A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)
1874-10-09 / 231. szám
nesalja s őrség történeti s népánondai adatait akarja felhasználni. Ára a két kötetnek 2 frt. Az első kötet már megjelent, a második deczember elején fog megjelenni s egészen 32 ivet tesz ki s igy elég olcsónak mondható. — »Ügyvédi napló« czimü zsebnaptár jelent meg Legrády testvéreknél, mely a legszükségesebb tudnivalókon kívül minden napra külön jegyzéklapot is tartalmaz. Ára kötve 1 forint 20 krajczár. — A métermérték behozataláról szóló törvény s rendeletek hivatalos kiadása Wodianernél német kiadásban is megjelent három táblázattal. Ara 50 kr. T a n ügy, a Romania nevelés ügyéről átvesszük a »Magyar Polgár«-ból a következő érdekes adatokat. Az elemi oktatás számlál 2110 falusi és 245 városi iskolát. A falusi iskolák közt van 1017 fiú, 107 leány és 992 vegyes iskola, melyekben a lefolyt 1873—74-dik tanévben oktatást nyert 52,850 fiú és 3903 leánygyermek, összesen 55,753. Minthogy Oláhország falusi községeiben a lakosság száma 4.050,000, eszerint minden 1920 lélekre esik egy iskola, és a 3030 falusi község közül 920 nem bír semmiféle iskolával. A fennebb említett 245 városi elemi iskolában tanult 25,864 és pedig 18,353 fiú és 7511 leánygyermek. A 62 városi község közül mindenikre esik 4 elemi iskola. Középtanoda van 6, mely 7 osztályú, és 17 négy osztályú. Amazokban oktatást nyert 1817, ezekben 6764 tanuló a lefolyt , tanévben. Van továbbá az országban 8 seminarium, melyekben 2273 ifjú készült a papi pályára, és egy központi fiúiskola 147 növendékkel. Leánygyermekek 7 iskolában nyertek középtanodai oktatást, és pedig 486-an. A középtanodai oktatáshoz számíttatnak a szakiskolák, és pedig két kereskedelmi iskola 223 tanulóval, 8 tanitóképezde 352 növendékkel, egy baromorvosi iskola 18 tanulóval, 5 ipariskola 236 tanulóval,egy conservatorium 148 fiú és 48 leány-tanulóval és 2 szépművészetek intézete 31 növendékkel. A növendékek száma mindenütt a lefolyt 1873—74-ik tanévre vonatkozik. — Egyetem van 2. t. i. Bukarestben és Jassyban, jogi, philosophiai és orvosi facultással. A jogi facultásnak volt a lefolyt tanévben 274 hallgatója, a philosophiainak 67, az orvosinak 139. Ezen nyilvános — és nagyobb részt az államtól — kisebb mértékben egyes községek és kerületektől — segélyezett tanintézeteken kívül, van még az országban 240 magánnevelő intézet, melyek a lefolyt iskolai évben 12200 növendéket számláltak. Ez utóbbiak közt első helyen áll a bukaresti evangelicusok német iskolája, melyről egy közelebbi levelemben emlékeztem volt. Ez iskolában tanult a lefolyt tanévben 417 növendék, mely számnak majdnem felét más hitfelekezetnek tették, amennyiben volt 85 gör. kel., 97 kath., 2 ref., 16 zsidó és 1 mohamedán vallásu. Az ev. lutheránus németeknek van egy reál iskolájuk és két Fröbel-féle gyermekkertjük, melyeknek élén a bukaresti luteranusok derék két lelkésze: Teutschländer és Gráczból az ultra montánok által elüldözött Schulz állanak. Fájdalom, a bukaresti 15—16 ezer lelket számláló magyarság nem bir felmutatni e téren semmi örvendetes eredményt, mert részvétlenségből sehol sem épül semmiféle intézmény. — A kassai gépészeti felsőbb ipartanodánál, a tanév oct. 15-én kezdődik. Felvett feltételek rendes tanulóknál, betöltött 14— 24 éves kor, 3 reál- vagy 4 gymnasiális osztály bevégzését tanúsító bizonyítvány. — Rendkívüli tanulóknál ugyanazon kor, a magyar és német helyesírásban jártasság és a számtani alapműveleteknek egész ■— közönséges tört- és tizedestörtszámmokkal való elégséges ismerete. Figyelmeztetnek a t. ez. érdeklettek a tanoda körében történt azon czélhoz vezetőbbnek mutatkozó változásról, mely szerint a múlt tanévben a tanodával kapcsolatos gépgyárban bekövetkezett közmunka beszüntetés mellőzése tekintetéből jövőre a tanoda gépésznövendékei a tanoda saját műhelyében fogják a közmunkát gyakorolni. Továbbá hogy a tanoda I és III-ik tanfolyamaiban előadandó kereskedelmi tantárgyak, — az I. tanfolyamban : kereskedelmi számtan és földrajz, magyar és német irálytan, szépírás; a III. tanfolyamban: egyszerű és kettős könyvvitel, váltóisme, kereskedelmi levelezés és a nemzetgazdászat elemei népszerű előadása által kedvező alkalom nyúttatik a kereső ifjaknak az ipartanoda esti előadásaiban részt vehetni. A kereskedő ifjaknál az I. tanfolyamra nézve a fentebb jelzett 14 éves kor, a III. tanfolyamra nézve pedig legalább is a betöltött 16 éves kor és a tanfolyamban előadandó tantárgyak megérthetéséhez megkívántató előképzettség feltételeztetik. A gépész-növendékek,kik a tanoda műhelyében foglalkozni köteleztetnek, félévenként előre 15 ft tandijt, a kereskedő ifjak ellenben ugyanazon időre 10 frt tandijt fizetnek. Ix „Bon“ magántársürgönym“ Berlin, oct. 8. A »Kr. Zig« fentartja azon közlést, hogy Arnim gróf folytonosan beteg és helyzete orvosi ápolást igényel. Fia és sógorai egy törvényszéki hivatalnok jelenlétében meglátogaták Arnimot. A szabadonbocsátás iránti kérelem nem teljesittetett. New-York, oct. 8. Hivatalosan jelentik, hogy Alabamában a fehérek azt határozták, miszerint a négereket megakadályozzák a szavavazásban, hacsak a fehérekkel nem szavaznak. A várost fegyveres fehér bandák járják be. Buenos Ayres, oct. 7. Hír szerint a csapatok és a felkelők közt összeütközés történt, melyben a kormányi csapatok hátráltak. A viszályok kiegyenlítése végett alkudozások folynak. Darmstadt, oct. 8. A képviselők kamarája elfogadta a vallási rendek és congregatiókra, valamint a vallási és egyházi javak megadóztatására vonatkozó törvényjavaslatokat. Linz, oct. 8. A választási törvény 12. és 14. §§-nak megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslat nem pártoltatott 2/3 majoritás által; a jobboldal elellenzi azt. Glasgow, oct. 8. Tetemes részvét mellett ma protestáns meeting tartatott. Az elnöklő , MacDonald ezredes, elismerését fejezi ki Disraeli protestáns érzülete felett és kiemelő, hogy a kormány elég erős arra, hogy az izlandi ultramontánok gyámolítását nélkülözhesse. A gyülekezet egyetértőleg rokonszenvét fejezi ki a német kormány által Róma ellen folytatott harcz iránt. Bécs, oct. 8. A »Pr.« szerint ma a börzén azon hír volt elterjedve, hogy a magyar kölcsönre aláírók az aláírt összegnek csak 25°/6-ját kapják meg. Zágráb, oct. 8. Az országgyűlés a politikai kormányzat szervezésére vonatkozó általános vitákat folytat. Vucetic ellenzi az előterjesztvényt; azt indítványozza, hogy a határvidék és Dalmátia bekebleztetéséig napoltassék el ezen ügy. Zsivkovics osztályfőnök pártolja a tvjavaslatot, megcáfolván a felhozott ellenvetéseket. A javaslat ellen szóltak még: Horváth és Josipovits. Holnap folytatják a vitákat. München, oct. 8. Az anyakirályné már forma szerint kijelenté az evangélikus egyházból való kilépését. Bécs, oct. 8. A»Pr.« jelenti Berlinből. Arnim tegnap fiával és az üzletvezetővel értekezett. A vizsggáló biró előtt is határozottan kinyilatkoztatá, hogy a visszatartott irományokból soha semmit sem tett közzé, sem azokat közzétenni nem akarta; egyébiránt ezen okmányok nem is tartalmaznak valami államtitkokat. Berlin, oct. 8. A »Börsencourtr« azt állítja, hogy a porosz bank csak azon esetre fogja még feljebb emelni a discontot, ha ezt az angol bank is teendi. Berlin, oct. 8. A mai börzén az uj magyar kincstári bonkok 913/. árkelettel vásároltattak. Bécs, oct. 8. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 77.25. Salg.-Tarján 90.—. Magyar hitel. 234.—. Magy. záloglevél 86.10. Erdélyi 138.—. Magyar keleti vasút 57.75. Magyar sorsjegy 84.—. Tiszai vasút 203.—. Magyar vasúti kölcsön 97.76. Angol-magyar 36.—. Franco-magyar 77.—. Alföld 140.60. Magy. északkeleti vasút 120.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 70.50. Magy földhitelintézet 74.75. Municipális 35.74. Bécs, oct. 8. (Zárlat..) Hitelrészvény 245.25. Galicziai 240.—. Államvasut 307.—. Járadék 70.50. 1860-dik 108.—. 1864-diki 134.50. Ezüst 103.75. London 109.80. Uniobank 129.50. Általános épitőbank 62.25. Angol-ausztriai 160.75. Lombardok 143.25. Tramway 149.50. Hitelsorsjegy 165.50. .Napoleonhor 8.84—. Arany 6.26.—. Frankfind 91.60 Porosz pénzutalvány 161.25. Török sorsjegy 57.50. Angol épitőbank 61.60. Berlin, oct. 8. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 85.75. Ezüst-jöved. 69.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 40.25. ÁLlamvaspálya 188 75. Papirjövedék 66.25. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 147.25. Magyar sorsjegy. Berlin, oct. 8. (Zárlat.) Galicziai 110.50 Lombard 86.3+ Ezüstjöv. 108./8. 1860-ki 107.—. Bécs 91.y*. Romániai 40.3/g. Államvaspálya 189.50. Papirjövedék 64.71S. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864- ki 97.7 e. Hitelrészvények 147.75. Magyar sorsjegy 57.—. Frankfurt, oct. 8. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 107. 7 . Osztrák hitelrészvény 260.50 osztr.államvasut 330.—. 1864-ki sorsjegy 169.75. 1861-ki 107.25. Lombardok 149.76. Galicziai 258.50 Papirjáradék 64.70. Ezüstjáradék 68.50. Osztrák bankrészvény 1052.—. Páris, oct 8. (Zárlat) 350 -es éjjárad. 62.42 Olasz járadék 66.30. Credit mobilier 337.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya ——. 572 -es járadék 99.42. Államvaspálya 703. —. Lombardok 326.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —•.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki ön —.—. 1872-iki. Berlin, oct. 8. Búza 59.—. —.—. 65.»/1. Rozs 50.*/2. 50.3/8. 49.3/s. Zab 61.—. Árpa helyben 63.—. Olaj 17.19/n, 1719/24.17.6/6. Szesz 18.22. 18.?6 19.19. Boroszló, oct. 8. Búza 210.—,rozs 177.1/2 zab 180.—. Olaj 173/e, tavaszi 17.72. szesz 18.2/s. 18.11/i 2. 18. 12. Páris, oct. 8. Liszt 55.25, 53.75, 54.— Répaolaj 71.25, 72.25, 75.—. Lenolaj 73.60 74.—. Szesz 71.—. 63.50.—. 61.50, ezukor finomított. 150.—. Uj-Y0 r k, oct. 7. Liszt 5.45. közgazdasági korát. A vidéki pénzintézetek ügyében. Gráner Ignácz a csanádmegyei takarékpénztár elnöke egy körlevelet intézett az összes hazai pénzintézetekhez, melyet a tárgy iránti érdeklődésből a következőkben közlünk, habár Gráner urnak seperatistikus törekvését részünkről nem helyeselhetjük. A körlevél így szól: A »Hitelsegélyző-egylet« saját közgyűlésének határozata folytán a jövő év első szakában működését tényleg beszüntetvén, megérkezett azon kényszer időpont, midőn a vidéki pénzintézeteknek eleve oly közvetítőről kell gondoskodniok, mely a »Hitel-segély-egylet« ez idő szerinti ügyletkörét helyettesítse s illetve pótolja, mennyiben a pénzintézetekkel érintkező hazai közönségre nézve egy ily intézet fenállása az ipar-, kereskedelem és földmivelés érdekében a jelen pénzviszonyok mellett alig nélkülözhető, sőt életkérdés. E tárgyban a hazai lapok már fel is szólamlottak, felhíván a vidéki pénzintézetek elnökségeit szakértői véleményeik nyilvánítására, mely felhívás engem is arra bátorít, hogy ez iránybani szerény nézetemet a nyilvánosság terén köztudomásra juttassam. Mielőtt azonban az ügy érdemébe bocsátkoznám , nem hagyhatom érintetlenül annak megemlítését, hogy a fővárosi pénzintézetek, melyek a «Hitel-segély-egylet«-et alakították, mindazon vidéki pénzintézeteknek, melyek a »Hitel-segélyegylet« hitelét tényleg igénybe vették, s közvetve az ipar-, kereskedelem és földmivelés érdekében a közügynek nagy szolgálatot tettek, valamint a sok oldalról megtámadott »Oszt.Nemzetibank« is a »Hitel-segély-egylet« támogatásával országos pénzintézeteink irányában szintén megfelelt hivatásának. Azonban ezen ideiglenes pénzügyi intézkedés és segélyezés nem tarthat örök időkig. De különben is az illető pénzintézetek tekintélyével és önállásával össze nem fér, hogy magukat huzamosabb időn keresztül a fővárosi intézetek ilynemű pártfogásával segélyeztessék és tartassák fen. Azért minden igyekezettel oda kell törekednünk, hogy saját sorsunk urai és saját bajaink önálló intézői lehessünk. Minthogy pedig a közelmúlt események azt bizonyították, hogy az összes vidéki pénzintézetük közötti solidáris segélynyújtás és egyetemleges kötelezettségvállalás eszméje keresztül nem vihető, amennyiben az ez irányban tett kísérlet alkalmával ennek csakis 40 vidéki intézetet sikerült megnyerni, tehát nézetem szerint csak egy módja lehet a pénzintézetek sikeres egyesülésének, éspedig akként hogy Magyarországnak ez időszerint, beleértve a fővárosi pénzintézeteket is, 312 takarékpénztára és 155 különféle bankja vagyis összesen 467 pénzintézete van; ezen pénzintézetek alakítsanak : 1- szer: Egy a fővárosban székelő »Országos pénzintézetek központi takarékpénztár« czim alatti hitelpénzintézetet 40,000 darab 100 frtos névértékű részvénynyel, mely részvénytőkének fele része már az intézet felállításakor befizetendő. 