A Hon, 1873. október (11. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-09 / 232. szám

Vérével megpecsételt eszméket nem ápolja, nem bír­hat jövővel, abból kiveszett a nagy tettek forrását képező nemesebb érzés! Én nem hiszem, hogy a magyar nemzeten a politikai nihilizmus már annyi erőt vett volna, hogy a vértanúk emlékének áldo­zatot hozni kötelességének ne ismerje. Százezer frt szükségeltetik még a már begy­űlt észlethez. Nem csekélység­e ez egy milliókat számláló nemzetre, ■ ne akadna hazánkban százezer ember, ki egy frttal járul azok emlékének megörökítésére, akik a nemzet becsületét annyi győztes csatában megörökít­­ték! Szent hitem, miszerint a kellő és folytonos erély kifejtése biztosítani fogja a sikert, s igen kérem a bizottság tagjait és annak kipróbált hazafisága elnö­két, miszerint a nehézségektől vissza nem riadva buzgalmukban ne lankadjanak, és ne hagyják tevé­­kenységüket azok türelmetlensége által megzavarni, kik nem akarják belátni, hogy egy nagy eszme mél­tó valósításához az egész nemzet áldozatkészsége szükségeltetik, melyet felidézni csak a hazai sajtó összes közlönyeinek, és a befolyással bíró hazafiak vállvetett működésének áll módjában. Arad város közönsége pedig, melynek területén vérzettek el a hősök, melynek kebeléből alakult a szobor­bizottság, s melyet egyedül illet meg a végrendelkezés joga, álljon ismét a mozgalom élére, rendezzen a kormány engedelmével egy adómentes sorsjá­tékot, mely által a legszegényebbnek is a részvét lehetővé téte­tik, általánosítsa s terjeszsze ezen eszmét, s meg va­gyok győződve, hogy sikerülni fog azon ősziét elő­teremtése, mely egy méltó emlékszobor fel­állítására szükséges, s meg lesz mentve a nemzet azon szégye­­nitő öntudattól, hogy nem tudott eleget áldozni azok emlékének, kik egykor a veszély pillanatában mindent mi ember előtt becses és drága, érette ál­doztak fel. T­a­n ü­g­y. — A budai tanképesitő vizs­gálatok eredményéről Ril­ József, a bizottság jegyzője következő tudósítást küldött be hozzánk : A budai tanitóképezdében f. é. October hó 1. 2. - án tartattak meg a polgári iskolai tan­­képesítő vizsgálatok. Ezekre jelent­keztek 36-an a vizsgálat napján azonban csak 20-an jelentek meg. A nyelv- és történettudományi szak­csoportból 8, a szám- és mennyiségtaniból 10, a rajzból 1, a zene- és tornászaiból 1 tanítót vizsgált meg a 15 tagból álló bizottmány.A vizsgálatok ered­ménye ez: kitűnő képesítést nyert 2, dicsé­­retest 5, elégségest 10, a vizsgálat ismétlé­sére utasíttatott 1 álló bizottmány, i­s­k­o­l­a­i (elemi) tanképesítésre, mely f. é. sept. 28. 29. 30. és October 1 én tartatott meg jelentkezett 23, megje­lent 19 tanítójelölt. Ezek közül 4 kitűnő, 5 di­cséretes, 9 elégséges képesítést nyert; 1 a vizsgálatnak egy év utáni ismétlésére lön utasítva* — Az alapnevelők tiszavidéki kö­rének gyűlése szombaton tartatott meg Debreczen­­ben a belvárosi óvoda helyiségében. Elnökölt F­o­­dor Sándor debreczeni külvárosi óvó, jegyző S­t­á­h­l Ede helybeli belvárosi óvó volt. Több házi ügy elintézése után J­é­k­e­i Antal (Nagy­ Károlyból) felolvasást tartott, ily czím alatt. »Mi módon k­edvel­­tessük meg az alapnevelészetet a szülőkkel, s mi mó­don szerettessük meg, a kisdedekkel az alapnevelde intézetét ?« Értekező e tárgyról saját tapasztalatait adja elő, s példákat sorol fel az életből. Fodor Sán­dor (Debreczenből) a következő kérdésekről érte­kezett : „Hogy eszközöljük a beszélő tehetség és nyelvérzék fejlesztését ? Mi módon és mi által esz­közölhető a testi egészség és erő fejlesztése ? Mily foglalkozások útján vezethető be a kisded a meny­­nyiség (szám) ismeretébe ?« S­­­á­h­­ Ede (Debre­czenből) a földrajz tanításáról adta elő tanulmányait, s e felolvasás közhelyesléssel találkozott. A jövő gyűlés jövő év tavaszán Szatmári tartatik ; en­nek tárgyai: az ottani óvó által tartandó gyakorlati előadás, ennek bírálata, a most beadott munkák bí­rálata, s felolvasások.