A Hon, 1874. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-13 / 9. szám

pesti egylete (mellesleg mondva, ennek határozatát több napilap egészen ferdén közlötte (s óhajtjuk, hogy ne Rill személyes ügye, hanem átalában a ta­nítók elmozdítása vagy áthelyezésének kérdése ve­tessék fel, mely kérdés tisztázásának —fájdalom! — nemcsak Rill, hanem sok más s épen oly jelentő­ségű esetekben megingatta a tanítók bizalmát nyo­morult helyzetük állandóságában.Személyes kérdések­­ben felszólalni ártana a tanítók tekintélyének,de igen lehetséges, hogy egyúttal az elvi kérdés megoldását is nehézzé tenné. Ezért az aradvidéki tanító­egylet felszólalásának modorát mi részünkről helytelennek tartjuk s óhajtjuk, hogy a tanitóegyletek se fogad­ják azt el, habár szükségesnek látjuk, hogy ezen s más helyen (Vaiszlán, Iványon, Baján stb.) is elő­fordult esetek alkalmával magát az elvet, s a tanítói állás szilárdságának kimondását sürgessék. A „Hon“ magántársürgönyei. Zágráb, jan. 12. A tartománygyűlés mai ülé­sében Mazuranits bán tetszéssel fogadott beszédben közli, hogy a bán és osztályfőnökök felelősségéről szóló törvényczikk szentesíttetett, mire a képvise­lők felállítva, perczekig tartó »Zsivio !«-kiáltásokban törtek ki király ő felségére. Napirendre térve a ház­közösségről szóló törvényjavaslat első olvasásban el­­fogadtatik s a részletes vita megkezdetik. A bizott­ság előadója dr. Span, Madrid, jan. 12. Az Atalaya-erőd elfoglalta­tott. Dominguez tábornok a carthagenai felkelőknek 24 órai gondolkodási időt engedett a vár átadása végett. Béry, jan. 12. A Jurában tegnap ismét zavar­gások fordultak elő ; egy vadász-zászlóalj küldetett el oda. Gráez, jan. 12. A tartománygyűlés az ország örömét fejezi ki Gizela főherczegnő szerencsés lebe­­tegedése felett. A helytartó megbizatik, hogy ezen lojalitási érzületet juttassa ő felségének tudomására. — Bornfeind interpellációt intéz a kormányhoz a hi­telesítési kényszer megszüntetése és a Gráczban vég­bement jubil­eumi ünnepély miatt, mely előtte illegá­­lisnak­ tűnik fel. A helytartó azt válaszolja, hogy az­­ ünnepély ellenkezőleg igenis hazafias volt. Kraguja­vácz, jan. 12. A skupstina törvény­­javaslatot fogadott el 6 és 7 percentet kamatozó­­ 1000 frankos záloglevelek kibocsátására vonatkozó­lag. A kibocsátás Londonban fog történni. Ezen pénz arra van rendeltetve, hogy az ingatlanokban létező válságot megszüntesse.­­ Lemberg, jan. 12. A járási képviseletek re­formja feletti vitánál a parasztok és a ruthenek napi­rendre térést indítványoztak, s miután indítványuk elvettetett, odahagyák a termet. Berlin, jan. 12. A »Nordd. Zig« koholmány-­­ nak nyilvánítja azon hírt, mintha hg Bismark — a­­ Porta előterjesztései daczára — az új romániai ügy­nököt elfogadta volna. A Portának semmi oka sem volt előterjesztésekre : az illető ügynök sem érkezett­­ még Berlinbe, és a német - török kormányok közt , minden tekintetben a legjobb egyetértés ural­­­­kodik. Róma, jan. 12. A »Fanfulla« jelenti: Bismark az itteni német diplomatiai ügynökhöz egy bizalmas jegyzéket intézett, melyben kinyilatkoztatja, hogy a császár kormánya kényszerítve látja magát, a har­­czot az egyház ellen a legvégsőig folytatni. Puio-Penang, jan. 10. Jó forrásból vett tu­dósítások szerint a hollandiak elfoglalták a mosekee­­kat. Kratow 12 nehéz kaliberű ágyúval és 4 tarac­k­­kal fog bombáztatni. Remélik, hogy a város köze­lebbről feladja magát. A csapatok egészségi állapota javult. Berlin, jan. 12. Az újabban tudomásra jutott országgyűlési választások eredményei : Württem­berg 13 részbeni nemzeti szabadelvűeket és 1/3 rész­ben más pártárnyalatúakat; — Szászország felében nemzeti szabadelvűeket, másik fele részben egyéb pártszínezetűeket; — a kis német államok legna­gyobbrészt nemzeti szabadelvűeket — Bajország és a rajnai Pflaz csupa szabadelvűeket, Alsó-Frankónia néhány klerikálist választottak. Karlsruhe, jan. 12. Badenben az országgyű­lési választások végeredménye következő : 12 nem­zeti szabadelvű és 1 centrumbeli. %• __ Bécs,jan. 12. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74.75. Salg.-Tarján 106.—.Magyar hitel. 133.60.Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 50.50 Magyar sorsjegy 79.50 Tiszai vasút 203.—. Magyar vasúti kölcsön 96.50. Angol-magyar 37.50. Franco-magyar­ 34.—. Alföld 146.—. Magy. északkeleti vasút 114. —. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 65 50. Porosz pénztári utal­vány 169.75. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 58.50. Török —.—. Munic­ipális 27.—. Bécs, jan. 12. (Zárlat.) Hitelrészvények 240.75. Galicziai 229.50. Államvasut 339.—. Jára­dék 69.55.1860-dik 105.-. 1864-diki 138.25. Ezüst 106.75. London 113.75. Unio­bank 126.50. Általános épitőbank 71.25. Angol-ausztriai 150.50. Lombardok 166.50. Tramway 164 —. Hitelsorsjegy 166.— Na­poleondor 906.—. Arany 539.—. Frankfurt 95.90. Porosz pénzutalvány 169.75 Török sorsjegy 50.—. Angol épitő­bank 92.75. P­á­r­i­s, január 12. (Zárlat.) 3 % járadék 58.70. 4^2 % járadék 84.10. Olasz járadék 59.55. Credit mod. 310.—. Lombard 368.—. Államvasp. 750—. Koronajószági záloglevelek —. Ausztriai kötvé­nyek —. 1871-iki kölcsön 93.95. 1873-iki köl­csön 93.97. Frankfurt, jan. 12. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki­s—. 1864-es —. Lombardok 169.25. — . Évjáru­léki papír —.—. Osztr. bankrészv. 1048.—. Osztrák hitelrészv. 248.—. Osztrák államvaspálya-részvény 352.—. 1860-as 94.50. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 236.50. Évjáruléki ezüst 65.75. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, jan. 12. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103.1/i. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.°/» • Osztrák hitelrészvény 247.75. Osztrák ál­­lamvasut 351.50. 1864-ik sorsjegy 646.7­8. 1860-ki 94.75. Ferencz­ Józsefvasut —.—. Lombardok 169 50. Galicziai 239.50 Papirjáradék 61.3/s. Ezüstjá­radék 65.11/16. Osztrák bankrészvény 1041.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, jan. 12. (Kezdet.) Galicziai —.­—. Lombardok 97. —. Ezüst-jöved. 65.1/s. 1860-as 90. —. Bécs —.— Romániai 35.75. Allamvaspálya 201. —. Papirj­övedék 63. —­ Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 141.50. Magyar sors­jegy . _ Berlin , jan. 12. (Zárlat.) Galicziai 102.—. Lombard 97.25. Ezüstjöved. 65.75. 1860-iki 94.—/8 Bécs 88.—. Romániai 36.—. Allamvaspálya 201.— Papirj­övedék 61.25. Hitelsorsjegyek 106.50. 1864- diki 84.50. Hitelrészvények 142.50. Magyar sorsjegy 47.50. Páris, jan. 12. Liszt 85.75, 86.25, 85.50. Répaolaj 84.45, 86.—, 87.75. Lenolaj 83.75, 86.75. —.—. Szesz 67.— , 69.— , ezykor finomított 255.­, Berlin, január 12. Búza 85.—, 85.V*,-----, rozs 62v2.62. —, 62.5/.. Zab —.—, 55.3/s. Árpa hely­ben -----.— Olaj 19.V2, 19 V«, 20.—. Szesz 20.18, 20.23, 21.05. B o r o s z 1 ó, jan. 1­2. Búza 270.—, rozs 215.—. zab 166.—. Olaj 19.V«, tavaszi 19.1/2, szesz 20.Ve 203/4 20 2A. Stettin, jan. 12. Búza 86.-----.—. —.—.—. rozs 61.3A—.— 61.3A— olaj 18­3.— 19­2/s, szesz 209/2. 21—. Amsterdam, jan. 12. Búza —.—. Rozs —.—. 242.50, 239.50, repereolaj 35.—. 36 Va 38’A. Hamburg, jan. 12. Búza 238.—. 265.—. Rozs 195.—. 194.—. Olaj 62. *A. 64.—. —.—. Szesz 54—. 54.— 54.—. —.—. London, jan. 12. Búza 27.940, árpa 9.530, zab 24.580. U­j - Y­o­r­k, jan. 11. Liszt 7.10. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A Kulpa folyó szabályozása. Triest és Fiume forgalma. A fiumei ipar- és kereskedelmi kamara egy igen érdekes emlékiratot intézett az országgyűléshez a Kulpa folyam szabályozása tárgyában. Ez emlék­irat főbb részeit kiemeljük a következőkben: Midőn a magyar országgyűlés, mint a nemzet egyértelmű óhajának hű tolmácsa, a károlyváros­­fiumei vaspálya kiépítését elhatározó, kétségtelen szándéka volt a Dunától az Adriáig egy egyenes és független közvetítési utat teremteni, sőt kifejezett óhaja volt, az ország fővárosa és a magyar tenger­part között egy oly közlekedést létesíteni, mely az út rövidségével a szállítási költségeknél