A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-01 / 251. szám

az eredetitől eltérne, ezennel kijelentem, miszerint én kiadásomhoz az előadói javaslatot engedélylyel használtam. Midőn az én kiadásom már ki volt nyomatva, létettek néhány csekély vál­toztatások, melyekre nézve azon helyzetben vagyok, hogy azokat utólag pótoljam. A kiadásomban meg­jelent uj büntető törvényjavaslat tehát most tel­jesen correkt szövegű, mit ezennel t. vevőim megnyugtatására és czégem jó hírének meg­­őrizése érdekében jelenteni szükségesnek tartom. — Zilahy Sámuel, könyvárus. — A Kaukázus kormányzóság­ban, mint a »Russk. M.« Írja, a tanárok, tanítók, és tanítónők száma 456, a tanulók száma 51,000-re megy. A tanintézetek gymnasiumokra, progymna­­siumokra, reáltanodákra és leánytanodákra oszla­nak. A tizenegy fiú- és leánygymnasium és progym­­nasiumban 10,664 tanuló van, a reál- és a többi tano­dákban 40,436. A nemzetiségre nézve legszámosabb az orosz, azután a musulmán (8500), örmény, isme­reti grúzi és a zsidói­fjúság (508). Ezenkívül öt pap­növelde, tanítóképezde és a tengerészeti képezde Bakuban. A tanárok fizetése ép olyan, mint Orosz­országban, a falusi tanítónak pedig évenkint 500 rubel. Az állami­­ gymnásiumokból a múlt évben 60 ifjú tette le az érettségi vizsgát, 28 a reáltano­dákból. A »R. M.« összehasonlítva a tanulók számát és azoknak haladását, így fejezi be czikkét: »Min­den más következtetéstől tartózkodva, könnyű észre venni, hogy e tartományban az orosz elem majdnem kizárólagosan túlnyomó úgy a számra, mint képes­ségére nézve is. Annak részére tartatott tehát fenn, hogy Kaukázus civilisátora legyen. — A m. t. akadémia II. osztálya no­vember hó 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: Jakab Elek 1. t. székfoglaló értekezése: A levéltárakról általában, s különösen egy magyar állam-levéltár szükségességéről. Rómer Flóris r. tag jelentése Svéd- és Oroszországban tett tudomá­nyos utazásáról. Ribáry Ferencz értekezése: »A jobbágyi viszony a rómaiaknál és helléneknél.« — Szépkilátás. A pesti királyi bü­n­­fenyitő törvényszék börtönhelyiségeiből negyven rab Veszprémre szállíttatott, mert az itteni börtönök már túltelvek és a bekövetkező téltől a királyi ügyészség azt várja, hogy a rabok jelenlegi száma kétszeresittetni fog, és az uj vendégeknek nem lenne helyük. — A németek Chinában. »Csak kevés embernek van megközelítőleg helyes fogalma azon rendkívüli, a csodával határos haladásról, melyet a mindenütt jelen levő német nép Chinában tesz«. Ezt írja egy amerikai lap, a »New-York Bulletin.« Van 40 német-chinai első rangú kereskedelmi ház. Jelen­tőségüket aggodalommal nézik az angolok és ameri­kaiak, irigységgel a francziák, hollandok és dánok. De maguk az angolok és francziák is bevallják, hogy a fiatal német kereskedők képzettebbek, iparkodóbbak és megbízhatóbbak, mint az övéik. Ehez járul még az is, hogy a németek közül igen sokan leírják a chinai nyelvet, mit a más nem­zetiségbeliekről , kivéve a consulatusi hatóságo­kat, nem igen lehet elmondani. Az orvosok között a németek foglalják el az első rangot és van nem ke­vesebb, mint 500 német könyvvivő. 1872. 15,778 ér­kezett a chinai kikötőkbe 7.940,220 tonna tartalom­mal. Ebből 1603 vizi jármű 483,736 tonna tarta­lommal német és 277 hajó 155,829 tonnával evezett a franczia lobogó alatt. A német kikötők közül leg­inkább Hamburg, Bréma és Altona vesznek részt a chinai kereskedelemben, újabb időben a keleti ten­gerpart városai is kezdik az összeköttetéseket. Hong- Kongban egy német kereskedelmi ház a chinai par­tok mentében egy gőzhajózási kereskedelmi vonalat állított fel s hihetőleg rövid idő alatt egészen mono­­polisálni is fogja.