A Hon, 1875. március (13. évfolyam, 48-72. szám)

1875-03-01 / 48. szám, esti kiadás

A korszak általános romlottságához s ennek erkölcsi morálja szerint mérve tetteit, az esküdtek lelkiisme­rete nagy zavarba juthatott, hogy miért ítélje el ezt azért, mit mások büntetlenül cselekedhettek? miért ezen ez egyet és nem valamennyit ? S nyilván még növelheté zavarát, midőn oly pressiót igyekeztek rá gyakorolni a bírói függetlenséget sem kimélve, a­mi­lyet csak igazságtalan ügyek érdekében szokott kifej­teni a romlott hatalom.« A »Nemzeti Hírlap« ezt írja: »Az ítélet, mely a bécsi szédelgés e hősét (Ofenheimot) felmenti, elitéli a bécsi közönség er­kölcsi érzületét, kínos meglepetésül fog szolgálni e hit mindazokra nézve, kik még remélték, hogy Ausztriában, ha lehet is vétkezni, de nem szabad.« A »Pesti N.« ezeket mondja: »Sok körülmény Ofenheim javára működött közre, a­z államügyész kénytelen volt a vád több pontját visszavonni, b. H­e­i­n elnök a törvény­­székr­e illetéktelen pressiót gyakorolt, [W­ittmann elnök e pressiónak majdnem áldozatul esett, B­a­u­­h­a­u­s miniszter, ki a pert erőszakolta, épen a pör által compromitáltatott fő felsége által sza­badságoltatott ; mind e körülmények, melyekhez a bécsi sajtó egy részének Ofenheim javára kifejtett működése járult, a bécsi közvéleményt a vádlott ré­szére hangolta, s mint esküdtszékeknél rendesen tör­ténni szokott, az esküdtszéki ítélet ezúttal is e han­gulatnak volt kifolyása. Előttünk az esküdtszéki íté­let ennyit bizonyít.« A bécsi sajtó hangjai közül kiemeljük a következőket: : A »Neues fr. Blatt« azt írja, hogy most már azon iskola emberei, melynek feje Ofenheim, százszo­rosán fogják hangoztatni azt az axiómát, hogy »er­kölcstannal nem építünk vasutakat«,merészebből fog­ják felhordani fejüket, mint valaha, mert Ofenheim fölmentetésében saját elveik diadalát látják. Azonban Ofenheim fölmentetése nem azonos erkölcsi rehabilitation­ával. Az esküdtek csak azt mondták, hogy Ofen­heim nem bűntettes a büntető törvény­­könyv értelmében, de nem oldotta, nem oldozhatta föl az alól, hogy a magasabb erkölcsi törvény szabályait sértette meg! Előtte egy hivatal kezelése nem volt egyéb a kizsákmá­nyolásnál, fejős tehénnél; 36,000 frt rendes fizetésén kívül oly tettekért fogadott el nagy pénz­összegeket, melyekre különben állásánál fogva lett volna kötelezve. Összes tetteiben az erkölcsnek még nyoma sem ta­lálható fel, stb. A »Sonn- u. F. Courrier« azon tekintély csökkenés fölött siránkozik, melyet ez ítélet folytán az osztrák bíróság és igazságszolgáltatás szenvedett a külföld előtt, —most csak gúnyosan fog letekinteni Ausztriára Németország, melynek bíróságát oly ke­ményen kritizálta az osztrák sajtó az Arnim-per alatt. És minő corruptió képét tárta föl a külföld előtt Ausztriából e pör ! A »N. Fr. Presse« természetesen örvend az es­küdtszéki ítéletnek, mely eleget tett a jogállam (!) fogalmának ! Különben írja, hogy Ofenheimmal vád alá lehetett volna helyezni a Hemberg-czernoviczi pálya keletkezése óta a Schmerling kor­mányt, mert könnyelműen járt el a vasút engedélyezésénél ;a provisorius kor­mányt, mely collandirozás nélkül adta át a forga­lomnak a vasutat ,a polgárminisztéri­u­­m­o­t, mely a csalárd előzményekből keletkezett vis­­­szás állapotokat tűrte, sőt egyik legfontosabb tagja által részt is vett az állítólag csalással egybekötött nyereségben. KÜLÖNFÉLÉK. — A b­e­r­l­i­n­i magyar egylettől a következő tudósítást ves­szük : Az egylet tisztviselő kara a múlt havi tisztújítási gyűlésben következőleg alakult meg: elnök Löwenstein J., másodelnök: Tim­kó György, jegyzők Hubenthal Lipót, Lengyel Sán­dor, pénztárnok Liebl Antal, könyvtárnokok Kellner D., S­eiffert Danó, választmányi tagok : Stein Hardy, Köniig Pál, Lindenfeld D., Tomászy János. Ezen al­kalommal az elnökség nem mulaszthatja el, mind­azon hazafiait, különösen a kereskedő ifjak azon ré­szét, kik pákcájukat Berlinben óhajtanák folytatni, azon körülményre figyelmeztetni, hogy az üzletek itt is igen panganak, s e szerint nagyon kivon­atos, hogy a kijövők itt már biztos állással rendelkezzenek an­­­nyival is inkább, mivel az egylet hely-eszközléssel nem foglalkozik. Az egylet által f. évi február 13-án rendezett tánczvigalom minden tekintetben jól sike­rültnek jelezhető. ízlés, szépség, kellem váltakoztak benne. A 12 óra felé tartott társas vacsora közben mondott pohárköszöntések oly nagy fokra emelték a jó kedvet, hogy az újra megkezdett táncz, melyből a csárdás sem maradt ki, viradatig tartott. — Miután e mulatság oly jól sikerült, az egylet márczius 13-ra egy álarczos bált rendez, melynek tiszta jövedelme az egylet könyvtára gyarapítására fog fordittatni.