múlhat­lanul szükséges megtakarításokat is egyesítené. De ezen vaspálya megnyitása és átadása a for­galomnak, magában véve még nem felelt meg a ma­gas országgyűlés szándékának,­­ minthogy a tör­vényhozó testület által óhajtott fontos czél sem lett valósággal elérve. Ezen új vonal, a­mely az állam többi vasutai­­val semmi összeköttetésben nincsen, egyedül a déli vaspálya függelékét képezi — ma már teljesen füg­gővé van téve ezen hatalmas vasúti társulattól, és az ez által egy oly ellenség hatalmába adatott, melynek bevallott tendentiája : egyedárusítani az ország ösz­­szes délnyugati vasút forgalmát. A­mint a dolgok jelenleg állanak, a déli vasút­nak teljesen hatalmában áll a Károly­város­ fiumei vas­pálya tevékenységét kénye-kedve szerint megbéníta­ni, a­mint ezt a legközelebbi sajnos tapasztalatok na­­gyon is bizonyítják. Ezen fentarthatlan helyzet, a következő, a tri­eszti és fiumei irányban fennálló tarifta-különbségek összehasonlításából tűnik ki leginkább : Vitelárak a behozatalnál p. é. krajezárokban 5 % ezüst árpótlék a hol megkivántatik. 200 mázsán felül 49 47 88 88 Az itt bemutatott részletezésből előtűnő leverő eredmény főleg azon visszás körülménynek tulajdonít­ható, hogy Sziszek és Fiume között a sziszek-zágráb­­károly­városi vonalrész a déli vasút tulajdonát ké­pezi,­­ minthogy Buda és Fiume között a buda-záká­­nyi és zágráb-károlyvárosi szakaszok szintén a neve­zett társulat birtokában vannak. A szállítási árkü­lönbözetek, valamint a déli vaspálya társulat által az érintett szakaszokon felszámított kettős rakodási költségek okozzák tehát azt, hogy úgy a beviteli, mint a kiviteli áruczikkek nagyobb részére nézve a Ká­­rolyváros­ fiumei út, — habár ez a rövidebb és egye­nesebb — mégis többe kerül a triesztinél. Azon esetben pedig, ha egész kocsirakományok küldéséről van szó, mi­által a szállítási költségek Fiuméra nézve előnyösebbeknek mutatkoznak, — a déli vasúti társulat, mihelyt észreveszi, hogy az ily nemű szállítások Fiume felé gyakrabban fordulnak elő — rögtön azon igyekszik, hogy a trieszti vonal szállítási költségeit annyira leszállítsa, miként min­den ebből eredő árkülönbözet azonnal paralizáltas­­sék, a­mint ezt alkalmunk volt elég szomorúan ta­pasztalni a tölgyfa dongáknál, mely áru Magyaror­szág és Szlavónia egyik fő kiviteli czikkét képezi. A nevezett áruczikk után ugyanis Sziszekről Triesztbe még csak kevéssel ezelőtt 47 krajczár lett fizetve vámmázsánként (1. az 1871. november hó 15-ről kelt szállítási tarifta 15. sorozatát); megnyittatván azon­ban a károlyváros-fiumei vonal, a viteldij­e vonalon ezen áruczikknél vámmázsánként 38 krajezárba lett kiszabva, — melyből 21 krajezár a déli vasútnak 14 mértföld hosszú sziszek-károlyvárosi vonalára, 17 krajezár pedig az államvasutnak 22,8 mértföld hosz­­szu károlyváros-fiumei vonalára esik, —­mi által természetesen határozott előny mutatkozott, ezen áru­­czikket a fiumei kikötőbe vezető útra terelni. Ezen első versengés azonban csakhamar fel­­rezzenté Triesztet és a hatalmas osztrák társulatot, mely utóbbi ennélfogva folyó évi november hó 14-én 25°/o árleszállítást rendelt el a szí­szék-trieszti vona­lon fennállott árszabályzatból, mi által a tölgyfa dongáknál a vitelbér vámmázsánként 47 krajezárról 35 krajezárra lett leszállítva, mig a sziszek-károly­­város-éumei vonalon a 38 krajezárnyi összes vitelbér lett fentartva, mi által a trieszti vonal a fiumei vo­nallal szemben 3 krajc­árnyi előnyt nyújt, habár az út Fiume felé 7,5 mértfölddel rövidebb az előb­binél. Az it idézett példa mindenesetre a leghatható­­sabb bizonyítéka annak, hogy az úton megnyitott vo­nalon a forgalom, a déli vaspálya társulat tetszésétől és szeszélyétől van függővé téve. A károlyváros-fiumei vonalnak itt jelzett füg­gő helyzetét nem lehet és nem szabad továbbra tűrni. A­ki Budapest szempontjából előítélet nélkül vizsgálja a helyzetet és figyelemmel kiséri a vasúti hálózatot, mely a fővárosból szétágazik, lehetlen, hogy a károlyváros-fiumei