A Hon, 1873. szeptember (11. évfolyam, 200-224. szám)

1873-09-11 / 208. szám

más városrészben üssék föl sátorfájukat. Maguk sem tudják jóformán, miért történik mindez; csak azt tudják, hogy ez a sors határozata, innen pedig nem lehet apellálni. Minél jobban közeledik október, napról-napra annál nagyobb mértékben fokozódik a kínos, némelyekben még talán lehet, hogy épen az örvendetes érdekeltség az iránt, hogy várjon október elején (nem mondhatott, hogy elsején, mert gyakran egy hét is elmúlik októberből feszült s kínos várakozás között, mig tudomásukra jut a tanítóknak) melyik városrészben fogják magukat újra feltalálni?! Míg végre megérkezik a decretum. S aki ilyent kapott, ha bele sem néz, tudhatja, hogy mennie kell. De vájjon csakugyan baj-e az, ha a tanítók helyeiket, ha mindjárt ugyanazon községben is, évről-évre változtatják ? A neveléssel foglalkozó emberek e kérdésre azt felelik: bizony baj az, s miért ? Mert ha a tanítót minden évben más-más iskolánál fogjuk elhelyezni, akkor lábbal tapodjuk azon elvet, melynek különösen hazánkban kellene leginkább érvényt szerezni, hogy t. i. a szülei házat iskolával, a házi nevelést az iskolai neveléssel minél szorosabb kapcsolatba kell hozni. Ez a paedagogia követelménye. S kérdjük, melyik azon közeg, mely ennek létesítésére legközelebbről van hivatva ? Hogy senki más, mint a tanító, azt mindenki be fogja látni. Hogy a tanító a szülőkkel közelebbről megismerkedhessék, hogy azok szeretetét és bizalmát megnyerje — mert az érintett elv csakis így vihető keresztül — ahhoz egy rövid iskolai év nem elégséges; ahhoz a legjobb utánjárás mellett is évek kivántatnak. Vessük most el a tanítót minden évben s tegyünk helyére mást, bizony az az apa vagy anya idgenkedéssel fog ő iránta, viseltetni, bármily barátságos jóindulatot tanúsítson is a tanító a szülők irányában. De hisz az idegenkedést még inkább növeljük a szülőkben, ha mindig más és más tanítót adunk nekik, mert hát mit, is gondolhatna az a szülő mást, midőn azt tapasztalja, hogy most ez a tanító tanítja az ő gyermekét, majd meg egy másik, majd ismét egy harmadik és így tovább ha nem azt, hogy bizony rész tanító volt az, azért tették el innen. Hogyan becsülje aztán a nép a tanítót, ha ilyeneket lát ilyeneket tapasztal. Kiáltozhatunk mi, akár a lelkünket kitegyük hogy népnevelés! jöjjön el a te országod, ha éppen azok ássák meg neki a sirt, kik arra volnának hivatva, hogy őt dermedt álmából felkeltsék, virágzásba hozzák. Ez már maga is elegendő ok volna arra nézve, hogy a tanítót működése helyéről el ne mozdítsuk; de van nekünk még más okunk is, melynélfogva ezt óhajtanunk kell. A néptanító, mint tudjuk, nem arra van hivatva, hogy elvont ismereteket, mély tudományi bölcsességet tukmáljon a gyermek fejébe, hanem igenis arra, hogy tanítson, neveljen az életnek. Hogy pedig ezt tehesse, tanítását mindenkor a gyakorlati életből kell merítenie, innen kell kiindulnia. E végből tehát szükséges, hogy minél tüzetesebben ismerkedhessék meg a helyi viszonyokkal és körülményekkel, úgy kenyérkereseti (a ez nem oly lényegtelen, mint társadalmi szempontból. Miként lehessen ezt ismét elérni rövid 12 hónap alatt? De hogy a vidéki tanítók sorsára is figyelemmel legyünk, vannak egyes tantárgyak, minek a földrajz, természetrajz, természettan, gazdaságtan stb. melyek éppen megkívánják, hogy a tanítónak igen jó helyi ismerete legyen, mert ezek tan'*' ^ mindenkor a helyszínéről kell kiindulni, innen kell az anyagot meríteni a tanításhoz, ha azt akarja, hogy tanítása az életbe későbbre is kiható legyen. Ide folytonos tanulmányozás szükséges. S ha tanítóinkat folytonosan csak ide-oda dobáljuk, nem tudom miként fogja tanításuk e tekintetben a kellő sikert eredményezni ? Ez okból is kívánatos tehát, hogy a tanítót a számára kijelölt helyen állandósítsuk. Már hogy a nős, családos élet, a szülőkkel való együttlét vagy más rokonsági körülmény szintén számba vehető követelmény-e ? arra nézve részemről csak azt mondhatom, hogy a humánus eljárás erre is ki szokta figyelmét terjeszteni. Igaz, hogy a szigorú követelmény itt háttérbe szorul, de azért a méltányosság elve szerényen megkívánhatja, hogy a tanítót e miatt se verjük ki fészkéből. Mert hát hiába, e tekintetben közös sorsunk van mindnyájunknak. Hódié mihi, eras tibi. Most már kész volnánk a felelettel, hogy bizony baj az, ha a tanítót minden évben más-más helyre vetjük. De most még a másik kérdés merül fel, hogy t. i. miként lehetne a bajon segíteni ? Erre a felelet talán egészen fölösleges is , mert az eddig elmondottakból önkényt következik, hogy segíteni csak úgy lehet, ha a tanítót helyéből ki nem mozdítjuk. Lehetnek esetek, midőn a tanító saját maga óhajtja a helyváltoztatást; részint