A Hon, 1875. február (13. évfolyam, 25-48. szám)

1875-02-23 / 43. szám

tervet adni be a tanácshoz. A vegyes bizottság a polgári szakosztály tagjaiból s a népiskolai szakosz­tály küldöttségéből állana. A 7-ik kerületi polgári leányiskolánál uj tanárok alkalmazása a polgári is­kolák szervezésére hagyatik. A 6-ik kerületi polgári fiúiskolánál az I. osztály beszüntettetik. A polgári szakosztály indítványozza, hogy a polgári iskolai ta­nárok fizetése a középtanodai tanárok fizetését egyenrangba helyeztessenek; a tanács pártolólag terjeszti fel a fővárosi hatóság elé, bár Havas, sőt maga Békey sem biztatták a tanítókat azzal, hogy ezen lépésnek sikere lehet, sőt Havas azt is indítvá­nyozta, hogy a »főváros tanü­gyének díszére s­z­o­l­g­á­ló tanítónők” a polgári leányisko­lákban is alkalmaztassanak, mely in­dítványt Baja Gergely, Tavaszy és Ballagi is mele­gen pártolván, a tanács elfogadja, habár a férfitani­­tók fizetését is pártolja. Ezen elv kimondása minden esetre dicséretére válik a fővárosi tanácsnak s óhaj­tandó, hogy mielőbb érvényesíttessék, azonban ne azon titkos gondolattal, hogy a nők­­ olcsóbbak. Weizenfeld Lipót óbudai polgári iskolai igaz­gató a latin s franczia nyelvnek rendkívüli tantárgy­ként behozatalát kéri, helyben hagyatik. Felmerült azon feltétel, hogy a tanítványok ezen tantárgyakért külön tandíjat fizessenek. Ezen feltétel ellen felszólalt Vigh János, Békey és Stojanovics, míg Tavaszy a szokásos 4 frtot 5 frtra óhajtaná felemelni. A többség a tandíj ellen nyilatkozott, különös tekintettel a pol­gári iskolának viszonyára a középtanodákhoz. Az ó­­budai polgári iskolánál Baja József ideiglenes torna-, Tanos László énektanárnak ajánltatnak, Vigh Já­nos óbudai iskolaszéki elnök óhajtaná, hog­y addig, ízig Budán tornaterem nem állittatik, az eddigi torna­­tanító Gergelyi Jakab bizassék meg továbbra is a tanítással, azonban a többség a szakosztály vélemé­nyét fogadta el. Az ó­budai polgári iskola ellen az iskolaszék által emelt panaszok alaptalanoknak mu­lattatván ki, ezen ügy felett a tanács napirendre tért. A belvárosi polgári leányiskola megnagyobbittatása s a földszinti helyiségeknek osztályokká alakítása a szükséghez képest pártolólag ajánltatik. Az elemi iskolai szakbizottság jelentései közül, melyek részben alkalmi ügyek, kiemeljük a követke­zőket: Rendes tanítói állomásokra a sorrendet 29 tanítóra nézve megállapítja. Jelenleg 18 rendes ta­nítói állomás betöltése van szóban, melyre mintegy 80 folyamodó közül a nevezett 29 tanító ajánltatik és pedig a kijelölt sorrendben. Békey ajánlatára ezen sorrend pártolólag ajánltatik a tanácsnak.Nevezetes, hogy e sorrend szerint már egy tanítónő is bejuthat a rendes tanítók közé. A fennmaradó 11 tanítóra nézve kimondatik, hogy ezek a jövő alkalommal előn­nyel fognak bírni.A félévi vizsgákra vonatkozólag kimon­datik,hogy azok megtartása a fővárosi iskolákban nem helyeselhető. A krisztinavárosi iskolaszék kérvénye szerint a tanítók elhelyezésére nézve kimondatik,hogy az iskolaszékek erről esetről-esetre értesittetnek. A herminamezei iskolatanító kérvényt adott be lakbér utalványozása végett. Ez ügyben Békey felszólalásá­ra, ki ezen tanítót nyilvánosan különös figyelemre méltónak nem tartotta, élénk vita támadt, Stojano­­novics kinyilatkoztatta, hogy rósz tanítót el kell moz­dítani, de nem azzal büntetni, hogy a lakbért tőle el­vonjuk. Ballagi s Tavaszy indítványára a tanító kér-Békey s egy tanító közt közvetve Békey Ítéletére nincs bízatva. A szakbizottság nem tartja szükségesnek a fe­gyelmi ügyszabályok revisióját. Bója ellentmond, miután ezen szabályzat csak a pesti iskolákra szólt s nem is a mai kor szellemében vannak készítve. Ta­nos Imre szintén ellene szól a szakbizottság vélemé­nyének s külön véleményt ad be, melyben — hor­­rendum dictu — a disciplinaris szabályokat szigo­rúbbá akarja tétetni, sőt még a botbüntetés­től sem idegenkedik. Békey ellene van ezen felfo­gásnak. Ballagi ellene van a revideálásnak. Bója tel­jesen ellene van Tanos nézetének s megnyugtatva a szakbizottság nyilatkozatában, a revisiót jövőre feles­legesnek tartja. Vigh János szintén ellene van Ta­nos nézetének s a revisiót nem helyesli, csak azt kéri, hogy ezen szabályok az iskolaszékekkel közöltesse­nek. Kohn az iskolaszékeknek meg akarja en­gedni azon jogot, hogy a szükség esetében a testi büntetést is alkalmazhassa. Ráth Károly általá­ban ellene van a büntetésnek s figyelmeztet a ve­szélyre, mely ebből erkölcsileg következik. Ha­vas azt hiszi, hogy az ország deficitjét helyre lehetne állítani azon törvén­nyel, hogy a mogyorófapálcza visszaállittatik. Ő a gyermeket kissé megijesztetni akarja s ezért szükségesnek tartaná, hogy a gyer­mekek számára minden iskolában külön „career” legyen, ha már a »culturstaat miatt nem beszélhe­tünk a testi büntetésről.