A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-23 / 116. szám
magát a »független« ellenzék gerálja, a vén dámákhoz illő ilyetén coquetteria. Azonban berekesztik az ülést, mielőtt még Apponyi beszélhetett volna. Marad tehát a tárgy a délutáni 6 órára hirdetett ülésre. De a fátum a délutáni ülésben más a jegyző, mint aki a délelőttiben volt. Apponyi helyett elsőszólónak felhivja — Lázár — Ádámot. Ez aztán az ifjú gróf nagy elszörnyedésére elmondja azt, a mit ő akart. S megteszi az indítványt csaknem szóról szóra, hogy az országgyűlés folyosójáról a hírlapírókat kitiltani nem szabad. Gróf Apponyi Albertnek a mellére fittyen az álla a meglepetéstől. Most hát ez a szépen kigondolt kortesfogás a porba esett. Ettől a dicsőségtől most hát a jobboldali ellenzék,elesett. Most ezek a mihaszna újságírók Lázár Ádámot fogják magasztalni. Mert azt csak nem teheti egy szélsőjobbon virító szépreményű tehetség, hogy ráduplázzon arra, amit Lázár Ádám úgyis meglőtt már. A szép dictió tehát, mely a széljobbnak annyit használhatott volna, befagyott a kánikula kezdetén, Apponyi ülve maradt, gyakorlandó a conservatív takarékosságot az idővel. A szép beszéd ott akadt a torkán. De még itt nincs vége ! Csernátony kiszegzett cáfolattal állt Apponyi előtt, hogy amint ez kitátja a száját, azonnal beleszúrjon vele. Apponyi azonban összecsikarította a fogát. Már most csináljon Csernátony ? Az Apponyi némasága az ő beszédének is kiütötte a fenekét. Lázár Ádámnak mondja el talán, amit Apponyinak szánt ? De mikor az arra rá nem illik sehogy sem, mert Lázárnak van privilégiuma a kaczérkodásra s élt is vele megtorlatlanul akárhányszor. A mellett hát az usus beszél. Csernátony tehát mit tehetett egyebet ? Szépen összehúzta a vitorlát s odatette beszédét az Apponyié mellé — örök nyugalomra, így takarított meg a képviselőház egy ülésben két beszédet s mindezt csak azért, mert egy indítvány a »független« oldal helyett a »függetlenségi« oldalról jött. Fatális három betű ! — »Oláhország és Magyarország« czim alatt a »Corresp. Hongroise« a következőket irja, miket mi is magunkévá teszünk: »A Journal de Bucarest« többi közt irja, hogy Oláhorszának nincs oka egyik hatalomnak előnyt adni a másik a felett. Helyzete e legszigorúbb semlegességet szabja elébe. Nem les nem szláv, sem germán, hanem román és nem fogja eladni nemzetiségét. Ez azon politika, melyet követ a román kormány.« Közöljük ezen nyilatkozatot, mert fontos azon esetben, ha Oláhország következetes akar maradni és elfogadja a következményeket, melyek a nemzeti politika elveiből következnek. A magyar kormány ugyanezen politikát követi. Oláhország is, Magyarország is meg akarja tartani függetlenségét A két országnak tehát közös érdeke van, melyet fölébe helyeznek minden más érdeknek ; ennélfogva az ugyanazon czél felé törekvő két ország természetes szövetségessé lesz. Ha Oláh- ország nem akar sem szláv, sem germán lenni, karöltve kell járnia Magyarországgal, mely ugyan azon viszonyok közt van. Ezt elfogadva, nem lehet érteni, hogy a román pártok és lapjaik miért fogják pártját a nem magyar nemzetiségek aspiratióinak, melyek az Ausztria-Magyarországban fennálló dualismust más rendszerrel akarják helyettesíteni. A dualismuson kívül csak kettő lehetséges, a centralisatió és a foederalismus A centralisztikus kormányzat csak német lehet, a foederalistikus a szlávok kezébe játszaná a hatalmat. Az első esetben beteljesülnének az augsburgi »Allgemeine Zeitung« óhajai és »Oláhország nem lenne egyéb, mint az előcsapat egy neme azon nép számára, melynek a világuralom van fenntartva.« Másfelől egy szláv Ausztria megtenné a magáét, hogy a gyümölcs mielőbb megérjék és lehulljon magától fájáról.« Oláhországnak tehát életérdeke kívánja, hogy az osztrák-magyar monarchia megmaradjon a dualisztikus rendszerben, mert míg a magyarok túlsúlylyal bírnak a monarchiában, a román nők biztosak lehetnek a felől, hogy nem fognak sem a szlávok, sem a németek uralma alá kerülni. Ha ellenben Ausztria-Magyarország egy szláv vagy német állammá lenne, az oláh függetlenség nagyon praecariussá válnék. Ennélfogva a román politikusok, kik Magyar- és Oláhországban a magyar túlsúly ellen izgatnak és kik támogatják a szlávok aspiratióit, a román nép legmagasabb érdekei ellen küzdenek. — Óhajtjuk, hogy a románok a nemzeti politika elveit proclamálva, elismerjék az abból folyó következéseket is, és a hazai kötelességeket, melyek rájuk háramlanak. Lemondva egy képzeleti nagyság álmairól, a magyar románok kényszerítve érzendik magukat saját nemzetiségük érdekében a magyarokkal összetartani.