­­ A budapesti ügyvédi kamara alakuló közgyűlése f. hó 28-án délelőtt folytattatott. A megválasztandó két póttagságra 125 szavazat ada­tott be ; viszonylagos többséggel Piuftsits Frigyes és Zboray Béla választattak meg. Ezután a korelnök üd­vözölvén a megválasztott elnököt, helyét ennek adja ál­tal. Elnök Ghyczy Gyula saját és a választmány nevé­ben a nyilvánult bizalomért köszönetét mondván, ki­­apielte, hogy ő igazságos és szigorú biró lesz; előtte csak azon czél lebeg,hogy a kamara s így az ügyvédi tes­­tü­let a közéletben azon tiszteletet vívja ki magának, mely őt fontos társadalmi állásánál fogva megilleti. Meleg szavakban emlékezik meg azon férfiakról, kik a jogi téren, s különösen ez intézmény életbelépteté­sénél európai színvonalon állván, az ügyvédek hálá­ját dús mértékben kiérdemelték ; miért is indítvá­nyozza, hogy Pauler Tivadar igazságügy­érnek jegy­zőkönyvileg köszönet szavaztassék s egyúttal ez irányban nála egy küldöttség is tisztelegjen. A vá­lasztmány ennek alapján mai napon (márcz. 1.) kül­döttséget menesztend Paulerhez, a közgyűlés érzel­meit, szóval is tolmácsolandó. Ezzel a napirend elin­tézve lévén, elnök a közgyűlést befejezettnek nyilvá­­nitá. — Ezúttal megemlítjük, hogy a pesti, budai és pestvidéki kir. törvényszékeknél a budapesti kamara területéhez tartozó ügyvédek ellen folyamatban levő és részben befejezett fenyítő ügyek, a fegyelmi eljá­rás megindítása végett hivatalból a kamara elnöksé­géhez fognak áttétetni, és így az alig megalakult ka­mara mintegy 36 fegyelmi esetben fog hivatalból eljárni. — Széchenyi Istvá­n-e­m­l­é­k­ál­­­l­o­m­á­s­a. Gr. Széchenyi I. végrendeletileg egy díszes emlék-serleget hagyományozott a nemzeti kaszinónak, azon óhajjal, hogy e setleg a legjobb magyar borral, töltve, emlékére évenként kiürittes­­sék. A kaszinó 1864. óta minden évben megtartá ez emlék­lakomát; igy tartá meg, tegnap délután is az ez évit. Mintegy 65 tag vett részt benne, s három ter­jedelmes asztalt foglaltak el. A középen gr. Majláth György ült, balfelől gr. Károlyi Gy. s jobbra gróf Szapáry Gyula. Az emlék serlegből gr. Majláth Gy. ivott, elébb megemlékezvén a nagy férfiúról, kinek emlékét e banquette illeti. E toasztra b. Podmanitzky Frigyes válaszolt lelkes szavakkal, a jelenvoltak élénk éljenzései között. A lakoma három órától dél­utáni 6-ig tartott. — A nemzeti lovarda egylet tegnap déli 12 órakor tartó évi közgyűlését a nemz. lovardában. Elnök gr. Szapáry Antal megnyitván a gyűlést azt határozatképesnek konstatálja. A jelen volt tagok száma 19. A jelentést Prély István titkár olvasta fel, melyből kitűnt, hogy a vagyon pontosan kezeltetett, s hogy az teljes rendben van, kitűnt, hogy az folytonosan gyarapszik. Azután felolvasta­tott a módosított alapszabályok tervezete. Az egylet tulajdonát képezik: a lovarda, vívótermek, pisztoly­lövölde, istállók, egy földsz. lakház s 2388 5/6 □ öl terület, mely ingatlanok telekkönyvileg az egylet ne­vére vannak írva. az egylet tagjai: az alapítók, ren­des és évi tagok. A rendes tagok közgyűlés által, az évi tagok a választmány által titkos szavazattal vá­lasztatnak. Az intézet jövedelmei: a tagsági, lovag­­lási tandíjak és lótartási bérek. Tisztviselők 25 évi hivataloskodás után nyugdíjaztatnak. A pénzfölös­leg az alapítási részbetétek visszafizetésére fordítta­­tik. Az alapító és rendes tagok évenkint febr. hó el­ső vasárnapján közgyűlést tartanak. Alapító tag az, ki egyszer mindenkorra 200 irtot befizet, ezért az alapítók minden jogában részesül. Az évi tag éven­ként 50 frtot fizet be, minden jogokban részesül, de közgyűlésen szavazata nincs. Bevezetnek havi foglalkozók is, s élvezvén az évi tagok jogait, havonkint fizetnek 10 forintot. Az alapszabályok módosítása körül támadt vitában leginkább, An­­drássy Aladár és báró Podmanitzky F. vettek részt, kik a választási jogot az alapító és rendes tagoknak kívánják fentartani. Majláth Gy. indit­­ványozá, hogy ha valaha eladás, csere, vagy az egy­let felosztása jön elő, e felett csak 2/s-ad többség dönthet. Végre felolvastatott a gr. Eszterházy Miksa által­­ az athletikai klubb nevében irt levél, mely­ben ezen klubb arra kéri az egyletet, engedné meg, helyiségeiben gyakorlatait tarthatni. Gr. Andrássy Aladár ezt meg nem engedhetőnek találja. Az egy­let azonban helyt ad a kérelemnek. Elnökké ismét gr .Szapáry Antal választatott; választmányi tagokká gr. Almásy György, gr. Festetits Pál, gr. Győry László, gr. Károlyi György, b. Wenckheim B. és Blaskovics Miklós — lettek beválasztva: póttag: gr. Csekonics Endre. — Színházi játékrend. Ma márcz. elsején, Jókainé asszony első fellépteül »Coriolán,« 2-kán »Mignon« Hauck Minnie kisas­­­szon­nyal, 3-án Seribe »Selyemárus«-a először, 4-kén »Fidelio,« 5-én »Macbeth« Jókainé asszon­­nyal, 6-kán »A bolygó hollandi« Hauck M. kis­asszon­nyal , 7-kén »A falu ros­sza,« 8-dikán »A messinai hölgy« Jókainé asszon­nyal. — A várszínház játékrende ez: ma márcz. 