mert egészségi állapota olyan, hogy a változás rá nézve csak jótékony hatással lehet, részint pedig, mert előre nem látott oly körülmények fejlődhettek ki, melyeknél fogva úgy saját, mint az iskola érdekében kívánatos, hogy másutt foglaljon el állomást. Ily esetekben igenis lehet helye az állomásos, rének, de máskor soha. S hogy nálunk a fővárosban mindez nem az itt említett okokból történik, arról meggyőzött bennünket a budapesti iskolatanács f. é. szeptember hó - én tartott ülésén, hol ugyanis az volt mondva, hogy a tanítók városrészenkénti helyváltoztatására leginkább azért van szükség, mert még mindig vannak gyengébb tanítóink, kik talán a legjobb akarat mellett sem képesek megfelelni a törvényszabta követelményeknek. Az ilyeneket tehát quasi büntetésképen oly helyeken kell alkalmaznunk, hol kevesebb kilátás van egy kis mellékes jövedelemre szert tenni, vagyis a szegényebb sorsú városrészekben. Ilyenek teszem azt Pesten : a Kültelek, Budán a Svábhegy, Gellérthegy, Lipótmező, Újlak stb. S most kérdés, vájjon van-e azzal a bajon segítve, ha a gyengébbnek látszó tanítókat ily helyekre tesszük ki. Legkevésbé sincs. S ha a dolgot művelődési szempontból veszszük, ép az ellenkező eljárást kellene alkalmazni, mert hiszen melyik néposztály szükségli legjobban a művelődést, ha nem az alsóbb, a munkás néposztály. — Épen ezen osztálynak volna szüksége a legjobb tanítókra. S ha már csakugyan vannak gyenge tanítóink, amint hogy lehetnek is, azzal őket jóvá nem teszszük, hogy egyik helyről a másikra vetjük, sem a tanügyön nem lenditünk egy mákszemet is. Ily eljárással csak elkeserítjük a kedélyeket, lankasztjuk a buzgalmat a tanítókban, s igy nem csoda, ha tömegesen hagyják oda állomásaikat s mennek vasúti őrnek vagy más szolgálatba. Most még csak azt kérdezzük, kik ítélik azt meg, hogy ez a tanító nem képes megfelelni a várakozásnak, ezt innen más helyre kell tenni? Mert abból még nem mindig lehet a tanító gyenge voltára következtetni, ha az iskolai év végén kellő sikert nem képes felmutatni növendékeivel. Sok oka lehet ennek, s mindez a tanító személyiségén kívül. Hogy csak egyet említsek: a rendetlen iskoláztatás. Vájjon ki itt a lábás? A már megnevezett iskolatanács az igazgató tanítókat bízta meg azzal, hogy e tekintetben a tanítókról bírálatot hozzanak. — Ugyan ki áll jót arról, hogy váljon az az igazgatótanitó nevelés és tanítás dolgában nem áll e alantabb tokon annál a Szegény osztálytanítónál? — Merüljön most fel az az eset, hogyaz igazgatótanitó és az osztálytanító között némi súrlódás jöjjön létre, ami nem éppen lehetetlen. Bezzeg csak az osztálytanító húzza itt is a rövidebbet, ha nem is mindig, de legtöbb esetben. Az ilyen aztán el lehet rá készülve, hogy jövő októberben valamely más iskolának a levegőjét fogja szívni. Ez így nem mehet. A bajnak végét kell szakítani. Bízunk a budapesti iskolatanácsnak a tanügy felvirágoztatása körül eddig is tanúsított jóakaratában s buzgó törekvésében, hiszszük, hogy az ilyen intézkedésekkel egyszer s mindenkorra szakítani fog. Bölcs belátásától pedig elvárjuk, hogy ha a nemsokára bekövetkező tanévben már nem is, de az utána következőkre nézve határozottan be fogja szüntetni eljárását. Somlyay József néptanító. Ismét a zsidó zugiskolákról. Az országos izr. aut. orthodox hitfelekezet közvetítő bizottsága a következő hivatalos nyilatkozatot küldte be hozzánk : »Becses lapjában az izr. iskolaügy előmozdítását méltóztatott nemes feladatául kitűzni. Örömmel üdvözöltük erre vonatkozó enunciatioit, mivel ezeket mint serkentő és buzdító momentumokat méltányolni és becsülni tudjuk. Ismeretes előttünk, hogy az ifjúsági nevelés tere szeretett hazánkban igen sok helyütt felette elvár és hogy úgy az állam, mint minden egyes hitfelekezet elodázhatlak kötelessége a talaja mveréséhez komolyan és hathatósan közreműködni. A hitfelekezet,illetőleg ennek elöljárósága azonban csupán erkölcsi eszközökkel rendelkezik, melyekkel csak lassan kint lehet eredményhez jutni. Ennélfogva sem méltányos s pedig opportunus egy hitfelekezetit kárhoztatni azért, — mert nincsen azon helyzetben, mindazon sebeket egyszerre (nem követeli senki !) beheggeszteni, melyek — nem önhibából keletkezett viszonyok folytán — az idők folyama alatt, iskolába tapadtak Részünkről minden erkölcsi befolyásunkat az általunk képviselt izr. hitközségek iskolaügyének lendítésére érvényesítjük. — Némely oldalról megtámadnak bennünket azért, mert községi iskoák létesítésére ott törekszünk, hol azokat a más vallású polgárok is óhajtják, és különösen, hol egyszersmind a hitoktatás iránt egyébként lehet gondoskodni. Támadásokat, ez oldalról — természetesen a tényállás elferdítésével — még oly lapokba is csempésznek be, melyek a közös