A Hon, 1874. augusztus (12. évfolyam, 175-198. szám)

1874-08-01 / 175. szám

fürdők közt szélesittessék. A minisztérium vegyes bizottmányt küldött ki, melyben a közmunkatanács és a városi hatóság is részt vesz. Ez utóbbit Heuffel Adolf osztálymérnök képviseli. — Photogén-f­orrás. A »M. Polg.« nak írják Küküllőmegyéből: »A k.-sárosi határon az »Előlftb és Zugóláb« nevű földeken már régóta ismert s a falubeliek által úgynevezett »égő föld« van, a me­lyet meggyujtva, melegénél a munkások puliszkát főz­nek, török búzát, pityókát, szalonnát stb. sütnek. Ez előtt azt tartották, hogy az is, afféle mint a báznai­­kénhydrogén gáz, de újabb nyomozások és szakértői véleményezés folytán kiderült, hogy ott photogén­ for­­rásnak kell lenni.­­ Mercur Dosztos moldovai tőke­pénzes e kedvező alkalmat látva, a napokban itt járt ügyvédjével és összeköttetésbe tette magát a birto­kosokkal. Az ajánlati feltételek főbb pontja az, hogy Mercur Dosztos, ha találna nevezett helyen bármiféle bányászni való követ, a kőszén és akármiféle vizen kívül, minden birtokosnak a föld holdjáért 120 fitot ol­é, és azonkívül a községnek a talált kő vagy olaj után a tiszta jövedelemből 5 százalékot fizet. Ha pe­dig a földeken nem találna semmit, a fizetés és a föld a volt birtokosé marad. A talált vizeket és kőszenet ajánlkozó nem használja, hanem minden fizetés nél­kül is átadja a községnek. — Rendőrségi garázdálkodás. Egy helybeli német lap közlése szerint, a fővárosi rendőrség két hivatalnak a Batisz és Enge­­-­b­a­n­h egy előkelőbb prostituált nő, bizonyos Roma­­nof érdekében a legbotrányosabb erőszakot követtek el egy Róth Ignácz nevű hordáron, ki mert Romanof Lujza tőke munkabérét megtagadta és erre hamis esküt tett, őt ezért a fenyitő törvényszéknél beperelte. E miatt Róth kihallgatás nélkül rendőrileg letartóz­­tattatott és bezáratott, és a börtönészek által kínoz­­tatott. Elkeseredve azon fenyegetésre fakadt Roth, hogy Batizt agyonlövi. Ezen ürügy azonnal felhasz­náltatott ellene, és átadatott a fenyítő törvényszék­nek, mely őt tárgyi tényálladék hiányában még a vizsgálat alól is felmenté. De a fővárosi rendőrség nem bocsátá szabadon, hanem újból bezáratta, és­ itt a börtönben a börtönészek buszából állítólag ismét annyira elverték, hogy 12 napig kellett a fegyenczek kórházában ápolni. Csak midőn innét felgyógyitva elbocsájtatott s a rajta ejtett testi sérelmek nyoma elveszett, lett a rendőrség által büntény hiányában szabadon bocsájtva. — A vád a rendőrség ellen be­adatott, s feszülten várjuk a vizsgálat eredményét. — Hatzenberger Ferencz a fővárosi bizottság tagja, ki a közügyek terén, különö­sen a Rókus kórház ügyei körül hosszú évek során kifejtett fáradhatlan buzgó tevékenysége által enyészhetlen érdemeket szerzett magának, e hó 30-án éjjel szélhüdés következtében meghalt.­­ Az »általános munk­ás beteg­es rokkantpénztár« központi irodája Augusztus 1-jétől VII. ker. 3 dob utcza 67. sz. a sa­ját házában létezik. — A gyorsírás terjedése. A gyors­­írása Gabelsberger és Markovits rendszere szelle­mében ez iskolai év alatt a »gyakorló gyorsíró« jul 15-ről kelt 7. számának kimutatása szerint 60 tanár által 43 helyen 91 tanfolyamban taníttatott, és pe­dig 68 a kezdők és 23 a haladók részére nyittatott E tanfolyamokban részt vett 1532 kezdő és 150 ha­ladó. A hallgatók összes száma 1682.­­ A budapesti önkénytes tűz­oltó-egylet aug. hó 2-án vasárnap rendkívül­ közgyakorlatot tart. Az egyleti tagok felin­­vatnak minél számosabb megjelenésre Gyülekezés a mászó háznál reggel 5 órakor pontban. — Bernét Gáspár síremlékét ma délutáni 5 órakor zuhogó esőben álliták fel és ko­­szorúzták meg régi ismerősei és jó barátai. A kő szürke márványból készült csinos gúla, melynek egyik lapjába karrarai fehér márványból van betéve a lant és toll; csinosan van kidolgozva, és készítőjé­nek, Jablonovszky Vinczének becsületére válik. A megjelent közönség nevében Hegedűs Sándor mon­dott áldást a szép koszorúra, melyet a Karikás­­család készített. Erre a kegyeletes közönség az eső elől fedél alá vonult, hol Hegedűs rövid, emlékbeszé­det tartott. (Megjelenik vasárnap az »Üstökös«-ben) Szónok beszédében Gazsi bátyánkról megemlékezett, mint életbölcsről, ki az életbölcseség magaslatáról ítélt a dolgok fölött, s ki képzelete bizarr ruháiba csak azért öltöztette az igazságokat, hogy ne vegyük észre, hogy mit nevetünk rajta, az keblünkbe lo­­pózik. — Fel kell említenünk Majoros István kép­viselő nemes buzgalmát, ki képviselő körökben e sír­kőre 50 frtot gyűjtött, és ki kell emelnünk Krajcsik Ferencz és Sebők Imre ügyvédek fáradozásait, kik­nek köszönhetjük e kegyeletes emlék létrejöttét. — Miért nem kapható Budán ivóvíz. A városnak a városmajorban van két kútja, mely elég bőséggel szolgáltatja a vizet, ennek daczalma a lakosságnak nem jut belőle semmi. Kora reggel ugyanis a kutakhoz vezényeltetik egész hosszú sora a katonai szekereknek, melyektől magános em­ber hozzá sem férhet a kutakhoz. Ezen katonai sze­kerek aztán elszállítják a vizet a katonai laktanyák­ba, kórházakba, hivatalos épületekbe, intézetekbe stb., s mire utolsó kocsijuk a kutat elhagyja, rende­sen ki is fogyott a viz a kutakból s várni kell, mig éjjelen át újra meggyűljék, a mikor aztán elölről kezdődik a múlt napi procedúra. Hiszen a katonaság sem roszabb, mint a többi lakosság, s annak csak oly nagy szüksége van a jó vízre, mint a többi ha­landónak, de hogy a budai kutak épen csak a kato­naság kedvéért léteznének, azt mégis csak bajos el­hinni. Ha a katonaság oly kedvező helyzetben van, hogy szekereken hordathatja a vizet, talán közvetle­nül a Dunából is meríthetné azt, míg a krisztinavá­rosi és országúti szegény embernek nagyobb szüksége van arra, hogy közel kaphassa a vizet, mint a ka­tonaságnak, mely azt úgyis messzire hordogatja el. — Csatornázásunk. A ma délutáni eset ismét kemény próbának tette csatornázási háló­zatunkat, melyet ez szokott roszul állott. A heves záporban a csatornák mindenféle csakhamar megre­kedtek a patak módra tóduló vizártól, s nem le hanem visszafelé árasztották azt, ily módon a város mélyebben fekvő részeiben sokfelé elboritván az ut­­czákat udvarokat, és pinczéket. Míg részletes­ ada­tok érkeznének, felemlítjük, hogy a szerb utczában a zöldfa és Lipót utcza közt a csatorna, mely csak a télen készült el, annyira megrekedt, hogy az esővíz csaknem mint forrásból bugyogott belőle kifelé s az utczát csaknem másfél lábnyira elárasztá, s egy az utczánál sokkal magasabban fekvő ház udvarát egé­szen elbob­tá. Csak midőn az eső rég elállt, teljesen lehetett arra gondolni, hogy az udvarból a viz eltá­volíttass­ék. — A kerepesi úti temető biz­tonsági állapotai. Fővárosi rendőrsé­günk vétkes mulasztásainak óriási halmozást egyre tetőzi. A kerepesi úti temető a fővárosi lakosság kegyeletének egyetemes gyálhelye, melynek díszíté­sére hatóság és közönség egyaránt nagy összegeket áldoznak, a tolvajok, sírrablók tanyája, a leggyaláza­tosabb raboltatás, éktelenítés, nyílt fosztogatás szín­helye. Tegnap este kapuzárás után 9 csavargó tá­madta meg Müller Ágost temető felügyelőt, ki alig tudott menekülni. A sírok, kripták fémdíszítményeit, vaskereszteket, rácsokat csaknem fényes nappal lop­ják, a virágokat, dísznövényeket cserepestől hordják el, ki a kapun anélkül, hogy a temető védel­mére rendőrség mutatná magát, s a temető a pusztításnak van kitéve orvoslás ,gyalázatosabb pusztításnak van kitéve orvoslé nélkül. Az »Unió« kereskedelm egylet f. hó 2-án a Thurn-Taxis féle házba (für­dő-utcza 4. szám, 2. emelet) teszi át helyiségeit. A fővámház környékénél szabályozása. Miután a fővámház elkészült hogy akkoz minden oldalról hozzá lehessen férni szükségessé vált környékének szabályozása és kikö­vezése. Az illető tárgyalások még a tavasz nyíltára megindittattak a város és pénzügyminisztérium közt melyek alapján ez utóbbi a költségekhez mintegy 61 ezer forinttal járulni magát kötelezte. A fővárosin mintegy 120 ezer forint esik, s mintegy 61 ezer frto a költségből a közmunkatanács terhére rótt ki a fő­városi hatóság. Csakhogy gazda nélkül számított mert a közmunkatanács, mely előre meg sem kérdez­tetett, tagadja kötelezettségét és vonakodik a költsé­gekhez járulni, s ebből per lett. Ennek folytán a vá­rosi