A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-25 / 271. szám

% ÉH k A, SÍ K ( JSlőfí­zetés­i felhivás Xlt­ dik évi folyamára. iá ! Félévre . . . Negyedévre Egy hóra . . Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmen­tesítve tíz Mig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek­ tere Athenaeum-épület küldendők. A „HON* kis,­ióhivatala. Budapest, november 24 Az indemnity és a teendők. A A fatam ^ara^S^ és kormányunk parlamentünk élhetetlensége következtében uj­raindemnityt­ lesz kénytelen az országgyűlés a kormánynak adni, a budgetre nézve épen ak­kor, mikor az osztrákoknak először v­a­n biztos kilátásuk arra, hogy alkotmányos bu­gettel kezdhessék meg az évet. Pedig, ha valaha, úgy bizonyára mostani körülményeink közt van az indemnitynek legtöbb alkotmá­­nyos és pénzügyi nehézsége. Alkotmányos szempontból nehéz annak megszavazása egy oly kormánynak, melynek sem biztos par­lamenti többsége nincs, sem tétele (a nehéz körülmények és válságos bel- és külviszo­nyok miatt) biztosnak nem mondható. Pénz­ügyi szempontból pedig azért jár most ne­hézséggel az indemnity, mert a régi budget egészen felforgatva tesz úgy kiadást, mint fe­dezeti tételeiben; először azért, mert kiadá­sainkat tételesen kell redukálnunk, másod­­■ szól azért, mert fedezeti forrásaink is más­­­a­k­ban és összegben lesznek­­ előirányozva, akár lesznek Ghyczy javaslatai­t elfogadva, akár nem. A pénzügyi bizottság kímé­l­e­t­e­s tárgyalásaiból is kitűnik az, hogy a k­o­r-­­mány budi­nálhátlan Tí Tai­­get előirányzata teljesen hasz­­nost tételeiben, de még nagyobb mértékben fog ez kitűnni, ha az adóügyi bi­zottság is bevégzi munkálatát, és ha a zár­számadások alapján fog igyekezni az országgyűlés biztos fedezeti bud­geted, összeállítani. Mert, hogy a fő dolog az, hogy a kiadási budget a lehető legnagyobb mérvben redukálva és a bevételek az ered­ményeknek lehető legjobban megfelelő biz­tossággal megállapítva legyenek e­gyy kétsé­­­­get sem szenved azok előtt, kik, önmagukat csanem^ csal­n­i nem akarják a ’ papíron maradó, deficitet rejtegető és deficitre vezető előirányzatokkal. És ha a budgettárgyalás első feladata ez, elképzelhetjük, hogy akár az előirány­­z­a­t, akár az idei budget alapján adott indemnity, mekkora eltérést fog mutatni a valóságos budgethez képest és ha csak két hóra is fog terjedni, a budget beosztás­ban és elszámolásban nem kis nehézséget­­ fog okozni, sőt valószínű, hogy költségtöbb­­­lettel is jár, az indemnity tartamára utóla­­­­agosan a törlés legfeljebb csak iirement hi­ségével lévén alkalmazható. Azonban elismerjük, hogy a­­ törvényt brit és meghajlunk a kényszerűség előtt. Az indemnity szükségét belátjuk, habár az ellenzék­ a B­ító-kabinetnek semmiféle bu­­­jkalmi szavazatot sem adhat. Azonban tegyük fel, hogy az indemni­­tyn átestünk : ez esetben sokkal szükségesebb előbb a Beterjesztett adójavaslatok elfogad­­hatása iránt tisztába jőni, mint azok részletes tárgyalásával vesztegetni az időt. É tefantfk­r, I ben ütfVCTSrfSnE azon jobboldali laptársunk* kjd, ki az_ elfogadhatóbb javaslatok tárgyalá­­­­sá­t kívánja előbb kitüzetni, sőt legegyszerűbb eljárás,lenne, ha az adóügyi bizottságban a javaslatok alapeszméit összevont kérdések alakjában vetné fel a kormány, mert így nemcsak a tárgyalást siettetné, de egyszers­mind a haszontalan és ellentmondó munka is ellene kerülve minden oly pontra néz­ve, mely felett a bizottság