vonalrész súlyos hű­béri helyzetéből felmentessék, mely úgy pénzügyi, mint műszaki okoknál lógva jelenleg csak messze távolban mutatkozik, mindenesetre közelebb kilátás­ba hozathatnék, és jó végre vezettethetnék egy oly intézkedés által, mely a költségek csekélységével egyszersmind rendkívüli gyakorlati hasznot és kiszá­­míthatóan befolyást biztosítana a magyar tengerpart és különösen Fiume kereskedelmi jövőjére, s a­mely­nek jótékony hatását a szlavóniai vasutak megnyitása sem csökkentené. Az itt szóban forgó intézkedés, a Kulpa folyam szabályozása volna. A folyamhajózás ugyanis Zimony és Sziszek közt majdnem az egész éven át tart, és mai napig ez az egyedüli közlekedési út, melyen át a kivitel a Bánátból a tenger felé eszközöltetik, és a déli vasút sziszek-steinbrücki szakasza csakis ezen hajózatnak köszöni roppant forgalmát és dús jövedelmeit. Ezen hajózatot tehát ki lehetne terjeszteni Károly­városig, mihelyt a Kulpa folyása Sziszektől Károlyvárosig, mint az államvasút végpontjáig némely kisebb sza­bályozási munkák foganatosítása által úgy a gőzösök, mint a Száván közlekedő vontatóhajók számára ha­józhatóvá tétetnék. Ama szerfeletti előny, melyet az említett köz­hasznú munka kivitele nyújtana, világosan kitűnik abból, hogy ezen viziut, — mely ily módon 23 mért­­földnyi távolságra közelítené meg az ádiliai partokat — addig is, míg valamely vasúti vonal létesíttetnék, előnyösen szolgálhatna arra, hogy a Bánátból, vala­mint a Száva-, Bosnya-, Drina- és Unna folyók ke­reskedelmi központjairól hozott gabona és fatermé­nyek jutányosan és elég pontossággal szállíttathat­­nának­ Károlyvárosig. A károlyváros-fiumei vonal szállítmányainak folytonos táplálása volna ez intézkedésnek legközvet­lenebb következménye, mi ellen a déli vasút csak úgy küzdhetne sikerrel, ha a vitelbért saját költsé­gein­k határán alul szállítaná le, mi­által természe­tesen oly törvénytelen eszközhöz nyúlna, mely ellen a magas kormány joggal és nyomatékkal léphet­ne fel. Bizonyos továbbá, hogy azon esetben, ha a Kulpa egyszer szabályozva és így hajózhatóvá lesz téve, a vitelárak a Károlyvárosba indított árukért, ha azok nagyobb mennyiségben szállíttatnak, egyen­lők lesznek azon árakkal, melyek ez idő szerint Szi­szekig fizettetnek; a többi árura nézve pedig az út hosszaságához vagyis a 17 1/3 mértföldnyi nagyobb távolsághoz mérve, vámmázsánkint, 3 krajczárral fog több fizettetni; miből az következik, hogy az összes szállítási költség, legalább 200 vámmázsát véve fel, következőleg állana: Becskerektől Fiuméig vámmázsánként 47 kr. Pan­csóvától» » 47» Zimonytól» » 45» Mitrowitztól» » 35» Broodtól» » 29» Sziszektől» 20» melylyel szemben Sziszektől Triestig a legkedvezőbb vitelár, mint fentebb jeleztetett, vámmázsánként 35 és 47 krajczár közt váltakozik. Ezen árkülönbözet az államvasút számára legalább is állandó 6 millió mázsányi évi forgalmat biztosítana, miután a sziszeki állomáson eddig esz­közölt kiviteli és beviteli forgalom ezen magasságot érte el. A Kulpa teljes szabályozása, a sziszeki folyam szabályozási hivatal tervei szerint, melyek a magas m. kir. közlekedésügyi minisztérium birtokában van­nak, egy millió forintnál többet nem igényelne, mihez bátran hozzátehetjük, hogy egy csekély hajózási vám kivetése által könnyen lehetne fedezni az érin­tett összeg kamatjait, de sőt azzal magát a tőkét is lehetne törleszteni. A tervezett munkálatok, vagyis : a folyam vi­zének összpontosítása, a sziklák eltávolítása, valamint a meder selejtes helyeinek kikotrása által könnyen lehetne egy 4°17 lábnyi mély folyamágyat nyerni 0 alatt, mely minden körülmények közt elégséges volna egy állandó és rendes halózatra. Ha nem akarjuk, hogy a Duna és a Quarnero egyesítése puszta képzelet legyen; ha továbbá azt akar­juk, hogy Fiume csakugyan azon torkolatot képezze, melyre, a Bánát és Szlavónia termékeit tekintve, a természettől mintegy kiszemelve lenni látszik: ha azt akarjuk, hogy az első magyar kikötő és azzal határos tengermellék a