A Hon, 1874. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)
1874-09-16 / 211. szám
miszerint az élelmi czikkekkel, különösen a gyümölcscsel való házalás a fővárosban tiltassék meg, a közegészségügyi bizottmány tárgyalván, oda nyilatkozott, hogy azt maga szempontjából az egészségtelen élelmi czikkekre nézve helyesnek tartja nemcsak, de az erre való ügyelet a vásárigazgatóság hatáskörébe tartozik és annak gondját is képezi. A tanács az indítványt a közegészségügyi bizottmány véleményével együtt az iparrendészeti bizottmányhoz tette át. A vízivárosi roskadozó állami váltanoda épületének gyökeres javítását és részbeni átalakítását a tanács mai ülésében az eljárt szakbizottmány és a középítési bizottmány javaslatai szerint elrendelte. A mérnöki hivatal a legszükségesebb lebontásokat maga felelősségére már néhány nap előtt megkezdette, mit a tanács utólag jóváhagyott. Az illető vállalkozónak kötelességévé tétetett a legnagyobb erélyt kifejteni, s ha kell, éjjel is dolgoztatni, hogy az iskola legkésőbben okt. 15-ég megnyittathassék. Irodalom. — Uj lapok. »Der Ungarische Israelit« czim alatt izr. felekezeti hetilapot indított meg dr. Bak Ignácz s mellette csak mint melléklap s havonkint kétszer »izraelita lapok« is adatnak ki. Ez utóbbit Eischer Simon tanító szerkeszti. Mindkettő elég csinosan van kiállítva s különösen az utóbbi tartalmilag is gazdagnak mondható. Mindkét lap előfizetési ára egész évre 6art. Kár, hogy a magyar lapra nem hirdetnek külön előfizetési felhívást, mely elterjedését s nagyobbodását jobban biztosítaná. A felsőbb kereskedelmi kettős számvitel és levelezés czimü munkára az aláírási határidő 1. évi September hó 30-ig meghosszabbittatván, felkéretnek mindazok kik e munkát birni óhajtanák, hogy aláírásaikat a nevezett határidőig beküldeni szíveskedjenek, mivel a később beérkezett rendelvények a netán fenmaradandó példányokból már csak bolti áron 4 frt 25 kr. lesznek teljesíthetők. Korény Ágoston: Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter Raics Milos nagybetűkért ki királyi ügyészt hasonló hivatali minőségben a zombori királyi törvényszékhez H a 16 sy Pál oraviczabányai kir. törvényszéki végrehajtót saját kérelmére az ottani királyi járásbírósághoz, a beszterczebányai kir. járásbírósághoz Kelecsényi Ferencz zólyomi kir. járásbírósági végrehajtót hasonló minőségben helyezte át. A pénzügyminiszter Grafi Frigyes adóhivatali ellenőrt adószedővé , Bores Domokos adóhivatali ellenőrt adótárnokká nevezte ki. A marmaros-szigeti bánya-s jószágigazgatóság által a szigeti sószállító hivatalnál rendszeresített I-ső almázsatiszti állomásra Bessze Ferencz almázsatiszt előléptettetett, a II-ik almázsatiszti állomásra Gluskievicz József almázsatiszt, a III-ik almázsatiszti állomásra Zankó János szlatinai sóbányahivatali segédjelőt neveztettek ki. A „fiok“ magántársürgönyei “ Prága, sept. 15. Tekintettel azon körülményre, hogy a klerikál-feudális lapok a császárnak a főpapok beszédére adott válaszából politikai tőkét csinálnak, kiemelendő, hogy a császár Schwarzenberg bibornok-érseknek és a feudális nemességnek külön audientia végetti kérelmét nem teljesité. Prága, sept. 15. A tartománygyűlés ma nyittatott meg. Jelen voltak : hg Auersperg miniszterelnök, Unger, Preuis és Banhans miniszterek. Hét cseh képviselő a szélső balon és balközépen foglalt helyet. Az országos marsal üdvözli a képviselőket, kivált a megjelent cseheket. London, sept. 15. A »Times«-nak távirják Hendayeból e hó 14-ről. Hir szerint a köztársasági hadseregben zendülés tört ki, s ily. kiáltások valának hallhatók: »Le Lasconával! Éljen Moriones!« Bécs, sept. 15. A »Börsencorr.