2- szor: Osztassanak az ezen intézet felállításában résztvevő hazai pénzintézetek vagyoni állásuk szerint 4 osztályba, és tartozzék minden résztvevő intézet a szerint a közgyűlés vagy végrehajtó bizottság által megszabandó mennyiségű részvényt jegyezni. 3- szor: Ezen intézet részvényesei csak hazai pénzintézetek lehessenek s részvényei magánszemélyekre átruházhatók ne legyenek. 4- szer: Minden egyes pénzintézet hitelképessége vagyoni mérlegéhez és üzleti forgalmához képest a közgyűlés — esetleg egy e czélra alkotandó bizottság által — időről-időre megállapítandó. 5- ször: A vidéki pénzintézetek fővárosias hitelügyletei ezen intézet által közvetítessenek, valamint ezen intézet nekik rendes telepesül szolgáljon. Ezen intézetnek tehát a takarékpénztári üzleten kívül fő feladata volna: a) a részvényes intézeteknek hitelt nyújtani; b) ezek felesleges pénzeit betétül elfogadni; és c) (mint fennebb említve volt), a vidéki intézeteknek telepesül szolgálni. Ez rövid vázlatban e tekintetbeni tervezetem; szándékosan mellőzni kívántam minden hoszadalmas részletezést, melynek kidolgozása már úgy is az alakuló közgyűlés feladatához tartozik. Ekként az eszme megpendítve lévén, most a szakértő bíráló olvasó közönségtől függ, annak életrevalóságát megítélni és ezen eszmét, czélszerűségét felismerve, felkarolni és valósítani. _ Annyit előre is bizton állíthatok, hogy egy ily értelemben alakult intézet, melynek négy milló iitot tevő részvénytőkéje a legszilárdabb alapon nyugvó intézetek által biztosittatik és azoknál gyümölcsöz-tetik, oly életre való intézet lesz, mely a közönséges betéteseken kívül, megy úgy a magas kormány, mint az »osztrák nemzeti bank« támogatására is bizton számíthat. Részvevő intézetekre nézve pedig a várható biztos eredmény: 1- szer: Mérsékelt kamatláb melletti biztos nyerés; 2- szer: Ezen intézet évi nyereményeinek aránylagos osztaléka. S így míg egy oldalról minden részvényes pénzintézet saját részére biztos pénzforrást nyitna, az alatt más oldalról az általa fizetett kamatokból eredő nyereményben is részesülne. De kívánatos egy ily irányú intézet alakulása még egy országos nemzeti bank felállítása esetén is, mert még az önálló magyar nemzeti bank is valószínűleg inkább lesz hajlandó egy fővárosi tekintélyes intézet közvetítése mellett, mint közvetlenül vidéki intézeteknek hitelt nyújtani. Tagadhatlan ugyan, hogy tervem minden szembetűnő és senki által kétségbe nem vonható előnyei mellett első pillanatra tán azon oknál fogva némi aggályt fog kelteni, mivel foganatosítása az egyes résztvevő intézetektől csekély áldozatot fog követelni, amennyiben a résztvevő intézetek a részvényekbe befektetett pénzt tán 1—2 °/c-al drágábban fogják vissza kölcsön kapni a tervezett intézettől, mint amennyiért ők azt bírják. De eltekintve attól, hogy a kamatkülönbség a tervezett intézet jövedelmét fogja képezni, és ezen nyereményből a részvényesek osztalékot nyerenének, még azon fontos körülményt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy oly intézet felállításánál, mely hivatva volna egy részről a vidéki intézetek önállóságának szilárd alapjául, más részről nekik biztos és mondhatni kiapadhatlan hitel forrásul szolgálni és igy közvetve a földmivelő és iparos osztályt az uzsora fojtó kezeiből kiszabadítani, a csekély áldozatot a vidéki intézeteknek önfentartási és a fővárosi hitelintézeteknek hazafiai kötelességnél fogva kímélni nem szabad. A mennyiben tehát javaslatom vezéreszméje a t. intézet nézetével megegyeznék s azt fölkarolandónak vélné, tisztelettel felkérem véleményét mielőbb, mindenesetre pedig ez év folytán a »Hitelsegélyegylet« működésének