nemzet óhaja és érdeke sze­rint újra felviruljon ; s ha végre azt óhajtjuk, hogy a vasút Károlyvárostól a tengerig, a­helyett, hogy egy súlyos terhet képezzen az állam pénzügyeire nézve, inkább hasznos és gyümölcsöző tőkévé legyen, úgy legfőbb és elkerülhetlen szükség, hogy a károly­város-fiumei vonal mihamarább felszabadítassék a déli vasat gyűlölt járma alól, hogy az így Délma­­gyarország, Szlavónia és Horváthország, valamint a Száva melléki török partvidékek kereskedelmi moz­galmát mindinkább magához vonhassa. Hogy pedig ez mielőbb megtörténhessék, ok­vetlenül szükséges, hogy a Kulpa vize szabályoztas­­sék, és a h­ajókat e folyamán Károly­városig kiterjesz­tessék, hogy így akkor is, midőn a vasút a Száva völgyét is átszelni fogja, e hálózatban egy hatalmas tényezőt és óvszert bírjunk a vasút­vonalakon neta­lán történendő túlhajtott áremelések ellenében. — G y a P j u ü z l e t. A lefolyt héten mint­egy 1000 mázsa gyapjú adatott el, ebből 700 má­zsát belföldiek vettek meg. Debreczeni és bácskai egynyiretü 75—85, tiszavidéki kétnyiretü 74, a kül­föld számára körülbelül 100 m. homokos egynyiretü 70 forintjával és bánáti berbécs 70 forintjával kelt el. Gyárilag mosott gyapjúból kevés kelt el, 100 mázsa 125—160 frton adatott el. — Kőbányai sertésvásár. A kí­nálat csekély volt s igy az árak szilárdan fenmarad­­tak, ámbár külföldi piaczokon alacsonyabb a jegy­zés. Némely fajta sertésnek az ára mázsánkint 2— 1 forinttal feljebb is ment, hizónak való pedig 2—3 forinttal is drágult. A debreczeni vásárra nagy elő­készületek léteznek. Az árjegyzés a következő : vi­déki sertés a vasútról 260—340 fontos 33—34’/2, osztályozott a szállásokon átadva 341/3—35‘A, kivi­teli 36—36’A, szerb makkon hízott 30, magyar 31—32. Kukoricza bánáti kész áru 4.60—4.75. Hely­beli sertés állomány: a múlt hétről maradt 37,900; felhajtatott az alföldről 3280, Oláhországból 790, a m. államvasuton érkezett :1120, a vidékről 230, összes felhajtás 5420. Elhajtatott a felföldre 280, Bécsbe 2770, Prágába 140, Bodenbach Dresdába 910, budapesti fogyasztás 2000, kőbányai hentesek 60, transitó 460, összesen 7250. Készletben maradt 36,160, miből 13,480 a részvénytársulati szállásokon maradt.­­ A magyar általános földhitel­részvény társulat 1873. évi dec. havi üzletforgalmi kimutatása. Activum: pénztár: 179,181.64, váltótár­­cza 1.363,193.19, jelzálogos kölcsönök 4.825,476.19, záloglevelek tárczában: 764.700 forint, ingatlanok 1.313,228 forint 41 krajczár, folyó­számlakövete­lések 6.680,756.22, összesen 15.126,537.65; pas­­sivum: részvénytőke 1­ millió, tartalékalap 28,330 írt 60 kr, kibocsátott záloglevelek 4,833.3­0, kisor­solt záloglevelek 45,000, záloglevélszelvények 53,105 frt 25 kv, félévi jelzálogkölcsönkamatok 68,101.80, pénztárjegyek forgalomban 99,700, összesen 15 mil. 126,537.65.­­ A szegedi forgalmi bank, mely 1872-re 100 befizetés után 66 ft osztalékot fize­tett, a Reform távirata szerint jan. 11-iki közgyűlé­sén elhatározta a liquidatiot.­­ Az egy­ magyar gőzhaj­ó társ­a­­s­á­g ügyére vonatkozólag azt hallotta az »Ung. Corr.,« hogy a kormány a liquidatióra vonatkozó határozatot jogérvényesnek ismerte el és a részvé­nyesek óvását visszavetette. Igen élénk tanácskozás folyt — úgymond Csáky lapja — a közlekedési és keresk­edő minisztérium kebelében azon kérvény fe­lett, melyet a törzsrészvényesek a liquidatio megsem­misítése végett az óvással együtt beterjesztettek. De a liquidatio mégis jóváhagyatott. Ezen eredményt főleg a jogi tanácsosnak lehet köszönni, ki a liquida­tio kimondását illető határozatot tökéletesen törvény­­szerűnek jelenté ki. Zichy gr. valószínűleg e véle­mény által hagyta magát vezéreltetni. — Előttünk e hir még alaptalannak látszik, mert nem tételezhet­jük fel Zichyről, hogy a köztudomású tények után ő a liquidatiót törvényesnek ismerhetné el. Hiszen csak legújabban is oly adatok kerültek a közönség elé arról, hogy miként csinálta a franco bank és igazgatóság a mesterséges többséget, hogy előttünk legalább lehetetlennek látszik az, hogy ezen eljárást bárki a törvényekkel és társulati alapszabályokkal összeegyeztethetőnek találja. Triesttől Fiuméból Triesttől Fiuméból A­r­u c­z­i­k­k Sziszekre Bud­á­r­a Kávó, 200 mázsáig 58 Távola 64 á­g 104 129 200 mázsáért s azon fölül 58 51 104 101 Olaj és zsiradék, 200 mázsáig 61 64 109 129 200 mázsán felül 61 51 109 101 Kőolaj, 200 m.