A Hon, 1873. október (11. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-09 / 232. szám
Vérével megpecsételt eszméket nem ápolja, nem bírhat jövővel, abból kiveszett a nagy tettek forrását képező nemesebb érzés! Én nem hiszem, hogy a magyar nemzeten a politikai nihilizmus már annyi erőt vett volna, hogy a vértanúk emlékének áldozatot hozni kötelességének ne ismerje. Százezer frt szükségeltetik még a már begyűlt észlethez. Nem csekélysége ez egy milliókat számláló nemzetre, ■ ne akadna hazánkban százezer ember, ki egy frttal járul azok emlékének megörökítésére, akik a nemzet becsületét annyi győztes csatában megörökítték! Szent hitem, miszerint a kellő és folytonos erély kifejtése biztosítani fogja a sikert, s igen kérem a bizottság tagjait és annak kipróbált hazafisága elnökét, miszerint a nehézségektől vissza nem riadva buzgalmukban ne lankadjanak, és ne hagyják tevékenységüket azok türelmetlensége által megzavarni, kik nem akarják belátni, hogy egy nagy eszme méltó valósításához az egész nemzet áldozatkészsége szükségeltetik, melyet felidézni csak a hazai sajtó összes közlönyeinek, és a befolyással bíró hazafiak vállvetett működésének áll módjában. Arad város közönsége pedig, melynek területén vérzettek el a hősök, melynek kebeléből alakult a szoborbizottság, s melyet egyedül illet meg a végrendelkezés joga, álljon ismét a mozgalom élére, rendezzen a kormány engedelmével egy adómentes sorsjátékot, mely által a legszegényebbnek is a részvét lehetővé tétetik, általánosítsa s terjeszsze ezen eszmét, s meg vagyok győződve, hogy sikerülni fog azon ősziét előteremtése, mely egy méltó emlékszobor felállítására szükséges, s meg lesz mentve a nemzet azon szégyenitő öntudattól, hogy nem tudott eleget áldozni azok emlékének, kik egykor a veszély pillanatában mindent mi ember előtt becses és drága, érette áldoztak fel. Tan ügy. — A budai tanképesitő vizsgálatok eredményéről Ril József, a bizottság jegyzője következő tudósítást küldött be hozzánk : A budai tanitóképezdében f. é. October hó 1. 2. - án tartattak meg a polgári iskolai tanképesítő vizsgálatok. Ezekre jelentkeztek 36-an a vizsgálat napján azonban csak 20-an jelentek meg. A nyelv- és történettudományi szakcsoportból 8, a szám- és mennyiségtaniból 10, a rajzból 1, a zene- és tornászaiból 1 tanítót vizsgált meg a 15 tagból álló bizottmány.A vizsgálatok eredménye ez: kitűnő képesítést nyert 2, dicséretest 5, elégségest 10, a vizsgálat ismétlésére utasíttatott 1 álló bizottmány, iskolai (elemi) tanképesítésre, mely f. é. sept. 28. 29. 30. és October 1 én tartatott meg jelentkezett 23, megjelent 19 tanítójelölt. Ezek közül 4 kitűnő, 5 dicséretes, 9 elégséges képesítést nyert; 1 a vizsgálatnak egy év utáni ismétlésére lön utasítva* — Az alapnevelők tiszavidéki körének gyűlése szombaton tartatott meg Debreczenben a belvárosi óvoda helyiségében. Elnökölt Fodor Sándor debreczeni külvárosi óvó, jegyző Stáhl Ede helybeli belvárosi óvó volt. Több házi ügy elintézése után Jékei Antal (Nagy Károlyból) felolvasást tartott, ily czím alatt. »Mi módon kedveltessük meg az alapnevelészetet a szülőkkel, s mi módon szerettessük meg, a kisdedekkel az alapnevelde intézetét ?« Értekező e tárgyról saját tapasztalatait adja elő, s példákat sorol fel az életből. Fodor Sándor (Debreczenből) a következő kérdésekről értekezett : „Hogy eszközöljük a beszélő tehetség és nyelvérzék fejlesztését ? Mi módon és mi által eszközölhető a testi egészség és erő fejlesztése ? Mily foglalkozások útján vezethető be a kisded a menynyiség (szám) ismeretébe ?