beszüntetése előtt velem közölni, hogy az ekként nyerendő válaszok alapján — az előintézkedések megtehetése végett — egy e tárgyban Budapesten még ez év folytán tartandó előértekezlet összehívását eszközölhessem. Gráner Ignácz, a »Csanádmegyei takarékpénztár« elnöke. — A »budai általános polgári takarékpénztár forgalmi kimutatása« sept. hóról. Bevétel: Pénztári maradvány augusztus hóról 25163 frt 11 kr, betétek 23103 frt 47 kr, kiegyenlített váltók 296648 frt 92 kr, előleg-törlesztések 2163 frt, visszafizetések a folyószámla-üzletben 2757 frt 1 kr, befolyt váltókamatok 5440 frt 66 kr, befolyt előleg-kamatok 43 frt 75 kr, befolyt folyószámla-üzleti kamatok 4 frt 52 kr, vegyes kamatok 16 frt 98 kr, befizetések a nyugdíj alapra 24 frt 63 kr. Összesen 355366 frt 5 kr. — Kiadás : Betét-visszafizetések 20600 frt, betétkamatok 87 frt 66 kr, leszámítolt váltók 302714 frt 97 kr, kiadott előlegek 400 frt, kiadott folyószámlaüzleti kölcsönök 400 frt, vegyes kamatok 2723 frt 20 kr, kezelési költségek 125 frt 68 kr, tiszti és szolgai fizetések 659 frt 99 kr, jutalékok 69 frt 65 kr, jótékony czélokra 25 frt, adó és bélyegek 2257 frt 67 kr, pénztári maradvány octóber hóra 25302 frt 23 kr. Összesen 355366 frt 5 kr. Forgalom 680429 frt 87 kr. Az ingatlanok tűzkártéritésének állami szervezetéről czim alatt egy szakmunka jelent meg Weisz Bernát Ferencztől, mely az e tárgyra vonatkozó összes eddigi mozgalmat felöleli, és függelékében Matlekovics Sándornak egy értekezését cáfolja, mely állami biztosítás czím alatt a nemzetgazdasági szemlében megjelent és az eszmét ellenzi. Szerző a mű előszavában előadja, hogy az állami biztosítás eszméjének megvalósítására eddig ily kérvényeket benyújtottak a megyék közül: Abaúj, Arad, Árva, Baranya (két ízben), Doboka, Győr, Heves, Komárom (két ízben), Krassó, Kraszna, Középszolnok, Liptó, Máramaros, Mosony, Nógrád, Nyitra, Pest, Sáros, Somogy, Szepes, Torda (két ízben), Ungh, Zemplén (két ízben), Zólyom; a városok közül: Arad, Beszterczebánya, Buda, Debreczen, Göllnicz, Győr, Lőcse (két ízben), Nagybánya, Pécs, Pest, Szakolcza, Szathmár-Németi, Székes-Fejérvár (két ízben), a XVI. szepesi város, Temesvár (két ízben), Újvidék ; végre a kerületek közül: Csikszék, Hajdú és Jászkun. A több oldalról felhozott ellenvetésekre, Weisz úr ezt javasolja: Ha általános, az egész országra boldogítólag ható közjót elérünk, akkor a magán (részvényesek, igazgatók stb.) érdeke nem vehető tekintetbe. Elegendő széles tér marad a biztosító társulatoknak többféle biztosítási ágban. Ha épen szükséges és ki nem kerülhető lenne, akkor a biztosítási intézeteket és barátjait a viszonybiztosítási elv némiképeni alkalmazásával (amint ez a külföldön is több helyt gyakoroltatik) lehetséges lesz megnyugtatni és kielégíteni; csakhogy ne koczkázzuk a nagy eszme létrehozását talán le nem győzhető magánérdekek miatt. A röpirat 125-ik lapján látható, hogy 1869—73-ig hazánkban 7718 biztosítatlan ház lett a tűz martalékává, 1874-ben pedig — eddigi (nem kimerítő) feljegyzésem szerint. A már 1595 és így hat év alatt 9313 biztosítatlan ház (és nem sokkal kevesebb mellék- és gazdasági épület) hamuvá válván, talán ugyanannyi család jutott koldusbotra. Ezeket pedig menteni lehetett volna, ha az irányadó férfiak el nem hanyagolják, el nem odázzák ez ügyet. (Most ugyan ígérve van, hogy octoberben vagy novemberben elő fog vétetni enquête-bizottmányban.) — Az osztrák nemzeti bank heti kimutatása oct. 8-án: Bankjegyforgalom 296.928.960 frt (+ 2.780.240 forint), girobetételek 403.878 frt 51 kr. (+ 35.420 frt 14 kr.), beváltandó bankutalványok és más esedékes passivák 1,574.337 frt 98 kr. (—1,522,682 forint 85 krajczár). Fedezet: Érczalap 143,467.287 frt 35 kr. (—131.000 frt 50 kr.), érezben fizetendő váltók 4,331,532 forint 74 kr. (—145.748 frt 26 kr), államjegyek, melyek a bank tulajdonában állanak 3,346.620 frt (+3,762.762 ft), leszámítolás 126,137.318 frt 89 kr. (+3,870.385 frt 97 kr), kölcsönök 35,672.300 frt (+ 45.300 frt), földtehermentesítési kötvények beváltott szelvényei 3,654 frt 56 kr. (+3,654 frt 