« — Ezen középkorias fel­fogás ellen Vajdaffy igen ügyesen replicált, kimutatva, hogy ez a paedagogiai elvekkel semmi te­kintetben sem egyeztethető meg. Stojanovics az iskolaszék fegyelmi jogát töröltetni akarja, mint a­mely a tanító tekintélyét a gyermekekkel szem­közt veszélyezteti (?) R ö­s­e­r­veszélyes esetekben a szülők közreműködésének igénybe vételét tartja óhajtandónak, különben a revisiót feleslegesnek.­T­a­­v­a­s­z­i az iskolaszék fegyelmiöri jogát fenntartan­­dónak véli. Menner felszólal az eredeti szer­vezet mellett, mely végre a nagy zaj közt szavazás nélkül elfogadtatott s igy a revisió­s Tanos külön véleménye elejtett. — Ezen érdekes ügy elintézése után a t tanácstagok legnagyobb része eltávozott s a figyelem meg lön zavarva. Igen érdekes kérdés volt még a papok azon inditványa, hogy a vallástanitás­­ról szóló intézkedés az iskolaszékekkel közöltessék, mely vita nélkül elfogadtatott, habár indokolása kissé különös volt. A szakbizottság az ének-, torna­­i rajztanitók s kézimunkatanitónőknek a rendes tan­testület tagjaivá felvételét s azoknak a testületben szavazati joggal felruházását indítványozza, az indít­vány elfogadtatott. A hittanítók is meghívandók ugyan, de csak saját tantárgyukhoz szólalhatnak. (Ez is veszélyes, miután a hitoktatásról a tantestület úgy sem szólhat s könnyen leszavazhatják a többi tanítókat. (A ó­budai felekezeti iskolákban né­met tannyelv uralkodik, ez ellen a tanács fel fog szólalni. Ezután csak magániskolák dolgai s magán­ügyek tárgyaltattak, de a gyűlésnek mindemellett csak 8 órakor lett vége. ) Egyetlen érdekes ezen határozatok közt,­ hogy a magánintézetek tulajdono­sai, ha nyilvánossági jogért folyamodnak, előbb mi­niszteri rendelet szerint is az iskolatanácshoz fordul­janak. Egy ily magánintézettulajdonos, Wittelshö­­fer, már­is folyamodott nyilvánosságért s ezen fo­lyamodvány áttétetett a magániskolai szakbizott­sághoz. kir. tszéki Elnök ur által február 18-ára a sz. fehér­vári városház nagy termében összehívott a sz. fehér­vári és veszprémi kir. tszékek területén működő ügyvédekből álló alakuló közgyűlés nagy részvét mellett megtartatott. A választás napjáig a két tör­vényszék területén működő ügyvédek közül 87-en mutatták be ügyvédi okleveleiket, a szavazás végett megjelentek személyesen 64 en zárt szavazatlevéllel szavaztak 9-en. A választmány következőleg alakítta­tott meg: Elnöke Szüts Sánd r 67 szavazattal (sz.-fehér­­vári 1.), elnöki helyettes Gál Lajos 71 sz. (veszpré­mi 1.) titkár Pálfi Károly 71 sz. (sz. fehérvári 1.), ügyész Dieterich Szilárd 58 szavazattal (sz. fehérvári 1.), pénztárnok Szitter Lajos 61 szavazattal (sz. fe­hérvári 1.), választmányi tagok Plosszer István 70. sz. (veszprémi 1.), Végh Károly 69 sz. (sz. fehérvári 1.) Csolnoki László 69 sz. (veszprémi 1.), Morocza Zsigmond 69 sz. (veszprémi 1.), Flatt Ágoston 68. sz. (sz. fehérvári 1.), dr. Kenessey Pongrácz 67 sz. (veszprémi 1.), Vértessy József 64 sz. (sz. fehérvári 1.), Márkus Antal 52 sz. (sz. fehérvári 1.), póttagok Jánosit Sándor 69 sz. (veszprémi 1.), Rátz Gyula 69 sz. (Enyingi 1.), Csapó Dániel 64 sz. (­z. fehérvári 1.) és Huszár Imre 49 szavazattal (Sárbogárdi 1.) lettek megválasztva. A VIDÉK: A választók összeírására nézve érdekes adat, ogy Nagyváradon a választók száma nemcsak em apadt, de 55-el szaporodott s valószínűleg még úgy 150 polgár lesz, kik utólag fogják adójokat ke­­zelni. Váradolasziban van 583 választó polgár ; arad-ujvároson 557 s igy a két városrészben 1137 igosult választó. A régibb összeírás szerint volt ősz­iesen 1082 választó. A székes­fehérvári ügyvédi kamara megalakítása tárgyában Danitz Béla Sz. fehérvári KÜLÖNFÉLÉK­ k össze­a központi . A fővárosi választó írásával már két hete foglalkozik bizottság Kammermayer polgármester elnöklete alatt, és mind­eddig még csak a budai I-s. kerület, a bel és Lipótváros, s a Terézváros egy részének ös­­­szeírási listái igazittattak helyre és állíttattak össze 8 be-sorba. A hátralevő munka még két heti munkát vesz igénybe. Mihelyt ezzel elkészül a bizottság, köz­szemlére fognak kitétetni a névsorok felszólamlás czéljából. — A központi bizottság azon kérdésére, váljon választási bárczák osztassanak-e ki, minthogy a törvény erre vonatkozólag nem tartalmaz intézke­dést, — azt válaszolá a belügyminiszter, hogy a bár­­cza osztásnak nem áll semmi útjában, s ez iránt tet­szése szerint rendelkezhetik a központi bizottság.