« Sáh Ede (Debreczenből) a földrajz tanításáról adta elő tanulmányait, s e felolvasás közhelyesléssel találkozott. A jövő gyűlés jövő év tavaszán Szatmári tartatik ; ennek tárgyai: az ottani óvó által tartandó gyakorlati előadás, ennek bírálata, a most beadott munkák bírálata, s felolvasások. A tervezett kézdivásárhelyi leányárvaházról hosszabb czikket közöl Bakcsi Ferencz a »Magyar Polgáriban. Nézete szerint azon árvaházat, melyre eddig csak 14 ezer fxt gyűlt be, s sok alig várható, czélirányosan létesíteni nem lehet; sokkal czélszerűbb s áldásait több árvára kiterjesztő lenne, ha ezen árvákat községenként helyeznék el családokhoz , a község vagy az árvaházat tervelő nőegylet fizetne érettek bizonyos összeget. Utal a sepsi-szent-györgyi iskolára s a budapesti menhházra, melyek az óhajtott várakozásnak nem felelnek meg. Czikkiró általában ellene van annak, hogy vidéken álandó árvaházak létesíttessenek, azon reményben, hogy itt az ügyet tisztán társadalmi úton el lehet intézni. A kérdést elméletileg tekintve, kétségtelen ugyan, hogy a rendszeresített árvaházak, legalább mint az árvák érdekében kifejlődő mozgalom gyypontjai, a jobb nevelés szempontjából vidéken is szükséges, lehetséges azonban, hogy háromszéki viszonyok teljesen Bakcsi Ferencz nézetének adnak igazat. Óhajtjuk, hogy a háromszéki lelkesnők a kérdést megvitassák, mielőtt végleg határoznának. — A modorn állami képezdében sept. 29. és 30-án tartott tanképesitő vizsgán az intézet növendékei közül heten vettek részt, kik közül három kitűnő, négy pedig dicséretes osztályzatot nyert. Egy községi néptanító is elégséges osztályzattal tanképesíttetett. A fentebb említett növendékek egyike a Pozsony sz.-györgyi piarista algymnásiumhoz rajz és torna tanárrá neveztetett ki, egy másik pedig a nagyszombati polgáriskolához számos mértan tanárává választatott meg. Ez valóban dicséretére válik az intézetnek, s válhatnék Modornak is, ha egy kissé nagyobb érdeklődést tanúsítana az intézet iránt. A tanév okt. hatodikén vette kezdetét, a megnyitásnál három igazgató tanácsos, és a tanári kar volt jelen, az igazgató szép megnyitó beszédében figyelmeztette a növendékeket, a hivatás, szorgalom és testvériség szeretetére, ezután fölolvastattak a fegyelmi szabályok, s a fölvételi vizsgatartatott meg. A növendékek száma 50-et tesz. A tavaly életbe lépett „Önképzőkör” ez idén is, mint élte másod évében Mikula Antal rendes tanár elnöklete alatt működését folytatandja. (Nagyobb sikert, s kitartást a tavalyinál.) Az intézet igazgatója, a testgyakorlattal karöltve járó tűzoltó egylet“ eszméjét még a lefolyt tanévben pendítette meg, melynek kivitele sok akadályra talált: miért is e tanév feladatárá tűzetett sajnos, hogy ez sem talált a modoriak közt kellő viszhangra. A tiszántúli ref. egyházkerület a „Debreczen“ értesülése szerint a jövő hóban, nov. 5-ikén rendkívüli közgyűlést fog tartani. Ennek tárgya a népiskolák rendezése lesz. Mint halljuk, bizottság küldetett ki K. Tóth Mihály elnöklete alatt véleményes javaslat elkészítésére; ez ügy felett aztán az egyházkerület fog végérvényesen határozni. Örvendünk, hogy e tárgy végre komoly megfontolás alá kerül. Eddig is kellett volna már erről gondolkozni. Nem mulaszthatjuk el itt felemlíteni azon körülményt, hogy az egyházkerületben több hely van olyan, ahol a tanító fizetése a törvényben megszabott összegnél kevesebb. A tanító egyéniségétől az iskolákban illetőleg sok függ. Márpedig azt kívánni nem lehet, hogy kis fizetésre jó tanító menjen. A „Hon“ magántaveü igényei. Berlin, oct. 8. A „Prov. Corr.“ írja: Ha a szükség úgy fogja kívánni, a kormány a római túlkapások megalázása vagy megtörése végett a legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni. Nagyon ajánlható, hogy a kathoikus népesség óvakodjék az országgyűlési választásoknál az ultramontánok számát szaporítni. Róma, oct. 8. Valótlannak nyivánittatik azon hit, mintha a külügyminiszter Monzába ment és ott Károly porosz herczeggel értekezett volna. Bécs, October 8. Az állattani kabinet első őre, Frauenfeld, rövid betegség után meghalt. Prága, oct. 8. A várostanács ülésében Bendtner és Zappert bizottság kinevezését indítványozák, ő felsége kormányra lépése jubilaeumának alkalmából egy nagy ünnepély rendezése végett. Berlin, oct. 8. A német császár e hó 16 án érkezik Bécsbe. Bern, oct. 7. A berni kormány a jurabeli katholikus községekben a nyilvános isteni tisztelet szervezésére vonatkozólag rendeletet adott ki. Róma, oct. 7. Az »Osserv. Romano« megczáfolja a „Spen. Ztg“ azon közlését, hogy a Vatikán a sept. 20-ki ünnepély alkalmából előfordult népdemonstrátióra vonatkozólag az osztrák és franczia kormányokhoz jegyzéket intézett. — Gr. Rasponi véglegesen átvette a palermói megyefőnökséget. Hága, oct. 7. A második kamara elfogadta azon törvényt, melylyel az ezüst pénzek további veretése 1874. május 1-ig felfüggesztetik —s erre elnapolta magát. Trianon, oct. 7. A mai tárgyalás végeztével élénk figyelmet keltettek a jelentés azon helyei, melyek a Regnierrel való esetre és a Bourbakinak Metzből való elutazására vonatkoznak. A »Fran- Sotis« szerint Garibaldi Párisba érkezett. Athene, oct. 7. ’A király a fiatalabb herczeggel Corfuba utazott, hogy a Brindisin át hazatérő királynét fogadja. Bécs, oct. 8. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 75.o. Salg.-Tarján 108.—. Magyar hitel 122.—. Magyar záloglevél 80.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 65.— Magyar sorsjegy 79 75 Tiszai vasút 192.—. Magyar vasúti kölcsön 94.75. Angol-magyar 47.50. Franco-magyar 35.50. Alföld 145.—. Magy. északkeleti vasút 110.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 66.—. Porosz pénztári utalvány 169.50. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény 77.30. Magyar földhitelintézet 51.50. Török 75.50. Municipalis 20.50. Bécs, oct. 8. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 221.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar 213.—. Angol-Ausztriai 163.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar —.—. Váltóbank —.—. Napoleondor 889.—. Államvaspálya 342.—. Lombaárdok 162 50. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar, sorsjegy .—. 1866-os 102.—. 1864-es 130.—. Uniobank 127.—. Béce , October 8. (Zárlat.) Hitelrészvények 221.50. Magyar földhitelintézet 212.50. Angol-magyar —.—. Angol-ausztriai 160.—. Magyar hitelrészvény —.—. Franczia-magyar 37.—. Váltóbank 33.—. Napoleonder 904.50. Államvasut 330.50 Lombardok 160.50. Galicaiai 214. —. Tramway 185—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 101 75. 1864-diki 135.—. Magyar jutalomjegy —.—. Hitelsorsjegy 166.—.Arany 544.—. Frankfurt 95 65. Párisi hitel 32.50. Járadék 69.30.Ezüst 107.—.London 112.80. Török sorsjegy 61.45. Municipálisbank —.—. Épitőbenk 52.50 j 1 109.—. Frankfurt, oct. 8 (Kennet) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1852-re 96.75. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 166.—. Évjáruléki papír 60.75. Osztrák bankrészv. 987.—. Osztrák hitelrészv. 228.50 Osztrák államvaspálya részvény 340 75. 1860-as 89.3/s. Ferencz-Józsefvaspálya—. — Galicziai 221.—. Évjáruléki ezüst 64.*/«• Győr- Gráczi —.—. Frankfurt , oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103.50 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön ——. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 90.Vb- Osztrák hitelrészvény 228.—. Osztrák államvasut 341.—. 1864-ki sorsjegy 140.—. 1360-ki 89.25. Ferencz-Józsefvasut —.—.Lombardok 166. 50. Galicziai 222.—. Papirjáradék 61.—. Ezüstjáradék 65.—. Osztrák bankrészvény 987.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, oct. 8. (Kezdet.) Galicziai 95.50. Lombardok 94.75. Ezüst jöved. 65—. 1860-as 90. V*. Bécs 88.50. Romániai 36.50 Államvaspálya 198. 50. Papirjövedék 61. ’/n. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki 82.—. Hitelrészvény 131.—. Magyar sorsjegy 51.25. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 94.7 s. Lombard 94.75. Ezüst jöved. 64.—. 1860 iki 89.75 Bécs 87.25. Romániai 36.50. Államvaspálya 94.75 Papír jövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 106.50. 1864- diki 83.75. Hitelrészvények 131.75 Magyar sorsjegy. 48.50. Pária , oct. 8. Liszt 87.25 , 86.50 , 86.—. Répaolaj 88.25, 88.25, 89.—. Lenolaj 88.—, 88.75. 87.75. Szesz 71.50, 71.25, 7150, ezukor finomított 155.-. Köln, oct. 8. Búza 98.— 94.—, rozs 611. 618.-, olaj 11—. 11-. Stettin , oct 8. Búza 85.-----.—. 84.—.— rozs 58.------. — 58.---------olaj 19—. 22—. szesz 22. 20—. Boroszló, oct. 8. Búza 262.—, rozs 259.— zab 146.—, Olaj 19.—, tavaszi 19.—, szesz 23.