« Országgyűlési tudósítás, Budapest, máj. 22. A ház utolsó érdemleges ülése volt ma. Sietett is mindenki, mindenben, kivéve a nemalatt képzelt magának egy ritkasággyüjteményt, antik ékszerekből, becses festményekből, régi hímzetekből, viseletekből, bútorokból, porczelánokat, majolicákat, vén emlékeket, ahogy ezeket felszokta az ember találni előkelő nagyúri családoknál. Rettenetes csalatkozás várt reá. Az egy anatómiai múzeum volt. Összeállítva mindazon borzasztó szép remekmintázásaiból a természetnek, amiken ha egy kiváncsi lakás végig halad, egy hónapra elmegy a kedve ételtől, italtól, minden felebarátjától és saját magától. S e borzasztó múzeumban másfél óráig kellett madame Corylandenak hallgatni és nézni a herczegnő felvilágosításait pathologiai mysteriumokról, az emberi belső részek titok teljes működésének revelatióiról, hypochondriaköltő felfedezéseket, amikkel a jószivű előadó annyira megtörté a madame minden érzékét, hogy az valamennyi megismertetett bajt és nyavalyát érzett már testének minden belső részében. — No lássa ön, az igen jó, hogy önnek elmondhattam , szólt a herczegnő nagyon elégülten. Azt a nagy aranyfáczánt hasztalan hozom ide, mert az felkapja a szoknyájáról a volant-t, az arczára teríti, hogy ne lásson semmit. De bizony madame Corylande szerette volna az egész esőköpönyeget a fejére borítani! — És lássa ön: ezek azok, amiket az előkelő családok leányainak mindenek felett megtanulniok kellene. Ezen ismeretek hiánya az alapja minden családi szerencsétlenségnek, oka annak, hogy a férfiak nejeiket elhanyagolják, hogy a nők boldogtalanok. Megjegyzett ön magának mindent ? El tudja majd mondani a tőlem hallottakat Rafaelanak. Nem felejti ön el ezeket ? (»Tartok tőle, hogy nem«, mondá magában madame Corylande.) Most értette már, hogy mi volt az értelme annak a szónak, amit Líviától hallott a herczegnő felől ; azt is kitalálta már, hogy Rafaela miért nem hozza el anyjához Líviát soha ? (Folytatása következik.) Hetiségi urakat, kik tegnapi legutolsó fölléptük után meg nem állhatták, hogy egy kis legeslegutolsót ne rögtönözzenek, s ki tudja ez a nemzetiségi bőbeszédűség még a hétfői ülésen is nem kereső- okot s alkalmat a jajgatásra. A hétfői ülésen különben csak szentesített törvényjavaslatok kihirdetését sGhyczy búcsúbeszédjét várja a ház. A trónbeszéd, mely hétfőn fog felolvastatni, mint már volt alkalmunk közölni, igen rövid. A képviselőház ülése. Az esti lapunkban közlöttek után következett a kérvények tárgyalása. Felszólalás csak egy történt, a mátészalkai magyarojk izraelita hitközség seminarium felállítása iránti kérvényénél, amelynél Péchy Jenő sürgeti, hogy a miniszter sürgető megnyugtató választ adjon. Trefort Ágost kijelenti, hogy a jövő országgyűlés, ha a körülmények engedik, intézkedni fog ily irányban. Elfogadtalak ezután a főrendek módosítása a törvények szentesítésének módja iránti javaslathoz, valamint a gazdasági bizottság azon jelentése, melylyel Baker Antal képrházi teremőr árvájának — adósságai levonása mellett — egy évi fizetése indítványoztatik megadatai. Ezután Madarász József indokolja javaslatát az uzsoratörvény iránt. Az országgyűlés jelen stádiumában nem tartja lehetőnek, hogy a ház törvényt alkosson, de óhajtaná, ha egy határozati javaslatot fogadna el a ház. Elnök figyelmezteti szólót, hogy most törvényjavaslatának indokolása van napirenden, ha most egy külön határozati javaslatot akar beterjeszteni, akkor az önálló határozati javaslat, amelyre nézve a háztól függ, hogy megengedi-e annak soronkívüli előterjesztését, tárgyalása azonban semmi esetre sem ejthető meg, hanem annak felvételéről hasonlókép intézkedni kell. Madarász József ezután hivatkozik arra, hogy Makó egy kérvényének tárgyalásakor az egész képviselőház átérezte akkor, hogy őkredekül szükséges valamely törvényesintézkedés, tehát megbízta a