A Hon, 1874. április (12. évfolyam, 75-99. szám)

1874-04-01 / 75. szám

ban vannak, a város irányában vállalt kötelezetted­ ■ nyerte el. — Bója most újólag 3 darab aranyat get szegjék-e meg, vagy kertjöket adják-e el óriás veszteséggel. Nem tudjuk, hogy fog nekik a hínár­ból kisegíteni herczegprimás ő kegyelmessége, kinek a bajt egyedül köszönhetik. — Állami vagy községi rend­őrség? A fővárosi gazdasági és pénzügyi bizott­mány tegnapi ülésében felmerült a fővárosi rendőr­ség kérdése, mely sem hús, sem hal. A rendőrség ki­adásai egészen azon járulékból fedeztetnek, melyet a főváros fizet az államnak rendőrségi járulék czi­­mén, s melyet az állam egy krajczárral sem pótol; de viszont a fővárosnak legkisebb rendelkezési joga tényleg a rendőrséggel szemben nincsen, a­minek következménye a legfonákabb viszonyok. Azon in­­dítvány létetett, szólíttassék fel a belügyminiszté­rium, hogy vagy a szükséghez képest maga szervez­ze a fővárosi rendőrséget és terjessze a törvényhozás elé a törvényjavaslatot, vagy pedig bocsássa vissza a főváros kezelése alá.­­ Klarinétját keresi a 23-ik gyalog­ezred klarinétosa, ellopták tőle a redoute sörházában múlt szombaton (21-én). Az illető felkért bennünket, hogy a ki nyomára jó, tegyen jelentést az ezrednél (Uj épületben.) Kellő jutalomban fog részesülni, tűzött ki -azon kérdésre: »Mi az iskolai és házi fel­adat­ának czélja, anyaga, kezelési módja — osztá­­lyonkint ? Legérdekesebb tárgy volt Szervizer indít­ványának s illetőleg folyamodványának tárgyalása, melynek folytán a testület 600 főból a főváros tansze­rekben szegény iskoláinak a legszükségesebb tanesz­közökkel ellátásáról akar gondoskodni. A tanszer­­gyűjteményt rendező bizottság a következő urakból áll : Barczen János, Bäcker György, Lederer Ab., Szetvizer Lajos és Stauffer Adolf. A szellemiek után következnének az anyagi ügyek. Lakits Vendel ugyanis a fővárosi tanítók fizetése rendezésének, va­lamint a helyettes tanítók ügye szabályozásának az illető helyen való sürgetését indítványozza. Ezzel kapcsolatban Tanos Imre indítványozza, miszerint a városi hatóság megkerestetnék oly czélból, hogy nem mint a jelenleg fennálló városi nyugdíjszabály­­zatok szerint 40, hanem már 30 évi szolgálat után adjanak a tanítók­ és tanároknak teljes nyugdíjat, (így van ez a többi közt Pécs városában.) Mindkét indítvány elfogadtatván, azoknak foganatosítása egy bizottságra ruháztatik. Róth Vilmosnak a tantestület által évenkint kiadandó évkönyvére vonatkozó in­dítványa, Kerékgyártó Elek meggyőző érvelése után, elfogadtatott elvben, s elhatároztatott, hogy a legkö­zelebb tartandó rendkívüli ülésben, mely egyszers­mind tisztújító ülés is leend­ő napirendre tűzetik ki.­­ Gyulai Béla figyelmezteti a közgyűlést, hogy a tantestületnek az alapszabályok értelmében három szakosztályra (elemi, polgári iskolai és képezdetre) kell oszolnia, melyre nézve rögtön történik is intéz­kedés. Az elnök az egyes köröket a megkezdett munkálkodás befejezésére kéri föl s az előrehaladott idő miatt az ülést fél egykor berekeszti. Irodalom. — Két fordított regény. Stein János kolozsvári könyvárus kiadásában két fordított re­gény jelent meg. Egyik Dickens: A tűzhely tükr­e. Fordította Julia. Ára 80 kr. A másik : K­é­t erkély szobácska. Regény két kötetben. Irta Ffigaré Carlen Emilia fordította: Julia. Ára 2 frt. — Fordított regény. IQ. Toldy Fe­­rencz »Ne szeresd a császárnét« czi­­müregénye s Molsheim után francziából fordított korrajzra hirdet előfizetést 1 frt 20 krral. A megren­delési évek május elsejéig ifj. Toldy Ferenczhez, vagy Buschman Fer­ könyvnyomdájába Budapesten, uri­­utcza 6. szám alá küldendők. — Csalod­jaitól a következő sorokat vettük: »Miután én az említett mesét sem Aesopus­­ból, sem más szerző művéből nem vettem, s az álta­lam feldolgozott tárgynak, bár nem új eszméjét, más által, aesopi mese alakjában öntve, soha nem láttam, nem hallom és nem olvasom, hanem eredeti­leg magam irám : ennek folyományául K. L. úr állí­tására is előre kimondhatom, hogy az nem fog egyébnek bizonyulhatni, mint legjobb esetben, en­­m­otifikatiónak.