iskola mellett harczolnak. Ezen támadások csak azért találnak némi hitelre, mert mi elmulasztottuk, eljárásunkat nagy harangra tűzni. A közvélemény azonban oly fórum, mely előtt elítélve nem akarunk lenni. Sohasem törekedtünk nyilvános dicséret után, (elég baj) de nyilvános megrovást, és pedig oly mérvül, milyenben becses lapja bennünket részesít, hallgatással nem mellőzhetünk. Az iskolalátogatás az izr. orthodox hitközségekben viszonylag kedvezőnek mondható, mert az a legtöbb (?) helységben a közönséges iskolalátogatás színvonalán felül (!) áll. Azon helységekben, hol izr. orthodox szülők gyermekei kevés vagy semmi nyilvános iskoláztatásban nem részesülnek; az ok nem a hitfelekezet,alantas culturfokában keverendő, hanem bátran feltehető, hogy anyagi akadályok forognak fenn, melyeket az izr. hitközség maga el nem távolithat, min tehát csak úgy lehetne segíteni,ha tekintet nélkül a felekezeti különbségre, az összes odavaló polgárok közreműködésével községi iskola létesítenek. Egyébiránt figyelemmel leszünk arra, hogy iskolaügyünknek — bár lasan, de mégis biztos — kedvezőre fejlődését statistikai adatokkal documentáljuk. Csak arra akarjuk a tettes szerkesztőséget tisztelettel felkérni, hogy a netán tudomására hozandó olyat,én bajukat ugyan kiméretlenül feltárni szíveskedjék, de egyesek indolenciája miatt nem az egész hitfelekezetet felelőssé tenni.Eddig a nyilatkozat, melyet hivatalosan Lipsitz Lipót írt alá. Örvendünk rajta, hogy a bujtok is elismerik s Ígérik is, hogy tesznek valamit. De ne csak ígérjenek, hanem tegyenek is , addig ne követeljék tőlünk, hogy mi elhallgassuk a megrovásokat, míg szó helyett eredményeket nem képesek felmutatni. Mi a zsidó felekezetek irányában épen úgy fenntartjuk a felekezetnélküli álláspontot, mint a keresztyén felekezetekkel szemközt. Hitelveikhez nekünk semmi közünk, a mi érdekünk egyedül a közművelődés felvirágzása s e tekintetben kérlelhetlenek teszünk továbbra is. Az orthodox hitfelekezettel szemben még inkább tehetjük ezt, mert az ő hitfeleik által lakott vidékeken tenyésznek ama sötét zugiskolák s épen az ő hitfeleiknél van meg azon lenyűgző előítélet, hogy a nyilvános tanodák a gyermekeket vallástalanokká teszik. Ezen előítélet kiirtását pedig egyedül tőlök várhatjuk. Itt a kormány közegei alig tehetnek valamit, a congressisták csak rontanának, itt egyedül az orth. hitfelekezet bizottságának lehet köre s épen ezért az ő erkölcsi feladatok is ez. Tetteket s eredményt követelünk tehát a közvélemény nevében. Óhajtjuk s sürgetni fogjuk, hogy az orthodox hitfelekezet közvetítő bizottsága) küldjön szét egy köriratot a hitközségekhez s rabikhoz, melyben ezen zugiskolák káros hatását lefestve hívja fel őket, hogy minden lehető erkölcsi fegyverrel hassanak oda, miszerint lehetőleg nyilvános iskolák alapittassanak vagy legalább a gyermekek a községi tanodákba küldessenek s hogy végül ezen köriratot saját közlönyében s legalább kivonatban a napi sajtóban hozza nyilvánosságra. Sürgetni fogjuk továbbá , hogy az úgynevezett zugiskolák vagy általában a magántanítók képessége felett ezen közvetítő bizottság ellenőrzést gyakoroljon s — ha másként nem lehet — erkölcsi tekintélyével — amely tudtunkra jelenleg az orthodox zsidóknál igen nagy — határozottan ítélje el a képzetlen magántanítókat. Hasson oda továbbá, hogy az állami tanítóképezdékből kikerült szr. tanítók azon szándéka, hogy a zugiskolák főszékhelyein rendezettebb magánintézeteket alkossanak, elősegíttessék s úgy ezeket, mint a nyilvános iskolákat óhajtó szülőket minden egyes esetben gyámolítsa. Ezek lennének nézetünk szerint a főteendők, melyeket az orthodox hitfelekezet közvetítő bizottsága tisztán erkölcsi fegyverekkel s tetemesebb anyagi erő nélkül is létesíthet. S ezt létesítenie is kell, mert az erkölcsi felelőség súlya a műveletlenül maradt zsidókért főkép őket terheli- Az állam felekezeti elfogultság nélkül fog nekik segédkezet nyújtani s anyagilag is gyámolitandja a tanitók kiképzésében, a nyilános felekezeti tanodáknak a tanszerekkel ellátásában, s talán még az izraelita alapitványból más után is. De felületes gondolkozásmód, hogy itt a pénzhiány volna legfőbb baj. Hiszen ama tömérdek összeg, mit a galicziai zugtanítók, s magánnevelők felemésztenek, a legtöbb helyütt elegendő volna nyilvános iskolák fenntartására.Társadalmi s erkölcsi fegyverekkel kell itt főként küzdeni. Mutassa meg az orthodox felekezet tényleg s eredményekkel,mutassa meg az általunk határozottan körülírt teendők teljesítésével, hogy van erkölcsi bátorsága s erélye, van őszinte lelkesedés benne a közművelődés iránt s ez esetben örömmel váltjuk fel megrovó szavainkat dicsérő nyilatkozattal. De addig hivatva érezzük magunkat nem csak egyeseket, de