1-én, »Faust« opera, 3-kán »A falu ros­sza,« 4-én »A véletlen,« »Gringoire« »Egy csésze t­ea,« 6-kán a »Csók,« 7-én »A selyemárus,« 8-án »Az ál­arcos bál.« — Hauck Minnie k. a. a jövő héten »Lo­­hengrin«-ben is föllép, mint Elza. — Feuillet »Sphynx«-ének első előadása 12-dikére van kitűzve. — A központi és budapesti népoktási körök bizottságai f. hó 2-án d. u. fél 5 és 5 órakor a magyar tudományos akadé­­mia kis termében ülést tartanak. Türr István, elnök. — A központi Frőbel nőegy­­l­e­t tegnap febr. 28-án a »Hungária« dísztermében »gyermek ünnepélyt« és ezzel kapcsolatban a »nagy gyermekek« számára is kis »táncrestélyt« rendezett. Ez ünnepély igen sikerült és fényes bizonyságot tesz arról, hogy az egylet újabb időben mindinkább na­gyobb mérvben nyeri meg a magyar közönség rokon­­szenvét. Az ünnepélyen igen válogatott társaság élén az egylet védnöknője, ő excellentiája Majláth György­né, rokona Uzsevich báró V­a­y, gr. Sztár­a­y, Zichy Ferencz, gr. P­e­j­a­c­s­e­­v­i­c­h grófné. A művészetet képviselték a nemzeti szinház első tánczosnője Rotter Irma és így to­vább. A gyermek­játékok és szavalatok alkalmával a magyar nyelvnek kizárólagos használata mindin­kább meggyőzték a közönséget arról, hogy az egylet­ben valódi hazai szellem uralkodik. Nem mulaszthat­juk el megjegyezni, hogy a hazafias szellem a mos­tani választmánynak és ennek élén kivált a védnöknő Majláth Györgyné és az elnöknő Közén­­zweig Saphire Sarolta asszonyoknak köszön­hető. A védnöknő nemcsak a gyermekünnepélyen ha­nem a tánczestély egy részén jelen is volt és minden­kinek, kivel társalgott, rokonszenvét nyeré meg. — Betörés: Täuschler Rezső hentes mes­ter boltjának (kerepesi ut 48. sz. alatt) udvarra eső fala e hó 27. és 28-ka közötti éjjel betöretett s a nyíláson ismeretlen tettesek a boltból 60 forint kész­pénzt s 77 frt értékű sertéshúst loptak. — A tette­sek két ácskapcsot hagytak hátra, melylyel a betö­rést végrehajtották. — Helyreigazítás: Zichy Antaltól a következő érdekes sorokat vettük: »A »tanítókról« irt röpiratom hibásan volt, czéljára nézve, ismertet­ve. Soha sem mondottam vagy írtam azt, hogy addig a tanítók nyugdíjazásáról szó se lehet, míg azok fize­tése nem szabályoztatik, csak annyit állítok, hogy ez utóbbi, a­mennyiben már papiroson meg is van, s csak az illető t. er. helyes magyarázatát s illetőleg életbeléptetését kívánja, igazság szerint előbbre való volna. De én, a­ki a többet akarom, a kevesebbhez is szívesen és örömmel fogok hozzájárulni. Kérném ezt szíves tudomásul vétetni. Tisztelettel.« Megnyugszunk benne, sőt örömünket fejezzük ki a felett, hogy mi nem a tényben, hanem a következtetésben téved­­tünk. Ily tekintélyes férfiú közreműködése nagy hasz­nára leend az ügynek. A Nagy­komlóban Bakonyi I. daltársulata. Sárközy és Kecskeméth­y zenetársasága. Előadás közben czimbalom-soló- Schunda P. V. új találmánya pedálczimbalmán. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességű zenekara tölti be. Zágráb, mart. 1. A jogászegylet tegnapi ala­kuló közgyűlésén viharos lojalitási nyilatkozatok tör­téntek ő felsége és a bán mellett. Spun főügyésznek, az egylet alapitójának élénk bizalom szavaztatott. Róma, febr. 27. A görög király Visconti Ve­­nosta külügyminiszternek a megváltói­ rend nagyke­resztjét adományozta, amiért ez az egyptomi bírósá­gi reform tekintetében Görögországot támogatta. Páris, febr. 27. éjjel. A baloldal tagjai azt határozták el, hogy a kormány azon tagjait, kik nem a többség köréből vannak véve, nem fogják támo­gatni. Dufaure nem fogadja el a kamarai elnökséget, a baloldal Casimire Periért akarja kandidálni. Páris, febr. 28. Buffet írásbeli utón­jelenté, hétfőn vagy kedden Versaillesba jön, de azt még nem mondja, hogy vállalkozik-e cabinet alkotásra vagy sem. Most már valószínű, hogy az elnökválasztást nem halasztják el. A szélső­jobboldal és a bonapar­­tisták kivételével valamennyi párt­csoport holnap Buffet-t választja elnöknek. Szt.