja. — Utolsó tromf. Urosevits Lázár a hírhedt kártyás tegnapelőtt meghalt. Magyarországban, Szerbia és Romániában egyaránt ismerték, mint a festett lapok keverőjét. Életének legnagyobb részét a játszóasztal mellett töltötte s kivéve a halála előtti éjszakát, éjjel sohasem feküdt ágyban, mert ránézve az éj volt a nap. Folyvást és merészen játszott s maga mondá, hogy a kártyázás olyan szenvedélye, melyet elhagyni egyenlő volna rá nézve a meghalással. A gazdag bojároktól, kik messze földről felkeresték, mesés összegeket nyert, de nyereményét csakhamar koczkára téve. A halál alattjára már nem tudott visszavágni,megretixált s egy napi betegeskedés után meghalt. — Szülések és halálozások Pesten. A statisztikai kiv. kimutatása szerint a lefolyt — febr. 2-tól 8-ig terjedő — héten élve született 146 gyermek, elhalt 158 személy, az élve szülöttek közt volt 116 törvényes , 30 törvénytelen; nemre nézve 77 fiú, 69 leány. Halva született 9 gyermek. A halottak közt volt 85 férfi, 73 nő, kik közül 35 személye kórházban halt el. Ezen halálesetekből történt: vasárnap febr. 2-án 27, hétfőn 3-án 18, kedden 4-én 19, szerdán 5-én 25, csütörtökön 6-án 23, pénteken 7-én 19, szombaton 8-án 27 Az elhaltak közt volt 59 egy éven aluli gyermek. A halált okozta: tüdőbaj 60, bélhurut 6, himlő 0, veleszületett gyengeség 13, rángás 7,hagymáz 5 esetben. A lakásukon elhaltakból esik a belvárosra 7 , lipótvárosra 16, terézvárosra 36, józsefvárosra (Kőbánya nélkül)43, ferenczvárosra 15, Kőbányára 6. A józsefvárosi plébániabeli adatok e hétről be nem érkeztek. Az új zsidókórház részére szükséges felek iránt a tanács azt határozta, hogy nevezett czélra az üllői után, a katonai házókkórházzal szemben jelöltessék ki a szükséges 2500 négyszögöl, melynek ára — tekintettel a humanistikus czélra — négyszögölenként 5 írtjával lenne átadandó 10 évi lefizetésre. Az ügy közgyűlés elé kerül. — Miklóssy Gyula folyamodványát, melyben engedélyt kér arra, hogy a városligetben a régi gyermekszínház helyén arénát építhessen, a tanács véleményezésre a ligetbizottságnak adta ki. E vélemény beérkezte után fog a ligeti aréna bérbeadása iránt beérkezett ajánlatok felett is végleges határozat hozatni. — Miklóssy színházában jövő kedden Kádyné jutalomjátéka lesz, mely alkalommal két egy felvonásos operette és egy új vígjáték kerül színre. Az egyik operetteben a „Tulipatan szigeteiben Neszveda Riza k. a. teszi ,első színkisérletét. A kisasszony szép alakon és kedves arczon kívül, mint halljuk, csengő hanggal is bír. A vígjátékot Ábrányi Emil irta czíme: „Tombola.“ — Rendőri dir. Zsupi János kocsissal, ki az üllői után 37. számú házban szolgál, tegnap Klein József nevű ottani udvaros részeg állapotában ingerkedett. A kocsis megsokalván a tréfát, egy kefét vágott az udvaros fejéhez. Mire ez összerogyott. Az udvaros magához térvén : fölkelt, sebét kimosta s azzal ágyba feküdt. Ma reggel az udvarost halva találták ágyában. A boczolás ki fogja deríteni, váljon a szenvedett sérülés okozta-e halálát. — Scheer János géplakatos 14 éves leánya, Ilka, tegnap délben a nagymező utczában a 25. számú házban lévő lakásáról eltávozván, azóta vissza nem tért s holléte nincs tudva. A leány csinos külsejű, termete közép, baja gesztenyeszin, szeme fekete. — A nőképző egylet bálja, mely az