A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)
1874-11-25 / 271. szám
% ÉH k A, SÍ K ( JSlőfízetési felhivás Xlt dik évi folyamára. iá ! Félévre . . . Negyedévre Egy hóra . . Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítve tíz Mig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a »Hon« kiadóhivatala czim alatt Pest, Ferencziek tere Athenaeum-épület küldendők. A „HON* kis,ióhivatala. Budapest, november 24 Az indemnity és a teendők. A A fatam ^ara^S^ és kormányunk parlamentünk élhetetlensége következtében ujraindemnityt lesz kénytelen az országgyűlés a kormánynak adni, a budgetre nézve épen akkor, mikor az osztrákoknak először van biztos kilátásuk arra, hogy alkotmányos bugettel kezdhessék meg az évet. Pedig, ha valaha, úgy bizonyára mostani körülményeink közt van az indemnitynek legtöbb alkotmányos és pénzügyi nehézsége. Alkotmányos szempontból nehéz annak megszavazása egy oly kormánynak, melynek sem biztos parlamenti többsége nincs, sem tétele (a nehéz körülmények és válságos bel- és külviszonyok miatt) biztosnak nem mondható. Pénzügyi szempontból pedig azért jár most nehézséggel az indemnity, mert a régi budget egészen felforgatva tesz úgy kiadást, mint fedezeti tételeiben; először azért, mert kiadásainkat tételesen kell redukálnunk, másod■ szól azért, mert fedezeti forrásaink is másakban és összegben lesznek előirányozva, akár lesznek Ghyczy javaslatait elfogadva, akár nem. A pénzügyi bizottság kíméletes tárgyalásaiból is kitűnik az, hogy a kor-mány budinálhátlan Tí Taiget előirányzata teljesen hasznost tételeiben, de még nagyobb mértékben fog ez kitűnni, ha az adóügyi bizottság is bevégzi munkálatát, és ha a zárszámadások alapján fog igyekezni az országgyűlés biztos fedezeti budgeted, összeállítani. Mert, hogy a fő dolog az, hogy a kiadási budget a lehető legnagyobb mérvben redukálva és a bevételek az eredményeknek lehető legjobban megfelelő biztossággal megállapítva legyenek egyy kétséget sem szenved azok előtt, kik, önmagukat csanem^ csalni nem akarják a ’ papíron maradó, deficitet rejtegető és deficitre vezető előirányzatokkal. És ha a budgettárgyalás első feladata ez, elképzelhetjük, hogy akár az előirányzat, akár az idei budget alapján adott indemnity, mekkora eltérést fog mutatni a valóságos budgethez képest és ha csak két hóra is fog terjedni, a budget beosztásban és elszámolásban nem kis nehézséget fog okozni, sőt valószínű, hogy költségtöbblettel is jár, az indemnity tartamára utólaagosan a törlés legfeljebb csak iirement hiségével lévén alkalmazható. Azonban elismerjük, hogy a törvényt brit és meghajlunk a kényszerűség előtt. Az indemnity szükségét belátjuk, habár az ellenzék a Bító-kabinetnek semmiféle bujkalmi szavazatot sem adhat. Azonban tegyük fel, hogy az indemnityn átestünk : ez esetben sokkal szükségesebb előbb a Beterjesztett adójavaslatok elfogadhatása iránt tisztába jőni, mint azok részletes tárgyalásával vesztegetni az időt. É tefantfkr, I ben ütfVCTSrfSnE azon jobboldali laptársunk* kjd, ki az_ elfogadhatóbb javaslatok tárgyalását kívánja előbb kitüzetni, sőt legegyszerűbb eljárás,lenne, ha az adóügyi bizottságban a javaslatok alapeszméit összevont kérdések alakjában vetné fel a kormány, mert így nemcsak a tárgyalást siettetné, de egyszersmind a haszontalan és ellentmondó munka is ellene kerülve minden oly pontra nézve, mely