kormányt, és a kormány úgy nyilatkozott, hogy érzi az elodázásból is keletkező felelősséget, s hete igen nagy időt,csak a kellő megfontolási időt kívánja. Igaz, hogy két hó múlva új kormányváltozás jött, mégis az előbbi kormánynak hiszem, hogy ne lett volna kötelessége a fó előmunkálatokról gondoskodni. Az új kormány is még csak két hava van s néhány hete, de azon előmunkálatokat okvetlenül folytatnia kellett. Indítványozza, utasíttassék a kormány ismét, hogy Makó város kérvénye folytán, az 1874. év decz. 9-én hozott határozat következtében a legközelebb tartandó országgyűlés elé terjeszsze be véleményes jelentését az iránt, minő törvényes intézkedések volnának szükségesek a végett, hogy az országban elharapózott nagy kamatláb leszállítása érdekében valami történhessék. Széll Kálmán elismeri, hogy az említett bajok léteznek, s aggasztók, de az uzsoratörvényeknek ilyen egyszerű visszaállítása, amint a képviselő úr tervezi, abajt talán inkább nagyobbá tenne, mint a milyen tűzma, és az orvosszer talán sokkal roszabb tenne magánál a bajnál. Mert bármilyen drákói törvényhozási rendszabályokkal az Uzsorát hm meggátolni nem lehet. Sokkal mélyebben rejlik a baj, hogy sem ezen az úton segíteni lehetne. A bizalomnak álalános megrendülése, hitelviszonyainknak rendezetlensége és azon tény, hogy a vállalkozás a hitellel nem azon alapon és nem úgy élt, mint kellett volna élnie, azon csapások, melyek az országból azon kevés tőkét is elriasztották, mely itt volt, a rendelkezésre álló tőkét még inkább megkereshetették. A hitelviszonyok javítása, szükséges idő, s a kormány igyekezni fog e tekintetben minden telhetőt megtenni. Ami különösen a kis földbirtokot illeti, nem lehet tagadni, hogy ott a baj legnagyobb , ám a kormánynak ezen ügy is szívén fekszik és mit ez irányban netalán javaslatba lehetne hozni, annak idején a tvdozás figyelmét erre kikérni neme fogja elmulasztani, hanem azt, hogy a tárgy most akár határozat alapján egyik vagy másik irányban eldöntetnék, azt a kormány semmit esetre sem tartja czélszerűnek. (Helyeslés.) Erre a ház kimondja, hogy Madarász javaslatát tárgyalni nem kívánja. Következik a keleti vasút ügyének tárgyalása. Szentpály Jenő utal a jelentésre, mely tartalmazza a keleti vasút ügyének egész történetét. Azonban határozott javaslatot nem tartalmaz, mert a bizottság kifejezett véleménye szerint a képviselőház határozatának korlátai közt csupán arra lehetett hivatva, hogy felderítse a vizsgálat folyamán bebizonyult tényeket; ugyanazért ezen korlátokon túl terjeszkedve, a képviselőház által magának fentartott intézkedésnek bármi tekintetben elébe vágni feladatának nem tartotta. (Helyeslés.) Somssich Pál: T.ház ! Általánosságban kívánok a tárgyhoz szólani, és indítványt, illetőleg határozati javaslatot benyújtani a t. háznak. (Halljuk!) Valahányszor ezen szerencsétlen vasút ügye a házban szőnyegre került, mindannyiszor akadályozta az érdemleges határozatot az, hogy a t. ház nem volt tisztában ez ügy iránt, nem volt tájékozva, nem ismerte annak körülményeit, egy-két tagjait talán kivéve. Előtte állottak a szomorú eredmények, a nagyszerű veszteségek, de ezeknek okait kipuhatolni, megismerni nem tudta. Mi természetesebb, hogy ezek tájékozatlanságból kihatolni kívánt és e tárgyak sötétbe burkolt állapotát felderíteni óhajtotta és azért körülményes jelentést kívánt a kormánytól, és kívánatos, hogy a jelentés mellé csatoltassanak minden okiratok és adatok, egyszersmnd megbízta a pénzügyi és vasúti bizottságokat, hogy ezek egyesülve, ezen jelentést tanulmányozzák és tanulmányozásuk eredményét egy jelentésben ismét a ház asztalára letegyék, hogy a netán szükséges intézkedéseket a törvényhozás tovább megtehesse. A bizottság ezen igen fárasztó hosszadalmas munkákban eljárt és ime napirenden van most a jelentés tárgyalása. E jelentés az egésznek történetét, az egésznek pragmatika históriáját adja elő e vasút építésének kezdetétől fogva végig, úgy hogy aki azt most elolvasta, már tisztán láthat benne, ítélhet, és ha kell, határozhat. Nagy érdeme e jelentésnek még az, hogy a történelmi elbeszélés után az általa feldolgozott anyagot momentumok szerint csoportosítván össze, azt hat kérdésben igen részletesen és