A Hon, 1874. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)

1874-09-01 / 199. szám

iskolák és a tanítóképezde gyakorló iskolájában (9 tanteremmel) 733 növendék volt, kiket nagyrészt végzett theológusok tanítottak. Az intézet nagy könyvtára s éremgyűjteménye tetemesen szaporodott, a természettudományiak azonban egyátalában nem. A csinosan összeállított értesítő előtt azon beszédek foglaltatnak, melyek Joó István tanitóképezdei igaz­gató beigtatásakor tartattak. T­a­n ü­g­y. — »Á­svány-, kőzet és földtan különös tekintettel a vegytan jelenlegi álláspontjára az uj szerkezetű főreáltanoda és főgymnázium szá­mára, valamint magánhasználatra.« Irta W­i­s­s­i­n­­g­e­r Károly múzeumi őr s főreáltanodai tanár, 200 fametűzvénynyel. Lampel Robert kiadása. Ara­­­frt 89 kr. E műből még csak az első hat iv jelent meg, azonban ezen rész kellemesen lepett meg ben­nünket, miután valóban minden más kézikönyvnél — a Szabóét is ideszámítva — tökéletesebb s moder­nebb szempontú. Valóban örvendünk, hogy a közép­tanodák tanárai s a tankönyvírók kezdik már elvetni azon előítéletet, miszerint a középtanodákban csak kétségtelen ismereteket s tényeket kell nyújtani az ifjúságnak s az elméletek s tudományos módszer megismertetése csak az egyetembe való. Óhajtanék, ha a szakközlönyök e tankönyvet részletesebben is­mertetnék. — A b­é­k­é­s - c­s­o­n­g­r­á­d m­e­g­y­e­i egyesült tanítótestület évi közgyű­lését sept. 20. és 21-ik napján fogja megtartani Sze­geden. Ugyanitt egy népszerű közkönyvtár is ala­kult, mely még septemberben meg fog nyílni s pae­­dagogiai elvek szerint lesz berendezve. — Görög mondattan. Curtius hires görög nyelvtanának második része, mely a mondat­tant tartalmazza, most már harmadik kiadásban je­lent meg magyar nyelven. Kiss Lajos fordításának felhasználásával s a tizedik lényegesen átalakított eredeti kiadással összehasonlítva fordította:t­ b b e­­r e r n Jonathan. Kiadja Kilian Frigyes. Ara­­ fzt. Ezen fordítást csaknem új átdolgozásnak lehet te­kinteni. — A várm. szigeti helvét hitvallású lyceumban az 1878/I. iskolai évre a beiratások szep­tember hó 1-ső napján veszik kezdetüket. A megnyitó isteni tisztelet 5-dikén fog megtartatni. Az előadá­sok az elemi és közép tanodában 7-dikén, a jogaka­­démiában 14-ikén kezdetnek meg. E határnapok az­zal a hozzáadással hozatnak köztudomásra, mely sze­­rint a jogakadémiának a miniszteri szabályzat értel­mében történendő átalakítására az intézkedések megtétettek, s az 1. 2. 3. évfolyam tanulmányai már akképen rendeztettek be, a­mi a közoktatási ma­gyar királyi minisztériumhoz hivatalosan be is je­lentetett. Hivatalos közlemények. Az igazságyügyminiszter a homonnai királyi törvényszékhez írnokká Mankovics János ottani törvényszéki dijnokot, Szontagh Hugó alsókubini törvényszéki segélydíjas joggyakornokot ugyanazon tör­vényszékhez aljegyzővé, a sátor­alja­ujhelyi királyi tör­vényszék mellé bírósági végrehajtóvá Olchváry Béla ottani járásbírósági írnokot, Csernyus Zsigmond bajai törvény­széki írnokot a bajai járásbíróság mellé bírósági végrehaj­tóvá, Pesthy László kun­szent­miklósi adóhivatali tisztet a nagy­körösi járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. A pécsi pénzügyigazgatóság által Langer Alajos I. osztályú irodatiszt Il­od osztályú pénzügyi fogalmazóvá nevezte­tett ki. A „Hon“ magántársürgönyei.“ Bécs, aug. 31. A »Börsencorr.« a legjobb for­rásból írja, hogy a magyar kormány az »Union« banknak kárpótlásul 5 millió forint értékű éjszak­keleti vasúti elsőbbségi részvényt ajánlott, s azonfe­lül megígérte, hogy a külföldről beszállított vasúti építési anyagszerekért a bank által fizetett vámot annak megtérítendi.