A Hon, 1873. október (11. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-01 / 225. szám
ul és beleegyezése nélkül jelent rugulaman. így volt valahogy, szóról-szóra nem emlékünk reá; elég az ahhoz, hogy a famosus szerkesző-égiesilag a szerkesztő közleménye méltó sensa’* költött. Ahol a szerkesztőség és szerkesztő között jen a viszony, — ott nagyon természetes, dolog, szerkesztő és lapja, sőt ennek mind a egyes külön elveket vallhatt, külön politikát űzhet, táborba tartozhatik. Ott a szerkesztő és munka között nem szükséges ama, hogy úgymondvélemény solidaritás, mely nélkül mi etikai eredményre számítható, jó lapot képzelni tudunk, s mely a hosszas együttlét, gyakori eszecsere, sőt közösen megbeszélt és megállapított ezerelvek alapján önmagától szövődik. No de olyan viszony, mit a „Magyar ujságnincs is a »Magyar Újság« határain túl széles "ágon talán egy hirlapszerkesztőségben sem. .. „zászlót“ aztán ő csakugyan „egymaga le- Azért hát rém csodálkozunk, ha t. laptár tovább is nyargal a vesszőparipán, melyet már yszer megnyergelt, közli is a czikket a „Hon eltolásáról,“ ha már egyszer meg van írva. A kész ikkeket kár volna elvesztegetni, mert a munka ága s a saison most hosszú. * Victor Emanuel végre felhúzhatja a házi kabátot, otthon van, nem feszélyezi semmi. Berlinben már igen unta azt a tömérdek teketóriát, melyet teljes világéletében utált s megrövidítette ott tartózkodása idejét is. — Grand je suis un kilométre de Berlin je ne serait plus le roi — mor,dá Minghettinek s úgy becsapta maga után a vasúti kupé ajtaját, mig ha ki sem akarná nyitni többé Rómáig. Mielőtt elutazott, igen szívélyesen és sokszor társalgott a koronaörökös nejével, ki, hidegebb éghajlathoz lévén szokva, nem kapó tanáthát . A korona örökra mindenesetre visza fogja adni a látogatást: „pour lui montrer moi même, comme jaime l‘Italie et les Italiens.“ Az öreg császár aligha megy el maga, mert orvosai tiltják az olyan strapácziókat, aminőkkel egy ily hosszú utazás jár. Bezzeg a francziaországi kiránduláskor nem hallgatott az orvosokra, pedig az is járt elég strapációval! No de az két év előtt volt, ennyi idő alatt nagyon megtörődik az ember, azért el kell fogadnunk az orvosi tilalmat, ha csak fel nem teszszük, hogy Vilmos császár a „Magyar Állam“ Orsini bombáitól és a Quirinálba ütő isten nyilától ijedt meg, amikkel a múltkor fenyegette. Berlinben pedig azalatt egészen elfeledték Victor Emánuel mig még a Spersasakot is. Most az olasz király gyémántjait emlegetik, amiket Bismark - nak adott, egy arany dohány szelenczén, mely középütt a király arczképét viseli s 35,000 frankot ér. Ez értékes dobozt, melynek mind a négy sarka pompás drágakövekkel van megrakva, az olasz király az ő „offezionatissimo cugino” -jának adta, mert Bismark „cugino ‘-ja az olasz királynak már hét esztendő óta, a mikor t. i. az Annunciata-rendet kapta tőle, mely rendnek az a tulajdonsága van, hogy annak a birtokosai mind komáivá lesznek az olasz királynak. Nagy feltűnést okozott a poroszok között, hogy az olasz király a galadinék alkalmával egy ételhez se nyúlt, s még tányérját is érintetlen hagyta. Egy hírlap már ki is leste a király étrendjét, mely áll : reggel egy darab kenyérből és két vereshagymából, ebédkor négy tele tányér macaroniból, vacsorára egy nagy pohár vízből, így lehet aztán egy koronás főnek egy egész országot spórolni össze. Johnsonról, az éjszak-amerikai Egyesült Államok volt elnökéről írják, hogy közelebb nagy fogadást nyert. Nem akarták neki elhinni, hogy egykori mesterségét, a szabóságot, még most is csak úgy érti, mint mikor a varróműhelyből a „fejér házba” ültették. Meg akarta tehát mutatni, hogy de bizony érti , maga elé vezettetett tehát egy