A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-01 / 99. szám

kező, ha nem is rész, de nem elég pontos czimmel van ellátva »Magyarország és Erdély jeles művészek által készített számos aczélmetszettel irta d­r. Hun­­falvy János egyetemi tanár.« A pont hiánya e czimet első tekintetre érthetlenné is teszi. A tervezetből megemlítjük még, hogy az első kötet Budapestet és délnyugati Magyarországot, a másik a felföldet, a harmadik pedig Magyarország keleti részét s Erdélyt fogja tárgyalni. — Új regények. Az Athenaeum kiadá­sában a következő új regények jelentek meg: »A dicsőség bolondja«. Regény. Irta ifj. Ábrányi Kornél. A 23 ívnyi terjedelmű mű ára 1 frt 80 kr. — Továbbá »Apa és fiú«. Regény. Irta D­e 11 e­f­f Károly. Megjelent fordításban a »Pesti Napló« tárczájában. Két kötet. Ára 2 frt. — »Cabtelar Emil beszédei« czim alatt Szathmáry György fordításában az Athenaeumnál a következő beszédek jelentek meg. A vallásszabadságról. A lelkiismeretszabadságról. Az elidegenithetlen emberi jogokról. A Bourbonok ellen. A rabszolgaság ellen. Az Internazionaleról. A fordítást Castelarnak egy lapunkban megjelent, de itt nem közlött beszéde után ismerik olvasóink. Ma­gát a világhirü szónok beszédeit a mi olvasóközön­ségünknek ajánlani egészen feleslegesnek tartjuk. Ára all ívnyi kötetnek csak 90 kr. T­a­n ü­g­y. — Az egyetemes tanitógyűl­­­é­s 50-es bizottságának fővárosi tagjai elhatároz­ták, hogy az összes bizottság közgyűlését pünkösd első napján a kötő-utczai népiskolában fognak meg­tartatni. A vidéki tagok elszállásolásáról gondos­kodva leend. Ezen közgyűlés tárgyai leendőnek : 1. Jelentés az eddigi működésről. 2. A tanterv részle­tes megállapitása s a tananyag csoportosítása kérdé­sének gyakorlati megoldása. 3. A tankönyvek s tan­eszközök s az országos tanszer- és iskolai bútorgyár ügye. 4. A tandij-kérdés. 5. Az országos néptanító­­egyesület szabályzattervezete. 6. A harmadik egye­temes gyűlés ügyrendének megállapítása. 7. A nagy­­szünidő július s augusztus hónapokra áttétele. 8. Az »Eötvös-alap« tervezetének megvitatása, melyet a bi­zottság néhány, az indítványozó által is elfogadott mó­dosítással en bloc elfogadtatni óhajt. 9 A bizottság kérvénye a minisztériumhoz, hogy a felekezeti taní­tók fizetési minimuma törvény után mielőbb megálla­­píttassék. 10. Egy indítvány a zsidó tanítóknak hely­zetének javítása érdekében országszerte megindítan­dó mozgalom felett. 11. Az iskolai takarékpénztárak ügyének pártolása s ezentúl netán újabban bejelen­tett indítványok. A bizottság fővárosi tagjai ezen kérdéseket maguk között felosztva, igyekeznek úgy előrekésziteni, hogy a tárgyalásnak kész alapja le­gyen s a tanácskozásokat legfelebb két nap alatt el lehet végezni. Az ügyrend érdekessége folytán a ta­nácskozásokra, melyek különben is teljesen nyilváno­sak, a meghívók lapok utján is közzétételnek.­­ A győri állami tanítónő­ké­p­e­z­t­e helyiségéül az állam egy 1800 □ öles telket, melyen ház is volt, 215,000 frtért megvásá­rolt. A vásárlás előnyösnek mondható, különösen miután a telek a város egyik csendes s igen egészséges helyen van s még sem távol a központtól. Az intézet megnyitása őszkor biztosan várható. Reményijük, mi­szerint igazgatóul a budai tanítónőképezde egyik volt növendéke lesz kiszemelve. Hivatalos közlemények. A vallás- és közoktatási miniszter a lakócsai megürült apátsági uradalomhoz gazdasági írnokká F­o­­n­y­ó Gézát nevezte ki. Az igazságügy miniszter a to­kaji királyi járásbirósághoz írnokká Welbovszky Kálmán tokaji lakost, a borosjenői kir. járásbirósághoz írnokká Markucz Tivadar borosjenői szolgabirósági írnokot Perczel Lajos budapesti kir. ügyészségi bijnokot és