tanács, mely az árlejtést régen kiirta, s a mun­kát vállalkozónak kiadta, a követést felfüggesztette s akkorra,midőn ajfenforgó kérdés tisztába lesz hozva. A pénzügyminisztérium, mely a reá eső quótát elvállal­ta, s melynek szüksége van arra, hogy a vámházhoz minden oldalról hozzá lehessen férni, főleg miután az ősz és a rosszabb időjárás is közeledik, leiratilag felszólítja a főváros hatóságát, hogy a vámház kör­nyékének kövezését haladéktalanul indítsa meg. Vakmerő gyilkossági kísérlet történt Pécsett, mint nekünk onnét írják, Julius hó volt szolgája (elbocsáttatása feletti dühében) fényes nappal szobájában megtámadott. Az éltesb­ár azon­­ban nem veszte el lélekjelenlétét, hanem míg egy­részről a merénylő ellen küzdött, segítségért kiáltott A cselédség közül először a szobaleány ért oda, kit a gyilkos feltaszítván, lerohant a lépcsőn. Az utczára azonban már egész nyugodtan lépett, úgy, hogy a szemközti kávéház közönsége az egész merényletről csak akkor értesült, mikor a házbeliek leszaladva az illető szolgára mutattak. Az azonban állhatatosan és nyugodtan mindent tagadott. .. Házi tanítóul vagy nevelőül ajánlkozik a fő­városban gyermekek mellé a szünidőre, a budai álla­mi tanítóképezde Ill­ad osztályát jó sikkerrel vég­zett egyén. Szíves tudakozódásra bővebb fölvilágosí­­tást ad a budapesti tanfelügyelőség Budapest, bel-­­ város, lipót-utcza 45. sz. II. emelet. ----1~­'l'rpm ■ '—- - - -— . ■ - -^—' m^m Vizállá Felelős szerkesztő : Jókai Mór. S. Julius 0 fölött, 31 Budapesté» 10' 7"» Pozsonyban 7' 11" 30 M.­Szigeten 2' 3“» Szatmáron 1' 8" T­okajban 1' 5' 31 Szolnokon 0' 3“ Szegeden 1' 3“ 30 Aradon 3' 1” Nagybecsk­ereken 0' 4”· Bezdánban 0' 6”» Verbászon 5' 3"» Barcson1 31 EszékenV 9' 30 Mitroviczon 1' 5"· Sziszeken 5‘ 0"· ZimonybanV 8"· O­ Orsován 5' 10" időjárás száraz felhős Hivatalos közlemények. A,, igazságügyminiszter D­o­­­y­á­k Mihály 66- számú gyalog sorezredbeli őrmestert a trencséni kirá­lyi ügyész felügyelete alatt álló börtönhöz fogházfel­­ü­gyelővá nevezte ki. A budapesti királyi főügyész a kassai kir. ügyészség felügyelete alatt álló börtönnel üre­sedésben levő börtönfel­ügyelői állomásra Csinger Ferencz pestvidéki kir. ügyészi börtönfelügyelet a nyitrai királyi ügyészség felügyelete alatt álló börtönnel üresedésben levő börtönfelügyelői állomásra Sztranyovszky József ki­­szolgált altisztet nevezte ki. a „Hon“ magántársürgönyei. Berlin, jul. 31. A katholikus gyülekezet__ a kath. egyletek betiltása után — szilárdabb poli­tikai egyesülés czéljából mint a centrum párt egylete megalakult. Az alapszabályok egyhangúlag — még a social-demokraták jelen volt vezetője, Nasselmann által is — elfogadtattak. Bécs, jul. 31. A mai »Wiener Abp.« tökéle­tesen alaptalannak nyilatkoztatja a hírlap­k azon közlését, hogy a kormány az alakulásban lévő sza­­badkőműves-páholy kérvényének helyt adott és Bécs­­ben egy építési sátornak felállítását megengedte volna; a nevezett lap szerint épen ellenkezőleg a »Zukunft“ nevű szabadkőmives-egyletnek legköze­lebbről beadott idevonaatkozó kérvénye e hó 22-én végérvényesen visszautasitta­tott és ezen szabadkő­­műves-egylet megalakítása eltiltatott. Prága, jul. 31. A Rieger által alapított nem­zetközi írói egylet alapszabályai a helytartóság által nem hagyattak jóvá. . bács. jul. 31. A »N. Fr. Pr.« brüsseli távirata szerint az orosz császár sajátkezűleg irt levelet inté­zett Grant elnökhöz a végett, hogy változtatná meg a brüsseli congressuson való részt-nem-vétel iránti határozatát. Grant azonban megmaradt eme határo­zata mellett. Bécs, julius 31. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 77.—­ Salg.-Tarján —Magyar hitel. 212.25. Magy. záloglevél 85.50. Erdélyiül— Magyar keleti vasút 52.25. Magyar sorsjegy 84.'_‘ Tiszai vasút 221.50. Magyar vasúti kölcsön 96.25. fAT­yai’ 41'7,' bTanco-magyar 81.75. Alföld! 142.50. Magy. északkeleti vasút 116.—. Keleti vas-7«\en8°ÍbSégÍ krVény 6?-~- Ma^y földhitelintézet 78.50. Municipals 37.—. 233 7? Par ^ 3L H?4rlat») Hitelrészvény 233.75. Galicziai 245.