« ítéljen az olvasó ! — A­j művek. Az akadémia kiadványából legközelebb megjelentek a következő művek: Az Értesítő nyolczadik folyama, első második száma jan. 5-től 6-ig tartó ülésekről. A természettudományi ér­tekezésekből . H­y­r 11 Corrosi­o-a­n­a­t­o­m­i­á­­ja Lenhossék József r. tagtól. Felolvasta a III. osztály ülésén 1873. jun. 23. Ara 10 kr. — Egy uj módszer a földpátok meghatározá­sára kőzetekben. Dr. Szabó József egyetemi ta­nártól felolvastatott 1871 (!!) jun. 19-kén 1, fametsz­­vény és 5 kőnyomatu színezett táblával. Ára 80 kr. — Polenyeczki Nagy Sándor franczia nyelvtani leveleiből megjelent a XXV-ik és XXVI. levél 2-ik része, 43 és 44-ik leczke. Egy levél ára 30 kr. — Végül Brassóból kaptuk Traus­eh Ferencz Jó­zsef nevű szász localis írónak (1795—1871) igen ter­jedelmes életrajzát Trausch Károly Józseftől, mely nagyon is családi jellegű. Ára nincs kitéve. — »K­özségi rendszabálytervezet« czim alatt Bezerédj Gyula, veszprémi szolgabiró egy kis füzetet adott ki Veszprémben. Kransznál. Ára 30 kr. Tan fi g­y. — Az országos középtanodai­ tanáregylet választmánya a legk­ö­­zelebbi viharos gyűlés után mart. 23-án uj ülést tar­tott, melyen mindenekelőtt a közbizalom egyhangú nyilatkozatára Ney Ferencz elnök visszavette lemon-­­­dó levelét, azután a titkár bízatott meg,hogy az orsz. középtanodai tanáregylet f. évi márcz. 10-én tartott választmányi üléséről a lapokban jött hiányos tudósí­tás kijavítására hivatalos értesítést küldjön be. Ezen értesítés szövege, mint mi vettük, a következő: »A gyűlés rendes havi tárgyainak végeztével az elnök Ney Ferencz, kiindulván azon élessé váló s a sajtóban is nyilatkozó ellentétességből, mely egyle­­j­tünk némely tagjai között s a »Paedagogiai társulat« némely tagjai között, a hazai tanügy nagy kárára, kifejlődött: indítványozta, hogy a választmány által­­ kiküldendő bizottság tenné magát érintkezésbe a má­­­­sik testület bizottságával, ha nem is teljes összeolvadás, de legalább jó viszony megállapíthatására. — Dr. S­a­y Mór oda kíván­ta módosíttatni ez indítványt, hogy ne hivatalos, hanem barátságos úton tétessék lépés a kibékü­lésre. — Tömör Ferencz az eredeti indít­vány ellenében ily indítványt tett ■ Határozza el a választmány,megegyeztethető-e az egyleti élet­tel, hogy némely választmányi tagok azon másik párt közlönyébe is dolgoznak ? — Petrovich Ferencz akként formulázta Ney F. indítványát, hogy az abban szándékolt czél elérése végett­ a napila­pok szerkesztőihez forduljon az egylet, felvilágosít­ván őket, hogy a lapjaikban megjelenő, egyletünk iránt ellenséges indulatu czikkek népszerűtlenitik nemes és hasznos czélu egyletünket.— Ez indítványok s módosítások egymás után tárgyalás alá vétettek. Mielőtt azonban szavazásra került volna a dolog, a ké­­ses idő miatt többen az ülésből eltávoztak.A szavazás­nak következő eredménye lett: Ney F. indítványa, mivel többen ugyan ennek Petrovich által tett for­­mulázására óhajtottak szavazni, — nem fogad­tatott el — Dr. Say módosítása szintén nem fogadta­tott el. Tömör indítványa elvettetett — Petrovich módosítása, miután a szavazók száma 14-ről 8-ra olvadt le, kisebbségben maradt. — Erre az egyleti elnök Ney F., ki a tárgyalás folyama­­ alatt az elnöki széket B­e­r­e­c­z A. alelnöknek , engedte át, kijelentvén, hogy mivel ez eredményben , a választmánynak irányában kifejezett nem tetszé­sét látja, az elnökségről lemondott. Azonban Bodnár Zs. felszólalása s Ber­ecz A. azon kijelentése folytán, hogy a közgyűléstől nyert elnöki tisztét csakis a köz­gyűlés szine előtt teheti le, s hogy különben e szava­zat épen nem tekinthető bizalmatlansági szava­zatnak — a jövő választmányi gyűlésig, — mi­dőn a választmány összes tagjai előtt nyilatkozhatik, lamondását. — Végül elhatároztatott, hogy az ügyrend egyik pontja értelmében, e gyű­­lésről a jegyzőkönyv hitelesítése előtt, az egylet­­ »Közlöny«-ében tudósítás ne közöltessék.