­­-A magyar államvasutak ma­­gyarsága!A felső vidékről írják nekünk: »A közlekedési miniszer úr, mint biztos kútfőből értesitte­­tünk, elhatározta a m. államvasutak túlságosan nagy személyzetét a kellő mennyiségre redukálni, czélozván ezzel a már itt égető szükséggé vált takarékosságot elérni. Helyesen tenné itt azonban a minister úr, ha főfigyelmét azon egyénekre fordítaná, kik már évek óta sarkaltatván a magyar nyelv megtanulására, any­­ayi terminus és türelem daczára mai napig is daczol­­nak a kormány rendeletével. A napokban Selmeczre utazván, megbotránkozással kelle­n.­Berzenczén ta­pasztalnom, hogy az ottani állomás főnöke nem csak hogy nem ért, de egy szót se beszél magyarul. Ha­sonlót mondhatok a beszterczebányai állomás főnö­kéről is, sőt többeket hozhatnék föl, és éppen a m. k. államvasutaknál. Hogy azután mily igyekezettel tüntetik ez urak ellenszenvüket, azt a következő, szin­tén biztos kútfő nyomán mindenki megítélheti. Rö­vid két hete, hogy a m. államvasut ruttka-hatvani vonalának összes hivatalnokai Losonczon összegyűl­tek, hol magukat egy csoportban lefényképezteték. Mintegy 36—40-en jelentek meg és fecernit magnum áldomás, természetesen a toasztok sem hiányozhat­tak, és midőn az első német toaszt közben (mert ma­gyar egy se volt) többen felkiáltottak, hogy magya­rul­ majdnem unisono harsogott a jelszó: »Nur deutsch ! Wir sind Internationalisten!« A társaság­nak egy tagja sem volt, ki legalább egy keveset ne értett volna magyarul. A magyarosodás szelleme éppen a m. kir. államvasutaknál áll legalantabb. Oka pedig az, hogy a magasabb állású hivatalnokok éppen azok, kik nyelvünket sem nem értik, sem ta­nulni nem akarják s igen természetesen alsóbb ran­gú rokonérzelmű társaikat kölcsönösen védik, a nyelv rovására.« — A romániai hadgyakorlatok e következő fejedelmi napiparancscsal végződtek : Ka­tonák ! Harmadszor engedtetek felhívásomnak. Bebi­­zonyitottátok újból, hogy a román szívből nem halt ki a katonai ősi erény. Rátok támaszkodva, az­ ország bizton nézhet jövője elé! Katonák! köszönet,mindnyá­jatoknak ! Ma megkapjátok az új lobogókat, mint a katonai újabb szervezés jelvényeit. Ezek nem jelen­tik többé az állandó hadserget, mint a régi zászlók, melyek mostantól fogva szent ereklyék gyanánt fog­nak megőriztetni, hanem jelzik a katonai erők min­den elemeit, az egész hazát fegyverben! Ti mindig ezek alá fogtok sorakozni, mikor szükség leen, s minden körülményben be fogjátok bizonyitni, hogy az azokra irt szavak: »Becsület és haza« — a ti szi­veitekben még mélyebben vannak bevésve! Katonák ! Esküdjetek, hogy e zászlókat megfogjátok védni s élteteket áldozzátok a hazáért,melynek védelme reá­­tok bizatik, e jelvényekre. Károly.« — A budapesti iparos képző egy-­­ e­t tagjai hétfőn, novemb. hó 2-án esti 8 órakor fontos értekezletet tartanak az egylet helyiségé­ben (Deák tér 3. sz.) Ugyanazon egyletben min­den csütörtökön esti 8 órakor nyilvános oktatás ada­tik a méter-mértékről, mely oktatásban a nem-ta­­gok is részt vehetnek. arczképek: II. Kecskeméthy Aurél: Vidor. Hull a virág .... Költeménye E. Kovács Gyu­lától. Az isten elébe. Rajz B­e­n­e­d­e­k-B­ü­tt­­n­e­r Linától. Nemzeti szinház. Tárcsa. A szeren­csétlen flótásokról Tankrédtől. (Kvasssay Ede.) Értesítő. Petőfi S. költeményeihez. — „Kisfaludy-tár­saságiból. Képzőművészetünkről. Ezen füzet kivá­lóan érdekes darabjai Kvassay szellemdus tárczája s Balázs Sándor ügyes, valóban érdekes elbeszélése. Ezen füzet ára 70 kr. —A m. királyi honvédségi ludo­­v­i­c­a-a­kadémia­ tanári kara által szerkesztett »Közlöny« októberi füzete a következő érdekes tar­talommal jelent meg. 1. A Metz körüli csaták, And­rás­s­y Gyula honvéd őrnagytól. (Ludovica­­akadémiában tartott fölolvasás.) 2. Tanulmányok az uj harczászat felett,közli K. D. honvéd őrnagy. 3.El­­méletek a harczászati támadás és védelem fölött, közli Fürdők István honvéd százados. 4. Értekezés a légnek ama befolyásáról, melyet az a hajított súlyos testre gyakorol ;dr. Corzan Gábortól. 5. Nehány szó a nagyobb gyakorló és táborozási helyek kiválasztása tárgyában, közli dr. S­t­e­r­n Adolf, honvéd-dandárorvos. 