—. Államvasut 314._ .Tura-103 77k'°15' 1?6°'1d1n Í°9't7- 1864'diki 133.75. Ezüst 103­.7,5- Kur­lon 110.10. Umo-bank 116.25. Általános Samwr 58'50' Angol-ausztriai 14675.Lombardok 130.50 Tramway 154.—. Hitelsorsjegy 160.9 'Na­poleondor 8.83.—Arany 5.28.—. Frankfurt 92 16' Porosz pénzutalvány 162.75. Török sorsjegy 46 75 Angol épitő­bank 65.25.­­ Frankfurt, jul. 31. (Kezdet.) Váltóár­­folyam — —. 1860-ik —. Lombardok 138.—.Év­járuléki papír 64.7­, 6. Osztrák bankrészv. 1038. Osztrák hitelrészv. 245.75. Osztrák államvaspálya­ részvé­t 336.75. 1864-es Galicziai 264.­Évjáruléki ezüst 68.3.1. Frankfur­t, jul. 31. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 10­7. 78. Osztrák hitelrészvény 246.— Osztr.­államvasut 336.50. 1864-ki sorsjegy 163 1860-ki 105 V­. Lombardok 138.—­ Galicziai 262 — P­apirjáradék 64.50. Ezüstjáradék 68.75. Osztrák bankrészvény 1039. . .AP á­r i­s, jul. 31. (Kezdet.) 3 •/. járadék 62.80. 5­7. Járadék 99.17. Olasz járadék 66.30. Credit mod. 7T‘T‘ Lombard 308.—. Allamvasp. 717.—. Korona­jószági záloglevelek.—.—. Ausztriai kötvények____ 1871-iki kölcsön—.—. 1872-iki kölcsön 95.27. A, P a Jul. 3L (Zánlat) 3°/2-es járad. 63.— Olasz járadék 66.75. Credit mobilier 277.—. Osztr. napra — —. Consulok —. Éjszaknyugoti pálya . . 5 /1-es járadék 99.65. áll­am vaspálya 717 —. Lombardok 398.—. Amerikai —. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki­­-c­ön —. 1872-iki. Berlin, jul. 31. (Kezdet.) Galicziai —. Lombardok 79.—. Ezüst­jöved. 66.25. 1860-as _ ' Haus • • Romániai 41.25. -államvaspálya 192 50. Papirjövedék 61.7/8. Hitelsorsjegyek 10125* 1864-ki —. Hitelrészvény 141.—. Magyar sors-" jegy. Berlin, jul. 31. (Zárlat.) Galicziai 112.50. Lombard 79.75. Ezüstjöv. 68.5/8. 1860-ki 105.50. Bécs 6l.7/-re. Romániai40.7/8. Államvaspálya 192.75. Papirjövedék 64.5/s. Hitelsorsjegyek 108.50 1864- dfsk­ 93.50. Hitelrészvények 141.25. Magyar sorsjegy Pár­is, julius 31. Liszt 82.5, 63.— 61.50 Répaolaj 74.25, 74.75, 77.50. Lenolaj 78.50 77.50 71.73.~- szesz 68.50 67—, ezukor finomított 148.50. is B o r o s­z 1­6, jul. 31. Búza 297.50, rozs 212.—. zab 205.—. Olaj 18­/6, tavaszi 18.7/12. szesz 26.’/,. 1­26%. 26—. 1 r* Berli­n, jul. 31. Búza 86.’/2. —.—. 72.— Rozs 52.1/2. 51.7/8. 52.'/2. Zab 67.—. Árpa helyben k J 63.64.3 Olaj 18.V3.18­/3. 18.’%. szesz 27.—, 27.12. t, i 24.12. ni, Stettin, jul. 31. Búza 82.’/,—.—. 72%.—­­- rozs 49.72. . . 50s/8.— olaj 17‘/3. 171/2, szesz a 27.’/?. 27.1/,3. 24.s/3. 1 t, Köln, jul. 31. Búza 710— 711/2, rozs 518 2 Vo. 56.—, olaj 10*/,„. 10%.. ■a Antwerpen, julius 31. A petroleum üzlete­it —.25.—. i- Amsterdam, julius 31. Búza —.—.305 t, 50. Rozs 200.50, 199.—. 190.50. Repczeolaj 32. V* i- U j-Y o r k, julius 30. Liszt 5.75. I- »VÄMtÄwvr/'.-~T—m. Mmmmmtmi mmmm mumuimn ' I KÖZGAZDASÁGI ROVAT. [. A hadi felszerelés ügy, z Eb« ma megint a hadi felszerelésekről a szól első czikkében, de mint rendszerint, most is in­­­­­ább elméleti fejtegetésekkel, mint practicus irányú agitatióval találkozunk a »Lloyd« hasábjain. Pedig hát elmélkedésekre nincs vesztegetni való idő. A főbb­­ elvi kérdéseket, melyek a hadi-felszerelés ügynél a Hányadok lehetnek, régóta tisztába hozta az orszá­­­­­­gos magyar iparegyesület. Azok az ország minden s részében visszhangra találtak s a »P. Lt.« már nem­­ is mond újat, midőn a teljes decentralisatiót s más­­­felől országos felszerelési szövetség s egyetemleges­­ jótállásra alapított részlet­­szállítási szövetkezetek­­ szervezését hangoztatja. s régóta tisztába hozott elveknek gyakor­i biti kivitelére kell fordítani a­ figyelmet. Ezt a­­ »Lloyd« is elismeri s erre vonatkozó nézetét a kö- '­­ vetkező öt pontban adja elő. 3 1. Ki kell puhatolni, hogy mily nagy szállítási ■ képességgel lehet országos hadfelszerelési szövetsé-­­ get alapítani s hogy mennyi nyersanyag fog szüksé-­­­geltetni. 2. A megkivántató anyagot szerződésileg biz­­­ tosítani kell. 1 .­­ 3. Szervezni kell az ellenőrzési átviteli és át- I­s adási szolgálatot. 4. Lehetőleg arányos repartitionális kulcsot­­ kell előkészíteni, hogy az elvállalt szállítás feloszlat­­hassék. 5. A különböző érdekeltekkel leendő elszámo­­­­lás módozatait meg kell állapítani. De az a kérdés: ki indítsa meg a mozgalmat ?