A Hon, 1873. november (11. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-21 / 267. szám
— Nyilatkozat. A »Magyar Tanügy« II. évfolyama Vil. IX. füzetében van egy a »Hon“ által is felemlített czikk »Az úgynevezett magántanulók“ czimmel. E czikkben több más intézettel együtt a mi főtanodánk s az itt működő tanárok azzal vámoltatnak, mintha ezen magántanulási rendszert nemtelen üzérkedési érdekekből pártolnánk. E vádat határozottan vissza kell utasítanunk. Néhány évvel ezelőtt, a fővárosi állami tanintézetek egyikében — tudomásunk szerint — oly nagy volt az osztályugrás mellett érettségi vizsgára engedélyezettek száma, hogy a felsőbb tanhatóság is megbotránkozott rajta, s vétójával akkor lépett közbe, midőn azok a nem épen csekély magántanítási díjt le is fizették. Ilyenek nálunk nem történhetnek. Nem pedig azért, mert mindjárt a hatvanas évek elején egyházkerületünk tanintézeteire nézve egy oly közigazgatási szervezetet léptetett határozatilag életbe, melynek szabályai értelmében osztályugrást engedélyezni, vagy magántanulót osztályugrással érettségi vizsgára bocsátani a tanári testületnek joga nem volt, ilyenek csak egyházkerületi felsőbb tanhatóságunk, vagy a közoktatásügyi minisztérium előleges engedélye folytán vétethettek fel. Az érettségi vizsgák nálunk — nem úgy mint Budapesten bármikor, hanem, — évenként csak kétszer, Februárban és Júliusban, — és pedig nem maga a tanári testület, hanem egyházkerületünk által e végre kiküldött bizottság előtt és közreműködésével nyilvánosan tartatnak, a bizottság elnöke a jelentkezett magántanulók engedélyét s okmányait mindenkor előlegesen átvizsgálja; a vizsgálat bevégeztével pedig, az érettségi bizonyítvány osztályzatai, minden egyes tantárgyra nézve, a vizsgáló bizottság és az illető tanárok által közösen, — több esetben szavazás útján — állapíttatnak meg. Így állván a dolgok, kérdjük, hogyan lehetne ily ellenőrzés mellett üzérkedést folytatni? Vagy talán azt nevelik nemtelen üzérkedésnek, midőn a tanár valamely nyilvános vagy magántanulótól azért, mert saját tantárgyából a nyilvános órákon kívül még magánórákon is oktatja, szerény díjt követel ? A katholikus intézetekben csak egy kissé tehetős apának fia egyátalában ki nem maradna az úgynevezett privatából, míg protestáns iskoláinkban, vagy legalább nálunk,csak kivételesen találkozik oly szülő, ki fiát magántanítás végett tanárhoz adja. — Kecskemét, nov. 19-én. A reform, főgymnasium tanári kara. Közöltük e nyilatkozatot a személyes részletek kihagyásával, miután a „Magyar Tanügy« után a vádat mi is felemlítettük. Hajlandóknak nyilatkozunk közleni a többi tanintézetek rövid s tárgyilagos feleleteit is. Sajnos, hogy a magánvizsgák részeire országszerte el van terjedve s hogy ily vádak nyíltan kimondására, már azért is szükség volt, hogy az egyes intézeteknek alkalmuk legyen magukat a gyanú ellenében tisztázni. A „Honor pagántársörgönyei Bécs, nov. 19. Az itteni lapok írják Lembergből, hogy a rutbenek választási győzelme alkalmából Drohobiczban, hol Antoniewicz a lengyel jelölt, Jasinski ellenében győzött, zavargások fordultak elő tegnap; a rend helyreállítása végett katonaságot kelle előhivni. Bécs, nov. 19. A képviselőház mai ülésében Roser aziránt interpellálta a belügyminisztert, hogy mikor terjeszti elő a város-kiszélesítési alapra vonatkozó számadásokat. — Az 1874-ki költségvetés 36 tagú bizottmányhoz fog utasittatni. Az adóknak az 1874. év első negyedében leendő folyvászi beszedése helybenhagyatik. — Herbst előadó a felirat felett folyt általános vitákat egy 1. óráig tartott és élénk tetszéssel fogadott beszéddel zárta be. — Az erre következett részletes vitában a felirat változatlanul elfogadtatott. Az elnök közli a házzal, hogy a távollévő képviselők felhivattak a házban való megjelenésre. London, nov. 19. A »Times« azt ajánlja, hogy Angolország és Amerika közösen szállják meg Havannát, Santiagót és Matanzást, egyúttal Cuba mint köztársaság nyilváníttassék függetlennek azon esetre, ha nem adatik elégtétel. Carlsruhe, nov. 19. Hir szerint a bádeni