A Hon, 1875. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1875-01-29 / 23. szám

parlamenteknek nincs pénzügyi bizottsága. Igen­is van, de a mi pénzügyi bizottságunk, mely állandó, mely 7 év óta nagyobb részben ugyanazon tagokból áll, míg a mi minisztériumok változtak, ezen bizott­ság képezi az állandó elemet a változó minisztériu­mok közt. Ő tartotta meg a traditiókat, ő őrzötte meg azokat, és épen azért minél gyengébb a minisz­térium, annál erősebb a bizottság. Kezdetben, természetes volt e nagy befolyás keletkezése, belépett a minisztérium és alig tájékoz­hatta magát, nem volt pr­ecedens, nem voltak zár­­számadások, emelni kellett az adókat, adótörvénye­ket kellett behozni, és mind­erre nem volt­ semmi adat, melyre a pénzügyminiszter támaszkodhatott­ volna. Nagyon természetes tehát, hogy örült a pénz­ügyminiszter az első években, hogy találkozott ta­pasztalt, kitűnő férfiakkal, kikben megbízik a képvi­selőház is, mert megválasztotta őket, és kikkel ki­cserélheti eszméit, megbeszélheti mindazon nagy szervezési terveket, melyeket keresztül kell vinnie. Nagyon természetes, hogy ez­által a felelősség egy részét a bizottságra hárította, és mint ez mindig történni szokott, lassan-lassan igen szívesen vetet­ték át a pénzügyminiszterek,­­ mint egymás után kö­vetkeztek, a felelősséget önmagukról a pénzügyi bi­zottságra. Kellemetlen volt a pénzügyminiszterre nézve egyik-másik kollegájának megmondani, hogy reducálja budgetjét. Itt is, amott is, kellett volna re­dukálni, mert ily országban, mint Magyarország, a pénzügyminiszter az, a­ki igen nagy befolyást gyako­rol a többi miniszterekre, minthogy neki a dolog ter­mészete szerint utánna kell látnia, hogy a háztartás mindenütt minél takarékosabban rendeztessék be. Ő neki jutott e tekintetben a főszerep és valóban nem könnyű dolog erélyesen fellépni a minisztertársak irányában. Nagyon természetes, hogy sokszor engedett nekik, mert azt hitte, hogy ott a pénzügyi bi­zottság, mely ezen segíteni fog. De ennek később azon következménye lett, hogy a kormányzat egészen átment a bizottság kezébe. (Ellenmondás jobbfelől.) Méltóztassanak megengedni, bizonyos tekin­tetben ; annyiban, hogy a bizottság adta az irányt, tovább megyek : csak akart adni irányt, megmon­dotta­­ ezt, és ezt kellene tenni, és betette jelentésé­be. A ház elfogadta, akár rá álltak a miniszterek akár nem. A miniszterek pedig nem szóltak ellene, de sokszor nem teljesítették. Ott volt a határozat, ki volt jelölve az irány, de ritkán teljesíttetett. Emlék­szem, hogy a pénzügyi bizottság ugyanazon javasla­tot, melyet már megtett, két, három esztendőn ke­resztül, újra meg újra felhozta és mondotta, hogy ez még nem történt meg eddig. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a pénzügyi bizottságra háramlik egészen azon felelősség, a­mely minisztériumot illeti. De igenis a pénzügyi bizottság igen sokban superrevideált, igen sokszor tanácsot, irányt adott, de maga nem kormányozhatott; s ez épen inparlamentáris és helytelen, hogy a kormány más által vezettessék, mint a miniszterek által, és azért azt kívánja mindenki, hogy a miniszterek kor­mányozzanak, mert ezt nem teheti sem pártértekez­let, sem bizottság, legyen az akár a pénzügyi, akáz a kilenc­es, mert a kormány természete szerint soha­sem lehet executivája egy bizottságnak. Ez az, amire először is figyelmeztetni akarom a t. házat. Az egész ország a pillanatban kénytelenül érzi magát; mindenki érzi,hogy állapotunk nem olyan,mint a minőnek lenni kellene; minden ember kész áldo­zatra, de egyet kiván: erős kormányt, (Helyeslés bal­­felől.) olyan kormányt, a­mely igazán vezet és nem vezettetik, (Helyes és derültség balfelől.) olyan kor­mányt, a­melynek szeme nem káprázik, a melynek keze nem remeg. Azt kivágja, hogy oly kormánya le­gyen, mely ne adjon be oly budgetet, a melyből he­tedfél