szerecsent, azt jól végig mérte a szemével egynéhányszor tététől talpig s csak igyeremmérték után olyan salon öltözéket szabott rá azonnal, mintha csak rá öntötték volna. Ez aztán nem szégyenli a mesterségét, nem úgy, mint a mi egynémely hentesünk, aki, mióta három emeletes házra tett szert, azóta a kolbásznak már a szagára is elájul. Tors Kálmán: A nemzet elszegényedik. (M.) Ki a magyar főváros társadalmi viszonyaiba kissé közelebbről betekinthet, be fogja vallani, hogy itt a fény és pompa csak káprázat. A nemzet s vele együtt a főváros elszegényedik. Meztelen tapasztalati tény gyanánt veszem e jelenséget és nem tartom szükségesnek azt hosszasan bizony itgatni. Ismerni akarod a magyart, — igy szól a külföldi, ki hazánkban megfordult, — menj el Budapestre, nézd meg e fővárost s aztán tégy egy kis utat valamely magyar faluba s mint nyitott könyvből kiolvashatod a nemzet jellemét, gazdasági viszonyait. A főváros első tekintetre elkápráztat. A világ minden részét bejárhatod, mig ehhez hasonló megragadó szeppeu nagy várost találsz. A Margitsziget egy kis parauinousa. A Duna medréből kicsikart telkeken hosszan végig nyúló palotasor, a két testvér fővárost összekapcsoló remek lánczhíd, a hatalmas királyi palota, a tündéries várkert, a dunán a gőzhajók és gőzomnibusok nyüzsgése, a citadella lábát szegélyező játékszerű, festéies házacskák, a távolban égnek meredő gyárkémények sokasága: mindez együtt véve első tekintetre lebűvöl. Azt hihetnéd, ez ország fővárosában mindent feltalálsz, mit egy gazdag, nagy és hatalmas nemzet emporiuma magában foglalhat. De vizsgáld meg csak közelebbről e várost, s illusioid léptennyomon elfoszlanak. A palotasor háta megett már kis városias kép tárul eléd, csak itt-ott látod megvetve a leendő nagyságnak egyes alapköveit, de ezek mellett mindenfelé még rondaság és szegénység tanyáz. S ha a képzelt hatalmas gyárvárosba megysz s e gyárak vagyoni viszonyait fürkészed, meg fogod hallani, hogy e nagy gyárak el vannak adósodva s hogy alig existálhatnak egymás mellett. A gőzhajók a Dunán egy külföldi társulat tulajdonát képezik, vagy a magyar társulaté, de mely a bukás szélén áll. Az ipar és kereskedelem nagy nemzeti intézeteit hiába keresed. A tőzsde épületét ugyan ott találod a tolvajok aranyozott istenével tetején. De ha ez épületbe lépsz, már egy magyar szót nem hallasz, s ha a tőzsde üzletet beható figyelemre méltatod, látni fogod, hogy az nemcsak nemzeti jellegétől meg van fosztva, de még önállóságra sem vergődhetett s mindenben vakon az osztrák tőzsdét követi. S a mily nagy volt csalódásod a fővárosban a látszat és a valóság között, még sokkal nagyobb a főváros és a vidék tekintetében. Az alkotmány védbástyái hajdan a centralisatiónak minden törekvését meghiusiták. Alig nehány éve, hogy a nemzet kormánya e védbástyákat lerontva, tetszése szerint űzheti a centralisatiót és máris oly képe van az országnak, mintha a vidékről a gazdasági és társadalmi életnek legjobb erői mind a fővárosba vitettek volna. Egykoron nagy lokális centrumaink egymásután alásülyednek vagy in statuquo maradnak, mi a mai korban egyértelmű a hanyatlással. Ipar, kereskedelem ezekben mostoha földre talál. A mezőgazdaság emlőin egyik sem nőhet nagggyá, mert a magyar mezőgazdaság Bécsfejős tehene. Csak egy tekintet a nemzetközi forgalmi kimutatásokba, meggyőzhet erről mindenkit. A vámdíjszabályzat majd minden osztályánál passivitásban vagyunk. Gyarmati áruknál például 1868-ban 12 7 millióval, állati termelvényeknél 7‘6 millióval, zsirok, zsiros olajoknál 4*7, gyógy, illatszer, festő, cserző és vegyészi segédanyagoknál 29 1 millióval, fonalaknál 5 6 millióval, szőtt, kötött áruknál 99 5 millióval, háncs, papiros, üvegáruknál 21 