Mat­­tyacovszky Mór igazságügyminisztériumi brnokot a pest­vidéki kir. törvényszékhez Írnokká , a kisjenői ki . járásbí­róság mellé bírósági végrehajtóvá Vostyinár Ábrahám aradi lakost, az ilosvai kir. járásbirósághoz Írnokká Guttmann Izidor beregszászi kir. járásbirósági dirnoko­t, a békés­gyulai kir. törvényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvveze­­ővé Csiszár Kálmán I. oszt. helyszínelési tollnokot ne­vezte ki. A „HON“ magántársürgönyei. Pária, ápr. 30. A sajtótörvény tárgyában ülésező enquétében az igazságügyminiszter előadta, hogy a kormány az ostromállapot mielőbbi meg­születését óhajtja, elmondá továbbá, hogy a parla­ment jövő ülésszaka alkalmasint csak rövid ideig fog tartani. Berlin, apr. 30. A zárdatörvény a király alá­írásával ellátva, megküldetett már az államminisz­­tériumnak. Brü­se­, apr. 30. A külügyminiszter a kama­rában előadja, hogy az apr. 15-iki német jegyzékre Perponcher grófnak ma küldte el a választ és re­méli, hogy kedden már többet fog arról közölhetni. Zágráb, apr. 30 A határőrvidéki vasút érde­kében a szlavón határőrvidékről tömeges küldöttség akar ő felségéhez Fiumében kihallgatásra menni. Ragusa, apr. 30. A király ma reggel kirán­dulást tett Lacronába, onnét visszatérve megszem­lélte a laktanyákat, a katonai kórházat, az iskolákat, az új városházát és több templomot ; a lakosság mindenütt lelkesen üdvözölte. Délután ő felsége je­len volt egy hajó vizrebocsáttatásánál. B­é­c­s , april 30. (Zárlat,.) Hitelrészvény 235.—. Galicziai 235.50 Államvasut 300.—. Jára­dék 70.45. 1860-dik 111.50. 1864-diki 137.50 Ezüst 303 20. London 111.10. Unic-bank 112.70. Általános épitőbank 17.—. Angol-ausztriai 134.50. Lombardok 143.—. Tramway 123.50 Hitelsorsjegy 166.—. Na­­p­ Leondor 8 88—. Arany 5.24—. Frankfurt 53.85 Porosz pénzutalvány 163.—. Török sorsjegy 65.— Angol épitő­bank 33.—. B & c 3. april 30. (Hivat. zárlat.) Magy. föld tehszm. kötvény 80.75. Salg.-Tarjén 75—.Magyar hitel. 222 50 Magy. záloglevél 86.75. Erdély 129 25 Magyar keleti vasút 52.—. Magyar sorsjegy 83 50. Tiszai vasút 195.—. Magyar vasúti kölcsön 100.40, Anglo-magyar 110.75 Franco-magyar 60.— Ma­gyar földhitel 77.—. Alföld 130.60 Magyar éjszak­keleti vasút 122 75. Keleti vasúti elsőbbségi kötvé­nyek 67.70 Municipal-bank 34.50. Berlin, april 30. (Kezdet.) Galicziai 106 25 Lombardok 255.50 b. márk . Ezüst-jöved. 68 60. 1850-as 117— Béci 182.35 Romániai 3480 tallér. Ál­lam­­aspkly­a 645.— b. márk. Papirjövedék 64.60. Bitelsorsjegyek­­355—. 1861-ki 30 • Hitelrészvény 428.—. Magyar Sorsjegy 178—. Berli­n, april 30 (Zárlat.) Galicziai 106.75 tallér. Lombard 257.— b. m. Ezüsttöv, 68.70 tallér 1860­ ki 117.— tallér. Bécs 182 40 b. márk. Romá­niai 35.25 tallér. Allamvaspálya 546.— b. márk. Papirjövedék 64.60 tallér. Hitelsorsjegyek 355 — 1 ?94 k. 306.— b. márk. Hitelrészvények 428 50 b. i rk. Magyar sorsjegy 176.20 b. márk. Pár­is, april 30. Liszt 54.—, 54.25. 55.25. 55 50. 11.épaolaj 76 50, 77.75, 80.75. 82.80. Lenolaj 73.60. 73 59. 73.—. . Szesz 54,75, 55.60 — 56.— .—. (ízűkor finomított 148.—. - V -­ Berlin, april 30. Búza 186.59 187.50. Rozs 153.—, 152.50 149 50, 149 Zab 180.50. Olaj 54 20, 54.—, 54 —, 68.30. Szesz 53.—,53.—, 56.20. Frankfurt, april 30. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 183.65. Osztr. bankrészv. 874.—, 1860-diki 117.3/s­ Papirjáradék 61.75. — Lombard 127.75.— — Magy. sorsj. 177.50, — osztr. hitelrészv. 212.75 — osztrák államvasp. részvény 273.25, — 1864-diki 305.90, — ezüstjáradék 69,—, — Galicziai 213.—, — győr-gráczi —.—, Frankfurt, april 30 (Kezdet.) Váltóár­­folyam —. 1860 ik 116 50. Lombardok 124 25 Év. Járuléki papír 64 9/u. Osztrák bankrészv. 