« Eddig a hivatalos közlés. A mart. 23-ai ülésen ezután még Komáromy Lajos terjesztett elő egyes indítványokat, melyek az egylet régi békés viszonya s kültekinté­­lyének teljes helyre­állítására czéloztak. Az indít­ványok tetszéssel fogadtattak, de tárgyalásuk a jövő ülésre halasztatott el. — A budapesti tantestület márt. 29-én a redout éttermében tartott közgyűlést, melyen mintegy 300 tanító s tanítónő jelent meg. E közgyű­lésen Lakits Vendel hosszú évi jelentést olvasott fel, mely külön füzetben is meg fog jelenni. Második tárgy volt a magyar nyelvnek idegen ajkú gyerme­keknél sikerrel taníttatásáról szóló pályaművek meg­­birálása. Hat mű közül a dijat dr. Perlaky Mihály Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter Biszterszky Károly sel­­meczbányai törvényszéki telekkönyvvezetőt a losonczi járásbirósághoz, és Cherven Andor losonczi járásbirósági telekkönyvvezetőt a selmeczbányai törvényszékhez helyez­te át; ifj. Vitályos Lajos telekkönyvi helyszínelési tollno­­kot a gyergyó­szentmiklósi törvényszékhez írnokká vette ki. ne- A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, mart. 31. A Bécsbe kinevezett uj nun­tius, Jacobini, a jövő hét végén ,érkezend ide. Fal­­cinelli bibornok ekkor Rómába utazik, a­hol a ben­ézések kolostorában fog megtelepedni. — Gróf Zi­chy Ferencz nagykövet ápril végével utazik el kon­stantinápolyi állomására. Bécs, mart. 31. A termények állásáról szóló jelentések közlése közelebbről fog megkezdetni és minden 14 nap folytattatni; ezen közlések a Ma­gyarországra vonatkozó jelentéseket is magukkal foglalandják. A kormányhoz eddig beérkezett jelen­tések igen kedvezők. Bécs, márt. 31. A képviselőház mai ülésében a Földmivelési minisztérium budgete elfogadtatott. Az igazságügyi budgetnél Zsoek élesen bírálta némely bíróságok álladékát. Dinstl azt kívánja, hogy a kor­mány a végrehajtások iránt új rendtartást terjesszen elő. Hönigsmann azt kivánja, hogy a polgári perrend­tartás még ezen ülésszak alatt terjesztessék elő. De­mel előadó hevesen kikel Hönigsmann ellen, a­ki — szerinte — ao­rogálást kíván, és helytelennek tartja, azt mondani, hogy nincs igazságszolgáltatás. Glaser igazságügyminiszter fényes beszédben vázolja a feladatokat, melyek az új pogári perrend­tartás által megoldandók lesznek. Erre a budget to­vábbi fejezetei — bezárólag a vasúti subventióig, az utóbbi némi vita után — elfogadtattak. Becs, mart. 61. A ilk­olinliirant 221 szavazat volt képviselve. A gyűlés az igazgató­­tanács ismeretes inditványait egyhangúlag elfogadta, valamint a számvizsgáló bizottmány jelentését az 1873-ki számadásokról szintén jóváhagyta. Grácz, mart. 31. A nagybirtokosi pótválasz­tás Gleispach gróf helyett, ki annak idejében tarto­mány gyűlési mandátumát letette, —május 16-ra van kitűzve. Köln, mart. 31. Melchers érsek ma elzá­ratott. Páris, mart. 31. Az állandó bizottság ülésében Picard azt inditványozá, hogy a netaláni restauratiós cselszövények felmerülése esetében a kormány te­gye magát összeköttetésbe a bizottsággal. Mire Buf­fet azt jegyzé meg, hogy a bizottságnak sem a kor­mány felett, sem a pártok felett őrködni nem tarto­zik hatáskörébe. Athene, mart. 31. Minthogy Deligiorgis — a kamarábani többsége hiányában — a kabinet meg­­alakítása végetti felhívásnak nem felelhetett meg, a­ kabinet újraalakításával ismét Bulgaris biza­­tott meg. Athene, mart. 31. A király Delegiorgist bízta meg a kabinet megalakításával; minthogy azonban az — nem bírván a kamarában majoritással — a ki­rályi megbízásnak nem volt képes megfelelni, ujó­­ag Bulgaris szólíttatott fel a király által a kabinet megalakítására. Konstantinápoly, mart. 31. A Lahedsben felmerült angol-török viszály elintéztetett. A Porta utasítá a csapatparancsnokot, hogy a britt foglyokat szolgáltassa ki az angol hatóságnak. A hatalmak képviselőinek Rasid pasánál Lessepsnek az új suez­­csatornai tarifa életbeléptetése elleni tiltakozása al­kalmából tegnap tartott értekezletete nem vezet*** eredményre. Konstantinápoly, mart. 30. Az idegen ha­talmak összes képviselői Rasid pasához valának mára hiva, hogy értekezzenek Lessepsnek a Portához in­tézett irata felett, melyben kinyilatkoztatja, hogy en­gedelmeskedni fog ugyan a vett rendeleteknek, azon­ban a Portát felelőssé teszi azon havonkinti 30,000 livres veszteségért, melyet neki a suez-csatornás di­jak beszedésének uj módozata okozhatna. Bécs, mart. 31. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74 50. Salg.-Tarján 98.—. Magyar bitél. 151.—.Magyar záloglevél 86.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 53.— Magyar sorsjegy 77.— Tiszai vasút 217. — • Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 33.50. Franco-magyar­ 54.—. Alföld 139.—. Magy. északkeleti vasút 108. —. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 64.75. Porosz pénztári utal­­v­s —. —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —• M­agyar földhitelintézet 59.—. Török —.—. Municipális 30.—. Bécs, mart. 31. (Zárlat.) Hitelrészvények 205.50. Galicziai 246.75. Államvasut 315.50. Jára­dék 69.15.1860-dik 103.—. 1864-diki 138.50. Ezüst 105.60. Londo­n 112. — . Unio­bank 122. . Általános épitőbank 93.50. Angol-ausztriai 129.50. Lombardok 145.50. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 171.— Na­poleondor 895.— . Arany 528.—. Frankfurt 94,40 Porosz pénzutalvány 166,76 Török sorsjegy 45.—. Angol épitő­bank 84,50. Pár­is,mart. 31. (Zárlat) 30/6-es járad. 59,80. Olasz járadék 62,55. Credit mobilier 291.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 4'/3 V6-os járadék—.—. Államvaspálya 697. —. Lombardok 320.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 94.97. Fr­ankf­urt,mart. 31.(Kezdet.)Váltóárfolyam 1 —1864-es —.—. Lombardok 148.50. Évjáru­­léki papír 61.7/8. Osztr. bankrészv. 1000.—. Osztrák hitelrészv. 218.75. Osztrák állam vaspálya-részvény 326.25. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 250.—. Évjáruléki ezüst 66.1/8. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, mart. 31. (Zárlat.) Váltóárfo­­lyam Bécsre 104.75 Amerikai 1882-re —. 1854-ki —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliquso —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98. 3/18. Osztrák hitelrészvény 216.—. Osztrák ál­­lamvasut 325.50. 1864-ik sorsjegy 157.75. 1860-ki 94.V». Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 147. 50. Galicziai 254.50 Papirjáradék 62.25. Ezüstjá­radék 66.V*« Osztrák bankrészvény 1007.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 31. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 85.25. Ezüst­jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —.— Romániai 42.25. Államvaspálya 187. 75. Papirjövedék 62.3/8. Hitelsorsjegyek 113.1/8. 1864-ki—.—. Hitelrészvény 124. — . Magyar sors­jegy — Berlin, mart. 31 (Zárlat.) Galicziai 109.3/8. Lombard 83.75. Ezüstjöv. 66.—. 1860-ki 95.1/« . Bécs 89.'/1e. Romániai 41.50.Államvaspálya 186.—. Papirjövedék 62.—. Hitelsorsjegyek 109.75. 1864- diki 90.7le. Hitelrészvények 122.—. Magyar sorsjegy 48.25. Páris, mart. 31. Liszt 76.25, 76.25, 76.25. Répaolaj 81.—, 81.25, 83.25. Lenolaj 81.—, 83.50, 83.50. Szesz 64.50, 65.—, ezukor finomított 146.-. Berlin, mart. 31. Búza 85.3­ s, 81.—.—.— rozs 62.—.61.7/s, 61.’Y. Zab 613/*, 60.—. Árpa hely­ben 60.—*. Olaj 18.1 %181 °/a«, 181/6. Szesz —.—, 22.17, 23.12. B o r o s z 1 ó, mart. 31. Búza 270.—, rozs —.— zab 184.—. Olaj 18 .«, tavaszi 18. —, szesz 22. */« 222/3. 222/3. U­j -York, mart. 30. Liszt 6.54. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A részvénytársulatok kérdése e napokban került az osztrák törvényhozás elé. Az e tárgyban kiküldött bizottság a kormány javaslata felett e következő jelentést készíti: 1. A társulatok alapításánál már az alapítás ténye garanciául szolgáljon a vállalat komolyságára nézve, s tehát mindjárt kezdetben akadályoztassák meg az, hogy az alapítók a későbbi részvényesek rovására nyerészkedjenek. E szempontból el kell ha­tározni, hogy az alaptőke egész összege aláírások által fedezve legyen, midőn a c­égbejegyzés eszkö­zöltetik, és ez alkalommal az összes aláírók név­jegyzéke, valamint annak kimutatása beterjeszten­dő, hogy az aláírt összegnek legalább 50 százlék­a be van fizetve, s a kimutatásban legyen az is meg­jelölve, hol, mikor és mivel történt a befizetés. To­vábbá el kell határozni, hogy a részvény aláíró a teljes névérték lefizetéséért vagyonával 3 éven át szavatol, és ugyan­ezen szempontból akként kell a későbbi kibocsátások kérdését is eldönteni, hogy az aláírók meg ne károsíttassanak, sem másokat meg ne károsíthassanak. 