és kormány meg­egyezni nem tudnak. És biztos lenne minde­­nik fél a meg- vagy meg nem egyezésre nézve , holott most az egyik javaslat hosszas tárgyalása után sült ki, hogy a kormány és bizottság közt még csak egyezség sem jött létre, hanem mindenik megtartá­s mentális reservatáját,­ a­mi az országgyűlésen köny­­nyen fog válságra és eredménytelenségre ve­zetni. A fedezet tekintetében mindinkább k­rt nyer az a neegyőződé­s, hogy a fény­űzési és szÁlÍtítási adók és a házadó javasolt reformja elfogad­áta, de az­ egyenes adók mostani nogyságán változtatni nem kell, reform­jaeikai,, mert ez nogy aránytalanságokat és tu­dte­stel­t­etéseket idézne elő,,melyek eredmény­re vagy épen nem, vagy csak veszedelmes (ha­mar elfogyó, tőkeapasztó), eredményekre ve­zetnének. Ezt­ restal­duló gazdasági, kereseti és hitelviszonyainkkal teljesen lehet indokolni, anélkül, hogy szükség lenne a t­e­h­­e­r­vise­lé­stől való vonakodás és haza­fiatlanság vádját süt­ni azon adózókra, kik 1873-ban is 8 százalékkal fizettek többet az államnak a rész év daczára, a megelőző jobb év ered­ményénél. De másfelől a teher alól kibújt földterü­letek megadóztatásának már a jövő évi bud­get javára való keresztülvitele (jól jegyzi meg a »Pesti Napló«) sokkal igazságosabb és szükségesebb, egyszerűbb rendszabály, hogy sem annak foganatosítása végett a földadója­vaslat keresztülvitelére kellene várni. Ba­ ha­ a­­redukált budget ebből, valamint az elfogad­ható fényűzési forgalmi adókból és­­a kevés módosítással szintén elfogadható ■vadászati adóból, néhol emelhető bélyegilletékekből sem lenne fedezhető, a­mi a redukczió nagyságának lehetőségétől függ; — folyamodni kell a kö­zös aktívák realizálásához és a közös költsé­gekben (bár megszavaztattak) való megtakarí­táshoz. Csodálatos, hogy csaknem elsülyedünk a pénzzavarban és kormányunk nem tudja realizálni több millióra menő közös aktíván­kat; csodálatos, hogy most már a monarchia mind­két fele deficitben van, töröl belkiadá­­saiban, vagy kölcsönnel fedezi, vagy redukál­ja befektetéseit , és nem nyúlnak a leg­meddőbb kiadásokhoz, a közös kiadásokhoz. Hisz egyszerű szabadságolással, a fegyvervá­­sárlás és építkezés lassításával közigazgatási úton el lehet érni azt a redukcziót, a­mi szük­séges deficitünk elenyésztetésére. Továbbá: minden pártkülönbség nélkül el van most már ismerve az, hogy a fo­gy­a­s­z­t­á­s­i adók révén az­ osztrák állam tényleg 15—20 millióval károsít meg min­det: egyfelől a saját gyártmányai után által­lakszedett adók által, melyeket, ha mi fo­gyasztunk, mi fizetünk neki és­ másfelől az ő gyártmányainak a közös kasszából adott kiviteli visszatérítés által, melyben mi, mert kivitelünk nincs, nem­­­részesülünk. Ennek az állapotnak most már minden­ki véget akar vetni, ki számítni tud, és tud­juk bár, hogy a kívánt változásnak 1875-ben még nem éreznék pénzügyi eredményét, de szívesen fedeznék kivételesen a netalán fedezetlen deficitet, pótadóval egy évre, ha lát­nák annak ideiglenességét és meg lennének győződve a felől, hogy csakugyan fel lesznek áitva számunkra azon, tőlünk eredő, jövedelmi források, melyekben most az osztrák kormánynak adózunk minden törvény és igazság rovására. Tehát az indemnity megadása, költség­­redukcziő, veszélytelen új jövedelmi források nyitása, a közös activák realizálása, a közös­­ügyes törvénynek nem lényeges és így k köny­­nyen megváltoztatható pénzügyi részeinek megváltoztatása