874.— Osztrák fet­elrészv. 213.—. Osztrák állam­vaspálya • részvény 272.50 1864 és 309.50. Galicziai 212.50. Évj­áru­léki ezüst 68.7/s. P­á­r­i­s, april 30. (Zárlat.) 3 •/• járadék 63.85. Olasz járadék 71 20. Credit mobilier 411.—. Török­sorsjegyek 124 25. 5­/, járadék 103 27. Államvasp, 672—. Lombard 321.—. 81 e 11 i n, april 30. Búza 191.—.—. 190.—.—, rozs 150---------- 14­7—, olaj 51.—. 55 50, 1zw 49—, 51.50, 53,50. Köln, april 30. Búza 19.70, 19.60, rozs — —, 15.85, 15.75, olaj 30.10, 3.190, 32.—. Antwerpen, april 28. A petróleum üzlet* 28.—. Boroszló, april 30. Buze 19.70,rozs 16.70, zab 17.10, ólaj 54.—, april 53.­—. szesz 49.—, 50.80, 50.80. Amsterdam, april. 30. Busa 264.—.278. — Rozs 18. 50, —.—. —.—. —. Repczeolaj 340/­ London, april 30. Consols 94.3/1—. New York april 29. Liszt 5.15 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az üzleti pangás fő oka. Nemcsak hazánkban, Európa legtöbb államá­ban is tartós üzleti pangás van még. S az északame­rikai Egyesült­ Államok sem képeznek kivételt e te­kintetben , pedig ott az egészséges nemzetgazdasági fejlődésnek minden tényezője meg­van. Hazánkban egy kedvező aratástól várják leg­többen, hogy véget vessen a pangásnak. Mi ezen re­ményt nem tartjuk egészen indokoltnak, mert az egyszerű logika törvénye szerint, csak az ok megszűn­tével szüntetik meg az okokat, már­pedig azt aligha tagadhatja valaki, hogy a rész aratáson kívül még számos egyéb ok is idézte elő azt, hogy a forgalom megbénult, s az üzleti téren nincs­ az az elevenség, mely újat alkotni s az enyészést, hanyatlást folytonos megújítása által feltartóztatni képes volna. Nagyon tanuságos ránk nézve e tekintetben az amerikai »Bankers Magazine« egy fejtegetése az üz­letről és a pénzértékről. Észak-Amerika nagy pénz­ügyi reform előtt áll, és úgy, mint hazánk , csak az­zal a különbséggel, hogy míg nálunk az ország pénz­ügyi függetlenségének elérésére kell törekedni, Észak-Amerikában a »specie payment«-re, vagyis a papiros pénznek teljes értékűvé tételére törekszenek. De más tekintetben is figyelmet érdemel a két állam közötti párhuzam. Nálunk egyik fő oka a pangásnak, hogy azon óriási összegek, melyeket nyolc­ éven át investitiókra felvettünk, nem jövedelmeznek úgyszól­ván semmit az országnak ; közvetlenül még a kama­tot sem hozzák be, úgy hogy most sem az állam, sem a külföldi tőkepénzesek nem hajlandók többé millió­kat investitiókra fordítani, legyenek bár ezek az áta­­lánosan elismert közszükség vagy közkívánatom tár­gyai. Hasonló helyzetben van Amerika is. Idézzük a »Bank. Mag.« »Kérdezzük csak, mi okozta­ a panicot ? Nem az okozta-e a zavart, hogy száz meg száz millió dol­lár évről-évre el lett temetve nyereséget nem hajtó művekbe, s hogy ezen nagy összegek tulajdonosai el­vesztették a bizodalmát s hogy most nem hajlan­dók több pénzt kiad nagyobb biztosíték nélkül. 1867-től 1873. végéig pusztán vasutakba nagyobb részt kölcsön vett pénzből nem kevesebb mint 1742 millió dollárt, vagyis sokkal nagyobb összeget adtunk ki, mint a­mennyit az egész franczia hadi kárpótlás tesz, a­mit Németországnak fizettek. Ha ezen összeg tulajdonosai hajlandók lettek volna évenkint 290 millió dollárt kölcsönözni nekünk, 1873-ban nem lett volna panique. De a tőkepénzesek ezt megtagadták. Megunták a jövedelmet nem hajtó vasúti papírokat. Ezért szünetelni kell a vasútépítésnek. Egy millió ember kenyerét veszté­s miatt. Csak a legjobbak ta­lálhattak egy hamar foglalatosságot, a nagyobb rész kereset nélkül maradt, és soká tart, míg más kere­­setmódra kiképezik magukat. Ezért foly le oly las­san a válság. De tekintsünk el a válságnak iparos oldalától és nézzük annak pénzügyi