okadatolva fejtegeti. Itt az idő tehát, tehát, hogy e tárgyban már most határozat hozassák, a határozathozatal pedig szükséges, hogy az ne késsék, mert követeli azt a közvélemény, mely annyiszor megbotránkozott ez ügyben ; követeli az államnak anyagi érdeke, mely annyi millióval van itt érdekelve, követeli még inkább az állam erkölcsi érdeke, mert az ő felügyelete és ellenőrzése alatt keletkezett, építtetett és fejeztetett be a munkájat. A kérdés csak az, hogy az országgyűlésnek jelen stádiumában, midőn már alig napokat, talán órákat számítunk, mit tesz legczélszerűbb határozni ? E részben elvtársaim nevében is bátor vagyok egy indítványt tenni, melyben arra kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést minden adataival, okirataival és csatolmányaival együtt kiadni a kormánynak azon utasítással, hogy az ezek folytán szükségesnek látszó, vagy czélszerűnek mutatkozó intézkedéseket azonnal tegye meg, ezen eljárásáról a jövő országgyűlés kezdetén adja be jelentését és ugyanekkor tegye meg javaslatait még azon teendőkre nézve is, melyeket szükségesnek ismer ugyan fel, de melyek saját hatáskörébe nem esvén, törvényhozási intézkedést igényelnek. Bátorkodom ezen indítványomat írásba foglalva benyújtani és annak elfogadását kérni. (Élénk Helyeslés.)Szeniczey Ödön jegyző : (Olvassa az indítványt .) »Határozza el a ház : a keleti vasút ügyében kiküldött vasúti és pénzügyi egyesült bizottság jelentése minden ahhoz tartozó iratokkal oly utasítás mellett adatik ki a kormánynak, hogy ez azoknak alapján a szükséges és saját hatáskörébe eső intézkedéseket azonnal megtegye és ebbeli eljárásáról szóló jelentését a jövő országgyűlés kezdetén a háznak mutassa be; ugyanakkor terjeszsze be egyszersmind azon netán szükségesnek vagy czélszerűnek mutatkozó további teendők iránti javaslatait is, melyete saját hatáskörén kívül esvén, törvényhozási intézkedést igényelnek.« (Átalános élénk helyeslés.) Gubody Sándor meg van győződve, hogy a jelen kormány nem akarja elodázni ez ügyet s ha vizsgálatra kerül a sor, ha mindjárt egy Ofenheim sül is ki, nem fog megriadni a tisztázástól. Elfogadja Somssich javaslatát. Simonyi Ernő először a jelentés czímét tartja helytelennek, mert az csak a »volt« vasúti s pénzügyi bizottságok jelentése; 2-szor nem tartja magát a jelentésit sem kimerítőnek. Igen természetes, hogy a jelen percben ezen kérdést érdemileg tárgyalni nem , de hogy átértessék a kormánynak ezen utasítással, hogy a jövő törvényhozásnak jelentését beterjeszsze, az ellen nincs kifogása, hanem csak világosan kívánja kimondatni, hogy azáltal, hogy a jelentés a kormánynak átadatik, semmi tekintetben he értessék az, mintha a képv.ház ezenjelentést elfogadta, jóváhagyta, vagy magáévá tette volna, vagy mintha ezen ügyben bármi tekintetben intézkedett volna. Ezt a jövő törvényhozásnak lesz feladata tenni és annál inkább kellóvatosan eljárni, mert mint volt kiemelve aminiszterek által is, Magyarország hitele semmi által sem szenvedett többet, mint ezen szerencsétlen vasúti kérdés által. Péchy Tamás köziminiszter úgy érzi, hogy Maga úgy adatik ki a kormánynak s az azonnal való intézkedés a teendőkre vonatkozik, melyek nem tartoznak a törvényhozás elé, igy pl. szükség esetén az államügyész meghallgatása. Kifejezi azután, hogy a keleti vasút egy kiépítetlen szárny,vldalának kiépítése nem tartozik a kormány feladatai közé. (Helyeslé!) .. Somssich Pál rövid megjegyzései után a ház elfogadja a Somssich-féle javaslatot. Következik a naszódvidéki erdők ügye. Papp Lajos előadó ajánlja, hogy az egész ügy adassék ki a minisztériumnak, azon utasítással, hogy ezen szerződést és mindent, ami ahhoz, tartozik a jövő országgyűlés kezdetéit alkotmányos tárgyalás végett a t. háznak beterjeszsze. Ha a t. ház ezen határozati javaslatot elfogadja, akkor ő a részletekbe nem bocsátkozik. Ellenben ha tárgyalni kívánja, fenntartja magának a jogot, hogy mint előadó a tárgyalás végén nézeteit előadhassa. Kéri az indítvány elfogadását. (Helyeslés.) Széll Kálmán azt hiszi, hogy e kérdés a végleges eldöntésre megérve nincs, s kéri,, hogy a ház most me tárgyalja ezt érdemlegesen. Nyugodjék meg a ház abban, hogy ezen kérdés kiadatik a minisztériumnak, annak a