­­ A tervezett kézdivásárhelyi leányárvaházról hosszabb czikket közöl Bak­­csi Ferencz a »Magyar Polgáriban. Nézete szerint azon árvaházat, melyre eddig csak 14 ezer fx­t gyűlt be, s sok alig várható, czélirányosan létesíteni nem lehet; sokkal czélszerűbb s áldásait több árvára ki­terjesztő lenne, ha ezen árvákat községenként helyez­nék el családokhoz , a község vagy az árvaházat tervelő nőegylet fizetne érettek bizonyos összeget. Utal a sepsi-szent-györgyi iskolára s a budapesti menhházra, melyek az óhajtott várakozásnak nem fe­lelnek meg. Czikkiró általában ellene van annak, hogy vidéken á­landó árvaházak létesíttessenek, azon reményben, hogy itt az ügyet tisztán társadalmi úton el lehet intézni. A kérdést elméletileg tekintve, két­ségtelen ugyan, hogy a rendszeresített árvaházak, legalább mint az árvák érdekében kifejlődő mozga­lom gyypontjai, a jobb nevelés szempontjából vidé­ken is szükséges, lehetséges azonban, hogy három­­széki viszonyok teljesen Bakcsi Ferencz nézetének adnak igazat. Óhajtjuk, hogy a háromszéki lelkes­­nők a kérdést megvitassák, mielőtt végleg határoz­nának. — A modorn állami képezd­é­­b­e­n sept. 29. és 30-án tartott tanképesitő vizsgán az intézet növendékei közül heten vettek részt, kik közül három kitűnő, négy pedig dicséretes osztályza­tot nyert. Egy községi néptanító is elégséges osz­tályzattal tanképesíttetett. A fentebb említett növen­dékek egyike a Pozsony sz.-györgyi piarista algym­­násiumhoz rajz és torna tanárrá neveztetett ki, egy másik pedig a nagyszombati polgáriskolához szám­os mértan tanárává választatott meg. Ez valóban dicséretére válik az intézetnek, s válhatnék Modornak is, ha egy kissé na­gyobb érdeklődést tanúsítana az intézet iránt. A tanév okt. hatodikén vette kezdetét, a megnyitásnál három igazgató tanácsos, és a tanári kar volt jelen, az igazgató szép megnyitó beszédében figyelmeztette a növendékeket­, a hiva­tás, szorgalom és testvériség szeretetér­e, ezután föl­olvastattak a fegyelmi szabályok, s a fölvételi vizsga­tartatott meg. A növendékek száma 50-et tesz. A ta­valy életbe lépett „Önképzőkör” ez idén is, mint élte másod évében Mikula Antal rendes tanár elnök­lete alatt működését folytatandja. (Nagyobb sikert, s kitartást a tavalyinál.) Az intézet igazgatója, a test­gyakorlattal karöltve járó tűzoltó egylet“ eszméjét még a lefolyt tanévben pendítette meg, melynek ki­vitele sok akadályra talált: miért is e tanév felada­tárá tűzetett sajnos, hogy ez sem talált a modoriak közt kellő viszhangra.­­ A tiszántúli re­f. egyházke­rület a „Debreczen“ értesülése szerint a jövő hóban, nov. 5-ikén rendkívüli közgyűlést fog tar­tani. Ennek tárgya a népiskolák rende­zése lesz. Mint halljuk, bizottság küldetett ki K. Tóth Mihály elnöklete alatt véleményes javaslat elkészítésére; ez ügy felett aztán az egyházkerület fog végérvényesen határozni. Örvendünk, hogy e tárgy végre komoly megfontolás alá kerül. Eddig is kellett volna már erről gondolkozni. Nem mulaszt­hatjuk el itt felemlíteni azon körülményt, hogy az egyházkerületben több hely van olyan, a­hol a ta­nító fizetése a törvényben megszabott összegnél ke­vesebb. A tanító egyéniségétől az iskolákban illető­leg sok függ. Már­pedig azt kívánni nem lehet, hogy kis fizetésre jó tanító menjen. A „Hon“ magántaveü igényei. Berlin, oct. 8. A „Prov. Corr.“ írja: Ha a szükség úgy fogja kívánni, a kormány a római túl­kapások megalázása vag­y megtörése végett a legszi­gorúbb eszközöket fogja alkalmazni. Nagyon ajánl­ható, hogy a katho­ikus népesség óvakodjék az or­­szággyűlési választásoknál az ultramontánok számát szaporítni. Róma, oct. 8. Valótlannak nyivánittatik azon hit, mintha a külügyminiszter Monzába ment és ott Károly porosz herczeggel értekezett vo­lna. Bécs, October 8. Az állattani kabinet első őre, Frauenfeld, rövid betegség után meghalt. Prága, oct. 8. A várostanács ülésében Ben­­dtner és Zappert bizottság kinevezését indítványo­­zák, ő felsége kormányra­­ lépése jubilaeumának alkalmából egy nagy ünnepély rendezése végett. Berlin, oct. 8. A német császár e hó 16 án érkezik Bécsbe. Bern, oct. 7. A berni kormány a jurabeli ka­­tholikus községekben a nyilvános isteni tisztelet szer­vezésére vonatkozólag rendeletet adott ki. Róma, oct. 7. Az »Osserv. Romano« megczá­­folja a „Spen. Ztg“ azon közlését, hogy a Vatikán a sept. 20-ki ünnepély alkalmából előfordult népde­­monstrátióra vonatkozólag az osztrák és franczia kormányokhoz