hatását. Kétségte­len, hogy a pénz azt okozta, hogy elveszett a hitel. Ez így van minden válságban. Bárminő jelenségek­ben mutatkozzék az, a hitelben mindig zavar áll be ; éppen ez a válság egyik fő jellemvonása. A közgaz­dák többféleképen osztályozzák a válságot. Különb­séget tesznek először úgynevezett currency panic (pénzérték-válság) tekintetében. Ilyen volt Angliának 1825. évi, az Egyesült-Államoknak 1857. válsága és a franc­ia assignaták által okozott vál­ság. (Magyarországon e század elején a fekete bankó és az 1849 diki magyar állami papírpénz elértékte­lenedése.) a második neme e válságnak az úgynevezett financial panic (pénzügyi válság) midőn az ok nem a pénzértékben, hanem a hitel mechanis­­musának átalános rombadőltében rejlik. Ily válság­ban a bizodalom az egész országban túl lön feszítve és ezt átalános lebangoltság követi, mint Angliában 1866-ban láttuk. A válság harmadik neme a capita­l-pance (tőkepénz-válság), mint 1847-ben Angolországban volt, midőn túlságos nagy mennyiségű forgó tőke megköttetett és éveken át csak nehezen lehetett azt ismét mozgósítani. Ez utóbbiakhoz tartozik a mi 1873-iki válságunk. 1860 óta vasúthálózatunkat csaknem megháromszorosítottuk. Előbbeni évben 1,491 millió dollárt tett a vasúti befektetés És 1873-ban a befektetett tőke mintegy 4000 millió dollárra emelkedett. Mindenki elképzelheti, hogy ily nagy mennyiségű forgó tőkének megkötése zavart idézhet elő, s csak a felett lehet csodálkozni, hogy oly soká késett a kitörés. Pénzügyi rendszerünknek végtelen szívósságáról tesz tanúságot, hogy ily nagy összegeknek évről évre történt befektetése már előbb nem idézte elő a katastrófát. Egy másik oka annak, hogy a válság oly nehe­zen enyésztethető el, az, miszerint a külföldi pénzpi­­aci amerikai értékpapírokra nézve nem oly kedvező már, mint előbb volt. 122 vasúttársulatunk van, melyek nem voltak képesek fizetési kötelezettségeik­nek eleget tenni. Ezen megszorult társulatok összes adóssága 567,028,000 dollárra megy. És azokat négy osztályba lehet osztani. Először 239 millió dollár adósságot képviselő vasutak csődben vagy a hitele­zők kezében vannak. Másodszor vasutak 164 millió dollár adóssággal kiegyezkednek vagy már kiegyez­kedtek a hitelezőkkel. Harmadszor 114 milió dollár adóssággal vasutak status quoban vannak vagyis még nem lehet tudni, mi sorsra jutnak. És negyed­szer 48,9 millió dollár adóssággal terhelt vasutak árverés utján eladattak 1874. év elejéig. A csődbe jutott vasúti papírokból magában Angliában 95,9 millió dollár értékű kötvény van és ezeken kivül veszteségek indokai a felsőf­ok­ok­on kivül nem rejled­nek-e az üzlet vezetésében, a gyártás ren­dszerében, a gyártmányok minőségében, átalaban a kezelésb­e A választmány azon java­lata, hogy az 1873-ik évi tiszta haszonból osztaléktartalékalapba félre tett 20 ezer írtból az 1874-dik évi szelvény beváltására rés­­vényenként 5 írt kiadassák, a közgyűlés által 221 szóval 205 ellen elvettetett. A választmány továbbá utasittatott a mindinkább terjedő hengerrendszer ta­nulmányozására. Szepessy Gusztáv keres­kedelmi és Pekár Imre műtani igaz­gatók á­l­l­ás­a­i­któl felmentetni kérték magukat. Beadattak végül a szava­zatok, elnökké Komlóssy Imre helyett, ki már 15 éve működik ez állásban, S­e­s­z­t­i­n­a La­jos választatott. Ez azonban határozottan kijelenté, hogy az elnökséget nem fogadja el. Pünkösd má­sodnapján újabb közgyűlés lesz, melyen elnök fog vá­lasztatni. — A magyar földhitelintézet 285,600 frt értékű zálogleveleinek, az 1875. évi ápr. 30-án a királyi biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XYLV-ik kisor­solás alkalmával kihúzottak e következő kötvények: 8 darab 10,900 forintos 71 186 305 523 672 775 1327 1530. 