legyen a kormány és ország­gyűlés legközelebbi teendője. Így k­e­ll se­gíteni magunkon, mert most másképen nem lehe­t. — Felhívás az, képviselő urak­hoz! Több oldalról hangsúlyoztatván annak szük­sége, hogy mielőtt az érvényben álló földadósorozat munkálataiban előforduló nagy hiányok kiegyenlítése czéljából f. évi október 27-ikén a ház asztalára tett határozati javaslat a házban tárgyal­tatnék, annak részletei, úgy az eljárási mód megelő­zőleg minden irányban megoldassanak. Ilyetén értekezletre nézve pártkülönb­ség nélkül több mint 50 képviselő nyilatko­zott és az értekezlet idejéül f. hó 26., csütörtök d. u. 4 óráját tűzte ki az országház társalgótermében, mivel az ügy iránt érdeklő t. képviselő urak, kik óhajtják, hogy a nevezett munkálatok gyorsan ,olcsón és még is jól kiigazittassanak,tisztelettel értesittetnek, illetőleg részvételre felkéretnek. Budapest, 1874. nov. 24-ikén. Megbízásból Stoll Károly. — Fővárosi kereskedelmi bizott­ság. Az adóügyben kiküldött albizottság nov. 24-én d. e. Vécsey elnöklete alatt folytatta tárgyalásait. Napirendre került a nyilvános számadásra kötelezett társulatok megadóztatásáról szóló törvényjavaslat. H­o­r­n előadó hangsúlyozza, hogy gyökeres adóre­form keresztülviteléről más nem lehetvén szó, ő a miniszter törvényjavaslatát általánosságban elfogad­ja és annak csak azon pontjaira vonatkozólag kíván módosításokat javaslatba hozni, melyek az adóter­het tulágossá teszik. Hogy a számítás a megelőző év üzleti eredménye alapján szám­ittatik, abban utó­végre meg lehet nyugodni. De kifogás alá eshetik a javaslat az adóköteles jövedelem kiszámítása te­kintetében, mivel a nyers jövedelemből nem szám­ít­­tatik le: a) az alapítási és szervezési költség, b) az üzleti adó és községi pótlék, c) az üzlet kiterjeszté­sére fordított költség, d) a leltárra történő leírás, e) adományok, f) az adóköteles vállalatba fektetet tőke kamatja, g) igazgatósági tagok jutalékai és díjai. Hosszabb beszédben kimutatja, hogy az e) és f) pont kivételével a többiekre vonatkozó határozmányok természetellenesek és károsan is fognak hatni az or­szág közgazdasági viszonyaira, indítványozza tehát, hogy a jövedelemből levonásba lehessen helyezni, illetőleg adónak ne legyen alávetve: 1. az alapítási költség törlesztésére fordított évi járulék; 2. a válla­lat által felvett kölcsönök után fizetendő kamat; 3. a fizetett adók és pótlékok; 4. a tartalékalaphoz alapszabályszerüleg csatolt összegek ; 5. az alapsza­­bályszerü leirások. se­­ f I­io Jp- - *271. szám. XII. évfolyam. Kiadó­hivatal: Barátok­ tere, Athenaeum-épület földszint. F.IS fizetés­i díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.........................................6 frt — kr. 6 hónapra.........................................12 » » Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felülfizetés negyedévenkint ... 1 * — » Az előfizetés az év fogtján minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első napjától számittatik. HL — siMM.i.ipriifMyfflW POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. i f / .. / 4 > »v \ ' ■ í?V Y ' S5-’' „ j+ i y .4 V r,| ; Budapest, l«74. Szerda, november 25. Szerkesütési irodát Barátok­ tere, Athenaeum-épULi. ^ A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérment­etien levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDálljrSEK szintúgy mint előfizetések a kladd-isivalalba (Barátok, tere, Athenaeum-épü­let) küldendők. A