jegyzéket intézett. — Gr. Rasponi véglegesen átvette a palermói megyefőnökséget. Hága, oct. 7. A második kamara elfogadta azon törvényt, melylyel az ezüst pénzek további ve­retése 1874. május 1-ig felfüggesz­tetik —­s erre el­napolta magát. Trianon, oct. 7. A mai tárgyalás végeztével élénk figyelmet keltettek a jelentés azon helyei, me­lyek a Regnierrel való esetre és a Bourbakinak Metzből való elutazására vonatkoznak. A »Fran- Sotis« szerint Garibaldi Párisba érkezett. Athene, oct. 7. ’A király a fiatalabb herczeg­gel Corfuba utazott, hogy a Brindisin át hazatérő királynét fogadja. Bécs, oct. 8. (Hivat, zárlat.) Magyar föld­­teherm. kötvény 75.o. Salg.-Tarján 108.—. Magyar hitel 122.—. Magyar záloglevél 80.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 65.— Magyar sorsjegy 79 75 Tiszai vasút 192.—. Magyar vasúti kölcsön 94.75. Angol-magyar 47.50. Franco-magyar 35.50. Alföld 145.—. Magy. északkeleti vasút 110.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 66.—. Porosz pénztári utal­vány 169.50. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény 77.30. Magyar földhitelintézet 51.50. Török 75.50. Municipalis 20.50. Bécs, oct. 8. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 221.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar 213.—. Angol-Ausztriai 163.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar —.—. Váltó­bank —.—. Napoleondor 889.—. Államvaspálya 342.—. Lombaárdok 162 50. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar, sorsjegy­­ .—. 1866-os 102.—. 1864-es 130.—. Uniobank 127.—. Béce , October 8. (Zárlat.) Hitelrészvények 221.50. Magyar földhitelintézet 212.50. Angol-ma­gyar —.—. Angol-ausztriai 160.—. Magyar hitel­­részvény —.—. Franczia-magyar 37.—. Váltóbank 33.—. Napoleonder 904.50. Államvasut 330.50 Lombardok 160.50. Galicaiai 214. —. Tramway 185—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 101 75. 1864-diki 135.—. Magyar jutalomjegy —.—. Hitel­sorsjegy 166.—.Arany 544.—. Frankfurt 95 65. Párisi hitel 32.50. Járadék 69.30.Ezüst 107.—.Lon­don 112.80. Török sorsjegy 61.45. Municipálisbank —.—. Épitőbenk 52.50 j 1 109.—. Frankfurt, oct. 8­ (Kennet) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1852-re 96.75. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 166.—. Évjáruléki papír 60.75. Osztrák ba­nkrészv. 987.—. Osztrák hitelrészv. 228.50 Osztrák államvaspálya részvény 340 75. 1860-as 89.3/s. Ferencz-Józsefvaspálya—. — Galicziai 221.—. Évjáruléki ezüst 64.*/«• Győr- Gráczi —.—. Frankfurt , oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103.50 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön ——. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 90.Vb- Osztrák hitelrészvény 228.—. Osztrák ál­­lamvasut 341.—. 1864-ki sorsjegy 140.—. 1360-ki 89.25. Ferencz-Józsefvasut —.—.Lombardok 166. 50. Galicziai 222.—. Papirjáradék 61.—. Ezüst­járadék 65.—.­ Osztrák bankrészvény 987.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, oct. 8. (Kezdet.) Galicziai 95.50. Lombardok 94.75. Ezüst jöved. 65­—. 1860-as 90. V*. Bécs 88.50. Romániai 36.50 Államvaspálya 198. 50. Papirjövedék 61. ’/n. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki 82.—. Hitelrész­vény 131.—. Magyar sors­jegy 51.25. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 94.7­ s. Lombard 94.75. Ezüst jöved. 64.—. 1860 iki 89.75 Bécs 87.25. Romániai 36.50. Államvaspálya 94.75 Papír jövedék 61.­—. Hitelsorsjegyek 106.50. 1864- diki 83.75. Hitelrészvények 131.75 Magyar sorsjegy. 48.50. Pária , oct. 8. Liszt 87.25 , 86.50 , 86.—. Répaolaj 88.25, 88.25, 89.—. Lenolaj 88.—, 88.75. 87.75. Szesz 71.50, 71.25, 7150, ezukor finomított 155.-. Köln, oct. 8. Búza 98.— 94.—, rozs 611. 618.-, olaj 11—. 11-. Stettin , oct 8. Búza 85.-----.—. 84.—.— rozs 58.------. — 58.---------olaj 19—. 22—. szesz 22­. 20—. Boroszló, oct. 8. Búza 262.—, rozs 259.— zab 146.—, Olaj 19.—, tavaszi 19.—, szesz 23.— 23.