­­ Az »Union« bank fentarta magának a jogot, hogy idevonatkozólag indokolt el­lenjavaslatot nyújthasson be. Szent-Pétervár, aug. 31. A »Ruski­mir« czímű lap szerint közelebbről egy új gárdahadtest fog szerveztetni, melynek parancsnokául a trónörö­kös van kijelölve. London, aug. 31. Tire és Clackmannan gróf­ságokban (Skótiában) a múlt hét befejeztével 60 ezer kőszénbányamunkás bocsáttatott el, minthogy a munkások által tett javaslatok nem fogadtat­tak el. Bourg-Madame, aug. 31. A carlistáknak Puycerda ellen intézett kétszeri rohama eredményte­len maradt. Zágráb, aug. 21. Az országgyűlés mai ülésé­ben megkezdődtek az általános viták a népiskolák újraszervezésére vonatkozó törvényjavaslat felett. A kormány képviselője, Turkovics iskolai tanácsos a kormány- előterjesztés mellett, és Vucsetics kanonok heves modorban az ellen beszélt. Holnap folytatják a vitákat. Posen, aug. 31. A kormány iránt bartságos érzületü uj kschiensi prépost tegnap, midőn az első isteni tiszteletet tartó, a templomba betóduló izga­tott népcsoport által insultáltatott. Katonaságot kelle előhívni Schrimmből. Bécs, aug. 31. (Hivat, zárlat) Magy. föld­­teherm. kötvény 78.—. Salg.-Tarján 90.—. Magyar hitel. 226.75. Magy. záloglevél 85.75. Erdélyi 138.50. Magyar keleti vasút 52.50. Magyar sorsjegy 85.50. Tiszai vasút 221.—. Magyar vasúti kölcsön 99.—. Angol-magyar 41.75. Franco-magyar 89.25. Alföld 142.—. Magy. északkeleti vasút 120.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 69.25. Magy földhitelintézet 87.—. Municipális 37.50. Bécs, aug. 31. (Zárlat.) Hitelrészvény 239.75. Galicziai 252.—. Államvasut 320.—. Jára­dék 71.80. 1860-dik 109.—. 1864-diki 136.50. Ezüst 104.—. London , 109.85. Unio­bank 125.—. Általános épitőbank 49.50. Angol-ausztriai 151.75. Lombardók 141.—. Tramway 151.—. Hitelsorsjegy 165.—. Na­poleonhor 8.82.— Arany 5.27.—. Frankfurt 91.70 Porosz pénzutalvány 161.95. Török sorsjegy 47.50. Angol épitő­bank 59.—. Berlin, aug. 31. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 85. 7/s. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 40.—. Á­llamvaspálya 196­3/,. Papirjövedék 61.7/s. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 145.25. Magyar sors­jegy-Berlin, aug. 31. (Zárlat) Galicziai 116.25 Lombard 86.25. Ezüstjöv. 69.3/15. 1860-ki 108.50. Bécs 92.1/16. Románia 1 40.25. Államvaspálya 196.50. Papirjövedék 66.3/8. Hitelsorsjegyek 116.25. 1864- ki 99.1/8. Hitelrészvények 145.50. Magyar sorsjegy 58.50. Frankfurt, aug. 31. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 108.1/1e. Osztrák hitelrészvény 252.50 Osztr.­államvasut 343.—. 1864-ki sorsjegy 176.—. 1860-ki 108.50. Lombardok 148.50. Galicziai 269.50 Papirjáradék 66.95. Ezüstjáradék 69.—. Osztrák bankrészvény 1048. Frankfurt, aug. 31. (Kezdet) Váltóár­folyam —. 1860-ik 109.7/a. Lombardok 148.—.Év­­járuléki papír —.—. Osztrák bankrészv. 1049.—. Osztrák hitelrészv. 255.5/s­ Osztrák államvaspálya­­részvén/ 345.3/8. 1864-es 173.3/8. Galicziai 266.—. Évjáruléki ezüst —.—. P­á­r­i­s, aug. 31. (Kezdet.) 3°/p járadék 63.75 5 % járadék 99.47. Olasz járadék 64.70. Credit mob. —.—. Lombard 320.—. Allamvasp. 730.—. Korona­­jószági záloglevelek.—.—. Ausztriai kötvények—.—. 1871-iki kölcsön—.—. 1872-iki kölcsön 95.27. P­á­r­i­s, aug. 31. (Zárlat) 3°/0-es járad. 63.75 Olasz járadék 764.0. Credit mobilier 285.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5°/6-es járadék 99.55. Államvaspálya 730. —. Lombardok 321.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kő ön —.—. 1872-iki. Pár­is, aug. 31. Liszt 57.50, 67.—, 56.75 Répaolaj 71.—, 71.—, 75.50. Lenolaj 76.—, 74.— Szesz 69.75. 67.—.—. 61.75, ezukor finomított 148.—. B­o­r­o­s­z­l­ó, aug. 31. Búza 230.—. rozs 193.—. zab 182.—. Olaj tavaszi 17.'/6. szesz 24.7/,-. 24.7/12. 24.7/12. Li­t­e­r­p­o­l, aug. 31. Búza------, liszt —, ku­koricza — 3 pennyivel alacsonyabb. Amsterdam, aug. 27. Búza 287.—. — —. Rozs 183.50, 183.—. —.—. Repczeolaj 31. */* 32— 343/«. Antwerpen, aug. 31. A petroleum üzlete —.26.3/* Stettin, aug. 31. Búza 71.—.—.196.—.—. rozs 49.—.—.—. 146.— olaj 16 */«• 55—. szesz 25.2/a. 25.12. 22.1,/12. Köln, aug. 31. Búza 614— 614—. rozs 425. —. 425.1/*, olaj 10—. 9.«/16. Berlin, aug. 31. Búza 92.—. —.—. 65.—. Rozs 50.1/2. 50.V«. 49.7/8. Zab 61.'/2. Árpa helyben 63.«/*. Olaj 17.8/a.' 178/,2.17.8/18. Szesz 26.06, 26.10 23.06. Uj-Y­ork, aug. 31. Liszt 5.25. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, aug. 31. Rozs 6.5/«. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Pénzintézeti félévi mérlegek. Újra kezdődik az agrorage. Bécsi pénzintéze­tek hosszú sora áll végleszámolás alatt, s ezek név­jegyzéke még nincs bezárva. Nem bizonyos, a most kezdődő szept. havában nem bukik-e meg ismét egy két pénzintézet, azok közül, melyek az ideig kiten­gődtek. Az osztrák kereskedelmi miniszter ugyan számos kísérletet tett, hogy a közönséget megóvja további megkárosításoktól. Kormánybiztosok és szakférfiak által megvizs­gáltatta a könyvezést s a társulatok vagyoni állá­sát. De mind­ez félrendszabálynak bizonyult, s a bekivánt mérlegek utján sem lehetett, többet el­érni. Most Ausztriában minden pénzintézetnek meg van hagyva, hogy a nagy­közönség tájékozására félévi mérlegeket tegyenek közzé. Egy kettőnek kivételével a félévi mérlegek a nyilvánosság előtt is vannak. De ime már­is kitűnik ezen intézkedés hiányos volta. A közönség az ily mérlegeket teljesen hiteleseknek veszi. Pedig mi sem könnyebb a bécsi Verwaltungsrath­­okra nézve, mint tetszés szerinti üzleti eredményt kihozni. A reserva,a kétes követelések és a többi oly tételek, melyeket tetszés szerinti összegre emelhet­nek fel, vagy szállíthatnak le, miáltal nagyobb kisebb üzleti eredmény tűnik ki. A bécsiek ebben nagy mes­terek. A legtöbb pénzintézet, mely félévi mérlegét eddig közzé tette, tisztességes osztalékot tüntet fel. A közönség tehát azt hiszi, hogy­­ már minden renden van, hogy a papírok szilárd értéket nyertek. S az érték meghatározásánál a mérlegben kitüntetett nyereség az irányadó. Ezt tőkésítik öt-hat kamattal, és azt tartják, hogy ha az árfolyam az így kihozott összeget nem haladja meg, a papirost bízvást feljebb lehet szöktetni. Warrens tőzsde lapja élesen kikel ez ellen. A kitüntetett nyereség semmi tekintetben nem lehet irányadó. A legtöbb társulatnál már csak azért sem mert a hat hóra kiszámított jövedelem rendszerint vagy hosszabb vagy rövidebb időből való. Kivételesen ugyan­is előfordult az, hogy a tiszta jövedelem hat hó alatt nagyobb volt mint a mérlegben fel van tün­tetve. A különbség az előbbeni időből származott és elpalástolt veszteségek fedezésére fordíttatott. De az esetek többsége olyan, hogy a pénzintézetek tározói­­ban nagy mennyiségű értékpapírok voltak, melyek a megelőző mérlegben sokkal kisebb értéket képvisel­tek, mint a­hogy azokat az idők folyamában értéke­síteni, vagy az új mérlegbe helyezni lehetett. Ily körülményekkel szemben tehát szó sem le­het arról, hogy a bankrészvények értéke a mérleg­ben feltüntetett jövedelem szerint vétessék számí­tásba. Agiotást űznek azok kik ezt teszik. Agiotage idézte elő a válságot. E leczke elég lehetett volna, de úgy látszik, a bécsi tőzsde még most sem akar okulni. Kívánatos volna, hogy a mérlegek készítéséről szigorú, pontos és részletes szabályrendelet alkottas­sák. S csak ha ily rendszabály életbe lép, akkor nyerhet a közönség a mérleg alapján tájékozást. — A nagykikindai takarék­­pénztár igazgatóságától e következő figyelmez­tető sorokat vettük : »A Temesi lapok aug. 30-ikán megjelent száma azon biztos forrásból merített hírt hozza, hogy takarékpénztárunk f. hó 28-ikán kira­boltatott volna. Ezen közlemény gonosz szándéku ko­holmány. — Álladalmi sósfürdő eladá­s­a. Az erdélyi részekben a görgényi kir. erdőhivata­­lterületéhez tartozó Görgény-s­óaknai állat­dalmi fürdő épületeivel és 46 hold földterülette­­együtt 15 ezer frt becsárban idei okt. 7-én közárves­­ésen eladandó lévén, szeretnék tudni, váljon a pénz­ügyér meggyőződött-e ezen intézkedés czélszerűségé­­ről és hasznosságáról , miután ezen sósfürdő rég­­idők óta a szenvedő emberiség érdekében áll fenn, és mind­a mellett, hogy eddig se a zálogbirtokos, se a haszonbérlő kellő berendezésről és kényelemről nem gondoskodott, most már az államkormánynak lenne kötelme akár jól berendezni, akár pedig ily feltétel alatt haszonbérbe adni, semhogy annak ily potom árban eladásával az emberiség és állam oly érezhető kárt valljanak. Ezen ügy bővebb megfontolását me­legen ajánljuk G h y c­z­y miniszter figyelmébe. — Az árvamegyei mező és erdő gazdasági e­­gyesület 1. év oct. 3—5-ig kiállítást rendez Árva váralján mező és erdőgazda­sági terményekből, eszközökből és gépekből. A beje­lentési határidő szept. 