felett a bizottság és kormány megegyezni nem tudnak. És biztos lenne mindenik fél a meg- vagy meg nem egyezésre nézve , holott most az egyik javaslat hosszas tárgyalása után sült ki, hogy a kormány és bizottság közt még csak egyezség sem jött létre, hanem mindenik megtartás mentális reservatáját, ami az országgyűlésen könynyen fog válságra és eredménytelenségre vezetni. A fedezet tekintetében mindinkább krt nyer az a neegyőződés, hogy a fényűzési és szÁlÍtítási adók és a házadó javasolt reformja elfogadáta, de az egyenes adók mostani nogyságán változtatni nem kell, reformjaeikai,, mert ez nogy aránytalanságokat és tudtesteltetéseket idézne elő,,melyek eredményre vagy épen nem, vagy csak veszedelmes (hamar elfogyó, tőkeapasztó), eredményekre vezetnének. Ezt restalduló gazdasági, kereseti és hitelviszonyainkkal teljesen lehet indokolni, anélkül, hogy szükség lenne a teherviseléstől való vonakodás és hazafiatlanság vádját sütni azon adózókra, kik 1873-ban is 8 százalékkal fizettek többet az államnak a rész év daczára, a megelőző jobb év eredményénél. De másfelől a teher alól kibújt földterületek megadóztatásának már a jövő évi budget javára való keresztülvitele (jól jegyzi meg a »Pesti Napló«) sokkal igazságosabb és szükségesebb, egyszerűbb rendszabály, hogy sem annak foganatosítása végett a földadójavaslat keresztülvitelére kellene várni. Ba ha aredukált budget ebből, valamint az elfogadható fényűzési forgalmi adókból ésa kevés módosítással szintén elfogadható ■vadászati adóból, néhol emelhető bélyegilletékekből sem lenne fedezhető, ami a redukczió nagyságának lehetőségétől függ; — folyamodni kell a közös aktívák realizálásához és a közös költségekben (bár megszavaztattak) való megtakarításhoz. Csodálatos, hogy csaknem elsülyedünk a pénzzavarban és kormányunk nem tudja realizálni több millióra menő közös aktívánkat; csodálatos, hogy most már a monarchia mindkét fele deficitben van, töröl belkiadásaiban, vagy kölcsönnel fedezi, vagy redukálja befektetéseit , és nem nyúlnak a legmeddőbb kiadásokhoz, a közös kiadásokhoz. Hisz egyszerű szabadságolással, a fegyvervásárlás és építkezés lassításával közigazgatási úton el lehet érni azt a redukcziót, ami szükséges deficitünk elenyésztetésére. Továbbá: minden pártkülönbség nélkül el van most már ismerve az, hogy a fogyasztási adók révén az osztrák állam tényleg 15—20 millióval károsít meg mindet: egyfelől a saját gyártmányai után általlakszedett adók által, melyeket, ha mi fogyasztunk, mi fizetünk neki és másfelől az ő gyártmányainak a közös kasszából adott kiviteli visszatérítés által, melyben mi, mert kivitelünk nincs, nemrészesülünk. Ennek az állapotnak most már mindenki véget akar vetni, ki számítni tud, és tudjuk bár, hogy a kívánt változásnak 1875-ben még nem éreznék pénzügyi eredményét, de szívesen fedeznék kivételesen a netalán fedezetlen deficitet, pótadóval egy évre, ha látnák annak ideiglenességét és meg lennének győződve a felől, hogy csakugyan fel lesznek áitva számunkra azon, tőlünk eredő, jövedelmi források, melyekben most az osztrák kormánynak adózunk minden törvény és igazság rovására. Tehát az indemnity megadása, költségredukcziő, veszélytelen új jövedelmi források nyitása, a közös activák realizálása, a közösügyes törvénynek nem lényeges és így k könynyen megváltoztatható pénzügyi részeinek megváltoztatása legyen a