milliót lehet törölni. (Helyeslés balfelől.) oly kormányt kiván, mely oly­­javaslatokat terjeszszen a ház elé, melyek tisztán érthetők, könnyen felfogha­tók, melyeket nem kell átdolgozni hónapokon át bi­zottságoknak és országgyűlésnek. (Élénk helyeslés balfelől.) Ez az, a­mit minden ember kiván. (Úgy van balfelől.) Nem akarunk oly kormányt, mely folyvást tétovázik és experimentál, a­mely enqueteket tartat, és nézeteit minden pillanatban megváltoztatja és ez­által az egész országot kényelmetlen helyzetbe hozza. (Élénk helyeslés és derültség bal felől). Azt fogják talán mondani, hogy az ily beszéd és az ily nyilatko­zat, mint az enyém, nem erősíti a kormányt. Én is erős kormányt akarok és mégis ezeket mondom. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy én a kormányt meg akarom támadni. Nem támadom meg. (Hosszas zajos nevetés balfelől.) Ezen nevetés sokkal erősebb symp­­toma, mint az én beszédem. (Derültség) Én igen is támogatom a kormányt, (Derültség balfelől) mert oly elemeket látok benne, melyek képesek erősek lenni. (Derültség balfelől). A­ki erős, annak nem szükséges, hogy sokan támogassák, mert az a maga erejéből is képes élni. (Helyeslés jobbról). És mert látok benne oly elemeket, kik nagyot tenni képesek, arra bátorítom, hogy menjen előre. (Nagy derültség balfelől) igen­is menjen előre és látni fogja, hogy az egész nemzet szívesen követi. (Derültség és ellenmon­dások balfelől, élénk tetszés jobbfelől.) Ne kérjen tanácsot, hanem menjen előre. (De­rültség a szélső balon.) Azt gondolják, hogy a nem­zet az önök kormányát kívánja? (Zajos nevetés jobb felől és derültség balfelől.) Hiszen, ha azt kívánná a nemzet, akkor nem férnének el önök egy padban. (Élénk tetszés jobbfelől.) hanem elterülnének az egész házban (Derültség.) Addig, míg egy pad tartja önöket össze, és az ad önöknek helyet, addig önök kormányozni nem fognak. (Zajos derültség.) De van­nak kormányképes pártok itt e házban. (Halljuk, halljuk !!) vannak férfiak a­kik arra valók és azért ne gondolják, hogy mikor ziláltak a­­pártviszonyok, akkor igen könnyű egész pártokat tönkre tenni. Igen­is a mi pártunk is zilált, itt is vannak többen, a­kikről szeretnénk tisztább felvilágosítást. (Derültség a baloldalon. Halljuk, halljuk !!) Igenis de valahányszor önök meg fognak bennünket támad­ni, azt fogják látni, hogy a zilált állapot megs­zint és hogy mi mint együttesen készek vagyunk azon alap­elveket megvédeni, a­melyek bennünket összekötnek. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbalon.) Igen­is, különösen örülök, hogy a mostani alkalom olyan, a­mikor, mert úgy látom, hogy mintegy 60-an vannak szólásra felírva, a­mikor a háznak minden árnyalata ki fogja fejteni nézeteit. Különösen örülök, hogy egy kitűnő férfi van feljegyezve a szónokok sorában, a­kitől sokat vár a nemzet, a­kinek első fellépése e házban nagy hatást gerjesztett, a­ki azóta, hogy pártunkba belépett, mindig tisztességesen, correct módon, mindig legáli­­san a párttal szavazott és a párttól soha el nem tá­vozott, a ki nem pártoskodott, a ki nem intrigált. (Csernátony Lajos közbeszól: Szépen megbecsülték !) De hallgatott, hallgatott soká. Említette ázsiai álla­potunkat, de nem mutatta meg nekünk az ösvényt, a­melyen Ázsiából Európába juthatunk. (Derültség ) Örvendek, hogy nemsokára lesz szerencsénk őt is hallani. (Egy hang balfelől: Ki az ?) Hogy ki az ? Kérem, önök jobban, vagy épen olyan jól ismerik, mint ád, sokkal nagyobb benyomást tett az ő fellé­pése, mintsem hogy elfelejtette volna a ház. (Zaj és mozgás a baloldalon. Derültség jobban.) Szükséges, hogy felszólaljon azért, mert vannak lapok, vannak emberek, a­kiknek eljárása, miután ő eddig mindig hallgatott,azon gyanúra szolgáltatott irányában okot, mintha ő külön pártot akarna alakitani s azon párt­nak már előre ki volt tűzve szerencsétlen neve, a