minisztériumnak, mely ezen kérdést öröklötte, mely tehát nem Maga ténykedésében fog a ház elé ismét javaslattal járulni a végből, hogy ezen egész ügy iránt véleményes jelentését a jövő országgyűlés elé adja be. Az intézkedés ezen fontos kérdésre nézve ne preocupáltassék a határozati javaslatnak bármily indokolása, által, hagyjuk a kérdéseket érintetlenül, hagyjuk azt a maga egész fontosságában a jövő országgyűlésre. Azért, ámbár lényegileg teljesen egyetért a javaslattal, mert a bizottság határozati javaslatának is csak az a lényege, hogy adalék ki az ügy a minisztériumnak, magát a határozati javaslatot, úgy amint van, nem tartja elfogadhatónak, azon okokból, amelyeket a ház előtt elejtett. Ez okból arra kéri a házat, hogy a naszódvidéki ügyre vonatkozó összes iratok minden hozzátétel nélkül kiadassanak a minisztériumnak a jövő országgyűlésen teendő véleményes jelentéstétel végett. Lázár Ádám a bizottság, Sirvvnyi Ernő és Horváth Gyula a miniszter javaslata mellett szólnak, melyet a ház el is fogad. Következik Miletics viszonválasza Tisza feleletére. Miletics nem helyesli azt a theóriát, mintha törvény nem létében ő felsége ellenjegyzése nélkül a miniszterek intézkedjenek. — Vitatja a nemzetiségek politikai fontosságát, s aztán azt hiszi, hogy Tisza csak alkalmat keres a szerbek s a nemzetiségek összetiprására. (Derültség.) De ezek nem félnek, mertaliol indefunt ventos. (Derültség.) Hiába mondják, hogy Magyarország elég erős erre, mert Magyarország mindaddig, míg a nemzetiségekkel ki nem békül, csak játékszer és labda lesz Európa s különösen Ausztria kezében. Kéri interpelláczióját tárgyalásra kitüzetni. (Derültség.) Tisza Kálmán: Tisztelt ház ! (Halljuk!) Midőn megújítanám azon kérésemet, hogy miként már előbb is kértem, hat ház feleletemet tudomástól venni méltóztassék, csakis egyetlen egy megjegyzést akarok tenni, nem pedig cáfolólag szólni a képviselő úr beszédére. Ő azt mondja szemben velem, hogy a szerbek nem félnek a fenyegetésektől, hogy ők láttak már más időket is. Én részemről erre csak egyet jegyzek meg, és ez az, hogy az én fenyegetéseimtől legalább a szerbeknek nincs mit félniök és Magyarország egyetlen egy nem magyar ajkú nemzetiséginek sincs félnie. Én nem fenyegettem soha, nem fenyegetem most sem egyiket sem, sőt azt gondolom, hogy én azáltal adom legbiztosabb jelét annak, hogy azt óhajtom, hogy Magyarország minden ajkú lakosai ez ország kebelében magukat megelégedetteknek érezhessék, ha igyekszem hatáskörömhöz képest nem fenyegetni azokat sem, hanem — valahányszor okot adnak rá — sújtani azokat, kik a nemzetiségektől ezen nyugalmat, ezen megelégedést elvenni, kik a viszonyt olyanná tenni igyekeznek, hogy a közös haza kebelén a közös megelégedés lehetővé ne váljék. (Átalános hosszasan tartó zajos tetszésnyilvánítások.) Elnök : Tudomásul veszi a t. ház belügyminiszter úrnak Miletics Szvetozár képv. ar interpellátiójára adott válaszát ? (Igen! Nem!) A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Tudomásul vétetett. Letárgyalva lévén azon tárgyak, melyek a napirendre kitűzve voltak, most, habár egy kisé elkésve, de kiegészítésül bejelentem, hogy Simonfy Kálmán képv. ur carasteri kerületi felügyelővé kineveztetvén, lemondását beadta. (felénk derültség.) Egyébiránt azért jelentettem ezt be, mivel azt hiszem, hogy a legközelebbi ülés akkor fog tartatni, midőn a törvényjavaslatok, melyek ő felsége szentesítése alá vannak terjesztve, le fognak érkezni — amint várjuk és hiszszük szentesítve — és itt kihirdetendők lesznek. Ezen jövő ülésnek óráját egész határozottsággal nem tudnám mt meghatározni, de úgy vélem, hogy hétfőn 10 órakor fog ülés tartatni, egyébiránt az ülés idejéből falragaszok által a t. ház tagjai idejekorán tudósíttatni fognak. Ülés vége 1 óra 15 perc. Ezután a zárt ülés következett, melyről már esti lapunkban értesítést adtunk. A VIDÉK. Pozsonyból kapjuk a következő sorokat: Pozsonyban, ezen Bécs tőszomszédságában fekvő magyar városban a túlnyomó német elem s szellem következtében a magyar szellem — elég sajnos! — majd majdig háttérbe lön szorítva. Majdnem — elnyomva. Az országos nyelv és a magyar szellem terjesztését egyrészt a helyben megjelenő »Pozsonyvidéki lapok,« másrészt Follinus