kormány és országgyűlés legközelebbi teendője. Így kell segíteni magunkon, mert most másképen nem lehet. — Felhívás az, képviselő urakhoz! Több oldalról hangsúlyoztatván annak szüksége, hogy mielőtt az érvényben álló földadósorozat munkálataiban előforduló nagy hiányok kiegyenlítése czéljából f. évi október 27-ikén a ház asztalára tett határozati javaslat a házban tárgyaltatnék, annak részletei, úgy az eljárási mód megelőzőleg minden irányban megoldassanak. Ilyetén értekezletre nézve pártkülönbség nélkül több mint 50 képviselő nyilatkozott és az értekezlet idejéül f. hó 26., csütörtök d. u. 4 óráját tűzte ki az országház társalgótermében, mivel az ügy iránt érdeklő t. képviselő urak, kik óhajtják, hogy a nevezett munkálatok gyorsan ,olcsón és még is jól kiigazittassanak,tisztelettel értesittetnek, illetőleg részvételre felkéretnek. Budapest, 1874. nov. 24-ikén. Megbízásból Stoll Károly. — Fővárosi kereskedelmi bizottság. Az adóügyben kiküldött albizottság nov. 24-én d. e. Vécsey elnöklete alatt folytatta tárgyalásait. Napirendre került a nyilvános számadásra kötelezett társulatok megadóztatásáról szóló törvényjavaslat. Horn előadó hangsúlyozza, hogy gyökeres adóreform keresztülviteléről más nem lehetvén szó, ő a miniszter törvényjavaslatát általánosságban elfogadja és annak csak azon pontjaira vonatkozólag kíván módosításokat javaslatba hozni, melyek az adóterhet tulágossá teszik. Hogy a számítás a megelőző év üzleti eredménye alapján számittatik, abban utóvégre meg lehet nyugodni. De kifogás alá eshetik a javaslat az adóköteles jövedelem kiszámítása tekintetében, mivel a nyers jövedelemből nem számíttatik le: a) az alapítási és szervezési költség, b) az üzleti adó és községi pótlék, c) az üzlet kiterjesztésére fordított költség, d) a leltárra történő leírás, e) adományok, f) az adóköteles vállalatba fektetet tőke kamatja, g) igazgatósági tagok jutalékai és díjai. Hosszabb beszédben kimutatja, hogy az e) és f) pont kivételével a többiekre vonatkozó határozmányok természetellenesek és károsan is fognak hatni az ország közgazdasági viszonyaira, indítványozza tehát, hogy a jövedelemből levonásba lehessen helyezni, illetőleg adónak ne legyen alávetve: 1. az alapítási költség törlesztésére fordított évi járulék; 2. a vállalat által felvett kölcsönök után fizetendő kamat; 3. a fizetett adók és pótlékok; 4. a tartalékalaphoz alapszabályszerüleg csatolt összegek ; 5. az alapszabályszerü leirások. se f Iio Jp- - *271. szám. XII. évfolyam. Kiadóhivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. F.IS fizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.........................................6 frt — kr. 6 hónapra.........................................12 » » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint ... 1 * — » Az előfizetés az év fogtján minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. HL — siMM.i.ipriifMyfflW POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. i f / .. / 4 > »v \ ' ■ í?V Y ' S5-’' „ j+ i y .4 V r,| ; Budapest, l«74. Szerda, november 25. Szerkesütési irodát Barátok tere, Athenaeum-épULi. ^ A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetien levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDálljrSEK szintúgy mint előfizetések a kladd-isivalalba (Barátok, tere, Athenaeum-épület) küldendők. A javasolt módosítások