13-ig terjed, jelentkezni lehet Rowland Vilmos főerdésznél mint a kiállítási bizott­ság elnökénél Árva-Váralján. Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, aug. 31. Az értéktőzsdén csendes maradt az üzlet. Az előtőzsdén municipális bank 37,75, földhitel 87,75—87, nyereménysorsjegy 85.50—86.50, takarék- és hitelegylet 59.76—60 írton vetetett. A déli tőzsdén az üzlet kevés papírra terjedt ki. Magy. nyereménysorsjegy 86—86.75, m. vasúti kölcsön 99’/2, osztrák papír járadék 71.85, municipal bank 36.75, angol magy. 41, m. hitel 227, földhitel 865/s—87, pesti közúti 258,25 vétetett. Ér­tékek nem változtak. Gabnaüzlet. A vételkedv láthatólag élénkül,az üzlet határozottan szilárd irányzatot vett; kínálatba helyezett árura hirtelen akadt vevő s a búza árak 10—15 krral szilárdultak. Tegnap és ma mintegy 60,000 vámmázsa búza adatott el 86 1/1 fns 5.25—5.70 minőség szerint, 87 fns 5.65—5.75, 88 fns 5.70—5.80, 89 fns 6 frt. Határidő kötések tekinteté­ben alig lehetett némi változást észrevenni, sőt szept. pet hóra pár kr. leengedéssel is kötöttek alkut 5.08— tavaszra szállítandó 5.37*/1. Rozs 1000 vm. 4.50, 600 vámmázsa 4.55, 3 havi fizetésre. Árpa üzlettelen. Kukoricza 800 m. 4.50, 600 m. 4.55, 3000 vámmázsa elsőrendű 4.60, készpénzen. Máj. jun. hóra 3.87 */2—3.90. Zab bá­gyadtan kelt, ára lejebb ment pár krral, sept oct. hó­ra 2.15 ^2—2.16, tavaszra 2.37—2.38. p. A közönség köréből. *) Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának f. hó 27-kén megjelent esti számában »A közönség köré­ből« czim alatt intézetem és személyem ellen egy rágalmazó, valótlanságoktól hemzsegő, a nyilvános­ságot szándékosan tévútra vezető czikk közöltetett névtelenül, melynek rugója csak aljas boszúvágy le­hetett. Ezen czikk megczáfolására, nehogy szemé­lyemen és intézetemen bár­mely homályos folt ma­radjon, s a tisztelt szülők, kik engem eddig bizal­mukkal megtiszteltek és ezentúl is bizalmukra mél­tatni szándékoznának, önérdekükben meg ne sértes­senek, d­e következő válaszom közlését bátorkodom kérni. A mi intézetemben a felügyeletet illeti, ez nem csak látszólagos, a­mint a névtelen czikkíró állítja, hanem valóban pontos, nagyon is lelkiismeretes, mit azzal igazolhatok, hogy azt némely szülők is túl­­szigorúnak tartják, sőt maga ezen becses lap tanügyi rovatának tisztelt vezetője is, midőn ez évi értesítőmről megemlékezni szíveskedett, az in­tézetemben alkalmazott házi szabályokat pedánsok­nak jellemezte. Hogy egyeseknek sikerült egy ízben a nevelők felügyeletét kijátszani, abból még a fel­ügyelet hiányosságára nem igen lehet következtetést vonni. Hol van a világon olyan intézet, melynek sza­bályait, némely zabolátlan természetű növendék, a felügyelet legpontosabb kezelése mellett is, ki ne játszaná. Nem az a baj, ha egyes növendékek a fe­gyelmi szabályok ellen vétkeznek, hanem az volna baj, ha az intézet az ilyeneket jobb útra téríteni nem tudná. Pedig a czikkíró által oly nagy ostentatióval és rész­akarattal a nyilvánosság terére hurczolt nö­vendékek, a pillanatnyi meggondolatlanság folytán elkövetett vétségükért, a paedagogia által megkívánt büntetésük kiállása után, nem csak megjavultak, sőt egyikök később intézetünk büszkesége, minden tan­tárgyból kitűnő tanítványa volt. Valóban csak boszú­­vágytól ösztönzött rész­akarat képes, egy ilyen, ma­gában véve lényegtelen váddal, egy komoly törekvé­sű intézet jó hír­nevét megtám­adni! A­mit czikkíró az elhunyt nevelőről felhoz, merő rágalom, mert sem gyengélkedőnek, sem betegnek nem volt kijelentve, sem a keresés alkalmával túl nem erőltethető magát, minthogy azon nevelő, csupán a plébánia tértől a lánczhídig ment, onnan visszatérve az irodában ma­radt és a rendes alvás idején 9 */* órakor már a há­lóteremben volt. Intézetem f. év május havában költözött át az országút 24. szám alatt lévő helyiségekbe, melyek­nek megtekintésére már akkor is felszólítottam min­denkit, s erre felszólítok bárkit mostan is. A hely­színen meggyőződhetik