millióval, bőr, szűcsáruknál 12 millióval, csont, fa, üveg, kő, cserépáruknál 5 7 millióval, fémáruknál 79 3 millióval, szárazföldi, vízi járműveknél 1*2, millióval, műszerek, gépek, kalmár áruknál 403 millióval, vegytermelvényeknél 17 millióval. És megjegyzendő, hogy 68 óta kereskedelmi mérlegünk még kedvezőtlenebbé vált s az osztrák ipar és kereskedés még nagyobb behozatali többlettel dicsekedhetik a magyar közgazdaság rovására. És az említett osztályokban előállott mintegy 200 millió írtra menő évi deficitet ugyan mivel hozzuk helyre? Búzában, góbijában földünk termő erejét adjuk oda. De ez nem elég. Igen gazdag termésnél is alig vihetünk annyit külföldre, hogy a nagy deficitet felényire leszállítsuk, a másik felét magával azon pénzzel kell megfizetnünk, melyet a mezőgazdasági termények elárusításából kaptunk. És valóban tény, hogy a magyar földesurak oly iparczikkekre adják ki pénzük legnagyobb részét, melyeket Austriából hoztak be az országba. Az összes külföldi, német, angol, franczia stb. iparczikkeket az osztrákok drága közvetítő kereskedelmétől kapjuk meg s belföldi kereskedőink boltjaiban leginkább osztrák árukat találunk. A magyar földből merített kincsek tehát nem csajt természetben külföldre vándorolnak, hanem még az ezekért bevett pénzzel is a külföldnek adózik a nemzet s igy az ország egész reproductiv ereje elvétetik. Azonban nemcsak ezen az utón, vagyis az árumozgalom által szegényedik Magyarország. Hozzájárul még ehhez a másik nagy tényező, s ez a pénzforgalom A pénzügyek az ország érdeke ellen vannak berendezve. Ezt már többször hangsúlyoztuk. Most az Anyagi Érdekeink érdekes adatokkal világosítja meg ez állítást. Érdemesnek tartjuk „a magyar közgazdaság jelen helyzete“ czímű czikknek erre vonatkozó adatait a következőkben közölni: „A pénzforgalom legnevezetesebb tényezője az államgazdaság. A mi államgazdaságunk úgy van berendezve, hogy évenként mintegy harmincz millió frt szállíttatik Bécsbe az államadóssági járulék fedezésére, másik 30 millió a közös költségekre. Ez összegből csak csekély rész folyik vissza hazánkba, legnagyobb része, talán 50 millió, kint marad. Továbbá a külön magyar államadósságok kamataira is mintegy 22 millió fizetendő, mely legalább fele részben szintén külföldre vándorol. Az állam által évenkint teljesítendő fizetések tehát ezen egyenes tételeknek mintegy 60 millió készpénzt vonnak el az országtól. A vasutak és más közlekedési eszközök részvényei és kötvényei többnyire külföldi főlapériések tulajdonában lévén, hasonlat tetemes összegeket vonnak el évenként az országtól. Úgy hisszük, nem hibázunk, ha azt mondjuk, hogy az ez után elvont összeg legalább 10 millióra rúg. Hasonló hatást gyakorolnak a bankok és más vállalatok is, melyeknek részvényei, kötvényei, záloglevelei és más értékei nagyrészt külföldi kezekben vannak. Miután nálunk az összes pénzforgalomnak központja az osztrák nemzeti bank, s e bank minden Magyarországban forgalomban levő jegyétől egyik másik alakban kamat fizetendő , mintegy 100 millió bankjegy forgalmát és csak 6 % kamatot feltételezvén, bizton felvehető, hogy maga a bank a zálogkölcsönökkel együtt mintegy 8 , 9 milliót, s a többi pénzintézetek és vállalatok legalább ugyanannyit vonnak el, miből egyenes után szintén nagyon kevés kerül vissza. Ezen főtényezők, t. i. az állam, a közlekedési eszközök és a bankintézetek s egyéb vállalatok eszerint legalább 60—80, de talán 100 millió készpénzt is elvonnak a magyar nemzetgazdaságtól, mely összegek visszahozatlanul külföldre vándorolnak.