János magyar, szégigazgató úr tűzte ki nemes feladatává, s be kell vallanunk, e nemes czél elérésében sok nehézséggel kellett küzdeniük, de azért ha nem is egészen, legalább némi siker mégis koronázta fáradalmaikat. A színigazgató úr az itteni színházat, mely szerződésileg két német színigazgatónak jön kiadva több évre, s melyért ők csakis egy aranyat fizetnek a városnak »recognitio juris dominalis« jezimén két hóra 1800 forintért nyerte tőlük bérbe, tehát tetemes összegű áldozattal járult a magyar szinügy, illetőleg a magyar nyelv s szellem terjesztketéséhez E tekintetben a városi képviselőtestület is hibarészes, mert Pozsonyban, ez ősi magyar koronázás^ 'varosban elmulasztotta a, német ^L igazgatókkal kötött szerződésbe fogim azt, miszerint a színház használata legalább pár hóra ingyen adassék át a magyar szin* ügynek. Hiszszük azonban, hogy a tisztelt városi képviselőtestület az új szerződés megkötése alkalmával szem előtt tartandja az elmulasztott bűnt jóvá tenni , törekedni fog Pozsonyban a magyar szinügynek, mint a nemzeti nyel és szellem e tevékeny úttörőjének pályát, egyengetni. , , A társulat minden irányban törekedik kielégíteni az igényeket, s a kitűzött czélnak megfelelendő, tőle kitelhetőleg mindent elkövet úgy válogatott darabjai, mint tagjainak elismerésre méltó igyekezete és szorgalma által. E hóban (3, 4, és 5-én) Lendvayné Fáncsy Ilka asszony vendégszereplése gyönyörködteté magyar közönségünket. Háromszor lépett fel. A »Makranczos hölgy« »Vicomte Letoriéres« , és a »Szép marquisnő« czimszerepeiben. Mindhárom darabban a czimszerepet játszotta, a játéka oly elragadó, oly mélyen átérzett, oly játszi könnyedségű sélethű előadása volt, hogy a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánításait, virágcsokorral való kedveskedéseit és éljenzéseit csakis azon óhaj múlta felül , bár továbbra is élvezhetnék a tisztelt művésznő vendégszereplését. Említésre érdemes még az is, hogy itteni mágnásaink szépen visszavonták magukat e három, dús érvet nyújtó előadástól. Follinusnak elismeréssel kell még adóznunk azért is, hogy a magyar szini előadások befejezte előtt, e hó 25., 26. és 27-re Feleky Munkácsy Flórát sikerült vendégszereplésre megnyernie, mi által ismét új élv nyílik majd számunkra! Köz és társadalmi életünk igen egyhangú, legutóbb két kinevezés lepte meg kellemesen Pozsonyt és környékét. Ugyanis az egyik: gróf Eszterházy Istvánnak Pozsony város és megye főispánjává, a másik : Dobay honvédkerületi parancsnoknak tábornaggyá lett kineveztetése. A főispán úr a városnál már elfoglalta székét, a megyénél e hó 15-én volt ünnepélyes beiktatása. Az uj tábornagyot a helybeli összes tisztviselők, notabilitások és az egész kerület honvédtisztikarán kívül még mintegy száz magán távirat is üdvözölte. KÜLÖNFÉLÉK. — Ghyczy-alapítvány. A képviselőház elnöke Ghyczy Kálmán a következő levelet intézte Tisza Kálmánnéhoz, mint »Az orsz. kisdedóvó egyesület elnökéhez.« Nagyméltóságu grófnő, kegyelmes asszonyom! Hogy képviselőházi rövid idejű elnökségemnek némi emléke maradjon, s maradjon épen azokra tekintettel, kik a képviselőháznak szolgálatában állanak, nagyméltóságodhoz, mint az országos kisdedóvó egyesület tisztelt elnökéhez a következő kérelemmel illetőleg ajánlattal járulok. Méltóztassék nagyméltóságod az elnöksége alatt álló egyesület részére örök alapítványként 1200, azaz egy ezer kétszáz p. é. forintot elfogadni, ez ajánlattal szemben azon kötelezettséget vállalván, hogy az egyesület vezetése, pártfogása, vagy segélyezése alatt a fővárosban létező kisdedóvó intézetekben három ingyenes hely, egy a magasabb, egy a közép- és egy a kisebb osztályból akként tartassék fenn, hogy azokra a képviselőház hivatalnoki és szolgaszemélyzete megfelelő korú kisdedei számára, amennyiben lehetséges, a lakásaikhoz közelebb fekvő intézetekben, mindannyiszor a képviselőház elnökének írásbeli ajánlatára előzőleg igényt tarthasson. Ha az illető magasabb osztályú helyekre alkalmas kisded nem lenne ajánlható, ez esetben helyette a kisebb osztályú helyek közül kettőt óhajtanék igénybe vétethetni. Azon reám nézve kedvező esetben, ha nagyméltóságod, illetőleg az elnöksége alatt létező országos kisdedóvó egyesület ezen ajánlatot