kiki, hogy a világosság nem ártalmas a növendékek szemének. Hogy értesítőmben a tanárok számát szaporí­tottam, üres ráfogás, mert Csizmazia és Mánk urak az intézet tanári karához tartoznak, az első egész éven át vezette az ismétlési órákat; az utolsó engem helyettesített a modern nyelvekben. A­mi Vajdafy úrtól eltagadott tantárgyat illeti, ez gyermekes kifo­gás ugyan, hanem biztosíthatjuk őt, hogy ha a ta­nári kar névsorának áttekintése után, mire nevezett tanár úrnak alkalmat adtunk, ebben saját reputatió­­jának csorbáját látja, s ezt velünk tudatja való, eb­beli elnézésből támadt hibát készségesen kiigazítot­­tuk volna. A­mit a tanári kar buzgóságáról elisme­rőleg említ, arra nézve csak azt jegyzem meg, hogy intézetemet ezentúl is oly buzgó tanári karral fogok iparkodni ellátni, a­minőt czikkiró, boszúvágytól su­­gall czikkében is, kénytelen volt magasztalólag ki­emelni. A­mit czikkiró a leczkeórák számáról és be­osztásáról mond, azzal csak saját tudatlanságát árul­ja el, nem tudván egy habár nyilvános jellegű intézet és nyilvános iskola között különbséget tenni. Intéze­tem V. és VI. osztályában, ha csak a rágalmazó által állított órák adattak volna is, tökéletesen megfelel­tek volna a czélnak, mert mind a két osztályban csak négy-négy tanuló volt, s ennyinek a görög és latin nyelvből nem kell 8—10 órai oktatás hetenkint, hogy tíz hó után sikeresen megállhassa a vizsgálatot. Pe­dig a czikkíró által felhozott órákon kívül volt még mind a két említett osztályban hetenkint egy írásbe­li gyakorlatokra szánt óra, s minden délután egy előkészítési óra, a­mi tetemesen módosítja és más színben állítja elő czikkí­ó ferde s a valóságnak meg nem felelő állításait. Hogy pedig növendékeim érdemek és tehetsé­geik szerint voltak osztályozva, s hogy állításaim va­lók, arról kezeskedik az e tárgyat előadó tanár úr, ki e következő osztályzatot adta: 1 kitűnő, 3 jeles, 2 jó és 2 elégséges, — ezen utolsók között van a czikkíró által névszerint felhozott Wallenfeld Gyula, kinek hasznára vált volna, ha roszabb osz­tályzatot nyervén, az szünidők alatt otthon ezen tan­tárgyat ismételi vala. Hogy az igazgatóság e tekin­tetben szigorúságot akart gyakorolni, a­mi kellő he­lyen alkalmazva, csak jó hatású lehet, az ellen kifo­gásom nem lehetett. De hogy ezen eljárásnál engem a haszonvágy vezetett volna, ez aljas vádat ezennel önérzettel visszautasítom, mert Wallenfeld nem bent­lakó, tehát ennek az intézetben való visszatartásáról szó sem lehet. Kérdi czikkíró: »Hogy ki tanította és hol volt elhelyezve az előkészítő tanfolyam intézetem­ben ? Ha arezpirulás nélkül teheti, jöjjön intézetem­be s ezen a lelke nyugalmát háborgató ügyben min­den tekintetben kielégítő felvilágosítást nyerene. Nincs könnyebb, de nincs is jellemtelenebb valami, mint a ráfogás. Hogy múlt évi értesítőm nem közölte a növen­dékek számát, annak egyszerű oka az, hogy akkor intézetem nyilvános jelleggel nem bírván, növendé­keim más tanintézeteknél voltak mint magántanulók *) Az e rovat alatt közlöttekért a szerkesztőség nem villás felelősséget, bejegyezve, s ott az­­értesítőben azok névsora közöl­tetett is (lásd az evang. főgymnasium múlt évi érte­sítőjét.) Íme nem azon okból, mert czikkiró sze­rint valószínűleg kevesen voltak. Ha czikkiró tudni óhajtja hányan voltak, jöjjön intézetembe, szívesen engedek neki betekintést könyveimbe, s ezt téve, meggyőződést szerezhet magának, hogy nem kellett volna szégyenlenem azok számát köztudomás­ra hozni. Az idén nem azért közöltem értesítőmben a növendékek névsorát, mintha azok számával dicse­kedni akartam volna, hanem azért mert nyilvá­nos jellegű tanintézetnek ezt tennie köteles­sége. Czikkiró kevés tanügyi ismeretet árul el, még azt sem tudván, hogy egy nyilvános jellegű intézetnek kötelessége, minden bejegyzett növen­dék nevét, ha csak rövid ideig részesült volna is ott az oktatásban, értesítőjében közölni. Úgy az érett­ségi vizsgálatok eredményét is kötelessége minden nyilvános tanintézetnek közölni,­­­minthogy ezt, szá­mos hazai tanintézet teszi is. A többi osztályok név­sora kimutatásában mintául szolgáltak a külföldi és hazai nyilvános tanintézetek értesítői, melyekben a tanulók érdemsorozata nem közöltetik, mert ez, a tanulók úgy is megkapván bizonyítványaikat, merő­ben szükségtelen, s az ilyen értesítőben közlött ér­demsorozat nyilvános okmányul nem használható.