kormány elismerte Reinkenst mint katholikus püspököt, ki e hó 22-kén teendi le az esküt. Troppau, nov. 19. Az itteni vidéki járásban két alkotmánypárti választatott a tartománygyűlésbe képviselővé. Pátis, nov. 18. Az „Agence Havas“ írja: A nancy-i püspök pásztorlevelének közzététele, miről a „Nordd. Alig. Zig“ beszél, három hóval ezelőtt történt. Azon idő óta maga a püspök felismerte ama tartózkodást, melyet hazaszeretete hivatásának gyakorlásában eléje szabott, ahol ő hivatva van, egyúttal a Francziaországban és a bekeblezett területeken lakó híveihez szólni. Ennélfogva bátran feltehető, hogy ezen esetnek semmi következése sem lesz. Pária, nov. 19. A »Journal Officielle közli a rendeletet, melylyel Aude, Finistore, Seine és Orbo departementok választói a nemzetgyűlésbe való választás végett deczember 7-kére hivatnak egybe. Róma, nov. 18. A legközelebbi consistorium deczember közepén fog megtartatni. Nem tartják valószínűnek, hogy a pápa egy második iratot intézett volna a német császárhoz. New-York, nov. 18. A tengerészeti miniszter a törvény által megengedett legnagyobb kiterjedésű újonczozást rendelt el az egész országban. Mint állítják, a »Virginius« hajón elfogott személyek közül még négyen élethossziglani lánczbüntetésre, hárman 8 évi fogságra ítéltettek, és hárman szabadságba helyeztettek. Bécs, nov. 19. (Hivat. zárlat.) Magyar föld teherm. kötvény 75.50. Salg.-Tarján 105.—. Magyar hitel 126.—. Magyar záloglevél 81.—.Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 57.50 Magyar sorsjegy 73 75 Tiszai vasút 201.50. Magyar vasúti kölcsön 94.—. Angol-magyar 42.—. Franco-magyar 19.—. Alföld 143.—. Magy. északkeleti vasút 110.— . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 61.50. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 50.—. Török —.— Municipális 25.—. Bécs, nov. 19. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 219.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar 213.—. Angol-Ausztriai 145.50 Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar 146.—. Váltóbank —.—. Napoleondor 889.—. Állam vaspálya 325.50. Lombodok 158.—. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864 es—.—. Municipalbank —.—. Uniobank 118 — Általános építőbank 70.—. Angol épitőbank 95—. Bóva, nov. 19. — (Zárlat.) Hitel részvények 218.75. Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar ——. Angol-ausztriai 143.75. Magyar hitelrészvény —. Franczia-magyar 37.—. Váltóban 133.— Napoleondor 907.50 Államvasut 327.—. Lomhárdok 163.—. Galicziai 211.—. Tramway 170.—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik101.40 1864-diki 133 60. Magyar jarakmjegy—. 1hitelsorsjegy 168.— .Arany 543.—. Frankfurt 95 50. Párisi hitel —.—. Járatért. 68 55. Batsfe K 8 75. London 113.40 Török sorsjegy 55.—. Mu- .Ripálisbank —.—. Uniobank 124.50. Általános épitőbank 67.—. Angol épitőbank 92.—. Piris, nov. 19. (Zárlat.) 3% járadék 57.62. 41/i */ járadék 81.70. Olasz járadék 59.25. Credit mob. 332.—. Lombard 365.—. Adamvasp. 733.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények—.—. 1871-iki oson 91.—. 1872-iki kölcsön 91.17. Frankfort, nov 19 Mércét.) Váltóérfolyam Becere —.—. Amerikai Lw2-re 98—. 1864-ki —. —. 1864-es —.—. Lowbardok 169.—. Évjáruléki papír 64.—. Osztrák hmkrészv. 990—. Osztrák hitelrészv. 224.25 Oztrák állam*. nopélya részvény 335—. 1860-as 89. VI. Ferencs József vaspálya—. — Giuicziai 218.—. Évjáruléki ezüst 64.Vs- Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, oct. 19. (Zárlat.) Váltóárfolyam 102.7/, 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kői «könyv—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.50. Osztrák hitelrészvény 225.50. Osztrák ál- Ismvaont 337.—. 1864-ki sorsjegy 149.50. 1860-ki 90.75. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 169 —. Galicziai 216.75. Papirjáradék 60.’/*■ Ezüstjáradék 64.7/ie Osztrák bankrészvény 988.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gyimeri —.—. Borin, nov. 19. (Kezdet.) Galicziai. —.—. Lombardok 95.50- Ezüst jővad 64.1/*. 1860-as 90. ’/g, Bécs —.