javasolt módosítások felett hosszú vita tá­madt, melyben az albizottságnak minden tagja részt vett. Kochmeister a háromévi bevételi átlag szerinti megadóztatást javasolja s egyebekben Hornt, pártolja. V­e­ts­e­y ellenzi a tartalékalap számára tör­ténő levonás adómentességét Fenyvessy feltétlenül szükségesnek tartja a megadóztatás egyöntetűségét Ausztriával. A bizottság végül Horn javaslatait Kochmeister módosításával elfogadta. — A katasteri bizottság ma d. u. 5 órakor ülést tartott a főrendiháznak a föld­adó szabályozásról szóló törvényjavaslatait tárgyalván. Gorove elnök betegsége miatt nem jelenhetvén meg, helyette J­u­s­t­h József foglalta el az elnöki széket. "A kormány részéről Ghyczy pénzügyminiszter jelent meg. Mielőtt a bizottság a módosítások tár­gyalását megkezdette volna, hosszabb általános vita folyt a módosítások felett általában, melyben a bi­zottságnak majdnem valamennyi tagja részt vett. Miután a főrendi módosítások különösen az 6. §-ra nézve elvileg eltérők, s ide e pontba oly sok tárgy van összehalmozva a módosítások következtében, hogy az annak keretébe alig foglalható be, erre néz­ve a többség aggodalmát s eltérő nézetét nyilvánítá. A részletes tárgyalás azonban megkezdetett, s a vi­tás pontok eldöntése a részletes tárgyalásra halaszta­­tott. Tudósításunk zártakor a bizottság a 2. §. tár­gyalásához fogott. Részletesebben közelebbi szá­munkban. — Román metropolitává a »P. N.« szerint Román Miron fog megválasztatni, Kí­vüle Metianu és Popea jelöltetnek. — A pénzügyi bizottság mai ülésében folytatta a közlekedési minisztérium költ­ségvetésének tárgyalását. Uj utak és hidak épitésére előirányoztatik 490 ezer frt. 1874-re volt 995,700 frt. 1. Apahida-szászrégeni államut 64/8 i­ fld. Megszavaztatott reá 1870-ben 787,000 frt. 1875-ben előirányoztatik 50,000 frt. Előadó 25,000 irtot töröltetni ajánl. Horváth Lajos, a múlt évi, e czélra megszavazott összeg még felhasználva nem lé­vén, azt elégségesnek tartja , az egész 50,000 irtot töröltetni kívánja. Töröltetik. 2. Szeged-temesvár-szászse­­bes államúton a ’piski híd építésére 75,000 frt. E hídon eddig vámszedési jók­a volt a tulajdonosnak, de a hid rész karban volt, ehez járult, hogy két járom a viz által elszakittatott, a tulajdonos nagy áron át­akarta adni de ez úgy tisztába nem hozathatott. A figyelmet érdeklő körülmény, hogy a hídon alul egy vasúti hid is van, mely veszélyeztethetik ezen közép­­híd elsöpörhető részei által árvíz esetén. P­é­c­s­y Tamás nem látja az ügyet oly stádiumban, hogy az állam ez évben jogosan tulajdonába vehesse, hogy az ügy még bonyolultabbá ne legyen, a 75.000 frtot töröltetni kivánja. Töröltetik. 3. A diószeg-jablonkai állam­­után, Zsolna mellett, vashíd a Vágón 140,000 frt. Ez évre ebből előirányoztatik 70,000 frt. Stratégiai­lag igen fontos lévén, a miniszter tekintettel arra, hogy közel mellette vasúti híd van, előmunkálatokra kisebb összeget vegyen, de valamit kíván. Móricz Pál semmit sem adna, mert ha h­adászatilag szüksé­ges lesz megépíti a hadügyét katonai hidászokkal. Wahrmann valamely vállalkozóval részlett­­etésre akarna reá, szerződtetni. P­é­c­s­y, meglé­­én a vasúti összeköttetés ugyanazon vonalon, vashi­­dat szükségtelennek tart, félannyi költséggel lehet­­mai fahidat oda építeni. 35,000 frtot ez évre ekkor eggnek tart. Sim­onyi elhalasztatni kívánja, alasztatik és töröltetik. 