6. A török hadseregnek újjá­szervezése és jelenlegi állapota, közli Zl­a­m­á­r Gusztáv honvéd százados 7. szemle. Irodalom. — A.Z. „0 11 h­o­n“ czimű szépirodalmi és is­meretterjesztő havi közlöny második füzete megjelent a következő tartalommal: „Élvezzünk“ N­é­v­y László­tól. Egy elégia az életről. Költemény Benedek Aladártól. Az első patiens. Vígjáték 1 felvonásban. Láng Lajostól. Markalf. Történeti regény öt kö­tetben. Irta Váry Károly. Egy soha meg nem jelent könyv ismertetése. Balázs Sándortól. Irodalmi Á „Hon” magán társürgön­yei. Nagy-Szebeil, oct. 31. (Ered. sz­rg.) Az igazolások befejeztettek. Holnap 11 órakor választás. Ma a hangulat higgadtabb volt. Popásu valószínűleg meg lesz választva. Würzburg, oct. 31. Kullmann a Bayreuth melletti st-georgeni fogházban fogja kiszenvedni bün­tetését Bukarest, oct. 31. A Romániával kötendő kereskedelmi szerződések kérdésére vonatkozólag ér­kezett legújabb hírek itt nagy megnyugvást keltet­­tettek. A »Pressa« czímű lap hálaérzetének ad kife­jezést a continens három­ nagyhatalma, de legkivált Austria-Magyarország irányában. • New-York, oct. 30. Sheridan tbk táviratilag jelenti, hogy az indiánok elleni háború be van fe­jezve, minthogy a fölkelés főnökei már mind elfogat­tak. — Cubából érkezett tudósítások szerint Concha tábornok a fölkelők főnökeivel a meghódolás, eset­leg amnestia megadása iránt alkudozik. Berlin, oct. 31. A birodalmi gyűlés elnökké majdnem egyhangúlag Forckenbeck , alelnökökké pedig stauffenbergi Schenk (bajor nemzeti szabad­elvű) és Haenel (haladópárti) választottak. Berlin, oct. 31. A »Nordd. Ztg« azt írja, hogy a Lissabonban lévő német követségi tanácsos, Arnim nem saját kérelmére hivatott el állomásáról. A »Post« szerint a Bülow államtitkár és Arnim közti levelezés —­ melyet a lapok közöltek — egyné­mely valótlanságokat tartalmaz. Bécs, oct. 31. Azon igen jelentékeny lejárati határidő, mely a hó végével az áru­üzletben beállt, az itteni piaczra a legkevésbé sem volt zavaró ha­tással. Bayonne, oct. 31. Egy spanyol gőzös a »Bor­deaux« franczia hajóra lődözött, a Fontarabia erődből szintén rálőttek egy franczia kereskedelmni hajóra; mindkét esetben tévedés történt, senki sem sebesült meg. Spanyolország már engesztelő iratot is küldött a franczia kormánynak e miatt. Grácz, oct. 31. A hadiparancsnokság helyet­tes vezetője, Keeves tábornok megtébolyodott, és tegnap a tébolydába vitetett. Konstantinápoly, oct. 31. A »Nautilius« osztrák-magyar állomáshajó parancsnoka és lisztjei a sultán által a Medsidie-rendjellel diszittettek fel. Bécs, oct. 31. (Hivat. zárlat.) Hagy. föld­­teherm. kötvény 76.—. Salg.-Tarján 84.—. Magyar hitel. 226 50. Magy. záloglevél 86.75. Erdélyi 134.50. Magyar keleti vasút 54.75. Magyar sorsjegy 82.75. Tiszai vasút 186.50. Magyar vasúti kölcsön 95.75. Angol-magyar 30.75. Franco-magyar 79.50. Alföld 137.50. Magy. északkeleti vasút 111.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 67.90. Magy földhitelintézet 75.—. Municipális 29.50. Bécs, oct. 31. (Zárlat..) Hitelrészvény 234 25. Galicziai 239.—. Államvasut 303.—. Jára­dék 70.10. 1860-dik 108.25. 1864-diki 133.—. Ezüst 104.20. London 109.85. Unio­bank 125.50. Általános épitőbank 45.75. Angol-ausztriai 154.25. Lombardok 140.—. Tramway 140.—. Hitelsorsjegy 162.25. Na­poleonhor 8.83—. Arany 5.20.—. Frankfurt 91.85 Porosz pénzutalvány 162.50. Török sorsjegy 57.75 Angol épitő­bank 53.75. Berlin, oct. 31. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 82.25. Ezüst-jöved. 67.5­8. 1860-as—. —. Bécs —. Romániai 37.25. államvaspálya 184 —. Papirjövedék 63.75. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —. Hitelrészvény 140.50. Magyar sors­jegy­ Berlin, oct. 31. (Zárlat.) Galicziai 108.50 Lombard 82.50 Ezüstjöv. 67.3/8. 1860-ki 106.—. Bécs 91.3/1. Romániai 37.75. Államvaspálya 184.1/8. Papirjövedék 64 25. Hitelsorsjegyek 113.—. 1864- ki 96.—. Hitelrészvények 141.75. Magyar sorsjegy 56.—. Frankfurt, oct. 31. (Kezdet.) Váltóér­tel yarn —,— 1860-ik —.—. Lombardok 143.50. Év­­járuléki papír 64.’­8. Osztrák bankrészv. 1033.— . Osztrák hítelrészv. 