— 23., 20— Új-York, oct. 7. Liszt 6.95. Ügyigazgatóság úgy látszik e kérdés megoldásával nem szokott foglalkozni. Ki is gondolna a jövőre? Üres az állam pénzzsákja, ezt meg kell tölteni. Honnan ? Bismark azt mondta : onnan kell a pénzt venni, ahol van. De a mi pénzügyi hatóságunk azt már onnan is akarja venni, ahol nincs. És mivel indokolja fizetési parancsait? Semmivel. Ki is tartaná fáradságra méltónak, tudatni a kereskedelmi osztálylyal, hogy miért köteles fizetni. Legroszabb esetben majd a németből magyarra roszul lefordított pénzügyminiszteri rendeletek labyrintjából előrántanak valami az összefüggésből kiszakított zavart idézetet s ezzel fedezik a hátukat. Miután a pénzügyminiszter hivatalból nem tesz semmit, sőt valami kósza hír azt is mondja, hogy a leletezés az ő meghagyása folytán történt, becsületbeli kötelessége a tőzsdebizottságnak az ügyet erélyesen a kezébe venni és sorompóba szállni. És tényleg a tőzsdebizottság már foglalkozott is ezen ügygyel s annak elintézésére egy albizottságot választott. Utóbbi az ügyet alaposan megvizsgálta s elhatározta, hogy a pénzügyminiszterhez és a kereskedelmi miniszterhez egy emlékiratot fog küldöttségileg átnyujtatni s őket szóval is fel fogja hívni orvoslatra. Lesz-e ezen emlékiratnak eredménye? Remélni akarjuk. Ha az ügyet kevésre becsülnék és azzal lanyhán bánnának, ezáltal mindkét miniszter erkölcsi felelősséget venne magára, mely nekik sok szomorú órát készítene elő a jelenben és jövőben. A kereskedő osztály és szükségleteinek lenézése még mindig keserűn megbosszulta magát és most is azt tenné. Ha azt akarják, hogy az állam kincstára tele legyen, akkor a kereskedelemnek megengedhető kedvezményeket kell adni és nem kell a megfordított utaválasztatni. A kereskedelem megakadályozása feltartóztathatlanul az állam tönkretételére vezet. Lám mily szép volna a Lloydtól és a pesti tőzsdétől, ha az ország nagy anyagi érdekeinek védelmében is ily erélyesen felszólalna, s nem csak oly kicsinyes ügyekben, melyek, mint a szóban forgó, egynéhány kereskedőnek egy pár száz forintját illetik. De ezen túlságosan praktikus lap és élelmes lap csupán a közvetlen nyereség és veszteség szempontjából szokta a kommerciális kérdéseket mérlegelni, s épen oly ügyekben hagyja magára az oppositiót, melyek mint a pénz és vámügyi függetlenség, a magyar kereskedelem legvitálisabb alapfeltételeit képezik. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A pesti tőzsde panasza. Egy ízben már felemlítettük, hogy a pesti tőzsdének nagy panasza van a pénzügyi igazgatóság ellen a gabnatőzsdén történt kötések s a tőzsde választottbírósága által elintézett peres ügyek alapján kirótt bélyegilleték miatt. A P. Lloydnak nincs nyugta mig ezen ügy el nem intéztetik. Ma oly hangon szólal fel ez ügyben, mely a megszokott lejalitást teljesen levetkőztetve mérges oppositionak is megjárja. Nálunk — úgymond — nem szoktak hivatalból eljárni ott, hol a kereskedelem jogos igényei forognak kérdésben. Más országban az illető pénzügyminiszter hasonló esetben rögtön magához kérette volna a tőzsde elnökségét, hogy a tényállásról tudomást vegyen. Nálunk erre van idő. Hiszen nem új bevételi források nyitásáról, hanem arról van szó, hogy oly jogtalan követelések beszüntessenek, melyek a kereskedő osztályt tönkre teszik. Másutt az illető kereskedelmi miniszter is beavatta volna magát a dologba. De nálunk ilyesmi szokatlan. A decentralizált vasúti politika majdnem elvágta a kereskedelem életerét, nagy városi illetékek megzsibbasztották azt, s most a pénzügyigazgatóság a törzsbe vágja a fejszét. Miből lehessen az adót fizetni, ha lehetetlenné teszik a kereskedelmet ? A pénz- Közgazdasági vegyes. A ferencz- és józsefvárosi takarékpénztár betéti hitelezőihez két felhívás tétetett közzé a lapokban és falragaszokban, melyek arról tesznek tanúságot, hogy az ügyvédinek ezen szerencsétlen ügyben inkább hajlandók összeveszni a konczon, mint a szegény betevők üdékeit kellőleg képviselni. Kozics úr betéti hitelezők szövetségéről beszél, holott a hitelezők soha legalább a nyilvánosság előtt, semmi oly gyűlést vagy értekezletet nem tartottak, melyen az ő szövetsége megalakulhatott volna. Ellenben köztudomású, hogy f. é. jul. 24-ikén a betevők egy gyűlést tartottak és arra a megválasztott ötösbizottságnak formaszerű felhatalmazást is adtak arra, hogy érdekeit minden