—. Romániai 34.— Államvaspálya 191. —. Papirjövedék 60. ’/a • Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 127.25. Magyar sorsjegy —. Berlin , nov. 19. (Zárlat.) Galicziai Lombard 95.75. Ezüst jöved. 64.7/*• 1860 d iki 90. 5/8 Bécs 87.5/8. Romániai 33.75. Államvaspálya 190.50 Papír jövedék 60.—. Hitelsorsjegyek 105.7/8. 1864 diki 85.— . Hitelrészvények 127.— Magyar sorsjegy. 47 7/8. Pária , nov. 19. Liszt’ 89.25, 88.— , 87.50. Répaolaj: 84.50, 84.50, 86.25. Lenolaj 84.50, 84.50, 84.50. Szesz 73.25, 72.50, 72.50, emukor finomított 156.—. Berlin, nov. 19. Búza 88. V«, 88.—, 85.7«, roi 64.‘/a. 647/*, 63.7/8. Zab 58.—, 55.7/8. Árpa helyben------.— Olaj 19.7», 19. V», 21.*/», 21.»!,., Szesz 21.05, 20.27, 20.09. Boroszló, nov. 19. Búza 273.— , rozs 232.—. zab 137.82. Olaj —.—, tavaszi—.—.szesz 20.7. 20 V2, 20 7.. Uj-York, nov. 18. Liszt 6.55. Sz.-Pétervár, nov. 18. Rozs 7.80. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az első kérdés. (M.) Veszélyezteti-e az egységes osztrák magyar vámterület Magyarország önálló állami fenmaradását ? Ez az első kérdés, melyet az Ausztriával kötött vám és kereskedelmi szövetségről szóló törvény megítélése végett előtérbe helyeztem. Igaz e kérdés tisztán politikai jellegűnek látszik. Azonban én annak nemzetgazdasági fontosságot is tulajdonítok, mert valaki mely ország állami fennállása előfeltétele annak, hogy azon országban egészséges gazdasági állapotok lehessenek. Önálló állami existentia nélkül egy ország csak provinczia vagy gyarmat lehet, s ily földön minden téren csak a rablógazdasági rendszer állhat fenn mindaddig, míg az illető ország önálló állami existenciáját ki nem küzdi. Magyarország állami fenmaradásának kérdése tehát ránk magyarokra nézve nemcsak politikai, hanem nemzetgazdasági fontossággal is bír. Sőt mondhatom, hogy az önálló állami fenmaradás ős-szes közgazdasági életünk létfeltétele. Azok után amiket fentebbi kérdésről több oldalról hallottam, be kell ismernem, hogy a gyakorlati életben s a tudomány terén is még vitás kérdésnek tartják azt, vájjon van-e egyátalában a vámterületnek és vámpolitikának egészben véve oly mélyreható befolyása valamely ország vagy nemzet állami életére, hogy a vámügyet az illető ország állami existenciájának kérdésével azonosítani lehessen. De azt is becsmerele, hogy én nagyon hajlandó vagyok igazat adni azoknak, kik azt vitatják, hogy a mai nemzetközi constelatiók mellett önálló vámterület nélkül nincs vagy legalább hosszabb időre nem lehet önálló állami fenmaradás. A nemzetgazdasági történetíróknak lett volna feladatuk e tárgyban a homályt elosalatni s a tények logikájából kideríteni azt, vájjon van-e a vámterületnek államalakitó hatása. Kautz azonban, ki honfiaink közül legtüzetesebben megírta a nemzetgazdasgi történetet, e nagy kérdést megoldatlanul hagyta. Stein a modern közigazgatási tudomány úttörője, ellenben a bécsi egyetemen tartott felolvasásaiban több ízben hangsúlyozta, hogy a vámterület mikénti alakulása a legnagyobb befolyással van az államok képződésére. Sőt a német vámegyesület történelmével világosan ki is fejtette azon meggyőződését, miszerint a nagy németországi állam eszméje azóta és csak annyiban valósul meg, mióta és amenynyiben a vámterület egysége által az államoknak összeforradása elő van készítve. Úgyszintén Magyarországra és Ausztriára vonatkozólag is kimondta, hogy mindaddig, míg a vámsorompó Magyarország és Ausztria között fenállott, chimera volt álmodozni is arról, hogy e két államból létrejöhessen a Nagy-Ausztria; mióta azonban a két állam közös vámterületet képez, feltartóztathatlan az egységes Ausztria képződési processusa. Igaz e nagy tudományú professor úrról azt tartják sokan, hogy neki sajátságos fixa ideai vannak, s talán azt mondják némelyek, hogy a vámügynek az állami élettel kapcsolatba hozatala is egyike ezen ideáknak. És azt kérdem én: tud-e valaki csak egyetlen példát idézni a nemzetek gazdasági történelméből, mely megcáfolná Steine szavait? Ellenben, ha végig megyünk az összes államok fejlődési processusán,mindenütt