2. A társulati szerződésben világosan ki kell fejezni mind­azon határozmányokat, melyek a társu­­lat további fenállására nézve irányadók lehetnek, s minden érdekeltnek tétessék lehetővé, hogy ő min­den elvállalt kötelezettségről és jogokról kellő tudo­mást szerezhessen. E czélra szolgálnak a részvények­re nézve megállapított lényegek kv.lk­kv., valamint a veégbejegyző arc év közzétételére vonatkozó határo­zatok és a bizományosokat és részvényeseket illető egyéb okmányok közzététele. Ugyanezen szempont alá esnek végre azon határozmányok is, melyekből a bizományosok és részvényesek az alapítók által elérni óhajtott minden előnyöket kellőleg felismer­hetnek. 3. Tétessék lehetővé, hogy a részvényesek a társulat fennállása alatt is tudomással bírjanak a tár­sulati üzletről s hogy hathatós ellenőrködést gyako­rolhassanak. A kormány előterjesztése nagyon helye­sen azon szempontból indul ki, hogy hathatós ellen­őrködést csak úgy lehet gyakorolni, ha az ellenőrkö­dő orgánumok az igazgatásban semminő uton nem vesznek részt, hogy teljesen elfogulatlanul járhassa­nak el tisztekben. 4. Miután azonban az ellenőrködés csak eszköz a czél elérésére, a részvényeseknek törvényes oltalom legyen biztosítva minden oly esetben, hol kimutat­hatják, hogy az igazgatóság nem jár el érdekeiknek megfelelőleg. 5. Több határozmány intézkedik az iránt, hogy a részvényesek akarata a közgyűlésen meghamisít­­lanul nyilvánulhasson, s hogy a közgyűlésen ho­zott határozatok kellő megfontoláson­ alapuljanak. 6. A törvény intézkedései nem csak a részvé­nyesek jogait, hanem a társulati hitelezőket is közvet­lenül és közvetve oltalmazzák. De e tekintetben a bizottság még szigorúbb határozmányokat kíván különösen a részvények liberálása s a mérleg szer­kesztése tekintetében. 7. Az általános kereskedelmi törvény­könyv­ben a részvénytársulatok végleszámolásánál mutat­kozó hiányokat az új törvényjavaslat czélszerűen pótolja. 8. Végül a bizottság kimondja, hogy miután a részvénytársulatoknál elkövetett visszaélések a nagy­közönségre súlyosodnak, nem elengendő az, hogy a vétkes vagy hanyag igazgatóság ellen a rendes per­­útján kelljen eljárni, hanem a bünfenyítő eljárás ter­jesztessék ki az ily ügyekre is.­­ A váczi ipar és kereskedelmi hitelintézeti, év márcz. 22 ikén tartott köz­gyűlésén előterjesztett zárszámadás szerint,a forgalom főösszege 1.662,529 frtot tett, a mérleg számla fő­összege 392,183 frt, alaptőke 120,00­0 frt, betétek 239,290 frt, tartalék alap 17,331 frt, tiszta jövedelem 9281 frt. Pénzkészlet 36,148, váltók 244,174, zálo­gok 36,174, bekebelezett ingatlanokban 15,129, tar­tozók 38,282 frt. — A debreczeni takarékpénz­tár 1873. évi zárlata. Mérleg főösszeg 1.829,710 ft. Részvénytőke 31,500, tartalék tőke 47,965, betétek 1.511,477 , pénztár 48,614, váltók 790,486, előlegek 5.137,852, kölcsönök 468,450, értékpapírok 150,804. Nyereség és vesztesség számla főösszege 152,172. Az o­sztalék részvényenként 32 frt márt. 30-ikától kezd­ve adatik ki.­­ Az alföldi takarékpénztár 1873. évi zármérlege szerint 100,000 frt befizetett részvénytőke után 8900 frtot tett a nyeremény egyenleg. A mérleg főösszege 336,937, könyvbetét állomány decz. 31-én 124,161, váltótárcza 169,650, zálogra előleg 33,765, tartozék 13643. Összes forga­lom 2,351,565 frt. — A K. félegyházi takarék, pénztár 1873-iki zárszámadása szerint, a for­galom főösszege 1,204,337, a mérleg főösszege 208,807. A pénztárnak 24,000 ft alaptőke után 6,893 ft tiszta jövedelme volt. Betétek az év végén 168,375. Készpénz maradvány 11,042 ft, kölcsön 54,695, elő­leg 12, 05, leszámítolás 94,670 ft. — A »Pannónia« viszontb. itt a­8110 részveny­társasag marczius ai-dikén tartá közgyűlését. Miután gr. Károlyi György akadályoz­va volt az ülésen