A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1874-10-09 / 231. szám

nesalja s őrség történeti s népánondai adatait akarja felhasználni. Ára a két kötetnek 2 frt. Az első kö­tet már megjelent, a második deczember elején fog megjelenni s egészen 32 ivet tesz ki s igy elég olcsó­nak mondható. — »Ügyvédi napló« czimü zsebnap­­tár jelent meg Legrády testvéreknél, mely a leg­­szü­kségesebb tudnivalókon kívül minden napra kü­lön jegyzéklapot is tartalmaz. Ára kötve 1 forint 20 krajczár. — A métermérték behozataláról szóló törvény s rendeletek hivatalos kiadása W­odianernél német kiadásban is megjelent három táblázattal. Ara 50 kr. T a n ü­g­y, a Romania nevelés ügyéről átvesszük a »Magyar Polgár«-ból a következő érde­kes adatokat. Az elemi oktatás számlál 2110 falusi és 245 városi iskolát. A falusi iskolák közt van 1017 fiú, 107 leány és 992 vegyes iskola, melyekben a lefolyt 1873—74-dik tanévben oktatást nyert 52,850 fiú és 3903 leánygyermek, összesen 55,753. Minthogy Oláhország falusi községeiben a lakosság száma 4.050,000, eszerint minden 1920 lélekre esik egy iskola, és a 3030 falusi község közül 920 nem bír semmiféle iskolával. A fennebb említett 245 vá­rosi elemi iskolában tanult 25,864 és pedig 18,353 fiú és 7511 leánygyermek. A 62 városi község közül mindenikre esik 4 elemi iskola. Középtanoda van 6, mely 7 osztályú, és 17 négy osztályú. Amazokban oktatást nyert 1817, ezekben 6764 tanuló a lefolyt , tanévben. Van továbbá az országban 8 seminarium, melyekben 2273 ifjú készült a papi pályára, és egy központi fiú­iskola 147 növendékkel. Leány­gyerme­kek 7 iskolában nyertek középtanodai oktatást, és pedig 486-an. A közép­tanodai oktatáshoz szá­míttatnak a szak­iskolák, és pedig­ két kereske­delmi iskola 223 tanulóval, 8 tanitó­képezde 352 nö­vendékkel, egy baromorvosi iskola 18 tanulóval, 5 ipar­iskola 236 tanulóval,egy conservatorium 148 fiú és 48 leány-tanulóval és 2 szépművészetek intézete 31 növendékkel. A növendékek száma mindenütt a lefolyt 1873—74-ik tanévre vonatkozik. — Egyetem van 2. t. i. Bukarestben és Jassyban, jogi, philoso­­phiai és orvosi facultással. A jogi facultásnak volt a lefolyt tanévben 274 hallgatója, a philosophiainak 67, az orvosinak 139. Ezen nyilvános — és nagyobb részt az államtól — kisebb mértékben egyes közsé­gek és kerületektől — segélyezett tanintézeteken kí­­vül, van még az országban 240 magánnevelő intézet, melyek a lefolyt iskolai évben 12200 növendéket számláltak. Ez utóbbiak közt első helyen áll a buka­resti evangelicusok német iskolája, melyről egy kö­zelebbi levelemben emlékeztem volt. Ez iskolában ta­nult a lefolyt tanévben 417 növendék, mely számnak majdnem felét más hitfelekezetnek tették, amennyi­ben volt 85 gör. kel., 97 kath., 2 ref., 16 zsidó é­s 1 mohamedán vallásu. Az ev. lutheránus németeknek van egy reál iskolájuk és két Fröbel-féle gyermek­­kertjük, melyeknek élén a bukaresti luteranusok de­rék két lelkésze: Teutschländer és Gráczból az ultra montánok által elüldözött Schulz állanak. Fájdalom, a bukaresti 15—16 ezer lelket számláló magyarság nem bir felmutatni e téren semmi örvendetes ered­ményt, mert rész­vétlenségből sehol sem épül semmi­féle intézmény. — A kassai gépészeti felsőbb ipartanodánál, a tanév oct. 15-én kezdődik. Felvett feltételek rendes tanulóknál, betöltött 14— 24 éves kor, 3 reál- vagy 4 gymnasiális osztály be­végzését tanúsító bizonyítvány. — Rendkívüli tanu­lóknál ugyanazon kor, a magyar és német helyesírás­ban jártasság és a számtani alapműveleteknek egész ■— közönséges tört- és tizedestörtszámmokkal való elégséges ismerete. Figyelmeztetnek a t. ez. érdek­lettek a tanoda körében történt azon czélhoz veze­­tőbbnek mutatkozó változásról, mely szerint a múlt tanévben a tanodával kapcsolatos gépgyárban bekö­vetkezett közmunka beszüntetés mellőzése tekinteté­ből jövőre a tanoda gépésznövendékei a tanoda saját műhelyében fogják a közmunkát gyakorolni. Továbbá hogy a tanoda I és III-ik tanfolyamaiban előadandó kereskedelmi tantárgyak, — az I. tanfolyamban : kereskedelmi számtan és földrajz, magyar és német irálytan, szépírás; a III. tanfolyamban: egyszerű és kettős könyvvitel, váltóisme, kereskedelmi levelezés és a nemzetgazdászat elemei népszerű előadása által kedvező alkalom nyúttatik a kereső ifjaknak az­ ipar­­tanoda esti előadásaiban részt vehetni. A kereskedő ifjaknál az I. tanfolyamra nézve a fentebb jelzett 14 éves kor, a III. tanfolyamra nézve pedig legalább is a betöltött 16 éves kor és a tanfolyamban előadandó tantárgyak megérthetéséhez megkívántató előképzett­ség feltételeztetik. A gépész-növendékek,kik a tanoda műhelyében foglalkozni köteleztetnek, félévenként előre 15 ft tandijt, a kereskedő ifjak ellenben ugyan­azon időre 10 frt tandijt fizetnek. Ix „Bon“ magántársürgönym“ Berlin, oct. 8. A »Kr. Zig« fentartja azon közlést, hogy Arnim gróf folytonosan beteg és hely­zete orvosi ápolást igényel. Fia és sógorai egy tör­vényszéki hivatalnok jelenlétében meglátogaták Arnimot. A szabadonbocsátás iránti kérelem nem teljesittetett. New-York, oct. 8. Hivatalosan jelentik, hogy Alabamában a fehérek azt határozták, miszerint a négereket megakadályozzák a szavavazásban, hacsak a fehérekkel nem szavaznak. A várost fegyveres fe­hér bandák járják be. Buenos­ Ayres, oct. 7. Hír szerint a csapatok és a felkelők közt összeütközés történt, melyben a kormányi csapatok hátráltak. A viszályok kiegyen­lítése végett alkudozások folynak. Darmstadt, oct. 8. A képviselők kamarája elfogadta a vallási rendek és congregatiókra, vala­mint a vallási és egyházi javak megadóztatására vo­natkozó törvényjavaslatokat. Linz, oct. 8. A választási törvény 12. és 14. §§-nak megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslat nem pártoltatott 2/3 majoritás által; a jobboldal el­­ellenzi azt. Glasgow, oct. 8. Tetemes részvét mellett ma protestáns meeting tartatott. Az elnöklő , Mac­Do­­nald ezredes, elismerését fejezi ki Disraeli protes­táns érzülete felett és kiemelő, hogy a kormány elég erős arra, hogy az izlandi ultramontánok gyámolítá­­sát nélkülözhesse. A gyülekezet egyetértőleg rokon­­szenvét fejezi ki a német kormány által Róma ellen folytatott harcz iránt. Bécs, oct. 8. A »Pr.« szerint ma a börzén azon hír volt elterjedve, hogy a magyar kölcsönre aláírók­­ az aláírt összegnek csak 25°/6-ját kapják meg. Zágráb, oct. 8. Az országgyűlés a politikai kormányzat szervezésére vonatkozó általános vitákat folytat­. Vucetic ellenzi az előterjesztvényt; azt in­dítványozza, hogy a határvidék és Dalmátia bekeb­­leztetéséig napoltassék el ezen ügy. Zsivkovics osz­­tályfőnök pártolja a tvjavaslatot,­­ megc­áfolván a felhozott ellenvetéseket. A javaslat ellen szóltak még: Horváth és Josipovits. Holnap folytatják a vi­tákat. München, oct. 8. Az anyakirályné már for­­ma szerint kijelenté az evangélikus egyházból való kilépését. Bécs, oct. 8. A­»Pr.« jelenti Berlinből. Arnim tegnap fiával és az üzletvezetővel értekezett. A vizsg­­­gáló biró előtt is határozottan kinyilatkoztatá, hogy a visszatartott irományokból soha semmit sem tett közzé, sem azokat közzétenni nem akarta; egyéb­iránt ezen okmányok nem is tartalmaznak valami államtitkokat. Berlin, oct. 8. A »Börsencourtr« azt állítja, hogy a porosz bank csak azon esetre fogja még feljebb emelni a discontot, ha ezt az angol bank is teendi. Berlin, oct. 8. A mai börzén az uj magyar kincstári bonkok 913/. árkelettel vásároltattak. Bécs, oct. 8. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 77.25. Salg.-Tarján 90.—. Magyar hitel. 234.—. Magy. záloglevél 86.10. Erdélyi 138.—. Magyar keleti vasút 57.75. Magyar sorsjegy 84.—. Tiszai vasút 203.—. Magyar vasúti kölcsön 97.76. Angol-magyar 36.—. Franco-magyar 77.—. Alföld 140.60. Magy. északkeleti vasút 120.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 70.50. Magy földhitelintézet 74.75. Municipális 35.74. Bécs, oct. 8. (Zárlat..) Hitelrészvény 245.25. Galicziai 240.—. Államvasut 307.—. Jára­dék 70.50. 1860-dik 108.—. 1864-diki 134.50. Ezüst 103.75. London 109.80. Unio­bank 129.50. Általános épitőbank 62.25. Angol-ausztriai 160.75. Lombardok 143.25. Tramway 149.50. Hitelsorsjegy 165.50. .Na­poleonhor 8.84—. Arany 6.26.—. Frankfind 91.60 Porosz pénzutalvány 161.25. Török sorsjegy 57.50. Angol épitő­bank 61.60. Berlin, oct. 8. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 85.75. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 40.25. ÁLlamvaspálya 188 75. Papirjövedék 66.25. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 147.25. Magyar sors­jegy. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 110.50 Lombard 86.3+ Ezüstjöv. 108.­/8. 1860-ki 107.—. Bécs 91.y*. Romániai 40.3/g. Államvaspálya 189.50. Papirjövedék 64.71S. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864- ki 9­7.7­ e. Hitelrészvények 147.75. Magyar sorsjegy 57.—. Frankfurt, oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfo­­lya­m Bécsre 107. 7 . Osztrák hitelrészvény 260.50 osztr.­államvasut 330.—. 1864-ki sorsjegy 169.75. 1861-ki 107.25. Lombardok 149.76. Galicziai 258.50 Papirjáradék 64.70. Ezüstjáradék 68.50. Osztrák bank­részvény 1052.—. P­á­r­i­s, oct 8. (Zárlat) 3­5­0 -es éjjárad. 62.42 Olasz járadék 66.30. Credit mobilier 337.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya ——. 5­72 -es járadék 99.42. Államvaspálya 703. —. Lombardok 326.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —•.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki ön —.—. 1872-iki. Berlin, oct. 8. Búza 59.—. —.—. 65.»/1. Rozs 50.*/2. 50.3/8. 49.3/s. Zab 61.—. Árpa helyben 63.—. Olaj 17.19/n, 1719/24.17.6/6. Szesz 18.22. 18.?6 19.19. Boroszló, oct. 8. Búza 210.—,rozs 177.1/2 zab 180.—. Olaj 17­3/e, tavaszi 17.72. szesz 18.2/s. 18.11/i 2. 18. 12. Pár­is, oct. 8. Liszt 55.25, 53.75, 54.— Répaolaj 71.25, 72.25, 75.—. Lenolaj 73.60 74.—. Szesz 71.—. 63.50.—. 61.50, ezukor finomított. 150.—. U­j-Y0 r k, oct. 7. Liszt 5.45. közgazdasági korát. A vidéki pénzintézetek ügyében. Gráner Ignácz a csanádmegyei takarékpénz­tár elnöke egy körlevelet intézett az összes hazai pénzintézetekhez, melyet a­ tárgy iránti érdeklődés­ből a következőkben közlünk, habár Gráner urnak seperatistikus törekvését részünkről nem helyeselhet­jük. A körlevél így szól: A »Hitelsegélyző-egylet« saját közgyűlésének határozata folytán a jövő év első szakában működését tényleg beszüntetvén, megérkezett azon kényszer időpont, midőn a vidéki pénzintézeteknek eleve oly közvetítőről kell gondoskodniok, mely a »Hitel-se­­gély-egylet« ez idő szerinti ügyletkörét helyettesítse s illetve pótolja, mennyiben a pénzintézetekkel érintkező hazai közönségre nézve egy ily intézet fen­­állása az ipar-, kereskedelem és földmivelés érdeké­ben a jelen pénzviszonyok mellett alig nélkülözhető, sőt életkérdés. E tárgyban a hazai lapok már fel is szólam­­lottak, felhíván a vidéki pénzintézetek elnökségeit szakértői véleményeik nyilvánítására, mely felhívás engem is arra bátorít, hogy ez iránybani szerény nézetemet a nyilvánosság terén köztudomásra jut­tassam. Mielőtt azonban az ügy érdemébe bocsátkoz­nám , nem hagyhatom érintetlenül annak meg­­említését, hogy a fővárosi pénzintézetek, melyek a «Hitel-segély-egylet«-et alakították, mind­azon vidéki pénzintézeteknek, melyek a »Hitel-segély­­egylet« hitelét tényleg igénybe vették, s köz­vetve az ipar-, kereskedelem és földmivelés érdeké­ben a közügynek nagy szolgálatot tettek, vala­mint a sok oldalról megtámadott »Oszt.­Nemzeti­­bank« is a »Hitel-segély-egylet« támogatásával or­szágos pénzintézeteink irányában szintén megfelelt hivatásának. Azonban ezen ideiglenes pénzügyi intézkedés és segélyezés nem tarthat­ örök időkig. De különben is az illető pénzintézetek tekintélyével és önállásával össze nem fér, hogy magukat huzamosabb időn ke­resztül a fővárosi intézetek ilynemű pártfogásával segélyeztessék és tartassák fen. Azért minden igyekezettel oda kell töreked­nünk, hogy saját sorsunk urai és saját bajaink önálló intézői lehessünk. Minthogy pedig a közelmúlt események azt bi­zonyították, hogy az összes vidéki pénzintézetük kö­zötti solidáris segélynyújtás és egyetemleges köte­lezettségvállalás eszméje keresztül nem vihető, a­mennyiben az ez irányban tett kísérlet alkalmával ennek csak­is 40 vidéki intézetet sikerült megnyer­ni, tehát nézetem szerint csak egy módja lehet a pénzintézetek sikeres egyesülésének, és­pedig akként hogy­ Magyarországnak ez időszerint, beleértve a fővárosi pénzintézeteket is, 312 takarékpénztára és 155 különféle bankja vagyis összesen 467 pénzinté­zete van; ezen pénzintézetek alakítsanak : 1- szer: Egy a fővárosban székelő »Országos pénzintézetek központi takarékpénztár« czim alatti hitelpénzintézetet 40,000 darab 100 frtos névértékű részvénynyel, mely részvény­tőkének fele része már az intézet felállításakor befizetendő. 