­­ Hogy az érdemsorozat azért nem közöltetett volna, hogy a szülők azon téves hitben éljenek, miszerint gyermekeik intézetemben meg nem bukhatnak, a­mint czikkíró állítja, ezt magában megc­áfolja azon körülmény, hogy a bentlakó növendékek közül egy 3, egy 2, a bejárókból pedig egy 4 egy 3 tantárgyból bukott meg. De czikkiró boszuvágyból rágalmazni akar s igy valótlanságok közlésétől sem iszonyodik. A czikkiró által felhozott Stern Albert féle ügy, melylyel e jóakaróm becsületemet támadja meg, alávaló rágalom, melyért feltartom a jogot, hogy törvényes uton szerezzek magamnak elégtételt. Ezen koholmányra neki, az aláb­b felhozandó, de czikkíró által alaposan nem ismert körülmény szol­gálhatott. Stern úr, évközben hozta fiát intézetembe, hol az, az állam gymn. bizonyítványa alapján, mint bejáró tanuló vétetett föl. Atyja kérte, hogy fia kü­lön tanításban is részesüljön, mit én megtagadtam, elve lévén intézetemnek, hogy ott minden növendék egyenlően részesüljön az oktatásban, melyért megha­tározott díj jár. Az általam alkalmazott és díja­zott nevelőnek pedig meg nem engedhetem, hogy mailékes kereset miatt, figyelmét csupán egy vagy más növendékre fordítsa s a többit elhanya­golja. Stern ur nekem a rendes dijakon kívül, (me­lyek nálam rendesen könyvezve vannak), egy fillért sem fizetett vagy adott, s czikkíró ebbeli vádját aljas hazugságnak s részakaratú becsületsértésnek nyil­vánítom, melyért törvény utján fogok tudni magam­nak elégtételt szerezni. Azon állítása pedig, hogy a nevelő meg sem kérdeztetett, elfogadhatja-e a fiút, a legnagyobb mértékben nevetséges, mert a tanulók föl­vétele sehol sem függ az alsó közeg megbírálásától vagy beleegyezésétől, hanem az igazgatóságtól. A­mit Stern bukásáról és érdemsorozatának megváltozta­tásáról mond, az vakmerően kikoholt valótlanság, mert a fiú képzettsége osztályzatának megfelel és megváltoztatva semminemű érdemjegye sem volt. — Kormos B. IV. oszt. növendék esetét a szakértők meg­­birálására bízom. Czikkiró azt mondja, hogy ezen töké­letesen magyar ajkú fiúnak német nyelvből nyert osztályzata kitűnőről jelesre változtatott meg. Osz­tályzata volt az első időszakban 4, a másodikban 3, a harmadikban 2. Ismerem a fiút, németül nem ké­pes helyesen beszélni, hogyan kaphatott volna kitűnő osztályzatot, hiszen az lett volna valóságos humbug. De törvényesen nem is kaphatott, mert kitűnő ér­demjegyet csak olyan tanulónak lehet adni, ki a többi időszakokban is legalább jeles osztályzatot nyert. Azt hiszi tán czikkíró, hogy a tanárok nem állanak ellenőrzés alatt. A névtelen rágalmazó befejezi czikkét Antos I esetének felemlítésével. Ezen ifjú szép tulajdonai ta­­gadhatlanok. Május hóban jött intézetembe, hogy az érettségi vizsgálatra előkészüljön. Az előtt műegye­temen tanult. Kérdem lehetséges-e egy ifjút, ki reál irányban képezte magát, tíz hét alatt gymnasiumi érettségi vizsgálatra előkészíteni ? De nem is tehetett a rendes időben vizsgálatot, mert nem én, hanem a magas közoktatási minisztérium rendelte el, hogy Antos csupán oktoberben tehet érettségi vizsgá­latot. Czikkiró minden rágalmazó pontját képesek voltunk alaposan megc­áfolni. Sajnos, hogy ily alap­talan vádakkal, névtelenül s boszúból bárki felléphet a sajtó terén. Ezzel ugyan a tanügynek nem tudom minő szolgálatot tesz ilyen újkori Herostratos, a­ki bizonyosan nem lehet más, mint egy tudatlansága és hanyagsága miatt általam az intézetből elbocsá­tott helyettes tanító vagy nevelő. De nagyon csalat­kozik, ha azt hiszi, hogy ilyenekkel jó hírű intéze­temnek árthat. Handabandáira ez egyszer csak a nyilvánosság iránti tiszteletből feleltem ; jövőben bár­mi boszúvágyból eredt, támadásaira,ha olyan rágalma­zások lesznek, mint ezek, a törvény oltalmát veendem igénybe, a­mint azt ez­úttal is tenni fogom, de idő­­­­met, melyet a közjóra értékesebben használhatok fel, rágalmak c­áfolgatására nem fogom pazarolni. A magas közoktatási kormányt pedig tiszteletteljesen fölkérem, hogy ez ügyben vizsgálatot méltóztassék el­rendelni, miszerint a névtelen czikkírónak aljas jelle­me, hivatalosan is constatálva legyen. Dáshegyi Márton, intézettulajdonos. Nyilatkozat. A Dáshegyi Márton budapesti nyilvános reál és gymnasiumi tan- és nevelő intézetének tanügyi ve­zetésével, a kormány jóváhagyása mellett, alólirt lévén megbizva, — ezennel kijelentem, hogy az in­tézettulajdonos úrnak a tanügy vezetésére semmi be­folyása és beleszólása nincs. Minden a tárügyét ér­deklő eljárásért a felelőséget magamra vállalom, s részemről is az intézettulajdonos úr által a szoró­­san tanügyre vonatkozó c­áfolatokat aláírom, s a »Hon« augusztus 27-ki esti kiadásában felhozott té­nyeket elferdítetteknek s a valóságnak meg nem felelőknek nyilvánítom. Budapest, augusztus 31. 1874. Batizfalvi István a Dushegyi féle nyilvános reál és gym­nasiumi intézet tanü­gyi igazgatója. Nemzeti színház. Ma sept. 1-jén adatik : »Hamlet« nagy opera 5 felvonásban. Krisztinavárosi színkör. Ma sept. 1-jén adatik : »Sárika« vígjáték 3 felvonásban. A BerosMaykertben Bakonyi István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. A Komlókertben P­a­r­r­a­g­h Gábor jól szervezett magyar daltársulata mindennap tart előadást. A szüneteket Pini Patikárus József zenebandája tölti be. Vízállás. Felelős szerkesztő : Jókai Mór, aTYSLT-TÉK­. FRECSKIT JÓÓZSA nőnevelő intézetében (a szerviták bérházában, uriutcza) a tanítási időszak szeptember 1-jén vette kezdetét. 1268 Növendékek folyton fölvétetnek. 1—3 Az úton megnyitott BTTO M-S­ALO^, Deák Ferencz-utczában 8. sz. 1. emelet, ajánlja min­dennemű asztalos- és kárpitos-bútorait a lehető leg­­jutányosabb áron. 1191 ■—* Augusztus­ fölött időjárás 31 Budapesten 9' 8" száraz ~ Pozsonyban 7' 2"‡ » M.-Szigeten 2‘1 » » Szatmáron 0' 2"‡ · Tokajban 1' 2“» · Szolnokon 0' 11"· · Szegeden 0' 6"» 30 Aradon 2* 9“ esős » Nagybecskereken 0' 5"· · Bezdánban­ 2" · Verb­ászon 5‘ 8"· · Barcson 1 ___41· » Eszéken 8* 5" száraz 29 Mitroviczon 13* 1" » Sziszeken 19* 6"· · Zimonyban 15‘ 2"· ‹­­­Orsován 11' 10"» A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei aug 31. Értékpapír II adva tartva É r­t * k p a p i s • I­I adva tartva Értékpapíri sf 11 XKI adv» tarty» Államadósság. Magy. vasúti kölcsön ._ 99 50 99 75 * Bud. kere. bank 200 177 — 180 — Szeszgyár I. magyar . 200 180 -165­­„ gömöri államvasutih Pest keres. bank 500 765 — 770 — Kőszén és téglagyár 159 — 160 — záloglevél 5% * sorsjegykölcsön . 150— — „ Pesti iparbank 200 386 — 390 — (Dräsche) 500 100 83 60 84 50 * Pest-budai kéz­— Alagút ........................... 200 80 — 82 — 1871 -ki magy. államkötv.— 88 60 89 — művesbank 100 84 — 85 — Téglagyár Szt.-endrei . 105 — — — — 1872-ki magy. államkötv.— 88 50 87 —— Pesti zálogk. int. 660— -----­Téglagyáru buda­pesti . 200— — — ! 1873. m. kir. kincstári „ Bir. t. e. m. hitel. 400 42 — 44 — Tégla és mészégető újlaki 200 64 — 08 — utalvány 6 peres ezüstb.— — „ Bárány, t. és h. 800 — —— Téglagyár Kőbányai 200 100 — 10­ — Földteherm. kötv. magy. » , 1887. zk.— 78 — 78 501 Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rakosl . 200 —­­­— _ __ — — n I. Erdélyi bank —0 — — — — záloglevelek. „ „ temesi— 75 50 76 50 „ Szerb ideig. bn. 100— — „ „ 1887. zk.— _ __ __ Vas-zalai népbank. Rész. 100 131 — 132 — Magyar földhitel­. 5*k’/° „ jelzálogb. 5'W, 86 25 „ „ horv.-Bzl.— ____— Takarékpénz., Óbudai . 40— — —-80 — . , erdélyi— 74 75 75 50 „ Félegyházai . 40— — — 76 50 77 — Szállódézs.-válts. kötv. .— 72 75 73 25 , Gödöllól . . 100 — — — — „ ny.m. jelb.S.8% „ ált. föld. rész. 6%— -- --­— — Osstr. ill.­ados. pap. 5%— 71 75 72 — , Orsz.k.Janf.5°/o 100 89 75 90 —— 86 25 86 50 „ * „ ezüst.kam.— ff Pesti L hazai . 10002490 — 2500 — n n n n 51/13/$— 84 — 84 50 jan. jul.5%— 74 75 75­­, Pest-budai főv. 100 163 — 164 — Fővárosi takarékp. 0% Pesti kereskedelmi brank— — — -- --­— - Pesti külvárosi 40 47 — 49 —— 86 25 88 60 — 74 75 75 — o­szt.