­­ A belügyminiszter egyúttal fölkérte a központi bi­zottságot, hogy miután Ó­ Budát a II-dik kerülettel, és a Margitszigetet a Lipótvárossal való egyesítő tör­vény már szentesítve van és 15 nap alatt jogérvé­nyes lesz, ennek végrehajtására tegye meg a kellő intézkedéseket. — Magyar művészeks munká­sok Párisban. Művészeink — Írják nekünk — Párisban sokkal inkább dolgoznak a magyar név becsületéért, mint ... bankárjaink. Munkácsy e na­pokban lett megválasztva a stokholmi akadémia tag­jának ; uj képe aligha­nem múlja felül mindazt, mit eddig alkotott. Munkácsy asszony már magyar verseket is tanul könyv nélkül. Zichyről művészi kö­rökben oly elismeréssel szólanak, melyet lelkesedés­nek nevezhetnék el túlzás nélkül. Reményi is itt van. A párisi salonokban valóságos diadalokat ara­tott. A magyar munkásokról csak azt lehet monda­ni, hogy józanok, okosak, ügyesek, lelkesek — min­den tekintetben felülmúljuk a franczia vagy német munkást. Ab­ról dolgoznak, ott a legjobb munkát ők végzik , kik ügyességük mellett, még egy más jó tu­lajdonsággal is bírnak, mely a franczia munkásnál tö­kéletesen hiányzik: a megbízhatóság és a komoly akarat. — Névmagyaritások. Deutch Pál sátoraljaújhelyi lakos »Decsenyi«-re, Weittner An­tal kis-czelli lakos és gyermekei Elek s Oszkár »Tá­­voli«-ra változtatták vezetéknevöket. — Öngyilkossá­g. Pécsről írja ne­künk ottani levelezőnk : G. E. járásbírósági írnok egyik somogyi járásbíróságnál f. hó 20-án esti fél 7 órakor Pécsett a »Mátyás király«-hoz czimzett szál­loda egyik szobájában agyonlőtte magát. Az öngyil­kosság oka állítólag több rendbeli sikkasztás ; a sze­rencsétlen öngyilkosságát is az őt elfogni siető rend­őrbiztos jelenlétében hajtotta végre. — Nyilatkozat: Hentaller Batta Szi­­lárda úrhölgynek ma több napilapban megjelent nyi­latkozata folytán kötelességemnek tartom kijelenteni, miszerint a »Hon« közleményét a nőképzőegylet ta­nodájában büntetésként alkalmazott golyókról én magam írtam s azért a felelősséget minden körülmé­nyek közt magamra vállalom, mint azt magám után s az egyleti elnök előtt szóval s írásban is kinyilatkoz­tattam s hogy ennélfogva a nevezett egylet néhány tagjának gyanúsítását Hentaller­­ Batta Szilárda úr­­hölgy ellenében én is teljesen alaptalannak nyilvání­tom. Budapest febr. 23. György Aladár: Karnevál. A budai tornaegylet márczius 2-dikán zártkörű bált ad a »Fáczán« ter­meiben. A rendező bizottság ez urakból áll : Brun­ner Imre, Fiuk Ádám, Heszler János, Jáhl Nándor, Kaczvinszky Lajos, Kerntler Gusztáv, Pálmay Ala­jos, Perlberg Vilmos, Rose Gyula, Sternád Rezső, Stolph Ferenc, Szaiff Pető, Szmik Lajos, Szuper Géza, Tomanek Lajos. Beléptijegy ára : 2 frt, egy­leti tagok és családtagjaik részére a beléptijegy ára: 1 frt. A bál tiszta jövedelme a budai tornaegylet csarnok építési alapja javára fordittatik. Jegyek a meghivó előmutatása mellett válthatók : Pesten : Kertész és Eisert urak kereskedésében. Budán : Érczhegyi Ferencz ur papirkereskedésében (vár) : Wessely Károly ur füszerkereskedésében és Fi­scher István ur­uköziyti kereskedésében (viziváros, fő­ utcza.) Az egyleti tagok és családtagjaik részére jegyek az egylet helyiségében (reáltanoda földszint) vagy a rendező-bizottság bármely tagjánál válthatók. A­kiknek meghívóra igényük van , akár az egylet helyiségében, akár a rendezőknél kézhez vehetik. — Az újpesti jótékony nőegylet szom­baton tánczvigalmat rendezett, mely jól sikerült; a szép nem szépen volt képviselve, de tánczos még több volt. Sajnos, hogy ez úgyszólván családias mu­latságon nagyobbrészt német volt a társalgási nyelv. A Nagy­komlóban Bakonyi I. daltársulata. Sárközy és Kecskeméthy zenetársasága. Előadás közben czimbalom-soló- Bcbunda F. V. uj találmánya pedálczimbalmán. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességü zenekara tölti be. A ,.HON“ magántár sürgönyei. Bécs, febr. 23. A képv. házban Fux interpel­lálta az igazságügyminisztert, hogy való-e a hir, mely azt állítja, hogy Hein orsz. főtörvényszéki elnök az Ofenheim pörben működő elnökhöz, b. Wittmanhoz levelet intézett, mely nem volt minden befolyás nél­kül a per tárgyalásának megszakítására, s ha a hit való, azt kérdi a minisztériumtól, hogy az ilyesmit megengedhetőnek tartja-e ? Versailles, febr. 22. A nemzetgyűlés az al­kotmányi bizottság, azon indítványával szemben, hogy a Walton-féle senatusi tvjavaslat vettessék el, azonnal belebocsátkozott a javaslat tárgyalásába és 422 szavazattal 261 szavazat ellenében elfogadta a javaslat első czikkét. Ezután az ülés elnapoltatok. Bécs, febr. 23. (Megnyitás.) Hitelrészvény 222.—.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-ma­gyar —.—. Ang.-Ausztriai 131.50. Magyar hitel­részvény 206.50. Franco-magyar —.—. Napoleond'or — . Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-as —.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általá­nos épitőbank 21.—. Bécs,febr. 23. (Előbörze.) Hitelrészvény 221. 75. Angol-Magyar 16.50. M. hitelrészvény 207.— Napoleond’or —.—. Lombardok 133.25 1860-diki 112 —. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank —.—. Magyar földhitel 74.—. Angol-osztrák 131. 50. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 292.—. Magyar sorsjegy 82.75. 1864-diki 140.75 Unio­ bank 101.50. Angol épitő­bank 35.—. Frankfurt, febr. 22. (Kezdet.) Váltóár­folyam —­ 1860-ik 116.5/«. Lombardok 119.—. Év­­járuléki papír 66.90. Osztrák bankrészv. 874.50. Osztrák hitelrészv. 201.3/­». Osztrák államvaspálya­­részvény 266.75. 1864-es 314.—. Galicziai 210.—. Évjáruléki ezüst 69.3/8. Hamburg, febr. 22. Búza 182.—. 181.— Rozs 148.—. 143.V* Olaj —. 56.V». 66—. Szesz 44*/2—.45.—. 45.1­». Köln, febr. 22. Búza 19.—. .18.55, rozs 14­75 — 14.40, olaj 29.20, 29.30, 31.—. Amsterdam, febr. 22. Búza 255.—,259. —. Rozs 181.50, Repczeolaj 32 25. 32.26, 34—. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Figyelmeztetés. A mezei gazdák már régen nem értek az őszi vetéseknek oly kedvező őszt, mint a közelmúlt ; és oly tartós, hideg, hóval gazdag telet, mint a jelenle­gi , mely körülmény hazai gazdászati viszonyainkat, annyi rész termő évek után és oly kínos viszontagsá­gok után,­ a legkedvezőbb termési kilátással kecseg­teti. De ezen kedvező termési kilátás más oldalról, épen ennek előidézői által — őszi esőzés és tartós hóval gazdag tél — bennem a legnagyobb aggályt kelti, mert az alföld, leggazdagabb búzatermő vidéke, az árvíz esélyeinek ki van téve, és sem töltés-építésze­­ti egyletek sem a kormány ennek vég megakasztásá­­ra jó eleve nem gondoskodnak. Léteznek ugyan a Tisza és mellékes folyamok egész mentében a birtokosokból álló töltés-építészeti egyletek, melyek elégséges anyagi erővel és értelmes szaktisztekkel bírnak ; de fájdalom, mint nékem, ki­vált Torontálban volt alkalmam tapasztalni, ezek akkor szállingóznak elő, mikor már az ár a töltéssel vizszintesen áll, az alviz a televény réteket ellepte és a gátak szakadozni kezdenek. Hogy a torontáli egy­let működési módjáról csak egy példát fölhozzak,­­ megemlítésre méltónak tartom, hogy a Marost a Ti­szával összekötő folyócska az Aranka, már annyira eliszaposodott, hogy medre több helyütt több lábnyira magasabban fekszik a két ol­dalán fekvő rétföldeknél, hogy ily körülmények közt a bármily magasra felhúzott töltések a víz hatalmas nyomásának ellent nem állhatnak, minden kezdő technikus is beismerheti. Ha a legközelebbi lefolyt sanyarúsággal telt éveket, és az ezek kapcsában beállott anyagi nyomo­­runkat tekintetbe ves­szük, legkevésbé sem csodál­­koz.hA.tnnír rAÍÍA ha. a t­ozat a bekövetkezhető jobb idők reményében, tekintettel a gabona nemek olcsóságára, minden szöget, zugot búzával bevetett, melynek eddigi kilátása a legkedvezőbb aratással biztatja. Hogy tehát ezen kilátás nagyrészt — mitől több évi tapasztalatok nyomán jogosan félni lehet — elemi csapás, leginkább pedig a bekövetkezhető ár­víz által meg ne hiúsittassék, szükséges volna,hogy a kormány gondos felügyelete és szigorú ellenőrködése mellett a beállható árvíz meggátlására,vagy legalább legszűkebb körre szorítására az illető egyletek által a kivontató előkészületek már most megindu­latnfinak és május vége fele, mikor a magasb táju hóvizek el­folytak, az ár leapadt, és a víz természetes medrébe visszaszállt: az egész csatornázási, gátépitési, és eset­leg rézöntőzési ügyet a kormány venné kezébe. Breuer Ármin. — A törö­k-s­zen­t-m­iklósi