244.50. Osztrák államvaspálya­­részvén, 321.50. 1884-es 169.50. Galicziai 251 50 Évjáruléki ezüst 67.75. Frankfurt, oct. 31. (Zárlat.) Váltóárfo­­lyam Bécsre 107.3/8. Osztrák hitelrészvény 244 50 Osztr.­államvasut 320.50. 1864-ki sorsjegy 168,50. 1860-ki lOS.­/a. Lombardok 142.50. Galicziai 251.50 Papirjáradék 63.­- Ezüstjáradék 67.7/8. Osztrák bankrészvény 1038.8. Bécs, oct. 31. Búzaforgalom 40000 méret ára 4 frt 95—5 frt 15 kr. Rozs 4 frt------4 frt 10 kr. Árpa 3 frt 30—3 frt 75 kr. Zab bécsi mázsája 5 fr, 85 kr. Répaolaj 18.—, tavaszi szállítva —. Szesz fo­­konkint 46.— kr. Berlin, oct. 31. Búza 59.3/.. —.—, 181.50 Rozs 52.—. 62.—. öl.1/*­ Zab 61.—. Árpa helyben —. Olaj 17.3/8, 173/8. 56.—. Szesz 18.06, 18.06 56.20. Boroszló, oct. 31. Búza 210.—,rozs 177.Za zab 178.—. Olaj 17­­/8, tavaszi 16.*/,. szesz 17.7a- 18—. 18.—. Pár­is, oct 31. Liszt 52.—, 51.25, 51.— Répaolaj 72.—, 72.25, 76.25. Lenolaj 73.— 72.50. Szesz 60.75. 57.—.—. 57.—. czukor finomított 149.—. A­n­t­w­e­r­p­e­n , oc. 30. A petróleum üzlete —.24.—. L­i­v­e­r­p­o­l, oct. 30. Búza ——. liszt —, ku­­koricza 6—9 pennyivel olcsóbb. Köln, oct. 31. Búza 6.11—. 18.30, rozs 5— ------. 14.45, olaj 98/11, 8.3/10. Stettin, oct. 31. Búza —.—.—.181.—.—. rozs —.—.—.—. 143.— olaj 1l1—. 5472, szesz 18.—. 17.6/12. 56 30. Hamburg, oct. 31. Búza 184.—. 184.­ ■ Rozs 152.—. 148.—. Olaj —.—. 54.% 54.7» Szesz —.—. 46­7». 46.­­/.,. 46.‘/,. Amsterdam, oct. 31. Búza 270.—.-----­—. Rozs 183.50, 182.50. 180.—. Repczeolaj 30.7». 307, 337». U­j-Yo­r­k, oct. 30. Liszt 5.06. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, oct. 30. Rozs 7.Ja­vasoltatnak s hogy a bankjegykibocsátás minő alak­ban szabályoztatok e javaslat törvényerőre emelése által. Hübner közgazdasági szempontból ismer­­teté a javaslatot.De úgymond bajos annak egész hord­­erejét felismerni, mert a javaslat indokolása csak azt mondja ki, hogy átmeneti stádium létesíttessék, de elhallgatja, hogy mi leend azon végezel, melyet el­érni kell. Az átmeneti stádium csak elég, melybe a jelen viszonyok befoglaltatni czéloztatnak. Hogy a tapasztalt viszásságok szolgáltattak volna okot erre, azt az indokolás nem mondja ki. Csupán egy két hiányt említ fel; kimondja, hogy eddig nem volt ga­­rancia a túlságos jegykibocsátás ellen ; hogy némely­­bankjegyet csak másodrendű piac­okon váltottak be ; hogy azon tilalmak, miket egyes kormányok más bankok jegyeire vonatkozólag közzé tet­tek, alkalmatlanok, hogy a jegyek által a ban­kok kamattalan üzleti tőkét nyernek és ezért a kamatozó létés üzletet vinni nem hajlandók, s hogy kamattalan pénzükkel túlságos versenyt csinálnak. A túlságos jegykibocsátás ellen azonban bankok ön­fen­tartási szükségében van a garantia, úgy hogy 25 év óta egyetlen német bank sem mulaszta el a bevált­­ást; kamattalan pénzt szerezni czélja a bankoknak; a­mi pedig a versenyt illeti ez a magán üzletnek elő­nyére van, mert a bankok a kamat nélkül nyert pénzt olcsón leszámítolva adhatják ki; s ha az indokolás­ban szó van a letéti üzletről, megfoghatatlan, hogy a törvényjavaslatban ez érdekben nincsenek határo­zatok. Azután Hübner kimutatni igyekszik, hogy az új törvényjavaslatban még több hiba és hiány van mint az eddigi bankrendszerben. A jegyek meg­adóztatását nem tartja indokoltnak, s kivált nem a progressiv adót. — Azon körülményt pedig, hogy jövőre is legyenek még engedélyezett ban­kok, — közgazdaságilag sajnosnak mondja. — De — úgy­mond — talán egy jó oldala van a tör­vényjavaslatnak, az hogy az arany érték behozatala mellett el fogja szoktatni a közönséget a papirpénz használatától, s hogy előkészíti a közvéleményt arra, hogy 1886-ban új banktörvény fog hozatni, melyben nézete szerint csak azt az egyet kell kimondani, hogy a látra szóló fizetési ígéret kiállítására vonat­kozó minden tilalom érvénytelen. — Mind­ezekből kitűnik, a német banktörvény javaslat a legkülönbö­zőbb szempontból kifogásoltatik. A nemzetgazdasági társulat egyébiránt a tárgyalást még nem fejezte be, megállapodásait ismertetni fogjuk. — A hó utolsó napjára vonatkozólag ezt írja a »Presse.