A Hon, 1874. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-22 / 17. szám
17. szám. XII. évfolyam. ICia¡JU»Kivtltalt Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. ElSsneplési dij : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és sti kiadás együtt: 3 hónapra...........................................6 frt — Er. 6 hónapra...........................................13 » — » Az esti kiadás postai kulünküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számítatik. pl .a I / Reggeli kiadás. Budapest, 1874 Csütörtök, jan. 22. Szerkesztési iroda Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető’ minden küzlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. 1 ■ ■ Előfizetési felhivás: „A HON“ XIL dil évi folyamára. . . . . Félévre.................................12 frt ÓRIÁSI árak : Negyedévre.............................0 frt Egy hóra................................2 frt Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítve tíz frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krha kerül. Az előfizetések a »Hon kiadóhivatala« czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A „HON" kiadóhivatala. Budapest, jan. 21, Budapest, jan. 21. A 21-es bizottság eszméjét a reactio hozta létre; a pazar gazdálkodás, politikai és államgazdasági szédelgés s a mindent központosítani törekvő erőszakos eljárások ellen fölkelt nemzeti reactio. Arra el lehettünk készülve, hogy ez a nemzeti reactio a 21-es bizottságban hatalmas kifejezést nyer azok részéről, kik annak igéit az autonóm jogok letiprása alkalmával mindannyiszor hangoztatták, de az mindenkit meglephetett, midőn e ractio hangját azok ajkairól hallotta, melyek eddig az autonóm intézkedésekre kigyót, békát kiáltottak ; nemcsak, hanem eszközei voltak azok elnyomásának, megsemmisítésének. Ez vagy azt jelenti, hogy a veszély oly nagy, az állam hajóját akkora vihar fenyegeti, hogy a legkonokabb hajósok és kormányosok is eljöttnek érzik a bűnbánat utolsó óráját; vagy azt, hogy az illetők a megszokott halogatási rendszer szerint időt akarván nyerni, csak tetszőleg csatlakoznak az autonomisták mellé; s bár a rendszerváltozástól kellő eredményt nem várnak, — segélyzik azt; — nehogy a bizottság gyökeresebb kisegítő eszközökhöz forduljon, mi számításaikat húzná keresztül, — mely újból csak a régi: a jó termésbe, az adórestantiák fölhajtásába, adóemelésekbe, vagy épen újabb kölcsön üzletekbe vetett bizodalom.________ — A jogügyi bizottság ma d. e. 10 órakor ülést tartott; tárgyalta a közjegyzőségről szóló törvényjavaslatnak az »okirat felvétele« czimü VI .. — a »végrendelkezések felvétele« czimü VII., és a közjegyzői okiratok végrehajthatóságáról szóló VIII. fejezetét. Lényeges módosítások a következő irányban létettek: a 78. § ban, ha valamely fél egyikét sem érti azon nyelveknek, melyeken a közjegyző okiratokat felvenni jogosítva van, elhatároztatott, hogy az okirat magyar nyelven vétessék fel. A 79. §-nál kimondatott, hogy minden közjegyzői okirat bevezetése és záradéka magyar nyelven szerkesztessék. A 84. §-nál határozatba ment, hogy nyílt végrendelet csak olyan féltől fogadható el a közjegyző által, aki az okirat nyelvén írni s olvasni tud; ugyanazon § d) pontjánál, ha a közjegyzői levéltárba helyezett zárt végrendelet borítéka nincs kellőleg lezárva, vagy