con­­servativ név, oly név, mely semmit sem mond. Mert ha arról van szó, hogy conserváljuk az ország insti­­tutióit és alapfeltételeit, azt mindnyájan conservál­juk, és ha arról van szó, hogy sokat kell reformálni, azt hiszem, hogy ő is épen ennyit akar reformálni, mint bármelyik közülünk, és ép oly kevéssé van meg­elégedve a fennálló állapotokkal, mint mi. (Zaj.) De épen azért, mert vannak férfiak a­kik kö­rülötte sereglettek és azon gyanút ébresztették fel, mintha a háromszinű magyar zászlóhoz még egy fekete csokrot is akarna tűzni (Mozgás), mintha ezen zászlót nem előre, hanem hátra akarná vinni, épen azért várva vár­n tőle és örülni fogok, ha hallom tőle azon szavakat, a­melyekkel állását tisztázni fogja. (Felkiáltások: tovább!) Tovább is megyek. Van egy második kitűnő férfiú, a­kinek neve hozzá van kötve a 67 iki kiegyezéshez, és akinek nevéhez hozzá tapad azon eredményeknek és hibáknak, melyek el­követtettek, nagy része; mindenesetre oly kitűnő te­hetség, hogy igen sok ellensége és sok barátja van, sokan vannak, a­kik csillagában bíznak. Igen jól tud­ják, hogy ő is egy idő óta nem nyilatkozott , azon kérdésekben, a­melyek fontosak ránk nézve. Örülni fogok, ha legközelebbi fellépésénél meg fogja nekünk mutatni, hogy a­ legközelebbi időkben sokat tanult is, felejtett is.(Élénk helyeslés: Felkiáltások balfelől tovább !) Igenis menjünk tovább. (Halljuk! Halljuk!) Itt van az ellenzéknek kitűnő vezére, kinek állását az utolsó időben szintén nem ismerjük egé­szen. Nem tudjuk, vájjon ő, kinek tehetségét annyira tiszteljük, hol áll, mi az, a­mi őt tőlünk elválasztja; vájjon c­ak olyan mesgye­árok-féle, vagy oly mély­ség, melyet áthidalni nem lehet? Mert megint van egy lap, nem mondom az ő orgánuma, de egy orgá­num (Derültség.), mely közel áll hozzá, melynek szerkesztője legalább baráti viszonyban áll vele, mely a régi kitűzött elveket egész kiterjedésében védi és fenntartja, de azt mondja, hogy azoknak in­kább theoretikus, mint praktikus értéke van . (Zajos derültség a jobboldalon és a szélsőbalon.) mert a megváltoztatás nehézségei oly nagyok, hogy azok jó­formán legyőzhetőlenek. (Elénk derültség és nevetés.) Én örülnék, ha nemcsak barátságos, de politikailag is kezet nyújthatnék az ellenzék kitűnő vezérének és remény­em, midőn fel fog szólalni, okát is fogja nekünk adni, miért változott meg most egyszerre a baloldal 7 évi praxisa, a­melynélfogva eddig mindig elfogadta a pénzügyi bizottság jelentését a részletes tárgyalás alapjául, s most egyszerre nem fogadja el. Én részemről világosan kimondom, hogy ennek logi­káját nem értem. Meg vagyok győződve, hogy meg fogom érteni, mihelyt meghallom­­. tagtársunk be­szédét, de most nem értem, mert azt, hogy szükséges a budget megszavazása, azt hiszem, minden ember tudja. Akár itt legyen a kormány, akár ott legyen a kormány, a budgetre szükség van. (Felkiáltások­­ af­­felől: De milyenre ?!) ha parlamentáris módon aka­runk kormányozni. (Helyeslés.) Vagy azt hiszi, hogy azon budget, úgy a­mint van, egyáltalán nem nekünk való, hogy azt minden áron fenekestül föl kell forgatni, de hiszen 7 év óta mindig ilyenforma volt az, úgy­hogy csak a részle­tekben lehet némi különbség és azért ezen különb­séget ugyanazon erővel megtámadhatják minden egyes positióban, melylyel most az egészet megtá­madják. Megyek még tovább, ez olyan propositió, melyet csak olyan párt tehet, a­mely előre látja, hogy kisebbségben lesz. Mert ha többségre jutna, mi történnék! Valószínűleg kormányválság és azután egy egészen más budgetnek beterjesztése. (Felkiáltá­sok balfelől: Indemnity!) Ha elég erősek a kor­mányválságot keresztül vinni, hát akkor nem vol­na e sokkal jobb kész budgetet találni és csak a fe­dezetre fordítanának időt és legalább egyik felével tisztában lenne. Ezen propositió semmi egyéb, mint egyenes megtámadása a minisztériumnak. (Úgy van­ balfe­lől.) Úgy látszik, hogy talán azon ziláltság, a­mely nálunk itt-ott nyilatkozik, az bántja ma az ellenzé­ket és egész erővel azt akarja, hogy mi erősen együtt tartsunk. (Derültség jobbfelől.) Mondhatom, hogy soha jobb szolgálatot nem tehet a Deák-pártnak az ellenzék, mint akkor, mikor ilyen indítványokkal lép fel. (Zaj a baloldalon.) A mostani helyzetet jellemzi még az is, hogy többször hallottuk e szót: »coalitió.