« Remélik,hogy az ultimo a helybeli piac­ra nézve minden veszély nélkül fog elmúlni. E remény onnan van, hogy a nemzeti bank és a leszá­mítoló bank rendkívüli courance-al jár el a váltóle­számítolásban. Nevezett két bank belátta azt, hogy most különös engedékenységre van szükség, mert bi­zonyos körökben a tőzsdén mutatkozó lehangoltság már­is bizalmatlanságot szül; másodrenrendű keres­kedelmi c­égek váltóit vagy csak nehezen, vagy egy­általában nem lehetvén elhelyezni. Remélni lehet, hogy a kedvezőtlen pénzviszonyok October hóval véget értek, s hogy a nov. 1-jén lejáró szelvények főleg földtehermentessítés, járadék és több vasúti elsőbb­ségek után, valmint a szállásnegyedből pénzt hoz­nak forgalomba, mi a viszonyok szilárdítására s a bizodalom helyreállítására fog szolgálni.­­ A B­­­u­m-féle gőzmalom részvénytársulat ma délelőtt tartott rendkívüli közgyűlésben elhatá­rozta a társulat végleszámolását. A megállapított feltételek ugyanazok, mint az Árpád malomra néz­ve, csak az a különbség, hogy a leszámoló bizottság­ba nem öt, hanem csak három tag választatott; ezek : Pfeifer Ignácz, Andorffy Károly és Mandl Ignácz. — Az »Unió« viszontbiztosító részvény társulat oct. 31-én tartá ez idei rendes köz­gyűlését. A tiszta jövedelem az előterjesztett mérleg szerint 16,660 frtot tesz, miből részvényenként 4 frt osztalék fog kifizettetni. — ifj. földhitelintézet oct. 31-kén tartott zálog­levél kisorsolása alkalmával e következő számok hu- Ztttták fel: 10,000 frtosok: 12 223 304 514 670 854 1287 * 1000 frtos: 642 169 202 386 736 563 1198 1852 4072 3146 3891 1760 3904 3790 3053 2516 1644 3605 3904 3361 4030 2313 2642 2550 2091 2644 3646 3092 4706 6659 6929 7133 6421 6165 5764 4235 6909 6542 6095 4800­­212 7409 6851 5843 6855 6371 1946 6218 4898 8679 8025 8047 8697 8021 6204 8069 8619 7722 10438 9695 9826 10171 10896 8838 9964 9806 9953 10774 10349 9308 10752 9848 10594 91462 10956 11374 11187 11313 10922 11930 11562 11509 11842 11511 12395 12723 14921 13764 14012 12470 13982 12521 13712 14838 14791 12236 12360 13197 13420 14098 13466 13122 12800 14868 13522 14524 15482 15787 16107 16049 15831 16081 15397 16206 15117 16323 15550 15913 16581 17379 17777 17547 17436 17606 18138 18051 17861 19558 18327 18590 19026 18421 19748 19540 18431 18530 18931 19192 20666 21510 19997 19840 21335 23222 22122 25411 26122 21185 21514 23410 24695 25407 26277 20130 21668 23476 24803 25412 26133 20707 20158 24112 24963 25937 26123 21100 22856 24270 25158 26355 26084 21414 21639 22571 24211 25299 26103 26592. 500 frtos 8 549 747 2532 3169 3317*3728 3876 3857 4036 4161 4661 4675 4711 4718 7703 4842 4949 5037 5039­ 100 frtos: 174 737 919 2005 2168 4616 3792 5531 7693 8721 7875 9390 10828 10868 10957 10165 11351 11381 11542 12231 13043 13307 44168 13950 15732 16059 15955 16345 16273 16384 17318 17233 17492 — Prágában a pénzintézetek értekezletet tartottak, mely elhatározta, hogy a kor­mányhoz felirat intéztessék a pénztári utalványok alapján kivetett jövedelmi adó megszüntetése tár­gyában. Eddig a pénzintézetek a forgalomba bocsá­tott pénztári utalványok kamatjából 2 százalékot tartoztak mint jövedelmi adót fizetni, ez pedig any­­nyival terhesebb reájuk nézve, mivel a pénztári utal­ványkamat a bankokra nézve nem jövedelmet, hanem terhet képvisel. 13282 15756 16577 16724 Nemzeti szinház. Ma nov. 1-én adatik : »Háromszéki leányok« eredeti népszínmű 3 felv. Budai várszínház. Ma nov. 1-én adatik : »Mi a jelszó« vigj felv. »Tudtán kívül kém» vigj. 2 felv. István téri szinház. Ma nov. 1-jén adatik : »Molnár és gyermeke vagy a lelkek ván­dorlása karácson éjszakáján« népdráma 5 felvonásban. A Komló kertben Bakonyi István igazgatása al­ap újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. 