4. A tvhatóságoknak utak és hidak fenntartására 150,000 ft. A múlt évben 300,000 volt. A miniszter előadja, hogy a tör­vényhatóságoknak legalább 7—800,000 frt kellene, de ezt a pénzügyi viszonyok nem engedik. Vámszedés mellett elég leend 150,000. Széll véget akar vet­ni e segélynek, beszüntetni kívánja a segélyt és tö­rölni kívánja az összeget. S­i­m­o­n­y­i Ernő na­gyon fontosnak tartja a kérdést, mert műtárgyakat közmunkával fentartani nem lehet, megszavazza a 150.000 ftot. B. Lipthay a hidakra 75.000 ftot ajánlana segélykép. Horváth törölni kivánja. Tormay K. dr. Lipthay véleményéhez járul. Wahrmann megszavazza, mert nagyobb kár lesz következménye, ha töröltetik. S o m s 8 i­d­i, Horn, Péchy nem látják a mi viszonyaink közt a megyéket oly helyzetben,hogy maguk fenntarthassák hiújaikat, a közlekedés el nem hanyagolható. Meg­­szavaztatik. 5. Elemi károk helyreállításá­­r­a 80,000 ft. Előadó 50,000 ftot töröltetni kiván. Simony E. nem lát hasznot a törlésben, mert nem tudhatni, elég lesz-e az így törölt összeg. A bi­zottság 30,000 forintot töröl és megszavaz 50,000 forintot. Horvát-Szlavonországban : 6. A V­arasd- zágráb-Károlyváro­­s­­ után a Száva hid biztosítására 20,000 ft. Töröl­tetik 10,000 ft. 7. A Drávahid biztosítására 15.000 ft. Megszavaztatik: 10.000. 8. Az eszék-’vukováriut kiépí­tésének folytatására 30.000 ft.Függő­ben marad. Viziutak fentartására és épi­tésére 1.172.200 f. 1874-re volt 1.318.537 ft. A bizottság 900.000 ftot vett fel. Kezelésre előirányoztatik 21.901 f. A Dunánál a remete-lipóti partvédezet terve sem lévén még kész, az erre előirányzott 25.000 ft. töröltetik,— az apáti, kiskeszi, nagybajcsi part­­védezetek kiigazítására előirányzott 14.000 ft töröl­tetik. A lettenhauseni szapi és mohácsi, melyekre 48.400 ft kell, megszavazta­tik.] A Béga csatornánál 71.894 ft. 52.041 ft. elégnek nyilváníttatván a miniszter által, ennyi szavaztatik meg. Uj építkezésekre a Dunánál 255.000 ft. Előadó 200.000 frtot ajánl elfogadni. A) Hajózási akadályok elhárí­tására 50.000 ft. B) V­édművekre. a) A felső Duna szabályozási munkálatára 120,000 ft. b) A makári szabályozási munká­kra 45,000 f. c) A paks-fajszi szabályozásra 40,000 ft. Horváth Lajos e művekre nézve még bi­zonytalan lévén, vajon a nagy Duna szabályozási mű­be be fognak-e illeni a 120,000 ftot töröltetni kiván. Széll csak 100,000 ftot szavaz meg. Simonyi E. Tekintettel arra, hogy oly alacsony vízállás, mint most van, csak 50 évben egyszer fordul elő, 120,000 ftot töröltetni kíván. Móricz Pál az alsó Duna szabályozását sürgősebbnek tartja, mint a felső Du­­náét s 100,000 ftot elégnek tart. 130,000 ft szavaz­­tatik meg. .. A Tiszánál. Átmetszések sikeresitésére 200.000 frt. 1874-re volt 250,000 frt. Móricz Pál, olcsó lévén a napszám, mi­után az állam ezzel tartozik, megszavaztatni ki­vánja. Széli, miután az ország 1.500,000 frtot, mint olyat szavazott meg, melylyel nem tartozott, 100,000 frtot elégnek tart. Péchg részleteket kiván, miután a tétel nagy. Függőben marad. 3. A Kőrös, Berettyónál 77,000 frt megszavaztatik. 4. A Temes hajózhatóvá téte­lére 100,000 frt. Elfogadtatik szerződési kötele­zettségek folytán. 5. A Szamosszabályozás foly­tatására 50,000 frt. Töröltetik. 