özvegy királyné Karolina Augusta temetése miatt e hó 13-án meg nem tartathatott, — hétfőn, e hó 17-én fog megtartatni az Európa szálloda termeiben. Tanügy. — A központi népoktatási kör f. hó 11-kén tartott ülésében Gyulai Béla jegyző egy pályaművet jelentett be, mely a múlt évben kiirt 300 forint értékű pályakérdésre, mely népszerű nemzetgazdászati művet kért, jött be. E mű jeliigéje: „kikimaga mesterségéhez lásson, de csak a hon érdekeivel kapcsolatban“ Birálókat Matlekovics Sándor és Hunfalvi Pál neveztettek ki. A közgyűlés napja mártius 16-kára tűzetett. — Kehrtől, a hírneves paedegogtól, egy kitünő értekezés jelent meg a gothai seminárium 7-ik évi tudósításában a német tanítóképezdékről, a mely azok különböző berendezését osztályozza s birálatilag ismerteti. Igen érdekes fejtegetéseinek azon része, melyben a sokaktól elitélt bennlakást élesen védelmezi. Óhajtandó volna ha ezen kitűnő értekezés külön lenyomatban is megjelenne- Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter a szakolczai járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Hodossy Kálmán nyitramegyei volt esküdtet nevezte ki. A pécsi pénzügyigazgatóság által Wéber Sándor II. oszt. irodatisztté, Christóf Gyula pedig irodai segédtisztté. Tóth Lajos VI. oszt. Molnár Vincze pedig VII. oszt. adóhivatali tisztté neveztetett ki. — (Karneval). A zenekedvelők egyletének csillárai tegnap este, illetőleg éjjel igen díszes és kedélyes társaságra veték obligát fényüket. A vasúti és gőzhajózási club tarta ott bálját. A vasúti terv, illetőleg a tánczmulatság csak annyiban tért el az engedélyokmánytól, illetőleg a tánczrendtől, hogy minden állomásnál, illetőleg táncznál egy-egy negyed órával hosszabban várakoztunk, mint ahogy megállapítva volt. A kormány, illetőleg a rendezőség, e csekély eltérések ellen azonban nemhogy tiltakozott, sőt az ily áthágásokra még segédkezet nyújtott. Az egész vonalon, illetőleg a teremben a legszebb mozdonyok, illetőleg parányi czipőkbe nyújtatott lábacskák robogtak, iletőleg repültek tova. És így tartott ez éjfélig, mikor a szeretetreméltó mozdonyok egy óráig állapodtak meg a főállomáson, illetőleg a buffetben, hogy új útra új erőt gyűjtsenek. A főváros összes vasúti és gőzhajózási világa együtt volt. Az asztaloknál számos engedélyokmányos gyönyörködött családi vasútjának, illetőleg leányának kapós voltában. Hanem azért nagy volt azok száma is, akiknek még nincs vasúti engedélyokmányuk, hanem akik ilyenre komolyan akarnak szert tenn. Magam is ez utóbbi kategóriába tartoztam. A bál egészen cosmopolita jellegű volt, mint ahogy a vasút s a gőzhajó a legcosmopolitikusabb — fogalom. Ott voltak a többi közt: Vay Miklós b., Fáik Miksa, Weninger Vincze, Ivánka Imre, Botlik Lotlik Viconte de Maistre. A távollévők közül legyen elég csak a közlekedési minisztert említeni. — Szünóra után az utazást tovább folytatták s folyt egész reggelig — „per Campf.“ Tegnap este a vigadó kis termében is volt bál, itt az építészeti világ tánczolt. A jókedv kifogyhatatlan volt, a jövő építészeti bálja is maradt belőle.