« megbízható forrásból jelenti, hogy az angol bank az átvételi jog alapján el nem vállalt angol bank-részvényeket egy külföldi consortiumnak adta el, melyben név szerint frankfurti és angol cégek vesznek részt. Bern, sept. 15. A nemzetközi postacongressus megnyittatott. A tárgyalások nem lesznek nyilvánosak. Prága, sept. 15. Az országos marsall melegen üdvözli az ifjú cseh képviselőket; erre felolvassa az általuk beadott nyilatkozatot, melyben azok ragaszkodnak ugyan a cseh államjoghoz és nemzetiséghez, azonban reményüket fejezik ki, hogy a tartománygyűlés terén találni fognak oly társakat, kik osztják azon megyőződést, hogy csak az összes szabadelvű elemek egyetértő közreműködése által biztosítható a népek valódi előhaladása és tartós szabadsága. Bécs, sept. 15. A tartománygyűlések ma nyittattak meg. A czernowiczi gyűlésen a nagybirtokosok képviselői nem jelentek meg. A troppaui tartománygyűlésen Kudlich a gross-pohlemi jezsuita missió végett interpellálta a kormányt. — Az alsó-austriai tartománygyűlésen Kopp azt indítványozá, hogy az austriai éjszak-sarkvidéki utazóknak az országos pénztárból díszajándék adassék. Az insbrucki tartománygyűlésen a dél-tiroli nemzeti szabadelvű képviselők nem jelentek meg. Paderborn, sept. 15. A »Westph. Volksbl.« jelenti . A főelnök írásban felszólitó Martin püspököt, hog a püspöki hivatalról tiz nap alatt mondjon le, ellenkező esetben letétele iránt vád fog indíttatni. Stuttgart, sept. 15. Luckow hadügyminiszter — saját kérelmére — nyugdijaztatott és ez alkalomból a koronarend nagykeresztjével diszíttetett fel. A hadügyminisztérium vitelével Wundt tábornok bízatott meg. Bécs, sept. 15. (Hívat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 77.75. Salg.-Tarján 90.50. Magyar hitel. 231.—. Magy. záloglevél 86.—. Erdélyi 139.—. Magyar keleti vasút 52.75. Magyar sorsjegy 86.50. Tiszai vasút 215.50. Magyar vasúti kölcsön 99.50. Angol-magyar 41.50. Franco-magyar 91.75. Alföld 142.—. Magy. északkeleti vasút 123.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 73.—. Magy földhitelintézet 88.50. Municipális 38.—. Bécs, sept. 15. (Zárlat..) Hitelrészvény 248.75. Galicziai 250.—. Államvasut 317.50. Járadék 71.65. 1860-dik 110.—. 1864-diki 137.—. Ezüst 104.—. London 109.80. Uniobank 131.—. Általános épitőbank 54.—. Angol-ausztriai 165.25. Lombardok 146.25. Tramway 144.—. Hitelsorsjegy 165.50. Napoleondor 8.80—. Arany 5.27.—. Frankfurt 91.60 Porosz pénzutalvány 161.75. Török sorsjegy 49.25. Angol épitőbank 63.—. Berlin, sept. 15. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 88.59. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 38.25. Államvaspálya 195 —. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —... Hitelrészvény 150.75. Magyar sorsjegy-Berlin, sept. 15. (Zárlat.) Galicziai 115.50 Lombard 88.%. Ezüstjöv. 69.26. 1860-ki 109.%. KÖZGAZDASÁG! kovát. Vidéki pénzintézetek központi hitelegylete. Hogy életképes, szilárd alapú egyletet alakíthassunk, — teljes tudatában kell lenni erőnknek — segédeszközeinknek, s tisztában kell lenni a czéllal, melyet elérni akarunk. Saját erőnkben nem kell, nem szabad elbizakodnunk, mert félő nehogy túlterheljük magunkat, s nehogy éppen akkor hagyjon erőnk cserben, mikor arra legnagyobb szükségünk lenne. Különben is faj jellegünk, hogy nagyon sokra becsüljük erőnket s ennélfogva oly viszonyok közé sodortatunk, amelyekből csak rendkívüli erőfeszítéssel tudunk kivergődni. Igaz ugyan az is, hogy nagy bajokban nagy erőt tudunk kifejteni, mint ezt azon számtalan hőstettek bizonyítják, melyeket őseink véghez vittek. Mi az tehát amire támaszkodhatunk, amire támaszkodnunk kell ? Ha mindenek előtt az államnak jelenlegi helyzetét tekintjük, azt tisztán látjuk mindannyian, hogy az állam — illetőleg az államhatalom — ez idő szerint nem fog, nem tud nekünk mintegy a semmiből jegybankot teremteni. De nem tud egy hitelsegély egyletet sem megtartani. Mert egy jegybank felállításához az állam költségvetésnek súlyegyene, — már meglevő — vagy könynyen megszerezhető éret alap — szükségesek. Itt pedig az egyik sem létezik; hitelsegély-egylet fentartása, csak máról-hólnapra tengetés, de nem gyökeres orvoslás. A nagy pénzintézetek, és egyes milliomosok ? Azok jobban érzik magukat az osztr. nemzeti bank körül sütkérezve, mint hogy arra gondolnának, hogy