taka­rékpénztár 1874. évi zárszámadása szerint a pénztá­iforgalom főösszege 745,629 frt, pénzmarad­vány 1874. végén 4127 frt; bevételi főbb összegek, pénztármaradvány 1873-ról 6S28 frt, részvény befi­zetésből 14,400 frt, betétekből 104,752 frt, váltó visszafizetésből 579,844 frt, letételekből 14,925 frt. Kiadás betét visszafizetésre 111,711 frt, előlegekre 7100 ft, váltókra 595,252 ft. Vagyon mérleg főösszeg 153,406 frt, alaptőke 60,000 frt, nyeremény 10,013 frt. Veszteség és nyeremény számla főösszege 21,354 forint. — Minden 100 forintos részvény után 12 frt osztalék esik. — Az óbudai takarékpénztár febr. 21-én Fáik Miksa elnöklete alatt tartá rendes közgyűlését, képviselve volt 55 részvényes 826 rész­­vén­nyel. A tiszta jövedelem 8013 frtot tesz, az alap­­szabályszerű­ levonások után fennmarad 4286 frt, mi­ből az ezer örb részvényre drbonkint 4 frt osztalék határoztatott kifizettetni. Az alapszabályok értelmé­ben megejtett választással a választmányba Deutsch F., Stern Samu, Lieblich Vilmos, Högl József és Hirschecker ; póttagokul : Lőwy és Neumayer, szám­­vizsgálókul : Weisz Manó, Rosenberg Ignácz és Hirschler Adolf lettek megválasztva. — A székes­fehérvári kölcsö­nös segélyző egylet 1874-iki zárszám­adása szerint az üzlet­kimutatás főösszege 3.414,902 ft. Bevétel kölcsönökből 220,176, zálogokból 55,020, váltókból 1.659,438 frt, a bevétel többi tételei az 1868—73-ik évi társulatok vagyona tartalék tőkéje és heti befizetéseiből ered. Kiadás váltókra 2.593,539 frt, pénztári készlet 6891 frt. A vagyonmérleg fő­összege 1.131.418 frt. — végleszámoló 1869-ik évi társulat vagyonmérlegének főösszege 174.920 fo­rint. Az 1869-iki társulat tiszta haszna 1874-ben a betétek után fizetett rendes kamaton felül 1644 frt. — Melassa kivitel. Reach D. Prá­gából egy átiratot intézett hozzánk a melasse kivi­teli adó tárgyában. Közöljük abból a következőket. Több cislajtháni mellassagyártól a törvényhozó tes­tülethez egy kérvény adatott be, melyben kérik, hogy a normális években Ausztriában évenként körülbe­lül ötödfél millió mázsa mennyiségben előállított melassa kiviteli adó alá vétessék. Ez a körülmény képes volna, nemcsak az osztrák czukoripart és a cislajtháni szeszégetést tönkre tenni, hanem sok ma­gyar földbirtokos elszegényü­lését s a magyar ipar egy legnagyobb ágának bukását is okozná. Normá­lis években az osztrák, czukorgyárak 4‘/a millió mázsa melassát termelnek, miből másfél millió adó szesz vagyis 54 millió fok készíttetik. Miután most a melassaégetők a bécsi országgyűléshez egy kérvényt a kiviteli vám létrehozásáért adtak be, kétségtelen, hogy ezek a gyárosok — ha kérvényüknek hely adat­nék — csak a melassa árának egy bécsi mázsánál !’­2 forintrai lenyomását szándékozzák, mihez nem kellene egyéb mint csak egy­­ egyszerű egyezés kö­zöttük. Ha egy mázsa melassának az ára 1 ft 50 kr, volna, akkor 2V* % szesz a melassaégetőknek 29­30 krajczárba kerülne, és nincs szeszégető, mely a szeszt csak liszti anyagokból készíti, ki a legészsze­rűbb kezelés mellett is munkáját a melassagyárakkal szemben folytathatná. Még súlyosabban érinthetné tehát ez a körülmény a magyar és galicziai szeszége­­tőket, kik gyártmányukat rokonként 7—8 krajezár­­nyi szállítási költség mellett, minősége szerint elő­­állítni kényszerülve vannak. Természetes, hogy ezen esetben a magyar és galicziai szeszégetők egy sok szeszért csak 21—22 krajezárt érhetnének el. Ilyen szomorú körülmény beállása esetében a nevezett nyersanyagok termesztése lehetetlenné válnék, a szeszgyárakat be kellene zárni az illető földek érték­­telenekké, sok ember koldussá válhatna és az egész adógépezet romlásnak indulna. A cislajtháni nagy­ipar ezt a kárt könnyebben kipótolhatná, mint Magyarország, mert a szeszgyártás és a nyersanya­gok lehetőleg legjobb értékesítése az országszerte­iterjedt hizlalással szoros összeköttetésben azzal, ha a melasiakiviteli adó törvén­nyé ott a jövedelmek főereje elvágatnék.­­ A gyapjúüzlet a múlt héten igen csendes volt, csak 100 mázsa jelesebb homokos egy­­nyi retű adatott el 76 frton mázsája külföldiek ré­szére és 30 mázsa középminőségü posztógyapju brü­nni gyárosnak 117 frtjával. 1875-ki gyapjúra ko­rán és válnék, tés történt gr. Zichy János-féle 400 m. 150 frt és */• db arany mázsája. Gyárilag mosott finom posztó gyapjúból eladatott 60 mázsa belföldiek részére 212 írtjával, középminőségű gyárilag mosott gyapjú után jó tudakozódás van.