­, 20— Új-York, oct. 7. Liszt 6.95. Ügyigazgatóság úgy lát­szik e kérdés megoldásával nem szokott foglalkozni. Ki is gondolna a jövőre? Üres az állam pénzzsákja, ezt meg kell tölteni. Ho­nnan ? Bismark azt mondta : onnan kell a pénzt venni, a­hol van. De a mi pénzügyi hatóságunk azt már onnan is akarja venni, a­hol nincs. És mivel indokolja fizetési parancsait? Semmivel. Ki is tar­taná fáradságra méltónak, tudatni a kereskedelmi osztálylyal, hogy miért köteles fizetni. Legroszabb esetben majd a németből magyarra roszul lefordított pénzügyminiszteri rendeletek labyrintjából előránta­nak valami az összefüggésből kiszakított zavart idé­zetet s ezzel fedezik a hátukat. Miután a pénzügyminiszter hivatalból nem tesz semmit, sőt valami kósza hír azt is mondja, hogy a leletezés az ő meghagyása folytán történt, becsületbeli kötelessége a tőzsde­bizottságnak az ügyet erélyesen a kezébe venni és sorompóba száll­ni. És tényleg a tőzsdebizottság már foglalkozott is ezen ügygyel s annak elintézésére egy albizottságot választott. Utóbbi az ügyet alaposan megvizsgálta s elhatározta, hogy a pénzügyminiszterhez és a ke­reskedelmi miniszterhez egy emlékiratot fog kül­­döttségileg átnyujtatni s őket szóval is fel fogja hívni orvoslatra. Lesz-e ezen emlékiratnak ered­ménye? Remélni akarjuk. Ha az ügyet kevésre becsülnék és azzal lanyhán bánnának, ezáltal mind­két miniszter erkölcsi felelősséget venne magára, mely nekik sok szomorú órát készítene elő a jelen­­ben és jövőben. A kereskedő osztály és szükségletei­nek lenézése még mindig keserűn megbosszulta magát és most is azt tenné. Ha azt akarják, hogy az állam kincstára tele legyen, akkor a kereskedelemnek meg­engedhető kedvezményeket kell adni és nem kell a megfordított utaválasztatni. A kereskedelem megaka­dályozása feltartóztathatlanul az állam tönkretételére vezet. Lám mily szép volna a Lloydtól és a pesti tőzsdétől, ha az ország nagy anyagi érdekeinek vé­delmében is ily erélyesen felszólalna, s nem csak oly kicsinyes ügyekben, melyek, mint a szóban forgó, egynéhány kereskedőnek egy pár száz forintját ille­tik. De ezen túlságosan praktikus lap és élelmes lap csupán a közvetlen nyereség és veszteség szempont­jából szokta a kommerciális kérdéseket mérlegelni, s épen oly ügyekben hagyja magára az oppositiót, melyek mint a pénz és vámügyi függetlenség, a ma­gyar kereskedelem legvitálisabb alapfeltételeit ké­pezik. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A pesti tőzsde panasza. Egy ízben már felemlítettük, hogy a pesti tőzsdének nagy panasza van a pénzügyi igazgató­ság ellen a gabnatőzsdén történt kötések s a tőzsde választott­b­írósága által elintézett peres ügyek alap­ján kirótt bélyegilleték miatt. A P. Lloydnak nincs nyugta mig ezen ügy el nem intéztetik. Ma oly han­gon szólal fel ez ügyben, mely a megszokott lejali­­tást teljesen levetkőztetve mérges oppositionak is megjárja. Nálunk — úgymond — nem szoktak hivatal­ból eljárni ott, hol a kereskedelem jogos igényei forognak kérdésben. Más országban az illető pénz­ügyminiszter hasonló esetben rögtön magához ké­rette volna a tőzsde elnökségét, hogy a tényállásról tudomást vegyen. Nálunk erre van idő. Hiszen nem új bevételi források nyitásáról, hanem arról van szó, hogy oly jogtalan követelések beszüntessenek, melyek a kereskedő osztályt tönkre teszik. Másutt az illető kereskedelmi miniszter is beavatta volna magát a dologba. De nálunk ilyesmi szokatlan. A decentralizált vasúti politika majdnem elvágta a kereskedelem életerét, nagy városi illetékek meg­­zsibbasztották azt, s most a pénzügyigazgatóság a törzsbe vágja a fejszét. Miből lehessen az adót fizet­ni, ha lehetetlenné teszik a kereskedelmet ? A pénz- Közgazdasági vegyes.­ ­ A ferencz- és józsefvárosi ta­karékpénztár betéti hitelezőihez két felhívás tétetett közzé a lapokban és falragaszokban, melyek arról tesznek tanúságot, hogy az ügyvédinek ezen szerencsétlen ügyben inkább hajlandók összeveszni a konczon, mint a szegény betevők üdékeit kellőleg képviselni. Kozics úr betéti hitelezők szövetségéről beszél, holott a hitelezők soha legalább a nyilvános­ság előtt, semmi oly gyűlést vagy értekezletet nem tartottak, melyen az ő szövetsége megalakulhatott volna. Ellenben köztudomású, hogy f. é. jul. 24-ikén a betevők egy gyűlést tartottak és arra a megválasz­tott ötösbizottságnak formaszerű felhatalmazást is ad­tak arra, hogy érdekei­­t minden tekintetben képvi­seljék, nehogy