­­ Önzetlen, szakavatott, szervezési képességgel bíró és tevékeny férfiakra van szükség. Csekély az ilyenek­­ száma, de a Lloyd azt hiszi, a czélt el lehet érni, ha­­ csak általánosságban mondja ki, hogy az ilyenek áll­­­­janak az ügy élére. Ha czélt akarunk érni, practicus­abban kell el­­­ járni. A fentebbi öt pontban feltüntetett feladatok el­­l­len semmi kifogásunk. De azok a levegőben lógnak­­ mind­addig, míg oly működő bizottság nem alakult , mely e feladatok végrehajtását tűzte ki czélul. Nézetünk szerint tehát első­sorban a hadfel­szerelési agitationális bizottság megalakítására kell törekedni. A kezdeményezés vagy a fővárosból vagy valamelyik vidéki városból indulhat ki, pedig az országos iparos szövetség központi bizott­sága, mely leginkább hivatva villa és hadfelszerelési­­ mozgalom vp’jixjj'iotere, még nem áll törvényes ala­mert a szövetségi alapszabályok még nincsenek megerősítve, a szövetségnek egyik vidéki bizottsága a Tokaj kerületi ipar­egylet pedig a f. év jun. 9-ikén megerősített alapszabályai által tör­vényes alapot nyert, célszerűbbnek látszik előttünk, hogy a hadfelszerelési agitatiot a vidéken vagyis a f. év aug. 15-ikén tartandó Tokaj hegyaljai kerületi iparosok értekezletén indítsák meg. Ezen értekezlet közzé tett napi­rendjének 4. pontja »több közgazdasági érdekű indítványok tár­gyalásáról« szól. Hihetőleg a hadfelszerelési ügy is fel van már véve ezek közé , de ha még nem volna, első­sorban felvehető. És ha ez megtörténnék, a had­­felszerelési agitátió azonnal a gyakorlati térre vihető­­ át. Ideiglenes működő bizott­sá­­­­got már az aug. 15-diki értekezleten lehet alakíta­ni, és ha ennek némi segédeszközök bocsáttatnak rendelkezése alá, azonnal komoly előmunkálatokat­­ kezdhet. , Mire terjedjenek ki ezek? Hosszadalmas sta­­tistikai előmunkálatokra most nincs idő. Azonnal a szervezkedéshez lehet fogni. Az országos ipar­­egyesület, mint az iparügyekben legszakavatot­tabb testület, mely a felszerelés ügyben idáig is leg­nagyobb tevékenységet fejtett ki, legyen a mozgalom szellemi intézője, készíthet szövetkezeti minta-alap­szabályokat s buzdítólag hathat szövetkezetek alakí­tására. De hogy a gyakorlati térre lépjen, szerződé­seket kössön és a többi, ez aligha összeegyeztethető az egylet hivatásával. A gyakorlati téren működni az országos iparos szövetség van hivatva. Sürgesse a tokaji értekezlet az iparos szövetség alapszabályai­nak jóváhagyását. S maga a központi bizottság is intézkedjék az iránt, hogy a szövetség mielőbb tör­vényes alapot nyerjen. A központi bizottság utolsó ülésében tudtunk­­kal már letárgyalta a minisztérium észrevételeit s ez értelemben az alapszabályok teljesen átalakíttat­tak. Reméljük tehát,hogy a kormány ezentúl már nem is fog a szövetség végleges constituálása elé akadá­lyokat gördíteni. Aztán pedig a szövetség teljes erélylyel kezébe veheti a hadfelszerelési ügyet. A sugárút­építő vállalat igazga­tóságának tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a könyök-utcza jobboldalán levő házakat a váczi kör­úttól a nagymező-utczáig nov. 1-től fogva lehordatj­a­­ a feleknek ezért is felmondják a lakást aug. 1-től fogva. A baloldali házsor egyelőre meghagyatik, minthogy meglehetősen az új szabályozási vonalba esik. Az igazgatóság a sugárutat lehető rövid idő alatt s legkésőbb jövő év végére teljesen el akarja készíteni. Az Általános Pest-Lipótvárosi t­a­ka­r­ékpénztár 1874 év június 30-ig terjedő félévi mérlege. Vagyon­­váltó készlet 325875 frt 92 kr, pénztár készlet 29734 frt 22 kr, előlegek ér­tékpapírokra (meghatározott időre) 2824 frt, leltár 4734 frt 81 kr, különféle követelések 1425 frt 39 kr adósok fedezet melletti hitelekért 42706 frt 58 kr, személyes hitelegylet tartozása 232380 frt 64 kr összesen 1024042 frt 56 kr. Teher: részvénytőke 10000 drb 100 frtos részvényje­­gy 50% befizetéssel 500000 frt, takarékpénztári betétek kamattal együtt 460907 frt 42 kr, a hitelélvezők biztosítékok alapja 20660 frt 70 kr, tartalékalap 177 frt 65 kr, különfé­le tartozások (átmeneti kamat és adótartalék) 16666 ft 8 kr, hitelezők 3333 frt 37 