kirívó színekkel kitűnik az, hogy a nemzeteket önálló vámpolitikájuk tette nagggyá és hatalmassá. A legújabb eset ugyan a történelemben, hogy Poroszország Németország vámpolitikájában vitt hegemóniájának köszöni mai nagyhatalmi állását, s ezért ezt a történelem logicájából inkább csak sejteni lehet mint biztosan kimutatni. De a múltban több példa van az egyes nemzetek életében, melyek világosan bizonyítják a vámügynek államalkotó hatását. Mi tette Angliát nagggyá és hatalmassá? Talán a politikai alkotmányos élet? Hiszen tudjuk, hogy uralkodói között többen voltak, kik nagyobb önkénynyel és zsarnokiabban uralkodtak, mint Magyarország királyai. S Magyarország önkormányzata is van oly régi, mint Angliáé; mért vagyunk mi tehát oly parányiak az angolhoz képest? Anglia hatalmát s vagyoni fölényét más országok felett nem csak az alkotmányos önkormányzatnak, vagyis nem főrészben ennek, hanem nemzeti vámpolitikájának köszöni. Míg Németország, németalföld s a Hansa városok aczél és más iparczikkekkel az angol piaczokat dominálták, nagy Britania az európai államok között másodrendű hatalom volt. Nagy állami szerepe azon időponttól fogva kezdődik, midőn az angol parliament a Navigations act-ot elfogadta. Ez tette lehetővé az angol tengerészet kifejlődését, ez s a vele kapcsolatban hozott törvények, melyek mindegyike az angol nemzeti vámpolitika kifolyásai, idézték elő utat, hogy Anglia csakhamar emancipálta magát a nemzetközi kereskedelemben a hatalmas kereskedelmi államok befolyásától; hogy ipara benn az országban felvirágzott s hogy annak terményeivel a világ minden részében egymás után piaczot hódított magának. Nem a fegyverek nyers hatalma, hanem az angol ipar és kereskedelem tette ama nevezetes hódításokat, mely a 18-ik század vége felé már-már egész Északamerikát Anglia hatalma alá hajtá. És miáltal törte meg Északamerika az Óceánon túl a brit királyság hatalmát? Washington és Lafayet győzelmei a felszabadulásnak csak külső alakját képezik, a kivívott diadal lényege az volt, hogy Északamerika önálló vám és kereskedelmi politikát kezdhetett, melytől Anglia előbb eltiltá. Korunkban Északamerika iparczikkei nagyban és egészben véve már kiállják a versenyt az egész óvilág iparával, sőt még oly téren is, hol azt legkevésbé lehetett volna még néhány év előtt remélni, mint a posztóiparban, már az angol iparral is diadalmasan versenyez Északamerika, mint erről a bécsi világkiállításon meg lehetett győződni. Tény, hogy Észak- Amerika nagy állami hatalmát annak köszönheti, hogy vám és kereskedelmi politikáját fel tudta szabadítani az angol gyámság alól. Hát Francziaország a Napoleonismus korszakát megelőzőleg mikor és mi által küzdötte ki nagyhatalmi állását? Colbert előtt hatalmasabb volt Spanyolország, mint Francziaország. Colbert a francziákat tette a világ első nemzetévé s az ő összes intézkedéseinek alapját a viszonyokhoz alkalmazott vámpolitika képezi, melyet e nagy államférfi e szavakkal fejezett ki: »Reduire les droits a la sortie sur les denrées et sur les manufactures du royaume; diminuer aux ertrées les droit sur tout se, qui sert aux fabriques, repousser par l‘élevation des droits le produits des manufactures étranguères.“ Az ország gazdasági terményeire s gyártmányaira kivetett kiviteli vámokat le kell szállítani ; le kell szállítani a behozatali vámot mindenre nézve, ami a termelésnek szolgál; ellenben a vámok felemelése által ki kell szorítani a kész külföldi gyártmányokat. Bármit hoznak is fel egyesek a későbbi korban félremagyarázott Colbertismus ellen, elvitázhatatlan tény marad az, hogy Francziaország nagy állami hatalmát a Colbert által felemelt nemzeti iparnak köszönheti s erre legnagyobb befolyással volt az ő vámpolitikája. Igen a nemzetgazdasági élet történelméből ki lehet mutatni azt, hogy az államok fejlődésére a vámterület és vámpolitika még sokkal nagyobb befolyással van, mint a politikai institutiók, s hogy a szabadság a nemzetközi vám és kereskedelmi téren egy nemzetre nézve ép oly fontos, mint az állami belügyekben. Nagyon sajnos tehát, hogy