13881 15725 16204 17024 14556 16390 16791 17483­ 10725 16079 16277 16836 21493 22857 24101 24914 26139 26663 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Másik fele. Budapest, oct. 31. Tartósan szép derült őszi időnk van. A hegyaljai szüretelőkre jó. Az ország más részében azonban már vége a szüretnek, s a gazdák nagyon szeretnék ha a föld jól megáznék, hogy az őszi termés felvehetné magát.A szüret eredményéről csak azt az egy jót lehet mondani, hogy a bor minő­ségét tekintve, igen jeles lesz , vetekedik az 1868-iki terméssel, de a mennyiséget tekintve, hizen igen csekély az eredmény. Egy hold szőllőről Ménes-Gyo­­rokon például csak 1/»—3 akó bort szűrtek, és ilyen csekély volt a termés az ország legtöbb szöllőtermő vidékén. Kereskedelmi tekintetben a hét eseményei kö­zül fontosságot tulajdoníthatunk annak, hogy a fő­városi kereskedelem emelése tárgyá­ban működő­ bizottság két havi szünetelés után a le­folyt héten újra megkezdte tanácskozásait. Az en­­quete ezentúl­­ismét hetenkint kétszer fog üléseket tartani és az albizottságok javaslatait egymás után le fogja tárgyalni, úgy hogy valószínűleg még ez év Budapesten a múlt héthez képest 10 krral ol­csóbb a búza: 85 fs 4.30, 86 fs 4.44, 87 fs 4.60, 88 fs 4.80, 89 fs 4.90, — mindez vámmázsánként 3 havi fizetésre. Őszi határidőre szállítandó 5 krral lejebb ment 4.40—4.42 70, tavaszi határidőre 22 krral ol­csóbb 4.60—4.62’/2. Rozs fenntartó múlt heti jegyzését 80 font­ra kimérve 3.65—3.70. Árpa ellenben 10 krral lejebb ment, ma­látának való 2.70—3.10, takarmánynak való 2.60 —.270. Zab fogyasztásra egyforma jó kelendőségnek örvend 2.17 72—2.20. October hóra szállítandó 5 krral lejebb ment 2.18—2.19, tavaszra szállítandó 8 krral olcsóbb 2.25—2.26. Határidőre e héten is je­lentékeny kötések történtek. Kukoriczában nem volt élénkség, a múlt heti árak fennmaradtak : bánsági 3.90—3.95, más fajta 3.80—3.85. máj.—jun. hóra szállítandó el­lenben 22 krral lement 3.30—3.32 7». Lisztnek a lefolyt héten valamivel jobb kelendősége volt, miután malmaink az árból leenged­tek Ősz. 13.10, 1 sz. 12.60, 2 sz. 12.10, 3 sz. 11.40. folyamában bevégezheti feladatait. Az oct. 30-ikán tartott ülésen a fővárosi illetékeket revideálta a bi­zottság, a történt díjleszállítás nagy könnyebbségére fog szolgálni a fővárosi kereskedelmi forgalomnak. A közraktárak létesítésének kérdésé­ben is nevezetes fordulatot jelezhetünk. A főbb elvi kérdések meg vannak állapítva s ezek szerint a köz­raktárak intézménye a magán­vállalkozás útján ne­hézség nélkül életbe léptethető. Jobb lett volna, ugyan, ha a közraktárak mint állami vagy fővárosi intézmény jöhetett volna létre, mert igen kívánatos,­­ hogy a közérdeknek és ne a magánérdeknek legyen úgyszólván domináló befolyása a kereskedelmi for­galomra. De tekintve, hogy állam és főváros egy­aránt súlyos­ pénzügyi viszonyokkal küzdenek, jobb, hogy legalább ez után fog a már égetővé vált hiány orvosoltatni, mintha isten tudja még meddig függő­ben tartatnék ez ügy. A gabnakerekedelem helyzete a lefolyt héten sem javult. Külföldön és különösen azon piaczokon, hová magyar búza is megy, ismét lejebb mentek az árak. A vidéki piaczokon is nevezetes árhanyatlás történt. A piaczok jegyzése a helyi szokás szerint felvéve e következő: 4 sz. 10.30, 5 sz. 9.30, 6 sz. 8 frt, 7 sz. 6.60, 8 sz. 5.10. 8 V* sz. 4.40. Szilva után folyton növekedő kereslet van. Az őszi idény ez áruczikkben tulajdonképen csak a múlt héten vette kezdetét Készáruból és határidőre jelentékeny kötések fordultak elő s ára 1­írttal emel­kedett. Bosniai hordó ára azonnal 20 frt, kitűnő ára 22 frtig, szerb 18—19*/1 frt. Szesz üzletünk kissé szilárdult, uj burgonya azonnal 44—45 áron vétetett. Disznózsír lanyhán kelt s ára 2 —21/a frttal lejebb ment, pesti hordóval 46 frt. Repczeolajnak sincs jó kelendősége 3/*—1 frttal lejebb ment, nyers azonnali szállítás 17—171/2 frt, kétszer finomitott 183/1 frt. Különféle egyéb termények ára nem változott. — A német nemzetgazdasági társulat e napokban tartá első őszi gyűlését dr. Braun elnöklete alatt. Tárgyalás alá véte­tett a birodalmi banktörvényjavaslat. L­i­p­k­e elő­adó, hogy különböző oldalról minő módosítások ja- Piac* Árad Szabadka Vágszered Nyitra Pancsova Zenta Kassa Beregszász Nyíregyháza Baja Brassó Sz.