­Pétervár, febr. 28. Westmann titkos tanácsos­i államtitkárt tegnapelőtt a trónörökös es­télyén szélhűdés érte; hivatalát Strinovuchov titkos tanácsos veszi át. Puycerda, febr. 28. A Livarraga vezénylete alatt levő carlisták nagy támadásra készülnek Puy­cerda ellen és kijelentik, hogy a várost vagy elfog­lalják, vagy porrá égetik. Valamennyi összeköttetés meg van szakítva. San Sebastian. febr. 28. Hét carlista zászló­alj Revier vezénylete alatt f. hó 2- án megtámadta Bilbaót és 12 ágyúval lövöldözte Puente Nuevo és Arbolandia erődöket a Narvion jobb partján. Az el­vesztett hadiállások három ízben foglaltattak vissza, egész nap makacsul folyt a küzdelem. A carlisták végül visszavonultak Echevariba, hova éjjelre tete­mes vesztességek után vonultak be. A bilbaói helyőr­ség 180 embert veszített. Loma tbnok segédcsapato­kat küldött Bilbaóba. Bécs, mart 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 219.—.—. Magyar földhitelintézet —.—.Angol-ma­gyar­­—.—. Ang.-Ausztriai 133.75. Magyar hitel­részvény 204.50. Franco-magyar—.—. Napoleond'or —.—. Államvaspálya 291.—. Lombardok 132.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-as —.—. 1864-es — —. Municipalbank —.—. Unicbank 99.—. Általá­nos épitőbank 21.—. Bécs, mart. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 218. 75. Angol-Magyar —.—. M. hitelrészvény 204.— Napoleond’or —.—. Lombardok 133.— 1860-diki ------. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank 11.—. Magyar földhitel 73.—. Angol-osztrák 133. —. Franco-Magyar —.—. Államvaspálya 290.50. Magyar sorsjegy 82.—­ 1864-diki 140.50 Unio­ bank 97.75. Angol épitő-bank 31.—­ Berli­n, febr. 28. (Kezdet.) Galicziai 104 50. Lombardok 239.— b. márk. Ezüst-jöved. 64 50. 1860-as 116.50. Bécs—.— Romániai 3440 tallér. Ál­lamvaspálya 529 — b. márk. Papirjövedék 65 50. Hitelsorsjegyek 143.—­ 1864-ki 293. Hitelrészvény, 396.50 Magyar sorsjegy 403 50. Frankfurt, febr. 28. (Kezdet.) Váltóár­­folyam —­ 1860-ik 116.09. Lombardok 118.75. Év­­járuléki papír 65.—­ Osztrák bankrészv. 877.50. Osztrák­ hitelrészv. 198.Osztrák­­ államvaspálya­­részvény 264.7/«­ 1864 és 314.—. Galicziai 203.75. Évjáruléki ezüst 69.3/s. Hamburg, febr. 27. Búza 180.—. 179.— Rozs 146.—. 141— Olaj —.—. 56.1,». 56—. Szesz 44 31<—.45.—. 45. */s. A „HON“ magántáv sürgönyei. Bécs, mart. 1. A »Montagsrevue« azt jelenti Belgrádból, hogy Rosen német főconsul már oda ér­kezett és igy a német-szerb rangviszály külsőleg is el van intézve. E gyors, kedvező megoldás a bécsi cabi­net közvetítésének tulajdonítható. Szerbia megke­reste a bécsi cabinetet, hogy Berlinben jóakaratulag közvetíts­en, mit ez előzékenyen meg is tett. Schwei­nitz gróf német nagykövet megbizatott, hogy e berlini cabinet köszönetének Ausztria-Magyarország loyális közvetítéséért adjon barátságos kifejezést. Bécs, mart. 1. Az 1869-iki állami sorsjegyek mai húzásán a 200,000 frtos főnyereményt elnyerte a 852 sorozatú 98 sz. sorsjegy; 120,000 frtot nyert 2490 s. 92 sz . 15,000 frtot 3644 s. 98 sz. 10,000 fr­­tot 852 s. 47 . 5000—5000 ftot nyertek 3448 s. 54 sz. és 1999 s. 4. sz. kihúzattak továbbá a következő sorozatszámok: 318, 374, 451, 541, 833, 1145, 1480, 2002, 2093, és 2674. Zágráb, martius 1. Az első horvát jogászi egylet tegnap tartotta alakuló közgyűlését, melyen Schmidt, a zágrábi tartományi törvényszék elnöke elnökké, 12 tag pedig választmányi taggá válasz­tatott. Az egyletnek Horvátországban és a határőr­­vidéken néhány száz tagja van már. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Egy „Magyar déli vaspálya« tervezete. E szám alatt egy emlékirat jelent meg, melyből közöljük e következőket. A »Fiumei magyar tengerpartnak« a közjólét érdekében való értékesítése már tömérdek kitűnő munkaerőnek felemésztésébe és sok millió forintnak áldozatába került, — s mégis csak azon eredmény van elérve, hogy óriási munkával egy oly »államva­­sut« hozatott létre, mely egy részint­ el van szige­telve a hazai forgalomnak központjától, és saját pá­lyatestében oly heterogén és ellenséges érdekű félbe­szakításokat és közbeékeléseket szenved, hogy első pillanatra már elméletileg is felötlik ezen vállalat­nak élhetetlensége, melynek minden sorsa a concur­­rentia kezében fekszik — valamint a gyakorlati té­nyek is azt mutatják, miszerint ezen »fiumei állam­­vasutnak« veszteségi fölemésztik mindazon hasznot és sikert, melyet az »államvasutnak éjszaknyugati hálózata« elérni birt. A magyar kereskedelem központjának, Buda­pestnek, mindazon szállítmányait, mik az »Adriai tenger «-re szánvák, jelenleg ugyanis az »Osztrák déli vaspálya« veszi át Budán, s azokat Székes-Fejérvá­­ron, Kanizsán át, vagy directe Pragerhofba, Laibach­­ba és Triestbe szállítja saját vonalain végig, — vagy legfeljebb Kanizsa és Zákánytól — Zágrábig hasz­nálja közbe a »magyar állampályát,« melynek vé­gére jutván, ismét saját vonalán Zágrábtól Stein­­brücknek viszi Laibachon át Triestbe, — s igy, nem tekintve