­­ A svajczi piaczok gabna­­üzletéről ezt írja londoni tudósítónk. A kül­földi piaczok lankadozó irányzatának befolyása alatt üzletünk is bágyadt volt. Csak búzában volt egy kis forgalmunk. A febr. 20-iki árjegyzék e következő: kitűnő magy. búzaSl1/*—313/«, elsőrendű 30—31, középminőségű 28—29, amerikai és orosz búza 28— 30 fr, svarezi 24—26, franczia 26—27 frank, franco svarezi állomáson átadva. Elsőrendű rozs 22— 23 fr, serfőzésre való árpa 22—27, zab 22­/»—23, kukori­­cza 1972—20 frank, mind­ez vámmázsánkint vám­mentesen. — A magyar északkeleti vasút építéséből származott kártérítés ügyében a magyar kormány és az illető érdekeltek közt létrejött egyez­ményt az Ung. Act. részletesen ismerteti s kiemeljük belőle a következő főpontokat: Az észak-keleti vasút­társaság az építő vállalkozók kielégítése,az építési költ­ségekben mutatkozott hiány fedezése és a külföldről behozott vám felének megfizetése végett feljogositta­­tik 5 »­* millió frt értékű új elsőbbségi kötvények ki­bocsátásár­a, melyek a társaság mindkét vonalára jel­­zálogilag bejegyzendők. E kötvények 1875. január 1-től fogva kamatoznak s e naptól az állami kamat­­biztositék 275,000 frttal felemeltetik. A módozatok egészen azonosak az eredeti engedélyokmányban meg­állapítottakkal. A társaság továbbá meghatalmazta­­tik, hogy eddig kibocsátott részvényeiből és kötvé­nyeiből 15,000 darabot beválthasson és ezek helyett új elsőbbségi kötvényeket bocsáthasson forgalom­­ba; ennek 1877. végéig be kell fejezve lenni. A tár­saság kívánságára a kormány megengedheti, hogy az új kötvények 5 °­ C-nál alacsonyabb vagy magasabb kamatlábbal adassanak ki, de mindenesetre oly mó­don, hogy a kamat és törlesztés azon összeget meg ne haladja, mely 5 °/,­08 kibocsátás mellett volna szükséges. Az új kötvények arany értékben is kibo­csáthatók, de a kormánynak joga lesz a kamatot ezüstben fizetni, a valuta-különbözet azonban a tár­sulat javára könyveltetik; a kötvények bélyegmente­­sek és 15 évig adóval nem terhelhetők. A nyíregyhá­za-ungvári vonal építéséből eredt veszteség ez új köl­csönből nem fedezhető; azt teljesen a részvényesek tartoznak viselni. A társulat végre a szerződés erejénél fogva lemond az állam irányában bármi néven nevezhető további igényekről. — Az egyez­mény jogerőre emelkedhetik, mihelyt egyrészt a tár­sulat közgyűlése, másrészt az országgyűlés által jóvá­­hagyatott. — Vásárengedély. Borsodmegyében ke­belezett Apátfalva mezővárosnak m­egengedtetett, hogy ott hetenkint csütörtökön hetivásárok tartathas­sanak, mi ezennel közhírré tétetik. — »Bethlen Gábor* életbiz­tosító é­s önsegélyző egylet. E­g y emlékirat küldetett be hozzánk Debreczenből, mely fenntebbi czim alatt alakuló egylet alapszabályait és azok indokolását tartalmazza. Az­ intézet czége, szék­helye, czélja az alapszabályzatban igy van feltüntetve. Az intézet czége : Bethlen Gábor életbiztosító és önsegélyző­ egylet. Az intézet székhelye: Debreczen, azonban jogosítja magát kormányengedél­lyel, bel- és külföld mindenik pontján közegei által kép­a viseltetni , több más intézetekkel üzleti összekötte­tésbe lépni. Az intézet czélja r a) külföldön és a ha­zában életbiztosításokat viszontbiztosításokat kötni, s átvenni; b) a magyarországi ev. ref. belhivatalnokok s tanárok részére gyám- és nyugdíj­alapot teremteni; c) az evangéliom szerinti ref. egyházak adóját örök­re eltörleni, az egyházakkal kötendő életbiztosítások által ; d) az egyházmegyék gyámegyleti alaptőkéjét, a gyámegyletek javára kötendő életbiztosítások ál­al fölemelni; e) az ev. ref. belhivatalnokok s tanárok családjaiknak sorsát haláluk esetére, a velők kötendő olcsó életbiztosítások által biztosítani ; f) az intézet tőkéjét s az évi tiszta nyereményből képződő nyug­díj alapját sajá­t takarékpénztárában hasznosítani. Az intézet alaptőkéje 100,000 frt, mely a magyaror­szági evangélium szerinti ref. egyházkerületek által egyenlő arányban fizettetik be. Ez egyenlő arány, egyenlő jogot biztosit. A temesvári orsovai vasút kiépí­tésére az előmunkálatokat erélyesen folytatja az osz­trák állami vasút. A temesvár-karánsebesi vonalré­szen nincsenek nagy akadályok. E vonalon a munká­latok gyorsan folynak, s valószínű is, hogy e vonal még 1875-ben átadatik a forgalomnak. Nehéz feladat azonban a torgovai vízválasztó áttörése, ez hosszabb időt veend igénybe és nem igen lesz az engedélyok­mányban foglalt határidő előtt kész.