az egész felekezetet s a congress párt tiakat is erkölcsi erélytelenséggel vádolni, mert hiszen ők is érzik, mint mi, hogy a baj nagy, ők is tudják, hogy e bajon főkép a zsidók önmaguk segíthetnek a nélkül, hogy az ügy gyűlöletes felekezeti színezetet venne s e nektek kell legjobban eredniök, ha van emberi szivök, hogy azon megvetés, melyben a főkép a felső magyarországi zsidók még ma is részesülnek, e nyomorult zugiskolák gyümölcse s hogy e megvetés a jobb sorsban élő s rendezet iskolákban növekedett zsidók gyalázata. György A. KÜLÖNFÉLÉK.. . II. Rákóczy Ferencz melleszobrát. Izsó Miklós kitűnő vésűje a múlt héten bevégezte s tegnap adta át a muzeum igazgatójának. A mellszobor most már a muzeum képtár szobrászati művei közt lesz látható. „Hatodik darabja ez — írja a „P. N.“ ama történeti mellszobroknak, melyeket a magyar dicscsarnok (Valhalla) számára készíttetni megboldogult ”. Eötvös miniszter kezdeményeze. Mária Terézia, Mátyás király és Pázmán Péter Engel által készíttettek. Zrinyi a költő, Pyrker László ó?, II. Rákóczy Ferencz pedig Izsó által, kinek műtermében ugyancsak állami költségen b Eötvös, Petőfi és Szalay már mintázott melleszobrai is nemsokára kidolgozás alá kerülnek; ugyancsak Izsónál rendeltetett meg Werbőczy és Zrinyi Ilona képmása is. Cultusminiszterünk e buzgósága fölött méltán örvendhet a nemzet. II. Rákóczy Ferencz buste-je a Mányik Ernesztinnek szintén Izsó által (Reményi Ede megbízásából) készített gyönyörű márvány domborműve alá van helyezve. Czélszerűbb volna azonban a fönt elősorolt történeti egyéniségek szobrait már most is egymás mellé helyezni.“ — Kispest községének képviselő-testülete közhírré teszi miszerint a felsőbb hatóság által elrendelt kataszter-átvezetési munkálatok I. évi September 15-dikétől kezdve foganatba fognak vétetni, Mihályfy Bódog úr által. Felhivatnak tehát mindazon helybeli és vidéki birtokosok, kik Kispest községében házat vagy telket birnak, hogy a fölnevezett naptól kezdve akár személyesen, akár meghatalmazással ellátott megbízottjuk által jelenjenek meg, s úgy a múlt mint a folyó évi adójukat rójják le. Ellenkező esetben azon telkek vagy házak, melyeknek tulajdonosai nem jelentkeznek, íratlannak fognak tekintetni, s mint ilyenek a község kezelése alá vétetnek, mely esetben a következményeket a nem jelentkezők maguknak tulajdonítsák. — Mi a fölhívást közzéteszszük, a magunk részéről is figyelmeztetjük a kispesti birtokosokat a fent érintett határnapra. A Feldbach melletti vasúti szerencsétlenség tárgyában a magyar nyugati vasút igazgatóságától a következő értesítést veszszük : Bátrak vagyunk a September hó 7-én Feldbach közelében történt vasúti szerencsétlenség tárgyában mai reggeli lapjában hozott tudósítást oda helyreigazítani, miszerint összesen nem 13, hanem csak 11 utas sérült meg, kik közül 1 meghalt 4 súlyosan ugyan, de az orvosok nyilatkozata szerint nem életveszélyesen megsebesülve. Feldbach és Fürstenfeldben ápoltatnak, a többi 6 könnyen sebesült pedig részben azonnal, részben Feldbachban 24 órai ápolás után, utazását tovább folytatta. — Halálozás. Ebeczki Tihanyi Sámuil Ebeczken, Nógrád megyében. 1873. évi September 7-én, élte 81-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. — Pap-Szilágyi József, megboldogult gör. kath. püspök végrendeletére vonatkozólag központi lapok nem régen olyan hirt közöltek, mintha az formahiényok miatt fölbontatnék. E hir — a „Nagyvárad“ szerint — épen semmi alappal nem bir. Maguk a rokonok, kiknek leginkább állna érdekükben talán, hogy a végrendelet megsemmisítést eszközöljék, eddig ez irányban semmi lépéseket nem tettek. — „Levél porto tariffa“ A postaigazgatóság által magyar nyelven újabban kiadott levél porto tarifából, mely az egész külföldre szóló levél posta-küldemények díjazását tárgyazza, a közönség részére is egy bizonyos készlet nyomatott. E csinosan kiállított és azon fölül be is kötött tarifák egyegy példánya 50 krért, megszerezhető a pesti királyi főpostahivatalnál, a lipót- és terézvárosi fióknál Buda,vár, Szeged, Miskolcz és székesfehérvári kir. postahivataloknál. —Zenészeti ösztöndíjak. A közoktatásügyi miniszter a zenészeti ösztöndíjakra a f. évi tárcza költségvetésében felvett javadalom rovására Bella János körmöczbányai reáliskolai zenetanár részére 400, Szebenyi Antonia énekesnő, Stojkovits Janka zongoraművésznő és Aggházy Károly zeneszerző számára fejenként 300, továbbá Hauser Natália zongoraművésznő, Huber Jenő a Hiray József hegedűművészek és Károlyi Hana zongoraművésznő részére külön-külön 200 frtot engedélyezett. A Priamus trójai kincsére vonatkozólag, melynek leírását nem rég tározónkban közöltük a felfedező Schlieman után, egyre-másra merülnek föl a kételkedő hangok, így a kilni