eleink ezt be nem látták s hogy a vámügyet végkép elhanyagolták. Volt ugyan idő a nagy magyar királyok alatt, midőn, mint a békekötések nyomán ki lehet mutatni, Magyarország a hazai ipar és kereskedelem érdekeit a szomszéd államokkal szemben érvényre emelte, és ekkor nagy is volt iparunk s a magyar állam hatalmas. De az idők rég elmúltak , s azóta a magyar nemzetnek nem is volt vámpolitikája. Most itt az idő, hogy valahára modern nemzeti vámpolitikát kezdjünk. Ez fogja megizmosítani a magyar állami életet, s lendületet adand az iparnak — s azzal hatalmassá teendi a magyar nemzetet. A pénzpiac javulása. A londoni Economist e czím alatt a következőket írja : A magas pénzkamatláb hatása soha sem mutatkozott világosabban, mint a múlt héten. E hatás, valamint minden más áremelkedés, hatványozva van a távírda által; minden ország, melynek pénze van, figyelmeztetve lett az iránt, hogy mily értékes most itt a pénz, s minden ország, mely pénzt akart venni innen, tudja azt, hogy mily költségessé van téve most az ilynemű művelet. Ausztráliából hamarabb fogunk most pénzt kapni, s Amerikába valószínűleg nem kellene pénzt küldenünk, s ezen tudatot bizton fel is használhatjuk. A pénzpiac helyzetének változása az utóbbi két vagy három nap alatt csaknem megdöbbentő volt, a végtelen elnyomottságból is egyszerre a bizalom magas fokára hágott. És amennyiben tény az, hogy nem kell tartani attól, hogy oly válság következzék be, mint az 1860-iki és 1857-iki volt, nincs kétség abban, hogy e birodalomnak egészen jó alapja van. Néhány bukás vagy csak egy is pár nap előtt maga után vonhatott volna ily eshetőséget; de most a kedélyek már meg vannak nyugtatva, s ha ily bukások be is következnének, egyáltalában nem volna oly végzetes hatásuk. S nem is valószinü már, hogy bekövetkezzenek, mert az idegen nyomás megszűnt s ezégek, melyek a megrázkódásnak leginkább ki voltak téve, már nem inognak. Jó bizonyítéknnk volt az iránt, hogy bankjaink általában szilárdak s hogy kereskedelmünk egészben véve egészséges. De mégis csalatkoznak azok, kik azt hiszik, hogy hamar olcsó lesz a pénz. A pénz most az egész világon mindenütt drága és csupán azért vonatik ide, mivel itt még drágább mint másutt, s ha megszűnnék drága lenni, megint kifelé menne. America is tartós nehézség marad. Nem kérdéses, hogy nekünk nagyon sok gabnát és pamutot fog küldeni, s hogy ezért a fizetést oly gyorsan fogja követelni, amint csak lehet. Csakis azért nem folyik innen oda a pénz, mivel itt drága : ha megszűnnék az lenni, megint visszafolyna. És ámbár a németek nem vesznek innen pénzt, mivel az drága, de ők is megkezdenék, a vásárlást, mihelyt a viszonyok megváltoznának. Ők nagy pénzverési művelettel foglalkoznak, a legnagyobbat, melyet valaha a világ látottja érdekükben áll, hogy azt minél előbb bevégezzék. Ők nem akarják rendetlenségbe hozni a mi pénzpiaczunkat, mert önmaguknak ártanának ezzel; de mihelyt piaczunk el fogja bírni az aranyelvitelt, meg lehetünk győződve, hogy el is fogják vinni a pénzt. Míg tehát ezen piaczunk felett függő erők megmaradnak, biztosak lehetünk, hogy a pénz nem lesz olcsóbb. Egyébiránt egy kis óvatosságra figyelmeztetnünk kell az idegen pénzmozgalommal szemben. A felüdülés oly hirtelen bekövetkezett, hogy egyáltalában nem volna csoda, ha egy kis reactio következnék be. Már elértük azon határvonalat, melyen a pénzt magunkhoz vonhatjuk (point of attraction«) még oly helyről is, hol arra szükség van, de kereskedelmünk, kivitelünk annyira túlsúlyban van más nemzetek felett, hogy rajtunk ki nem foghatnak. A kilátások tehát most előnyünkre vannak. Közgazdasági vegyes. — A kecskeméti kereskedő csarnok választmánya felhívást intézett a vidék gazdag közönségéhez, melyben tudatja, hogy a termelő közönség kényelmére a társulat helyiségében egy mintaszekrény van fölállítva, mely arra szolgál, hogy azok, akik eladni szándékoznak, az eladásra kész gabnafejokből mutatványt tehessenek le a szekrény egyes osztályaiba, melyeket a társulat szerény díj mellett állít rendelkezésekre; minden egyes osztálynak külön