felett hosszú vita támadt, melyben az albizottságnak minden tagja részt vett. Kochmeister a háromévi bevételi átlag szerinti megadóztatást javasolja s egyebekben Hornt, pártolja. Vetsey ellenzi a tartalékalap számára történő levonás adómentességét Fenyvessy feltétlenül szükségesnek tartja a megadóztatás egyöntetűségét Ausztriával. A bizottság végül Horn javaslatait Kochmeister módosításával elfogadta. — A katasteri bizottság ma d. u. 5 órakor ülést tartott a főrendiháznak a földadó szabályozásról szóló törvényjavaslatait tárgyalván. Gorove elnök betegsége miatt nem jelenhetvén meg, helyette Justh József foglalta el az elnöki széket. "A kormány részéről Ghyczy pénzügyminiszter jelent meg. Mielőtt a bizottság a módosítások tárgyalását megkezdette volna, hosszabb általános vita folyt a módosítások felett általában, melyben a bizottságnak majdnem valamennyi tagja részt vett. Miután a főrendi módosítások különösen az 6. §-ra nézve elvileg eltérők, s ide e pontba oly sok tárgy van összehalmozva a módosítások következtében, hogy az annak keretébe alig foglalható be, erre nézve a többség aggodalmát s eltérő nézetét nyilvánítá. A részletes tárgyalás azonban megkezdetett, s a vitás pontok eldöntése a részletes tárgyalásra halasztatott. Tudósításunk zártakor a bizottság a 2. §. tárgyalásához fogott. Részletesebben közelebbi számunkban. — Román metropolitává a »P. N.« szerint Román Miron fog megválasztatni, Kívüle Metianu és Popea jelöltetnek. — A pénzügyi bizottság mai ülésében folytatta a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalását. Uj utak és hidak épitésére előirányoztatik 490 ezer frt. 1874-re volt 995,700 frt. 1. Apahida-szászrégeni államut 64/8 i fld. Megszavaztatott reá 1870-ben 787,000 frt. 1875-ben előirányoztatik 50,000 frt. Előadó 25,000 irtot töröltetni ajánl. Horváth Lajos, a múlt évi, e czélra megszavazott összeg még felhasználva nem lévén, azt elégségesnek tartja , az egész 50,000 irtot töröltetni kívánja. Töröltetik. 2. Szeged-temesvár-szászsebes államúton a ’piski híd építésére 75,000 frt. E hídon eddig vámszedési jóka volt a tulajdonosnak, de a hid rész karban volt, ehez járult, hogy két járom a viz által elszakittatott, a tulajdonos nagy áron átakarta adni de ez úgy tisztába nem hozathatott. A figyelmet érdeklő körülmény, hogy a hídon alul egy vasúti hid is van, mely veszélyeztethetik ezen középhíd elsöpörhető részei által árvíz esetén. Pécsy Tamás nem látja az ügyet oly stádiumban, hogy az állam ez évben jogosan tulajdonába vehesse, hogy az ügy még bonyolultabbá ne legyen, a 75.000 frtot töröltetni kivánja. Töröltetik. 3. A diószeg-jablonkai államután, Zsolna mellett, vashíd a Vágón 140,000 frt. Ez évre ebből előirányoztatik 70,000 frt. Stratégiailag igen fontos lévén, a miniszter tekintettel arra, hogy közel mellette vasúti híd van, előmunkálatokra kisebb összeget vegyen, de valamit kíván. Móricz Pál semmit sem adna, mert ha hadászatilag szükséges lesz megépíti a hadügyét katonai hidászokkal. Wahrmann valamely vállalkozóval részlettetésre akarna reá, szerződtetni. Pécsy, megléén a vasúti összeköttetés ugyanazon vonalon, vashidat szükségtelennek tart, félannyi költséggel lehetmai fahidat oda építeni. 35,000 frtot ez évre ekkor eggnek tart. Simonyi elhalasztatni kívánja, alasztatik és töröltetik. 