-Endrei 30— — Szebeni földhitelin. 6 ■/.%— — -- --­Kisorsol.1860-ból i 500 frt— 109 25 110 — „ Erdélyi . . . 60— — Kisbirtoko­sok földhit 7%— 83 50 84 — , 1880-ból i 100 frt.— 112 — 113 — , Újpesti . . . 50 45 — 47 — „ 1884-ból i 100 frt Feste, kel. 1871-ból 8% __ 138 — 88­­139 — 88 50 * ált. búd. polg. . Malmok : Árpád . . . 50 40 — 48 — Elsőbbségek. Rész­vények. „ Aradi gőzm. . „ Blum-féle . . 600 500 34 — 86 -Éjszakkeleti vaspálya5°/0 300— — „ Concordia . . 500 295 — 300 — Magy. kel. vas. 1. kib. -- w “ — Bizt.-társ. : Atlas viszkla. 80 ____ , Borsod-Miskol. 500— — U­ »T TT 300— — — „ I. magyar . . 315 835 — 945 -ff Erzsébet . . 500 106 — 108 — Magy. galicziai vasp. 6% 300 — — — — „ Haza .... 200 80 — 33­­* Luiza . . . 200 116 — 117 — I. erdélyi vasp. 5®/0 ezüst 200 -- --­— — 300 1 55 — 365 — „ Temesvári gőz. 180 — —— frt. 100 . . . -- -­— —1 Pesti .... 100 03 — 65 — „ Molnárok sütök 500 205 — 207 — Vágvölgyi vaspálya 200 -- — — — * Hunnia . . . 200 38 — 40 —n Hengermalom 200 715 — 725 — Pest-budai lánc­hid 8%— 84 76 85 25 300 145 — 150 — n Viktoria. . . 500 83 — 1,85 — Borsod-Miskolczi m. 100 -- — — — 100 — I. Budapesti 300 045 — 650 — Buda­pesti malom 8% 100 ISO -185 — Vaspályák Pest-barcsi . 200— — „ Budai gyártelep 500 21 — 22 — Pannónia gőzmalom 0% 150 — —— „ Pesti közúti 200 258 — 258 25 „ Pannónia . . 100 455 — 460 — 9 Budai közúti . 200 100 — 105 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 19 — 20 — Pénznemek, „ Ujpest-rákosp. 100— — „ Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar . 80— — , Alföld-fiumei . „ Északkeleti 200— — 80 400 — 415 — 800 — — — — Sertéshizlaló .... 500 160 — 162 — Császári arany . . . 6 28 . Magyar kele­t . 200 ____— Könyvny. „Athenaeum“ 200 240 — 241 —— 5 26 „ I. Erdélyi . . 200 _ ____ „ Pesti . . . 500 515 — 625 — Osztr.-m. 8 fzt. arany— 8 80 8 82 „ Déli .... 200_ __ ____ „ „Franklin-t.“ 175 — —— 20 frankos arany . .. 8 80 8 82 „ Budai hegypálya Bankok : Által. m.mun.h. 100 80 58 — 36 75 60 — 37 — Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . 175 600 360 — 210 — 335 — 213 — Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár­jegy . .5 104 — 182 — 104 50 102 60 „ A­ngol-magyar. ff Ált. m. hitelbank 80 41 — 42 — Gyógyintézet I. magyar 200 19 — 22 — 200 226 50 227 — Kereskedő-testület épül. 200 700 — — — Vállók. , Franko-magy.. 200 80 — 92 — Bőrgyár I. magyar . .— — — „ M. ál. föld. rész. 100 86 75 87 — Mátrai Bányarész . . 200— — — „ M. jelz. hitelb. n Kisbirt. földh. 80 80■-----­— — Pozsonyi papírgyár . , Rima-murányi bányatárs. 66 200 ~ — Augsburg 100 déln.frt. n.4 91 25 »1 75 , Nyu.sz. bt. Sopr. 80_ _—_ Gyapjumosó és b. f. m.— 86­­88 — Berlini 100 talléros . .4 — --- -­„ Tak. és h.-egylet 50 59 75 00 — Salgó­tarjáni kőszén . 200 91 — 93 — Frankfurt a.M.100d.n.f.u.8 91 50 92 — „ Tak. és h.-p. b. 60 ____ „ „ vasöntöde 100 — — 40 — Hamburg 100 déln. m. u.2 53 50 58 75 „ Nyír­kere. hitel­. 50___ Schlick-féle vasöntöde . 100 180 — 185 — London 100 font sz. u.3 109 70 110 — „ „ Iparbank . 200—_ Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . 200— — Milano 100 lír. nouvall. , Buda Ob. napb. 50 38 60 39 — 200 88 — 90 — (frano) után . 43 40 48 601 Iparbank . . 100 02 75 63 — Spodium és csontliszt . __________ 200 150 — 155 — Pária 100 frank utáni. .4 Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá* zsánkint Termény fontnyi piaczi szokás fontnyi árvámmá-zsánkint Buza bánsági 1 oj. . . 82 83 5------505Robi 80­­ 05—4 IC 76 77 *4 5 10—515 85 615—525 3­05—3 46 80 530—540 87 545—660 Árpa maiótinak . . . 72 78 70— ----­„ tiszai .... 84 80 630—540 85 87 515—526 645—5 55 fi etetésre . . . 7* 2 85—2 95 88 68­­ — 88 580—5 65 89 5 76—6 86 60 1 10-2 15 8* —_ —— 81 - _ 86 6 15—525 76 4 50­4 65 83 6 30—540 88 545—555 Kukorica. .... 89 — . f.hermsgysi . . . 85 84 5­60—6­85 83 86 576—5­80 620—530 Bab !.........................­— _ -----88 535—545 87 560—560 K81«a ..............................._ — — -- —-88 6­65—670 89 5­80—885 81 , básskai . . . 84— Rsppa. káposzta . . ----- -­— — — rrrr. ft • * » * • • » .... 85 87­, bánsági . . . r­.

Next