a vidéknek, illetőleg a nemzetnek hitelképességét előmozdítsák. De nem is lehet azt tőlök várni, hogy ők — önmagukat megtagadva — pénztőzséri, pénz-monopolizálási üzletüket elhagyva, nemzetgazdászati helyes, s az összes honpolgárokra üdvös pénzműveleti alapokat szervezzenek. Rendkívüli gyenge ideákkal bírna az, ki még azon alapelvet sem tudná, hogy a megszorult pénzzavarban lévő egyeseket és államokat legkönnyebb tetszés szerint kipréselni. nekik pedig a pénz az egyedüli bálványuk. A »Hom 202. számában"czikkező a pénzes földbirtokosoktól várja jövőnk — jegybankunk megállapítását. A nagy uraknak csak az asztala jó, és talán hazait is, amennyiben minden a haza zsírjából került. De elég átok volt már e hazán eddig is a kaszt rendszer, s nagyon elég volt arra, hogy megtanulhassuk : tőlök semmit sem várni. Honnét várjunk hát ? Ki ad e hazának léteit ? Ki biztosítja e nemzet jövőjének alapját, a normális pénzforgalmat ? Azt csakis e nemzet napszámosai, a munkás — törekvő középosztály teheti és teszi meg. — Igenis mi, a vidéki pénzintézeteknek saját erőnkre támaszkodó tagjai, — mi adhatunk e haza nyomorult pénzügyének fordulatot — lendületet; de csak is úgy, ha az erőt önmagunkban keressük és nem másban keresünk támaszt. — Mi, tehetjük azt a vidéki pénzintézeteknek — egy társulat alakítása — által. Mi adhatjuk azt az alapot, amely egyedül képes a nemzet pénzügyét biztos lábra helyezni, és függetlenné tenni. Most tehát, a jelenlegi viszonyok közötti teendőnk mindenek előtt az, hogy a hitel-segély-egylet forrásainak bezárultával, mi más forrásokat találjunk. Hogy mindenek előtt segítsünk önmagunkon, hogy létünket biztosítsuk. Reménylhető-e az, hogy a hitelsegély-egylet működését, a mi kedvünkért továbbra is fentartja ? S ha reményelhető volna is,illő-e, hogy mi ily alamizsnáért kolduljunk ? Továbbá, ha ez nem, reménylhető-e az,hogy egy más kisegítő-egylet létesüljön, vagy egy más jótékony intézet üdítő pénzforrásait részünkre megnyissa ? Véleményem szerint ily reményekkel hiába kecsegtetnék magunkat, sőt inkább a magasabb pénzüzleti theóriák szerint, éppen most, a legnagyobb ínség idejében kell minden pénzforrásnak bedugulni, hogy annál nagyobb lehessen a vám. Nekünk tehát egyedüli reménységünk önmagunkban a társulás által lehet. De ennek talán így is kellett lenni, hogy felébredjünk azon lethargiából, amelyben oly hosszú idő óta tespedünk. Akarom hinni, hogy ezen szorongatott helyzet nem fog bennünket a megsemmisülésbe sodorni, sőt inkább, még elég jókor jött, hogy tetterőre ébresszen. Nem is erőnket meghaladó mű az, amit tennünk, létesítenünk kell. Létesítenünk kell az egyesülést, s egyesülvén, ezen egyletnek egy tekintélyes alapot kell biztosítékául kijelölni, illetőleg összeadni. Legközelebb összehívandó congressusunkra azért is, minden egyes vidéki pénzintézet legalább két igazgatósági tagját küldjék ki azon határozott utasítással, hogy a vidéki pénzintézetek központi hitelegyletének megalakításán teljes erejével működjék. Hogy pedig az egyesülés annál könnyebben létesítethessék, az igének testet, — alapot adni — már előleges tervezetünk körébe tartozik. Ezen hitel egylet alapjául akár a névleges, akár a befizetett tőkéknek lekötése czélhoz nem vezetne , mert az, mindég csak névleges alap lenne. De nincs is jogunk azon alapot, mely minden egyes pénzintézetnek a saját körében kötött pénzügyletei alapjául van lekötve, újból, tehát kétszeresen egészen más pénzügyi műveletek alapjául lekötni. Ez nem is volna alap, ez csak fictio lenne. De van jogunk arra, hogy minden egyes pénzintézet névleges alapjának 10%-át, mely mintegy 10 milliót teend, a központi hitelegylet alapjául lekössük és ezt tényleg be is fizessük. A hitelegyletbe társuló pénzintézetek tehát az alapszabályok szerint alaptőkéik 10°/0-ának befizetését köteleznék s ez képezné az alaptőkét. Ezen 10 % 5 részletben három havonként lenne fizetendő. Ezen alapra, részint az osztrák nemzeti banknál, részint más külföldi