ha a záradék magára az okiratra nem írható, a közjegyző ez utóbbit borítékba teszi, a borítékot hivatalos pecsétjével lezárja, s a záradékot a borítékra írja, s ezt a tanult vagy második közjegyző által aláiratja. A közjegyzői okiratok végrehajthatósága elfogadtatott s az erről szóló* fejezet 93. §. megtoldatott azzal, hogy a végrehajtást szenvedő fél kifogása a foglalást nem gátolja, valamint a 99-ik § nál kimon-Ezek természetesen csak conjecturák, habár az üléseknek sorközei, a folyosók, melléktermek máris újra hallanak ilyen nyilatkozatokat. Mindemellett a 21-es bizottságnak megvan eredménye már eddig is. Meg, bár az nem annyira egyenesen a hiány rögtöni fedezésére, az egyensúly helyreállítására s a pénzszerzési módozatokra vonatkozik, mint egy jobb, szabadabb és olcsóbb közigazgatási és kormányzati rendszer megállapítására, az ország történelme fejlődésének alapján. A szónokok összesége erre fektette beszédének súlyát, Zsedényitől kezdve, le Kerkapolyig, ki maga is határozottan kimondja, hogy a hiba abban van, miszerint ma a kormány nemcsak kormányoz, hanem igazgat is. Nem képzeli ő sem, hogy a központi kormány nagy személyzetét addig le lehessen szállítani, mig a kormányzat és közigazgatás el nem különíttetik s harmóniába nem hozatik. A közigazgatás tényeit ő is, mint csaknem minden szónok előtte, első sorban a községre, majd a megyére kívánja bízni, de a mi legsajátszerübb s mit Simonyi méltán utasított vissza, egy közbelső fórumot keres a járásokban (!) melyet valóban nem lehet megérteni, mert ennek eddig élő autonóm közege soha sem volt. Egyébiránt a kormány hatáskörét akként szabja meg, hogy ez csak a mutatkozó közigazgatási hiányok pótlására s a törvénysértés orvoslására szorítkozzék. A decentralisatiót egyébiránt csaknem minden szónok úgy értelmezi, hogy a domestika és adóbehajtás, minden belügy, még a népoktatást is ideértve, az országos utak fentartása a vámjoggal a megyének adassák át. A tisztviselői qualificatiót is sokan hangsúlyozták, de addig , hogy a megye főbb hivatalnokait is a kormány nevezze ki, csak az egyetlen Sennyey ment, bár többen hangsúlyozták, hogy az autonómiát annak belterjében és nem a választási jogban keresik, — míg mások, Tisza, Péchy Tamás, Simonyi ezt is — igen helyesen — az autonómia lényeges föltételéül tekintik. A főispánt, mint dignitáriust egyetlen szónok sem akarja fentartani; legtöbben mint projectet akarják alkalmaztatni, oly formán, hogy a megyében államérdekű funciókkal megbízott tisztviselőségnek legyen főnöke, jól körülírt hatáskörrel s teljes harmóniában a megyével. A törvénykezést illetőleg a nagy többség a bagatelle-pöröket határozottan vissza kívánja adni a közigazgatási bíráknak; pár szónok újból felhozza a békebirákat, de részletes szervezeti javaslat nélkül, — ezt teszi a sok sebet kapott egykori igazságügy miniszter Horváth Boldizsár is, — ki sokkal bölcsebben tesz vala? ha e szélmalom harcz hell az,o ti, hogy azon esetpon, mint"Rifogas "xaigyumaia alkalmasnak találtatik, a végrehajtás további folytatása felfüggesztetik. Egyebekben az érintett fejezetekre vonatkozó §§ némi csekélyebb módosításokkal, nagyrészben az eredeti szöveg szerint elfogadtattak. Iyett, a szóbeliség és nyilvánosság szervezését illetőleg adta volna elő nézeteit. Az apróbb megtakarítások kérdésében