“ Áru és pénzforgalmunknál mutatkozó ezen óriási veszteségek kétségtelen bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy a mostani közgazdasági és állami rendszer mellett ha ,zánk jólétben, vagyonban nem gyarapodhatik. Innen van, hogy a fővárosban s a vidéken a polgárok mindinkább eladósodnak s elszegényednek s maga a nemzet is számban, erőben pusztul. Értesítés és utasítás a kolera-árvák ügyében. Miután az alálirt két egyesület a 3—7 éves kolera-árvák elhelyezéséről gondoskodva, a helyiségeket Pest Vörösmarty-utcza (Knompschink-ház) kibérelte és már a fölszereléssel is oly sürgősen foglalkozik, hogy a 80—100 árvára számított „orsz. árvamenház és gyermekkert“ legfölebb nov. 1-ére már teljesen készen fog állani: sietünk a tisztelt közönséget részint az adakozások beküldési módozatai, részint az árvák felvételeinek föltételeiről sürgősen értettem. Adományt, az árvaház czéljaira, bármily csekélyét is, elfogadunk. A szegényebb polgár 10 krosa ép oly örömmel lesz beigtatva nálunk, mint a gazdag százai. Terményben, öltönydarabokban, vászonban s szövetekben is elfogadunk minden használhatót, vagy értékesíthetőt. Különösen figyelmeztetjük az egyeseket, legkivált a társulatokat, hivatalokat, kaszinókat, hogy a megggyűjtött és nekünk tömegesen beküldött szivarvégek, amelyek gyűjtése csak egy kis előintézkedésbe és figyelembe kerül, árváink fenntartására nézve, tőkét képviselhetnek. A legcsekélyebb adomány is nyilvánosan hírlapi utón fog nyugtáztatni. A vasúti és gőzhajótársulatokat megkértük, hogy az orsz. árvamenház és gyermekkerte részére Damjanich Jánosnéhoz czímzett küldemények vagy díjmentesen vagy legalább tetemes díj leszállítással eszközöltessenek. Ugyanezt kértük maguk az árváknak fölszállítására is, mely kérelmeink betöltésére teljes reményünk is van. Magában a fővárosban gyűjtésre s a beküldendő adományok elfogadására városrészenkint még a következő urhölgyeket kértük föl: A belvárosban: Damjanich Jánosnét. (Papnövelde utcza 1. sz.) Kralovánszky Istvánnét (Váczi utcza 19. sz.) A Lipótvárosban: Gyömröi Vilmosnét (Bilványutcza 17. sz.) Vogel Péternét, (Nádor utcza 5-ik sz.) Korányi Adolfnét (Lipót-temlomtér 2. sz.) A Józsefvárosban : Kauser Jakabnét (Borju tér 11. szám.) Braun Lajosnét (Üilciut és Futó utcza szeglet.) Marschalkó Leonét (József utcza 4. sz.) A Ferenczvárosban: Sztupa György gyógyszerészt. (Üllői út sarkán.) A Terézvárosban : Adler Antalnét (Rombach utcza 7. szám.) Dr. Schermann Adolfnét (Király utcza 39. sz.) Rémy Antalnét (Nagymező utcza 11. sz.) Budav.s Krisztina v. Leeb Péternét (Disztér 7. szám.) Vízivárosban: Zsoltán Ernőnét (Lánczhid épület.) Fischernét Bombától (Fischergyár.) _ ^Ráczvárosban: Osztolcs Lujzát (Osztoics-ház.) O-Budán. — — Az árvák felvételének föltételei a következők: 1. Azon vidékek mindkét nemű árvái, a melyeken a járvány leginkább dühöngött s ezen kívül a rosz termés miatt éhinség által is sújtva vannak — a fölvételnél előnybe részesülnek. 2. Az illető község hatóságának biztosítania kell az egyesületeket arról, hogy azon községben honnan az árvát fölküldik a járvány teljesen megszűnt. 3. Az illető község hatósága szavatosságot vállal arra nézve, hogy az árva gondozását, ha azt az egyesületek másként elhelyezni nem tudnák, az árva 7-ik éve beteltével, a törvény értelmében is kötelességének tartandja. 