189 darab J0OO forintos 181 350 450 519 528 622 640 689 1240 1345 1811 1838 1883 1886 1903 2162 2183 2206 2213 2314 2357 2624 3068 3130 3382 3619 3777 3912 4047 4161 4406 4420 4326 4338 4621 4959 5009 5380 5448 5748 5845 5961 6253 6631 7016 7071 7148 7320 7341 7343 7590 7833 7847 7986 8033 8060 8083 8352 8651 9052 9171 9286 9647 9796 9860 10034 10079 10108 10508 10538 10786 11066 11073 11323 113­54 11467 11624 11696 11826 11960 11992 12103 12133 12142 12210 12223 12371 12964 12967 13139 13429 13441 18467 18659 18688 18903 18993 19193 19456 19583 19709 19902 19970 20221 20353 20420 34262 24438 24607 24644 24807 24969 25008­ 25011 25093 25130 25197 25332 25566 25695 25764 26011 26076 26093 16144 26158 26159 26202 26212 26290 26862 27194 1 23 darab 500 frtos :> 355 746 822 1225 13591360 1665 1726 2574> nagy mennyiségű ily papírok vannak az európai con­tinensen is.« A »Banker Mag.« ezen adataiból némi vigasz­talást menthetünk, mert úgy látszik, idáig nem mi voltunk a legszerencsétlenebbek a vasúti politika te­rén. Amerikában a társadalmat, nálunk az államot sújtja első­sorban a nem jövedelmező vasutak kiépí­tése. De miután főleg külföldi tőkepénzesek csábí­tották a magyar kormányt a nem jövedelmező vas­úti építkezésekre, azok talán még oly nagy kíméle­tet sem érdemelnek, mint a minőben az amerikai vasutak hitelezői részesülnek. Mi legalább kívána­tosnak tartanók, hogy kormányunknál ezen felfogás jusson érvényre, mert az esetben mi hamar elérhet­nék azt, hogy minden magyarországi vasúttársulat­­nál az állami befolyás jutna érvényre és elérhetnék azt, hogy egy ki sem menne veszendőbe azon össze­gekből, a­mit a törvényhozás vasúti garantiára vagy pótgarantiára megszavaz; míg ellenkező esetben a külföldi tőkepénzesek nagyot nevetnek a markukba a magyar kormány nemeslelkűsége felett, s a meg­szavazott garancziaösszegek legnagyobb része el­­veszhet. A vasúti befektetések közül kétségtelenül igen sok nagy hiba lett elkövetve. Ezeket lehetőleg jóvá kell tenni. De azért egyik szélsőségből nem kell a másikba esni és talán még a legnagyobb hiba volna az, ha nemzetközi pályáknak tervezett vonalaink zsákvasutak maradnának. A vasúti építkezések be­szüntetése fokozta a válságot, súlyosbítá az üzleti pangást. De ennek fő oka mégis máshol rejlik : oka az, hogy mint az amerikai mondja nincs ma­gyar currency, nincs magyar papiros pénz s még az állam pénzügyi és közgazdasági szervezete sincs arra előkészítve, hogy e hiányon egyhamar se­gíteni lehessen. Ez ügyben vár a kormányra a legne­hezebb feladat. Kívánjuk, hogy erélyesen és szeren­csés kézzel kezdje meg mielőbb művét, a magyar currencey megalkotását. — A ferencz-józsefvárosi bu­kott takarékpénztár pénzbetevőinek — mint a »P. N.« irja — nagy szerencsétlensége van. A csődválasztmány egyik tagja az öngyilkos Yani­­csek volt , az a takarékpénztár pénzeiből százezer irtot vett kölcsön a hivatalnok-egylet javára. Fenteb­bi sorokra vonatkozólag azon kérdést intézzük a csőd­­választmány életben maradt két tagjához, hogy való-e az, hogy a tömeg pénzéből százezer ft. ily szerencsétle­nül lett elhelyezve, daczára annak, hogy mindenki azt kívánta, miszerint a roppant költséggel és a be­téti hitelezők megkárosításával nagy nehezen befolyó pénz az első hazai takarékpénztárnál legyen gyü­mölcsöz­leg elhelyezve? És ha 100.000 frt csakugyan kiadatott, így van-e gondoskodva kellő fedezetről, vissza­került e már az összeg részben vagy egészben ? Szóval nyilatkozzanak : miben áll ez ügy ? mert na­gyon rosz vért csinál a közönségben, ha az ily hirek c­áfolatlan mar­dnak. — Heti jelentés az ipar állá­sár­ó­l. A hurczolkodás