minden egyes hitelezőnek külön kell­jen erről magának gondoskodnia, miáltal csak a perlekedési költségek szaporíttatnának. A júl. 24-ei gyűlésen megválasztott bizottság jogi és morális fele­lőséget vállalt az iránt, hogy megbízói érdekét kép­viselni fogja. Ha hitelezők szövetségéről lehet szó, ez csak az ötös bizottság által van megtestesítve. Da épen ezért méltán elvárhatjuk, hogy az a lehető elő­­vigyázattal és minden felesleges költségek mellőzé­sével oda fog törekedni, hogy a betéti hitelezők kárt ne szenvedjenek. Ha pedig e bizottság most mellőz­­hetetlennek találja a hitelezőket felszólítani, — hogy október 20-áig a betéti könyveket adják át, nehogy követelésüket elveszítsék, — a hite­lezőknek csakugyan sietniök kell e meghívásnak ele­get tenni. De nézetünk szerint a bizottságnak min­den befolyásával oda kellett volna törekedni, hogy a betevők képviseltetése szét ne legyen forgácsolva. A hitelezők érdekeit cumulatív keresetben kell érvé­nyesíteni , s a csőd­bíróságnak nem is kellene az egyes betevő követeléséről szóló keresetet elfogadni, hanem a tömeges képviseltetésre utasítani a betevő feleket, nehogy a perköltségek túlságosan felszapo­rodjanak. E­t a­z alföld gazdasági viszo­nyairól elrémítő képet adnak a vidéki tudósí­tások. Az árvíz ellen szolgáló védtöltések fentartá­­sára alig történt valami, pedig itt a munka égetően szükséges. A mocsarak kiszárítására sem történt semmi, pedig az országos járvány pusztításai elegen­dő intésül szolgálhattak e részben. S még most is tel­ve van az alföld oly mocsarakkal, melyek környéke miasmákkal van tele, mik mindenféle lázt és járványt okoznak. Bizottságok ugyan sokat üléseztek e tárgy­ban, aranyhegyeket ígértek, de nincs semmi látszat­ja. Hol késik az ínséges munka az éji homályban. Nem épül a pest-zimonyi vasút, nem az aradorsovai. Az országutak jókarba hozatalára nem gondol sem a kormány sem a megyei hatóságok.Pedig az ország mil­liókat áldoz közlekedési czélokra. Nagyikamat garan­­tiát kell fizetni oly vasutakért, hol a vonatok üresen járnak, s az Alföldön, mely hazánk lóterményraktára, honnan legnagyobb a rem­énykivitel, nem engedé­lyeztetnek, nem épülnek a vasutak. Úgy látszik, mintha a kormány szándékosan elhanyagolná Dél­­magyarországot. A kormány mostoha bánása miatt iszapodott, járványosodott és szegényedett el az or­szág e része. — Magyar kölcsön. Több felől tu­datják, hogy a kölcsön-alkudozásokkal egy időre felhagytak, addig ugyan­is, míg a pénzpiaci helyzete a hitelbank s illetőleg Rothschild csoportnak meg­engedi, hogy a magyar kölcsönben való részvétel és az összeg nagysága felett nyilatkozhassanak. Bizo­nyos, hogy a jelen időpontban száz milliós vagy ezen felől való kölcsönről nincs szó. A kölcsön leg­feljebb 80 millióra menne, ennyi kívántatik a defi­cit fedezésére és a keleti vasútügy elintézésére. Idő­közben a Rotschild csoport és hitelintézet gondosko­dik előleg adásával a magy. kincstár nélkülözhetet­len szükségleteinek fedezéséről. Ennek következté­ben az öt milliós előleg már rég fel lett emelve. Ezen felül a consortium állítólag nagy összegeket bocsátott Kerkapoly rendelkezése alá azon czélból, hogy a különböző helyen elhelyezett letéteket egy kézbe egyesíthesse, így pl. a külföldön elzálogosít­va volt 1,2 millió tiszavidéki vasúti részvényeket s a 800,000 ftnyi a Lippman-háznál elzálogosított részvényeket a hitelbank váltotta magához. A Roth­schild csoport halogatása talán részben onnan ered, hogy az 54 milliós magy. kölcsönből 20 millió még nincs elhelyezve. — A N. Fr. Pr. ma ismét megpendíti a bankkérdést. A hivatalos távirda — úgy­mond — azt tudatja pesti források alapján, hogy az osztrák és magyar kormány között e napokban meg­állapodás jött létre a bankügy megoldására vonatko­zólag. Pestről érkezett híreink — így folytatja — hasonlag azt erősítik, hogy e hir meglehetősen ko­moly, pesti pénzügyi körökben azon hozzá­tétellel kering, hogy a kérdés ilyetén hirtelen megoldása összefüggésben van az új kölcsön kérdésével. De e hír ennek daczára, mint biztos forrásból értesülünk, teljesen alaptalan. Az ügy ugyanazon stádiumban van, mint akkor volt, midőn Depretis szabadságra ment. Megvan a