4. Az „orsz. árvamenház és gyermek kert« csak oly árvákat vesz föl, kikről hivatalosan bizonyittatik: az , hogy atya és anyátlanok s szüleink egyike legalább a járványnak esett áldozatul, b. , kikről egyházilag, kerületi orvos által, illetőleg községileg kimutattatik,hogy 3 évnél nem fiatalabbak, s 6-nál nem idősbek, szegények, gyámoltalanok, himlőoltottak, épek és egészségesek. Mindez részint keresztlevél, részint hatósági és orvosi bizonyítvány által igazolandó, mely okmányok törvény szerint is mindannyian bélyegmentesek. A fölvétel iránti kérvények Kralovánszky Istvánné asszonysághoz, mint a kérvénybíráló bizottság elnökéhez (Pest, Váczi utcza 19. sz.) intézendők. Ezután jöttek a folyóügyek. Legelőször Szilassy István alispán póttagnak választatott. Mágocsy István tanító kilépvén az iskolatanácsból, helyébe az utolsó póttag Tavics Ferencz Óbudáról választatott meg s egyúttal a legközelebbi tanítói közgyűlés fel fog hivatni uj póttagok választására. Teszáry László szolgabiró kerületében pusztai iskolák részére uj felosztást ajánl s egyúttal jelenti, hogy Tafler Adolf a szölősi pusztán saját költségén állít fel 80 gyermek számára iskolát s a tanító fizetéséről is fog gondoskodni. A nagymegyeri pusztán ugyancsak ő iskolát fog építtetni, de a tulajdonjogot fenntartja s a tanitók fizetését a tankerületre bizza. Tafller ezen áldozataiért kéri magát az iskolaadó alól felmentetni. Teszáry meg fog kerestetni, hogy a községekkel s birtokosokkal egyetértőleg új felosztási tervet javasoljon. Tafler javaslata elismeréssel fogadtatott, de az iskolaadótól fel nem menthető. Három felekezeti iskolából küldetett be a büntetéspénzekről számadás, azonban, mivel ide nem tartoznak, ismét a megyéhez küldetnek vissza. A kistétényi községnek a tanács 3000 frt államsegélyt kért a kormánytól, de miután e község már előbb nyert államsegélyt, a tanfelügyelő a kérvényt nem terjesztette fel. Tudakozására a kistétényiek indokolt jelentést nyújtottak be, s miután a szolgabíró is teljes elismeréssel szól róluk, a tanács a kérvény felterjesztésére tanfelügyelőt megkérte. Ugyanez alkalommal a tanító dijlevele is megerősíttetett, de a dijlevél másodpéldányának beküldése kéretik. Kis - Pest község is beküldi a tanító díjlevelet. Megeröttetett, de itt is másodpéldány kéretik. E község tanítójává két pályázó közül Niedermüller Ferencz választatott meg. Uj - Pesti községe 4339 frt 39 kr. államsegélyt kár, melyből 3 uj osztály is állitatik fel. Halász Móricz patriarchailis modorban felszólalt ugyanezen „kolduló nép ellen itt a főváros közelében,“ de a többi tagok ezen kérvénynek pártolólag felterjesztését egyértelmüleg elhatározták. Dunavecse községe uj államsegélyt kér, részben rendkívüli szükségletekre— keritis, uj padok, árnyékszék — meglehetős bőven , számítva fel a kiadásokat. Az iskolatanács tövebb indokolást kér, sőt Halász indítványára a kerítés készítése jövőre halasztatik. Felsődabas is kér államsegélyt egy új tanterem s segéd,anlói állomás rendezésére. Halász itt is mutogatja, hogy a község gazdag s a hiányokat képes fedezni, de miután az iskolában 120 gyermeknél több van s ez valóban tovább tarthatlan, az iskolatanács a kérvényt pártolólag fogja felszerelni, de egyszersmind figyelmezteti a községet, hogy a községi pénztár az adón kivül is vegyen részt jövőre az iskola költségeiben s lehetőleg iskolaalapot alkossanak.— SzalkSz. Márton község 591 frt 21 krt kér sz államtól, ez is felterjesztetik, azonban mind ezen községtől, mind a többitől megköveteltetik, hogy a haszonbéri szerződés a tanfelügyelő 1 12... megerősittessék. Uj arcb Józsa rákospalotai nő, egy női kézi munka iskola megnyitására kér engedélyt. E nőnek tanítónői oklevele nincs, de elemi iskolát alapítani nemi is akar, a községtől iparhatósági engedély kérdéére utasíttatik. Szalk Sz. Mártonban két tanítót választottak, e választás azonban formahiány miatt meg nem erősítethetett. Czegléden a polgári iskolai tanítók fizetése felemelése s új rajztanári állomás szervezése, tanszerek beszerzése miatt, stb. nem kevesebb mint 4000 fztot kérnek. Alaki hibák miatt azonban, különösen mert az ötszázalék bevétel nem említtetik fel s új dijleveleket nem mutattak be, visszaküldetik. Rajztanárrá ugyanitt Erős Lajos választatott