tekintetben képviseljék, nehogy minden egyes hitelezőnek külön kelljen erről magának gondoskodnia, miáltal csak a perlekedési költségek szaporíttatnának. A júl. 24-ei gyűlésen megválasztott bizottság jogi és morális felelőséget vállalt az iránt, hogy megbízói érdekét képviselni fogja. Ha hitelezők szövetségéről lehet szó, ez csak az ötös bizottság által van megtestesítve. Da épen ezért méltán elvárhatjuk, hogy az a lehető elővigyázattal és minden felesleges költségek mellőzésével oda fog törekedni, hogy a betéti hitelezők kárt ne szenvedjenek. Ha pedig e bizottság most mellőzhetetlennek találja a hitelezőket felszólítani, — hogy október 20-áig a betéti könyveket adják át, nehogy követelésüket elveszítsék, — a hitelezőknek csakugyan sietniök kell e meghívásnak eleget tenni. De nézetünk szerint a bizottságnak minden befolyásával oda kellett volna törekedni, hogy a betevők képviseltetése szét ne legyen forgácsolva. A hitelezők érdekeit cumulatív keresetben kell érvényesíteni , s a csődbíróságnak nem is kellene az egyes betevő követeléséről szóló keresetet elfogadni, hanem a tömeges képviseltetésre utasítani a betevő feleket, nehogy a perköltségek túlságosan felszaporodjanak. Et az alföld gazdasági viszonyairól elrémítő képet adnak a vidéki tudósítások. Az árvíz ellen szolgáló védtöltések fentartására alig történt valami, pedig itt a munka égetően szükséges. A mocsarak kiszárítására sem történt semmi, pedig az országos járvány pusztításai elegendő intésül szolgálhattak e részben. S még most is telve van az alföld oly mocsarakkal, melyek környéke miasmákkal van tele, mik mindenféle lázt és járványt okoznak. Bizottságok ugyan sokat üléseztek e tárgyban, aranyhegyeket ígértek, de nincs semmi látszatja. Hol késik az ínséges munka az éji homályban. Nem épül a pest-zimonyi vasút, nem az aradorsovai. Az országutak jókarba hozatalára nem gondol sem a kormány sem a megyei hatóságok.Pedig az ország milliókat áldoz közlekedési czélokra. Nagyikamat garantiát kell fizetni oly vasutakért, hol a vonatok üresen járnak, s az Alföldön, mely hazánk lóterményraktára, honnan legnagyobb a reménykivitel, nem engedélyeztetnek, nem épülnek a vasutak. Úgy látszik, mintha a kormány szándékosan elhanyagolná Délmagyarországot. A kormány mostoha bánása miatt iszapodott, járványosodott és szegényedett el az ország e része. — Magyar kölcsön. Több felől tudatják, hogy a kölcsön-alkudozásokkal egy időre felhagytak, addig ugyanis, míg a pénzpiaci helyzete a hitelbank s illetőleg Rothschild csoportnak megengedi, hogy a magyar kölcsönben való részvétel és az összeg nagysága felett nyilatkozhassanak. Bizonyos, hogy a jelen időpontban száz milliós vagy ezen felől való kölcsönről nincs szó. A kölcsön legfeljebb 80 millióra menne, ennyi kívántatik a deficit fedezésére és a keleti vasútügy elintézésére. Időközben a Rotschild csoport és hitelintézet gondoskodik előleg adásával a magy. kincstár nélkülözhetetlen szükségleteinek fedezéséről. Ennek következtében az öt milliós előleg már rég fel lett emelve. Ezen felül a consortium állítólag nagy összegeket bocsátott Kerkapoly rendelkezése alá azon czélból, hogy a különböző helyen elhelyezett letéteket egy kézbe egyesíthesse, így pl. a külföldön elzálogosítva volt 1,2 millió tiszavidéki vasúti részvényeket s a 800,000 ftnyi a Lippman-háznál elzálogosított részvényeket a hitelbank váltotta magához. A Rothschild csoport halogatása talán részben onnan ered, hogy az 54 milliós magy. kölcsönből 20 millió még nincs elhelyezve. — A N. Fr. Pr. ma ismét megpendíti a bankkérdést. A hivatalos távirda — úgymond — azt tudatja pesti források alapján, hogy az osztrák és magyar kormány között e napokban megállapodás jött létre a bankügy megoldására vonatkozólag. Pestről érkezett híreink — így folytatja — hasonlag azt erősítik, hogy e hir meglehetősen komoly, pesti pénzügyi körökben azon hozzátétellel kering, hogy a kérdés ilyetén hirtelen megoldása összefüggésben van az új kölcsön kérdésével. De e hír ennek daczára, mint biztos forrásból értesülünk, teljesen alaptalan. Az ügy ugyanazon stádiumban van, mint akkor volt, midőn Depretis szabadságra