-ig 61 64 104 129 200 mázsán felül 35 35 63 70 Pamut, 200 m.-ig 58 65 174 129 200 mázsán felül 58 65 104 129 Gabona, 200 m.-ig 34 44 55 88 200 mázsán felül 34 37 55 73 Gabona 200 m.-ig 47 46 84 88 200 mázsán felül 47 37 678 73 Fa, 200 m.-ig 78 52 141 112 200 mázsán felül 35 38 67 71 Bor, 200 m.-ig 61 65 109 136 200 mázsán felül 61 48 109 118 1 Szesz, 200 m.-ig 58 64 104 132 200 mázsán felül 58 47 104 104 Liszt, 200 m.-ig 47 46 84 88 1 200 mázsán felül 47 38 678 73 1 Szilva, 200 m.-ig 47 61 84 129 1 200 mázsán felül 47 48 84 101 1 Rongy, 200 m.-ig 49 47 88 88 Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, január 12. Terményekben vál­tozatlanul csendes a forgalom. Az értéktőzsdén kedvező maradt a hangulat tőkebefektetési papírok, bank és néhány iparvállalati részvény iránt. De az üzlet nehézkesen folyt. Magy. vasúti kölcsön 96.27, nyeremény sorsjegy 79, magy. jelzálog bank 78.75, pesti keresked. bank záloglevél 83 fton vétetett. Ban­kok közül a municipalis 27.25 —26.75, m. hitel 132.75 —133, angol-magy. 37.25—37.75, földhitel 58.50— 58.75, franco-magyar fentartva 36 p. Helybeli pénz­intézetek közül a takarék és hitelegylet 59.25—59, orsz. központi takarékpénztár 65.50—66. Iparválla­lati papírok : pesti közúti vasút 334.50, I. budapesti gőzmalom 600, gőzhajózás 8.25. Gabnaüzlet. A kínálat gyenge, a búza árak szilárdultak, a forgalom tegnap és ma mintegy 10,000 mázsára ment. Rozsnak nem volt forgalma. Árpából kevés hozatott be, úgyszintén kukoricza is. Zab változatlan. Eladatott tiszavidéki búza 85­3A fns 8 frt készpénz, 831/A fns 7.95, 83 Á fns 7.87A, 831/A fns 7.90, 83 fns 7.80, 82 A fns 7.80, 81 fns 7.50. Ha­táridőre tavaszra 8.15—8.20. Kukoricza 1200 m. 4.70 800 m. 4.70 készpénz. Zab 1000 m. 2.11, 2000 m. 2.15, 1000 m. 2.121A. Tavaszra 2.21­—2.26. Káposzta repeze valamivel kereset­tebb volt. Kivonat a B. P. Közlönyből. Árverések, árlejtések: A pest­­zimonyi államúton átkaparói ház építése iránt aján­latok jan. 29-éig a budapesti m. kir. mérnöki hiva­talhoz. — Utvinyban febr. 22-én Gerger Janku in­gatlana 1064 frt. — Ó-Szivaczov febr. 8-án Janko­­vics István ingatlana 1000 frt. — Sághon febr. 18-án Drágán Juán ingatlana 2381 frt. — Tonkházán márt. 9-én Farkas Lajos cur. birtoka 25454 frt. — O-Szivaczon febr. 8-án Abadzim Szár­a Péter ingat­lanai 7820 frt.— Rékason febr. 18-­iK községi in­gatlanok 23872 frt. — Szakasházán febr. 21-én Wag­ner Mátyás és Erzsébeten ingatlana 1000 forint — Berényben febr. 21-én Szirmann Frailla ingatlanai 1250 frt. — Kis-Becskereken febr. 18-án Waldeck Mihály és neje ingatlana 3410 frt. Schöndorfon febr. 18-án Schmelzer Antal ingatlanai 4400 frt. — Eger­ben febr. 16-án Szabó Balázs és neje szőlőbirtoka 2208 frt és háza 300­0 frt. — A budapesti Erzsébet-­­ téri régi kioszk lebontása iránt ajánl, a városhoz ■ jan. 19-éig­ I­s. Kivételes díjszabás a Ga­­licziából osztr­á­k-m­agyar­országi állomásokra szállítandó gaboná­ért. A cs. kir. szab. osztrák államvaspályatársaság egyetértve a cs. kir. szab. lemberg-czernovíczi-jassyi, a cs. kir. szab. Károly­ Lajos, valamint a Ferdinand császár és morva sziléziai vaspályatársaságokkal, ga­bona, hüvelyes vetemények és őrlemények szállításá­ért közvetlen áru­forgalomban a galicziai ál­lomásoktól a magyar osztrák állomásokra felette mérsékelt árakat állapított meg. Ezen új díjszabás, mely az illető igazgatóságoknál és állomásokon meg­tekinthető, i. é. január 15-én lép életbe, ellenben az 1873. October 2­1-tól érvényben volt kivételes díjsza­bás gabonaszállitását stb. Krakoból és Granicáról a cs. kir. szab. osztrák állam vaspálya t­ársaság