* A népszínházi bálról beszél mostanság az egyesített főváros dunáninneni és dunántúli része. Az érdeklődés oly nagy, hogy ha mindenki ott lesz, aki a bál iránt „érdeklődik,h úgy a népszínházat előbb fölépítjük semmint Orczyt. a nemzeti színház ügyeinek jobbra fordulása iránt a legvérmesebb remények leghalványabb sugarát is eloszlatja. Pedig ez elég k s terminus. Szombat lesz tehát napja, midőn Filippénél találkozunk. Mint mondják, igen érdekes találkák vannak kilátásban.Ötven fekete domino kali komoly tréfára határozta el magát s a szellem összes fegyverével fog síkra szállni.Azt is állítják, én pedig meg is esküszöm rá, hogy több calicotartalomhoz is lesz szerencsénk. S ki ne óhajtana ily „viszonyok“ közt saját szerencséjének calikovácsa lenni ? — Senki! A talányok s találgatások egész hosszú sorát idézik föl a meghívók és a plakátok. Szerelmes istenem, mind a kettő olyan találmány, melynek föladata az embert útbaigazítani s íme, mindkettő zavart idéz elő. Titokzatos, félig komoly, félig tréfás a fogalmazása. Fölfordítja a szék szokásos használatát s a hölgyet szembesíti a kisasszonyokkal és a menyecskékkel. „Én a 15 és 30 között vagyok; kisasszony nem vagyok, menyecske sem vagyok ; férjemet elsirattamm (soha sem volt áldottabb lény a világon, de ha már meg akart halni, jobb hogy öt évvel előbb tette, mintha ugyanannyival utóbb teszi, az isten nyugtatta meg!) eltemettem, meggyászoltam egész gyászben egy évig, félgyászban félévig. Most szabad vagyok. A dominó többet rejtene el belőlem, mint mennyit takarni okom van ; a kis toilette-hez hiányzik néhány évem; a buli-mez meg a kisasszonyok számára van előírva; pedig ott kell lennem: hogyan menjek ? A fiatal özvegyek nincsenek a plakáton.“ — Jaj édesem, aszalmaözvegyek sincsenek ! — Ah kedves barátom, bizonyos vagyok benne, hogy »hölgy“-nek jön el az a második emeleti asszonyság is, aki tavaly temette 4-ik férjét és mégis háromszor megáll lélekzetet venni, mire fölér a lakásába; én a harmadikba is egy szárnylebbentéssel repülök : inkább meghalok, mintsem hogy „hölgy“-nek menjek. — De kérem, Vörösmarty a „hölgy“ szóban a „fiatalság“ fogalmát is látta. — „Ad mit, a szóban, ott „hölgyek” lesznek a második emeletről , azokban próbálja ön látni a fiatalság fogalmát. Én nem tartom magamat a plakátumokhoz, én úgy megyek, ahogy tetszik.“ Asszonyom, akárhogy fog menni, ön mindenkép tetszik. Mindéhez járul még a rendezőség azon kedvezménye, hogy jegyek még folyvást kaphatók például a »Hon« szerkesztőségében. * Magyar nemzeti jelmezbál. Egy magyar four— notabene nem csak a neve, de a szíve is magyar — olyan bált akar rendezni, melyben csak magyar ruhában — és pedig jelmezben — szabad megjelenni. Az egész bál minden izében magyar lesz. A tánczok, zene, társalgási nyelv, szóval minden programmszerűleg csak magyar lesz. A bál a vigadóban fog rendeztetni s a tiszta jövedelem, mely a karzati jegyekből befoly, a népszínház javára fog felajánltatni. Miután az egész most még csak terv, nem árulhatjuik el a tervező nevét, de néhány nap múlva, mire a dolog megérik , majd kibúvik a szeg is a zsákból. * A tornai nőegyletnek f. hó 19-re kitűzött bálja, a megyében uralkodó kolerajárvány miatt elmarad. F. D. Nemzeti színház. Pest, febr. 14-én 1873. adatik: „Közönyt közönynyel.“ Vígjáték 3 felv. Miklósy színháza, (az István téren.) Pest, febr. 14-én adatik: „Fokról fokra.