Ghyczy volt a mester. Sennyey a honvédség leszállítását a közös hadseregével fedezte, mint a 48-ki törvények megtámadását a 67-ki XII-ik törvénynek hibáztatásával. Irányi nem volt szerencsés a közös ügyek »eltörlésének« indítványával, bár a közös ügyek költségei leszállítását a törvényes után csaknem minden szónok követelte. Rögtöni pénzbevételre még eddig csak Tiszának Móricz által is támogatott azon indítványa nyitott kilátást, hogy a kormány a dohánymonopóliummal hagyjon föl, mi azonnal 30 — 40 milliónyi megtakarítást eredményezne. Erre Kerkapoly mélyen hallgatott , a kormány szintén. Az államjavak eladását a jelenben senki sem tartja eszközölhetőnek. Ennyi rövidre fogva a 21-es bizottság tanácskozásai eredménye. P. Szathmáry Károly. — Az egyesült vasúti és pénzügyi albizottság ma i. e. 10 órakor tartott ülésében folytatta a keleti vasút kérdésére vonatkozó tanácskozásait. A kormány képviselője beadván feleleteit, ez okmány a jegyzőkönyv kiegészítéséül, ahhoz mellékeltetni határoztatok; egyszersmind felszólítás intéztetek a kormány képviselőjéhez, hogy feleleteit jövőben is írásban adja be. A kormány képviselőjének azon feleletére egyébiránt, hogy az elsőbbségi főltörvény nincs letéve a kormánynál, azon további kérdést intézi, hol van tehát — mert annak léteznie kell — e főkötvény, valamint a másodprioritások főkötvénye is letéve ? Kérdi továbbá az albizottság, hogy miután az okmányokból az tűnik ki, hogy az alapszabályok némely pontja módosíttatott, hol lehet ezen módosításokat feltalálni, végül, miután e vasútra vonatkozólag kétségkívül a pénzügyminisztériumnál is vannak okmányok, ezek előterjesztése is kívántatik, minthogy eddigelé csak a közlekedési minisztérium terjesztett elő okmányokat. Ezután felolvastatott a vasútépítési igazgatóság jelentése a párisi szerződésre vonatkozólag, melyből kitűnik, hogy a párisi szerződést véleményadás végett a ministerium ezen építési igazgatóságnak 1869. május 25-én adta ki, a felelet csak azon év november 23-án jött meg, erre a közlekedési minisztérium megjegyzései, melyekben az igazgatóság rászólását helyesli, 1870. január 13-án adatott ki, s közöltetvén a pénzügyminisztériummal az, hogy sem az épitési igazgatóság sem a közlekedési minisztérium nem helyesli a párisi szerződést, erre a pénzügyministerium csak egy év múlva, azaz 1871 február 12-én válaszolt. Az albizottság e késedelmezéseket konstatálja, de kérdést nem intéz, mert a dolog az okmányokból eléggé kiviláglik. Azonban miután a minisztérium előterjesztésének 6ik lapján található előterjesztése olyképen van szerkesztve, hogy azon okmány értelmében a kormány a beavatkozást nem akarta érvényesíteni, és ez ügyet egészen magánügynek tekinti, holott ezzel ellenkezőleg a közlekedési minisztérium 1870. január 13-án tett nyilatkozatában a maga részéről a párisi szerződést határozottan rászalja, csak sajnálatát fejezheti ki az albizottság azon, hogy e felfogást az egész minisztérium nem tette magáévá! Ezzel az albizottság ülése befejeztetvén, a jövő ülés holnap délután 5 órakor lesz. A baloldali kör tegnap esti (jan. 21.) értekezletén elnök bejelenti, hogy Bereg megye küldöttei meg fognak jelenni a kikerekitési javaslat tárgyában. Beliczey Rezső a kör pártfogását kéri ki Békésmegye egy kérvénye iránt, mely a nagyobb birtokosoknak a