részt venni, a közgyűlés Hajós in­dítványára Ürményi József urat kérte fel az elnök­ségre. Jelen volt 481 részvény birtokosa 280 szava­zattal. Az előterjesztett évi jelentésből kiemeljük e következőket. Az intézet üzletének szerencsés fejlő­dését az elmúlt 1873-dik év alatt, sem az időközben megnövekedett viszontbiztosítási verseny, sem az is­meretes nagy pénzválság által előidézett nehéz kö­rülmények meg nem akadályozták. Leginkább ész­revehetővé válik az előhaladás az által, ha az 1873- ban elért eredmény üzleti tényezőit a megelőző 1872 dik éviekkel egybehasonlítjuk. Az intézet által elvállalt viszontbiztosítások száma ugyanis 217,417- ről 233,564-re, — azok biztosított értéke 269.578,619 frt 34 krról 277.636,076 frt 44 krra, — a bevett di­jak összege pedig 1.324,537 frt 84 krról 1.375,784 frt 07 krra emelkedett; e szerint a díjbevétel 51,246 frt 23 krral gyarapodott. Károk tekintetében az ösz­­szehasonlítás szintén az 1873-dik év javára jelenté­keny különbséget tüntet föl. Nevezetesen az összes kárpótlások — beszámítva a függő károk fedezésére szolgáló tartalékösszeget — 1872-ben 893,590 frt 61 krra mentek, míg a mult 1873-ban csak 797,492 frt 67 krt vettek igénybe, és így 96,097 frt 94 krral csökkentek, mely csökkenés azon kedvező fordulat­nak köszönhető, mely az 1873-dik év folyama alatt mind Magyarországon, mind a külföldön a tűzbizto­­sítási üzletviszonyokban tapasztalat szerint ismét be­állott. E tengeri üzletnél a múlt évben is veszteséget szenvedett az intézet, noha csak oly mértékben, hogy az, a folyamszállítmányok viszontbiztosításából származott haszon által, ellensúlyozva lett. A múlt üzletév eredménye: örvendetes, a­mennyiben az ösz­­szes kiadásoknak, nemkülönben az üzlet további szilárdítását eszközlő 1.216,478 frt 94 krnyi díjtar­taléknak — mely az 1872-dik évit 122,176 frt 06 krral haladja meg — levonása és a tőketartalék alapszabályszerü dotálása után, melynél fogva az 90,468 frt 02 krra emelkedett — 104,630 frt 70 ki­maradt tiszta nyereményül, melyből a választmány jóváhagyása mellett kerek számmal 104.000 frt fel­osztását hozza az igazgatóság javaslatba, minek folytán részvényenként 52 frt jut osztalékul.­­ A közgyűlés a jelentésben foglalt 52 forint osztalékot megszavazta. A budai közúti vaspálya részvénytársaság f. év márcz. 31-ikén d. u. tarta évi rendes közgyűlését Andorffy elnöklete alatt. Jelen volt 58 részvényes 1780 szavazattal. Az előterjesztett üzleti zárszámadásból kiemeljük e kö­vetkezőket. A társulat összes üzleti bevétele 153,155 frtot tett, az összes üzleti kiadás 131,848 frtot, a nye­reség tehát 21,307. Ez azonban nem fizettetik ki osztalékra, hanem a társulati adósságok törlesztésére fog fordíttatni.­­ Az első m. általános bizto­­sító társaság márc. 31-ikén Hajós József elnöklete alatt tarta évi rendes közgyűlését. Az elő­terjesztett jelentésből kiemeljük a következőket: A tűz-és jégosztályban egyaránt mutatkozó kedvező eredmény, mely a díjbevétel jelentékeny emelkedé­se, és a károk csökkenése által jön elérve, azon kel­lemes állapotba helyezi a társaságot, hogy a lefolyt üz­letévben oly végeredményt ért el, mint minőt fenál­­lása óta még egy évben sem mutathatott fel. A biztosított érték 614,651,596. 36. 1873-ban a díj­bevétel 5,164,332. 02, kiállított kötvények száma 2­­2,839, kifizetett károk száma 9,395, kifizetett ká­rok összege 2,877,381.55. A folyó koc­kázatok fede­zésére visszatartott díjtartalék 1873. év végével 3­618,633 frt 29 kr. A részvényesek tulajdonát képező nyereménytartalék (az életbiztosítási osz­tályt is beleértve) 1872-ik évben 1.404,307 forint 57 kr tett, 1870.