4. A tvhatóságoknak utak és hidak fenntartására 150,000 ft. A múlt évben 300,000 volt. A miniszter előadja, hogy a törvényhatóságoknak legalább 7—800,000 frt kellene, de ezt a pénzügyi viszonyok nem engedik. Vámszedés mellett elég leend 150,000. Széll véget akar vetni e segélynek, beszüntetni kívánja a segélyt és törölni kívánja az összeget. Simonyi Ernő nagyon fontosnak tartja a kérdést, mert műtárgyakat közmunkával fentartani nem lehet, megszavazza a 150.000 ftot. B. Lipthay a hidakra 75.000 ftot ajánlana segélykép. Horváth törölni kivánja. Tormay K. dr. Lipthay véleményéhez járul. Wahrmann megszavazza, mert nagyobb kár lesz következménye, ha töröltetik. S o m s 8 idi, Horn, Péchy nem látják a mi viszonyaink közt a megyéket oly helyzetben,hogy maguk fenntarthassák hiújaikat, a közlekedés el nem hanyagolható. Megszavaztatik. 5. Elemi károk helyreállítására 80,000 ft. Előadó 50,000 ftot töröltetni kiván. Simony E. nem lát hasznot a törlésben, mert nem tudhatni, elég lesz-e az így törölt összeg. A bizottság 30,000 forintot töröl és megszavaz 50,000 forintot. Horvát-Szlavonországban : 6. A Varasd- zágráb-Károlyváros után a Száva hid biztosítására 20,000 ft. Töröltetik 10,000 ft. 7. A Drávahid biztosítására 15.000 ft. Megszavaztatik: 10.000. 8. Az eszék-’vukováriut kiépítésének folytatására 30.000 ft.Függőben marad. Viziutak fentartására és épitésére 1.172.200 f. 1874-re volt 1.318.537 ft. A bizottság 900.000 ftot vett fel. Kezelésre előirányoztatik 21.901 f. A Dunánál a remete-lipóti partvédezet terve sem lévén még kész, az erre előirányzott 25.000 ft. töröltetik,— az apáti, kiskeszi, nagybajcsi partvédezetek kiigazítására előirányzott 14.000 ft töröltetik. A lettenhauseni szapi és mohácsi, melyekre 48.400 ft kell, megszavaztatik.] A Béga csatornánál 71.894 ft. 52.041 ft. elégnek nyilváníttatván a miniszter által, ennyi szavaztatik meg. Uj építkezésekre a Dunánál 255.000 ft. Előadó 200.000 frtot ajánl elfogadni. A) Hajózási akadályok elhárítására 50.000 ft. B) Védművekre. a) A felső Duna szabályozási munkálatára 120,000 ft. b) A makári szabályozási munkákra 45,000 f. c) A paks-fajszi szabályozásra 40,000 ft. Horváth Lajos e művekre nézve még bizonytalan lévén, vajon a nagy Duna szabályozási műbe be fognak-e illeni a 120,000 ftot töröltetni kiván. Széll csak 100,000 ftot szavaz meg. Simonyi E. Tekintettel arra, hogy oly alacsony vízállás, mint most van, csak 50 évben egyszer fordul elő, 120,000 ftot töröltetni kíván. Móricz Pál az alsó Duna szabályozását sürgősebbnek tartja, mint a felső Dunáét s 100,000 ftot elégnek tart. 130,000 ft szavaztatik meg. .. A Tiszánál. Átmetszések sikeresitésére 200.000 frt. 1874-re volt 250,000 frt. Móricz Pál, olcsó lévén a napszám, miután az állam ezzel tartozik, megszavaztatni kivánja. Széli, miután az ország 1.500,000 frtot, mint olyat szavazott meg, melylyel nem tartozott, 100,000 frtot elégnek tart. Péchg részleteket kiván, miután a tétel nagy. Függőben marad. 3. A Kőrös, Berettyónál 77,000 frt megszavaztatik. 4. A Temes hajózhatóvá tételére 100,000 frt. Elfogadtatik szerződési kötelezettségek folytán. 5. A Szamosszabályozás folytatására 50,000 frt. Töröltetik. 