-Fejérvár Pécs II.-Várad Győr Szombathely Sopron Gyöngyös Búza Rozs Árpa Zab K u­k­o r i­c­z 4.------4.50 3.20—3.25#________ 1.90­ .— 2.60— .— 4.50—4.80.-------.— 2.60— — 1.90—1.95.------------4.35—4.753____3 95 2.25-2.95 2.25-2.70 G • G­ AI L/ 3.80—4.60 3.20 — 3.40 2.40—2.902.------2.10 •­­ • 3.------3.50 • •.-------.— 1.50—1.75 2.30-2.50 4.30—4.40.-------.— 2.10—2.30 1.80— —#------#___ 4.40-4.50 3.35-3.45 2.50-3.-1.60—1.65 4.--4.25 4.30-4.50 3.30—3.50 2.20—2.50 1.70—1.75 3.20—3.25.------.— 3.25-3.30 2.15-2 25 1.65—1.70 2.25-2.50 4.50—4.70 3.20— .— 2.36— .—2.------.—2.------.— 4.66—5.— 2.94—3.10 2.20-2.56 1.25-1.40 3.60—4.— 4.------4.40 3.-------3.30 2.20—2.50 1.55- 1.60 1.80—2.— 3.50—3.80 2.80—2.90 2.------2.10 1.75—1.85 2.10—2.20 3.80-480 2.60-3.40 2.20—2.40 1.60-1.90 2.80-3.40 440-5.— 3.30—3.60 2.40-3.-1.60—2.-2.------2.75 4.------4.50 2.80—3.40 2.20-2.40 1.90-2 — 2.70—3­80—5.— 4.80—3.60 2.10-2.90 1.80—2.15 2.70 - 3.— 4.45—4.55 3.60-3.85 2.60—2.80 1.90—2.05 2.60—2.75 Felelős szerkesztő : Jófeai Mór. 10­ILT-TE8I. 1469 1-Czzimbalmi és Weiner magy. kir. udvari szabók Budapesten, kik mint egyedüliek a magok szakmájuk­ban Magyarországban, a bécsi kiállításon az első díjjal a haladási éremmel lettek kitüntetve, ajánlják dúsan felszerelt raktárukat mindennemű úri-, gyermek-, disz- és utazóruhákban a legolcsóbb árakon. A három raktár létezik : I. Deák Ferencz-tér 1. sz. szemben az evang. egyházzal. II. A hatvani­ utcza és országút sarkán. A III. a Haas-féle palotában. Vízállás. October0 föld: 31 Budaipesttjn 2' 9" szárda· Pozsonyban 2* 2" » M. -Szigetin 1* 11“» · Szatmáron 9' 2 '» Tokajban 6' — *'* · Szolnokon 1‘ 11“» » Szegeden 1‘ 5“· 30 Aradon 3' 2"» » Nagybecskereken 0' 8“· · Bezdánban 4 5"­ ‹ Verboszosi 3' 7“» · Barcson —'» › Eszéken2 4“ ködös Mitroviczoia2 2'· » Sziszeken5 9“« » Zimonyban 3' 3“ · Ó-OrsováoV 9'· 4 budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei oct. 31. É­r­t­é k p » p­­ . Államadósság. Mr.gv. vasúti kölcsön . 'gömöri állam­vasuti záloglevél 5'Vn „ sorsjegykölcsön . 1871-ki magy. illamkötv. j­872-ki magy. illamkötv. 1 1873. m. kir. kincstári Intalviny 6 peres ezüstb. Földteherm. kötv. magy. „ 1887 ak. „ temesi „ 1887. zk. „ horv.-szl. „ erdélyi Szillé dézs.-válts. kötv. , 10 aztr. ill.­ados. pap. 6% _ _ ezüst.kam­. t jan. jul.5% „ ezüst.kam.­­ apr. okt. 5% felsor­ol.1860-ból i 500 frt­­ . 1860-ból i 100 frt. " 1864-ből á 100 frt Pestv. köt. 1871-ból 6% Részvények. Bizt.-tirs. : Atlas viszkiz.­­ , 1. magyar . . , Haza .... „ Pannonia . . , Pesti .... „ Hunnia . . . . cni® • • • • „ Tisza .... Vaspályák Pest-barcsi . „ Pesti közúti . , Budai közúti . „ Ujpest-rákosp. „ Alföld-fiumei . „ Északkeleti - Magyar kele­ti . „ I. Erdélyi . . Déli .... fyidai hegypálya . Által, m.mun.h.­­­ngol-magyar . h­.m. hitelbank Franko-magy.. M. ál. föld. rész. M. jelz. hitelb. Kisbirt. földh. Nyu.sz. hl. Sopr. Tak. és b.-egylet Tak. és h.-p. b. Ny­­. kere. h­itel­. „ iparbank . Buda-Ób. népb. Iparbank . . Bankok SS 35 i© | 1 É r­t­é­k­p % p i * y ||| | advat tartva 1 35 » » adva tartva Értékpapír 1 3 g p adva tartv­a »5 75 98 25 * Bud. kere. bank 200 I tea — 108 —Szeszgyár 1. magyar . 200145 — 160 — „ Pest keres. bank 500778 — 780 —Kőszén éa téglagyár 150-----— a Pesti iparbank 200ses — 370 — (Drasche) 500121 — 125 — 100 &;? -89 83 a Pest-budai kéz­—Alagút ................... 200 71 — 73 —— 83 50 83 — művesbank 100 58 — 69 —Téglagyár Hzt.-endrei . 105— — —— 88 50 87 — * Pesti zálogk. int. 500— — Téglagyára buda­pesti . 200 — — — — * Bíz. t.e.m. hitel. 400 s. — 38 —Tégla és mészégető újlaki 200 55 — 57 —­­— — * Bárány, t. és h. 800— — Téglagyár Kőbányai 200 70 — 75­­— 75 50 78 50 „ Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rákosi . 200— — --— ___— „ I. Erdélyi bank —0 — —. — — — 75 — 76 — „ Szerb ideig* bn. 100— — Záloglevelek._ _ __— Vap­ zalai népbank. Rész. 100132 50 133 50— ___— Takarékpénz.: Óbudai . 40— — Magyar földhitel I. 6»/*0/0— 86 — 76 25— 73 — 73 50 „ Félegyhás»J . 40— — , jelzálogb. 6*/»%— 76 — 76 50­­— 71 25 7150 , Gödöllői . . 100 —- -­-- -­„ ny.m. jelb.S.8% B áll. föld. rész. 6®/0— — — — — 1_ 63 10 70 — n Orsz.k.:TamJ.50/6100 82 — 83 —— *5 60 86 —­­— , Pesti L hazai . 10002300 —2370 —— 83 76 St - I— 78 50 74 — „ Pest-budai föv. 100150 — 152 —Fővárosi takarékp. 8%— — —_ * Pesti külvárosi 40 49 — 50 —Pesti kereskedelmi bank— 84 25 84 50_ 73 50 74 — „ Szt.­Endrei 30 37 — 38 —Szebeni földhitelin. 5­/*e/a— — —107 50 103 50 „ Erdélyi . . . 60— — Kisbirtokosok földkb­.7%— 83 — 83 60 —112 — 113­­„ Újpesti . . . 50 40 — 43 — 1 132 50 88 --138 50 83 50 „ ált. búd. polg. . Malmok : Árpád . . . 50 600 88 — 39 — Elsőbbségek. „ Aradi gőzm. . „ Blum-féle . . 500 600 6 — 7 -Éj­szak keleti vaspálya 60/.._ _ _ „ Concordia . . 500 180 — 200 —Magy. kel. vas. 1. kib. 300 — _ 80_ _ ___„ Borsod-Miskol. 600 — —— 300— -- --3151­10 —1025 — „ Erzsébet . . 500115 — 116 — galicauti vasp. 5%30­0 — — — _ . 200 43 — 45 — i­ Luiza . . . 200 86 — 83 —I. er­délyi vasp. 5% ezsiet — — — — 300335 — 345 — „ Temesvári gőz. 100— — frt. 100 . . . 200_ ——_ 100 04 50 05 — „ Molnárok sütők 500190 — 192 —Vágvölgyi vaspályA 200___ -----* 200 31 — ?6 — „ Hengermalom 200030 — 640 —Pest-budai lánc/'hid fl°/0 —85 60 86 75 300140 — 142 —n Viktoria. . . 500 73 50 74 50 Borsod-Miskolczi m. . ICO --— 100 „ I. Budapesti 300590 — 600 —Buda­pesti malom Q°/0 100180 — 186 — 200_ _— . Budai gyártelep 500 12 — 13 -Pannónia gőzmalom 69/6160— — — 200250 50 251 50 „ Pannónia . . 100 70 — 83 — 200 87 — 90 —Épitőtársulat, Pesti . . 1000 S23 — 324 — Fémnemek. 100— — „ Pesti Cottage 80— — 200— — Serfőződe, I. magyar . 80402 — 405 — 200_ _ ___ Sertéshizlaló .... 500358 — 100 —Császári arany . . . 200_ _— Könyvny. „Athenaeum“ 200239 — 240 —— 6 22 5 24 200___ ___ „ Pesti . . . 500500 —— Osztr.­m. 8 frt. arany— a 84 8 87 200___ ___ „ „Frank. In­t.u 175— — 20 frankos arany . .5 8 84 8 87 100 59 50 60 —Ganz és tár. féle vasgyár. 175295 — 300 —Osztr. CB magyar ezüst Porosz pénztár­jegy . . 6104 75 105 15 80 29 50 90 —Gachwindt-féle . . . 500190 — 191 — —102 50 103­­30 30 75 31 25 Gyógyintézet I. magyar 200 19 — 22 — 200227 — 228 —Kereskedő-testület épül. 200700 — — — Válttik. 200 77 — 80 - -Bőrgyár I. magyar . .—— — 100 76 15 75 25 Mátrai Bányarész . . 200 — —— 00_ _ ___ Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. 60 — — — —Augsburg 100 déln. frt. n. 80_ _ ___ 200— — 4 91 50 92 — 80_ _ ___ Gyapjumosó és b. f. m. —72­­75 -Berlini 100 talléron . .4 — — — — 50 55 zár 6 -Salgó-tarjáni kőszén . 200 82 — 83 —Frankfurt a.M.fOrd.n.f.n.3 91 75 92 — 50_ _ ___ „ „ vasöntöde 100 33 — 35 —Hamburg 100 déln. m. n.2 63 50 S3 75 50_ _ ___ Stblick-féle vasöntöde . 100175 — 180 —London 160 fort st. u. 3109 75 110 — 200 ___ ___ Loda és vegy-áru-gyn­ . 200— — Milano 100 l­r. nonvoit.1­50 34 — 34 50 Sóskúti kőbánya . . . 200 75 — 80 — (franc) után . . . —— -- -- . 100 57­­58­­Spodium és csontliszt . 200150 — 155 —Pária 100 frank után . .4 43 60 43 75 Termény fontnyi ár vámmá­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint Termény fontnyi­­ piacai szokás fontnyik vámm­á­zsánkat bánsági­­ ur. . . 83 ____ 83 4 25—430 Rozs ....... 801 65—4 75 4 76 77 84 4 40—4 45 85 4 50—460 Árpa malátának . . . 80 4 70—4 80 87 485­ 490 7* 3 0)—8 06 78 70 — —— tiszai .... 84 86 4 60-4 70 85 87 4 45—4 65 475-485 — etetésre . . * 72 1 80—2 70 00 68—----1 88 495—5 05 89 5 05—610 Zab ....... 50 1 17-2 20 72 — 81 —— — 86 440—4 50 83 4 55-4 65 88 4 70-480 Kakor­­csa .... 75 ----— 89 —3 80—8 85 85 490—5 — 335----6 06 Bab­i................. fehérmegyei . 84 85 4 50—4­00 88 460—175 87 4 80-490 K5V­................._ __ _____ 885----510 89 510—515 bácskai . . . 84— R^—s*r képet* . , H9— — — —— • • • • • * .... 85 87­. bánság! . . . járnim

Next