szándék a két kormány közt az egyezsé­get megkötni, de az elvi kérdések iránt még távol­ról sincsenek tisztában. — A szerb vasutak­r­a vonatkozó­lag ezt írják Belgrádból. Vasutügyünkkel sok baj ér minket. A kormány tele van jó szándékkal, legalább ezt mutatja, és mégis sehogy sem boldogulhat. Ma az ügy megint ugyan­azon stádiumban van, mely­ben nyolcz év előtt. Az egyedüli vigasz, hogy az új pályázati hirdetés eredményre fog vezetni. A kor­mány a feltételeket az engedményesek érdekében lényegesen megváltoztatta. Londonból komoly pá­lyázók lesznek. S­hir szerint az államvasút is verse­nyezni fog. Holott előbb Vodianer magánkörben ki­jelentette, hogy döbbent feltételek szerint az osz­tr­ államvasút nem pályázhatott. A szerb minister­elnök a pályázatot még a f. évi ülésszakban eldönteni óhajtja. A pályázati határidő nov. 6-ig lett meghosz­­szabbitva. S a skupcsina dec.­l­jére hivatott össze. — A német szeszkereskedésben lé­nyeges változás történt. A bremli kereskedelmi lap erről e következőket irja: [Mig a terménykereske­désben a súly szerinti eladás általánosan érvényig jutott, a szesz­kereskedésben mindez ideig nem sike­rült ezen okszerű elvet meghonosítani, mivel igen hatalmas érdekek ellenezték azt. A lipcsei kereske­delmi kamara sokat tanakodott ugyan e kérdés fe­lett, de mindig az volt az ellenvetés, hogy Lipcse egymaga nem viheti keresztül ezen újítást. E nyár folyamában azonban gyűlést tartottak a szeszgyáro­sok s azon oly megállapodásra jutottak, mely leg­alább megkönnyíti a súly szerint való szeszkereske­dést. A megállapodás értelmében jövőre is a hed­o­litre 100% trailes képezné ugyan az egységet, de az időjárással váltakozó volumen a 12*/9 • R, rendes térfogatra reducáltatnék, úgy hogy legalább elvben a súly szerinti árkiszám­ítás lépne életbe. Az átmenet a közvetlen súly szerinti kereskedésre aztán csak az idő kérdése lesz, és más piac­ok aligha vonakodnak majd az adott példát követni. A lipcsei tőzsde ka­mata a megállapodást már a f. évr­e szokványnyá emelte.­­ A török vasutak építéséről egy te­kintélyes, Törökországban lakó mérnök azt írja,hogy Hirsch és társai igen roszul építenek. Szigorú állami ellenőrzés hiányában nem is lehetett tőlök mást várni. Ők csak arra gondolnak, hogy az építés mel­lett jó üzletet csináljanak, s az építés minősége felett nem csinálnak maguknak scrupulust. A pályák tehát végtelen roszul építvék — de megvallva az igazat, csak olyanok, mint az oláhországi és magyar vas­útak. A kormány okulva a tett tapasztalatokon, maga akarta a vasutakat építeni, de alig volt kész az elő­munkálatokkal, lelépett s a helyébe lépett uj kor­mány uj tervekkel állott elő, s elődjei előmunkála­tait halomra dönté. E kormány nem is foglalhatott el szilárd álláspontot, megbukott, így húzódott az ügy a mostani minisztériumig, melyben egyetlenegy férfiú, sincs, kinek fogalma volna vasúti ügyek intézéséről. E zűrzavarban a sultán most megint föl­kapta azt az eszmét, hogy állami költségen fogja a vasutakat építeni. Mérnöki kart már szerveztek. Eb­ben katonamérnökök és Hirsch emberei közül egy­néhány van alkalmazva. Ők a könnyű pályákat jó drágán építik. S ez igy fog tartani, mig a pénz elfogy. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, oct. 8. Értéktőzsdénk irányzata kevés változást tapasztalt. A vételkedv gyenge a csak kevés papírban történtek kötések. A forgalom főtárgyát tartósan a bankrészvények képezték, me­lyek eleinte szilárdan keltek, későbben azonban az alacsonyabb bécsi jegyzés következtében lejebb mentek. Angol-magyar bank 48.50—47.75, munici­pális bank 21, magy. hitel 125 — 124, magy. földhitel társulat 51.75—51.50, pesti egyleti bank 37.50— 36.50, budapesti takarékpénztár­i kib­ocsátás 164, magy. nyereménysorsjegy 79, szőlődézsma 70, Unió viszonbiztositó 140, pesti közúti vasút 305—308, magy. egy. gőzhajózás 18­50, Athenaeum 226 p. Értékek nem változtak. Gabnaüzlet. A forgalom csekély, mert a kinálat gyenge. Búza árát változatlanul fenntartá. Eladatott tiszavidéki 600 m. 87 fns 8 frton, 500 m. 861­» fns 7.90, 600 m. 8572 fns 7.85, 400 m. 843 « fns 7.30%, 500 m. 847* fns 7.62­2, 400 m. 8372 fns 7.53, 400 m. 837« fns 7.52 72, 1000 m. 82­7* fns, 7.35, 200 m. 827« fns 7.45, 200 m. 82 fns díjmen­tesen a malomhoz szállítva 7.45, 500 m. 81 fns 7.15­­ bánáti 600 m. 82V2 fns 7.40, 400 m. 84’­« fns 7.20, — mind­ez vámmázsánkint 3 hóra. Határidőre búza pdt. hóra 38,000 m. 7.30. Rozs csendes üzletben árát nehezen tart­hatta fel. Árpa 2500 m. 72 m­s sörfőzésre való 4 frt 5 kr készpénzen, 1000 m. malátának való 71 m­s 3.70 készpénzen. R­e­p c­z­e változatlan 300 köböl káposzta repeze 10.50, — 150 fontra kimérve. Zab 1500 m. 1.827a, bácskai oct. hóza 1.86 — 88, nov. 1.93, tavaszra 2 frt 8—2 frt 9 kr. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtök, oct. 9-én. Mignon. Nagy opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Csütörtök, oct. 9-én. A szerelmes pap. Vígjáték 2 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóiján naponta magyar daltársulat R­ó­z­a­i József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalom­mal adatik a »Persa La­k«, az »Ó­r­i­á­s b­é­k­a« és »Jó­nás a eset halba­n«. Ma este a Beldm­ay-kerte-ben Bakonyi István dal­t­ársulata tart előadást. A szüneteket Bankó Feri zenetár­ain t* tölti be. Oct. Viz&l­­­á f. fölött időjárás. Pesten 5‘ 3" száraz r·Pozsonyban 4' 0"» n M.-Szigeten Szathmáron 2' 4" r~ 0' 7"» q­ Tokajban 0' 0"n Szolnokon 0' 2"­ n Szegeden 0' 2" 7 Aradon . 3' 6" felhős N.-Becskereken­ 7" száraz Bezdánban 4' 3"» Verbászon 4' 6"n Barcson_t jtn 8 Eszéken 1* 10"» Mitroviczon . 1* 0"» Sziszeken 4' 6"9 7 Zimonyban 5' 7"9 8 6­ Orsován 4' 1" 1) Ignaß—piiwimmi [Felelős szerkesztő : Jókai Mór. nm/r-TER. 1705 1—* IT. I RÖPIRAT. A mi a baloldalon történik irta Csávolszky Lajos. , Kapható Aigner könyvárusnál. Ára 40 kr. N­agyobb megrendelések szerzőhöz intézendők mu­­zeumuteza 8, hol 100 darab 25 fíjával kapható. 1­5 állampapírokra, sorsjegyekre, arany, ezüst és drágakövekre kapható Lustig és társa bank-és váltóüzleteikben, Pesten, József ■ tér 5.sz. a. Nemkülönben ajánljuk magun­kat mindenféle állampapírok, sorsjegyek el­adására 63 megvételére, részletfizetés mellett, úgy térvények olcsó eladására minden húzásoknál. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei October 8. mmm tgueSmSm■ értékpapír ,Q ^ adva tartva Értékpapír 94 25 94 50 Be­n­kok : Pestl iparbank „ Fiat-budai kéz-150 mű­ve?bank . 100 79 25 79 75 , Pesti egyletbank 85 60 89 — ■ » r. n. kit_ 86 60 87 — „ Bárány, tb. és h. __ 75 — 76 50 „ Debreczeni kér. __r Temenv. k. és h. — 72 50 73­­» r. Erdélyi . .— 72 — 78 —r Szegedi forp. h.— 70 — 70 60 „ Szerb ideig. bn. --69 — «9 25 l­akpénz, : Óbudai . . . 7» 10 73 — r Ferencz és J. — 73 -78 89„ Félegyházi . . „ Gödöllői . .— Jo­­so 192 60 , CD’s­., központi— Jau.-juli 5%— 107 — 103 — — 134 fiO 1S5 50 , Pest Lipótv. 85 pli 86 — „ Pest-budai főv. „ Pest kőbányai . „ Pest külvárosi . 60 515 top 300 100 20­0 „ S/.t.-endrei . . 820 — 330 — 03 — 10 — mn — 540 — 65 — 105 — „ Újpesti . .• . Makaók. Árpád . . . „ Aradi gőzm. — Blam-féle . . „ Concordia . . 60 * Borsod-m­iskolczi 300 15S — 155 — „ Erzsébet . . . 200 „ Luiza .... 200 306 ~ 308 — „ Temesvári gőz. 200 7C — 72 —1 Molnárok-sütők , Hengermalom . 100 —­ _ „ Viktoria . . . 100_ ____ „ I. Budapesti too —_____ „ Budai gyártelep too __ „ Pannónia. . . soo------­_ — ÉpitőUrsulat, Pesti . . too — — — —­­ Peeti cottage soo 63­­76 — 8« forde, I. magyar . . 80 21 — 21 50 Sertéshizlaló......................8 47 60 47 75 Könyvny. „Athenaeum“ .— —- -, Parti .... —— __ * „Franklin* . . 160 124 — 125 — Gőzhajótárs. mag.. egy. 180 37 50 89 -« Nagybecskereki 80 51 — 51 80 Gans és tár. féle vasgyár. 30___ __ Gnchwindt-féle . . . • 80­­ —— — Gyógyintézet T. magyar . 80 — — --- --­Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonn­gyár . . 40 — — --- --­Burgvár I. magyar . . . 50 SS — 65 60 Mátrai bány­arész . . . 50 — —.— — Gyógy­telep...................... 50— — — Pozsonyi papírgyár . . 100— — Rima murányi bányatér*. top — —— —­Gyapjumonó .... 20«— — Salgó-tarjáni . . . v . 