kulcsa van, mely a társulat titkára által őriztetik, ugyanazért a mutatók betételénél a titkárnak bejelentendő a gabna ára, valamint a mennyi-ség, melyet eladni szándékozik. — így akarja elérni a társulat azt, hogy az eladó közönség, a futás által minden pillanatban képviselve legyen a társulat helyiségében; ezen intézkedés által megnyittatik az itt termelő közönségünk előtt a vidékről érkező vevőkkeli érintkezésre, akik ide lővén, mindenesetre társulatunkat keresik fel első helyen, mint olyan helyet, ahol maguknaka piac hangulatáról, a gabnafajok minőségéről , az árkeletről biztos tudomást szerezhetnek. A társulat gondoskodik hites alkuszokról, kik a vevőt a bejelentés alapján a termelő házához vezetik, s az adás-vevésnél hitelesen közben járnak. — A válság és a nationalbank. Egy félév óta tart a válság, már 6 hónap óta fel van függesztve a bankadó, s ez alatt a válság egyre tovább terjed. Hasztalan tanakodnak az állambölcsek, nem tudnak segélyt találni. A Volksw. Pr. tehát a bajok kutforrását keresve, a Nationalbankra utal s azt mondja, hogy ennek ferde politikája, Lucamnak ősszürke elméletei, hajtották járomba Ausztria nemzetgazdászatát, hogy az ő doktrínái Ausztrián talán több sebet ejtettek mint az egész vészterhes válság. Csak fájdalommal tölthet el tehát mindenkit, — így folytatja, —ha most megint azt kell tapasztalni, hogy ezen kis tyrannus van hivatva, a pénzügyi válság gordiusi csomóját megoldani. Hogy az országnak csak állami segély hozhat mentséget, azt Lucam sem tagadhatja, de mindenki lemond ez állami segélyről, ha annak a Lucam-féle bölcseség szitáján kell átcsorogni, mert e segély szükségképen uj gyámoltalanságot vonna maga után. A menekülés Lucam kezéből egy rémséges uj válságot jelent. Magyarországot teljesen segély nélkül hagyná, s a Szent István korona területén a folytonos vonaglás és erjedés lehetetlenné tenné azt, hogy az osztrák pénzpiac megszilárduljon. Nemcsak Cislajbhania nyög a pénzügyi invasio dictaturája alatt, az egész osztrákmagyar monarchia ki van téve a gazdasági válságnak, és ennek mellőzése inkább közös ügy mint akármi más. Ha bankjegyek bocsáttatnak ki, akkor Magyarország elveszti azon jogát, hogy ezen kölcsönben részt vehessen és kegyelemre át van adva Lucám önkényének. Államsegély-e, vagy sem; csak ez lehet a kérdés; a Nationalbanknak egészen ki kell maradni a játékból. Üzlet- és termény tudósítás, Budapest, nov. 19. A tőzsde határozatlan, a forgalom csendes s inkább lankadó irányzatot követ. Magy. nyeremény sorsjegy 74, pesti közúti vasút 317, magy. hitel 125.50, m. földhitel 50 50, municipalis bank 23.50, angol magy. bank 42.50—42, takarék és hitelegylet 54.50 adva. Malmok szilárdultak, budapesti 600, spomárok sütök 168, Erzsébet malom 100 adva. Értékek csendesen keltek: 20 frankos 9.07—9.10, arany 5.45, porosz tallér 1.70 p. Gabnaüzlet. Búzából gyenge volt ma a kínálat, a hangulat nyugodtabb, az árak nem változtak. Eladatott tiszavidéki 1000 m. 85 fns 7.95, 600 m. 84 fns 7.85,400 m. 84 fns 7.80,800 m. 837, fns 7.80, 400 m. 837, fns 7.771,, 400 m. 83 fns 7.75, 400 m. 83 fns 7.70, 1400 m. 81 fns 7.35, marosi 600 m. 81 fns 7.95, bácskai 3800 m. 80 fns 7.60, franco a malomhoz szállítva, — mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre. Szokvány búzára nem történtek kötések. Rozs fentartott áron kelt. Eladatott 500 m. 757, fns 5.50 készpénz. Árpa változatlan 1200 m. 72 fns 3.85, 600 m. 3.777,. Zab szilárd, eladatott 2000 m- 50 fns 2.127*, 1000 m. 2.10. Tavaszra 2.23 p. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtökön, nov. 20-án Ördög Róbert. Opera 5 felv. Kezdete 7 órakor. VÁRSZÍNHÁZ. Csütörtökön, nov. 20-án. Az élet színfalai. Vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Csütörtökön, nov. 20-án. Bausznern (Bunkó) Victor volt német színén magyar nyelven első kísérleti vendég fellépte : Essex. Dráma 5 felv. Kezdete 7 órakor. Bakonyi István magyar daltársulata ma este az Iparudvarban (vácziut) tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula zenéje tölti be. A nagy komlóban naponta magyar daltársulat Rózai József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalommal adatik a »Persa Sah«, az *Óriás béka« és »Jónás a czethalban«. V I x & 110 ■. Oct. 19 Pesten fölött 3- Vi időjárás felhős V Pozsonyban 21 5" száraz 18 M.