56 kr), beváltott és börzeszerűleg megvett záloglevelek 3,834.333 frt 33 kr. (+41.800 frt — kr), összesen 316,793.046 frt 87 kr. A hó végén készpénzben kiegyenlítendő követelése a banknak a jelzálog-utalványozási üzlet bizományszerű kezelése után 1,741.541 forint 47 krajczár. (+1,741.541 frt 47 kr.) — A német birodalmi jegybank reformja czim alatt német röpirat jelent meg. Dr. Wagner Adolftól, mely behatólag ismerteti Németország jelen pénz és bankügyi viszonyait és a birodalmi kanczellár által szerkesztett német birodalmi jegybank tervezetét is tüzetesen Kancz kés alá veszi. — Az osztrák vasutak igazgatóságai értekezletet tartottak oct. 7-én az osztr. kereskedelmi minisztériumban. Az értekezlet tárgyát elsősorban a tizedes mérték behozatala vagyis a tariftáknak átalakítása a métermérték alapján, képezte, minél különösen arra voltak figyelemmel, hogy az átszámítás eredménye lehetőleg kerekösszegben fejeztessék ki. Ezután több a díjszabályzathoz tartozó kérdés felett folyt a tanácskozás.De például szóba jött, hogy oly esetben, midőn az áruk nem továbbittaznak, a rendes személyvonat sebességével alacsonyabb díjtétel számíttassék. Az értekezlet egységes szabályzat kidolgozását határozta el. A magyar kölcsön aláírásának napján a berlini tőzsdelap a magyarországi pénzviszonyokról ezt mondja: Örvendetes jele az időnek, hogy végre valahára az osztrákok is kezdenek megbarátkozni a magyar viszonyokkal. Ghyczynek sikerült a magy állami hitelt rendkívül emelni, fáradozásait az államháztartás egyensúlyának helyreállítására megkönnyíti a kedvező (?) aratási eredmény, így kincstári utalványai is, melyek iránt kezdetben még bizalmatlanság uralkodott, később a Rothschild ház védnöksége alatt igen kedvező fogadtatásra találtak a londoni piacon — csak azért, mert a nagy angol tőkepénzesek belátására jutottak annak, hogy Magyarországon komolyan szakítottak a régi pénzügyi gazdálkodással s hogy már rendet fognak csinálni a pénzügyekben. Ép úgy meghonosodtak aztán ez utalványok Belgiumban, Hollandban és egész Németországon. Minden jel arra mutat, hogy a ma Londonban mint itt is aláírásra kerülő másod kibocsátású 6 ° C -os magy. kincstári utalványok, mindenfelé kedvező fogadtatásra fognak találni. A pillanatnyilag kissé megszűkült pénzviszonyok legkevésbé sem ártanak az aláírásnak. A kibocsátási árfolyamot, a 6 %-os kamatot és öt évi törlesztést tekintetbe véve, ez utalványok legkevesebb 8+ °/C-ot kamatoznak, s mint az első kibocsátásnál, úgy ennél is, a magy. államjószágok szolgálnak külön biztosítékul a pontos visszafizetésre nézve. A határőrvidéki erdő üzletre vonatkozólag azt írja a Presse, hogy a szerződés mégis csak felbontatik. Az érdekelt bankok ugyanis azt az ajánlatot tették, hogy jótállanak Pollák mindennemű követelései ellenében. A consortium egyes tagjainak vesztesége igen tetemes. A magyar földhitelrészvénytársulat, mely legjobban áll a három bank közül, mintegy 1,3 millió frtot veszít, de ezt kifizetheti anélkül, hogy részvénytőkéje megtámadtatnék, sőt a bank oly helyzetben van, hogy az idei szelvény kamatot is felakadás nélkül ki fizetheti. — Az anglo és franco bank valószínűleg a részvénytőkéből lesznek kénytelenek a veszteséget leírni. —A pestvárosi statistikai hivatal forgalmi kimutatása f. é. sept. 27-től oct. 3-ig vámmázsákban Érkezett. Elszállittatott. Összes vasúti hajóforgalom Ebből: búza 619929 256075 179476 5724 » rozs 6202 201 » árpa 15421 1603 » zab 23513 919 » tengeri 1092 5703 » repere 3262 117 Gabnaneműek összesen 228966 14268 Kőszén 228966 4804 — A nyitrai kereskedelmi bank e napokban rendkívüli közgyűlést tartott a részvények leszállítása végett. Az ingatlan üzlet, valamint a jelzálog-osztály életbeléptetése határozatlan időre elhalasztatván, az igazgatótanács úgy találta, hogy a kibocsátott részvénytőke túlságosan magára a leszármioási üztexre, az egész iuké pedig mindössze 300,000 frt. A gyűlés azonban helybenhagyta az igazgatóság javaslatát s elhatározta, hogy a forgalomban lévő 5000 db ideiglenes részvényjegyből 1666 23 darab 100,000 frt értékben viszszaváltandó, a 