6. Az állam kezelése alatt nem álló folyamok szabályozási előmunkálataira se­gélyképen 50,000 frt. Megszavaztatik 30,000 frt, minthogyha múlt évi kiadás szinte ennyi volt. 7. Öntözés szempontjából te­endő műszaki tanulmányozásokra 10,000 frt. Meg­szavazok 5,000 frt. 8. Dráva szabályozási mun­kákra 40,000 frt. Marad. Horvátországban: 9. A Dunánál a vályai part biz­tosítására 26,864 frt. Fele az 1876. évre maradhat. Megszavaztatik 13,432 frt. 10. A Szávánál: 65,914 frt. Töröltetik 32,000 frt, marad 33,914 frt. Töröltetvén­y szerint e czimből 324,000 frt, megszavaztatott összesen 648,200 frt, a Tiszára előirányzott 200,000 frt függőben maradván. A nemzet elszegényedése számokban. Három czikk. II. (M.) Az 1872-ik évi hivatalos áruforgal­mi kimutatás hét első csoportjáról irt czik­­künkből kitűnt, hogy három csoportban na­gyobb a kivitelünk mint a behozatal, ugyan­is : kerti és mezei termel­vény­eknél 66.5 millió írttal,­állatoknál 20.3 millióval, italok és éte­leknél 12.6 millióval; a másik négy csoport­nál ellenben nagyobb a behozatal mint a ki­vitel; és pedig: gyarmati áruknál 20.3 millió­val, dohány és dohánygyártmányoknál 2.5 millióval, állati termelvényeknél 4.1 millió­val, zsírok és olajoknál 9.5 millió írttal. Itt közöljük a következő hat csoportot, melyek közül kettőnél aktív és négynél passiv forgalmi mérlegünk. Összesen: 5.937,948 12.779,655 A tüzelő, építő és műanyagok csoportja 6.841,607 forintnyi kiviteli többletet tün­tet fel. Ha átvizsgáljuk az egyes tételeket, be kell vallani, hogy ezen eredmény nem örven­detes, mert az egész többletet a fakivitelnek köszönhetjük, mely a nagymérvű erdő­­pusztításról tesz tanúságot. A legnevezetesebb czikk ezután a kő­szén és ebben már 1,5 millió írttal meg­haladja a behozatal a kivitelt, a­mi egészen indokolatlan, mert hazánknak van jó és ele­gendő kőszene, csak a kiaknázást kellene elő­mozdítani. Az is hiába való kiadás, hogy gypsz, mész és kőtapaszért egy évben 922,234 írttal többet adunk ki, mint a­mennyit abból beveszünk, holott ezen szükségletünket is benn a hazában lehetne előállítani. E csoportnál 6,951,808 írttal adózik ha­zánk a külföldnek. Észszerű vámpolitika mel­lett ez összeget jelentékenyen le lehetne szállí­tani. Habár szükségletünket kőolaj és festő­anyagokban teljesen nem fedezhetjük is, de kétségtelen, hogy ezek előállításánál is nagy haladást lehetne tenni, mert a magy. korona területén van kőolaj, és festő­anyagokat is termelhetünk, csak egy kis gondot kellene erre fordítani. Soha és szikésegért készázezer írttal, gyanta és mézgákért ötszázezer írttal többet kiadni, mint ezek után beveszünk, felesleges kiadás, mert a szükségelt mennyiséget köny­­nyen elő lehetne állítani benn a hazában. A kormánynak csak a bányászat és okszerű er­dőműveléssel egybekapcsolt erdőgazdasági ipart kellene czélszerű intézkedések által hat­hatósan támogatni. Ez által remélhetőleg még jövedelmet hajthatnának az e csoportba tar­tozó áruk az országnak. Mennyi temérdek ás­ványos vize van Magyarországnak; alig van állam a föld kerekségén, mely oly gazdag volna ilyenekben, mint hazánk, és még­sem veszünk be annyit ezekből, mint a­mennyit külföldi ásványos vizekért fizetünk. Konsu­­latusok és önálló nemzetközi kereskedelmi összeköttetések által kell ásványvizeinket a külföldi piaczokra bevezetni és akkor kitűnő gyógy- és ásvány forrásaink nagy hasznot hajthatnak. Összesen 5.078,590 4.627,316 A fémek csoportja 451,274 frtnyi költ­ségébe kerül az országnak, de megjegyzendő, hogy nemes­fémek behozatala csupán a kül­földet érintő határokon át van felvéve. Ha bányászati érdekekre nagyobb gondot fordí­tana a kormány, nemzetközi