­­ A magyar keleti vasút II ktb. elsőbbségei érdekes vitás kérdésre adtak alkalmat Berlinben. Egy czég ugyanis vonakodott az általa aláírt darabokat elvállalni, és pedig azon ürügy alatt, hogy e papír mint állami kölcsön adatott ki, s utólagosan csak társulati kötvénynek nyilvánítják. A berlini szakértők bizottsága hosszabb vita után ab­ban állapodott meg,hogy nem érzi magát­ illetékesnek e kérdésben ítéletet mondani. A kereskedők syndi­­catusa ellenben kijelenti, hogy a keleti vasúti másod elsőbbségek a prospectus szerint adattak ki, s hogy kifogásnak nincs helye.­­ A kereskedők betegápoló és nyugdíj egylete febr. 20-ikán Vecsey Sándor elnöklete alatt tartá évi rendes közgyűlését. A jelentés szerint az egyletnek 30,884 frt bevétele volt a lefolyt évben; a kiadások 19,293 frtot tettek; az egyleti vagyon az év végén 91,824 frtra rúgott. Az egyleti kórházban 385 beteg, s azon kivül 2335 járó­kelő beteg gyógyittatott. A nyugdijegylet az év folytán 2510 frt nyugdijat fizetett, vagyona az év végén 72.017 frtra rúgott. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Február 22. A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, Jegyekben máj.—nov. 5 prc. „ „ „ febr.—aug. 5 prc „ „ ezüstben jan.—jul. 5 prc „ tt­r. april—oct. 5 prc Sorsolással 1839-ből egész .­orst. p. p. „ 1839-ből ötöd „ ff „ „ 1854-ből 250 frtos 4%„ „ _ 1880-ből 500 , 5%* ff „ 1860-ból 100 , 5%„ „ * 1864-ből 100 * . . . . Comot járadékjegy 42 Ura . . . . Á­lamjószági jelzáloglevél 120 frt 5% D. Földteh­ermentes. 100 frt p. p* Csehországi 5% Bukovinai Gácsországi 5 „ „ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 6% 8% 5,8% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%.......................................................... n 1867*diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönök« Duna szabályozási 5% 100 frtos Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 6% Gömöri záloglevél 6% 150 frt . Magyar nyeremény 100 frt . . „ „ 50 frt . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6% „ 1871-ki 3 mii. 5% .... „ 1873-iki 5.4 mii. 5% . . . szőlődézsma-váltság 100 frtos Pest városi 6%....................................... Török vasúti 400 frank . . . _ _ 145 frank befiz. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt, 40% Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . Magyar ált. hitelint. 200 frt ... . Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt Franco-osztrák-magy. 600 frank 50% Franco-osztrák 100 frt................................. Adva Tartva 71 05 71 15 71 05 71 15 75 65 76 85 75 85 75 95 272 — 275 — 251 — 252 — 104 75 105 — 112 — 112 25 114 75 115 25 140 75 141 25 21 50 22 — 127 50 128 — 98 — 85 — 83 50 86 — 80 50 86 50— 80 — 81 — 95 50 90 50 98 ---- ---95 ---- ---90 — 95 50 98 50 75 80 76 20 93 —— 77 ?0 77 75 76 75 77 25 79 50 60 — 78 -79 — • 98 -98 25 98 — 98 50 82 76 83 25 82 25 82 75 ______— __ — — — 90 — 90 50 54 — 54 25 131 50 ISI 76 16 60 17 -74 — 74 60 221 76 222 — 206 75 207 — 810 — 115­­ 53 — 63 25 Franco magyar 200 frt .... Haza élő biztosi­tó és hitel 200 frt Vagy. ált. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank............................................. Uniobank 200 frt................................. E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt.......................... Albrechtpálya 200 frt....................................... Osztrák dunagő/.hajózási társulat 500 p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p.......................... Epürjes-tarn °vi 200 frt..................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. . . Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . . Osztrák-magyar Llyéd 500 frt p. p. . Osztrák-északnyugati 200 frt........................... * * (Lit. B.) 200 frt . Rudolf pálya, 200 frt............................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . Állampálya 200 frt .. ............................................ Déli pálya 200 frt .............................................. Tiszai pálya 200 frt.............................................. Bécsi Tramway 200 frt....................................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt ! „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti­ pálya 200 frt................................. „ nyugati székesfehérvár-gráci 200 frt F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% „ 33 éves visszafizetés 5% Cseh jelzálogb. 