állomá­saira érvényen kívül helyeztetik. A közönség köréből. Tisztelt szerkesztő úr! Későn délután jött tudomásomra a »Pesti Napló«, »Pester Lloyd« és »Ungarischer Lloyd« esti lapjaiból a salzburgi sorsjegy ez idei főnyereményé­re vonatkozó közlemény. Mivel az egész eset elferdítve adatott elő s több irányban, különösen a dolog lényegét il­letőleg merő koholmányokat tar­talmaz, annak közlője ellen legott megtevem a törvényes lépéseket. Az idő annyira rövid, hogy be­cses lapjában a valódi tényállás előadását holnapra vagyok kénytelen elhalasztani. Ezen nyilatkozatom felvételét kérve vagyok a tekintetes szerkesztő urnak Budapest, 1874. január 12-én alázatos szolgája Dr. Mandel Pál. NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd, jan. 13. Faunt. Opera 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Bakonyi István igazgatása alatt működő első ma­gyar daltársulat minden este a régi postaházban (hatvaniut­­eza) Parragh Gábor újonnan nyitott, s fényesen berendezett éttermében tart előadást. Jakabffy igazgatása alatt a Beleznay-kertbeli ma­gyar daltársulat az »Iparudvarban« (váczi-út és a­ uteza sar­kán) ma ég mindennap előadást tart. A szüneteket Bunkó zenekara tölti be. V­­ z­ár­­­ás Január fölött időjárás 12 Budapesten 3' 0" felhős» Pozsonyban 9' 11“ 11 M.-Szigeten 2‘ 1“ » Szathmáron 3' 1“ Tokajban 0' 3“ ködös Szolnokon 0' 0“» 12 Szegeden 0' 9" felhős 11 Aradon 3' 5“‡ » N.-Becskereken 0' 9"» Bezdánban 4' 1"» » Verbászon 3' 6“ Barcson 2 __n 12 Eszéken 1' 2“ 11 Mitroviczon 2‘ 7“» » Sziszekeni 4“ havas» Zimonyban 4' 3“ felhős» Ó-Orsováni 3“ Felelős szerkesztő: Jókai Mór. YYILT-TER. 1954 1—* Berg-Leer színháza szellemekkel és lélekjelenetekkel, építve a nagyme­­ző-utczában, nem messze a Terézvárosi templomtól. Ma este 7 órakor előadás. A 3-ik és 4-ik osztály közt arany és ezüst ingyen-tombola. A mai nyere­mények : féltuczat ezüst kés, arany melltű, féltuczat ezüst kés és villa, egy arany női hengeróra, tréfa­nyeremény. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei jan. 12. Értékpapír­­ adva t tartva Értékpap­ír +» tű © © N N adva Értékpapír adva tartva Államadósság*. Magy. vasúti kölcsön . gömöri államvasut­ „ záloglevél 5% . „ sorsjegykölcsön . 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. magy. » » 1807. sz. „ „ temeai „ „ erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-adós. pap. 5% _ „ „ ezüst.kam. jan.jul.576 „ „ „ ezüst. kam. apr.ok. 5% Kisorsol. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt Pestv. köt. 1871-ből 6% Részvények. Bizt.-társ.: Atlas viszkiz. „ I. magyar „ Haza . . . „ Pannónia . . „ Pesti . . . „ Hunnia . . . Krv. jár. és élet „ Unió . . . Vaspályák : Pest-barcsi „ Pesti közúti . „ Budai közúti „ Ujpest-rákospa­lotai lóvasut „ Alföld-fiumei „ Északkeleti . „ Magyar keleti „ I. Erdélyi . „ Déli . . . „ Budai hegy­pálya Bankok : Által. m. mun.­­ „ Angol-magyar n An. m. N­. kibo. „ Ban. ker. és ip. „ Által. mag. hite „ Franco-magy. „ M. ál. föld. rész „ Ma. jelz. hitelb „ Kisbirt. hiteim „ Nyu. i. br. Sopr „ „ lesz. és hite Pozsony . . „ Tak. s h­itel-egy „ Tak. ésb.igazol. „ „ és h.p„ bécsi „ Pozsonyi hitelb. n » *Park „ Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-ób. népb „ Iparbank . . „ TI, kibocsátva. , Budai keres, ba Pesti keres. ba 80 315 260 300 100 10­­60 300 100 200 200 100 200 200 200 200 200 200 80 8 160 180 80 60 80 80 40 50 50 50 100 200 200 100 50 100 100 200 500 96 25 79 — 88 50 86 50 75 25 75 50 73 73 50 70 75 69 75 74­­74 — 105 — 114 — 137 81 75 890 — 305 — 62 — 83 145 — 334 50 80-50 — 26 75 37 75 133 — 36 — 58 50 82 — 59 75 34 50 39 — 194 — 782 — 915— 79 50 89 — 87 — 76 — 76 50 74 — 74 50 71 25 70 25 74 50 74 50 106 — 116 — 138 — 82 — 900 — 375 — 64 _ 85 — 150 _ 835 _ 82 — 60 - 27 -38 -133 50 38 — 50 _ 83 — 35 - 40 -195 - 790­­Bankok : Pesti iparbank a Pest-budai kéz­morvosbank . „ Pesti egyletbank » n „II. kib „ Bárány, tb. és b „ Debreczeni kér „ Temesv. k. és h „ I. Erdélyi n Szegedi forg. b „ Szerb ideig, bn. Takpénz. : Óbudai . . „ Ferencz és J. v „ Félegyházi . „ Gödöllői . . . „ Orsz. központi tan.