s az ahoz kötött feltételt elfogadni hajlandó, méltóztassék azt velem kegyesen tudatni s én a fent jelzett összeget azonnal folyóvá teendem. Fogadja nagyméltóságod mély tiszteletem nyilvánítását, melylyel vagyok Budapesten 1875-ik évi május 22-én nagyméltóságodnak alázatos szolgája Ghyczy Kálmán. — A fővárosi agtok Szélesének szervezői ügyében a »Pesti Napló« ma meggondolatlanul egy beküldött nyilatkozatot úgy tesz közé, mintha saját Véleménye volna. E nyilatkozatában kárhoztatva valt az albizottsági tárgyalások Megvitatása, holott azt maga a »Napló« pünkösdi számában a leghatározottabban elitélte s ma közvetlen e közlemény után szintén bírálat alá vette. Tudomásunk van róla, hogy az albizottság tegnap czikkünk megjelenése után újólag vitatás alá vette megállapodásait, azonban még most is azon, a tanítókra nézve rendkívül sérelmes határozatoknál maradt, melyek következtében a tanítók fizetése jövőre tetemesen megcsorbíttatik, csak annyi módosításthoztak be, hogy a jelenleg működő tanítók eddig élvezett mellékjövedelmet fenntartassanak. Az ügykezelést tehát csak bonyolították, de a helyzetet nem javítják. Egyik ügyetlenség a másik után. Megjegyezzük még, hogy a fővárosi paedagogiai lapok s az »Ung. Lloyd« hoszszabb, több más lap rövidebb czikkekben szintén ugyanazon panaszokat adták elő, mint mi s hogy végül mi első ünnep előtt tett megrovásunk alkalmával kifejeztük azon reményünket, hogy a lapokkal hivatalos személyek útján közlött megállapodások nem valódiak s meg fognak cáfoltatni, azonban erre teában vártunk. Nem csodáljuk, ha most az albizottság tagjai sietnek kezeiket mosni s mi nem is szólaltunk volna fel, ha az nem történik oly ügyetlenül. Higgyék el a jó urak, hogy mi csak örvendeni fogunk, ha »végleges megállapodásuk« képes leene legalább a mérsékelt igényeknek megfelelni s ebben megmentik a fővárost azon tagadhatlanul közelálló botránytól, hogy tanítói fizetését a szervezés ürügye alatt tetemesen megcsorbítja. A pánffamelléki reformiátdusok egyházkerületi gyűlése, hétfőn délelőtt veszi kezdetét a Kálvin-tér 6. sz. alatti épület nagy termében. A közgyűlésre nagy számmal feljött küldöttek Ma délelőtt értekezletet tartottak, melyen a közgyűlés napirendje hirdettetett ki. Holnap délelőtt ünnepélyes isteni tisztelet tartatik, melylyel kapcsolatban 10 fiatal papnövendék pappá szenteltetése fog eszközöltetni. Megemlítjük még, hogy a tegnap tartott papi vizsgálatokon 10 végzett theológ vizsgáltatott meg, kik közül négy az első, hat a második vizsgálatot állotta ki. A vizsgálatok eredménye, mely mint halljuk, ezúttal sokkal kielégítőbb, mint a megelőző években, holnap fog kihirdettetni. Ösztöndíj-pályázat. A néhai dr. Ed Kálmán saját nevére alapított orvosnövendéki ösztöndíj háromszáz o. é. írtban üresedésben lévén, arra a végrendelet korlátai közt; pályázat hirdettetik, következő feltételek mellett: 1. Csak katholikus vagy helvét hitvallású dijaztatik. Egyenlő képzettségű és érdemű folyamodók közt elsőbbsége van a catholikusnak. 2. A díjazott tartozik a 4. és 5-dik tanévet Bécsben végezni és egy osztályt a közkórházban szorgalmatosan látogatni. 3. Tartozik az öt évben két, a bírálatot megálló orvosi értekezést írni, legyen az, elméleti tárgy vagy személyesen észlelt érdekes körfolyam, s ajat valamelyik pesti magyar orvosi lapban kiadni. 4. Ha a díjazott kötelezettségeinek megfelel és a 4. vagy 5-dik év után valami szaktudományban külön akarja magát kiképezni, az akadémia az ösztöndíj élvezetét még egy évre meghosszabíthatja. 5. Ha meg nem felel kötelezettségének, az ösztöndíjtól időközben is elesik. 6. A folyamodás a magyar tudományos akadémiához küldendő be i. é. július 25-ig bezárólag. Melléklendő az iskolai bizonyítvány (könyvecske) ugyanazon iskolai évről. 