meg, kinek dijlevele — daczára Halász okadatlan felszólalásának — megerősitetett. Az óbudai községi iskolánál 5 segédtanítói állomás állíttatott fel. A dijlevelek megerősittetnek. Ugyanitt egy rendes tanító s egy igazgató részére állítanak dijlevelet. Az igazgató dijlevele megerősítése nem tartozván az iskolatanács elé, magánügynek tekintetik. A polgári iskolánál Kapler János választása megerősittetett. Tafái pusztának tanító választása megerősittetett s dijlevele is helyben hagyatott. Miske község tanítói dijlevele helybenhagyatik. Dusnokon a községi iskola tanítójának dijlevele nem erősittetett meg, mert házi kert illetmény nem adati.Gyömrő község számadása az államsegélyről, a más kiadásokról, melyek a számvevőszék által is helybenhagyattak. A tetétleni pusztai iskolára adott állam segélyről szóló számadásra is rendes felmentés adatott. Újpesten 3 segédtanitóság dijlevele is helyben hagyatott. Ezután a tagok eltávozása következtében a fegyelmi ügyek a novemberi gyűlésre halasztattak s csak magánosan beszéltetett meg az uj kécskei községi iskolának római katholikussá átalakítása, melyre nézve az államsegély visszafizetése megköveteltetik. A kényes ügyben intézkedés egészen a tanfelügyelőre bízatott s ezzel az ülés 7 órakor eloszlott. Lehetetlen ez alkalommal meg nem említenünk, hogy e gyűlésen jelen volt iskolatanácsi rendes tagok közül egy, a különben igen buzgó gr. Ráday Gedeont egy különös fótum folytán néhány percznyi távollét után eltávozott, Beniczky Ödön is csak néhány perczig maradt hihetőleg,hogy a diurnumot megmentse a tisztviselők fizetésére. A két tanfelügyelőn s Dalmady Győzön kívül végig ott maradtak : alispán Szilassy János, Halász Móricz, Dr. Boskovics Lajos s végül a tanitók részéről Tipray. Feljegyezzük a derék emberek neveit, hogy a többiek is emlékezzenek kötelességekre, és tiszteletbeliek. Az intézet minden tagja egy diplomát kap. 3. Szabály szerint minden évben tartadk egy ülés. Az intézet minden ily ülésben meghatározza és kijelöli következő ülésének idejét és helyét. 4. Az intézet szabadon választja meg tagjait a különböző nemzetek férfiai közül, kik jeles szolgálatokat tettek a nemzetközi jognak akár az elmélet, akár a gyakorlat terén. A rendes tagok száma nem haladhatja meg az ötvenet, de nem szükséges e számot okvetlenül elérni. 5. Valamely új választás által nem lehet egy állam, vagy államszövetség polgáraiból több tagot választani, mint egy ötödét az épen folyamatban levő választás idején meglevő tagoknak. 6. A tényleges szolgálatban levő diplomaták nem választathatnak az intézet tagjaiul. Ha az intézet tagja valamely állam tényleges diplomatiai szolgálatába lép, szavazási joga az intézet keblében felfüggesztetik azon időre, amig a szolgálatban van. 7. A segádtagok a rendesek által választatnak oly emberek közül, kiknek speciális ismerete hasznos lehet az intézetre nézve. Ezek száma korlátlan és az 5. Czikk határozatai reájuk nem alkalmazhatók. Részt vesznek az ülésekben, de csupán csak consuitatis szavazattal bírnak. 8. Tiszteletbeli tag czímet kap minden egyes személy, társulat, közhatóság vagy erkölcsi testület, mely az intézetnek legalább 3000 franknyi ajándékot ad. A tiszteletbeli tagok megkapják az intézet közleményeit. 9. A rendes tagok, egyetértve a segédtagokkal, alakíthatnak minden államban bizottságokat oly egyénekből,akik a társadalmi és politikai tudományokra szentelik magukat, hogy előmozdítsák az intézet törekvéseit honfitársaiknál. 10. Az intézet saját rendes tagjai közül egy főtikárt választ hat évre. A főtitkár újra választható. Ennek kötelessége az ülésekről jegyzőkönyvet vezetni, az intézet rendes folyó ügyeit levelezések útján vívni, az intézet határozatainak végrehajtása felett őrködni, kivéve azon eseteket, melyekben az intézkedést az intézet magának tartja fenn. Az ő lakása az intézet székhelyének tekintetik. Minden rendes ülétben előadja az intézet utóbbi működésének foglalatján. 