-Szigeten 1* 1“V Szathmáron 4' 3"9 *V Tokajban 1' 2“ felhős 19 Szolnokon 1' 7" J)n Szegeden 1* 7" száraz 18 Aradon . 3'V felhős n N.Becskereken 1'V n rí Bezdánban 4' 8"» f~ Verbászon 3' 7"n 9) Barcson __i __41 tv 19 Eszéken . 3‘ 5" száraz 18 Mitroviczon 7' 2" felhős g› Sziszeken 11' 1“ száraz r~ Zimonyban 6' 11« felhős n O Orsován 5' 6« Felelős szerkesztő : Jókai UDr. imMER. 1954 1—* Bergheer színháza szellemekkel és lélekjelenetekkel, épitve a nagymezőutczában, nem messze a Terézvárosi templomtól. — Ma nagy előadás. Kezdete 7 órakor. 1943 2—2 Köszönet és megnyitási jelentés. Miután eddigi a bodzafa-utczában levő kávéház helyiségeimet elhagytam és a körúton »Szabó udvar,« József utcza sarkán létező saját házamba költözöm, kötelességemnek ismerem tisztelt vendégeimnek eddig tanúsított bizalmukért legbensőbb hálámat kifejezni. Ezen bizalom megszilárdítása a a tisztelt közönségnek továbbá is uj helyiségemben állandó lebilincselése végett semmi költséget sem kíméltem, hogy kávéházamat a legnagyobb kényelemmel és diseszel berendezzem s folytonos törekvésem leend, hogy jó kávé, jeles italok s kitűnő tekeasztalok, ezek közt az úgynevezett Carambel-tekeasztal által szives látogatásukat s bizalmukat részemre biztosítsam. Egyszersmind tisztelettel jelentem a t. ez. közönségnek, hogy uj helyiségemet november hó 20-án megnyitom és számos látogatásért esdve vagyok mély tisztelettel ___________________Szabó Ferencz, kávés. Vendéglőhelyiség azonnal bérbeadandó. A Dohány-utcza 12. sz. a. újonnan épült házban földszint 400 személyre egy terem mellékszobákkal azonnal bérbeadandó. Jakabffy igazgatása alatt a Belesnay-kertbeli köztetszésben álló magyar daltársulat napontai előadásaival biztos sikerrel biztosítja a bérlőt. Bővebb értesítés a házmesternél nyerhető. 21 1712 Lakás-változtatás Dr. Hasenfeld Manó egyetemi m. tanár, főgyógyász lakik most Múzeum-utca saját házában, rendel délután 3-tól 5-ig. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei november 19. értékpapír adva tartva Értékpapír adva tartva Értékpapír adva tartva ! aKyy. kW—B» . áUanrvar A.’-» e&togiewé! fify * J Meg tárgykőkeön . lyn ki w&fy. államkiitv. 1*71~W tmgy. álUmkötv. ‹ .‘.idtiüc kötv. magy. ,f , J8£7. k* „ tOALVKI „ erdélyi ?á cííí\&tiUe.vilit. kötv. . Otwir. álladís. p*.p. 6*/# „ , oztULkac. jan.j.il.fi% „ „ „ k&UV apr. ok. 6%; 1?«0 bél 4 500 frt „ 1890 bél á 100* firt n 1*04 ből á 100 firtn**tv. LÖL 1871-ből 6% Ráurvanyeh. fck láv. : Alias visafen. . ]. tuagyar . . . Haza .... a Pannónia . . „ F*»19 . . . . , ktruibia . . . „ Kro. jA.\ és élet. . Uato .... •• «pj'ttyák : Pe.-«t-barcst . „ Pesti kősuti . . . Budai közúti L'jpesti ikospalotai lovasat • Aifi»Id.-X’ Imei . g Északkeleti . . . Magyar keleti . . I. Erdélyi . . a Véli .... „ 9u›Ulii«Sípálya ciankek : Által. m. umn. h. « Angol-magyair . g Ad. aa. U. kibo. a bin. kor. da ip. a Által. mag. hite. a Franco-magy. , a M. ál. föld. rész, a Ma. jelz. hitelb. „ Kinbirt. hitelint. a Nyu. i. hl. Sorr. a „ lesz. én hitel. Pozsony . . . a Tak. s hitel-egy. a Tak. és h. igazol. a a ésh.p.,béesi a Pozsonyi hitelb. ■ a iparb. g Pesti bank 6% g Pesti népbank . a Buda-ób. népb. a Iparbank . . . g NI. kibocsátva . • Budai keres. ba. ■ Festi keres. ba. 160 180 8000 80 80 40 50 60 60 100 top 100 100 60 100 100 80000 94 75 76 ~ 88 60 86 50 76 76 60 78 60 78 60 07 75 68 - 72 76 78 25 101 50 108 - 188 - 83 -840 — 310 - 02 - 86 — 317 — 74 -60 - 23 — 48 26 125 86 22 -60 76 00 -66 -36 - 48 -165 770 -96 -76 — 89 — 87 — 76 60 76 60 73 60 78 50 08 - 08 60 73 85 73 85 108 60 109 — 134 - 84 — 850 — 315 — 64 — 90 ~ 140 -319 - 76 -10 — 235 42 60 126 50 10 - 61 — 70 — 66 50 37 — 60 — 200 — 776 — stunkok • Pesti iparbank „ Fidt-budai kéz mű vasban & . „ Pesti egyretelyik a „ „II. Ub. a Bárány, tb. és h. „ Dobruczeni kér. „ Temesv. k. és b. a 1. Erdélyi . . „ Szegödi forg. b. a Szerb ideig. bn. Takpécs , óbudai . . . „ Ferencz és J. v. „ félegyházi . . a Gödöllői . . . a Orsz. központi Jav.