« A coalitió min­dig azt mutatja, hogy a pártok szétbomlanak, mert erős pártok közt coalitio nem lehet. Ez szól jobbra és szól balra is. A coalitió csak azt mutatja, hogy azon elvek, melyek szerint a két párt egymás ellen szervezkedett, többé nem bírnak oly fontossággal és olyan érdekkel hogy össze tudnák tartani a pártokat. És ez tökéle­tesen igaz. Nyolc­ éve most, kevés napok múlva 8 éve lesz, hogy a kiegyezés megtörtént. Nyolcz év elég hosszú idő arra, hogy az institutiók gyökeret verjenek. Ami 8 év előtt még kétes lehetett, minek ered­ményét kiszámítani nem lehetett, azt mostan megle­hetősen tudjuk és látjuk az eredményeket. Két vá­lasztás jött azóta közbe, a harmadiknak küszöbén ál­lunk. Kettő megerősítette a kiegyezést, a harmadik úgy remény­em szintén meg fogja azt erősíteni. (El­lenmondás balfelől.)­­Legyen szabad prófétának len­nem, és e részben hazafiaságukra apellálnom, hogy a nemzet harmadik beleegyezése is megtörténik, ezen kérdés, mely azokat, kik különben együvé tartozná­nak, szétválasztja , a­mely a társadalomban oly sza­kadást idézett elő, ezen kérdés el fog tűnni a házból. (Felkiáltások a szélsőbal felől: Nem fog!) Azt el­hiszem, ottan egészen más állás van, azt az állást fel tudom fogni, nem szükség tovább magyaráznom, de azon állással (A szélső balra mutatva) kibékülni nem tudunk. Ezzel (A balközépre mutatva) lehet. Bocsánatot kérek, hogy hosszasabban untattam a házat, (Halljuk.) be kell, vallanom, hogy nekem nincs hazamentő tervem. Én még csak azon haza­mentő tervek bonczolgatásába sem akarok bocsát­kozni, melyeket eddig hallottam, mert akkor később szólaltam volna fel, és miután van még vagy 10—12, ki mindenik azt hiszi,hogy ő menti meg a hazát töké­letesen, nem lehet kétségbe esnünk a felől,hogy a haza csakugyan meg lesz mentve. (Elénk derültség.) Én ideiglenesen azon módot fogadom el, melyet a tiszt, pénzügyminiszter úr hozott fel, melyet sajnálok, hogy a pén­zü­gyi bizottság el nem fogadott. Én annak ide­jében azon leszek, és arra fogok szavazni, hogy a de­­ficitek nagy részét, mondjuk felét, adók és áldoza­tok által fedezzük, másik felét pedig a kölcsönből. Azt fogják mondani, hogy sanguinicus vagyok. Én átlátom állapotaink komolyságát, de hogy valami kü­lnösen kétségbeejtők lennének azok, azt nem lá­tom át. A sok számok után, melyek itt felhozatnak, az újságok és a külföld perplexitásba jönnek. Itt mindenki annyi milliókról beszél, összeadják, kivon­ják azokat, aztán jön egy kis multiplicatió és végre egy divisió. (Derültség.) Így nem tudjuk, miről van szó. Én pusztán így fogom fel a kérdést. 25 millió deficit lesz 75-re körülbelül. Mik e deficit alkatré­szei? Ott van először is a közlekedési minisztérium­nál 6 millió építkezésekre. Ez a következő évben elő­jön még egyszer, azután végleg el fog tűnni. A befek­tetésekre Zsedényi rendesen nevetni szokott, mert azt hiszi, hogy minden befektetés rész, (Derültség,) pedig azon vasutak hasznát, melyeket annyira szok­tak gáncsolni, az egész ország élvezte. Igaz, hogy legelső­sorban azok élvezték hasznát, kik közelükbe vannak, de hasznát vette az egész ország, mert érté­kesítette az árukat, a­mi pedig nagy nyeremény. Van más 15—16 millió is. Ez a vasúti garantiák összege, mely a vasutaknak fizettetik. Hogy mekkora lesz va­lósággal azon összeg, az függ főleg attól, hogy milyen lesz az aratás, de erre nem akarok most kiterjesz­kedni. Mi az a vasúti garantia ? Nem­ más, mint köl­csön adott összeg, a­mi vissza fog kerülni. (Igaz­ a jobboldalon.) Igaz, hogy azt kötelesek vagyunk­­most fizetni, de az is igaz, hogy az vissza fog kerülni. És ha most hiányzik is rá a pénz, azért nem vagyunk desperát állapotban a­miatt, hogy kölcsönt kell adnunk oly adósnak, a­ki mindenesetre fizetőképes, ha nem fizet is jellenleg (Felkiáltások a baloldalon: Mikor ?) 