községekből kiválásuk ellen. A kör fölolvastatván Békésmegyének panaszos kérvényét, azt jogosultnak tartja és mint országos érdekét pártolni fogja. Ezután a földadó szabályozásra vonatkozó törvényjavaslat vétetett tárgyalás alá. A kör e törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadja. A katasteri bizottság kisebbségének különvéleményét a kör elfogadván, annak behozásával 1 javn^fk Kiyryp TY1 P figului reményét a 44-ik $-hoz a kör mint nem lényegest pártolásra méltónak nem tartja. Ugyancsak az első osztálynak az 52—60. §§-ra benyújtott módosítványát az értekezlet nem fogadja el. A VI. osztálynak a törvényjavaslat 28—33§§-aira tett ellenjavaslatát a kör, mint semmi javítmányt magában,nem foglalót a kör figyelmen kívül hagyja. E törvényjavaslat tárgyalása közben megjelent Beregh megye monstre küldöttsége, a megye legelőkelőbb földbirtokosaiból a főispán által vezetve. A küldöttséget a kör elnöke azon vigasztalással bocsátotta el, hogy amint ő a köz hangulatát ismeri, az a megyék kikerekítésére vonatkozó javaslatot még tárgyalási alapul sem fogja elfogadni. a huszonegyes bizottság mai üléséről. Budapest, jan. 22. (2.) Ma a Lónyay napja volt. Az egykori miniszterelnök s a volt pénzügyminiszter ma politikából és financziából egyaránt leczkét adott azoknak, a kik a műbe, melyet ő kezdett, belekontárkodtak s ezáltal elrontották. S minő leczke volt ez! Kerkapoly elképedve hallgatta, Szlávy szivszorongva nézte. S Lónyay irigység tárgya volt mindkettőjüknél. ’ Hogy is ne. Könnyű volt légvárakat rajzolni, rózsaszín remények ködébe burkolózni — egy pár éve. Amikor Erlangerék »nagy hatalom« voltak, s a vaktában gazdálkodás titkos bűneit nem álcrázta le a politikai, s társadalmi krach. Akkor minden ember tudott »igy.« Kerkapoly is, Szlávy is. De most? Mikor a pénzügyi megsemmisülés réme kisérti a finanszminiszterek álmait, s a bankrott nemcsak a részvénytársaságokat fenyegeti már; most, mikor az államkassza minden nagyobb kiadásnál a szolgálat felmondásával fenyeget, s mikor az igazhitű, jó magyar Weninger tizennégy perczentes kölcsön szolgáltatásával szerez »érdemeket« hazája körül: most állni fel a régi szószék párkányzatára, most keresni elő a régi szótár áradozásait szaporodó milliókról, fokozható jövedelmekről, a becsületes nemzetgazdasági fejlődés áldásairól, az ország pénzügyeinek felvirágzásáról: ehez több kell, mint egyszerű vakmerőség — azzal bírnak a mi minisztereink mindenhoz, (remélem nem veszi senki gúnynak) magasabb államférfi, hivatottság kell. Az semmit sem tesz, hogy Ghyczy Kálmán ellenkező véleményen van. Mit ért ahoz ő! Mit igazolta az ő pénzügyi számításait az idő. Kicsinyes gáncsoskodás az övé, egy államférfi a mentő eszméinek lehuzogatása. Hiszen, amit Lónyay beszélt, az eddig mind valósult. Hiszen, nem mutatkozott egyetlen számítása sem elhibázottnak. Hiszen, az országnak, melynek Lónyay volt irányadó szelleme, Lónyay bukása után — egy egész év kellett, hogy ide jusson a hol van. . . . Bizonyára, előbb is ide juthatott volna. Bizonyára, csak jó akarat kellett volna s a pártszempontoknak nem a haza szempontjai fölé helyezése, s már taval, mikor egész Európa nem nyög még a pénzügyi romlás veszedelme alatt, s mikor a segítség eszközei gyorsabban s olcsóbban kinálkoztak volna — jöhet vala ez ország tudatára