“ Ma a Nagykomlóban az újonnan szervezett daltársulat közreműködése mellett „Salonestély“, és az „Óriás béka“ A Beleznay-kert-beli magyar daltársulat naponként változatos jó előadásokat tart. A szüneteket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. „A csapodár férjek, vagy egy éjjel az álarczos bálban“, bohózat, kankantánczczal. A „Hon44 magántársürgönyei. (Eredeti sürg.) Bécs, febr. 13. Karolina Auguszta császárné és királyné temetése a megállapított szertartás szerint igen nagy közönség tódulása között ma d. u. 4 órakor ment végbe. A magyar kormányt Szlávy miniszterelnök, gr. Pejacsevich, dr. Wenckheim és Szende miniszterek, a magyar országgyűlés két házát pedig Majláth országbíró és Perczel képviselték. E két utóbbit ő felsége ma déli 12 emkor fogadta kihallgatáson, melyen az országgyűlés részvétét tolmácsolták. Magyarország e képviselői az első gyászmisén is jelen lesznek. BOCS, febr. 13- Karolina Auguszta császárné temetése igen kedvező időjárás mellett, a császári ház összes tagjainak, az itt jelenlévő Adalbert porosz hg., Luitpold bajor hg., György szász hg és az összes hatóságok részvétele mellett ma délután ment végbe ünnepélyesen. Az utczákat, melyeken a vonat áthaladt, nagy mennyiségű nép lepte el. BÓCS, febr. 13. Az urak háza ma az öszszes miniszterek jelenlétben rendkívüli ülést tartott. A ház megbízta az elnökséget, hogy a háznak mély fájdalomérzetét tolmácsolja ő felségénél. BOCS, febr. 13. A pénzügyi bizottság helybenhagyta a villágkiállításra kért póthitelt; magáévá tette az ide vonatkozó határozati javaslatot is, melyben sajnálja, hogy a kormány tetemesen túllépte a világkiállításra engedélyezett hitelt. A duna-oderai csatornára vonatkozó előterjesztmény azon változtatással fogadtatott el, hogy a befektetési tőke megszabásánál és ezen értékpapírok árkeretének megállapításánál az kormány befolyása megóvatik, és a maximál tarifta a törvénybe fel fog vétetni. Bécs, febr. 13. A „Pr.“ párisi távirata szerint Castelar a külgyi tárczát vállalta el. Olozaga spanyol követ beadta lemondását. Szent-Pétervár, febr. 13. Az orosz udvar négyheti gyászt vett fel Karolina Auguszta császárnéért. Berlin, febr. 13. A Wagener ellen fegyelmi vizsgálat a császár határozott kivonatára rendeltetett el. Madrid, febr. 13. A cortes következő minisztériumot választott: Figueras miniszterelnök; Pimargall belügy; Cordoba hadügy; Nicolas Salmeron igazságügy; Francisco Salmeron gyarmatügy ; Beranger tengerészeti; Castelar külügy; Becera közmunkaügy; Echegaray pénzügy. — Figueras constatálta, hogy mindenütt nyugalom uralkodik. Ő reméli, hogy a köztársaság Spanyolországban tartósan meg leend alapítva, s úgy hiszi, hogy a latin eredetű többi népek haladéktalanul követni fogják Spanyolországot. Bécs, febr. 13. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 80.—. Salgó-Tarján 150.— .Magyar hitel 193.—. Magyar záloglevél 86.25. Erdélyi 177.—. Magyar keleti vasút 128.75. Magyar sorsjegy 103 50. Tiszai vasút 244.50. Magyar vasúti kölcsön 100.50. Angolmagyar 99.50. Frankó-magyar 100.—. Alföld 174.— . Magyar északkeleti vasút 155.—. Keleti vasúti elsöbségi kötvény 76.25. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsöbségi kötvény 75.30. Magyar földhitelintézet 113.—. Török —.—. Municipalis 92.50. BŐCS,febr. 13. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 336.50. Magyar földhitelintézet 116.—. Angol magyar 307.—. Angol-Ausztriai 302.50.