10 vagy 15 esztendő múlva és akkor nagyon fogok gra­tulálni az akkori pénzügyminiszternek, mert a mi­niszteri szék, mely most valóban tövises, akkor bár­sonyszék, rózsapárna lesz. (Derültség.) Hanem mi nemcsak adósságot fizetünk, mi törlesztünk is. Azt mondják, hogy az kevés. De ne felejtsük el, hogy igen sok a földtehermentesítési papírokra nézve a törlesztés, mert körülbelül 5—6 millió. Ezt nehéz is kiszámítani, mert utánna kellene nézni az egyes pa­pirosoknak, melyeknek nem egyforma lejáratú az idejük. Én valóban nem is tudom az összeget (Széll Kálmán : 4 millió). Itt van mindjárt egy au­toritás, ki jobban tudja mint én; azt mondja, hogy 4 millió. De továbbá tudjuk, hogy hol van e deficzit oka, hogy e deficzit nem oly kiadásokból ered, melyek semmit sem fognak hozni, mert az részint kölcsön, mely visszajő, részint törlesztése egy adósságnak és úgy tudom, hogy az olyan ember, ki másképen nem ké­pes lefizetni felmondott adósságot, mint új adósság által, ez még tönkre nem ment, mert megvan a va­gyona. Én mindezeket előre bocsátva, kijelentem, hogy a pénzügyi bizottság jelentését egész kiterjedé­sében elfogadom a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés jobboldalról.) Máricsay Béla tiltakozik az ellen, mintha Magyarország már­is nem hozott volna nagy áldoza­tokat. Maga a 67-ki kiegyezés is egy drága birtokba­­jutási egyesség volt. Ha a quótát nem lehetett kis­­sebbre szabni, legalább az államadósságot kellett volna, mint az osztrákok tevék, megadóztatni. Ez hat milliót hoz vala be. Az adóssággal egyforma baj az ingatlan érték csökkenése, a közelszegényülés. A budgetben sok az önáltatás, így az állami uradal­maknál, a­hol sok valóságos veszteség nincs levonva. Azért szükséges a netto-budget, nehogy ilyenek tör­ténjenek. Ő ma csak azért sem fogadja el a budgetet, mert nem netto-budget. Nem fogadhatja el más rész­­ről azért, mert az adózási rendszert nem helyesli Európában, mióta az adóztatás nagyobb mérveket vett, két rendszer küzd egymás ellen : a közvetett és a közvetlen adók rendszere. A közvetett adók rendszere Európa minden államában diadalra emelkedett, csak Magyarország az, melyben még a másik rendszer divatozik. Miért? Azért mert Ausztriában divatozik s mi szeretjük egy idő óta Ausztriát utánozni. Ő fölötte helyezi a másiknak a közvetett adók rendszerét. Miért ? Mert a pénzügyi eszélyesség, a logika azt követeli, hogy mindenki a lehető legarányosabban adóztatas­­sék meg. A közvetett adóknál az arányosság sokkal inkább kivihető, mint az egyeneseknél, mert a köz­vetett adóknál mindenki vagyona szerint fogyaszt, a­ki vagyonosabb, az többet fogyaszt, az fényűzési czikkeket is vesz, mert több jövedelme van s így ará­nyosan van megadóztatva. Azt mondják némelyek a sóról, hogy az a szegény népre vetett adó. Ez nem áll. Igaz, hogy minden embernek egyforma a gyomra, de a vagyonosabb ember több cselédet tart, kiadása van munkásokra, cselédségre, tehát aránylag sokkal nagyobb mérvben részesül az adó terheiben, mint az egyes szegény ember. Előnyt ad másodszor a közve­tett adóknak azért is, mert bizonyos mértékben ön­­kénytesek. Itt van pl. a dohány. Ez nem életezik­, ha valakinek tetszik dohányozni, mert teszi azt, azért mert van reá fölöslege és mikor fizeti a dohányadót? akkor a­mikor fölöslege van rá. Ilyen a bor is, az sem életezik, ő nem iszik soha sem bort, az nem szükséges. Ezek mind olyanok, a­melyek önkénytes adók, melyeknek elsőbbséget ad