100 — — — — Schlick-féle vasöntöde 50 100 41 -42 -Soda- ér, vegyára-gyár 38 -40 — Ságkuti kőbánya ... * 100 — —— — Spodium 4» csontk­art. , 200 no —215 — Szeszgyár I. magyar . . .00 275 -785 — Dräsche kőszén és tégla . fi­­­ss adv» tartva £00 510 — 515 -100 72 — 74 -70 36 — 37 -50 — _ —­ — 40— 800 — — — — 200— — 200— — — 100 — —— 16— — — XOO— — — 100— — 40— — 40— — 100 58 50 57 — 1000*300 ——3­5 — 50 — — — — 100 104 -165 — 100— — — ion 5» --65 -4« 44 — 46 — 00 — —— 500 _ _ „ — 500— ------600 63 — 65 — 500 300 — 315 — 500 ____— 200 83 — 90 — 100 114 -116 -500_ __ — — 200 JP.l -102 — 600 700 — 780 — 600 90 — 9 — 500 505 -579 — 100 SS — 80 — 10C0 370 — 380 — 80___ _ — oO ___ — — 500 395 — 4/ 5 — 200 165 — 168 — 200 2 *6 — 280 — 500 660 -670 -180 _____— 200 19 — 20 ~ 100 — — 5004<!0 — 402 — soo 2SS -230 — 200_ _— 210— — — 200 — —— SöO100 — 105 — 200 to — £2 -200— — soo 75 -80 -íoo no -112 — 200 190 — 192 — 200 --- --­— — 200 IS5 — 130 — 2U« 165 — 170 — Boa 176 — 185 — 200 185 — 188 — értékpapír *1fi .CT.tertTt vshot­ • , * iiUlKTAStJt. 9 se frVo r 3&*^j*K7k4k«Si) . iHíJ-k» all»oköt». In7?'k1 állva kfltv. T’itídtate^GJ. kOU. magy. n . 1**7. ki „ „ „ „ erdélyi Vídése.­vélu. k'tv. . únítv. osp. „ , „ earls Lksm. JaD.Jul.5% , „ , wüst. kara. Apr. ok. f«% a 14*60 hól á 5v/J frt . lH«0 ból á 100 frt „ IStfé b51 * 100 frt köL 1871-ből &é*svén­ 3r«k. ClU.--U.rs. : AUas viszbmn. „ I. magyar . . „ Um . . . . „ Pannonia . . . , . . . . n Hunf.ij . . . , Knt. jár. é* élat. . n*io . . . . Yíni-í.'s.’ják : Pest-barcsi . a Pfiti krteut­ . . a Budai kttzuti a II.ipoat -riVoapR-totai lóvasut M Alföld-aumei . , északkeleti . . a Magyar keleti . a I. Erdélyi . . • Déli . . . . a B ud&ilxe 37pilya Bankok : Által. m. mon. k­. a Angol-toagyv . a An. /n. II. kibo. a Ban. ker. é3 ip. a Által. máj., hite. a Franco-xaagy. . a M. ál. föld. rész. a Ma. jel­. hitelb. „ Kisbirt. hitelint. a Ny a. i. hl. popr. a a hitel. Pozsony . . . a Tak. s hitel-egy. a Tak. és h. igazol. H a ésh.p., bécsi a Pozsonyi hitelb. » * iparb. a Pesti bank o*/o a Pesti népbank . a Buda-öb. Istépb. a Iparbank . . . H NI. kibocsátva. . * Budai keres. ha. n Peatt keres. ha. Termény font­nyi ár vita­­nyáncánkint font­nyl át vára­in ár. sán kint I Man­g! I 4. El8 90—8 95 827-----7 05 83 7 10—7 20 84 7 25—7 30 85 7 85-7 49 86 7 45 -7 60 87 7 55-7 60 88 ------817-----7 05 82 7 10-7 29 83 7 25—7 30 84 7 35—7 40 85 7 45—7 65 80 7 80—7 65 87 7 70-7 73 88-- -818 95—7 — 82 7 05—7 10 &.J 7 lő—7 21 84 7 30—7 358* 40­­­7 508— 7 55—7 60 5 1 1 5 ■4 85 7 70 88 Magyar ált. kőtaénbánya Xezetési résarányalínház rt. wagyonkollos. társ. . Alagút ............................... naraeteky gyufagyár . . Téglagyár sit.-endrwh . . Téglagyár budapesti . . Tégla és mé*i*egetA njlaki Téglagyár kőbányai . . *ÁIO£j~val»fe. Magyar földh. . . . Magz- Jöved­ékbircca fi*/. . jelzálogb. 5*/.% a keres. bar*a 5% Magy. ált. földhitel 6% . „ « * «V* . . . . resti kereskedelmi bank. Szebeni földhit 5»/*% . Elaőbfcsingek. Ésajakkeresi vaspálya 5% Magy. galicziai V£.«p. 5% I. erdélyi vasp. 5%. 100 frt ezüst..................... Pest-budai lánczhíd Borsod-miskolci malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6°/o­ Egyes. m. gőzn­. tár«. 6% Fénzn­acverő. Császári arany .... Osztr.-magy. S finos arany SO frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár -bárexa . . Váltói*. Augsburg 100 a. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. w* Hamburg 100 bank m. «. Tiondon 100 font at. a- • 1-Állano 100 ltr. fiv-n* - Pari» 100 frank után . Hem-foiyatatos rész. Aradi kér. h. hpűaetéssel Hotel réesvécytirseság . Securitas........................... Esőd-rakoai agraityár . N. váradi ker. és iparbank Győri kereskedelmi bank fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti köap. lak. p. 100 too@0 105 MO 100 too too 200 50 100 10t-155 — 80 75 79 — 85 — 80 - 88 25 84 60 168 — 71 -5 43 » Ofi 9 0S 107 — 168 75 •5 - 95 SO 55 30 US 75 Ton 2S6 — 104 — HO 81 i9 60 86 &G 80 SB 86 50 85 • 168* 7* * 5d 9 08 *C8I, 10» 60j in» **;! 9i *o'i »5 «iS 5S f 0 I US a u> Termény Ar?* aUiitáiuk .... B ststéas....................... Bah................ . . i Knkoriesa ...... ••••■■ ' • KQSae i ...... . Rapese kipoestáa . . . . a báaaágl • • ; 1 font­piacai font-Át vbm* nyi •zokon nyi iaaanán­Mr 80 556 -5 «5 77-78 —— »* t 60—5 76 68/70 50 ra. 8 16-8 tC 1 76—i 85 66/68 — • 89 . -- „ __ s 75 ts 6 81—1 50 mssamSmfoXSZi»- |

Next