év 1.530,700 forint 79 sorra emelkedett A hivatalnokok nyugdíjalapja az 1873-ik év végével 174,269 frt 82 frt tesz. Ügy­nökeink száma jelenleg 3,593. A mérlegben kimu­tatott nyeremény alapján — az életbiztosítási üzlet eredményét is beleértve — az 1873-ik évre oszta­lékul minden egész részvény után 133 frtot hoz az igazgatóság javaslatba, mit a közgyűlés helyesléssel fogadott. A megejtett választás eredménye a követ­kező : választmányi tagokat újra megválasztatott Bereznay, Deutsch, Heinrich, Karácsonyi, Karlovsz­­­ki, Somsich és Ürményi; az elhalt Pergel­ helyett pe­dig Prükk­i- Ignácz Az igazg­r­ós 'a lu Silmanuk: i­­­s­mét meg­választató ti. Üslet és termé­ny tudósít­ás. Budapest, márcz 31. A hó utolsó napja min­­den zavar nélkül múlt el. A hangulat bankpapirokra vonatkozólag igen kedvező volt s azok magasabb árfolyamot is nyertek. Magy. vasúti kölcsön 94,25, m. nyereménysorsjegy 77.25, Atlas viszont biztositó 56, angol-magyar bank 33—33 .18, municipál 50.50­­—30, osztr. hitel 212, magyar hitel 152—151%, földhitel 59.75, takarék és hitelegylet 51.50—51.25, buda-óbudai népbank 33—32.75, pesti keresk. bank 750, pesti egyleti bank 43, első hazai takarék 2190, fővárosi 176, gyapjúmosó 103 p. Értékek mereveb­ben keltek, cs. arany 8,94, porosz pénztári jegy 1.67 p. Gabnaüzlet. A hangulat bágyadt, ve­vők tartózkodók, búza nehezen tarthatta fenn árát, forgalma jelentéktelen. Csak zabból adatott el több léter erős vételkedv mellett 2 frt 55—2 frt 57112 kr­­jával. Határidőre búza tavaszra 8 frton kinálva vevő nélkül; zab tavaszra 30,000 mérő 2.63—2.65, kuko­­ricza 10,000 m. 4.85—4.86. NEMZETI SZÍNHÁZ Szerda, ápril 1-én. Alfonz-in Vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. VÁR­SZINHÁZ. Szerda, ápril 1-én. A Pelenkei Nótárius. Eredeti énekes bohózat 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagy Komléban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a­­Dorsoc-ban előadást tart. V­­­zállás Felelős szerkesztő : Jókai Mór.­ch,a ItfY ÍJLT-TE3R. 436 önzelölegek sorsjegyekre és állampapírokra adatnak. Első hazai részlet - járadék- és leszámítoló üzlet. Pesten , hatvani­ utcza , nemzeti kaszinó, f* Vidéki megrendelések pontosan teljesítettnek. 30—* Martius fölött időjárás 31 Budapesten 3' 1" felhős› Pozsonyban 7' 2"» 30 M.-Szigeten­ 7"· · Szathmáron 3' 6“‹ · Tokajban 8' 7“ szeles 31 Szolnokon 6' 8" felhős 30 Szegeden 6' 8"» 29 Aradon 1' 7"· ‹ N.-Becskereken 1‘ 2“· · Bezdánban 5‘ 4"· ‹ Verbászon 4' 8“‹ · Bárcsoni __41~ 31 Eszéken_ 1" száraz 30 Mitroviczon 5' 7" › Sziszeken 4' 6"› » Zimonyban 8' 5"» › C­órsován 6*. 8"› A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei mart 31. Értékpapír j te 9 ® t ® adva tartva 550 Értékpap­ír aj © a S , adva tartva Értékpapír 60 © V H N k­ adva tartva Államadósságr, Magy. vasúti kölcsön . „ gömöri államvasuti „ záloglevél 5®/* , „ sorsjegykölcsön • 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. roagyi „ , 1867. ka. „ , temed „ s erdélyi szőllő dézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.­adós. pap. 6% „ „ „­­ez­üst.k am. n a „ ezüst. kam. apr. ok. 5% Kisorsol. 1880-ból a 500 frt B 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt Pestv. köl. 1871-ből Gö­ttészvényese. Blit.-társ. : Atlas viszkia. „ I. magyar . . „ Haza .... „ Pannónia . . . n Pesti .... „ Hunnia . . . „ Krv. jár. és élet. : Unió .... Vaspályák : Pest-barcsi . „ Pesti közúti . . „ Budai közúti . Újpest-rákospa­lotai lóvasut . g Alföld-fiumei­e­n északkeleti . . B Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . B Déli .... Budai hegypálya Csukok , Által.m. mun. h. , Angol-magyar . , An. m. H. kibo. g Bau. ker. és ip. g Által. mag. hite. „ Franco-magy. . „ M. ál. föld. rész. „ Ma. jelz. hitelb. , Kisbirt. hitelint. „ Ny a. 1. hi. Sopr. g „ lese. és hitel. Pozsony . . . g­yak. s hitel-egy. Tak. énh. igazol. „ , és h.p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. „ B * iparb. , Pesti bank 5% ., Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. „ Iparbank . . . , b­. kibocsátva. . , Budai keres. br., Pesti keres. ba. 80 »15­­00 300 100 100 80 300 100 200 200 100 200 200 200 200 200 200 80 8 180 180 80 60 80 80 40 50 50 50 100 200 200 1001­50 100 100 200 500 77 — 88 50 80 50 75 — 74 50 73 — 70 — 89 — 73 50 73 50 108 50 108 — 138 51 82 75 1000 — 385 — 63 — 72 — *80-340 — 108 — 55 — 30 50 33 25 151 50 53 — 59 75 85 — 32 50 50 185 - 745 — 94 50 77 25 89 — 87 — 70 25 75- 74­­ 70 50 69 50 74 -74 — 104 — 110 — 135 — 83 — 1010 — 890 — 64 — 74 — 185 — 341­­ 110 — 60 — 31 — 33 75 151 75 55 — 00 — 51 25 33 — 51 — 190 — 750 — Bunkók : Pesti iparbank • Pest-budai kéz­müvesbank . . . Pesti egyletbank » „ »n. kib.n Bárány, tb. és h. m Debreczeni ker. * Termesv. k. és b. » I. Erdélyi . . n Szegedi forg. b. ft Szerb ideig. bn. Takpéns. : Óbudai. . . „ Ferencz és J. v. H Félegyházi . . * Gödöllői . . .