már azért is, mert mérsékelhetők. De elsőbbséget ad a közvetett adók­nak azon oknál fogva is, mert minden ember akkor fizeti, a­mikor pénze van és kisebb részekben já­rul hozzá. Nem fogadhatja el a budgetet még azért sem, mert a budgetben igen nagy mértékben szerepel a deficit. Ugyanis az ő számítása szerint 1­35 millió irtot tesz a deficit. A pénzügyek rendezésénél csak oly számokat fogadhat el, melyek biztosak. Már­pe­dig nem tartja bizonyosnak a 4 millió adóhátralékot, nem tartja bizonyos számnak az 1.800.000 ft bérhát­ralékot. Az ország nagy része adóját megfizetheti,ha a termés középszerű lesz, de nem hiszi hogy az adó­hátralékokat legjobb vidéken is képesek legyenek megfizetni. Az ország hitelét emelendőnek tartja, s ezért szükséges a nemzeti bank. A jövedelmeket fokozni kell. Nem az adójöve­delmeket, hanem az állam tulajdonképi jövedelmeit. A bányáknál ő 2.600.000 frtos jövedelemszaporu­latot tudna előidézni. Megszüntetné az ő felsége személye körüli mi­­nisztériumot, leszállítná az országgyűlés költségeit. Az egyes minisztériumok személyi kiadásainál meg­takarítana 350,000 frtot, a vasúti kezelés egyszerű­sítésével 250,000 frtot. A pénzügyőrségi kiadások egy­negyed része (600,000 frt), szintén törölhető, az uradalmaknál 651,000 frt, a méntelepeknél 600,000 frt. A honvédségnél 1076-ot szintén törölne. A ka­taszter 3.200,000 frtra rugó kiadásainál meg lehet­ne kímélni 500,000 frtot. A bíróságok s ügyészségek fizetéseit 100/o-al leszállítaná. A fényűzési s szálítási adójavaslatokat elfo­gadja, 5 millióval a dohányadót emelné fölebb. Szin­tén fölemelné 100­0-as ásó, bor, busa­dó, jogilletékek és bélyegjövedelmet is, a­mi most 51 millióra rúg. Megadóztatná még a külföldön lakókat is. Ezenfelül csak 300,000 frt kellene még az egyensúly helyreállítására, a­mi kikerülne a bálok, fotográfiák, nemesi czimerek stb. adójából. Végre az állam jogai­nak értékesítése 8.200.000 frtot hozna. A jelen budgetet veszedelmesnek s károsnak tartván, nem fogadja azt el. Ülés vége 2 óra 3 perczkor. Holnap a mai tár­gyalás folytatatik. Az 1873-iki zárszámadások. Az államszámvevőszék elnökségétől ma érke­zett kezünkhöz az 1873-ki zárszámadás, mely két vas­kos füzetet képez. Az első füzet (a magyar korona országainak zárszámadása az 1873-ik évre) magában foglalja az összes (előirányzat melletti s előirányzat nélküli) kiadások sommázatát, mely (mellőzve az 1874-iki, a kimutatásban szintén közlött) előirány­zat adatait, következőleg hangzik: A zárszámadás I. és II. részében foglalt sommázat­a. Az 1873. évi XXI. és az ezt kiegé­szítő törvényczikkekben megállapitott kiadás fölösleg­kiadás hiányf­orint T á­g­y bevétel­e­s fölösleg­hiányt Rendes kezelés : a) előirányzat mellett b) előirányzat nélkül 203,468,925 208,016,406 4547,481 175,010,579 12,706,719 195,084,510 16,615,039 20,073,931 3,908,320 Következik ezután összehasonlítása az 1873. évre előirányzott bevételeknek és kiadásoknak a köz­igazgatásilag előirt és utalványozott bevételekkel és kiadásokkal. Ez, minden egyes fejezet czimeit külön tárgyalván, igénybe veszi a füzet egész első részét (9 —126 lap.) Ezután következnek az előirányzat nél­küli kiadások. Ezek főbb tételei: Udvartartás 1.000.000. (Az 1873. III. t. sz. alapján 1872-re.) Közösügyi kiadások 3099 frt 17 kr. Állami adóssá­gok 14,843,495 frt 80. Belügyminisztérium 6416 frt 65 kr. Pénzügyminisztérium 578,151 frt 91. Közmunka- és közlekedési minisztérium 174,168 frt 20. Földművelés-, ipar- és k. minisztérium 4,428 frt 94.Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 3.030. Igazságügyi minisztérium 1.247 frt 93 krajczár. Ezek a »rendes« előirányzat nélküli kiadások. Összegük 16,615,039 frt 60 kr. A rendkívüli előirányzat­nél-Városi közgyűlés. — II. nap. — A mai közgyűlést R­á­t­h Károly főpolgármes­ter d. u. 4 órakor nyitja meg. A napirendre térés előtt hivatalosan kihirdettetik a tegnapi tanácsjegy­zőválasztás eredménye. Megválasztatott, mint már tegnap jelentettük, dr. P­é­t­e­r István, kit a mai gyűlésen fel is eskettek. Napirendre térvén, a közgyűlés folytatja a fő­városi javadalmi díjjegyzék újjáalakítása tárgyában tegnap megkezdett vitát. Az épületfa dijtétele 2 krról 1 krra, a müfáé 2 krról 1 ’/* krra szállíttatik le. A szilvafa dijtétele 5 krban állapíttatik meg. A pénzügyi bizottság a szeszes italokra nézve az eddigi fogyasztási pótlékot kívánja megtartatni. M­a­t­o­l­a­y Elek a pótlékokat 50°/0-kal fel­emelni kívánja azon indokból, hogy a pálinkaivás terjedésének gát legyen vetve. Matolay indítványa szerint a pálinka utáni fogyasztási pótlék 70 krról 1 frt 5 krra, az édesített szeszes italok utáni 1 frt 70 krról 2 frt 55 krra, a sör utáni 1 frtról 1 frt 50 rrra és a bor utáni 2 frtról 3 frtra volna emelendő. Í A közgyűlés azonban Matolay indítványát szavazatra bocsátván, elveti és a bizottság javaslatát emeli­atározattá. Még egy pár tárgy díjszabályának megállapí­tása után e tárgy befejeztetvén, az ekkér megállapí­tott díjjegyzék a tanács által rectificáltatván, a köz­gyűlés jegyzőkönyvéhez mellékeltetik és jóváhagyás végett a belügyminiszterhez terjesztetik. A következő tárgy a jogügyi bizottság és a tanács előterjesztése két tanácsi ügyosztályhoz két tanácsnoki állomás szervezése iránt, M­á­t­y­u­s e tárgyat a budgettárgyalásokig el akarja napoltatni. Steiger nem fogadja el az új állomások szervezését. Takarékossági szem­­pontból kívánatosnak tartja, hogy azon tárgyakat, melyeket a közgyűlésen, sőt értekezleteken is tanács­nokok adnak elő, ezután bizottsági tagok által adas­sanak elő. Mert a jelenlegi rendszer mellett, midőn néha egy héten 5 nap is igénybe van véve egy-egy tanácsnok közgyűlési, értekezleti stb. teendők által, nem csoda, ha saját dolgaikat nem bírják elvégezni. Indítványozza tehát, hogy a 34 es küldöttség által alkotott közigazgatási szervezet felülvizsgálására a polgármester elnöklete alatt egy 9 tagú bizottság neveztessék ki. S e bizottság a teendő változtatások­ról a közgyűlésnek tegyen jelentést. Kammermayer polgármester a tanács védelmére felemlíti, hogy míg az egyesítés előtt 13 tanácsnok volt, most csak 8 an vannak. Az idén az elintézendő ügydarabok száma megközeliti a 200 ezeret s ennek elintézése 8 tanácsnak teendője lesz. Ez állapot, akár elintézi, akár elhalasztja a közgyű­lés a fenforgó tárgyat, igy tovább nem maradhat. Szóltak e tárgyhoz még többen. S­z e­n­t k­is­bevételek és kiadások Együtt 277,224,302 277,012,925 211,377 küli kiadások 2.160,106 frt 98 kr.Hitel és pénztármű­­veleti elő nem irányzott kiadás : 246,440 frt 30 kr. Az előirányzat nélküli rendes bevételek összege 12,706,719 frt 16*/a kr; rendkívüli bevétel 4,842,037 frt 63'^ kr. A könyv harmadik részét az átfutó szá­madások képezik. A második füzet»részletes« jelentés csak 1873. évre az államháztartás, az államvagyon kezelése kö­rül szerzett számviteli tapasztalatokról és az államadó­­ságok ellenőrzéséről.E füzet részletenként tárgyalja az egyes szakok szerinti eredményeket; a könyv ez ér­dekes részéhez később szólunk. Itt adjuk főbb ada­taiban a könyv utolsó részét, mely­­összehasonlítása a költségvetési hitelnek, illetőleg előirányzatnak a tényleges bevétellel és kiadással az 1873. évre« czi­­met visel. E szerint volt 1873-ban m­ások. Rendes kiadások. Kitd Tényleg bevétel kiadás f­o­r i­n Rendkívüli kezelés : a) előirányzat mellett 27,069,477 b) előirányzat nélkül — 63,511,971 Együtt 36,442,494 187,717,298 64,891,220 4,842,037 211,699,550 49,337,752 2,160,106 23,982,251 15,553,467 2,681,930 Hitel- és pénztárműveletek a) előirányzat mellett 18,519,471 b) előirányzat nélkül­i 13,488,131 Együtt 5,031,340 69,733,257 19,773,746 51,497,859 13,569,075 246,440 18,235,398 6,204,671 246,440 Összesen : a) előirányzat mellett b) előirányzat nélkül 249,057,873 285,016,508 Együtt 35,958,635 19,773,746 259,675,545 17,548,756 13,815,515 257,991,338 19,021,386 5,958,230 1.684,207 1.472,830 I. A királyi udvartartás költségei — — — — — — — II. Kabineti iroda — — — — — — — — — _____ III. A főrendi s képviselőház kiadásai — — — — — — IV. Közösü­gyi kiadások — — — — — — — — — VI. Az 1849—67 évi központi közegek nyugdijai — — — — VII. Államadósságok — — — — — — — — _____ VIII. Horvátország, Szlavónia. — — — — — — — IX.