semmi egyébre, mint saját concurentialis érdekeire, mindég úgy intézi a szállítási árszabáso­kat is, hogy daczára a távolsági veszteségnek, a szál­lítmányokat a »magyar államvasuttól« és a magyar tengerparttól« elvonva, saját vonalának és triesti kikötőjének részére biztosíthassa. S ez igen termé­szetes, mert az osztrák déli vasútnak nem lehet fel­adata a »magyar államvasut« érdekében, saját javát feláldozni. Hogy a »magyar tenge­rpart«-nak tápereje ily­­kép elvonva, s az »államvasut«nak ezen déli részletei megsemmisítve ne maradjanak, sőt ellenkezőleg, hogy a fiumei magyar tengeri forgalom megfelelőleg kifejlődhetne, a »központtal összekötő vaspályák« is ezen czéllal összhangzólag az őket természetesen megillető forgalomnak közvetítőivé váljanak, egy­részint: direct összeköttetésbe kellene hozni ezen déli »magyar államvaspályát« az ország fővárosá­val, s más részint a »Zágráb-károlyvárosi« részt az »Osztrák déli vasúttársaságtól« megszerezvén, eman­­czipálni kell ezen vonalat a heterogén érdekeknek eddigi hatalmaskodásától. A »direct központi összeköttetés« létrehozá­sára nézve az emlékiratot kiadó érdekeltek következő tervet adják elő: A »Zágráb károlyvárosi« vonalrésznek beol­vasztásával egyidejűleg a »déli magyar államvasut« egyesülne még a »Báttaszék-Dombovár-zákányi va­­sút»-vonallal és Dombóvártól kiindulva, a Kapos és Sárvíz völgyeken át, Adonynál a Dunán átkelve, a »Csepel szigeten« kérész­ül s a kis Dunaágat elzárt töltésen áthaladva, Budapesten (az »Orczy«-kertnél) állapodnék meg a déli magyar államvasut végpontja, mely a szomszédos »éjszaki magyar államvaspálya«­­udvarral is összeköttetésbe hozva, egy diagonális or­szágos forgalmi utat létesítne, mely az ország legfon­tosabb éjszaki határszélétől — az ország központján keresztül — a »magyar tengerpartig« félbeszakítás nélkül és függetlenül közvetítené a legéleterősebb ki- és beviteli forgalmat.« Ha azonban a »magyar állam« mint olyan, a­helyett, hogy ezen tervnek élére állana, hajlan­dóbb lenne talán­ az ő »déli vonalait« egy újon szer­vezendő »magyar déli­ vaspálya társaság«-nak átadni — az egész magyar kiviteli kereskedésnek és a fiu­mei tengerpart nemzetgazdászati horderejének új len­dületet adhatna. Ha »Zákánytól Károlyvárosig« a »magyar ál­lamvasút« helyreállítja saját testében a félbeszaka­­datlan folytonosságot (mi vagy beváltás, vagy leg­­roszabb esetben egy párhuzamos vonal építésével is történhetnék), ha továbbá a »Zákány-báttaszéki« va­sút is egyesülvén, ennek »dombóvári állomásától« Döbrököz, Regöly, Pinczehely, Simontornya, Sárbo­­gárd, Nagy-Hantos, Perkáta, Adony, Ráczkeve, Új­falu, Sziget-Szt.-Miklós, Csepel főhelyeket érintve, Budapestig a közvetlen összeköttetés nemcsak ~a fő­~ várossal, mint a forgalom központjával, hanem az »éjszak-nyugati magyar álllamvasut« közvetítése folytán az »éjszak-némethoni vasúti közlekedéssel« is létrehozatik; — ezen esetben azon áruszállítás, mely Hamburg és Berlin, valamint Danzig és Borosz­ló vidékéről közlekedik az »Adriai tengerrel«, — s azon ki- és bevitel, mely Budapest és a tenger közt mozog, mint legrövidebb uton, ezen fönt tervezett »magyar déli vasut«-on fogja irányát lelni, és ezen elsatnyult vállalatoknak beteg alkatrészeiből egy életképes uj intézményt átalakítani. Az emlékirat ezután a budapest-dombovári vasút 20,5 mérföldnyi vonalnak négy szakaszra osz­tott építési költségeit tünteti fel. Az 1. budapest­­adonyi 6., mérföld építési költsége 7.241,646 frt; II. adony-sárbogárdi 4, mérföld építési költsége 2.438,641 frt; III. sárbogárd-regölyi 5.8 mföld sza­kasz kerül 3.459,572 ftba, a IV. regöly dombóvári 4.5 mértföldnyi vasút kerül 2.680,395 frtba és igy az egész 20.5 mérföldnyi vonal 15,820,057 ftba vagy­is mértföldenkint 769,963 ftba. A forgalmi költségszám­lát évenkint 451,406 ftra teszi az emlékirat. A sze­­métszállitási jövedelmet 3.896,192 ftra, a teherszál­lítási összes bevételt 1.507,640 frtra veszi fel, úgy hogy a budapest-dombovári vasút nettó bevétele 1.197,912 frtra van előirányozva. Minthogy pedig az emlékirat szerint a 15,420,057 frtnyi effectiv összeg beszerzésére 21,093­ 409 frtos névértékű kötvényeket kellene beszerezni a tiszta jövedelem a befektetett tő­két 52/s %-al kamatoztatná. Az emlékiratra vonatkozólag csak azt jegyez­zük meg, hogy a tervezett budapest-dombovári vo­nal iránya ellen alig lehet kifogás, de a kiépítést a kamatgaranczia rendszer alapján, legyen az akár bruttó akár nettó garancia, feltétlenül­­ kárhoztat­nunk kell. Az állam jelen szorult pénzügyi helyzeté­ben a régi vasúti politikát többé semmi szín alatt nem folytathatja. Meg kell honosítani ezon vasúti politikát, melyet Kossuth a vasúti kölcsönről irt le­velében ajánlott a nemzetnek. E szerint aztán ki­épülhet idővel a budapest,dombovári vonal is, az ál­lam újabb terheltetése nélkül; kiépíthetik azt, azon vidék érdekeltjei melyen a vonal átmegy, és nem leend szükség semmiféle alapító consortiumra. A budapesti iparbank tegnap tartó évi közgyűlését H­o­r­n Ede elnöklete alatt 123 rész­vényes volt jelen, kik mindössze 2614 részvényt kép­viseltek. A jelentés kiemeli azt, miszerint 2211 drb összesen 4.007,222 frt értékű bankváltóból egyetlen egy sem vált behajthatlanná; a személyhitel azonban kevésbbé ily örvendetes eredményeket hozott. Az 1874. év tiszta jövedelme 60,049 frt 40 kr., ebből 5 °/C, vagyis 40,000 frt a részvényesek javára vonatik le, a maradékos 20,000 frt 40 krból 5 °„ a tarta­lék tőkére (1002 frt 47 krral), 12 % az igazgatóság jutalékára (2405 frt 93 krral) 3% a hivatalnokok díjazására (601 frt 48 kr.) a fenmaradt 16039 frt 52 krból az egyes részvények osztalékának 7 frtra leendő kiegészítésére összesen 16,000 frt fordittatik, a 39 frt 52 krajezár a folyó évi számlára iratik. — Weisz Lipót azon indítványa, hogy 2000 drb rész­vény visszaváltassék s amortizáltassák, a közgyűlés által, — rövid vita után elfogadtatott, s e visszavá­sárlással az igazgatóság azon megjegyzés mellett bí­zatott meg , hogy e műveletre a legkedvezőbb időt használja fel. A választás eredménye a következő: Igazgatók: Domány Zsigmond, Heller Gábor, Ka­­nitz Gábor, Strausz Albert. Választmányi tagok: Adler Lajos, Baumann József, Beer Berthold, Haupt­mann József, Helfenstein Máté, Himum Sándor, Jung Antal, Kovács András, Kuklay János, Löffl­­mann Vilmos, Strasser Samu, Sinkovics János, A Vog­­ner Sándor és Weil Simon. — Gyapjuüzlet. A forgalom a lefolyt héten mintegy 1200 mázsára ment, mely nagyobb részben külföldieknek adatott el. Finom posztó gyapjú 100 m. 175 ft, 70 m. olcsóbbrendü egynyi retü 83—84; 250 m. bácskai egynyiretü­ 75, 140 m. tí­már berbécs gyapjú 52—53, 100 m. tímár hosszú­­gyapjas 40—41 ft; belföldiek részére eladatott 400 m. homokos egynyiretü 67—71 ft, 80 m. középminő­­ségü egynyiretü 94—95 fton mázsája, a megelőző hetiárokhoz képest a gyapjú nem változott. Gyárilag mosott gyapjú után jó tudakozódás volt, de mivel a választék csekély, nem jöhetett létre jelentékenyebb forgalom. Eladatott 80 mázsa különböző fajta 130— 210 fton mázsája. — Kőbányai sertésvásár jelen­tő­s: A tartós hideg okozhatja, hogy e héten csak magyar sertéseket hoztak, a közt is sok sovány volt, s a kevés fogyasztást is alig fedezte. Hízott sertés néhány hét óta általán megritkult, árak a rész bécsi vásár daczára is szilárdak. F. hó 24-én adatott el árverés utján 1150 darab mezőhegyesi 1 éves ma­­lacz, — a részvétel élénk volt (30 vevőnél több) s párja átlag 61 frt 65 krért 4 ráadással. — Ez oly magas ár 160 font eleven súlyért, melyet tenyésztő eddig alig kapott. J­egyzett árak: magyar fajta 360—450 font 33 kr—34 kr, Szerbia 31—32 kr, Stacheln 30 kr, vidéki 30, kiviteli 34 kr, bánáti jó kukoricza 7315 frt 320 magyar 305 frt VM. He­lyi sertés állomány: maradék febr. 19-től 42340 db; felhajtás az alföldről 4450, Szerbországból 60, Oláhországból 120, a magyar északi vasúttal jött 240 db; összesen 4870 db. Elhajtás Bécsbe­m. héten 500 s ezen a héten 17­4­0 db (9340), Prágába 950 db, Bodenbachon át Dresdába 610. Budapesti fo­­gyasztás 1830, kőbányai vágó 120, transito Szolnok­ra 40, összesen 5090 db, maradnak 42120 db. A részvény szállásokban hevernek 13480 db, szarvas­­marha felhajtás vasúttal 570. Elhajtás ...bécsi vásár kedden felhajtás 1990 db, csütörtökön felhajtás 480 db, árak 24—SO1/». Orosz-lengyel falú elhajtás 3870 db 16—23. Győr és Sopronból felhajtottak 510 db. A vásár lanyha volt több 400 darabnál visszamaradt. — A »nemzetközi általános biztositó társaság« pénztári kivonattal igazolván, hogy alaptőkéjére 100,000 frt befizettetett s alapszabályai 4-ik szakaszának eleget tett, ennél­fogva a kereskedelmi miniszter megedte, hogy a tűz­kár biztosítására nézve, működését megkezdhesse. — A »P­a­n­o­n­i­a« gőzmalom társaság mó­dosított alapszabályait a keresk. miniszter a törvé­nyes záradékkal ellátta. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE, Február 27. Adva Tartva A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. . . . 70 95 71 05 „ febr.—aug. 5 prc. . . . 70 95 71 05 „ „ ezüstben jan.—jul. 5 prc. . . . 75 >0 75 90 „ april—oct. 5 prc. . . . 75 80 75 90 Sorsolással 1839-b5l égésé so.st. p. p....................................... 272 — 275 — „ 1839-ből ötöd­i „ ........................................ 250 — 251­­. 1854-ből 250 frtos 4»­0„ ......................................... 104 50 105 — , 1860-ból 500 „ lyon......................................... 111 75 112 — „ 1860-ból 100 , 5%. „................................. 114 75 115 — „ 1864-ből 100 *....................................................... — — — — Qomot járadékjegy 42 líra...................................................... 21 50 22 — A’lamjószági jelzáloglevél 120 frt 5%................................. 127 25 127 75 B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Csehország­ 5%...................................................................... . 98 —— Bukovinai 5 .................................................................................. 83 — 83 10 86 25 86 75 Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% ...... Horvát*tótországi 5%................................................................. 86 50— 80 — 81 — Morvaországi 5%................................................................. 95 50 90 50 Alsó-ausztriai 5 ........................................................................ 98 -99 -85 —— 95 — 96 — 95 50 96 50 Erdélyi 5.................................................................. 70 60 77 — Stájerországi 5 .................................................................. . 93 —— Tiroli 5 ........................................................................ . — — — Temesi Bánság 5% ...... ...................... 77­­0 77 75 Temesi 1867-diki sorsolá­­si záradékkal................................. 16 75 77 25 Magyar 5%....................................................................................... 79 25 79 50 „ 1807-diki sorsolási záradékkal................................. 78 -79 — C. Más közkölcsönök. Duna szabályozási na­p 100 frtos................................ i . 98 -98 50 Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5%................................. 98 50 99 — Gömöri záloglevél 5% L50 frt......................i . . . .— — Magyar nyeremény 100 frt...........................................— — „ „ 50 frt ....................................................... 82 — 82 50 Magyar kincstár! utalvány 1873 10 L. 6%...................... 81 75 82 — , 1871-ki 3 rail. 5%....................................................... — — —. — „ 1873-iki 6.4 mii. 5"/0................................................— — „ szőlődézsma-váltság 100 frtos.................................— — Pest városi 6%................................................................................. Török vasúti 400 frank............................................................ 54 25 54 50 „ , 145 frank befiz......................................................... — D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt és 120 frt befizetés .lé. 132 — 132 25 Angol-magyar bank 200 frt. 40% . ..... 17 75 18 25 Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40............................ 117 50 118 — Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 ........ 72 75 73 25 Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt.......................... . . . 218 — 218 25 Magyar ált. hitelint. 200 frt...................................................... 204 — 204 25 __ __ __ __ Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ........................... 805 — 815 — Franco-osztrák-magy. 500 frank 50%................................ 48 75 49 — Franco-magyar 200 frt .... Haza élő biz­tositó és bitei 200 frt Mturv. ált. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank...................................... Autobank 200 frt........................... E. Közlekedési vállalatok részvényei Alföld-fiumei pálya 200 frt ... . Albrecht pálya 200 frt........................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p...................... Ei lerjes-tarnovi 200 frt............................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. . . Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt (Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt ... . . * „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya, 200 frt.................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . Állampálya 200 frt .. ............................... Déli pálya 200 frt ................................. Tiszai pálya 200 frt................................. Bécsi Tramway 200 frt........................... Magyar gácsországi első pálya 200 frt „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . „ keleti­ pálya 200 frt. . . . . „ nyugati székesfehérvár-grác* 200 frt F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsa. 5% „ 33 éves visszafizetés 5% Cseh jelzálogb. 5%...................... Nemzeti bank; p. p. 5% sorsolás . „ p. é. 5% .... Magyar földhiteltársulati 34 év 51/2% „ földhitelintézet­ 572% •­­ „ kereskedelmi bank 23 év p jelzálogbank 57,%. . . 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% • Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% • • Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 fr Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . „ „ 300 frt e. 5% . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... . „ „ 1862-iki............................. * * 181­9-iki............................. p „ 200 frtos...................... Eperjestarnovi 300 frt........................... Ferdinand északi pálya 200 frt. p. p. v ti­n 100 frt o. é. X 100 n 200 a » 200 300 II. kib. . a a III. „ . „ * VI. Kassa oderbergi 200 frt „ . . . . Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst , I. kib. 1865 I. II. » 1867 * Dl. „ 1868 * IV. , 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Károly­ Lajos ezüst 5 ° ezüst 1861 300 Adva Tartva 59 — 60 — 963 — 964 — 98 10 99 — 128 — 129­­— — 67 — 436 — 438 -177 — 177 60 1946 -1953 — 159 — 160 — 22­7 — 227 50 143 — 143 50 4h7 — 439 — 150 — 150 60 71 — 72 — 141 50 142 50 291 -292 — 133 50 1*4 — 187 25 187 75 118 50 119 -116 — 116 50 115 — 115 50 54 50 65 — 127 50 128 — 96 35 96 60 87 -87 50 90 5 ° 91 — 95 65 95 85 86 h0 87 — 86 80 87 -87 50 88 -79 25 80 — 79­­ 79 50— 70 25 95 50— 93 — 93 50 92 25 92 75 95 50 96 — 92 25— 104 75 105 — 97 75 98­­ 102 75— 102 25 102 50 99 75 99 90 81 80 82 20 78 75 79­­­___ ___ 85 75 — — Osztrák- Lloyd 5%................................................. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolfpálya, 800 frt, 5% „ 1869 . . * 1872 . . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . Állampálya 500 frank 80‘ „ 1867-iki 3 „ 200 frt 5% Déli vasút Januar Juli­a april.—okt. „ 200 frt ez. „ 1875—1876 „ Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt­­. Magy. északkeleti 300 frt. . Magyar keleti 300 frt . Magy. keleti II. kib. 300 frt . Magyar nyugati 200 frt . 3% 500 fr. . 3% 500 , . fi"/« - . . 670 500 fr. . 670 500 „ . ■ • . . 5% 5% 5% 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt....................... Clary 40 frt p. p................................ Dunagőzhajózási 100 frt p. p. Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt ........................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város köles. 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p................................. Rudolf-alapítvány 10 frt . . . . Salmn 40 frt p. p. ••*... Salzburgi dissorsj. 20 frt . . St. Genols 40 frt. p. ......................... Stanislaw városi 20 frt ... Triest város 100 p. ........................... » » V« P- P....................... Waldstein 20 frt p. p. . . . . Windischgrfitz 20 frt . . . . Váltók (h­áro­m hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi .... Augsburgra 100 frt délnémet...................... 4 Berlin 100 tallér ................................. 4 Boroszló 100 tallér ................................. 4 Brüssel 100 frt ................................................. 3 Frankfurti 100 frt délnémet..................... Hamburgra 100 b. márk...................................­­ * Londonra 10 font sterling............................ Lyonra 100 frank............................................ j Milano 100 lira................................................. . Marseille 100 frank ................................ .­­ Müncheni 100 frank ........ Paris 100 frank ................................ .­­3 Pétervár, 100 rubel ........ .. Zürich 100 frank ...................................... Pénzek árfolyama. Cs. arany ...... 20 fokos arany...................... Orosz imperiale . . . Mária­ Terézia-tallér . Ezüst....................................... Egyleti tallér...................... Porosz pénztári utalvány Adva Tartva 95 80 96 —­ 92 50 93 — 91 — 91 50 91 — 91 50 77 75 78 25 143 —— 139 —— 109 75 110­­ 110 50— 95 70 95 90 223 — 224 — 82 25 82 50 74 50 75 — 65 75 70 25 67 75 68 — 79 —1 167­­ 167 50 27 60 28 — 95 — 95 50 17 25 17 75 13 75 14 25 16 25 17 — 27 25 27 75 27 25 27 50 13 75 14 25 33 60— 16 25 16 75 27 25 2­­75 15 — 16 — 109 — 110 — 53 5 54 — 23 25 23 7 21 — 22 — 92 4 92 ti­ 54 15 54 25 64 20 54 2 1113 111 45 44 15 44 15 i­l­i­i — 5 25 8 88 105 15 1 63 5 26 8 80 105 25 1 84 .. nniwag Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában, Budapest, Barátok­ tere, Athenaeum-épület 1875.

Next