ment. Megvan a szándék a két kormány közt az egyezséget megkötni, de az elvi kérdések iránt még távolról sincsenek tisztában. — A szerb vasutakra vonatkozólag ezt írják Belgrádból. Vasutügyünkkel sok baj ér minket. A kormány tele van jó szándékkal, legalább ezt mutatja, és mégis sehogy sem boldogulhat. Ma az ügy megint ugyanazon stádiumban van, melyben nyolcz év előtt. Az egyedüli vigasz, hogy az új pályázati hirdetés eredményre fog vezetni. A kormány a feltételeket az engedményesek érdekében lényegesen megváltoztatta. Londonból komoly pályázók lesznek. Shir szerint az államvasút is versenyezni fog. Holott előbb Vodianer magánkörben kijelentette, hogy döbbent feltételek szerint az osztr államvasút nem pályázhatott. A szerb ministerelnök a pályázatot még a f. évi ülésszakban eldönteni óhajtja. A pályázati határidő nov. 6-ig lett meghoszszabbitva. S a skupcsina dec.ljére hivatott össze. — A német szeszkereskedésben lényeges változás történt. A bremli kereskedelmi lap erről e következőket irja: [Mig a terménykereskedésben a súly szerinti eladás általánosan érvényig jutott, a szeszkereskedésben mindez ideig nem sikerült ezen okszerű elvet meghonosítani, mivel igen hatalmas érdekek ellenezték azt. A lipcsei kereskedelmi kamara sokat tanakodott ugyan e kérdés felett, de mindig az volt az ellenvetés, hogy Lipcse egymaga nem viheti keresztül ezen újítást. E nyár folyamában azonban gyűlést tartottak a szeszgyárosok s azon oly megállapodásra jutottak, mely legalább megkönnyíti a súly szerint való szeszkereskedést. A megállapodás értelmében jövőre is a hedolitre 100% trailes képezné ugyan az egységet, de az időjárással váltakozó volumen a 12*/9 • R, rendes térfogatra reducáltatnék, úgy hogy legalább elvben a súly szerinti árkiszámítás lépne életbe. Az átmenet a közvetlen súly szerinti kereskedésre aztán csak az idő kérdése lesz, és más piacok aligha vonakodnak majd az adott példát követni. A lipcsei tőzsde kamata a megállapodást már a f. évre szokványnyá emelte. A török vasutak építéséről egy tekintélyes, Törökországban lakó mérnök azt írja,hogy Hirsch és társai igen roszul építenek. Szigorú állami ellenőrzés hiányában nem is lehetett tőlök mást várni. Ők csak arra gondolnak, hogy az építés mellett jó üzletet csináljanak, s az építés minősége felett nem csinálnak maguknak scrupulust. A pályák tehát végtelen roszul építvék — de megvallva az igazat, csak olyanok, mint az oláhországi és magyar vasútak. A kormány okulva a tett tapasztalatokon, maga akarta a vasutakat építeni, de alig volt kész az előmunkálatokkal, lelépett s a helyébe lépett uj kormány uj tervekkel állott elő, s elődjei előmunkálatait halomra dönté. E kormány nem is foglalhatott el szilárd álláspontot, megbukott, így húzódott az ügy a mostani minisztériumig, melyben egyetlenegy férfiú, sincs, kinek fogalma volna vasúti ügyek intézéséről. E zűrzavarban a sultán most megint fölkapta azt az eszmét, hogy állami költségen fogja a vasutakat építeni. Mérnöki kart már szerveztek. Ebben katonamérnökök és Hirsch emberei közül egynéhány van alkalmazva. Ők a könnyű pályákat jó drágán építik. S ez igy fog tartani, mig a pénz elfogy. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, oct. 8. Értéktőzsdénk irányzata kevés változást tapasztalt. A vételkedv gyenge a csak kevés papírban történtek kötések. A forgalom főtárgyát tartósan a bankrészvények képezték, melyek eleinte szilárdan keltek, későbben azonban az alacsonyabb bécsi jegyzés következtében lejebb mentek. Angol-magyar bank 48.50—47.75, municipális bank 21, magy. hitel 125 — 124, magy. földhitel társulat 51.75—51.50, pesti egyleti bank 37.50— 36.50, budapesti takarékpénztári kibocsátás 164, magy. nyereménysorsjegy 79, szőlődézsma 70, Unió viszonbiztositó 140, pesti közúti vasút 305—308, magy. egy. gőzhajózás 1850, Athenaeum 226 p. Értékek nem változtak. Gabnaüzlet. A forgalom csekély, mert a kinálat gyenge. Búza árát változatlanul fenntartá. Eladatott tiszavidéki 600 m. 87 fns 8 frton, 500 m. 861» fns 7.90, 600 m. 8572 fns 7.85, 400 m. 843 « fns 7.30%, 500 m. 847* fns 7.622, 400 m. 8372 fns 7.53, 400 m. 837« fns 7.52 72, 1000 m. 827* fns, 7.35, 200 m. 827« fns 7.45, 200 m. 82 fns díjmentesen a malomhoz szállítva 7.45, 500 m. 81 fns 7.15 bánáti 600 m. 82V2 fns 7.40, 400 m. 84’« fns 7.20, — mindez vámmázsánkint 3 hóra. Határidőre búza pdt. hóra 38,000 m. 7.30. Rozs csendes üzletben árát nehezen tarthatta fel. Árpa 2500 m. 72 ms sörfőzésre való 4 frt 5 kr készpénzen, 1000 m. malátának való 71 ms 3.70 készpénzen. Rep cze változatlan 300 köböl káposzta repeze 10.50, — 150 fontra kimérve. Zab 1500 m. 1.827a, bácskai oct. hóza 1.86 — 88, nov. 1.93, tavaszra 2 frt 8—2 frt 9 kr. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtök, oct. 9-én. Mignon. Nagy opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Csütörtök, oct. 9-én. A szerelmes pap. Vígjáték 2 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóiján naponta magyar daltársulat Rózai József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalommal adatik a »Persa Lak«, az »Óriás béka« és »Jónás a eset halban«. Ma este a Beldmay-kerte-ben Bakonyi István daltársulata tart előadást. A szüneteket Bankó Feri zenetárain t* tölti be. Oct. Viz&lá f. fölött időjárás. Pesten 5‘ 3" száraz r·Pozsonyban 4' 0"» n M.-Szigeten Szathmáron 2' 4" r~ 0' 7"» q Tokajban 0' 0"n Szolnokon 0' 2" n Szegeden 0' 2" 7 Aradon . 3' 6" felhős N.-Becskereken 7" száraz Bezdánban 4' 3"» Verbászon 4' 6"n Barcson_t jtn 8 Eszéken 1* 10"» Mitroviczon . 1* 0"» Sziszeken 4' 6"9 7 Zimonyban 5' 7"9 8 6 Orsován 4' 1" 1) Ignaß—piiwimmi [Felelős szerkesztő : Jókai Mór. nm/r-TER. 1705 1—* IT. I RÖPIRAT. A mi a baloldalon történik irta Csávolszky Lajos. , Kapható Aigner könyvárusnál. Ára 40 kr. Nagyobb megrendelések szerzőhöz intézendők muzeumuteza 8, hol 100 darab 25 fíjával kapható. 15 állampapírokra, sorsjegyekre, arany, ezüst és drágakövekre kapható Lustig és társa bank-és váltóüzleteikben, Pesten, József ■ tér 5.sz. a. Nemkülönben ajánljuk magunkat mindenféle állampapírok, sorsjegyek eladására 63 megvételére, részletfizetés mellett, úgy térvények olcsó eladására minden húzásoknál. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei October 8. mmm tgueSmSm■ értékpapír ,Q ^ adva tartva Értékpapír 94 25 94 50 Benkok : Pestl iparbank „ Fiat-budai kéz-150 műve?bank . 100 79 25 79 75 , Pesti egyletbank 85 60 89 — ■ » r. n. kit_ 86 60 87 — „ Bárány, tb. és h. __ 75 — 76 50 „ Debreczeni kér. __r Temenv. k. és h. — 72 50 73» r. Erdélyi . .— 72 — 78 —r Szegedi forp. h.— 70 — 70 60 „ Szerb ideig. bn. --69 — «9 25 lakpénz, : Óbudai . . . 7» 10 73 — r Ferencz és J. — 73 -78 89„ Félegyházi . . „ Gödöllői . .— Joso 192 60 , CD’s., központi— Jau.-juli 5%— 107 — 103 — — 134 fiO 1S5 50 , Pest Lipótv. 85 pli 86 — „ Pest-budai főv. „ Pest kőbányai . „ Pest külvárosi . 60 515 top 300 100 200 „ S/.t.-endrei . . 820 — 330 — 03 — 10 — mn — 540 — 65 — 105 — „ Újpesti . .• . Makaók. Árpád . . . „ Aradi gőzm. — Blam-féle . . „ Concordia . . 60 * Borsod-miskolczi 300 15S — 155 — „ Erzsébet . . . 200 „ Luiza .... 200 306 ~ 308 — „ Temesvári gőz. 200 7C — 72 —1 Molnárok-sütők , Hengermalom . 100 — _ „ Viktoria . . . 100_ ____ „ I. Budapesti too —_____ „ Budai gyártelep too __ „ Pannónia. . . soo------_ — ÉpitőUrsulat, Pesti . . too — — — — Peeti cottage soo 6376 — 8« forde, I. magyar . . 80 21 — 21 50 Sertéshizlaló......................8 47 60 47 75 Könyvny. „Athenaeum“ .— —- -, Parti .... —— __ * „Franklin* . . 160 124 — 125 — Gőzhajótárs. mag.. egy. 180 37 50 89 -« Nagybecskereki 80 51 — 51 80 Gans és tár. féle vasgyár. 30___ __ Gnchwindt-féle . . . • 80 —— — Gyógyintézet T. magyar . 80 — — --- --Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonngyár . . 40 — — --- --Burgvár I. magyar . . . 50 SS — 65 60 Mátrai bányarész . . . 50 — —.— — Gyógytelep...................... 50— — — Pozsonyi papírgyár . . 100— — Rima murányi bányatér*. top — —— —Gyapjumonó .... 20«— — Salgó-tarjáni . . . v . 