­­ Orsz. központi Jav.-juli 5% g Pesti I. ha. igéi „ Pest Lipótv. a Pest-budai főv. a Pestkőbányai a Pest külvárosi . • Szt.-endrei . . « Újpesti . . . Malmok, Árpád . . . a Aradi gőzm­. . „ Blum-fel« . . a Concordia . . g Borsod-miskolczi a Erzsébet . . . a Lujza . . . . g Temesvári gőz. H Molnárok-sü­tők g Hengermalom . „ Viktoria . . . ft I. Budapesti „ Budai gyártelep „ Pannónia . . . Épitőtársulat, Pesti . . n Pesti cottage . Serfőzde, I. magyar . • Sertéshizlaló..................... Könyvny. g Athenaeum* . a Pesti . . . . „ „Franklin* . . Vőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Qschvrindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . . Mátrai bányarésa . . . Gyógytelep..................... Pozsonyi papírgyár . . Rima murányi bányatára. Qyepjumosó..................... Salgó­tarjáni . . . . . Schlick féle vasöntöde . Soda- és vegyáru-gyár . Sóskúti kőbánya. . . . Spodium és csontlisst. . Szeszgyár I. magyar . . Drasch* kőszén és tégla 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100­ 40 40 100 1000­ 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 130 500 200 200 210 200 300 60 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 375 — 43 -80 — 2200 — 175­­ 49 — 41 — 42 — 40 — 37 — 285 108 — 140 — 228 — 790 — 100 — 635 — 18­­­415 — 20 — 405 — 158 — 242 — 620 — 9 25 345 — 228 — 21 — 102 — 100 — 163 — 116 — 170 — 180 — 185 — 385 — 60 — 43 50 81­­­2225 — 170 51 — 62 44 — 42 — 40 — 40 — 270­­111 — 147 230 795 — 105 — 640 — 20 — 425 — 21 410 180 244 — 625 “ ~9 50 850 230 — 27 — 105 — 101 — 105 — 118 — 175 — 170 — 187 ~ Magyar ált. kőszénbinya Varidték részvényszintjg: ÁH. vlagyonkölta. társ. Alagút .......................... Zarzetzky gyufagyár 4 Téglagyár szt.-andrel . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai Zálogrlevelek Magyar földh. 5% . . Magy. jövedékbárcza 6°/( „ jelzálogh. 5­1% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% n „ 5*/2 . Pesti kereskedelmi b.tnk. szebeni földhit. 5'/­­% Elsőbbségeid Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%, 100 frt ezilat . . . Pest-budai lánczhid 6% . Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6%­­Egyes. m. gözh. társ. 6% Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany Osztr. és magyar ezüst. Porosz pénztár-bárcza . Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank m. u London 100 font sz. u. Milano 100 b­r. frank □. Páris 100 frank után . . Hem-Mvatalos rész. Aradi ker. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas........................... Saőd-rákosi téglagyár N.- váradi ker. és iparbank Győri kereskedelmi bank 87.-fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti közp. lak. p. 200 100 80 105 200 200 200 200 200 300 20* 200 100 100 150 100 70 — 135 80 — 77 50 86 50 84 50 85 25 84 — 174 — 85­­5 20 8 93 8 93 108 — 160 50 93 75 94­­ 55 — 11150 44 — 223 — 80 — 74 — 138 — 88 25 78 — 88 75 85 — 85 50 84 50 176 — 5 28 8 95 8 95 106 50 107 — 94 25 94 50 55 25 112 — 44 25 225 • 5 • 1 1 • Búza hiúsági 1 rj. ■ n • • « • v tiszai « 5 • » ft pesti 1 « • s » ' ' , fehérmegyei • ■ » * l bácskai . •­­ Termény font­nyi ár vám­­mázsánkint 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 7 25—7 40 7 50—7 55 7 75—7 80 7 35—7 50 7 65—7 75 7 85—7 05 7 30—7 46 7 55—7 65 7 80—7 90 font­nyi 82 84 86 88 82 84 86 88 82 84 80 88 ár vám­­mázsánkint 7 40—7 50 7 65—7 75 7 80—7 90 7 50—7 65 7 75—7 85 7 95—8 05 7 45­­7 65 7 65 7 80 7 90—8 — Termény font­nyi Árpa málijának i ' Kukoricsa 1 • * I . • 1 » 1 • ti i . • • • • 4 80 72 72 82 80 T» n piaczi szökés 5 20—5 40 4 20—5 60 3 70—8 85 2 50 -2 55 font­nyi 77 78 68 70 68 70 Az vám­­máz­sánk. -------i 80 —­ — — a 75 --4 85 - 1 80

Next