5%........................... Nemzeti bani. p. p. 5% sorsolás . „ o. é. 5% .... Magyar földhiteltársulati 84 év 5­/1% „ földhitelintézeti 5­/*% . . ff kereskedelmi bank 23 év „ jelzálogbank 5%% . . . 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • • Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% . . . Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . „ * 300 frt e. 5% . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt .... . * * 1862-iki......................................... ■ * 1869-iki......................................... ^ n 200 frtos................................. Eperjestarnovi 300 frt...................................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. * HM 100 frt o. é. , 100 N­ 200 * 200 * 300 II. kib. . . V1­1. ... Ka*sa oderbergi 200 frt . , Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst . I. kib. 1865 * n. n 1867 » Dl. „ 1868 * IV. , 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos ezü­st 5% ezüst , 1801 300 Adva Tartva 61 25 61 50 962 — 903 — 101 60 101 75 128 — 129 — 74 -75­­ 436 — 437 — 182 50 183 50 — 147 — 1960 -1970 — 162 — 163 — 230 25 230 75 123 — 128 50 143­­ 143 25 4?8 — 440 — 150 50 150 75 71 60 71 76 H1 50 142 — 125 75 126 25 292 50 292 — 133 50 1H4 — 168 50 189 — 123­­ 124 — 115 50 116 50 1H 50 115 — 54 75 65­­ 127 50 128 — 96 50 10 75 87 — 88 — 90 — 91­­ 95 70 95 90 86 75 87 — 80 75 87 25 87 50 88­­ 79 25 80 — 78 50 79 — — 71 — 95 50 7­­7 93 — 93 60 92 25 92 75 95 50 96 — 92 2=­— 105 25 105 50 96 75 97 25 102 — 101 5< 99­­ 102 50 102 — 82 50 79 — 79 50— 85 75 — T­ — Osztrák- Lloyd 5%.......................................................... Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolfpálya, 300 frt, 5% • • •­­ 1860 ................................. 1872.......................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . Állampápa 500 frank 8% . . . „ 1867-iki 3 „ . . . if 200 frt 5% .... Déli vasat Januar Juli­a april.—okt. ff 200 frt ez. ff 1875—1870 * Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kiad­. . . . Magy. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti II. kib Magyar nyugati 3% 500 fr. . 3% 500 . . 5% . . . 6% 500 fr. . 6­­/o 500 . .. ... 5% 300 frt. . 300 frt 300 frt S00 frt 5% 5% 8% 5% 5% 8% I. S magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p..................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt ................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt ... Pálffy 40 frt .. ......................................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . . Salm 40 frt p. p. .Salzburgi dissorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. ............................. St&nislau városi 20 frt ... Triest város 100 p. ............................... » n r.() p. ............................... Waldstein 20 frt .. .............................. Windischgr&tz 20 frt .... Váltók (három bóra). Amsterdamra 100 frt holland­ Augsburgra 100 frt délnémet Berlin 100 tallér........................... Boroszló 100 tallér . . . . Brüssel 100 frt................................. Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. mark. . . Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank........................... Milano 100 óra................................. Marseille 100 frank . . . . Müncheni 100 frank . . . . Pária­lvn frank Pétervár, 100 rubel ........................... . . . . Zürich 100 frank . . . . 4437,% 4 338»/. 3 4 5­44­/. 463V, Pénzek árfolyama. Cs. arany ... 20 fokos arany. . .. Orosz Imperiale Mária­ Terézia-tallér Ezüst................................. Egyleti tallér . . . Porosz pénztári utalvány Adva Tartva­­ 95 90 96 25 93 — 91 50 92 —, 91 75 92 25 78 — 78 25 us -— —• 139 — ---------1 108 90 109 10 109 75—­­ 95 90 96­­.0 224 —— 82 — 82 25 ______ 76 50 70 4" 70 60 67 50 07 75 — 79 —1 167­­ 167 50 20 75 27 25 94 50 95 50 17 2* 17 75 13 75 14 25 16 25 17 — 28 — 29 — 28 — 29 — 13 75 14 25 33 50— IC 25 16 75 27 — 21 50 15 — 16 — 109 — 110 — 53 5 54 — 23 25 23 7S 21 — 22 -92 40 ___Í 92 €0 54 r 64 25 54 20 64 25 111 40 111 55 44 2' 44 25 5 26 6 26 8 90 8 91 105 70 105 80 1 64 1 04 Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum­i odaírni és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épület 1875.

Next