100 — — — — Schlick-féle vasöntöde 50 100 41 -42 -Soda- ér, vegyára-gyár 38 -40 — Ságkuti kőbánya ... * 100 — —— — Spodium 4» csontkart. , 200 no —215 — Szeszgyár I. magyar . . .00 275 -785 — Dräsche kőszén és tégla . fiss adv» tartva £00 510 — 515 -100 72 — 74 -70 36 — 37 -50 — _ — — 40— 800 — — — — 200— — 200— — — 100 — —— 16— — — XOO— — — 100— — 40— — 40— — 100 58 50 57 — 1000*300 ——35 — 50 — — — — 100 104 -165 — 100— — — ion 5» --65 -4« 44 — 46 — 00 — —— 500 _ _ „ — 500— ------600 63 — 65 — 500 300 — 315 — 500 ____— 200 83 — 90 — 100 114 -116 -500_ __ — — 200 JP.l -102 — 600 700 — 780 — 600 90 — 9 — 500 505 -579 — 100 SS — 80 — 10C0 370 — 380 — 80___ _ — oO ___ — — 500 395 — 4/ 5 — 200 165 — 168 — 200 2 *6 — 280 — 500 660 -670 -180 _____— 200 19 — 20 ~ 100 — — 5004<!0 — 402 — soo 2SS -230 — 200_ _— 210— — — 200 — —— SöO100 — 105 — 200 to — £2 -200— — soo 75 -80 -íoo no -112 — 200 190 — 192 — 200 --- --— — 200 IS5 — 130 — 2U« 165 — 170 — Boa 176 — 185 — 200 185 — 188 — értékpapír *1fi .CT.tertTt vshot • , * iiUlKTAStJt. 9 se frVo r 3&*^j*K7k4k«Si) . iHíJ-k» all»oköt». In7?'k1 állva kfltv. T’itídtate^GJ. kOU. magy. n . 1**7. ki „ „ „ „ erdélyi Vídése.vélu. k'tv. . únítv. osp. „ , „ earls Lksm. JaD.Jul.5% , „ , wüst. kara. Apr. ok. f«% a 14*60 hól á 5v/J frt . lH«0 ból á 100 frt „ IStfé b51 * 100 frt köL 1871-ből &é*svén 3r«k. ClU.--U.rs. : AUas viszbmn. „ I. magyar . . „ Um . . . . „ Pannonia . . . , . . . . n Hunf.ij . . . , Knt. jár. é* élat. . n*io . . . . Yíni-í.'s.’ják : Pest-barcsi . a Pfiti krteut . . a Budai kttzuti a II.ipoat -riVoapR-totai lóvasut M Alföld-aumei . , északkeleti . . a Magyar keleti . a I. Erdélyi . . • Déli . . . . a B ud&ilxe 37pilya Bankok : Által. m. mon. k. a Angol-toagyv . a An. /n. II. kibo. a Ban. ker. é3 ip. a Által. máj., hite. a Franco-xaagy. . a M. ál. föld. rész. a Ma. jel. hitelb. „ Kisbirt. hitelint. a Ny a. i. hl. popr. a a hitel. Pozsony . . . a Tak. s hitel-egy. a Tak. és h. igazol. H a ésh.p., bécsi a Pozsonyi hitelb. » * iparb. a Pesti bank o*/o a Pesti népbank . a Buda-öb. Istépb. a Iparbank . . . H NI. kibocsátva. . * Budai keres. ha. n Peatt keres. ha. Termény fontnyi ár vitanyáncánkint fontnyl át várain ár. sán kint I Mang! I 4. El8 90—8 95 827-----7 05 83 7 10—7 20 84 7 25—7 30 85 7 85-7 49 86 7 45 -7 60 87 7 55-7 60 88 ------817-----7 05 82 7 10-7 29 83 7 25—7 30 84 7 35—7 40 85 7 45—7 65 80 7 80—7 65 87 7 70-7 73 88-- -818 95—7 — 82 7 05—7 10 &.J 7 lő—7 21 84 7 30—7 358* 407 508— 7 55—7 60 5 1 1 5 ■4 85 7 70 88 Magyar ált. kőtaénbánya Xezetési résarányalínház rt. wagyonkollos. társ. . Alagút ............................... naraeteky gyufagyár . . Téglagyár sit.-endrwh . . Téglagyár budapesti . . Tégla és mé*i*egetA njlaki Téglagyár kőbányai . . *ÁIO£j~val»fe. Magyar földh. . . . Magz- Jövedékbircca fi*/. . jelzálogb. 5*/.% a keres. bar*a 5% Magy. ált. földhitel 6% . „ « * «V* . . . . resti kereskedelmi bank. Szebeni földhit 5»/*% . Elaőbfcsingek. Ésajakkeresi vaspálya 5% Magy. galicziai V£.«p. 5% I. erdélyi vasp. 5%. 100 frt ezüst..................... Pest-budai lánczhíd Borsod-miskolci malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6°/o Egyes. m. gőzn. tár«. 6% Fénznacverő. Császári arany .... Osztr.-magy. S finos arany SO frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár -bárexa . . Váltói*. Augsburg 100 a. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. w* Hamburg 100 bank m. «. Tiondon 100 font at. a- • 1-Állano 100 ltr. fiv-n* - Pari» 100 frank után . Hem-foiyatatos rész. Aradi kér. h. hpűaetéssel Hotel réesvécytirseság . Securitas........................... Esőd-rakoai agraityár . N. váradi ker. és iparbank Győri kereskedelmi bank fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti köap. lak. p. 100 too@0 105 MO 100 too too 200 50 100 10t-155 — 80 75 79 — 85 — 80 - 88 25 84 60 168 — 71 -5 43 » Ofi 9 0S 107 — 168 75 •5 - 95 SO 55 30 US 75 Ton 2S6 — 104 — HO 81 i9 60 86 &G 80 SB 86 50 85 • 168* 7* * 5d 9 08 *C8I, 10» 60j in» **;! 9i *o'i »5 «iS 5S f 0 I US a u> Termény Ar?* aUiitáiuk .... B ststéas....................... Bah................ . . i Knkoriesa ...... ••••■■ ' • KQSae i ...... . Rapese kipoestáa . . . . a báaaágl • • ; 1 fontpiacai font-Át vbm* nyi •zokon nyi iaaanánMr 80 556 -5 «5 77-78 —— »* t 60—5 76 68/70 50 ra. 8 16-8 tC 1 76—i 85 66/68 — • 89 . -- „ __ s 75 ts 6 81—1 50 mssamSmfoXSZi»- |