-juli 5°/0 a Pesti I. bn. igé. „ Pest Lipótv. a Pest-budai főv. a Pest kőbányai . a Pest külvárosi . a Szt.-endrei . . „ Újpesti . . . Utaznak; Árpád . . . „ Aradi gőzm. „ Blum-féle . . „ Concordia . . „ Borsod-miskolozi a Erzsébet . . . a Luiza . . . a Temesvári gőz. a Molnárok-sütők . Hengermalom . a Viktoria . . . „ 1. Budapesti a Budai gyártelep „ Pannónia . . . ÉpíOtársulat, Pesti . . „ Pesti cottage . /Serfőzde, I. magyar . . Sertéshizlaló...................... Könyvny. g Athenaeum“ . A Pesti .... a „Franklin* . . Gőzhajótárs. magy. agy. a Nagybecskeraki Ganz és tár. fala vasgyár. Gschwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . . Mátrai bányarész . . . Gyógytelep...................... Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó . . . t salgó-tarjáni ..... Schliek-féle vasöntöde Soda- és vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya.... • Spodium és csontlesf. Szeszgyár I. magyar. Dessebe kőszén és 200 100 70 50 40 800 200 200 100 10 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 00 600 500 500 500 600 200 100 500 200 500 300 600 100 1000 80 80 500 200 200 600 180 200 100 500 200 200 210 200 20000 200 200 200 100 200 200 200 200 600 200 410 — 41— 69 — 38 — 70 — 2340 — 178 * 05 - 42 — 28 — 60 — 46 — 290 — 100 — 131 -170 — 740 — 90 — 698 - 24 — 370 — 405 — 160 — 240 — 010 — 10 — 877 — 220-96 — 65 - 107 60 170 — 125 — 103 — 150 185-71 ■ 8300 ■ 179 ;o 44 - 40 66 • 60 300 -102 136 175 - 760 - 95 - 600 - 26 - 380 ■ 410 ■ 106 * 946 - 030 11 350 ■ 225 -100 — 19 — 60 — 108 60 175 -ISO — 185 — 100 — 190 — Magyar ált kőanénbánya Varietét réasványszinház Alt. wagyenköles. társ Alagút................................. Zarnetzky gyufagyár . . Téglagyár szt.-endrei . . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai X41 ogre valók Magyar IVdh. 5% . . . Magy. Jövedék bár c-Sf. 61f/% „ jelzálogb. 5Vj°/0 „ keres. bank 6% Magy ált. földhitel 6% . » » 6*/f • • • • Pesti kereskedelmi bank Szibeni földhit. 5Va% Elsőbbségek. ÉjszakaGleli vaspálya Magy. galiczifci vasp. 5% I. erdélyi gup. 5%. 100 írt ezüst . . l'ast-budai lánczhie 6% . Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 0°/. Pannónia gőzmalom 6l'/o- Epret. ro. gőzl*. társ 0% Pénznél» eh csaászár) arany .... Osztr.-magy. 9 frtva arany 80 frankos arany . . Osztr. é.i magyar ezüst. . Porosa pénztár-bérc?» Váltók Augsburg 100 a. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. p. Hamburg 100 bank m. n Findon 100 font st. o Milano 100 br. ftvn*. Fáris 100 frank után Hem-Males rész, Aradi ker. b. befizetéssel Hotel részvénytirflash Securitas ...... Esőd-rákosi téglagyár N.-várad! ker. és iparbank Győri kereskedelmi banks &cs.-fehérvéri ker. b. befizepeckeméti köap. tak. p. 200 100 80 106 200 200 200 200 200 95 — 130 — 81 — 78 -8** 60 80 50 82 60 81 60 168 — 66 — 5« 5«— , 089 10— 8 08 p 10— 109 -109 M 170-170*0 5 H 75 ft**s5 »6« 95 75 65 »0 65 766 US — US*«8 — —_ • 060 46 76 -186 _ 240 -800— — -— — — _ — 80 ~ --50 — —_ 200 •* * — — 96 -186 81 60 78 60 86 -81 - 82 75 82 -160 -00 -i bánszaj. ffitB) font nyi ár vámmázsánkint fontnyi At vámmázsánkint T s r m ésy fontnyi piacéi szokás font' nyi Ár vi cnánaáral. .. . 81 7 15—7 80 82 7 80—7 40 89 6 55-6 «5 77/78 __ w • • • 81 7 40—7 55 84 7 65—7 65 & • • • 86 7 85—7 75 86 7 75-7 86 Ar.« iáim—» .... 7» 8 70 -4 — 68/70 • • • • • 37 7 85—7 96 88 ____ __ MM* . • • • • Öl 7 »5—7 40 st7 40—7 56 1 étitiVv | • • 71 8 40-8 60 . • • • • 88 7 65—7 66 84 7 65-7 76 láb...........................j ; ;— M. • • • • • »6 7 75—7 80 80 7 90—8 — *07-81» ...................... 878-----8 10 88 . —— — Kikarl«a* ...... 82 8 90—8 96 ...................... 81 7 20—7 *6 82 7 85-1 46 80 83 7 45 -7 66 84 715—7 70• •••«• * » . . . 85 7 70—7 85 80 7 85—7 9* Kites .................................. ; -V- - — 87 7 95 8 06 88 8« 8 »0 . • • • •— B«,—» kápoMtfa . , . 7»— — -. Mm*«i ...»w — —— ----