állapotának s a radicális segély iránt szükségérzetének. S ebben igen nagy bűne van azoknak a sáfároknak, akik Lónyay nyomába léptek. De egyébben mindenütt együtt éri Lónyayt is velük a gáncs. Sőt befolyása nagyobb voltánál fogva a felelősség nagyobb terhe sújtja őt. Miért tartottuk mindezt — ami annyiszor el volt mondva — elmondandónak ismét? Azért, mert az országnak, midőn Lónyay vérmes reményeit, nagy szavait, kilátásba helyezett millióit s kedvező prognosztikonját olvassa, emlékezetébe kell idéznie, hogy ugyanez embernek már egy ily kedvező prognosztikonja oda juttatta az országot, a hol van. Sok tekintetben mondott Lónyay helyes dolgokat.Készséggel ismerjük el, hogy fináncztervei közül a garanczia-alap a kataszterterv, sőt még az adóhátralék-kölcsön is lehet érvelés tárgya. De nem úgy azon számok, melyekkel előállt,hogy kábítson és — talán nem épen a huszonegyes bizottságban — hasson. Az ilyen számoknak mindig igen kétes értékük van, még akkor is, ha tiszta logikai okoskodás alapján épülnek. Lónyayéi ellenmondásosak is. Csak egy példát idézünk. Lónyay a pénzügyőri ellenőrző közegeknél megtakarítást vesz fel, mely — ha jól emlékszünk, s ha jegyzeteink nem csalnak — az egész eddig kiadott összeg 50°/o-ig rúg; másrészről,azonban a csempészetek stb. kevesbítéséből millióra menő jövedelem-többletet remél. Annak voltunk már tanúi, hogy a finánczok maguk árultak csempészett dohányt s arra van is egy pár jó adoma, hogy azonban erre nemzetgazdasági kalkulust építsünk — arra nem mernénk vállalkozni. S igy van még több tétel is. Lónyay beszéde, melyre vissza főúrunk ivayd megt tenni, egy kis villau piuvul.au. any cay, mint már föntebb érintettük, erélyesen kelt ki ellene s a sorok közt a népszerűség hajhászás vádját vetette szemére. Lónyay egészen a szubjektív meggyőződés árnyába menekült előle, s onnét replikázott a szintén válaszoló Kerkapolynak. E volt pénzügyminiszter szavai megérdemlik az elolvasást. Amit arról mond, hogy az utóbbi évek tévedései s szerencsétlenségei alapjaikban már az alkotmányos neta úgynevezett Andrássy-Lónyaykorszakában lerakattak, azt sokáig tagadta a jobboldal. Beismerése az ellenzék akkori sejtelmeinek s magatartásának ad szomorú elégtételt. Különben a tárgyalások első stádiuma véget ért. Elfogadtatott Gorove indítványa, s kiküldetett egy kilencz tagú albizottság, mely a kormány adatai alapján javaslatot tesz az egyensúly helyreállítására. Az albizottságban a jobboldal 7, a balközép egy tagjával van képviselve. A kilenczedik tag Ghyczy Kálmán. Zsedényi, a takarékos, kimaradt. Ki Horvát Bódi is, a czentralista. Mindennek jelentőséget tulajdonítottak. Annyi bizonyos, hogy ha az adott utasítás azon pontja, hogy a javaslatok a bizottságban kifejezett eszmékhez mértek legyenek, teljesíttek, az 1875-ki budgetnek az ország több törvényét — különösen az 1870-iki megyerendezési, s az 1869-ki bírósági törvényt — gyökeresen módosítva kell találnia. Most a bizottság egy időre felfüggeszté működését, s az albizottság fog dolgozni. Megemlítjük végül azt a hirt, mely a házban el volt terjedve, melynek hitelességéről azonban nem állunk jót, hogy t. i. mire az albizottság befejezi működését, a Szlávykormány el van határozva letenni tárczáját. Ki jön utána, arról nem beszélt senki. A tanügyi bizottság tegnapi ülésén, a