2- szor: Osztassanak az ezen intézet felállításá­ban résztvevő hazai pénzintézetek vagyoni állásuk szerint 4 osztályba, és tartozzék minden résztvevő intézet a szerint a közgyűlés vagy végrehajtó bi­zottság által megszabandó mennyiségű részvényt jegyezni. 3- szor: Ezen intézet részvényesei csak hazai pénzintézetek lehessenek s részvényei magán­szemé­lyekre átruházhatók ne legyenek. 4- szer: Minden egyes pénzintézet hitelképes­sége vagyoni mérlegéhez és üzleti forgalmához ké­pest a közgyűlés — esetleg egy e czélra alkotandó bizottság által — időről-időre megállapítandó. 5- ször: A vidéki pénzintézetek fővárosias hi­telügyletei ezen intézet által közvetítessenek, vala­­mint ezen intézet nekik rendes telepesül szolgáljon. Ezen intézetnek tehát­ a takarékpénztári üz­leten k­ívül fő feladata volna: a) a részvényes intézeteknek hitelt nyújtani; b) ezek felesleges pénzeit betétül elfogadni; és c) (mint fennebb említve volt), a vidéki intéze­teknek telepesül szolgálni.­­ Ez rövid vázlatban e tekintetbeni tervezetem; szándékosan mellőzni kívántam minden hoszadalmas részletezést, melynek kidolgozása már úgy is az ala­kuló közgyűlés feladatához tartozik. Ekként az eszme megpendítve lévén, most a szakértő bíráló olvasó közönségtől függ, annak életrevalóságát megítélni és ezen eszmét, czélszerűségét felismerve, felkarolni és valósítani. _­­ Annyit előre is bizton állíthatok, hogy egy ily­­ értelemben alakult intézet, melynek négy milló iitot­­ tevő részvénytőkéje a legszilárdabb alapon nyugvó­­ intézetek által biztosittatik és azoknál gyümölcsöz-­­­tetik, oly életre való intézet lesz, mely a közönséges­­ betéteseken kívül, megy úgy a magas kormány, mint az »osztrák nemzeti bank« támogatására is bizton számíthat. Részvevő intézetekre nézve pedig a várható biz­tos eredmény: 1- szer: Mérsékelt kamatláb melletti biztos nyerés; 2- szer: Ezen intézet évi nyereményeinek arány­­lagos osztaléka. S így míg egy oldalról minden részvényes pénzintézet saját részére biztos pénzforrást nyitna, az alatt más oldalról az általa fizetett kamatokból eredő nyereményben is részesülne. De kívánatos egy ily irányú intézet alakulása még egy országos nemzeti bank felállítása esetén is, mert még az önálló magyar nemzeti bank is valószí­nűleg inkább lesz hajlandó egy fővárosi tekintélyes intézet közvetítése mellett, mint közvetlenül vidéki intézeteknek hitelt nyújtani. Tagadhatlan ugyan, hogy tervem minden szem­betűnő és senki által kétségbe nem vonható előnyei mellett első pillanatra tán azon oknál fogva némi aggályt fog kelteni, mivel foganatosítása az egyes résztvevő intézetektől csekély áldozatot fog követel­ni, a­mennyiben a résztvevő intézetek a részvények­be befektetett pénzt tán 1—2 °/c-al drágábban fogják vissza kölcsön kapni a tervezett intézettől, mint a­mennyiért ők azt bírják. De eltekintve attól, hogy a kamat­különbség a tervezett intézet jövedelmét fogja képezni, és ezen nyereményből a részvényesek oszta­lékot nyerenének, még azon fontos körülményt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy oly intézet fel­állításánál, mely hivatva volna egy részről a vidéki intézetek önállóságának szilárd alapjául, más részről nekik biztos és mondhatni kiapadhatlan hitel forrásul szolgálni és igy közvetve a földmivelő és iparos osz­tályt az uzsora fojtó kezeiből kiszabadítani, a csekély áldozatot a vidéki intézeteknek önfentartási­­ és a fővárosi hitelintézeteknek hazafiai kötelességnél fog­va kímélni nem szabad. A mennyiben tehát javaslatom vezéreszméje a t. intézet nézetével megegyeznék s azt fölkarolandó­­nak vélné, tisztelettel felkérem véleményét mielőbb, mindenesetre pedig ez év folytán a »Hitel­segély­egylet« működésének beszüntetése előtt velem kö­zölni, hogy az ekként nyerendő válaszok alapján — az előintézkedések megtehetése végett — egy e tárgyban Budapesten még ez év folytán tartandó előértekezlet összehívását eszközölhessem. Gráner Ignácz, a »Csanádmegyei takarékpénztár« elnöke. — A »budai általános polgá­­ri takarékpénztár forgalmi ki­mutatása« sept. hóról. Bevétel: Pénztári ma­radvány augusztus hóról 25163 frt 11 kr, betétek 23103 frt 47 kr, kiegyenlített váltók 296648 frt 92 kr, előleg-törlesztések 2163 frt, visszafizetések a fo­lyó­számla-üzletben 2757 frt 1 kr, befolyt váltóka­matok 5440 frt 66 kr, befolyt előleg-kamatok 43 frt 75 kr, befolyt folyó­számla-üzleti kamatok 4 frt 52 kr, vegyes kamatok 16 frt 98 kr, befizetések a nyug­díj alapra 24 frt 63 kr. Összesen 355366 frt 5 kr. — Kiadás : Betét-visszafizetések 20600 frt, betét­kamatok 87 frt 66 kr, leszámítolt váltók 302714 frt 97 kr, kiadott előlegek 400 frt, kiadott folyó­számla­üzleti kölcsönök 400 frt, vegyes kamatok 2723 frt 20 kr, kezelési költségek 125 frt 68 kr, tiszti és szolgai fizetések 659 frt 99 kr, jutalékok 69 frt 65 kr, jóté­kony czélokra 25 frt, adó és bélyegek 2257 frt 67 kr, pénztári maradvány octóber hóra 25302 frt 23 kr. Összesen 355366 frt 5 kr. Forgalom 680429 frt 87 kr.­­ Az ingatlanok tűzkártéri­­tésének állami szervezetéről czim alatt egy szakmunka jelent meg Weisz Bernát Fe­­rencztől, mely az e tárgyra vonatkozó összes eddigi mozgalmat felöleli, és függelékében Matlekovics Sándornak egy értekezését c­áfolja, mely állami biztosítás czím alatt a nemzetgazdasági szemlében megjelent és az eszmét ellenzi. Szerző a mű elősza­vában előadja, hogy az állami biztosítás eszméjének megvalósítására eddig ily kérvényeket benyújtottak a megyék közül: Abaúj, Arad, Árva, Baranya (két ízben), Doboka, Győr, Heves, Komárom (két ízben), Krassó, Kraszna, Középszolnok, Liptó, Má­­ramaros, Mosony, Nógrád, Nyitra, Pest, Sáros, So­mogy, Szepes, Torda (két ízben), Ungh, Zemplén (két ízben), Zólyom; a városok közül: Arad, Beszterczebánya, Buda, Debreczen, Göllnicz, Győr, Lőcse (két ízben), Nagybánya, Pécs, Pest, Szakol­­cza, Szathmár-Németi, Székes-Fejérvár (két ízben), a XVI. szepesi város, Temesvár (két ízben), Új­vidék ; végre a kerületek közül: Csikszék, Hajdú és Jászkun. A több oldalról felhozott ellenve­tésekre, Weisz úr ezt javasolja: Ha általános, az egész országra boldogítólag ható közjót elérünk, ak­kor a magán (részvényesek, igazgatók stb.) érdeke nem vehető tekintetbe. Elegendő széles tér marad a biztosító társulatoknak többféle biztosítási ágban. Ha épen szükséges és ki nem kerülhető lenne, akkor a biztosítási intézeteket és barátjait a viszonybizto­­sítási elv némiképeni alkalmazásával (a­mint ez a külföldön is több helyt gyakoroltatik) lehetséges lesz megnyugtatni és kielégíteni; csakhogy ne koczkáz­­zuk a nagy eszme létrehozását talán le nem győzhe­tő magánérdekek miatt. A röpirat 125-ik lapján lát­ható, hogy 1869—73-ig hazánkban 7718 biztosítat­­lan ház lett a tűz martalékává, 1874-ben pedig — eddigi (nem kimerítő) feljegyzésem szerint. A már 1595 és így hat év alatt 9313 biztosítatlan ház (és nem sokkal kevesebb mellék- és gazdasági épület) hamuvá válván, talán ugyanannyi család jutott kol­dusbotra. Ezeket pedig menteni lehetett volna, ha az irányadó férfiak el nem hanyagolják, el nem odáz­zák ez ügyet. (Most ugyan ígérve van, hogy october­­ben vagy novemberben elő fog vétetni enquête-bi­­zottmányban.) — Az osztrák nemzeti bank heti ki­mutatása oct. 8-án: Bankjegyforgalom 296.928.960 frt (+ 2.780.240 forint), girobetételek 403.878 frt 51 kr. (+ 35.420 frt 14 kr.), beváltandó bankutal­ványok és más esedékes passivák 1,574.337 frt 98 kr. (—1,522,682 forint 85 krajczár). Fedezet: Ércz­­alap 143,467.287 frt 35 kr. (—131.000 frt 50 kr.), érezben fizetendő váltók 4,331,532 forint 74 kr. (—145.748 frt 26 kr), államjegyek, melyek a bank tulajdonában állanak 3,346.620 frt (+3,762.762 ft), leszámítolás 126,137.318 frt 89 kr. (+3,870.385 frt 97 kr), kölcsönök 35,672.300 frt (+ 45.300 frt), földtehermentesítési kötvények beváltott szelvényei 3,654 frt 56 kr. (+3,654 frt 56 kr), beváltott és bör­­zeszerűleg megvett záloglevelek 3,834.333 frt 33 kr. (+41.800 frt — kr), összesen 316,793.046 frt 87 kr. A hó végén készpénzben kiegyenlítendő követelése a banknak a jelzálog-utalványozási üzlet bizomány­­szerű kezelése után 1,741.541 forint 47 krajczár. (+1,741.541 frt 47 kr.) — A német birodalmi jegybank reformja czim alatt német röpirat jelent meg. Dr. Wagner Adolftól, mely behatólag ismerteti Né­metország jelen pénz és bankügyi viszonyait és a bi­rodalmi kanczellár által szerkesztett német biro­dalmi jegybank tervezetét is tüzetesen Kancz kés alá veszi. — Az osztrák vasutak igazgató­ságai értekezletet tartottak oct. 7-én az osztr. ke­reskedelmi minisztériumban. Az értekezlet tárgyát első­sorban a tizedes mérték behozatala vagy­is a tariftáknak átalakítása a métermérték alapján, ké­pezte, minél különösen arra voltak figyelemmel, hogy az átszámítás eredménye lehetőleg kerekösszegben fejeztessék ki. Ezután több a díjszabályzathoz tarto­zó kérdés felett folyt a tanácskozás.De például szó­ba jött, hogy oly esetben, midőn az áruk nem továb­­bittaznak, a rendes személyvonat sebességével ala­csonyabb díjtétel számíttassék. Az értekezlet egysé­ges szabályzat kidolgozását határozta el.­­ A magyar kölcsön aláírásá­nak napján a berlini tőzsde­lap a magyarországi pénzviszonyokról ezt mondja: Örvendetes jele az idő­nek, hogy végre valahára az osztrákok is kezdenek megbarátkozni a magyar viszonyokkal. Ghyczynek sikerült a magy­ állami hitelt rendkívül emelni, fá­radozásait az államháztartás egyensúlyának helyre­állítására megkönnyíti a kedvező (?) aratási ered­mény, így kincstári utalványai is, melyek iránt kez­detben még bizalmatlanság uralkodott, később a Rothschild ház védnöksége alatt igen kedvező fogad­tatásra találtak a londoni piac­on — csak azért, mert a nagy angol tőkepénzesek belátására jutottak annak, hogy Magyarországon komolyan szakítottak a régi pénzügyi gazdálkodással s hogy már rendet fognak csinálni a pénzügyekben. Ép úgy meghono­sodtak aztán ez utalványok Belgiumban, Holland­ban és egész Németországon. Minden jel arra mutat, hogy a ma Londonban mint itt is aláírásra kerülő másod kibocsátású 6 °­ C -os magy. kincstári utalvá­nyok, mindenfelé kedvező fogadtatásra fognak ta­lálni. A pillanatnyilag kissé megszűkült pénzviszo­nyok legkevésbé sem ártanak az aláírásnak. A kibo­csátási árfolyamot, a 6 %-os kamatot és öt évi törlesz­tést tekintetbe véve, ez utalványok legkevesebb 8+ °/C-ot kamatoznak, s mint az első kibocsátásnál, úgy ennél is, a magy. államjószágok szolgálnak kü­lön biztosítékul a pontos visszafizetésre nézve.­­ A határőrvidéki erdő üzlet­­r­e vonatkozólag azt írja a Presse, hogy a szerződés még­is csak felbontatik. Az érdekelt bankok ugyan­is azt az ajánlatot tették, hogy jótállanak Pollák mindennemű követelései ellenében. A consortium egyes tagjainak vesztesége igen tetemes. A magyar földhitelrészvénytársulat, mely legjobban áll a három bank közül, mintegy 1,3 millió frtot veszít, de ezt ki­fizetheti a­nélkül, hogy részvénytőkéje megtámadtat­­nék, sőt a bank oly helyzetben van, hogy az idei szel­vény kamatot is felakadás nélkül ki fizetheti. — Az anglo és franco bank valószínűleg a részvénytőkéből lesznek kénytelenek a veszteséget leírni. —A pes­tvár­o­si statistikai hivatal forgalmi kimutatása f. é. sept. 27-től oct. 3-ig vám­­mázsákban Érkezett. Elszállittatott. Összes vasúti­­ hajóforgalom Ebből: búza 619929 256075 179476 5724 » rozs 6202 201 » árpa 15421 1603 » zab 23513 919 » tengeri 1092 5703 » repere 3262 117 Gabnaneműek összesen 228966 14268 Kőszén 228966 4804 — A nyitrai kereskedelmi bank e napokban rendkívüli közgyűlést tartott a részvények leszállítása végett. Az ingatlan­ üzlet, va­lamint a jelzálog-osztály életbeléptetése határozat­lan időre elhalasztatván, az igazgató­tanács úgy ta­lálta, hogy a kibocsátott részvénytőke túlságosan­­ magára a leszármio­ási üztexre, az egész iuké pedig mindössze 300,000 frt. A gyűlés azonban hely­benhagyta az igazgatóság javaslatát s elhatározta, hogy a forgalomban lévő 5000 db ideiglenes rész­vényjegyből 1666 2­3 darab 100,000 frt értékben visz­­szaváltandó, a 200,000 frtot képviselő többi 3333 73 részjegy pedig 100 írttal teljesen befizetett részvényre konvertálandó. x. A családapákat, az egyetem négy karának hallgatóit, tanférfiakat és nőket a Grandhotel Hungá­riába egy a nők termében Vasárnap october 11-kén 10 órakor délelőtt tartandó értekezletre hívja meg Csikmadófalvi Zöld Ferencz. Tárgya az alapí­tandó 900 magyar családi oskola. Főbb pontok: 1) Az iskolák alap eszméje, küldetése. II. Viszonya a productiv mezőgazdasághoz, az iparhoz, a magyar colonisaló képességéhez. IV. A tanárok és tanítónők állása ez intézményben. IV. Az állam és társadalom mint legfőbb ellenőrök. V. A gyermekek külföldre küldözgetésének kérdése. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, oct. 8. Az értéktőzsdén lankadtan nyílt meg az üzlet. Az előtőzsdén magyar földhitel 757, nyílt meg 723/1-re sülyedt, municipal 33,75— 34, takarék hitelegylet 58.50. A déli tőzsdén még bágyadtabb volt az üzlet: municipal 333/*—34'/«, angol magy. 35—35­77, m. hitel. 233, franco magy. 77, földhitel 7272—7172, takarék és hitelegylet 58 /*—58, pesti közúti 259—258, molnárok sütök malma 192—191, újlaki tégla 56, pesti kereskedelmi bank részvény 795 p. Értékek merevebben keltek. Gabna üzlet. Gyenge kínálat mellett csaknem valamennyi szemes élet ára változatlan ma­radt. Búzából malmok keveset vásároltak, mert a lisztnek rész­kelendősége van. Rozs árpa és kukoricza változatlan. Búza oct. hóra 4.6272, ta­vaszra 5.05; zab oct. 2.14—2.15, tavaszra 2.35, kuko­ricza máj. jun. 3.68—3.70. Nemzeti színház. Ma oct. 9-én adatik: »Ármány és szerelem« szomorujáték 5 felv. István téri színház. Ma oct. 9-én adatik: »Tricoche és Cacolet« vigj. 5 felv. A Komlókertben Bakonyi István igazgatása alatt újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. Vízállás. jber0 i5l3d­ filojár'08 Budapesten 4' l" ezős· Pozsonyban 3' 5"· 7 M. -Szigeten 1' 8" fl/sík­.i 2» Szatmáron 0' 6"· · Tokajban0 5“› 8 Szolnokon 1* 9" felhős» Szegeden2 2"· 7 Aradon 8' 6" · Nagyb­ocsk­evektv.V 9“‡ · Bezdácban 5' 7"· a Verbászon 4‘ 6" a Barcsont *•· · Eszeken 3‘ 5“· 6 Mitroviczon 1* 31"› * Sziszeken 0' 1"€ ‹ Zimonybar. 4‘ 0"» › Ó-Ornován 2' 9"· Felelős szerkesztő : Jókai Mór. WYIXT-TÉII. 1469 1—* €^1*1111 hau in és Weiner magy. kir. udvari szabók Budapesten, kik mint egyedüliek a magok szakmájuk­ban Magyarországban, a bécsi kiállításon az első díjjal a haladási éremmel lettek kitüntetve, ajánlják dúsan felszerelt raktárukat mindennemű úri-, gyermek-, dísz- és utazóruhákban a legolcsóbb árakon. A három raktár létezik : I. Deák Ferencz-tér 1. sz. szemben az evang. egyházzal. II. A h­atvani-utcza és országút, sarkán. A III. a Haas-féle palotában. A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei od­. 8. értékpipiri­g. is adva tartva 1 aq *o Államadósság. Magy. vasúti kölcsön_ 97 — 97 50 gömöri államvasuti záloglevél 5% 150 ____ ____ „ Sorsjegykölcsön . 100 84 75 80 — 1871 ki magy. áll.-.mkutv.— 88 50 89 — 1872­ ki magy. államkotv. 1873. m. kir. kincstári 80 50 87 -utalvány 6 peres ezüstb.— ____ Földteherm. kotv. magy.— 77 — 78 -„ 1807 zk.__ „ temesi „ 1807. zk.— 75 50 76­­_ hotv.-szl._ ------ " ; „ erdélyi_ 75 — 75 5­0 Széllédéza.-válts. kStv. .— 71 75 72 — Osztr. áll.-ados. pap. 5%— 70 60 71 — ezüst.kam._ jan. jal.5%— 74 — 74 50 _ „ ezüst.kam._ apr. okt 5%— 74 — 74 50 K!sorsol.1860-ból á 500 frt— 108 — 108 50 1860-ból á 100 frt.— 111 50 112 50 1804-ből á 100 frt— 104 — 135 — Pestv. kel. 1871-ból 8%— 89 50 90 — Részvényeit. Bszt.-társ. : Atlas viszkíz. 80 — —____ I. magyar . . 3151050 — 1060 — „ Haza .... 200 36 — 40 — Pannoni. . . 300 340 — 350 — „ Pesti .... 100 01 — 02 — „ Hunnia . . . 200 31 — 40 — „ Unió .... 300 140 — 145 — „ Tisza .... 100 ____ Vaspályák Pest-barcsi . 200— — Pesti közuti 200 25— 50 258 50 , Budai közúti . 200 90 -93 — „ Ujpest-rákosp. 100 Alföld-fiumei . 200_ __ ____ „ Északkeleti 200_ _ ____ , Magyar kele­ti . 200 ____— I. Erdélyi . • 200— — „ Déli .... 200 __ ___— „ Budai hegy pálya Bankok : Által, m.mun.h. 100 80 59 50 34 — 60 — 34 25 „ Angol-magyar. 80 35 — 35 25 Áll. m. hitelbank 200 232 50 233 50 , Franko-magy.. 200 77 — 78 — M. ál. föld. rész. 100 72 — 72 25 * n M. jele. hitelb. 00 — _— „ Kisbirt. földh. 80_ _ ____ . Nyn.sz. hl. Sopr. 80— — „ Tak.ésh.-egylet 50 58 — 18 25 „ Tak. ésh.-p. h. 50 — —— n Nyi. kere. hitel­. 50 ____ ____n „ Iparbank . , Buda-Ób. népb 200— — 50 35 — 36 — „ Iparbank . , 100 58 50 59 — 1 É­r­t­é­k­p­a­p i­fi Bud. kero. bank r, Pest keres. bank * Pesti iparbank „ Pest-budai kéz. müvesbank . * Pesti zálogk. Int. „ Bir. t.e.m. hitel n Bárány, t. ca­b. „ Debreczeni kez. n­­. Erdélyi bank „ Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. t­akarékpénz.: óbudai . „ Félegyhazai . , Gödöllői . . * Orsz.k.Janf.f.°/o „ Pesti I. hazai . „ Pest-buda­i főv. „ Pesti külvárosi „ Szt.-Endrei * Erdélyi . . . „ Újpesti . . . „ ált. bad. polg. . Malmok , Árpád . . . „ Aradi gőz.. . „ Blum-féla . . „ Concordia . . . Borsod-Mirtkol. „ Erzsébet . . . Luiza . . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok sütők „ Hengermalom „ Viktoria. . . „ I. Budapesti . „ Budai gyártelep „ Pannónia . . Építőtárs­ulat, Pesti . . „ Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ „ Pesti . . . „ „Frank. In­t.“ Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kereskedő-testület épül. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bányarész . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén . „ „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . 19­­3 s adva 200 500 200 100 560 400 800 200 40 100 100 40 40 100 100 1000 100 40 30 60 50 50 500 500 500 500 500 500 200 100 500 200 500 800 500 100 1000 80 80 500 200 500 175 175 600 200 200 200 66 200 200 100 100 200 200 200 Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint Búza bánsági­­ uj. . . 82 ____ 83 465—475 84 4 75­ 4 80 85 4 85—495 80 5 10—5 20 87 5 20—5 25 „ tiszai .... 84 -----— 85 480—490 . . . 86 4 95—5 05 87 5 10—5 20. ... 88 5 10—5 40 89 5 40—5 45 „ pesti .... 81 ----------86 475—485 83 4 90—5­— 88 6 05—615 85 5 25—5 35 83 5 35—5 40 ” fehérmegyei . . . 84 85 485—495 865-----510 87 615—6 25. .. 88 6 35—545 89 5 45—5 50 „ bácskai 84— 85— n • .... 67 168 — 795 — 860 — 59 — 84 — 2450 — 162 — 51 — 37 — 48 — 88 — 8 — 9­00 245 — 106 — 92 — 191 — 670 — 80 — 140 — 12 — 425 — 24 — 112 — 158 — 240 — 580 — 380 19­0­ - 19 — 700 — 80 - 90 — 35 — 175 — 85 — 150 — tartva • r­t­é­k­p­a­p­í­r 170 - 800 — 370 — 59 50 42 — 85 — 2460 — 162 50 52 — 38 — 49 — 39 — 9 — 10 -250 — 108 - 94 — 192 — 080 — 82 — 645 — 13 — 430 — 25 — 415 — 180 — 242 — 335 — 198 — 22 — 83 - 91 — 40 — 180 -88 — 155 — 1 Szeszgyár I. magyar . Kőszén és téglagyár (Drasohe) Alagút........................... Téglagyár Szt.-endrei . Téglagyára buda­pesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár Kőbányai Téglagyár sződ-rákorf . Záloglevelek. Magyar földhitel 1. 6*/*°/® „ jelzálogb. 5'/*°/o „ ny.m­. felb.S.076 * ált.föld. rész. 6% n n n n ®Vl°/o Főváros! takarékp. 0% Pesti kereskedelmi bank Szebeni földhitelin. 5 */*% Kisbirtokosok földhft.?«/* Elsőbbségeia Éjszakkeleti vaspálya5°/0 Magy. kel. vas. 1. klb. n „ * a Magy. galicziai vasp. 5% £. erdélyi vasp. 59/9 ezüst frt. 100 . . . Vágvölgyi vaspálya Pest-budai lánc?, híd 0°/1. Borsod-Miskolczi m. Buda­pesti malom 6% Pannónia gőzmalom 9% PiuaEn­em­eti. Császári arany . . . Osztr.-m. 8 frt. arany 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezret Porosz pénztár­jegy . Váltók. Augsburg 100 dóin. frt. u. Berlini 100 tailéros . . Frankfurt a.M.lOOd.n.f.u. Hamburg 100 déln. m. a. London 100 font st. u. Milano 100 lir. nonvo it. (franc) után . . . Páris 100 frank után . . adva 150 — 142 80 • 55 80 76 50 86 25 84 — 8« 50 *3 -85 50 180 -5 25 8 78 8 78 108 50 161 75 91 25 91 25 53 30 109 50 43 40 155 — 145 82 75 85 88 25 77 — ! 88 50 84 50 | 80 76 ! *3 60 - í 85 75 185— i ~ i 6 76 8 81 8 81 104 — 102 25 91 50 91 75 53 60 109 75 43 50 Termény Rozs . . . . Árpa malátának . „ etetésre Zab • . . t • K ikorica* . . . ... K5Ur .... káposzta • bánsági , fontnyi placzi szokás fontnyi f vimmá­­zsáé­st 80 72 72 60 75 32 4­­0—4 6 2 80—8 16 2 60—2 70 t 10—1 12 76 77 78 70 63 08 ?t — 4 25­ 4 30

Next