11. minden rendes gyűlés megnyíltával egy elnök és két nyemüs választatik, kik azonnal hivatalukba lépnek. 12. A főtitkár javaslatára az intézet egy vagy több titkárt választhat, kiknek kötelességük öt teendőiben segítni, vagy időleges akadályoztatása esetén helyettrálllni. * A titkárok, ha még nem voulnak az intézet tagjai, már a választás ténye által segédtagoknak tekintendők. A titkárok mandátuma a főtitkáréval egyszerre jár le, kivéve ez útibbinak halálát vagy azon esetet, midőn azt utódának megválosztásáig helyettesítni látszik szükségesnek. 13. Az intézet három évre egy pénztárnokot választ a pénz és számadások kezelésére, úgyszintén egy bizottságot a bevételek és kiadások ellenőrzésére. A pénztárnok és az ellenőrző bizottság tagjai az illetékes egyének közül választatnak, kik az intézet székhelyéhez legközelebb laknak, ha nem is tagjai az intézetnek. A pénztárnok minden rendes ülésben egy pénzügyi jelentést terjeszt elő. 14. Rendes szabály szerint határozatok hozatalánál a szavazás nyílt és a vita bezárta után történik. A választások titkos szavazattal ejtetnek meg és csak a jelenlevő tagok bocsáttatnak szavazásra. Valahányszor új tagok választatnak, a távol levők szavazataikat lepecsételt levélben küldik meg. 15. Kivételesen és egyes esetekben, midőn azt az elnök, alelnökök és a főtitkár egyhangúlag helyesnek tartják, a távol levő tagok szavazatai levelezési uton is megtudhatók. 16. Midőn két vagy több állam között vitás kérdések forognak fenn, az intézet tagjai, kik ezen államokból valók, előadhatják nézeteiket, de a szavazástól tartózkodniuk kell. 17. Az intézet saját rendes és segédtagjai közül előadókat választ, vagy bizottságokat alakít saját keblében oly kérdések előtanulmányozására, melyek a határozathozatal végett tárgyalásra fognak kitüzetni 18. Az intézet évenként egy jelentést tesz közzé működéséről és egy vagy több tudományos szemlét jelöl, melyekben közleményeit közzététeti. 19. Az intézet költségei fedeztetnek för. Rendes tagjainak szabályszerű tagdijai által; 2- or. Tiszteletbeli tagjainak adakozása által; 3- or. Alapítványok és más adakozások által. Gondoskodva lesz egy alapról, melyből a titkári fizetés, a közlemények és az intézet más szükségletei fedeztetni fognak. 20. A jelen statútumok egészben vagy részben revideáltatni fognak hat rendes tagnak kivánságára. Pestmegye iskolatanácsának közgyűlése. Budapest, sept. 30-kán. A iskolatanács közgyűlésén, miután ez alkalommal megyei közgyűlés nem volt— alig jelent meg egy pár egyén. 5 órakor félórával a kihirdetett kezdet után a két tanfelügyelőn s a tanács buzgó jegyzője Dalmady Győzőn kívül összesen 4 tag jelent meg s az ülés végéig ezen szám csak kettővel szaporodott. Nagy László tanfelügyelő jelentéséből keveset emelünk ki. Az állam e megye egyes iskolái javára 11,000 ft segélyt s több ezer kölcsönt adott. Most újabban több község folyamodott államsegélyért. Tóthfalun s Szentendrén ismétlő iskolák alakultak. Pusztai iskolákról is gondoskodott, a menynyiben a szolgabirókat s Nagy-Körös városát ily iskolák felállítására felszólította. Mindenütt megtörténtek az előlépések, azonban különböző akadályok miatt csak egy pár helyütt építettek iskolát, igy p. Domonvölgyön, hol azonban az épület már is ezélszerűtlennek bizonyult. Apai pusztán Gulácsy Ferencz bérlő buzgólkodása folytán új iskola alakult. A tanítók segélypénztárában a két százalékot még csak Nagy-Káta nem fizette be,de az is ígéri. 