pénzpiaczokon hitel eszközöltetnék, mely szerzett hitelből a kötelezett részletek arányában — vehetné minden egyes pénzintézet hitelét igénybe. — A hitelviszleszámitolás útján nyújtatnék. Minden egyes viszleszámitolt összegtől a disconton felül mindenek előtt 1 °/0 számitatnék a hitelegylet alaptőkéjének növelésére, 1% vagy 2 °/o pedig a visszleszámitolásért. Ezen utóbbi üzleti díjakból származó tiszta jövedelem 25 °/0-a tartalék alap teremtésére lenne fordítandó, 25% pedig díjazásokra, és csakis 50% lenne az egyes részvényes pénzintézetek osztalékául kiosztandó. Viszont az egyes pénzintézetek megcsonkított alaptőkéjüknek helyrepótlásául — s annak teljes kiegészítésére — saját üzletük tiszta jövedelméből 25 °/C-ot, — tartalék tőkéjök növelésére 10°/0-ot — lennének kötelesek fordítani, és csak az ezen felül fennmaradó osztalék hányada, lenne osztalékul a részvényeseknek kiosztandó. Bő súlyt fektetek a tőkegyűjtésre, mert erős meggyőződésem szerint arra van legnagyobb szükségünk. Pedig az is erős meggyőződésem, hogy épen ezen a tőkegyűjtésre irányzott elveim fognak legtöbb ellenzőre találni. Hogy is ne? Hisz a mai világ jelszava »semmiből mindent — vagy legalább is sokat producálni.« — Hisz itt, most mindenki, semmi vagy csekély alappal, — de nagy hűhóval — milliókig akar gazdagodni. De mi nem fogunk,nem akarunk ellenségeinknek igazat adni, midőn után, útfélen azzal rágalmaznak bennünket »hogy e haza középosztályú polgárai a pénzmiveletekhez, a nemzetgazdászathoz — mit sem értenek«; »a vidéki pénzintézetek vezérlő férfiai tudatlanok — s a politikai számtanhoz még csak nem is konyítanak«. Szeretném azonban azt reményleni, hogy megcáfoltassam, illetőleg a rágalmazók megszégyenítessenek, s támogattassam a pénzintézetek vezér férfiai által azon törekvésemben, hogy mentől rövidebb idő alatt egy tekintélyes alapot teremtsünk. S ne sóvárogjunk a hirtelen való gazdagodásra, ne akarjuk már azelső gyümölcsöt ágastól zsebre rakni. De biztosítsuk a jövőt. Biztosítsuk pedig a tőkének apró részletekkel folytonos növelése által. Első czélunk tehát, hogy önmagunk erején tőkét gyűjtsünk. Második és közvetett czélunk pedig, hitelintézeteink egyesítése által — a majdan létesítendő nemzeti jegybank alapjának megvetése is. Hol és miként kezdjük ezen alap összerakosgatását ? Kezdjük központi hitelegyletünk tartalék alapjának arany és ezüst érték vételére fordításával, melyből lassanként oly szép érez alap nőheti ki magát, hogy idővel a nemzeti jegybank megalapítását is szóba hozhatjuk. Az érez alap szerzésében üzletkörünknek még más két ága is segítségünkre leend. Ez pedig az értékpapírokra, azok bizonyos hányadára való előlegezés és külföldi váltók vétele, mert ezekért mind érer érték folyik be. Lehető pedig ez mind, csak bízni kell önerőnkben és akarni kell. Nem látjuk-e a szorgalmas méhek mily apró cseppekben gyűjtik a mázsákra felszaporodó édes mézet. S a fáradhatlan szorgalmú hangyák, kis porszemekből hordják össze halomra növekedő építményeiket. Csak mibennünk, isten képére teremtett magyar emberekben nem volna elég akarat, elég kitartás. Lássuk most már miként lenne helyesen vezérelhető ezen központi társulati hitelegylet. Mindenek előtt, ha önmagunk közül a legképzettebbeket, és az ügyet leginkább lelkükön viselő, munkaképes, szorgalmas egyéneket állítjuk annak élére. Ha nem tekintjük ez intézetünket egyesek sine curájának. Ha nem fogadunk magunknak oda fontos képet vágó nagy bölcseséget fitogtató, belső, külső, titkos, de fecsegő tanácsos urakat. Továbbá, ha a budapesti pénzintézetek vezérei által nem diktáltatjuk magunkba, hogy majd ők nekünk azt megcsinálják, mert mi úgy sem értünk hozzá. Egyébként egész biztossággal várhatjuk, hogy a budapesti jóakaratú reális pénzintézetek, mihelyt komoly szándékainkról és életképességünkről meggyőződtek, nem fognak átállani társaságunkba állani. Ha az intézet üzletvezetése mentős egyszerűbb lesz, s mentős csekélyebb évi kiadást igényel, annál biztosabb teend jövője. Az üzlet vezetésére az összes társulati intézetek által választandó igazgató és aligazgató állítandó , kik a melléjök az intézetek köréből választott 24 taggal együttesen, képeznék az igazgató tanácsot. Ezen igazgató tanácsból minden évnegyedre a sorrend szerént felküldött 6 tag az igazgatókkal együtt képezné a végrehajtó bizottságot. Ezen végrehajtó bizottságból minden hónap elején két tag kilépne és kettő it jönne helyébe. Továbbá , ugyancsak 6 számvevő tag választ atnék, kik közül 3 — 3 felváltva, de csak egyenként, kimutatott kerületében körutazást tenne az egyes pénzintézetek számvitelének megvizsgálására. Ugyanezek, szabad tetszések szerint megállapítandó napra pedig, a központi hitelegylet számadásainak megvizsgálására is, annyiszor, amennyiszer, de minden évnegyedben legalább egyszer összejönnének. Azontúl állítatnék pénztárnok, ellenőr, jogtanácsos és kezelő személyzet. A rendes ügyek elintézését a Budapesten együtt fentlevő 6 tag az igazgató elnöklete alatt tartandó ülésekben mint végrehajtó bizottság végezné. Mely végrehajtó bizottságnak megállapodásai szerint, —- intézné az igazgató a sorrend szerint következő napi biztossal a napi ügyleteket. Azonban mindezeknek bővebb és szabatosabb pontozása az alapszabályok tervezetébe tartozik. Iparkodni fogok ily alapszabályok tervezetét összeállítani. Engem nem a fitogtatási vágy ösztönöz, — egyedül vidéki pénzintézeteink jövőjének megalapítására való törekvés kötelezettségének érzete. S azt hiszem, hogy ezen kötelezettség-érzet többekben épen úgy megvan. Azt is tudom, hogy a kellő képesség — szakavatottság másokban tökélyesebb fokon van. S hiszem is azt, hogy jövőnk biztosítására számtalanok dolgoznak és kész tervezetekkel fognak előállani. De nagyon szükségesnek tartanám, hogy eszméiket, tervezeteiket, előlegesen a nyilvánosság elejbe hoznák, hogy volna elég idő azokról gondolkozni, és eszméket cserélni; mert majd ex abrupto a leghelyesebbet kiválasztani és megalapítani, mindig kérdés, leszünk-e képesek. De így alkalom adatnék — egyes elismert tekintélyű szakembereknek a megbirálásra. S legalább könnyítetnék munkánk — a helyesnek a résztól — a czélszerűtlentől való kiválasztására. De sőt ha helytelen irányt választottunk, a szakemberek bírálása által helyes útra téríttetnénk. Felkérem azért szaktársaimat, segítnének ezen nagy mű előkészítésében. Dömötör László a Mező-Túri öns. egyl. és népbank igazgatója. — A hadifelszerelésekre vonatkozólag a közös hadügyminiszter e következő leiratot intézte a prágai kereskedelmi kamarához, mely a hadügyér intenzióját részben feltünteti: »Tekintettel a folyó évi július 14-én a cs. k. hadsereg ruházati s felszerelési tárgyainak szállítása érdemében kifejezett kívánságokra, végre azon helyzetben vagyok, a kereskedelmi és iparkamarát értesíteni, hogy eme szállítás bekövetkezett rendezésénél Csehország egybevágó iparágai kiválóan képviselve vannak. A posztócsoport consortiuma 11 gyárból áll, melyek közül 4 Csehországra esik, és pedig Pocatek, Uj-Bisztritz, Serowitz és Neuhaus. A vászon- és calicot-csoport 9 gyárból álló consortiumnak adatott át, melyek közül 4 Csehországra esik (Gyapotfonó és szövésgyár, Rauschengrund, Schönlinde, Ovenecken, a vászont illetőleg egy schönlindei gyáros). A bőrcsoport consortiumában van egy csehországi (Neubidschwiz) bőrgyáros, a többi hatnak gyárai Morvaország, Ausztria, Stájer- és Magyarországban vannak. Az összes szállításnak ezen három csoportba — posztó, vászon és calicot, és bőr — való osztása és ezen három consortium alakítása által, melyek mindegyike több királyság és ország iparosaiból áll, nemcsak a szállítás decentralisatiója, amennyiben az katonai szempontból megengedhető, éretett el, hanem azon eddigi panaszokra is volt tekintet, hogy egyes kiváló ipari országok a ruházati és felszerelési tárgyak szállításától teljesen el voltak zárva. Iparosok és ipartestületek sokszorosan előfordult folyamodványaira a hadügyminisztérium nem lehetett tekintettel, mivel tekintettel a hadsereg harczképességének biztosítására, csakis az ipar kitartó és szilárd termelő erejére támaszkodhatik. Mindamellett is, a három consortiumnak 27 gyárosból való összeállítására, kik közül 9 csehországi, a cseh munkásnépnek igen előnyére fog válni, s ezért azon reményben,hogy a kereskedelmi iparkamra helyesli azon nézetemet, hogy a szállítási ügy lefolyt változtatásakor a kereskedelmi s iparkamarának minden a hadsereg kormányzása szempontjából teljesíthető kívánságára figyelem volt. : — Lindaus üzleti tudósítónk írja Daczára annak, hogy Franczia- és Angolországban hausse van a gabnaüzletben, a svájezi piaczon pang az üzlet. A magyarországi búzakészlet szaporodik és ezért az árak 1—1 % frankkal lejebb mentek. Árpában túlnyomó a kínálat, zab lejebb ment. A burgonya termés rosznak, a szüret jónak ígérkezik. Jegyzett árak: kitűnő magy. búza 34—35 fr. elsőrendű 33—33/1, középszerű 311/2—32 fr.; amerikai és orosz 27%—30, svájczi vidéki áru 23—25, jó franczia búza 27—29 fr.; Bérfőzésre való árpa 24—27, zab 21—22 frank mindez két vámmázsánkint franco Ramanshorn vagy Rorschach. Bécs 92.6. Romániai 40.25. Államvaspálya 194.75. Papirjövedék 66. 78. Hitelsorsjegyek 117.—. 1864- ki 98.75. Hitelrészvények 151.—. Magyar sorsjegy 59.25. Frankfurt, sept. 15. (Kezdet.) Váltóárfolyam —. 1860-ik 109. V.-Lombardok 153.75. Évjáruléki papír 66.38. Osztrák bankrészv. 1049.—. Osztrák hitelrészv. 262.25. Osztrák államvaspálya* részvény 340.25. 1864-es 173.3/8. Galicziai 268.3/8. Évjáruléki ezüst 69.%. Frankfurt, sept. 15. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 108.ke. Osztrák hitelrészvény 263.— Osztr.államvasut 340.50. 1864-ki sorsjegy 172.—. 1860-ki 109.—. Lombardok 154.50. Galicziai 268.— Papirjáradék 66.25. Ezüstjáradék 69. —. Osztrák bankrészvény 1058.—. Páris, szept. 15. (Zárlat) 3%-os járad. 64.12 Olasz járadék 66.45. Credit mobilier 328.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5 °/c-os járadék 99.80. Államvaspálya 722. —. Lombardok 336.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kön —.—. 1872-iki. Páris, sept. 15. Liszt 57.—, 57.—, 57.— Répaolaj 73.50, 73.75, 74.75. Lenolaj 73.—, 72.50 Szesz 67.50. 64—.—, 59.—. ezykor finomított 148.—. Berlin, sept. 15. Búza 64. Vi- —.—. 65.%. Rozs 48.—. 47.%. 47. %. Zab 56.%. Árpa helyben 63.—. Olaj 17.19/24, 1719/2*. 17.3%. Szesz 26.18, 27.— 22.28. B o r o s z 16, sept. 14. Búza 222.%. rozs 180.— zab 180.—. Olaj 17%, tavaszi 17.2/3. szesz 24. V». 24.%. 82.«/». Stettin,szept. 15. Búza 64.—.—. 191.%.—. rozs 46.%.—.—. 141.— olaj 16%. 54%, szept 22. V*. —• 21.—. asgastrum km Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, sept. 15. Az értéktőzsdén az előbörzén földhitel 89, min. 38-50, anglo 42.75, takarék-és hitel 61.50-en fizettettek. A déli tőzsdén igen élénk üzlet volt takarék- és hiteljegyekben és 62-ig fizettettek. Magyar hitel 231.50, földhitelrészvény 88.50, munk. 38.50, anglo 42.50, magyar sorsjegyek 86.75, pesti közúti 258 írtjával fizettettek. Budaó-budai népbank 38.50-en vezetett. Valuták változatlanok. 20 frankos arany 8.82, császári arany 5.26, tallér 1.62. G abnaüzletünkben nem történt változás. Finom búza kedvelt és árát szilárdan fentartja; más szemes életben bágyadt volt az üzlet s az árak nem változtak. Búzából eladatott 25,000 mérő: 89 fns 5.80, 88 fns 5.70, 87 fns 5.57% 86 fns 5.35, 85% fns 5.27%, 84 fns 4.97 72, — mindez vámmárzsánkint 3 havi fizetésre. Rozs 500 m. 3.70, 800 m. 3.65. Zab 1200 m. 2.06, 1000 m. 2.05. Határidőre búza sept. oct. 4.75—80, tavaszra 5.20—5.25. Zab szept. oct. 2.07, tavaszra 2.2772 Kukoricza május junius 4.76 —77. x. Mérsékelt menetdíj Bécs- Prága közt (állam- vagy északi vaspálya). A 118. osztályú jegyek ára, közönséges személyvonattal Bécs (állam- vagy északi pályaudvar) és Prága (állampályaudvar) közt 7 írtra ezüstben leszállittatott. Továbbá a nevezett vonalra menet- és tértijegyek, közönséges személyvonattal a következő mérsékelt árak mellett adatnak : I. osztály 27 frt, II. osztály 22 frt, III.osztály 13 frt. Ezen jegyek 6 napi tartamra érvényesek. Gyermekek számára (2—10 évesek) kettőjeként az illető osztálykocsiba egy jegy váltandó. Egy gyermek egy felnőtt egyénnel az I. osztályban egy I. és egy II. osztályú jegygyel, a II. osztályúban egy II. és egy III. osztályú jegygyel, a III. osztályban egy II. osztályú jegygyel utazhatik. A menet és térfijegyek agro-pótlék alá nem esnek. Nemzeti színház. Ma sept. 16-án adatik : »Alfonz ur« vigj. 3 felv. Krisztinavárosi színkör. Ma sept. 16-kán utolsó előadás a díszítő személyzet javára. Tamási József, Réthy Miháy és Nagy Julcsa k. a. közreműködésével adatik : »Csikós« népszínmű 3 felvonásban. A idei«ssn ke rtreca Bakonyi látván, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. A Komlókertben Pirragh Gábor jól szervezett magyar daltársulata mindennap tart előadást. A szüneteket B. Gyarmati Balogh Károly zenebandája tölti be. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYILT-TÉR. 1355 1—1 »L. L. kéretik annak bánatát, kit f. évi aug. 7-én oly súlyos csapás ért, nem növelni és legalább annyit tudomására hozni vájjon életben van-e? 1353 1—2 Ajánlati hirdetmény. A váczi ut és nagymezőutcza között, a könyök utcza jobb oldalán lévő 25 régi ház anyagára, mely egyenkint vagy összesen lerombolás végett eladatik. Az ajánlatok lepecsételve és az ajánlott összeg legalább is 10°/0-ára rugó bánatpénzzel ellátva, legkésőbb i. é. október 12-ének d. u. 5 órájáig alulírt vállalat vezérigazgatóságánál benyújtandók. Az eladási feltételek, melyek az ajánlatok beadásánál szintén aláírandók, valamint a helyzeti tervek a vállalat irodájában (Wurm utcza 2-ik szám, 2. emelet) fentebbi határnapig betekinthetők. Sugárúti építő vállalat. Vízállás. Szeptember fölött időjárÁr 15 Budapesten 6' 4" felhős» Pozsonyban 6' 4", 14 M.Szigeten 2'* 5" esős» Szatmáron 0' 2" felhő»‹ Tokajban 5' 7,"» 15 Szolnokon 0' 8" száraz› Szegeden 1' 0“» 14 Aradon 3' 4" felhős Nagybecskeresben 5“ esős· Bezdánban 6' 4“» ‹ Verbászon 5‘ 8"· ‹ Barcson 1 — “» » Eszéken 4' 10" 13 Mitroviczdi 4' 4" száraz» Sziszeken 3' 0"» · Zimonyban 8' 1“‹ ‹ Ó-Oraovárt 6* 9"· A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei szept 15. I Értékpapír | § ‘2 ® ® oo 25 .0 adva tartva Értékpaplus 33 és ® te «O adva tartva Értékpapír © a›a 3 ® OQ CQ 30 adva tartva ! Általandénék! Magy. vasúti kölcsön .— 99 25 99 50 „ Bud. kere. bank 200 173 — 175 — Szeszgyár I. magyar . 200 160 — 165 -„ gömöri államvasuti „ Pest keze«. bank 500 785 — 790 — Kőszén és téglagyári záloglevél 5% 150 —— — „ Pesti iparbank 200 390 — 395 — (Prasche) 500 150 — 155 — s „ sorsjegykölcsön . 100 86 75 87 — „ Pest-budai kéz— Alagút ..... 200 80 — 8*— 1 1871-ki magy. államkötv.— 88 50 89 — müvesbank 100 62 — 03 — Téglagyár Szt.-endrei . 105 — — 1872-ki magy. államkötv.— 86 50 87 —n Pesti zálogk. int. 560— -----Téglagyára budapesti . 200 — — ------— 1873. m. kir. kincstárin Bir. t.e.m. hitel. 400 42 — 44 — Tégla és mészégető újlaki 200 04 — 08 — 1 utalvány 6 petes ezüstb. —— — n Bárány, t. és h. 800— — Téglagyár Kőbányai 200 100 — 10' — Földteherm. kötv. magy.— 78— 78 50— Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rákosi . 100— — -fc. „ * 1867. zk.— —— — n I. Erdélyi bank — „ „ temed— 70— 77 — — Szerb ideig. bn. 100— — Ziloglevelek. „ „ 1867. zk.— —_ — — Vas-zalai népbank. Rész. 100 131 — 132 — „ „ horv.szl.— —— — Takarékpénz., Óbudai . 40— — Magyar földhitel. 5*/a0/°— 85 75 86 —, erdélyi— 76— 77 — „ Félegyházai . 40— — „ jelzálogb. 5‘/,%— 76 60 77Szőllődézs.-válts. kötv. .— 7* 75 73 — , Gödöllői . . 100 — —— „ ny.m. jelb.S.6%— -- --— — , Osztr. áll.-adós. pap. 5%— 7160 71 70 n Orsz.k.Jan.f.5% 100 89 — 89 50 ill.föld. rész. 6®/0— 86 25 80 60 „ „ „ ezüst.kam.— * Pesti I. hazai . 10002460 — 2470 —— 84 — sí 5n . jan. jul.5%— 74 75 75„ Pest-budai föv. 100 162 50 103 50 Fővárosi takarékp. 6% n . „ ezüstkam.— * Pesti külvárosi 40 55 — 50 — Pesti kereskedelmi bank— 87 — 87 25 apr. okt 5%— 74 75 75 — nszt.Endrei 30 37 — 38 — S/.fibent földhitelin. 5'/1%— — ------felsorol.1860-ból á 500 frt— 110— 111 — „ Erdélyi . . . 00 _____— Kisbirtokosok földhit.7%— 84 — 86, 1860-ból é 100 frt.— 112 50 118 50 „ Ujpe»,l . . . 50 48 — 49 — „ 1864-ból i 100 frt— 136 75 137 75 50_ __ ____ Pastv. kel. 1871-ból 0‘Vo— 88_ 8* 50 Malmok : Árpád . . . 500 25 — 30 — Elsőbbségek.! 500_ __ ____| Részvényeit. „ Blum-féle . . 500 12 — 15 -Éjszakkeleti vaspálya5°/0— ------n Concordia . . 500 280 — 25 — Magy. kel. vas. 1. kib. 300 Eszt.-társ. : Atlas viszkiz. 80 38— 40 — „ Borsod-Miskol. 500— — n n n 800 — — -------1 „ I. magyar . . 315 960— 970 — „ Erzsébet . . 500 110 — 112 — Magy. galicziai vasp. 5% 300 — —— „ Haza .... 200 03— 85 — „ Luiza . . . 200 111 — 112 — I. erdélyi vasp. 5% ezüst_ — — — „ Pannónia . . 300 360— 370 — „ Temesvári g5z. 100 _____— frt. 100 . . . 200_ —— „ Pesti .... 100 03— 05 — „ Molnárok sütők 50—1209 — 210 — Vágvölgyi vaspálya 200 __ —— „ Hunnia . . . 200 38— 40 —n Hengermalom 200 715 — 725 — Pest-budai lánc/, hid 0°/o— 85 50 85 75 „ Unió .... 300 150— 155 — „ Viktoria. . . 500 84 — 86 — Borsod-Miskolczi m. 100— — „ Tisza .... 100 —— „ I. Budapesti 300 645 — 650 — Budapesti malom 0°/o .100 180 — 186 — Vaspályák Pest-barcsi . 200 —— — , Budai gyártelep 500 10 — 17 — Pannónia gőzmalom 0% 150 — — — — • „ Pesti közúti 200 268— 258 50„ Pannónia . . no 445 — 450 — , Budai közúti . 200 98— 100 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 20 — 22 — Ujpest-rákosp. 100 —— — a Pesti Cottage 80— — Pénznemet. „ Alföld-fiumei . 200 —— — Serfőződe, I. magyar . 80 412 — 415 — „ Északkeleti 200 —— — Sertéshizlaló .... 500 160 — 162 — „ Magyar keleti. 200 —— — Könyvny. „Athenaeum“ 500 240 — 242 — Császári arany . . .— 5 26 6 28 „ I. Erdélyi . . 200 —— — „ Pesti . . . 500 515 — 525 — Osztr.-m. 8 frt. arany— 8 80 8 81 „ Dili .... 200 —— — „ „Frank int.a 175— — 20 frankos arany . .5 8 80 81 „ Budai hegy pálya 100 57— 58 — Ganz és tár. féle vasgyár. 175 355 — 358 — Osztr. és magyar ezüst. 104 25 104 7» Bankok : Által, m.mun.h. 80 3850 88 75 Gschwindt-féle . . . 500 210 — 213 — Porosz pénztárjegy .— 162 — 25 „ Jungol-magyar. 80 42 25 42 50 Gyógyintézet I. magyar 200 19 — 22 — „ Ált. m. hitelbank 200 23160 232 — Kereskedő-testület épül. 200 700 — — — „ Franko-magy.. 200 93— 94 — Bőrgyár I. magyar . .— — — Vélték.· „ M. ál. föld. rész. 100 88 50 88 75 Mátrai Bányarész . . 200 — — — —In M. jelz. hitelb. 60 —— — Pozsonyi papírgyár . . 66— — „ Kisbirt. földh. 80 —— — Rima-murányi bányatárs. 200— — Augsburg 100 déln.frt u.4 91 25 . Nyit.sz. hl. Sopr. 80 —— — Gyapjumosó és b. 1. m.— 82 -85 -Berlini 100 talléros . .4 — „ Tak. és h.-egylet 50 6175 02 — Salgó-tarjáni kőszén . 200 89 — 90 — Frankfurt a M.lOrd.n.f.u.8 »1 50 91 2„ Tak. és h.p. b. 50 —— — „ „ vasöntöde 100— 40 — Hamburg 100 déln. m. u.2 53 25 33 * 1 „ Nyi. kere. hitelt. 50— — — Schlick-féle vasöntöde . 100 180 — • 185 — London 100 font st. u.s 109 75 110 — · „ . iparbank . 200— — — Soda és vegy-áru-gyár . 200— — Milano 100 Ur. nouvoit. „ Buda-Ob. népb. 50 38 50 38 75 8óskuti kőbánya . . . 200 88 — 90 — (franc) után . . .— — — — — 1 „ Iparbank . . 100 6150 62 — Spodium és csontliszt . 200 150 — 155 — Pária 100 frank után . .4 43 40 és 60 Termény atnyi ár vámmázsánkint fontnyi ár vámmázsánkint 82 83 480—485 84 4 90—4 95 85 4 95—605 80 5 10—520 87 525—630 84 ___________ 855-----510 86 515—525 87 530—540 88 515—550 89 560—565 81 ______ ___ 80 495—505 83 510—520 88 625—535 85 540—545 83 555—560 81 ______ ___ 85 505—515 86 520—540 87 635—545 88 610—555 89 565 570 84— 85— 87— Termény fontnyi piaczi szokás fontnyi árvámmániánkint Búza bánsági 1 uj. e i* n n • tiszai . . n • • n • • pesti . . n • • e • • fehérmegyei . n ! bácskai Rozs . . . Árpa malátának „ etetésre Zab... . Katoricaa Bab i . . KSlee . . . ’Szepese káposzta . bánság! . 80 71 71 60 76 81 4 70—4 76 200—8 25 1 70-2 80 * 05—1 10 76 77 78 70 08 08 81 — 4 47—4 60 KW»