kr, nyeremény egyen­legül 22297 frt 34 kr, összesen 1024042 frt 56 kr. 7. A.A.,0 thschild csoport — ezt írja a berlini tőzsde lap — a magyar kormánynyal kötött kölcsönnel együtt a keleti vasút elsőbbségi műveletet is megvette, miután a magy. kormány e két műveletet annyira egybebonyolítá, hogy azokat alig lehet elkülöníteni. A­míg a magyar kölcsön nem lesz financírozva, a kölcsönconsortium prolongálni kénytelen a keleti vasúti előleget, ha csak azt nem akarja, hogy magyarországi hitelműveletei zátonyra kerüljenek. Egyébiránt ez nagyon természetes, ha te­­­­kintetbe vesszük a keleti vasúti előleg üzlettel kap­csolatos combinatiókat. Eredetileg azt akarták, hogy a 30 milliónyi másod sorozatú elsőbbségek eladássá­nak erre nézve 70°/%-os árfolyam volt kilátás­ba helyezve. Midőn aztán kitűnt, hogy a pénz­piacznak erre nincs hajlandósága, a­ kormány elhatározta, hggy az előleget az új kölcsönbe f­ogja tér­eszteni. Az előleget 6 havi részletben kellett volna visszafizetni s az első részlet f. év­ium 31-én jár le 1.654,125 tallér értékben, úgy hogy az egész előleg 1875. jan. 1-én lett volna törlesztve. De a magyar kormány egyátalán nem rendelkezik felesleges pénzösszegekkel, a rendkívül alacsony árfolyam miatt P­a­g mna nem lehet gondolni a másodsorozatú elsőbbségek eladására, de az új kölcsönből sem kap­hat a kormány pénzt, mivel az még nincs elhelyezve. Így tehát a consortium nem tehet egyebet, minthogy az aug­. 31-én esedékes részletet prolongálja. Mint értesülünk, a prolongatió akként történt, hogy az egész összeg visszafizetési határideje egy hónap­pal későbbre halasztatott. Most tehát a magyar kormány a pillanatnyi pénzszükségtől megszabadult, csak az a kérdés, hogy fog magán segíteni, ha majd sept­ végén eljön a fizetés napja. A keleti vasúti el­­sőb­bségek eladása által ugyan szerezhetne pénzt,­­ e váljon eladhatók lesznek-e a keleti vasúti kötvé­nyek 70 °­ C -on, ez a tőzsde hangulatától és attól füg°­­vájjon a keleti vasút ügye miként fog végleg ren-UGZtGvel. A vasúti díjtételek fele­me­lése külföldön, hol a vasúti tarifták tudvale­vőleg sokkal alacsonyabbak, mint Ausztriában és Magyarországon, régóta foglalkoznak a vasúti tarif­­ták felemelésének kérdésével. Ez indokolva van, mert a nagy verseny által némely vonalon annyira lenyomták a tarifta tételeket, hogy az üzlet nem le­het jövedelmező. De nem így hazánkban, hol a díjté­telek a külföldi vasutakhoz képest magasak. S újab­­ban mégis előkészületeket tesznek a vasúti szállítási díjak felemelésére. A »M. P.« erre vonatkozólag ezt írja : A vasúti igazgatóságok irodáiban pár nap óta nagy élénkség uralkodik. Több a monarchia másik részében működő vasút egy memorandumot dolgozott ki, melyben utalva az üzleti költségek folytonos emel­­kedésére és a vasutaknál szükséges anyagok mindig növekedő árára a kormányhoz azon kérelemmel já­rulnak, hogy a szállítási tarifta átalában fölemeltet­­hessék. Ezen memorandum részletesen előadja azon mozgalmakat, a­melyek Francziaországban, Német­országban és Schweitzban a tariffa fölemelése körül f+Auia­k-’ot,iikábbá fölemlíti azon versenyt, mely az ir,okbeii sűrűn keletkezett vasutak között ki­fejlődött és végtére bebizonyítani törekszik, hogy a monarchia kereskedelmi és szállítási érdekei mérsé­kelten fölemelt tariffa mellett nem hogy kárt szen­vednének, hanem sok tekintetben előnyükre válna. Minthogy a tariffa fölemelése Ausztriában és Ma­gyarországban­­ csak úgy lehetséges, ha a monarchia mindkét kormánya hozzájárul, az osztrák vasutak jelenleg különösen oda működnek, hogy a magyar vasutak e memorandumhoz szintén hozzájáruljanak is— e fogad­ását a magyar kormánynál közve-A tariffa fölemelést­ nagysága még titokban­­ tartatik, m’'^1 “ “ekintetben valószínűleg egy a jövő­é1t.0,11 összeülő értekezlet fog határozni. A magyar kormány a tarifta mérsékelt fölemelésének nem elvi jelensége; a kilenczes bizottság javaslatai között szin­­tén ily értelmű indítvány foglaltatik. S ez ellen annál kevésbé tehetünk alapos kifogást, mivel az állam pénztárára nehezülő és a pénzügyi egyensúly létre­­hozását fölötte akadályozó nagy vasúti garantia