jegyzőkönyv hitelesítése után, visszatért azon kihagyott pontozatokra, melyek a korábbi fejezetekben még végleges elintézés nélkül maradtak, így pl. első fejezet 2-ik §-a után a következő 3-ik hozatott javaslatba Hoffmann Pál, Várady és Molnár Aladár által: 3. §. Mindazon középtanodai intézetek, amelyek a vall. és közoktatásügyi miniszter kezelése és felügyelete alatt levő alapokból tartatnak fenn ; avagy királyi adomány fejében szerzett rendek által láttatnak el, avagy átalában a melyek jelenleg az ország közoktatásügyi kormányának közvetlen vezetése, igazgatása alatt állanak; a törvényhozás ez ügyben intézkedéséig továbbra is a közokt. miniszter rendelkezése alatt maradnak egyéb állami intézetek A kormány előterjesztéseiből. Azon előterjesztésekből, melyeket a jövő három év budgetjére vonatkozólag nyújtott be a 21-es bizottsághoz, már közöltünk egyet mást. Alantabb ismét közlünk két részletet. Az első a belügyminisztérium költségelőirányzatának, a második a szesz- és cukoradó fölvett jövedelmi többletének indokolása. A belügyminiszeri költségvetés indokolása két részre oszlik. Az első rész azon költségvetést tartja szem előtt, mely a jelen szervezet alapján állíttatott össze; a második ellenben azon költségvetésre vonatkozik, mely bizonyos törvényhozási intézkedések esetére eszközlendő változások alapján lön praeliminálva. Az indokolás természetesen a belügyi budget csak azon tételeire terjed ki, melyek az 1874-re tényleg megszavazott összegektől eltérnek. Az indokolás első részének főbb mozzanatai következők: Rendes szükséglet. 1. Központi igazgatás 1874-re megszavaztatott 357,149 ft; 1875-re előirányoztatik 355,189 frt, vagyis 1960 írttal kevesebb, mi onnan ered, hogy az ügyek kereskedése folytán az erdélyi földtehermentesitési alapigazgatóságnál kevesebb munkaerő lesz szükséges. 2. Általános közigazgatási költségek. — 1874-re engedélyeztetett 2.087,346 forint, 1875-re kéretik 2.146,846 forint, vagyis 59,500 forinttal több. — E többlet onnan ered, hogy a fővárosi rendőrség szükséglete, mint most kitűnik, nem 400,000, hanem 460,000 frtra megy. Rendkívüli szükséglet. A külföldi levéltárak berendezésének tanulmányozására megszavazott 3000 frt 1875-ben elmarad. Szintén elmarad azon egy millió, mely 1874-re a törvényhatóságok részére ínséges kölcsönül megszavaztatott. Rendes fedezet. A rendes fedezet a jövő évben az erdélyi földtehermentesitési alapigazgatóságnál 1.960, a betegápolási költségek cziménél 23,420 írttal kevesebb. Ellenben 20,000 írttal több a »Budapesti Közlöny« jövedelmei cziménél, minthogy e lap szerződése az 1815. jan. 1-én lejár s az uj szerződés kedvezőbb feltételek mellett fog megköttetni. A tervezet továbbá a fővárosi rendőrség cziménél 30 ezer forinttal van többre fölvéve, mint 1874-ben. Az indokolás második része, mint említik, azon budgetet tartja szem előtt, mely az ajánlott újabb törvényhozási intézkedések elfogadása alapján állíttatott össze. Főbb számai ezek: 1. Központi közigazgatás szükséglete. Ez a már említett 1.960 frt megtakarítás kivételével ugyanannyi, mint mennyi 1874- re megszavaztatott. Ezen szükséglet rendszerváltozás esetén is megmarad, mert noha a minisztériumnak a megyék kikerekítése után nem 153, hanem csak 76 törvényhatósággal lesz dolga, a munkaerőnél megtakarítható összegek a személyzet aránytalanul csekély fizetésének javítására fognak fordíttatni. 