6. Az állam kezelése alatt nem álló folyamok szabályozási előmunkálataira segélyképen 50,000 frt. Megszavaztatik 30,000 frt, minthogyha múlt évi kiadás szinte ennyi volt. 7. Öntözés szempontjából teendő műszaki tanulmányozásokra 10,000 frt. Megszavazok 5,000 frt. 8. Dráva szabályozási munkákra 40,000 frt. Marad. Horvátországban: 9. A Dunánál a vályai part biztosítására 26,864 frt. Fele az 1876. évre maradhat. Megszavaztatik 13,432 frt. 10. A Szávánál: 65,914 frt. Töröltetik 32,000 frt, marad 33,914 frt. Töröltetvény szerint e czimből 324,000 frt, megszavaztatott összesen 648,200 frt, a Tiszára előirányzott 200,000 frt függőben maradván. A nemzet elszegényedése számokban. Három czikk. II. (M.) Az 1872-ik évi hivatalos áruforgalmi kimutatás hét első csoportjáról irt czikkünkből kitűnt, hogy három csoportban nagyobb a kivitelünk mint a behozatal, ugyanis : kerti és mezei termelvényeknél 66.5 millió írttal,állatoknál 20.3 millióval, italok és ételeknél 12.6 millióval; a másik négy csoportnál ellenben nagyobb a behozatal mint a kivitel; és pedig: gyarmati áruknál 20.3 millióval, dohány és dohánygyártmányoknál 2.5 millióval, állati termelvényeknél 4.1 millióval, zsírok és olajoknál 9.5 millió írttal. Itt közöljük a következő hat csoportot, melyek közül kettőnél aktív és négynél passiv forgalmi mérlegünk. Összesen: 5.937,948 12.779,655 A tüzelő, építő és műanyagok csoportja 6.841,607 forintnyi kiviteli többletet tüntet fel. Ha átvizsgáljuk az egyes tételeket, be kell vallani, hogy ezen eredmény nem örvendetes, mert az egész többletet a fakivitelnek köszönhetjük, mely a nagymérvű erdőpusztításról tesz tanúságot. A legnevezetesebb czikk ezután a kőszén és ebben már 1,5 millió írttal meghaladja a behozatal a kivitelt, ami egészen indokolatlan, mert hazánknak van jó és elegendő kőszene, csak a kiaknázást kellene előmozdítani. Az is hiába való kiadás, hogy gypsz, mész és kőtapaszért egy évben 922,234 írttal többet adunk ki, mint amennyit abból beveszünk, holott ezen szükségletünket is benn a hazában lehetne előállítani. E csoportnál 6,951,808 írttal adózik hazánk a külföldnek. Észszerű vámpolitika mellett ez összeget jelentékenyen le lehetne szállítani. Habár szükségletünket kőolaj és festőanyagokban teljesen nem fedezhetjük is, de kétségtelen, hogy ezek előállításánál is nagy haladást lehetne tenni, mert a magy. korona területén van kőolaj, és festőanyagokat is termelhetünk, csak egy kis gondot kellene erre fordítani. Soha és szikésegért készázezer írttal, gyanta és mézgákért ötszázezer írttal többet kiadni, mint ezek után beveszünk, felesleges kiadás, mert a szükségelt mennyiséget könynyen elő lehetne állítani benn a hazában. A kormánynak csak a bányászat és okszerű erdőműveléssel egybekapcsolt erdőgazdasági ipart kellene czélszerű intézkedések által hathatósan támogatni. Ez által remélhetőleg még jövedelmet hajthatnának az e csoportba tartozó áruk az országnak. Mennyi temérdek ásványos vize van Magyarországnak; alig van állam a föld kerekségén, mely oly gazdag volna ilyenekben, mint hazánk, és mégsem veszünk be annyit ezekből, mint amennyit külföldi ásványos vizekért fizetünk. Konsulatusok és önálló nemzetközi kereskedelmi összeköttetések által kell ásványvizeinket a külföldi piaczokra bevezetni és akkor kitűnő gyógy- és ásvány forrásaink nagy hasznot hajthatnak. Összesen 5.078,590 4.627,316 A fémek csoportja 451,274 frtnyi költségébe kerül az országnak, de megjegyzendő, hogy nemesfémek behozatala csupán a külföldet érintő határokon át van felvéve. Ha bányászati érdekekre nagyobb gondot fordítana a kormány, nemzetközi