7. A ki az ösztöndijra érdemesnek tartatik, erről tudósittatni fog s az ösztöndíj felét az őszi, felét a tavaszi félév kezdetén Mindenkor az előbbi félévről beküldött tanbizonyitvány alapján fogja kapni: Budapest, Május 22 én. Elnöki megbízásból Arany János főtitkár. ... _ ~~ Savur, mint egy késő este gr. Andrássy,Manóhoz érkezett távirat jelenti, ma 22-ként d. e. 11 órakor érkezett Nancyba. Radamant , folyvást sántít meg, de a lovassal együtt friss színben van, és tovább menési képességei lir; a; fatális baleset nélkül könnyen elért volna Párisba. Aláírva: Ph. Beauviex lieutenant colonel du 4-re pe hussards. — A magyar tudományos akadémia május hó 24-én összes ülést tart, melyen csak a folyó ügyek tárgyaltatnak. Ülés után nagygyűlési zárt közös conferentia lesz a tagválasztás ügyében. Arany János, főtitkár. — Az orsz. nagy. gazd. egyesület igazgató-választmányi ülését f. évi május hó 31-én délutáni 4 órakor fogja a »Köztelken« megtartani. Főbb tárgyak : istván-telki berendezés s egyéb folyó ügyek. — A székely vértanuk szobra rácsozatára Orbán Balázs idén adakoztak (második közlemény): Houchard Ferencz 5 frt; gr. Keglevich Gábor 1 frt; Becze Antal 1 frt; Tóth József 1 frt; Papp Lajos 1 frt; Hammersberg Jenő 1 frt; Ugrón Gábor 1 frt; Zámorszky Kálmán 1 forint; Schwarcz Gyula 1 frt, összesen 13 frt, mely összeg a takarékpénztárba kamatozólag elhelyeztetett. M.Vásárhely máj. 20-án. A szobor-bizottság. — Házasság. Polgár Mihály fiatal vasúti tisztviselő tegnap Vezette oltárhoz Erdélyi Sarolta kisasszonyt, Erdélyi József Heves megye volt főjegyzőjének s az ötvenes évek egyik kedvelt írójának leányát. — A budai zeneakadémia évi közgyűlését f. hó 25-én esti 7 órakor tartja saját helyiségében. Tárgy : Az évi jelentés, az évi számadások bemutatása, a számvizsgálók jelentése, netaláni indítványok tárgyalása, tisztviselők választása. — A szegény gyermekkórházegyesület ősz-utcza 2. sz. a. levő saját házának emeletén június 6-án, vasárnap d. e. 10 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését. — Egy 48- as derék honvéddel kevesebb van. Fabó Schmidel Sándor 1848 19-iki honvédfőhadnagy tegnap délelőtti 10 órakor meghalt. Temetése f. hó 23-án, vasárnap, délután 4 órakor lesz ; földi maradványai a ráczvárosi temetőbe, Toldi utcza 708. számú háztól fognak elszállittatni. A honvédbajtársak a Végtiszteletbeni részvételre fölkéretnek. Vitéz katona és nyiltszivü bajtárs volt a megboldogult. Nyugodjanak békével porai! — Rendőri dir. Német Péter napszámos neje ma reggel nyolcz órakor a Tabán melletti Dunaparton épen mosással volt elfoglalva, midőn a hullámok feléje egy 8 naposnak látszó gyermekhullát sodortak. A hulla, melyet az asszony kifogott , rongyokba volt burkolva, és úgy látszott, hogy az élet nem költözhetett ki belőle valami régen. A rendőri nyomozás megindittatott. — Majális. A budapesti keresk. akadémia ifjúsága f. hó 26-án a »Disznófőhöz« czimzett vendéglőben (zugliget) zártkörű tánczvigalommal összekötött majálist tart. — Bassó Ármint, ki a képviselőház könyvtárát már két év óta kezeli, ma Ghyczy Kálmán elnök, véglegesen annak állandó könyvtárnokává nevezte ki. Benne egy buzgó, szakértő könyvtárnokot nyert a képviselőház. Tanügy. — A felső népiskolák szaporodnak. Békésben Tót-Komlóson már ezen év october havában megnyitnak egyet, Orosházán, mely az ország legnagyobb faluja s 14 ezer lakost számlál, ugyan ennek megnyitását a jövő évre helyezték kilátásba. Mi részünkről ajánljuk a tanítóknak, hogy mindenütt, ahol lehet, a paedagogiailag teljesen határozatlan jellegű s tökéletesen rész szervezetű polgári iskolák helyett felső népiskolák felállítására törekedjenek. — A baranyamegyei tanítóegysületek a pécsváradvidéki tanító egyesület fejé hívására a nagy szünidőben általános megyei tanító egyesületet fognak tartani, s e végett már is megtörténtek az első lépések. — Szabadkán a polgári leányiskola első két osztályát már október elsején meg fogják nyitni; ugyanitt egy földművelési tanfolyammal öszszekötött felső népiskola életbeléptetése van kilátásba helyezve. — Az ultramontánok buzgalma. Francziaországban a hivatalos *„ Bullettin adminisztratív« szerint f. év. február s március napjaiban 33,400 frt hagyomány történt az ultramontán iskolák javára tisztán végrendeleti után. Ha hozzáveszszük ezen összeghez a péterfilléreket, a karlisták háborújára stb tett önkénytes adakozásokat, könynyen láthatjuk mily nagy buzgalom van elleneinknél. Irodalom. — Egy hindu költőnőnek szellemi és anyagi rabsága felett elzengett panaszait közli a »Figyelő« Tors Kálmán hangulatteljes fordításában. Ezen költemény, mely a maga nemében irodalmunkban első, béltartalma, külalakja s