itt-ott már kezdetét vette és ez némi keresetet nyújt. Az újra épitendős házak le­rombolásához is hozzáfogtak, és a jövő hét elején már erősen fog folyni a kunyhók lerombolása, hogy hely­ükre paloták és nagyobb épületek emeltessenek. Az építkezések megkezdésével az építő­asztalosok, kőmívesek, lakatosok és az eddig csak silány kereset­tel ellátott napszámosok jó keresetre számíthatnak. Meg vannak elégedve keresetükkel a férfi és női sza­bók, czipészek, kalaposok, keztyűsök, szobafestők és különösen a virágárusok; a bádogosoknak is kilátá­suk van jó keresetre. Könyvkötők, aranyozók, ková­csok, szerkovácsok, rézöntők, órások, és kosárkészí­­tők nem igen vannak munkával ellátva. A malmok fél erővel dolgoznak. A honvédruha-szállítók műhe­lyeiben erősen folyik a munka, a posztó- és vászon­­szállítás pontosan történik, míg a bőr és egyéb csiz­mához való anyag szállításával hátra vannak, és előreláthatólag büntetés fogja az illetéket érni a kö­zös hadügyminiszter részéről, ki e tekintetben na­gyon erélyes. — A központi magyar gyógy­szerészeti és művegyészeti vál­lalat ma tartotta évi rendes közgyűlését Hou­­chard Ferencz elnöklete alatt. Felolvastatok a jelen­tés, melyből kitűnik, hogy e társulat üzlete ez évben sem mutat fel kielégítő eredményt. A gyógyszerészeti üzlet 35,167 frt 20 krt tett, vegyes fogyasztóknak szállíttattak áruk 23,906 frt 35 krért, az eladott áruk összege tehát 59,073 frt 55 kr, a­mi 1873-hoz képest 21,827 frt 15 krnyi kevesebbletet tüntet ki. Az összes nyers haszon 12,386 frt 90 kr. A kiadások összesen 25,237 frt 75 krt tesznek , tehát a veszteség 13,997 frt 21 kr. A bizottság kéri a közgyűlést,hogy újítsa meg a meghatalmazást a vállalat fekvőségeire 100,000 frt erejéig terjedő kölcsön megkötésére és elsőbbségi részvények elhelyezésére. Ajánlatba hoza­­tik az alapszabályok némely §§-ainak módosítása. A bizottságból kisorsoltatott dr. Held Kálmán és Pó­­lik János, ezek, valamint az elhunyt Szeller János helyett új tagok választandók. A társulati vagyon ál­lapota, számításba véve a társulat készpénzét is, mely 811 forint és 47 krra rúg, 59,700 frt 72 kr hiánylatot mutat. A jelentés fölemlíti még, hogy a társulati igazgató Wagner József ellen nagy ellen­szenv mutatkozik, és hogy a fogyasztók nagy része, köztük a részvényes fogyasztók, megszűntek szükség­leteiket a társulat gyártmányaiból fedezni. A választ­mány oda akar hatni, hogy ezen hátrányok megszűn­jenek.­­ A felolvasott jelentés elfogadtatott, és a felmentvény megadatott, valamint a választmány felhatalmaztatott a 100.000 forintnyi kölcsön meg­kötésére. Dr. Bakonyi indítványt akar tenni, de mi­vel indítványát nem terjesztette be szabályszerűleg a közgyűlést előző 14 nap előtt, annak tárgyalása jelenleg ezúttal elmarad. Ezután következtek a vá­lasztások. Számvizsgáló: Simon Géza, Antalik Ká­roly és Mérey Ferencz; bizottmányi tagok: dr. Jel­anek, dr. Held Kálmán és dr. Thán Károly. A tavasi számvizsgálók személyenként 5 aranyat kapnak. Ez­zel a gyűlés feloszlott, mely mindössze — beleértve az igazgatót és választmányt — huszonegy személy­ből állott, míg a deponált részvények száma 1762. — A debreczeni István-gőz­­malomtársulat f. hó 25-én tartotta közgyű­lését K­o­m­l­ó­s­s­y Imre elnöklete alatt. A felol­vasott választmányi jelentésből több érdekes adatot emelünk ki. A társulat malma 1874-ben felőrölt 169 ezer 727 m. búzát, 2.597 m. árpát és 5.509 m. vegye­seket saját czéljaira, 23.397 m. a közönség részére. A társulat ez évben 154.368 frt veszteséget szenve­dett. Ennek oka az átalános­­ üzleti pangáson, a ki­vitel hiányán és a nagy versenyen kivül azon sebes árcsökkenés, mely a múlt évi aratás előtt beállott. Az