forgalmunk itt is kedvezővé alakulhatna az országra nézve, mert fémekben érczekben is kimeríthetetlen kincseket rejt magában hazánk földje s azok kiaknázását csak elő kellene segíteni. Összesen 4.032.100 31.695,465 Szövő és kötőanyagokból mint nyers és félgyártmányból igen nagy kiviteli többle­tünk van, úgy hogy az utolsó statistikai ki­mutatás szerint 27.613,355 írttal vittünk ki többet, mint a­mennyit behoztunk; ezt majd­nem egészen a gyapjú kivitelnek köszönjük.De a sajnálkozás érzetét itt nem fojthatjuk el, mint mindjárt kitűnik, gyapjúnkat csak azért visszük ki, hogy azt feldolgozva, a külföldtől négy-ötszörös áron ismét visszavásároljuk. Épen így vagyunk a két milliót meghaladó len- és kenderkivitellel is. XII. Fonalak. Behozatal. Kivitel. Fonalak 4.385,105 1.196,650 A behozatal a kivitelt 3.188,555 írttal haladja meg. E tétel rendkívüli ingadozásnak volt kitéve : 1870-ben a behozatal 1., millió frtot, 1871-ben 6.5 milliót képviselt. Helyes vámpolitikával oda lehetne vinni a dolgot, hogy sokkal jelentékenyebb lehetne a fonal­kivitel, mint a behozatal. Gyapjú- és kender­­termelési feleslegünket , a­mennyiben azt egész gyártmányokká benn a hazában fel nem dolgozhatjuk, legalább ily félgyártmány­­nyá feldolgozva kellene nyugatra kivinni, ke­letre természetesen kész gyártmánynyokká feldolgozva. Összesen 136.050,025 23.557,239 . Ez egyike a legnevezetesebb árucsopor­toknak. Itt helytelen közgazdasági politikánk már egész meztelenségében szembe ötlik. 112.492,788 frtot fizettünk egy év alatt oly áruczikkekért a külföldnek, melyek előállítá­sára minden nyers és segédanyag benn a ha­zában található. Hogy ne szegényednék el aztán Magyarország, ha vászon- és Línáruk­­ért 12,1 millió írttal, pamutárukért ötödfél millióval, selyemárukért öt millió^-1 ]?gap­­juárukért 19,8 millióval, öltönyök, divat- és pipereárukért 54%/a millióval, és egyébnemű MN­. Tüzelő, é­p­í­t­ő és mű­anyagok. Behozatal: Tűzifa 113,628 Mü- és épületfa 2,071,134 Hordó-donga — Kőszén, barnaszén, coaks 1,997,585 Faszén 1,008 Gipsz, mész, kőtapasz 978,550 Kövek és pala 443,121 Tégla 8,385 Homok és földnemek 1351 Különféle ásványok és mű­anyagok 313,186 Kivitel: 1,017,217 4,829,842 5,579,480 600,122 49,722 56,316 501,954 76,614 20,066 48,222 IX. G­y­ó­g­y-, és ill­a­t-, f­e­s­t­ő-, cser­z­ő-, vegyé­s­z­e­t­i seg­é­d­any­a­g­o­k . Behozatal. Kivitel. Hamuz­sir, salétrom 202,848 245,933 Szóda és szikéreg 726,168 75 949 Só 472,652 2.094,244 Kénkő 52,932 2,164 Kőolaj 4.331,005 939,750 Gyanták és mézgák 535,872 50,239 Gubacs és más cserző anyagok 1.091,785 2.309,438 Festő­ anyagok 5.899,904 544 378 Ásványos vizek 204336 201,981 Savak 456,300 169,393 Egyéb e csoportba tartozó anyagok 669,092 48,222 Összesen: 13.633,494 6,681,691 X. Fém­e­k, Érezek Behozatal Kivitel 12,733 98,656 Vas, nyers és régi, törött 521,046 1.171,686 2.289,155 Vas, dolgozott és aczél 1.756,200 Különféle fémek 2.774,651 952,339 Érmek nemes fémből 10,960 15,480 XI. Szövő és kötőanyagok. Behozatal Kivitel Gyapjú 2.068,570 28.640,076 Len, kender és csepp 554,870 2.072,229 Pamut 1.180,660 813,195 Selyem 279,000 169,954 XIII. Szőtt és kötöttáruk. Behozatal. Kivitel. Vászon- és lenáruk 14.150,515 8.164,490 2.099,840 Pamutáruk 3.659,493 Gyapjúáruk 23.940,270 4.259,004 Selyemáruk Öltönyök, divat, cipere-5.544,300 818,300 áruk Egyéb e csoportba tar-66.412,700 11.857,622 tozó czikkek 17.839,750 863,380

Next