2. Megyék, kerületek stb. közigazgatási, árva és gyámhatósági kiadásai czimén 1874-re 4.976,336 frt jön megszavazva, 1875-re 3 millió van előirányozva, vagyis 1.976,336 írttal kevesebb. Ezen megtakarítás a következő tételekből ered: 686 ezer frt a megszüntetett törvényhatóságok központi igazgatásának megszűnése folytán, továbbá a közigazgatási járások czimén 296 ezer forint, vagyis összesen 982 ezer frt. • Ebből azonban 282 ezer forint a nagyobbított megyék központi költségeinek szaporodása fejében levonandó s igy marad 700 ezer forintnyi megtakarítás után Ezenkívül a megyei rendőrség megszüntetése 1.264,274 forint kiadás esik el s igy a megyék szükségleteinek czimén összesen 1.934,272 frt kereskedés mutatkozik. 3. A főispánok fizetései czimén 1875-re 102,025 forintnyi megtakarítás terveztetik, minthogy az uj szervezés következtében csak 51 megyei főispán egyenkint 4,000 frt, a budapesti főpolgármester 9,000 frt, esetleg 3 városi főispán egyenkint 3,000 frt évi fizetéssel fog megtartatni s a többi főispáni állomások megszünnek. 4) Általános közigazgatási költségek. E czimén 1875-re a folyó évre mgszavazott összegekkel szemben a közbiztonoi, 50.00 frt, „„ ovrcU rí r’.r.n/l.... segnet— mely az állami reimorseg szmfczesi mintán egészen megszűnik, 386.000 frt, ragadozó állatok elejtési dijánál 5000 frt kevesebb, ellenben a fővárosi rendőrségnél 60.000 frttal több van praeliminálva. 5) Államrendőrség. E czimén 1875-re két millió frt elpirányoztatik. E költségvetésnél alapul szolgált az erdélyi csendőrség szükséglete. Az egész országban 3—4100 rendőr fentartása az első felszerelés szükségletein kívül 2 millióba kerül. Minthogy a rendőri kiadások eddig is, noha a rendőrség ingye a megyék kezében volt, 1,700,272 frtot tettek, az államrendőrség felállítása tulajdonképen csak 300,000 ftnyi kiadási többletet vesz igénybe. Az első felszerelés költségei, mint csak egyszer felmerülő szükséglet, a rendkívüli költségek közé fognak annak idején felvétetni. A belügyminisztérium rendkívüli szükséglete az új megyerendezés esetén is ugyanoly nagy lesz, mint a jelen viszonyok közt.Ezen költségvetésben — mondja végül az indokolás — nagyobb változtatások elő nem fordulván, ezen most előterjesztett költségelőirányzat, az arra szükséges törvényhozási intézkedések keresztülvitele után, az 1875. évet követő legalább is két évre alapul vehető.« Azon bevételi szaporodás, mely a szesz- és czukoradóból a kormány előterjesztései szerint már1875-re várható, azon előterjesztésekben a szeszadónál 779,733 frtra, a czukoradónál 192,000 frtra létetik, s a következőleg indokoltatik. A szeszadóra nézve : A répa anyagból készült szeszre nézve az előállított szesz mennyisége 3*/?, lisztnemüknél 4, szörpöknél 5 fokkal van megállapítva. Ez répánál 16*/,oo °/o, lisztnemüeknél 148/too %, szörpöknél 727,00 0/0 adóemelést involvál. Minő magasra fog rúgni az adóbevétel, az ez idő szerint még ki nem számítható. A mostani adórendszer szerint 165,345 akó lisztnemü ernyanyag adóztatott meg. Hasonmennyiségű anyagot véve föl a jövőre is (mert az 1872-ik évi eredmény nem volt túlságos nagy) átlag csak 4 foknyi szesztermelésnél 39,682 ft eredményeztetnek, s tekintetbe véve, hogy gőz-szeszgyárak is vannak, melyek eddigi