forgalmunk itt is kedvezővé alakulhatna az országra nézve, mert fémekben érczekben is kimeríthetetlen kincseket rejt magában hazánk földje s azok kiaknázását csak elő kellene segíteni. Összesen 4.032.100 31.695,465 Szövő és kötőanyagokból mint nyers és félgyártmányból igen nagy kiviteli többletünk van, úgy hogy az utolsó statistikai kimutatás szerint 27.613,355 írttal vittünk ki többet, mint amennyit behoztunk; ezt majdnem egészen a gyapjú kivitelnek köszönjük.De a sajnálkozás érzetét itt nem fojthatjuk el, mint mindjárt kitűnik, gyapjúnkat csak azért visszük ki, hogy azt feldolgozva, a külföldtől négy-ötszörös áron ismét visszavásároljuk. Épen így vagyunk a két milliót meghaladó len- és kenderkivitellel is. XII. Fonalak. Behozatal. Kivitel. Fonalak 4.385,105 1.196,650 A behozatal a kivitelt 3.188,555 írttal haladja meg. E tétel rendkívüli ingadozásnak volt kitéve : 1870-ben a behozatal 1., millió frtot, 1871-ben 6.5 milliót képviselt. Helyes vámpolitikával oda lehetne vinni a dolgot, hogy sokkal jelentékenyebb lehetne a fonalkivitel, mint a behozatal. Gyapjú- és kendertermelési feleslegünket , amennyiben azt egész gyártmányokká benn a hazában fel nem dolgozhatjuk, legalább ily félgyártmánynyá feldolgozva kellene nyugatra kivinni, keletre természetesen kész gyártmánynyokká feldolgozva. Összesen 136.050,025 23.557,239 . Ez egyike a legnevezetesebb árucsoportoknak. Itt helytelen közgazdasági politikánk már egész meztelenségében szembe ötlik. 112.492,788 frtot fizettünk egy év alatt oly áruczikkekért a külföldnek, melyek előállítására minden nyers és segédanyag benn a hazában található. Hogy ne szegényednék el aztán Magyarország, ha vászon- és Línárukért 12,1 millió írttal, pamutárukért ötödfél millióval, selyemárukért öt millió^-1 ]?gapjuárukért 19,8 millióval, öltönyök, divat- és pipereárukért 54%/a millióval, és egyébnemű MN. Tüzelő, építő és műanyagok. Behozatal: Tűzifa 113,628 Mü- és épületfa 2,071,134 Hordó-donga — Kőszén, barnaszén, coaks 1,997,585 Faszén 1,008 Gipsz, mész, kőtapasz 978,550 Kövek és pala 443,121 Tégla 8,385 Homok és földnemek 1351 Különféle ásványok és műanyagok 313,186 Kivitel: 1,017,217 4,829,842 5,579,480 600,122 49,722 56,316 501,954 76,614 20,066 48,222 IX. Gyógy-, és illat-, festő-, cserző-, vegyészeti segédanyagok . Behozatal. Kivitel. Hamuzsir, salétrom 202,848 245,933 Szóda és szikéreg 726,168 75 949 Só 472,652 2.094,244 Kénkő 52,932 2,164 Kőolaj 4.331,005 939,750 Gyanták és mézgák 535,872 50,239 Gubacs és más cserző anyagok 1.091,785 2.309,438 Festő anyagok 5.899,904 544 378 Ásványos vizek 204336 201,981 Savak 456,300 169,393 Egyéb e csoportba tartozó anyagok 669,092 48,222 Összesen: 13.633,494 6,681,691 X. Fémek, Érezek Behozatal Kivitel 12,733 98,656 Vas, nyers és régi, törött 521,046 1.171,686 2.289,155 Vas, dolgozott és aczél 1.756,200 Különféle fémek 2.774,651 952,339 Érmek nemes fémből 10,960 15,480 XI. Szövő és kötőanyagok. Behozatal Kivitel Gyapjú 2.068,570 28.640,076 Len, kender és csepp 554,870 2.072,229 Pamut 1.180,660 813,195 Selyem 279,000 169,954 XIII. Szőtt és kötöttáruk. Behozatal. Kivitel. Vászon- és lenáruk 14.150,515 8.164,490 2.099,840 Pamutáruk 3.659,493 Gyapjúáruk 23.940,270 4.259,004 Selyemáruk Öltönyök, divat, cipere-5.544,300 818,300 áruk Egyéb e csoportba tar-66.412,700 11.857,622 tozó czikkek 17.839,750 863,380