István gőzmalom liszt árai 1874-ben 21-et vál­toztak, még p­dig tizenhat ízben tete­­mes csökkenés volt elváltozás. A múlt évi búzatermés minőségre nézve kitűnő, de mennyiségre nézve Debreczen határában mostoha volt és igy a malomnak távolabb vidéken kellett be­vásárolnia. A kész gyártmányok készleténél a vesz­teség 124 045 frt 29 krt tesz; az üzleti veszteség, be­leszámítva a szabályszerű leírásokat az ingatlanok­nál, összesen 154,368 frt 19 krt. Az intézet teher nélküli vagyona 622,108 frt 98 kr., miből a kétes kö­vetelések 76,463 frt 9 krt tesznek. A közgyűlés a fel­mentvényt megadta és Szikszay József, Holländer Gyula, Ormós Gábor részvényesekből álló bizottsá­got küldött ki, mely megvizsgálja, hogy a constatált 2672 3306 3872 3897 4447 4701 4735 4808 4923 4971 5021 5068 5203 5223 51 darab 100 forintos , 130 354 1121 2077 2964 2861 3137 4139 4797 4853 5650 6635 7522 7526 8317 8776 8782 8836 9031 10448 10915 11082 11270 11275 11309 11742 11853 11964 11965 13331 14878 15035 15129 15223 15312 15457 15705 15716 16246 16445 16466 16624 17063 17295 17460 17475 17496 17562 17751 17754 17694. Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt, 1875. nov. 1-jén teljes névérték szerint kész­pénzben kifizettetnek. Budapesten: Az intézet pénztáránál. Bécsben : S. M. von Rotschild urnái. Az ipar- és kereskedelmi hitel­intézet.. M. Frankfurtban M. A. von Rothschild és Söhne uraknál. A Filiale der Bank für Handel und Industrie czimü intézetnél. Brüsselben: S. Lambert urnái. Berlinben : S. Bleichröder urnái. A Bank für Handel und Industrie czimü inté­zetnél. E záloglevelek kamatozása 1875. évi nov. ]-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányza­nak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. .a. kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott zá­loglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fenálló eljárás alá esnek. Áprili fölött aett időjárás 30 Budapesten 10' 5" falhős 13457 13796 13863 13875 14131 14217 14428› PozsonybanV 2" 14433 14861 14968 15037 15152 15160 15282‹ M.-Szigeten 3‘ 6" száraz 15461 15491 15682 15760 15792 15886 16018› Szatmáron 4­­"» 16214 16522 16869 16889 17102 17199 17295‡ Tokajban 18' 4" felhős 17386 17448 17663 17998 18149 18293 18402* Szolnokon~ Szegeden 19 5"% 29 Aradon 2‘ 3" 20521 20631 20888 20992 21342 21670 21708* N.-Becskereken 3' 9"­ 21792 21844 21847 21949 22070 22622 22733* Bezdánban* 22786 23233 23283 23344 23­93 24012 24146» Verb­ászon Barcson~ 30 Eszükén 5' ■"* 29 Mitroviczon 10-T » Sziszeken 12' 3"* Zimonyban 18' 2"* Ó-Orsován 13' 9"* Üsslet- és terménytué Budapest, apr. 30 Az üzlet uv... -n változott; a hangulat átalában véve megm. n kedvező, de a forgalom korlátolt volt, mert ei: nagyon tartózkodók. A déli tőzsdén magy vasúti ki­esőn 100*1». m. nyerem'mysorsjegy 83.75, erdély, földtehermentesités 78­­,­s, 8 % p - ti ke­resk. zálogle­vél 206, angol-magy.-bank 12, municipal 35, m. hitel 223, osztr. hitel 236 30—236.40, földhiteltársulat 78, pesti keresked. 795, pesti hazai takarék. 2450, külvárosi takarékpénztár 48 50, Er. bet malom 123, molnárok-sütők 247 p Értékek n­n változtak. 20 frankos 8­87, Berlin 54 30 p. Gabnaüzlet. A hangulat bágyadt, da­czára annak, hogy tulajdonosok hajlandók voltak az árjegyzésen alól is eladni, még sem történtek jelen­tékeny kötések. Határidőre szállítandó búza tavaszra 4.671/2 őszre 4 571/2 — 4 60. Zab tavaszra 2 071 12; bánsági kukoric­a máj.—jun. hóra 3.18—3 19. Rep­­etébő f­eladatott 1000 köböl aug.