200,000 frtot képviselő többi 3333 73 részjegy pedig 100 írttal teljesen befizetett részvényre konvertálandó. x. A családapákat, az egyetem négy karának hallgatóit, tanférfiakat és nőket a Grandhotel Hungáriába egy a nők termében Vasárnap october 11-kén 10 órakor délelőtt tartandó értekezletre hívja meg Csikmadófalvi Zöld Ferencz. Tárgya az alapítandó 900 magyar családi oskola. Főbb pontok: 1) Az iskolák alap eszméje, küldetése. II. Viszonya a productiv mezőgazdasághoz, az iparhoz, a magyar colonisaló képességéhez. IV. A tanárok és tanítónők állása ez intézményben. IV. Az állam és társadalom mint legfőbb ellenőrök. V. A gyermekek külföldre küldözgetésének kérdése. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, oct. 8. Az értéktőzsdén lankadtan nyílt meg az üzlet. Az előtőzsdén magyar földhitel 757, nyílt meg 723/1-re sülyedt, municipal 33,75— 34, takarék hitelegylet 58.50. A déli tőzsdén még bágyadtabb volt az üzlet: municipal 333/*—34'/«, angol magy. 35—3577, m. hitel. 233, franco magy. 77, földhitel 7272—7172, takarék és hitelegylet 58 /*—58, pesti közúti 259—258, molnárok sütök malma 192—191, újlaki tégla 56, pesti kereskedelmi bank részvény 795 p. Értékek merevebben keltek. Gabna üzlet. Gyenge kínálat mellett csaknem valamennyi szemes élet ára változatlan maradt. Búzából malmok keveset vásároltak, mert a lisztnek részkelendősége van. Rozs árpa és kukoricza változatlan. Búza oct. hóra 4.6272, tavaszra 5.05; zab oct. 2.14—2.15, tavaszra 2.35, kukoricza máj. jun. 3.68—3.70. Nemzeti színház. Ma oct. 9-én adatik: »Ármány és szerelem« szomorujáték 5 felv. István téri színház. Ma oct. 9-én adatik: »Tricoche és Cacolet« vigj. 5 felv. A Komlókertben Bakonyi István igazgatása alatt újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. Vízállás. jber0 i5l3d filojár'08 Budapesten 4' l" ezős· Pozsonyban 3' 5"· 7 M. -Szigeten 1' 8" fl/sík.i 2» Szatmáron 0' 6"· · Tokajban0 5“› 8 Szolnokon 1* 9" felhős» Szegeden2 2"· 7 Aradon 8' 6" · Nagybocskevektv.V 9“‡ · Bezdácban 5' 7"· a Verbászon 4‘ 6" a Barcsont *•· · Eszeken 3‘ 5“· 6 Mitroviczon 1* 31"› * Sziszeken 0' 1"€ ‹ Zimonybar. 4‘ 0"» › Ó-Ornován 2' 9"· Felelős szerkesztő : Jókai Mór. WYIXT-TÉII. 1469 1—* €^1*1111 hau in és Weiner magy. kir. udvari szabók Budapesten, kik mint egyedüliek a magok szakmájukban Magyarországban, a bécsi kiállításon az első díjjal a haladási éremmel lettek kitüntetve, ajánlják dúsan felszerelt raktárukat mindennemű úri-, gyermek-, dísz- és utazóruhákban a legolcsóbb árakon. A három raktár létezik : I. Deák Ferencz-tér 1. sz. szemben az evang. egyházzal. II. A hatvani-utcza és országút, sarkán. A III. a Haas-féle palotában. A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei od. 8. értékpipirig. is adva tartva 1 aq *o Államadósság. Magy. vasúti kölcsön_ 97 — 97 50 gömöri államvasuti záloglevél 5% 150 ____ ____ „ Sorsjegykölcsön . 100 84 75 80 — 1871 ki magy. áll.-.mkutv.— 88 50 89 — 1872 ki magy. államkotv. 1873. m. kir. kincstári 80 50 87 -utalvány 6 peres ezüstb.— ____ Földteherm. kotv. magy.— 77 — 78 -„ 1807 zk.__ „ temesi „ 1807. zk.— 75 50 76_ hotv.-szl._ ------ " ; „ erdélyi_ 75 — 75 50 Széllédéza.-válts. kStv. .— 71 75 72 — Osztr. áll.-ados. pap. 5%— 70 60 71 — ezüst.kam._ jan. jal.5%— 74 — 74 50 _ „ ezüst.kam._ apr. okt 5%— 74 — 74 50 K!sorsol.1860-ból á 500 frt— 108 — 108 50 1860-ból á 100 frt.— 111 50 112 50 1804-ből á 100 frt— 104 — 135 — Pestv. kel. 1871-ból 8%— 89 50 90 — Részvényeit. Bszt.-társ. : Atlas viszkíz. 80 — —____ I. magyar . . 3151050 — 1060 — „ Haza .... 200 36 — 40 — Pannoni. . . 300 340 — 350 — „ Pesti .... 100 01 — 02 — „ Hunnia . . . 200 31 — 40 — „ Unió .... 300 140 — 145 — „ Tisza .... 100 ____ Vaspályák Pest-barcsi . 200— — Pesti közuti 200 25— 50 258 50 , Budai közúti . 200 90 -93 — „ Ujpest-rákosp. 100 Alföld-fiumei . 200_ __ ____ „ Északkeleti 200_ _ ____ , Magyar keleti . 200 ____— I. Erdélyi . • 200— — „ Déli .... 200 __ ___— „ Budai hegy pálya Bankok : Által, m.mun.h. 100 80 59 50 34 — 60 — 34 25 „ Angol-magyar. 80 35 — 35 25 Áll. m. hitelbank 200 232 50 233 50 , Franko-magy.. 200 77 — 78 — M. ál. föld. rész. 100 72 — 72 25 * n M. jele. hitelb. 00 — _— „ Kisbirt. földh. 80_ _ ____ . Nyn.sz. hl. Sopr. 80— — „ Tak.ésh.-egylet 50 58 — 18 25 „ Tak. ésh.-p. h. 50 — —— n Nyi. kere. hitel. 50 ____ ____n „ Iparbank . , Buda-Ób. népb 200— — 50 35 — 36 — „ Iparbank . , 100 58 50 59 — 1 Értékpap ifi Bud. kero. bank r, Pest keres. bank * Pesti iparbank „ Pest-budai kéz. müvesbank . * Pesti zálogk. Int. „ Bir. t.e.m. hitel n Bárány, t. cab. „ Debreczeni kez. n. Erdélyi bank „ Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. takarékpénz.: óbudai . „ Félegyhazai . , Gödöllői . . * Orsz.k.Janf.f.°/o „ Pesti I. hazai . „ Pest-budai főv. „ Pesti külvárosi „ Szt.-Endrei * Erdélyi . . . „ Újpesti . . . „ ált. bad. polg. . Malmok , Árpád . . . „ Aradi gőz.. . „ Blum-féla . . „ Concordia . . . Borsod-Mirtkol. „ Erzsébet . . . Luiza . . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok sütők „ Hengermalom „ Viktoria. . . „ I. Budapesti . „ Budai gyártelep „ Pannónia . . Építőtársulat, Pesti . . „ Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ „ Pesti . . . „ „Frank. Int.“ Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar Kereskedő-testület épül. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bányarész . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén . „ „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . 193 s adva 200 500 200 100 560 400 800 200 40 100 100 40 40 100 100 1000 100 40 30 60 50 50 500 500 500 500 500 500 200 100 500 200 500 800 500 100 1000 80 80 500 200 500 175 175 600 200 200 200 66 200 200 100 100 200 200 200 Termény fontnyi ár vámmázsánkint fontnyi ár vámmázsánkint Búza bánsági uj. . . 82 ____ 83 465—475 84 4 75 4 80 85 4 85—495 80 5 10—5 20 87 5 20—5 25 „ tiszai .... 84 -----— 85 480—490 . . . 86 4 95—5 05 87 5 10—5 20. ... 88 5 10—5 40 89 5 40—5 45 „ pesti .... 81 ----------86 475—485 83 4 90—5— 88 6 05—615 85 5 25—5 35 83 5 35—5 40 ” fehérmegyei . . . 84 85 485—495 865-----510 87 615—6 25. .. 88 6 35—545 89 5 45—5 50 „ bácskai 84— 85— n • .... 67 168 — 795 — 860 — 59 — 84 — 2450 — 162 — 51 — 37 — 48 — 88 — 8 — 900 245 — 106 — 92 — 191 — 670 — 80 — 140 — 12 — 425 — 24 — 112 — 158 — 240 — 580 — 380 190 - 19 — 700 — 80 - 90 — 35 — 175 — 85 — 150 — tartva • rtékpapír 170 - 800 — 370 — 59 50 42 — 85 — 2460 — 162 50 52 — 38 — 49 — 39 — 9 — 10 -250 — 108 - 94 — 192 — 080 — 82 — 645 — 13 — 430 — 25 — 415 — 180 — 242 — 335 — 198 — 22 — 83 - 91 — 40 — 180 -88 — 155 — 1 Szeszgyár I. magyar . Kőszén és téglagyár (Drasohe) Alagút........................... Téglagyár Szt.-endrei . Téglagyára budapesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár Kőbányai Téglagyár sződ-rákorf . Záloglevelek. Magyar földhitel 1. 6*/*°/® „ jelzálogb. 5'/*°/o „ ny.m. felb.S.076 * ált.föld. rész. 6% n n n n ®Vl°/o Főváros! takarékp. 0% Pesti kereskedelmi bank Szebeni földhitelin. 5 */*% Kisbirtokosok földhft.?«/* Elsőbbségeia Éjszakkeleti vaspálya5°/0 Magy. kel. vas. 1. klb. n „ * a Magy. galicziai vasp. 5% £. erdélyi vasp. 59/9 ezüst frt. 100 . . . Vágvölgyi vaspálya Pest-budai lánc?, híd 0°/1. Borsod-Miskolczi m. Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 9% PiuaEnemeti. Császári arany . . . Osztr.-m. 8 frt. arany 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezret Porosz pénztárjegy . Váltók. Augsburg 100 dóin. frt. u. Berlini 100 tailéros . . Frankfurt a.M.lOOd.n.f.u. Hamburg 100 déln. m. a. London 100 font st. u. Milano 100 lir. nonvo it. (franc) után . . . Páris 100 frank után . . adva 150 — 142 80 • 55 80 76 50 86 25 84 — 8« 50 *3 -85 50 180 -5 25 8 78 8 78 108 50 161 75 91 25 91 25 53 30 109 50 43 40 155 — 145 82 75 85 88 25 77 — ! 88 50 84 50 | 80 76 ! *3 60 - í 85 75 185— i ~ i 6 76 8 81 8 81 104 — 102 25 91 50 91 75 53 60 109 75 43 50 Termény Rozs . . . . Árpa malátának . „ etetésre Zab • . . t • K ikorica* . . . ... K5Ur .... káposzta • bánsági , fontnyi placzi szokás fontnyi f vimmázsáést 80 72 72 60 75 32 40—4 6 2 80—8 16 2 60—2 70 t 10—1 12 76 77 78 70 63 08 ?t — 4 25 4 30