te­­intetében a vasúti szállítási tariffa fölemelése által könnyebbülés érhető el. Csanádme­gyéből az aratás eredményéről ezt írják: Őszi tiszta búzából közép­­termés van, minőségre nézve azonban olyan jó, mint az évtizedek óta nem volt, az őszi vetésű tiszta búza is ha 90 -91 font. — Tavaszi vetésű árpa, zab jó középtermésű, minőségre kitűnő, mert az árpa 60— 11 fontos, zab pedig 48—50 fontos. — Kukoricza gén szép reményekre jogosított, hanem a tartós szá­­azság azt részben tönkre tette, tegnapi négy órán szali szapora esőzés javított ugyan rajta, úgy hogy most már — hacsak hirtelen fagyok nem jönnek— éltermést várhatunk. — Szőlő mi sem lesz, a tavaszi agy tönkre tette. — Gyümölcs nagyon kevés van, és­­ is csak helyenkint. — Dohány nagyon rosz, úgy nagy es titsék, hogy azon már a tartós esőzés sem jar­­t, mely ter­­méketlenség érzékenyen sújtja az e megy­ebeli kincs­tári telepitvényeseket. ~ Hetivásár je­­lentés. A jul. 30-án tar­tott hetivásáron volt 2485 darab szarvasmarha, ela­dattak, és pedig: 1590 darab ökör, párja 130 fttól 300-ig, 783 darab tehén, párja 120 fttól 280-ig, 112 darab fejőstehén, párja 90 fttól 200-ig, 678 darab juh párja 13 fttól 19 % forintig, marhahús mázsája sert­ésvásár: e hét folyamában, eladatott 3530 darab sertés, és pedig élő, mázsája 37%—38 W2 frton, szalonna mázsája 43—44 frton, zsír má­zsája 44—46 frt. Üzlet- és terménytudósitás. Budapest jul 31. Az értéktőzsde lankadt hangulatban nyílt meg, de lassan kint élénkülni kez­dett az üzlet, s zárlat fele meglel­­ősen élénk forga­lom támadt magy. földhitelintézeti részvényekben melyek 77.75—77 fton vétettek. A hó utolsó napjai lévén, a kötések legombolyitása is zsibbaszta kezdet­ben a forgalmat. Municipal bank 36.50—36 .7, angol magy. 41.50—41, magy. hitel 213.50, takarék és hi­telegylet 54.15 55.50 köttetett, magy. nyeremény sorsjegy 84, közúti vasút 268, pesti keresk. bank 790 p. Értékek és váltók nem változtak. Gabnaüzlet: Miután a piaczra hozatal csekély, búza igen szilárdan fenntartá árát. Rozs és árpából is gyenge volt a behozatal, fenntartott áron ad­ótott. Kukoricza 5 krral feljebb ment, Zab hi­ányzik. Hivatalosan történt eladások: [B u­z a tiszavi­­déki 800 m­. 90 fontos 6.5(), 400 m. 89 int 6.40, 400 m. 88 ’/* int 6.40, 400 m. 87 int 6.25, 600 m. 87 int 6.20; fehérmegyei 600 m. 87*/* int 6.35; aradi 300 m. 88 fns 6.42 1/2, bánsági 400 m­. 88 */2 fns 6.471 oláhországi 2000 m. 73 '/2 fns 4.40, — mind­ez mázsánkint 3 havi fizetésre. Zab 800 m­. 50 fus 3 frt készpénzen. Határidőre búza sept. cet. 5.67 ku­koricza jut.—aug. 4.10, aug. sept. 4 20, zab sept. oct. 2.10—2.80. x. K­i­v­é­t­e­l­e­s díjszabás gabonára az államvaspályán. Folyó évi aug. Igen, uj átdolgozott díjszabás lép életbe a gabonaszállí­­tásra nézve, u. m. búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, ku­koricza, lenmag, és repere, borsó, lencse, bab, d­ara és korpa ; továbbá mák- és takamányfüvek magva;; ha a feladásnál legalább 100 rámmázsa súlyúak, szállítóle­véllel a Tiszavidéki vaspálya állomásai közt egyrész­ről és Budapest, Palota, Marchegg és Bécs közt más­részről.­­— Ellenben az 1873. ápril 10. kivételes díj­szabás a, Tiszavidéki vaspálya állomásainak gabona­­szállitására nézve Pestre és Bécsbe érvénytelenné lön. Az uj díjszabás példányai kaphatók az illető ál­lomásokon. Bécsben a forgalmi igazgatóságnál (Pes­­tolozzi gasso 8.) és a szállító­hivatalban (Schulhof 6.) Pesten a társulati szállitóirodában (nádor-uteza) krisztinavárosi színkör­­­és adatik hatodszor: »Petaui király udvara«. a —*•* T!»!-'.1y1 ^István, Komáromi Jflwv. ' ■ Kaman egyesült magyar d­altársulata art A KoiUloteriben naponkint, magyar­ daltársra]a+ tart előadásokat,­ a szüneteket magyar zene tölti be. hí­vásn­ A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei jn­ius 31. nemmsmti* Értékpapír adva | tartva ! Értékpapi Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . , gömöri államvasuti záloglevél 5% sorsjegykölcsön . 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. 1873. ra. kir. kincstári utalvány 6 peres ezüstb. Földteherm. kötv. magy. * „ 1867 zk. n r temesi „­r 1867. zk. „ „ horv.