­­Fiume — — — — — — — — — — — X. Állami számvevőszék — — — — — — — — — XI. Min­szterelnökség — — — — — __ — — __ XII. Ő felsége személye körüli miniszter — — —• — — XIII. Horvát-szlavon minisztérium — — — — — — XIIII. Belügyminisztérium — — — — — — — — XV. Pénzügyminisztérium — — — — — — __ — XVI. Közmunká­­s közi. miniszt. — — — — — — __ XVII. Földm.- ker. miniszt. — — — — — — — __ XVIII. Vallás- és közoktatási miniszt. — — —— — — — XIX. Igazságügyminiszt. — — — — — — — — XX. Honvédelmi miniszt. — — — — _ — __ __ Előirányzat 1873-ra 4.6­8­0,000 72,216 700.000 26.520,233 2.599,622 259,300 58.449,257 4.480,000 89,030 150.000 335,880 64,854 48.000 7 664,643 53.575,556 14.804,629 10.873,498 4.411,851 8.240,901 6.767,241 Felesleges kiadás 4.650,000 71,972 1.201,651 25.898,350 2.608,754 314,984 56.832,805 4.782,657 86,123 139,954 328,402 62,105 46,982 7.355,450 5. 985,065 14.749,611 10.676,233 3 988,562 7.706,975 6.754,417 Rendes kiadások összege 208.016,406 Rendkívüli kiadások I. Közösügyi kiadások — — — 3.500,889 II. Miniszterelnökség — — — — — — — — — 30,000 III. Ő­felsége melletti minisztérium — — — — — — 8,275 IV. Belügyminisztérium — — — — — — — — — 79,570 V. Pénzügyminisztérium — — — — — — — — — 17.041,129 V. Közmunka-­s közlekedési minisztérium — — — — — 38.070,813 VII. Földmivelési minisztérium — — — — — — — 1.216,810 VIII. Vallás- és közoktatási minisztérium — — — — — 208,553 IX. Igazságügyi minisztérium — — — — — — — 788,349 X. Honvédelmi minisztérium — — — — — — — — 2.567,580 207.112,543 3.500,888 30,279 7,965 71.563 19.547,252 23.671,664 1.519,823 224,070 555,475 2.188,262 Rendkívüli kiadások összege Hitel- é­s pénztárműveleti I. Szőlődézsma váltság — — -II. Sorsolási kölcsön — — - III­ Gömöri vasutzáloglevél kölcsön IV. Pénztári műveletek — —­­Hitel és pénztárműveleti kiadások összege A) Bevétel. Rendes bevételei Belügyminisztérium — — — — — — — — — II. Pénzügyminisztérium — — — — — — — — — III. Közmunka- és közlekedési minisztérium — — — — — IV. Földmivelési minisztérium — — — — — — — V. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium — — — — — VI. Igazságügyi minisztérium — — — — — — — — VII. Honvédelmi minisztérium — — — — — — _ 63.511,971 51.317,245 d á s o­k. előirányzat tényleges 1873-ra kiadás 2.831,682 2.784,629 4.447,104 5.403,702 3.060,945 2.541,785 3.148,400 2.838,957 13.488,131 1. 569,075 202,017 229,074 186.805,932 175.913,099 6.433,067 6 413,852 9.429,411 8.669,093 328,632 286,836 218,098 203,366 41,768 67,924 Rendes bevételek összege 203.467,925 Rendkívüli bevételek: I. Belügyminisztérium — •— — — — — — — __ 10,764 II. Pénzügyminisztérium —­­— — — — — — — — 26.657,358 III. Közmunka-­s közlekedési minisztérium — — — — — 380,855 IV. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium — — — 10,000 V. Vallás- és közoktatási minisztérium — — — — — — 10,500 191.773,245 65,404 65.389,594 4.964 10,000 Rendkívüli bevételek összege 27.069,477 Hitel- és pénztárműveleti bevételek: I. Szőlődézsmaváltság — — — — — — — — — 2.831 682 II. Sorsolási kölcsön—— — — — — — — — — — 9.478 444 III. Gömöri vasút záloglevélkölcsön — — — — — — 3.060 945 IV. Pénztári műveletek — ■— — — — — — — — 3.148,400 65.470,363 2.784,629 7.495,686 6.654,473 2.838,958 Hitel- és pénztárműveleti bevételek összege 18.519,471 19.773,746

Next