1872 rel eddig 407 ft 30 kr. gyűlt be. Tasson s Apostagon a ref. egyház iskoláikat községivé változtatták, da az Ujkécskei községi iskola ismét római katholikussá alakíttatott át. A tanfelügyelő jelentése után ifj. gr. Ráday G. figyelmezteti a tanácsot, hogy a domonvölgyi iskolaépületnél az iskolaszék öntudatosan vagy öntudatlanul megcsalta az államot, a mennyiben sokszoros költséggel építtetett s erről számadását is csak utólagosan terjesztette be. Ő az iskolaszéket szigorúan megrovandónak tartja ezen hanyagságért, azonban többek felszólalása után, melyekből azonbanaz ügy egyátalában ki nem világlott, a határozat a számadások beküldéséig fölfüggesztetett. KÜLFÖLD: A nemzetközi jog mivelése és fejlesztésére egérz a genti intézet September 10 én következő statútumokat bocsátott ki: 1. A nemzetközi jogi intézet („Soustitut de droit international“) kizárólag és hivatalos jelleg nélküli társulat. Czélja: 1- e1. Előmozdítani a nemzetközi jog fejlődését az által, hogy arra törekszik, miszerint a civilisáti világ jog-öntudatának közege legyen. 2 or. A tudomány általános elveit formulázni s kijelölni a szabályokat is egyszersmind, melyek amazokból folynak s azok ismeretét terjeszteni. 3 or. Segélyt nyújtani minden komoly kísérletnek és törekvésnek, mely a nemzetközi jog fokozatos és progressiv codificatiójára irányul. 4- er. Azon elvek hivatalos alkalmazását és elismerését sürgetni, melyek a modern társadalmak szükségeivel összhangjaiban levőknek fognak elismertetni és kijelöltetni. 5- ör. Saját illetékességének határai között működni, akár a béke fentartására akár pedig a hadi törvények megtartására. 6- or. Megvizsgálni a nehézségeket, melyek a jog alkalmazásában vagy értelmezésében felmerülhetnek és szükség esetén indokolt jogi véleményt adni kétséges vagy vitás esetekben. 7- er. Közlemények, közoktatás és más eszközök által előmozdítani az igazság és humanitás elveinek győzelmét, melyek kell hogy szabályozzák a népeknek egymás közötti viszonyait. 2. Az intézetnek tagjai rendesek, segédtagok KÜLÖNFÉLÉK. — A fővárosi választások eredménye még most sem ismeretes az összes tkerületi Lb". Az összeszámoló bizottság a III. (Ó-Buda) és III. (Józsefvros) kerületben még folyton küzködik az e ágazó szavazatok számolásával. Három kerület szavazatainak (I-fő, IV. és IX-dik) eredményeit már közöltük. Újabban elkészült a II. V. VI. és VII dik kerület listája. — A II-dik kerületben (vizi város, országút) rendes kiritisági tagokká megválasztottak 529 szavazattal Dr. Ssy Mór, 471-el Weninger Ferenc, 461-al Pzumrák Pál, 470-el Ilyorominy Károly, 448-ig, Ribéry József,137-el Klerrmi Antal, 433-al Légridy, 42-el Szelestey János, 42-vel Kocsis Alajos, 418- 1 Reiter Ferencz, 419-el Bognár Antal, 392-il Schmidt Ferencs, 373-al Beer Berthold, 169-el K. Lipthay Béla, 366-3 Pleskott Henrik, 350-al Heinrich Ödön, 39-1 Szláry József, 295-el Nuztei János, 294-el Barnoit Károly, 285-tel Kovács János, 28.’ .-d Ribáry Ferencz. Pótlagokul fregvá osztattak 404 szavazattal Kerteler Gusztáv, 359-el Gregos János, 326 tal. Dr. Euenberg Nándor 276-tal Nelzask Károly és 28 ’- l Hechmidt László Az V. kerület (Lipótváros) s ágazásának eredménye ez: Csengery Antal Gól: dr. Fálk Miksa 635, Simon Flórent 651, ILon EcD 615, Gieszingl Károly 63, Schweiger Márti 621, Deutsch Samu 633, dr. Reich Armin 552, Cold Zsigmond 564, Zsigmondy Vilmos 366, Tolmay Lajos 246, Kochmeister Frigyes 385, Lechner Lajos 337, Mészáros Miklós 325, Fuchs Gusztáv 327, Sacelláry György 322, dr. Horváth György 342, Fleischman Emil 382, dr. Schwimmer Ernő 333, Wahrman Sándor 332, dr Stiller Mór 320, Weber A. 320 szavazattal választattak. Póttagok: Mezei Mór, Korányi Adolf, dr Glück Izidor, Müller V.,Matuska P., Szabó J. tanár.