lapban aug. 31-ki, hannoveri ketettel olvassuk a következőket: Az úgynevezett „Priamos kincse” jelenleg Athénban van. Rospolus úr, az ottani egyetemen a filológia és régészet tudós tanára, ki jelenleg Hannoverben időz, baráti körben oda nyilatkozott, miszerint magától értetik, hogy a Schliemann-féle leletnek Priamos kincséhez legkisebb köze sincs, jóllehet az határozottan igen jelentékeny nyeremény a maga nemében. Jellemző a talált tárgyakon a díszítésnek majdnem teljes hiánya. Ahol Schliemann bagoly fejet akar látni, ott Rospolus szerint alig fedezhetni föl egyebet három pontnál, melyeket a felfedező a bagoly szemeinek és csőrének néz. Egyelőre alig lehet meghatározni a kort, melyből a lelet való. Nem megvetendő a talált arany értéke sem, mely 20—25.000 tallérra rúg. Schliemann kincseit halála után az athéni egyetemnek akarja hagyni, ha a görög kormány megengedi, hogy a régi Mykeneben is ásathasson. — A siketnémák váczi intézetében az 1872/3.tanév végével üresedésbe jött hét orsz. alapítványi fi- és négy leánynövendékhelyre a közoktatásügyi miniszter kinevezte: Simon Ferenczet, Vukelics Antalt, Hauzer Károlyt, Szenfi Zsigát, Leblang Jánost, Balás Sámuelt, Kubicza Istvánt, Illemszky Katát, Vranjesevics Draginját, Pintér Juliannát és Sütő Máriát. — A járvány által sújtott családok nyomorának enyhítésére szerkesztőségünknél újabban adakozott: Á. M. — 2 ft. — Az előbbeni 54 ft 50 krral összesen 56 ft 50 kr. Városi közgyűlések. Pestváros minden szerdán d. u. 4 órakor. Buda város pedig minden hó első hétfőjén d. u. 6 órakor rendes közgyűlést tart. Tudományos társulatok gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján a történelmi társulat minden hé első csütörtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d. u. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlés, mindig d. u. 5 órakor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota Il-ik emelet, bejárat, az akadémia-utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. n. 6 óráig. A magyar tud. akadémia könyvtára nyitva van reggel 9-től d. n. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnepén vasárnapokat kivéve naponként reggel 9-től 12-ig, d. n. 35-ig A városi vígadó termei 30 kv. belépti díj mellett minden nap megszemlélhetők. Ma este a Beleznay-kertben Bakonyi István daltársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri zenetársulata tölti be. BÉCSI TŐZSDE September 10. A. Államadósság 100 frt. Egység«» járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. . „ , , febr.—ang. 5 pro. . w „ ezüstben jan.—jul. 5 prc. j, n n april—oct. 5 prc. Osztrák értékben visszafizetendő. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p........................... „ 1839-ből ötöd „ , 1854-ből 250 frtos 4%„ „........................ * 1860-ból 500 „ 5%„ ............................ 1860-ból 100 „ 5%„ „...................... * 1864-ből 100 ............................................... Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja .... * „ sorsjegy-kölcsön 100 frt................................. . „ szőlődézsma-váltság 100 frt. .....gömöri záloglevél 150 frt............................................ Állami domániai jelzáloglevél 120 frt. ..... B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Horvát-tótországi 5%...................................... Erdélyországi 5%..................................... Temesi bánság 5%..................................... Temesi 1867-d ki sorsolási záradékkal . « Magyar 5%..................................................... . 1867-diki sorsolási záradékkal . . Csehországi 5....................................... Bukovinai 5........................................... Bácsországi 5 ................................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-austriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tirol 1S% 5 , 5, 5, 5, 6. Más kéözkölcsönert. Pest város 6°/o sorsolási kölcsöne 100 frt.................... Bécs város 5°/0 visszafizetett dijkölcsöne 100 frt. A török vasúti kölcsön dijkötvényei, 400 frank . n * * n n ff 400frank9f.fr. IL Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . . Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ .... Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel Magyar ált. földhitelintézet 100 frt . . . . . Cseh ált. bank 200 frt 40% bef.................................. Osztrák hitelintézet 160 frt........................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt ....................... Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... * Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst......................... Magyar- „ „ 200 frt 40% befizetéssel . Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés Nemzeti bank................................................................ Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés...................... Forgalmi bank 200 frt................................................. Osztr.-magy. beszám. és hitelbank 200 frt, 40% bef- Bécsi váltóbank 200 ín-40% ......... „ váltóüzleti társaság 200 frt 40% .... „ bank 200 frt 40% befizetés........................... „ bankegylet 201 frt 40% befizetés .... Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40% befizetés . . . „ Az municipális hitelintézet 200 f. 40 ft befiz. Par ti bank 200 frt........................................................... Magyar jelzálogbank 200 frt, 40 frt bef.................... Franczia-osztrák-magyar bank Parisban (500 frt 50 frt darabja) ........................................... Csurák-egyptomi bank 20 font ater,200 frt 40% befizetéssel........................................... Börse- és hitelbank 200 frt. 40% befizet. ... . Adva ------------ - I TartTM 'f 69 80 69 SO n 89 20 69 40 73 20 73 30 1 73 20 78 80 C 273 -270 — 252 -258 — 92 50 93 — 95 35 99 75 , 166 50 107 50 181 — 132 — 97 50 97 75 80 50 81 -121 -— 121 50 76 --___ 89 50 90 50 74 50 75 _ 74 -74 6«« 76 75 77 60 76 3' 76 60 94 — 95 74 50 .1- _ 75 76 39 50 90 50 94 50 95 50 93 — 94 —— — —— —__ 94 25 94 76 89 50 90 50 85 5 85 76 62 80 68 _ 27 50 28 _ 73 -174 -58 — 59 -242 — 244 57 -08 '— _ — 237 -238 ' -— — —— 1010 — 74 — 75 ' 81 — 84 — 968 -970 -48 50 49 *0 187 139 “ 150 -165 ~ 160 -162 — 114 50 115 60 Pécsi kereskedelmi bank (500 ft. 200 fr*, 40% befl*. Ált. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés....................... Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% befl. . Bécsi jelzálogbank, 200 frt, 40% befizetéssel . . Ált. jelzálog-biztositóbank, 200 frt, 40% befiz. . . 500 frt. 200 frt ezüstben .. Közlekedési vállalatok részvényei. Zföld-fiumei pálya 200 frt......................................- osztrák dunagőzhajózási társulat.................................rzsébet-pálya 200 frt p. p................................................. 3écs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . lajos-Károly pálya 200 frt p. p. tassa-oderbergi pálya 200 frt . . jemberg-czernovici pálya 200 frt )sztrák Llyod 500 frt p. p. . . . Déli pálya 200 frt . . Tiszai pálya 200 frt . . Bécsi Tramway 200 frt . Magyar gácsországi pálya észk-keleti - keleti pálya 200 zék-dombovár-záká: 200 frt ezüstben ■ (duna-drávai) vaspálya nyugati , 200 frt........................................................ Marva-sziléziai közp.pálya, 200 frt ezüstben...................... Isztrák-északnyugati pálya, 200 frt................................. fludolf pálya, 200 frt ezüstben...........................Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p. . . . F. Iparvállalatok részvényei. 1Agricolan, mezog. váll. társasága 200 frt .... Festi épito-társaság 200 frt, 40% bef............................. Ponau, osztrák biztositó 200 frt........................................... Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40% . . . . Salgtarjáni kőszén 100 frt . ...................................... Securitas viszombizt. 300 frt. . ....................................... Á itas viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . . lrt. osztrák épitő-társaság 200 frt, 40% benz . . . Bécsi építő társaság 200 frt 40% befizetéssel. .sztrák.-vasut-épitő-társazás? 200.frt ............................ •prágai vasipar-társaság 200 frt. . ................................. stájeror-zági vasipar-társaság 200 frt . . . . . . Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt............................. Erdőipar-társaság 200 frt . . ....................................... Erdő termény keresk. társ. 200 frt. 50% befizetés. . .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5%................................. . 33 éves .visszafizetés 5%................................. Cseh jelzálogb. 5%.................................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ........ ff o. o. 5%....................................................... Magyar földhitelintézet 5*/6% ......... „ „ járadék jegy 6%....................... „ kereskedelmi bímk 23 év alatt sors. . . . ff .jelzálogbank 6/'i'Vo SIG’S. ................................. Osztrák jelzálogbank 10 év alatt visszafiz.endő/o............................. . -50 év alatt visszafizetendő 5%%........................... Első osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5’/5% IL Elsőbbségi kötvények\ fold-fiumei pálya 200 frt ez-ist....................... dáttasvék-Dombóvár 200 frt e. 5% . ............................. Beves. magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 6% . . Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . •Stájerorsz. vasipartárs. 6% .... ...................... Erzsébet-pálya frt n. p....................................... Adva Tartva 99 -b)V — — — 49 — 50 — 138 -133 60 152 -154 — 634 --535 — 216 — 272 70 80 30 — 212 -215 - 218 75 219 26 i _ __ — _ 142 144 — 483 — 480 -_ — — «— 337 50 338 60 140 -141 — 176 _ 176 50 S0Í 204 — 227 280 -118 .. 120 — 67 50 68-— — _ — -- — 200 _ 202 — 159 50 160 5’ --— 1 1 1 1 1 — 91 — 91 50 32 -83-—: —— -• —— --— ÍC0 — 100 50 87 -87 60 90 90 91 10 81 75 8* -írE 90 60 91 — 1 -= 91 — 89 25 77 6( 60 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . . „ 1862-iki...................... „ 1669-iki...................... „ 200 frtos .... Ferdínánd északi pálya 200 frt. p. p. „ _ 100 frt o. o. 100 200 200 300 ezüst esüst 5% Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos Lembergi-czern.-sassyi pálya 300 frt ezüst . . • ti * « • I. kib. 1865 . . ff ff n ff n. ff 1867 . . ff r ff ff ni. ff 1858 . . Osztrák-Lloyd 100 frt ................................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst............................* Állampálya 500 frank.................................................. „ 1867-iki........................................................ Déli pálya 500 frank....................................................... „ n 200 frt 5%.................................................. Tiszai . 100 ................................................................... Magy. gal. 200 frt. 5% . . ................................. Magy. északkeleti 800 frt. 5% . ............................ Magyar keleti pálya 800 frt ezüst............................ Magyar nyugati 200 frt 5%....................................... Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben . . . Albrecht-vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt . „ „ „ 1869. kibocs. 100 frt, 5% Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 5% ez. . . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst; 100 frtért . . „ „ II. kibocs. 1809...................................... I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt........................................... Clary 40 frt p. p................................................ Dunagőzhajózási 100 frt p. p........................ Innsbrucki városi 20 frt............................ Keglevich 10 frt ........................................... Buda város köles. 40 frt............................ Pálffy 40 frt pp. . . ................................. Rudolf-alapitvány 10 frt................................. Salm 40 frt p. p. . . ............................. Salzburgi dij soraj. 20 frt............................ St. Genois 40 frt. p. p. Stanislau városi 2 frt................................ Triest város 100 p. .......................................... n n S0 p. p........................................ Waldstein 200 frt p. p..................................... VWindischgrätz 2(‰ frt ................................ Váltók (három havi): Amsterdamra 100 fr? hollandi . . . Augsbungra 100› frt ~1 ■ lin-met...................... Bornin 100 taller ........................................... Boroszló 100 frt tallér................................. Brüssel .................................................................. Frankfund 100 frt délnémet .... Hamburgra 100 mark. .................................... Londonra 100 font sterling .... Lyonia 100 frank....................................... Milano 100 frank............................................ Marseille 100 frank........................... Paris 100 frank ................................. Pétervár, 100 rubel............................ Péntek árunként? •v/.. . 6% «*/» /o-Arany...................... 20 fokos arany. . Orosz imperiale Mária-Terézia-tallér Egyleti tallér . . . Ezüst........................... Váltóleszámítolás . Val.11 Arany aim area . . . . Friedrichsd’or . . . . . Louisd’or........................... Angol souvereigne . . orosz pénztári utalvány Ezüstszelvény . . . . Oroszpapír rubel . . . 96 61 94 — 91 15 87 75 1021 88 — 74 50 86 25 74 50 88 134 50 110 95 -80 - 74— 69 90 90 98 25 93 171 75 31 - 94 - 19 — 14 23 50 23 75 13 34 19 60 23 50 18 — 56 -24 - 19 — 94 2 55 — 111 90 43 88 5 42 8 95 106 25 11 15 1 106 — 1 5 80 - 92 25 88 25 112 75 108 — 75 — 88 50 135 50 110 50 95 25 80 25 74 50 70 10 85-91 — 93 50 98 50 176 25 3? — 95 — 20 — 15 — 24 50 24 50 13 50 84 50 20 50 24 — 20 -57 “ i£ *5 - 1 J 21 -94 40 ‘1 94*0 55 20 112 10 43 »5 5 43 8 93 106 50 1180 1 fe7 106 60 1 52 A „Hon“ magántársürgönyei. Róma, sep. 10. A királyi ügyész azon lakókat, melyek a párisi érsek utolsó körlevelét közzétették, lefoglalta, mert a levél destructiv fenyegetődzéseket tartalmaz Olaszország jelenlegi helyzete ellen. Utrecht, sept. 10 Az ó-katholikus metropolitai káptalan f. hó 10-én új érseket választ. Párta, sept. 10. A „Temps“ szerint Mac-Mahon késznek nyilatkozott a kormányhatalom meghosszabbítását elfogadni. New York, sept. 10. A Havannábban legutóbb kiütött tűzvész folytán 2500 család vesztette el hajlékát. Bécs, sept. 11. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 237 50. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar 213.—. Angol-Ausztriai 172.— . Magyar bitelrészvény 297.75. Franco-magyar —. Váltóbank —.—. Napoleondor 889.-- . A hamvaspálya 336 50. Lombodok 181.—. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar, sorsjegy .—. 1866-os 102.—. 1864-es 130.—. Uniobank 138.—. Béce, sept. 11. (Előbörze.) Hitelrészvények 237.50. Magyar földhitelintézet 212.50. Angol-magyar —.—. Angol-ausztriai 172.—. Magyar hitelrészvény —•.—. Franczia-magyar 33.—. Váltóbank 33.—. Napoleondor 985.—. Államvasút 337.50 Lombardok 176.—. Galicziai 218.75. Tramway Nyomatik a kiadót olaj doatw da syomáai rtaevdnyti UwUat ajemdájában, barátok tere, Athenaeum-épület 1873. 227.—. Magyar sorsjegyek ——. 1860-dik 99.25. 1864-diki 131.25. Magyar jutalomjegy —.—. Hitelsorsjegy 172.50. Arany 542.—. Frankfurt 94 35. Párisi hitel 32.50. Járadék 69.50. Ezüst 106.35. Lodon 112.—. Török sorsjegy 62.80. Municipálisbank.—. Épitőbank 90.—. 120.—. Frankfurt, sept. 10. (Kezdet) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 182-re 97—. i 854-ki—. —. 1864-es —.—. Lombardok 183.—. Évjáruléki papír 63.Vs Osztrák bankrészv. 1012 50. Osztrák hitelrészv. 248.25 Osztrák államvaspálya részvény 354 25. 1860-as 91.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 232.—. Évjáruléki ezüst 65.25. Győr- Gráczi —. Frankfurt, sept. 10. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.11/n 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.50. Osztrák hitelrészvény 247.50. Osztrák államvasut 354.—•. 1864-ki sorsjegy 149.—. 1860-ik 91.—. Ferencz-Józsefvasut —.—.Lombardok 183. —. Galicziai 228,50. Papirjáradék 62.—. Ezüstjáradék 65.3/s Osztrák bankrészvény 1013.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, sept. 10. Búza 89.—, 88.—, 86.— rozs 61.—, 61—, 62.—. Zab 52.—, 51.—. Árpa helyben 55-67. Olaj 20.—, 20.—, 20.—, 22.—. Szesz 26.28, 23.25, 21.24. Hamburg, sept. 10- Búza 244.—, 247.—. Rozs 182— 186.—. Olaj 75—.—. 69-----. Szesz 62—, 55.-, 57—. Stettin sept 10 Búza 86.-----.—. 87.—.— rozs 60.—1—. — 60.—------olaj 20—. 21—. szesz 26-, 23Köln, sept. 10 Búza 914.— 98.—, rozs 613, 618.—, olaj 11—■. 11 — . Amsterdam , sept. 10. Búza 387, 382.— Rozs 233.50 , 243.50,244 50 , repereolaj 36—. 37 Vk 39—. London, sept. 10. Búza 25,420, árpa 13.550, zab 53.530. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben 1873. évi sept. 6-ik napján tartott XIV. ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1873. évi augustus végével következőnek találta: A bizottság saját feljegyzési alapján a tulajdonképeni államjegyek összege: 1 frtosokban 82,742,393 frt, 5 frtosokban 126,472.410 frt, 50 frtosokban 155,128.550 frt, össz.: 364,343.263 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett s forgalomban levő zálogjegyek összege 47,626.332 frt 50 kr., összesen : 411,999.595 frt 50 kr. —A m. kir. kamatozó pénztári jegyek forgalma augusztus végéig következőleg van kimutatva: Július végével 201 darab 100 forintos és 1584 darab 1000 forintos 1.604,100 forint értékben; augusztus hóban forgalomba jött 27 db. 100 forintos, 189 darab 1000 forintos, 191,700 forint értékben; augusztus hóban bezáratott 61 darab 100 forintos, és 40 darab 1000 forintos, 46,100 forint értékben ; maradt tehát augusztus hó végén forgalomban 167 darab 100 ftos, 1733 db. 1000 ftos, összesen 1.749,700 ft. értékben. Üzlet és termény tudósítás. Budapest , sept. 10. A gabnaüzletben jó kínálat mellett a tegnapi árak változatlanul maradtak , a forgalom 20 ezer vm.-át tett. Eladatott búza : tiszavidéki 600 vm. 86 fs 7.82, 500 vm. 85 fs 7.80, 600 vm. 85 fs 7.75, 1000 vm. 85 fs 7.75, 400 vm. 85 fs 7.72, 60 vm. 85 fs 7 70, 800 vm. 84 fs 7.67, 800 vm. 84 fs 755, 600 vm. 84 fs 7.55, 1000 vm. 84 fs 7.60, 1000 vm. 82 fs 7.40, 200 vm. 82 fs 7.25, 500 vm. 82 fs 7.30, 200 vm. 80 fs 7.50, fehérmegyei 2 ezer vm. 80 fs 7.05 , bánsági 600 vm . 85 fs 7.65, 1500 vm. 84 fnts 6 95, 800 Vm. 84 fnts 7.45, 200 vm. 83 fnts 7.30. Zab 1500 mázsa 50 fontos írt 72 kr készpénzül. Az esti börze lanyha volt, anglobank 5859-ről 57 25-re csökkent. Magyar hitelbank 134, francobank 86 fton kínáltatott. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.