-juli 5% „ Pesti I. hn. igé. „ Pest Lipótv. „ Pest-budai főv. „ Pestkőbányai , Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . Malmok : Árpád . . „ Aradi gőz.. „ Bliwn-fele . . „ Concordia „ Borsod-miskolczi „ Erzsébet . . „ Luiza .... „ Temesvári gőz. „ Molnárok-sírlők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti „ Budai gyártelek „ Pannónia . . Építő társulat, Pesti . . „ Pesti cottage Serfőzde, I. magyar . • Sertéshizlaló...................... Könyvny. „Athenaeum“ „ Pesti . . . ,­­ „Franklin“ . . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Gschvwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő- testül­et épület© Kártoly- fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . Mátrai bányarész . . . Gyógy­telep...................... Pozsonyi p­apírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjúmosó . . . . , Salgó-tarjáni . . . . , Schlick-féle vasöntöde Soda- és vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya. . . , Spodium és csontliszt . . Szeszgyár I. magyar . , prí­cba­kőszén és tégla 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 130 500 200 200 210 200 800 66 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 420 — 430 — 69— 70 — 36 —1 87 — 66 — 2420 — 173 — 57 - 42 — 84 — 53 — 37 — 260 — 100 — 138 — 195 — 730 — 90 — 600 — 18 — 350 — 18 — 420 — 175 — 250 — 620 — 8 25 370 — 240 — 80 — 80 — 105 — 155 — 116 — 155 — 150 — 190 — 61 25 2480 — 174 — 58 — 44 — 36 — 55 — 40 — 265 — 105 — 140 — 200 — 140 — 92 — 605 — 20 — 855 — 20 — 430 — 180 — 255 — 630 — 875 - 245 — 85 • 85 - 107 - 160 -118 - 160- 160 - 192­­Magyar ált. kőszénbánya Varietés részvényszinház Ált. vagyonkölcs. társ. Alagút............................ Zarzetzky gyufagyár . Téglagyár szt.-endrol . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai . . Záloglevelek. Magyar föl­db. 5% . Magy. jövedékbárcza 6% „ jelzálogb. 5Va% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% • „­­ 6 Pesti kereskedelmi bank. Szebeni földhit. 572% Elsőbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%. 100 frt ezüst...................... Pest-budai lánczhid 6% . Borsod-miskolczi malom . Budapesti malom 0% Pannónia gőzmalom 6°/n- Egyes. m. gőzh. társ. 6% Pénznemek. Császári ar­any .... Osztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . . . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . . Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank in. u. London 100 font st. u. . Milano 100 lir. frank u. Páris 100 frank után . . to-Mvatalosife, Aradi ker. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas........................... Sződ-rákosi téglagyár N.-váradi ker. és iparbank Győri kereskedelmi bank Sz.-fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti közp. lak. p. 95 — 180 84 50 78 75 80 82 — 83 — 800 -------200 ----200 — 100, 82-100 165 — 68 — 5 38 9 02 9 02 106 25 169 50 95 — 95 50 65 50 113 — 44 50 225­­. 1 — 8? ~ 100 ’ 135 " 85 79 25 88 — 82 50 88 25 82 50 65 5 40 »031 9 03­ 106 50 170 95 50 96 5­­ — 113 »5 44 70 230 • 8 ■ font­nyi ár vám­mázsánkint font­inyi ár vám­­mázsánkint Termény font­nyi piaczi szokás font­­nyi ji Ár vám­­názsánkin 81 7 35—7 50 82 7 50—7 60 80 5 50—5 60 77 78 83 7 60—7 75 84 7 75—7 85 85 7 85—7 95 86 7 95—8 05 Árpa málátárnak . • . .. 72 8 95—4 25 08 70 87 ------—-88 _ __ __ 68 68 81 7 45—7 60 82 7 60—7 75 . iM4in....................... 72 3 70—3 80 83 7 75—7 85 84 7 85—7 95 Zab............................................. __— 85 7 95—8 10 86 8 20—8 20 2 10—2 15 87 ------— 88 Bakorle............................. 82 ___ 81 7 40—7 55 82 7 55­­7 65 80 __ 83 7 65—7 75 84 7 75 7 90 85 6 90—8 05 86 8 05—8 15 KOI.. ...................................— ____ __ 87 —.— — 88 ------— 30 4 65 4 76— — Képes© káposstás . . . . 7* ------— 4 55 4 00 --s biiuigi .... 82 —— «55»— — Termény Buna bánsági 1 uj. tiszai „ fehérmegyei bácskai .

Next