—sept. hó 10 frt 75 krjával köbre. Nemzeti színház. Szombat, május 1. AIDA, Nagy opera 4 felvonásban. A k­irály Tallián Amneris Tannemé Aida, Aethiop Hauk 3VI. k. a. Badam és Ellinger Ramfis, főpap Kőszegül Antonasro Láng Küldött Szabó A Ki­ff­y komlóba,» Bakonyi 1. dal társulata tart elő­adást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. 10862 V is alias. Felelős szerkeszti: Jókai Mór. M­YN­iT-T 33 38. Fülor­d. T Dr. Skilterberg Cornél ! ( IIS rendel Bélautcza 3.11—12 __________' d.u. 2-3-ig. 581­1—* Sajtó alatt van és az Ath°mo’ura kiadásá­ban jövő hóban meg fog jelenni: »KÖZJEGYZŐI IRA'lMINTA-TÁR«, szerkesz­te dr G r­u­b­i­c­zy László, kir.közjegyző. — Mint már maga a czim mu­tatja, e könyv iránya tisztán gyakorlati. Szerző feladatául tűzts ki egy oly kézikönyvet összeállítani, melyben a gyakorló közjegyző a közjegyzői iratok szerkesztése tekintetében világos, biztos és kényelmes útmutatást találjon. Ezen útmutatást a közjegyző vagy közvetlenül magából az illető mintából, vagy azon magyarázó jegyzetekből merítendi, melyek a szükséghez képest a mintákat kisérik. E jegyzetek nem kevéssé emelik a munka becsét az által, hogy a közjegyzői törvény hézagait pótolni, látszólagos ellenmondásait pedig kiegyenlíteni, megoldani igye­kezi­k. Szerző, a­ki mint igazságügyi miniszteri tit­kár, a közjegyzőség terén szerzett előbbi saját ta­pasztalatai alapján már két ízben tartott tanfolya­mot a közjegyzői pályára való előkészítésre, és kinek előadásai az ország minden részéből nyert hallgatói elismerését érdemelték ki, eléggé ismeretes, hogysem művének nagy hasznavehetősége iránt kételkedő lehetne. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyerei ápril 30- Értékpapír adva­­r­tékpapír Államadósság, 50 „ Buda-Óbu­dai nb 31 2. S. 120 100 1 Magyar vasúti kölcsön „ gömöri államvasuti „ záloglevél 5% . M. kel. vasút II. kir. . „ sorsjegy kölcsön 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki „ „ 1873- ki m. kir. kuncat. ut 1874- ki „ „ Földteherm. kötv. magy. w » 1867. zár. „ „ temesi . „ „ 1867. zár. „ „ horv.orsz. „ „ erdélyi . Magy. jelz. urb. válts.kötv. Szöllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.­adós. pap. 5% „ „ 1 ezüst kam. 100 50 72 40 83 25 100 75 72 — 83 50 100 200 500 200 100 400 fi Iparban k „ Budai kér. bank „ Pesti k> r. bank ,, Pesti iparbank . „ Pest-budai kéz­­mfive8bank * Bir. t.s. m. b.int. f,0 — 155 — 795 — 320 — 52 50 14 — 101 — 81 — 79 50 79 -10 J 50 81 50 80 - 79 60 800 200 140 100 100 ^ Baranyai t.és h.b. f. Debr. ker. bank „ I. Erdélyi bank r Biharm. ker.- ip. és term. h.bank „ Szerb id.lenyugt. --40 Vas-Zalai nb. Részjegy .___ 78 50 74 21. 70 40 78 75 74 51 70 S0 40 60 100 100 1000 Tak.-pénzt.: Félegyházi . „ Gödöllöi . . . „ Országos közp. Jan.-Juli 6% . r »esti I. hazai . 45 — 90 — 2440 -76-100 140 _ „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5% Kisora. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt „ 1864-ből á 50 frt Pestvár. költs.1871-böl 6 50 74 , 5 50 ,, Pesti külvárosi . 48 50 74 75 fil 50 116 - 137 7* 131 50 80 50 75 - 112 — 116 M .S8 2 132 60 89 75 40 130 60 50 50 50 ,, Pakrac-Daruvár Kutinyi ker. tp. ff Szent- Endrei „ Erdélyi . . . „ Újpesti . . „ ált. budai polg.. ff Czegl. tkp. egy. 40 _ 25 — 34 — 80 Részvények. 500 500„ Concordia . 165 — 315 Bizt társ.: Atlas, viszbizt. 40 —_ _ 500n Borsod-Misk. . — — 200 n „ I. magyar . . 1080 —1100 -200 ff Erzsébet. . . 124 _ 300 „ Haza . . . 85 — 87 -160 f. Luiza . . 88 — 100 r „ Pannónia 335 — 337 — 500„ Temesvári géz-200 , r Pesti . . . 62 -64 — 200 n Moln. és sütők. 246 — 300 „ „ Hunnia. . . 500 „ Hengermalom . 7­5 -100 „ „ Unió . . . 130 — 135 -390 „ Victoria . . . 99 50 200 „ „ Tisza . . . ____ 500 „ I. Buda­pesti 685 — 200 Vasp. : Pest-Barcsi ____ ___ 100 „ Budai gyártelep — — 200 „ Pesti közúti 205 --205 6­ 1000 - