A Hon, 1874. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)

1874-09-16 / 211. szám

miszerint az élelmi czikkekkel, különösen a gyümölcs­csel való házalás a fővárosban tiltassék meg, a köz­egészségügyi bizottmány tárgyalván, oda nyilatko­zott, hogy azt maga szempontjából az egészségtelen élelmi czikkekre nézve helyesnek tartja nemcsak, de az erre való ügyelet a vásárigazgatóság hatáskörébe tartozik és annak gondját is képezi. A tanács az in­dítványt a közegészségügyi bizottmány véleményével együtt az ipar­rendészeti bizottmányhoz tette át.­­ A vízivárosi roskadozó á­l­­lami váltanoda épületének gyökeres javítá­sát és részbeni átalakítását a tanács mai ülésében az eljárt szakbizottmány és a középítési bizottmány javaslatai szerint elrendelte. A mérnöki hivatal a legszükségesebb lebontásokat maga felelősségére már néhány nap előtt megkezdette, mit a tanács utó­lag jóváhagyott. Az illető vállalkozónak kötelességé­vé tétetett a legnagyobb erélyt kifejteni, s ha kell, éjjel is dolgoztatni, hogy az iskola legkésőbben okt. 15-ég megnyittathassék. Irodalom. — Uj lapok. »Der Ungarische Is­raelit« czim alatt izr. felekezeti hetilapot indított meg dr. Bak Ignácz s mellette csak mint melléklap s havonkint kétszer »izraelita lapok« is adat­nak ki. Ez utóbbit Ei­scher Simon tanító szer­keszti. Mindkettő elég csinosan van kiállítva s külö­nösen az utóbbi tartalmilag is gazdagnak mondható. Mindkét lap előfizetési ára egész évre 6­art. Kár, hogy a magyar lapra nem hirdetnek külön előfizetési felhívást, mely elterjedését s nagyobbodását jobban biztosítaná.­­ A felsőbb kereskedelmi kettős számvitel és levelezés czimü munkára az aláírási határidő 1. évi September hó 30-ig meghosszabbittatván, felkéretnek mindazok kik e munkát birni óhajtanák, hogy aláírásaikat a nevezett határidőig beküldeni szíveskedjenek, mivel a később beérkezett rendelvények a netán fenmara­­dandó példányokból már csak bo­lti áron 4 frt 25 kr. lesznek teljesíthetők. Korény Ágoston: Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter Raics Milos nagy­betűkért ki királyi ügyészt hasonló hivatali minőségben a zombori királyi törvényszékhez­­ H a 1­­­6 s­y Pál oraviczabányai kir. törvényszéki végrehajtót saját kérel­mére az ottani királyi járásbírósághoz, a beszterczebányai kir. járásbírósághoz Kelecsényi Ferencz zólyomi kir. járás­­bírósági végrehajtót hasonló minőségben helyezte át. A pénzügyminiszter Grafi Frigyes adóhivatali ellenőrt adó­szedővé , Bores Domokos adóhivatali ellenőrt adótárnokká nevezte ki. A marmaros-szigeti bánya-­s jószágigazgatóság által a szigeti sószállító hivatalnál rendszeresített I-ső al­­mázsatiszti állomásra Bessze Ferencz almázsatiszt előlép­­tettetett,­­ a II-ik almázsatiszti állomásra Gluskievicz József almázsatiszt, a III-ik almázsatiszti állomásra Zankó János szlatinai sóbányahivatali segédjelőt neveztettek ki. A „fiok“ magántársürgönyei “ Pr­ága, sept. 15. Tekintettel azon kö­rülményre, hogy a klerikál-feudális lapok a császárnak a főpapok beszédére adott válaszá­ból politikai tőkét csinálnak,­­ kiemelendő, hogy a császár Schwarzenberg bibornok-ér­­seknek és a feudális nemességnek kü­lön­ au­­dientia végetti kérelmét nem teljesité. Prága, sept. 15. A tartomány­gyűlés ma nyit­tatott meg. Jelen voltak : hg Auersperg miniszterel­nök, Unger, Preuis és Banhans miniszterek. Hét cseh képviselő a szélső balon és balközépen foglalt he­lyet. Az országos marsal üdvözli a képviselőket, ki­vált a megjelent cseheket. London, sept. 15. A »Times«-nak távirják Hendayeból e hó 14-ről. Hir szerint a köztársasági hadseregben zendülés tört ki, s ily. kiáltások valá­­nak hallhatók: »Le Lasconá­val! Éljen Moriones!« Bécs, sept. 15. A »Börsencorr.« megbízható forrásból jelenti, hogy az angol bank az átvételi jog alapján el nem vállalt angol­ bank-részvényeket egy külföldi consortiumnak adta el, melyben név szerint frankfurti és angol c­égek vesznek részt. Bern, sept. 15. A nemzetközi postacongressus megnyittatott. A tárgyalások nem lesznek nyilvá­nosak. Prága, sept. 15. Az országos marsall mele­gen üdvözli az ifjú cseh képviselőket; erre felolvassa az általuk beadott nyilatkozatot, melyben azok ra­gaszkodnak ugyan a cseh államjoghoz és nemzeti­séghez,­­ azonban reményüket fejezik ki, hogy a tartománygyűlés terén találni fognak oly társakat, kik osztják azon megyőződést, hogy csak az összes szabadelvű­ elemek egyetértő közreműködése által biztosítható a népek valódi előhaladása és tartós szabadsága. Bécs, sept. 15. A tartomány­gyűlések ma nyit­tattak meg. A czernowiczi gyűlésen a nagybirtoko­sok képviselői nem jelentek meg. A troppaui tarto­­mánygyűlésen Kudlich a gross-pohlemi jezsuita­ mis­­sió végett interpellálta a kormányt. — Az alsó-aus­­triai tartomány­gyűlésen Kopp azt indítványozá, hogy az austriai éjszak-sarkvidéki utazóknak az or­szágos pénztárból díszajándék adassék. Az insbrucki tartománygyűlésen a dél-tiroli nemzeti­ szabadelvű képviselők nem jelentek meg. Paderborn, sept. 15. A »Westph. Volksbl.« jelenti . A főelnök írásban felszólitó Martin püspö­köt, ho­g a püspöki hivatalról tiz nap alatt mond­jon le, ellenkező esetben letétele iránt vád fog in­­díttatni. Stuttgart, sept. 15. Luckow hadügyminisz­ter — saját kérelmére — nyugdijaztatott és ez al­kalomból a koronarend nagykeresztjével diszíttetett fel. A hadügyminisztérium vitelével Wundt tábor­nok bízatott meg. Bécs, sept. 15. (Hívat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 77.75. Salg.-Tarján 90.50. Magyar hitel. 231.—. Magy. záloglevél 86.—. Erdélyi 139.—. Magyar keleti vasút 52.75. Magyar sorsjegy 86.50. Tiszai vasút 215.50. Magyar vasúti kölcsön 99.50. Angol-magyar 41.50. Franco-magyar 91.75. Alföld 142.—. Magy. északkeleti vasút 123.75. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 73.—. Magy földhitelintézet 88.50. Municipális 38.—. Bécs, sept. 15. (Zárlat..) Hitelrészvény 248.75. Galicziai 250.—. Államvasut 317.50. Jára­dék 71.65. 1860-dik 110.—. 1864-diki 137.—. Ezüst 104.—. London 109.80. Unio­bank 131.—. Általános épitőbank 54.—. Angol-ausztriai 165.25. Lombardok 146.25. Tramway 144.—. Hitelsorsjegy 165.50. Na­poleondor 8.80—. Arany 5.27.—. Frankfurt 91.60 Porosz pénzutalvány 161.75. Török sorsjegy 49.25. Angol épitő­bank 63.—. Berlin, sept. 15. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 88.59. Ezü­st-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 38.25. Államvaspálya 195 —. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —... Hitelrészvény 150.75. Magyar sors­jegy-Berlin, sept. 15. (Zárlat.) Galicziai 115.50 Lombard 88.%. Ezüstjöv. 69.26. 1860-ki 109.%. KÖZGAZDASÁG! kovát. Vidéki pénzintézetek központi hitel­­egylete. Hogy életképes, szilárd alapú egyletet ala­kíthassunk, — teljes tudatában kell lenni erőnknek — segéd­eszközeinknek, s tisztában kell lenni a czéllal, melyet elérni akarunk. Saját erőnkben nem kell, nem szabad elbizakodnunk, mert félő nehogy túlterheljük magunkat, s nehogy éppen akkor hagy­jon erőnk cserben, mikor arra legnagyobb szüksé­günk lenne. Különben is faj jellegünk, hogy nagyon sokra becsüljük erőnket s ennélfogva oly viszonyok közé sodortatunk­, a­melyekből csak rendkívüli erőfeszítés­sel tudunk kivergődni. Igaz ugyan az is, hogy nagy bajokban nagy erőt tudunk kifejteni, mint ezt azon számtalan hős­tettek bizonyítják, melyeket őseink véghez vittek. Mi az tehát a­mire támaszkodhatunk, a­mire támaszkodnunk kell ? Ha mindenek előtt az állam­nak jelenlegi helyzetét tekintjük, azt tisztán látjuk mindannyian, hogy az állam — illetőleg az állam­­hatalom — ez idő szerint nem fog, nem tud nekünk mintegy a semmiből jegybankot teremteni. De nem tud egy hitel­segély egy­letet sem megtartani. Mert egy jegybank felállításához az állam költségve­tésnek súlyegyene, — már meglevő — vagy köny­­nyen megszerezhető éret alap — szükségesek. Itt pe­dig az egyik sem létezik; hitelsegély-egylet fentartása, csak máról-hólnapra tengetés, de nem gyökeres or­voslás. A n­a­g­y pénzintézetek, és egyes milliomo­sok ? Azok jobban érzik magukat az osztr. nemzeti bank körül sütkérezve, mint hogy arra gondolnának, hogy a vidéknek, illetőleg a nemzetnek hitelképessé­gét előmozdítsák. De nem is lehet azt tőlök várni, hogy ők — önmagukat megtagadva — pénztőzséri, pénz-monopolizálási üzletüket elhagyva, nemzetgaz­­dászati helyes, s az összes honpolgárokra üdvös pénz­­műveleti alapokat szervezzenek. Rendkívüli gyenge ideákkal bírna az, ki még azon alapelvet sem tudná, hogy a megszorult pénz­zavarban lévő egyeseket és államokat legkönnyebb tetszés szerint kipréselni.­­ nekik pedig a pénz az egyedüli bálványuk. A »Hom 202. számában"czikkező a pénzes föld­birtokosoktól várja jövőnk — jegybankunk megálla­pítását. A nagy uraknak csak az asztala jó, és talán hazait is,­­ a­mennyiben minden a haza zsírjából ke­rült. De elég átok volt már e hazán eddig is a kaszt rendszer, s nagyon elég volt arra, hogy megtanulhas­suk : tőlök semmit sem várni. Honnét várjunk hát ? Ki ad e hazának léteit ? Ki biztosítja e nemzet jövőjének alapját, a normális pénzforgalmat ? Azt csakis e nemzet napszámosai, a munkás — törekvő közép­osztály teheti és teszi meg. — Igen­is mi, a vidéki pénzintézeteknek saját erőnkre támaszkodó tagjai, — mi adhatunk e haza nyomorult pénzügyének fordulatot — lendületet; de csak is úgy, ha az erőt önmagunkban keressük és nem másban keresünk támaszt. — Mi, tehetjük azt a vidéki pénzintézeteknek — egy társulat alakítása — által. Mi adhatjuk azt az alapot, a­mely egyedül képes a nemzet pénzügyét biztos lábra helyezni, és függetlenné tenni. Most tehát, a jelenlegi viszonyok közötti teen­dőnk mindenek előtt az, hogy a hitel-segély-egylet­ for­­rásainak bezárultával, mi más forrásokat találjunk. Hogy mindenek előtt segítsünk önmagunkon, hogy létünket biztosítsuk. Reménylhető-e az, hogy a hitelsegély-egy­let működését, a mi kedvünkért továbbra is fen­­tartja ? S ha reményelhető volna is,illő-e, hogy mi ily alamizsnáért kolduljunk ? Továbbá, ha ez nem,­­ reménylhető-e az,hogy egy más kisegítő-egylet létesül­jön, vagy egy más jótékony intézet üdítő pénzforrá­sait részünkre megnyissa ? Véleményem szerint ily reményekkel hiába kecsegtetnék magunkat, sőt inkább a magasabb pénzüzleti theóriák szerint, éppen most, a legna­gyobb ínség idejében kell minden pénzforrásnak be­dugulni, hogy annál nagyobb lehessen a vám. Nekünk tehát egyedüli reménységünk önma­gunkban a társulás által lehet. De ennek talán így is kellett lenni, hogy fel­ébredjünk azon lethargiából, a­melyben oly hosszú idő óta tespedünk. Akarom hinni, hogy ezen szo­rongatott helyzet nem fog bennünket a megsemmisü­lésbe sodorni, sőt inkább, még elég jókor jött, hogy tetterőre ébresszen. Nem is erőnket meghaladó mű az, a­mit ten­nünk, létesítenünk kell. Létesítenünk kell az egyesülést, s egyesülvén, ezen egyletnek egy tekintélyes alapot kell biztosíté­kául kijelölni, illetőleg összeadni. Legközelebb összehívandó congressusunkra azért is, minden egyes vidéki pénz­intézet legalább két igazgatós­á­­g­i tagját­ küldjék ki azon határo­zott utasítással, hogy a vidéki pénzintézetek központi hitel­egy­letének megalakításán teljes ere­jével működjék. Hogy pedig az egyesülés annál könnyebben lé­­tesítethessék, az igének testet, — alapot adni — már előleges tervezetünk körébe tartozik. Ezen hitel­ egylet alapjául akár a névleges, akár a befizetett tőkéknek lekötése czélhoz nem ve­zetne , mert az, mindég csak névleges alap lenne. De nincs is jogunk azon alapot, mely minden egyes pénz­intézetnek a saját körében kötött pénzügyletei alap­jául van lekötve, újból, tehát kétszeresen egészen más pénzügyi műveletek alapjául lekötni. Ez nem is volna alap,­­ ez csak fictio lenne. De van jogunk arra, hogy minden egyes pénz­intézet névleges alapjának 10%-át, mely mintegy 10 milliót teend, a központi hitel­egylet alapjául lekössük és ezt tényleg be is fi­zessük. A hitel­egyletbe társuló pénzintézetek tehát az alapszabályok szerint alaptőkéik 10°/0-ának befizeté­sét köteleznék s ez képezné az alaptőkét. Ezen 10 % 5 részletben három havonként lenne fizetendő. Ezen alapra, részint az osztrák nemzeti banknál, részint más külföldi pénz­­piaczokon hitel eszközöltetnék, mely szerzett hitel­ből a kötelezett részletek arányában — vehetné min­den egyes pénzintézet hitelét igénybe. — A hitel­­viszleszámitolás útján nyújtatnék. Minden egyes visz­­leszámitolt összegtől a disconton felül mindenek előtt 1 °/0 számitatnék a hitelegylet alaptőkéjének növelé­sére, 1% vagy 2 °/o pedig a visszleszámitolásért. Ezen utóbbi üzleti díjakból származó tiszta jövedelem 25 °/0-a tartalék alap teremtésére lenne fordítandó, 25% pedig díjazásokra, és csakis 50% lenne az egyes részvényes pénzintézetek osztalékául ki­osztandó. Viszont az egyes pénzintézetek megcsonkított alaptőkéjüknek helyrepótlásául — s annak teljes ki­egészítésére — saját üzletük tiszta jövedelméből 25 °/C-ot, — tartalék tőkéjök növelésére 10°/0-ot — len­nének kötelesek fordítani, és csak az ezen felül fen­nmaradó osztalék hányada, lenne osztalékul a részvé­nyeseknek kiosztandó. Bő súlyt fektetek a tőkegyűjtésre, mert erős meggyőződésem szerint arra van legnagyobb szük­ségünk. Pedig az is erős meggyőződésem, hogy épen ezen a tőkegyűjtésre irányzott elveim fognak legtöbb ellenzőre találni. Hogy is ne? Hisz a mai világ jelszava »semmi­ből mindent — vagy legalább is sokat producálni.« — Hisz itt, most mindenki, semmi vagy csekély alappal, — de nagy hűhóval — milliókig akar gaz­dagodni. De mi nem fogunk,nem akarunk ellenségeinknek igazat adni, midőn után, útfélen azzal rágalmaznak bennünket »hogy e haza közép­osztályú polgárai a pénzmiveletekhez, a nemzetgazdászathoz — mit sem érten­ek«; »a vidéki pénzintézetek vezérlő fér­­fiai tudatlanok — s a politikai számtanhoz még csak nem is konyítanak«. Szeretném azonban azt reményleni, hogy meg­­c­áfoltassam, illetőleg a rágalmazók megszégyenítes­­senek, s támogattassam a pénzintézetek vezér férfiai által azon törekvésemben, hogy mentől rövidebb idő alatt egy tekintélyes alapot teremtsünk. S ne sóvá­rogjunk a hirtelen való gazdagodásra, ne akarjuk már az­első gyümölcsöt ágastól zsebre rakni. De biz­tosítsuk a jövőt. Biztosítsuk pedig a tőkének apró részletekkel folytonos növelése által. Első czélunk tehát, hogy önmagunk erején tő­két gyűjtsünk. Második és közvetett czélunk pedig, hitelinté­zeteink egyesítése által — a majdan létesítendő nemzeti jegybank alapjának megve­tése is. Hol és miként kezdjük ezen alap összerakos­­gatását ? Kezdjük központi hitelegyletünk tartalék alapjának arany és ezüst érték vételére fordításával, mely­ből lassanként oly szép érez alap nőheti ki magát, hogy idővel a nemzeti jegybank megalapítását is szóba hozhatjuk. Az érez alap szerzésében üzletkörünknek még más két ága is segítségünkre leend. Ez pedig az értékpapírokra, azok bizonyos hányadára való előlegezés és külföldi vál­tók vétele, mert ezekért mind érer érték fo­lyik be. Lehető pedig ez mind, csak bízni kell önerőnk­­ben és akarni kell. Nem látjuk-e a szorgalmas mé­hek mily apró cseppekben gyűjtik a mázsákra fel­­szaporodó édes mézet. S a fáradhatlan szorgalmú hangyák, kis porszemekből hordják össze halomra növekedő építményeiket. Csak mibennünk, isten ké­pére teremtett magyar emberekben nem volna elég akarat, elég kitartás. Lássuk most már miként lenne helyesen vezé­relhető ezen központi társulati hitelegylet. Minde­nek előtt, ha önmagunk közül a legképzettebbeket, és az ügyet leginkább lelkükön viselő, munkaképes, szorgalmas egyéneket állítjuk annak élére. Ha nem tekintjük ez intézetünket egyesek sine curájának. Ha nem fogadunk magunknak oda fontos ké­pet vágó nagy bölcseséget fitogtató, belső, külső, titkos, de fecsegő tanácsos urakat. Továbbá, ha a bu­dapesti pénzintézetek vezérei által nem diktáltatjuk magunkba, hogy majd ők nekünk azt megcsinálják, mert mi úgy sem értünk hozzá. Egyébként egész biz­tossággal várhatjuk, hogy a budapesti jóakaratú reális pénzintézetek, mihelyt komoly szándékainkról és életképességünkről meggyőződtek, nem fognak átállani társaságunkba állani. Ha az intézet üzletvezetése mentős egyszerűbb lesz, s mentős csekélyebb évi kiadást igényel, annál biztosabb teend jövője. Az üzlet vezetésére az összes társulati intéze­tek által választandó igazgató és aligazgató ál­lítandó , kik a melléjök az intézetek köréből választott 24 taggal együttesen, képeznék az igazgató tanácsot. Ezen igazgató tanácsból min­den évnegyedre a sorrend szerént felküldött 6 tag az igazgatókkal együtt képezné a végrehajtó bizott­ságot. Ezen végrehajtó bizottságból minden hónap elején két tag kilépne és kettő it jönne helyébe. To­vábbá , ugyancsak 6 számvevő tag választ atnék, kik közül 3 — 3 felváltva, de csak egyenként, kimutatott kerületében körutazást tenne az egyes pénzintézetek számvitelének megvizsgálására. Ugyanezek, szabad tetszések szerint megállapítandó napra pedig, a köz­ponti hitel­egylet számadásainak megvizsgálására is, annyiszor, a­mennyiszer, de minden évnegyedben legalább egyszer összejönnének. Azontúl állítatnék pénztárnok, ellenőr, jogtaná­csos és kezelő személyzet. A rendes ügyek elintézé­sét a Budapesten együtt fentlevő 6 tag az igazgató el­nöklete alatt tartandó ülésekben mint végrehajtó bi­zottság végezné. Mely végrehajtó bizottságnak megállapodásai szerint, —- intézné az igazgató a sorrend szerint kö­vetkező napi biztossal a napi ügyleteket. Azonban mindezeknek bővebb és szabatosabb pontozása az alapszabályok tervezetébe tartozik. Iparkodni fogok ily alapszabályok tervezetét összeállítani. Engem nem a fitogtatási vágy ösztönöz, — egyedül vidéki pénzintézeteink jövőjének megalapí­tására való törekvés kötelezettségének érzete. S azt hiszem, hogy ezen kötelezettség-érzet többekben épen úgy megvan. Azt is tudom, hogy a kellő képesség — szakavatottság másokban tökélye­­sebb fokon van.­­ S hiszem is azt, hogy jövőnk biz­tosítására számtalanok dolgoznak és kész tervezetek­kel fognak előállani. De nagyon szükségesnek tartanám, hogy esz­méiket, tervezeteiket, előlegesen a nyilvánosság elej­­be hoznák, hogy volna elég idő azokról gondolkozni, és eszméket cserélni; mert majd ex abrupto a leghe­lyesebbet kiválasztani és megalapítani, mindig kér­dés, leszünk-e képesek. De így alkalom adatnék — egyes elismert tekintélyű szak­embereknek a megbi­­rálásra. S legalább könnyítetnék munkánk — a he­lyesnek a résztól — a czélszerűtlentől való kiválasz­tására. De sőt ha helytelen irányt választottunk, a szak­emberek bírálása által helyes útra téríttetnénk. Felkérem azért szaktársaimat, segítnének ezen nagy mű előkészítésében. Dömötör László a Mező-Túri öns. egyl. és népbank igazgatója. — A hadifelszerelésekre vonat­kozólag a közös hadügyminiszter e következő leiratot intézte a prágai kereskedelmi kamarához, mely a hadügyér intenzióját részben feltünteti: »Tekintettel a folyó évi július 14-én a cs. k. hadsereg ruházati s felszerelési tárgyainak szállítása érdemében kifeje­zett kívánságokra, végre azon helyzetben vagyok, a kereskedelmi és iparkamarát értesíteni, hogy eme szállítás bekövetkezett rendezésénél Csehország egy­bevágó iparágai kiválóan képviselve vannak. A posz­tócsoport consortiuma 11 gyárból áll, melyek közül 4 Csehországra esik, és pedig Pocatek, Uj-Bisztritz, Serowitz és Neuhaus. A vászon- és calicot-csoport 9 gyárból álló consortiumnak adatott át, melyek közül 4 Csehországra esik (Gyapotfonó és szövésgyár, Rau­schengrund, Schönlinde, Ovenecken, a vászont illető­leg egy schönlindei gyáros). A bőrcsoport consortiu­­mában van egy csehországi (Neubidschwiz) bőrgyá­ros, a többi hatnak gyárai Morvaország, Ausztria, Stájer- és Magyarországban vannak. Az összes szál­lításnak ezen három csoportba — posztó, vászon és calicot, és bőr — való osztása és ezen három consor­tium alakítása által, melyek mindegyike több király­ság és ország iparosaiból áll, nemcsak a szállítás de­­centralisatiója, a­mennyiben az katonai szempontból megengedhető, éretett el, hanem azon eddigi pana­szokra is volt tekintet, hogy egyes kiváló ipari or­szágok a ruházati és felszerelési tárgyak szállítá­sától teljesen el voltak zárva. Iparosok és ipar­testületek sokszorosan előfordult folyamodványaira a hadügyminisztérium nem lehetett tekintettel, mivel tekintettel a hadsereg harczképességének biztosítására, csakis az ipar kitartó és szilárd termelő erejére tám­a­szkodhatik. Mindamellett is, a három consortiumnak 27 gyárosból való összeállí­tására, kik közül 9 csehországi, a cseh mun­kásnépnek igen előnyére fog válni, s ezért azon reményben,hogy a kereskedelmi­­ iparkamra helyes­li azon nézetemet, hogy a szállítási ügy lefolyt vál­toztatásakor a kereskedelmi s iparkamarának min­den a hadsereg kormányzása szempontjából teljesít­hető kívánságára figyelem volt. : — Lindaus üzleti tudósítón­k írja Daczára annak, hogy Franczia- és Angolországban hausse van a gabnaüzletben, a svájezi piaczon pang az üzlet. A magyarországi búzakészlet szaporodik és ezért az árak 1—1 % frankkal lejebb mentek. Árpá­ban túlnyomó a kínálat, zab lejebb ment. A burgo­nya termés rosznak, a szüret jónak ígérkezik. Jegy­zett árak: kitűnő magy. búza 34—­35 fr. elsőrendű 33—33­/1, középszerű 311/2—32 fr.; amerikai és orosz 27%—30, svájczi vidéki áru 23—25, jó fran­czia búza 27—29 fr.; Bérfőzésre való árpa 24—27, zab 21—22 frank mind­ez két vámmázsánkint franco Ramanshorn vagy Rorschach. Bécs 92.6. Romániai 40.25. Államvaspálya 194.75. Papirjövedék 66. 78. Hitelsorsjegyek 117.—. 1864- ki 98.75. Hitelrészvények 151.—. Magyar sorsjegy 59.25. Frankfurt, sept. 15. (Kezdet.) Váltóár­folyam —. 1860-ik 109. V.-Lombardok 153.75. Év­­járuléki papír 66.3­8. Osztrák bankrészv. 1049.—. Osztrák hitelrészv. 262.25. Osztrák államvaspálya* részvény 340.25. 1864-es 173.3/8. Galicziai 268.3/8. Évjáruléki ezüst 69.%. Frankfurt, sept. 15. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 108.­k­e. Osztrák hitelrészvény 263.— Osztr.­államvasut 340.50. 1864-ki sorsjegy 172.—. 1860-ki 109.—. Lombardok 154.50. Galicziai 268.— Papirjáradék 66.25. Ezüstjáradék 69. —. Osztrák bankrészvény 1058.—. P­á­r­i­s, szept. 15. (Zárlat) 3%-os járad. 64.12 Olasz járadék 66.45. Credit mobilier 328.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5 °/c-os járadék 99.80. Államvaspálya 722. —. Lombardok 336.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki k­ön —.—. 1872-iki. Páris, sept. 15. Liszt 57.—, 57.—, 57.— Répaolaj 73.50, 73.75, 74.75. Lenolaj 73.—, 72.50 Szesz 67.50. 64—.—, 59.—. ezykor finomított 148.—. Berlin, sept. 15. Búza 64. Vi- —.—. 65.%. Rozs 48.—. 47.%. 47. %. Zab 56.%. Árpa helyben 63.—. Olaj 17.19/24, 1719/2*. 17.3%. Szesz 26.18, 27.— 22.28. B o r o s z 16, sept. 14. Búza 222.%. rozs 180.— zab 180.—. Olaj 17%, tavaszi 17.2/3. szesz 24. V». 24.%. 82.«/». Stettin,szept. 15. Búza 64.—.—. 191.%.—. rozs 46.%.—.—. 141.— olaj 16%. 54%, szept 22. V*. —• 21.—. asgastr­um k­m Üzlet- és terménytudósit­ás. Budapest, sept. 15. Az értéktőzsdén az elő­­börzén földhitel 89, min. 38-50, anglo 42.75, taka­rék-és hitel 61.50-en fizettettek. A déli tőzsdén igen élénk üzlet volt takarék- és hitel­jegyekben és 62-ig fizettettek. Magyar hitel 231.50, földhitelrészvény 88.50, munk­. 38.50, anglo 42.50, magyar sorsjegyek 86.75, pesti közúti 258 írtjával fizettettek. Buda­­ó-budai népbank 38.50-en vezetett.­­ Valuták vál­tozatlanok. 20 frankos arany 8.82, császári arany 5.26, tallér 1.62. G a­bnaüzletünkben nem történt változás. Finom búza kedvelt és árát szilárdan fen­tartja; más szemes életben bágyadt volt az üzlet s az árak nem változtak. Búzából eladatott 25,000 mérő: 89 fns 5.80, 88 fns 5.70, 87 fns 5.57% 86 fns 5.35, 85% fns 5.27%, 84 fns 4.9­7 72, — mind­ez vámmár­zsánkint 3 havi fizetésre. Rozs 500 m. 3.70, 800 m. 3.65. Zab 1200 m. 2.06, 1000 m. 2.05. Határidőre búza sept. oct. 4.75—80, tavaszra 5.20—5.25. Zab szept. oct. 2.07, tavaszra 2.2772­ Kukoricza május junius 4.76 —77. x. Mérsékelt menetdíj Bécs- Prága közt (állam- vagy északi vaspálya). A 118. osztályú jegyek ára, közön­séges személy­vonattal Bécs (állam- vagy északi pá­lyaudvar) és Prága (állampályaudvar) közt 7 írtra ezüstben leszállittatott.­­ Továbbá a nevezett vonal­ra menet- és tértijegyek, közönséges személyvonattal a következő mérsékelt árak mellett adatnak : I. osztály 27 frt, II. osztály 22 frt, III.osz­tály 13 frt. Ezen jegyek 6 napi tartamra érvényesek. Gyermekek számára (2—10 évesek) kettőjeként az illető osztály­kocsiba egy jegy váltandó. Egy gyer­mek egy felnőtt egyénnel az I. osztályban egy I. és egy I­I. osztályú jegygyel, a II. osztályúban egy II. és egy III. osztályú jegygyel, a III. osztályban egy II. osztályú jegygyel utazhatik. A menet és térfije­gyek agro-pótlék alá nem esnek. Nemzeti színház. Ma sept. 16-án adatik : »Alfonz ur« vigj. 3 felv. Krisztinavárosi színkör. Ma sept. 16-kán utolsó előadás a díszítő személyzet javára. Tamási József, Réthy Miháy és Nagy Julcsa k. a. közreműködésével adatik : »Csikós« népszínmű 3 felvonásban. A idei«ssn ke rtreca Bakonyi látván, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. A Komlókertben Pirragh Gábor jól szervezett magyar daltársulata mindennap tart­ előadást. A szüneteket B. Gyarmati Balogh Károly zenebandája tölti be. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYILT-TÉR. 1355 1—1 »L. L. kéretik annak bánatát, kit f. évi aug. 7-én oly súlyos csapás ért, nem nö­velni és legalább annyit tudomására h­ozni vájjon életben van-e? 1353 1—2 Ajánlati hirdetmény. A váczi ut és nagymezőutcza között, a könyök utcza jobb oldalán lévő 25 régi ház anyagára, mely egyenkint vagy összesen lerombolás végett eladatik. Az ajánlatok lepecsételve és az ajánlott összeg legalább is 10°/0-ára rugó bánatpénzzel ellátva, leg­később i. é. október 12-ének d. u. 5 órá­jáig alulírt vállalat vezérigazgatóságánál benyúj­tandók. Az eladási feltételek, melyek az ajánlatok bea­dásánál szintén aláírandók, valamint a helyzeti ter­vek a vállalat irodájában (Wurm utcza 2-ik szám, 2. emelet) fentebbi határnapig betekinthetők. Sugárúti építő vállalat. Vízállás. Szeptember­ fölött időjárÁr 15 Budapesten 6' 4" felhős» Pozsonyban 6' 4", 14 M.­Szigeten 2'* 5" esős» Szatmáron 0' 2" felhő»‹ Tokajban 5' 7,"» 15 Szolnokon 0' 8" száraz› Szegeden 1' 0“» 14 Aradon 3' 4" felhős N­ag­yb­ecskeresben­ 5“ esős· Bezdánban 6' 4“» ‹ Verbászon 5‘ 8"· ‹ Barcson 1 — “» » Eszéken 4' 10" 13 Mitroviczdi­ 4' 4" száraz» Sziszeken 3' 0"» · Zimonyban 8' 1“‹ ‹ Ó-Oraovárt 6* 9"· A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei szept 15. I­ ­ Értékpapír | § ‘2 ® ® oo 25 .0 adva tartva Értékpapl­us 33 és ® te «O adva tartva Értékpapír © a­›a 3 ® OQ CQ 30 adva tartva ! Általandén­ék­! Magy. vasúti kölcsön .— 99 25 99 50 „ Bud. kere. bank 200 173 — 175 — Szeszgyár I. magyar . 200 160 — 165 -„ gömöri államvasuti „ Pest keze«. bank 500 785 — 790 — Kőszén és téglagyári záloglevél 5% 150 —— — „ Pesti iparbank 200 390 — 395 — (Prasche) 500 150 — 155 — s „ sorsjegykölcsön . 100 86 75 87 — „ Pest-budai kéz­— Alagút ..... 200 80 — 8*— 1 1871-ki magy. államkötv.— 88 50 89 — müvesbank 100 62 — 03 — Téglagyár Szt.-endrei . 105 — — 1872-ki magy. államkötv.— 86 50 87 —n Pesti zálogk. int. 560— -----­Téglagyára buda­pesti . 200 — — ------— 1873. m. kir. kincstárin Bir. t.e.m. hitel. 400 42 — 44 — Tégla és mészégető újlaki 200 04 — 08 — 1 utalvány 6 petes ezüstb. —— — n Bárány, t. és h. 800— — Téglagyár Kőbányai 200 100 — 10' — Földteherm. kötv. magy.— 78— 78 50— Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rákosi . 100— — -fc. „ * 1867. zk.— —— — n I. Erdélyi bank —­ „ „ temed— 70— 77 — — Szerb ideig. bn. 100— — Ziloglevelek. „ „ 1867. zk.— —_ — — Vas-zalai népbank. Rész. 100 131 — 132 — „ „ horv.­szl.— —— — Takarékpénz., Óbudai . 40— — Magyar földhitel­. 5*/a0/°— 85 75 86 —,­­ erdélyi— 76— 77 — „ F­él­egyházai . 40— — „ jelzálogb. 5‘/,%— 76 60 77­­­Szőllődézs.-válts. kötv. .— 7* 75 73 — , Gödöllői . . 100 — —— „ ny.m. jelb.S.6%— -- --­— — , Osztr. áll.-adós. pap. 5%— 7160 71 70 n Orsz.k.Jan.f.5% 100 89 — 89 50 ill.föld. rész. 6®/0— 86 25 80 60 „ „ „ ezüst.kam.— * Pesti I. hazai . 10002460 — 2470 —— 84 — sí 5n . jan. jul.5%— 74 75 75­„ Pest-budai föv. 100 162 50 103 50 Fővárosi takarékp. 6% n . „ ezüstkam.— * Pesti külvárosi 40 55 — 50 — Pesti kereskedelmi bank— 87 — 87 25 apr. okt 5%— 74 75 75 — n­szt.­Endrei 30 37 — 38 — S/.fibent földhitelin. 5'/1%— — ------f­elsor­ol.1860-ból á 500 frt— 110— 111 — „ Erdélyi . . . 00 _____— Kisbirtokosok földhit.7%— 84 — 86­­, 1860-ból é 100 frt.— 112 50 118 50 „ Ujpe»,l . . . 50 48 — 49 — „ 1864-ból i 100 frt— 136 75 137 75 50_ __ ____ Pastv. kel. 1871-ból 0‘Vo— 88_ 8* 50 Malmok : Árpád . . . 500 25 — 30 — Elsőbbségek.! 500_ __ ____| Részvényeit. „ Blum-féle . . 500 12 — 15 -Éjszakkeleti vaspálya5°/0— ------­n Concordia . . 500 280 — 2­5 — Magy. kel. vas. 1. kib. 300 Eszt.-társ. : Atlas viszkiz. 80 38— 40 — „ Borsod-Miskol. 500— — n n n 800 — — -------1 „ I. magyar . . 315 960— 970 — „ Erzsébet . . 500 110 — 112 — Magy. galicziai vasp. 5% 300 — —— „ Haza .... 200 03— 85 — „ Luiza . . . 200 111 — 112 — I. erdélyi vasp. 5% ezüst_ — — —­­ „ Pannónia . . 300 360— 370 — „ Temesvári g5z. 100 _____— frt. 100 . . . 200_ —— „ Pesti .... 100 03— 05 — „ Molnárok sütők 50—1209 — 210 — Vágvölgyi vaspálya 200 __ —— „ Hunnia . . . 200 38— 40 —n Hengermalom 200 715 — 725 — Pest-budai lánc/, hid 0°/o— 85 50 85 75 „ Unió .... 300 150— 155 — „ Viktoria. . . 500 84 — 86 — Borsod-Miskolczi m. 100— — „ Tisza .... 100 —— „ I. Budapesti 300 645 — 650 — Buda­pesti malom 0°/o .100 180 — 186 — Vaspályák Pest-barcsi . 200 —— — , Budai gyártelep 500 10 — 17 — Pannónia gőzmalom 0% 150 — — — — • „ Pesti közúti 200 268— 258 50„ Pannónia . . no 445 — 450 — , Budai közúti . 200 98— 100 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 20 — 22 —­ Ujpest-rákosp. 100 —— — a Pesti Cottage 80— — Pénznemet. „ Alföld-fiumei . 200 —— — Serfőződe, I. magyar . 80 412 — 415 — „ Északkeleti 200 —— — Sertéshizlaló .... 500 160 — 162 — „ Magyar kele­ti. 200 —— — Könyvny. „Athenaeum“ 500 240 — 242 — Császári arany . . .— 5 26 6 28 „ I. Erdélyi . . 200 —— — „ Pesti . . . 500 515 — 525 — Osztr.-m. 8 frt. arany— 8 80 8 81 „ Dili .... 200 —— — „ „Frank in­t.a 175— — 20 frankos arany . .5 8 80 8­­1 „ Budai hegy pálya 100 57— 58 — Ganz és tár. féle vasgyár. 175 355 — 358 — Osztr. és magyar ezüst. 104 25 104 7» Bankok : Által, m.mun.h. 80 3850 88 75 Gschwindt-féle . . . 500 210 — 213 — Porosz pénztár­jegy .— 162 — 2­5 „ Jungol-magyar. 80 42 25 42 50 Gyógyintézet I. magyar 200 19 — 22 — „ Ált. m. hitelbank 200 23160 232 — Kereskedő-testület épül. 200 700 — — — „ Franko-magy.. 200 93— 94 — Bőrgyár I. magyar . .— — — Vélték.· „ M. ál. föld. rész. 100 88 50 88 75 Mátrai Bányarész . . 200 — — — —I­n M. jelz. hitelb. 60 —— — Pozsonyi papírgyár . . 66— —­­ „ Kisbirt. földh. 80 —— — Rima-murányi bányatárs. 200— — Augsburg 100 déln.frt u.4 91 25 . Nyit.sz. hl. Sopr. 80 —— — Gyapjumosó és b. 1. m.— 82 -85 -Berlini 100 talléros . .4 — „ Tak. és h.-egylet 50 6175 02 — Salgó-tarjáni kőszén . 200 89 — 90 — Frankfurt a M.lOrd.n.f.u.8 »1 50 91 2„ Tak. és h.­p. b. 50 —— — „ „ vasöntöde 100— 40 — Hamburg 100 déln. m. u.2 53 25 33 * 1 „ Nyi. kere. hitelt. 50— — — Schlick-féle vasöntöde . 100 180 — • 185 — London 100 font st. u.s 109 75 110 — · „ . iparbank . 200— — — Soda és vegy-áru-gyár . 200— — Milano 100 Ur. nouvo­it. „ Buda-Ob. népb. 50 38 50 38 75 8óskuti kőbánya . . . 200 88 — 90 — (franc) után . . .— — — — — 1 „ Iparbank . . 100 6150 62 — Spodium és csontliszt . 200 150 — 155 — Pária 100 frank után . .4 43 40 és 60 Termény atnyi ár vámmá­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint 82 83 480—485 84 4 90—4 95 85 4 95—605 80 5 10—5­20 87 5­25—630 84 ___________ 855-----510 86 515—525 87 530—540 88 515—550 89 5­60—565 81 ______ ___ 80 495—505 83 510—520 88 6­25—535 85 540—5­45 83 5­55—5­60 81 ______ ___ 85 505—5­15 86 520—5­40 87 635—545 88 610—555 89 5­65­ 570 84— 85— 87— Termény fontnyi piaczi szokás fontnyi árvámmá­­niánkint Búza bánsági 1 uj. e i* n n • tiszai . . n • • n • • pesti . . n • • e • • fehérmegyei . n ! bácskai Rozs . . . Árpa malátának „ etetésre Zab... . K­atoricaa Bab i . . KSlee . . . ’Szepese káposzta . bánság! . 80 71 71 60 76 81 4 70—4 76 2­00—8 25 1 70-2 80 * 05—1 10 76 77 78 70 08 08 81 — 4 47—4 60 KW»

Next