-szl. n . erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-ados. pap. 5% a . ezüst.kam. jan. jal.5% „ „ ezüst.kam. apr. okt 5% Kisorsol.1860-ból á 500 frt 1860-ból á 100 frt. 1864-ból á 100 frt Pestv. köl. 1871-ból 6% Részvények. Bizt.-társ. : Alias viazbiz. „ I. magyar . . „ Haza .... „ Pannónia . . . Pesti .... „ Hunnia . . . „ Unió .... „ Tisza .... Vaspályák: Pest-barcsi . „ Pesti közúti „ Budai közúti . „ Ujpest-rákosp. „ Alföld-fiumei . „ Északkeleti „ Magyar kele­ti . , I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budai hegy pálya Bankok : Által. m.Tann.h. „ Angol-magyar . „ Ált. m. hitelbank „ Franko-magy.. n M. ál. föld. rész. „ M. jelz. hitelb. „ Kisbirt. földh. * Nyit.sz. hi. Sopr. „ Tak. és h.-egylet „ Tak. és h.-p. b. j) Nyi. kere. hí­tel­. „ „ Iparbank . „ Buda-Ób. népb. f Iparbank . . 98 25 84 25 88 50 86 50 76 50 73 75 72 75 70­­74 50 74 50 108 50 113 — 134 — 84 25 920 — 30 — 350 — 66 — 46 — 100 — 267 — 110 — 52 — 37 — 41 — 213 75 81 50 77 50 55 25 38 25 60 — 90 50 84 50 89 — 87 — 76 75 75 — 74 — 73 — 70 25 75 — 75 — 109 50 114 — 135 — 84 75 930 — 40 — 360 — 08 — 48 — 165 — 268 — 112 — 55 — 37 50 41 25 214 — 82 50 77 75 55 50 38 50 61 — n Pest keres. bank n Pesti iparbank n Pest-budai kéz­müvesbank . n Pesti zálogk. int.n Bir. t.e.m. hitel.n Bárány, t. és h. n Debreczeni kér. n I* Erdélyi bank „ Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. Takarékpénz,óbudai n Fv.fegyházai „ Gödöllői . v Orsz.k.Jav.J.5. n Pesti I. hazai . n Pest-budai főv. n Pesti külvárosi n Szt.-Endrei „ Erdélyi . . . n Újpesti . . . n ált. búd. polg. . Malmok , Árpád . . . „ Aradi (?ózm. . „ Blum-féle . . n Concordia . . » Borsod-Miskol. „ Erzsébet . . n Lujza . . . „ Temesvári gaz. „ Mol­nárok sütök „ Hengermalom „ Viktoria. . . n L Budapesti „ Budai gyártelep n Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . . » Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar Sertéshizlaló .... Könyvny. ., Athenaeum i­n Pesti . . . * „Franklin-t.“ Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kere­skedő-testület épül. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bányarész . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén . •­ n vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . * . . Spodium és csontliszt . Termény Búza bánsági 1 uj. tiszai pesti fehérmegyei . bácskai tő4) CQ IC o adva­­ tartva 200 177 — 180 — 500 785 — 755 — 200 395 — 400 — 100 59 50 60 50 560 49 — 50 — 400 43 — 44 — £O0 — — ____ 200— — —0 — —— 100— ____ 100 131 — 132 — 40— — 40 — — ____ 100— ____ 1000 84 75 85 — 1002400 — 2425 — 100 160 — IFI — 40 51 — 52 — 30 37 — 38 — 60 — — ____ 50 45 — 47 — 50— ____— 48 — 50 — 500— _____ 5ö0 30 — 32 -500 205 — 270 — 600 — —— 500 93 — 95 — 200 113 50 119 50 160— ____ 500 203 — 205 — 200 715 — 720 — 500 95 — 100 — 30O 645 — 650 — 500 21 — 22 — 3 00 450 — 455 — 1000 26 — 27 — 80— 80 415 — 420 — 500 160 — 165 — 200 247 — 250 — 500 515 — 625-175 — —— 175 3t;5 — 375 — 500 212 — 215 — 200— ____ 200 700 —— — — — ____ 200— — 66 — — ____ 200— — — 84 -86 — 200 90 — 95 — 100— 44 — 100 190 — 195 — 200— — 200 97 — 100 — 200 150 — 155 — Értékpapír adva Szeszgyár I. magyar Kőszén és téglagyár ., (Dre sche) Alagút ... Téglagyár Szt.-endrei . Téglagyáru bu­da­pesti . Tégláé«, mészégető u­laki Téglagyár Kőbányai Téglagyár sződ-rákosi . Záloglevelek. Magyar földbited. 5*/»°/° jelzálogb. &•/,%, ny.m. jelb.S.6% áh.föld. rész. H% n­­ n 5­3% Fővárosi takarékp. 6% Pesti kereskedelmi bank Szebeni földhitelin. 5«/,of Kisbirtokosok földhit!70/e E Isebi­s­égek. ?da­­y. kel. aspí­­lya5% vaft. 1. k?b. galicziai vRKp. 5°/, 200 500 200 105 200 200 200 200 -------f ■ 100 '»i 1 vasoa'va­lái.o .vid 6*go Bu­da­pesti malom 6%­­ — Pénznemek. :m 300 200 20' 100 100 IbO 175 — 159 — 80 — 64 — 85 75 76 50 85 25 84 — 85 75 34 — 160 82 , 68 — 120 — 86 — 77 — 85 50 84 50 85 — 83 180 ■ 84 — Váltóix. fontnyi 82 84 80 84 86 88 81 83 85 84 86 83 84 85 87 ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zránkint 5 95—6 05 615—6 20 5 95—6 05 6­15—6 20 5 95—6 05 615—6 20 595—6 05 615—620

Next