készleteiket nagyobbítják, az ezúton várható eredmény 50,000 frtra bízvást tehető. Ami azon kisebb főzdéket illeti, melyek lisztnemü anyagokat nem dolgoznak fel, ezek a föntebb említett 165,343 adó lisztnemü czerjére eső adóöszszeget (38 kr alvónként) különválasztották s ezen 62,831 frton kívül, tarifa szerint 338,657 frt adót fizettek. A szabad egyezkedés szerinti adómegváltás utján 1872-ben kisebb szeszfőzdék 224,845 frtot fizettek. Ez adóösszegben lisztnemü, és nem lisztnemü anyag nincs külön választva s igy tehát csak azon összeg vehető újra fel. A szeszadóra vonatkozó törvény behozatala után tehát úgy összesen 7.070,640 frt várható, a miből leszámítva az 1875. év (6.350,000) az 1872-inél (6.260,907) 59,093 frttal nagyobb összegét, a várható adójövedelem 7.129,733 frtra, s így 779,733 frttal többre rúg. Minthogy azonban az 1872-iki szesz-adó nem számítható a kedvező eredmények közé, e jövedelem-szaporulat könnyen egy millióra rúghat.. A czukoradónál, az új tvjavaslat szerint egy mázsa fina répánál az adótétel 40’95 krajcz.’r helyett 41-ben állapíttatott meg; a közös szivattyúval ellátott répaprések termelő képessége 16 %-al emeltetett; az úgynevezett gyorssajtók termelési képessége amelyre eddig 33, illetőleg 65 °/C pótlék vettetett, a különböző berendezés szerint újból osztályoztatott, s 25, 35, és 50 °/9-al terheltetett; a diffusionalis metho _____---------------------- - - I . kel egyenlően szervezendők s a jelen törvénynek az állami tanodákról szóló határozatai (a mennyiben a törvényben kivétel nem létezik) reájuk vonatkozólag is érvényesek.« Ez uj §-t a bizottság rövid vita után elfogadja. A 34. §. után a következő 35. fogadtatott el: “ A jelen törvény 3. §-a értelmében a miniszter hatósága alatt álló olyanintézetekben, melyeket a fenálló gyakorlat szerint szerzetrendek látnak el, mind a tanárok, mind az igazgatók, csak a miniszter jóváhagyásával alkalmazhatók vagy változtathatók. A 38. és 39. §-t illetőleg, melyek a tanárok fizetéséről és nyugdíjairól szólnak, a közalapokból fentartott középtanodák tanáraira is kiterjesztetik a törvény intézkedése, a szerzetekre azonban nem. A bizottság ezt a következő formulázással fogadja el: 40. §. A 38. és 39. §§. szabványai kiterjednek a vallás és közoktatásügyi miniszter kezelése és felügyelete alatt lévő alapokból ellátott tanintézetek tanáraira is, azonban a szerzetrendek által tényleg ellátott intézetek tanáraira nem vonatkoznak.« Ezek után a bizottság a IV. fejezetre tér át, mely a nem állami gymnasiumok és reáltanodákról szól, itt tárgyalási alapul a bizottság Molnár új szerkezetű IV-ik fejezetét fogadja el. Ennek első, illetőleg 49. §-a változatlanul elfogadtatik, valamint csekély módosítással az 50-ik is. Az 51-ik §-ra nézve, mely a felvétel kötelezettségét tárgyazza, a bizottság akként határoz, hogy e §. teljes érvényében az állami intézetekről szóló fejezetbe tétessék át a 16. §. után. A középpárti kör ma esti értekezletén általánosságban elfogadta a földadó szab.szóló tvjavaslatot. A cat. bizottság valamint az I. osztálynak különvéleményét is elfogadta. Ezenkívül módosítványt fog indítványozni a 26. §. f) pontjához, mely szerint az erdő tiszta jövedelmének kiszámításánál, a fának tőára ne csak a piaczi ár szerint, de annak korlátolt értékesítéséhez képest vetessék fel.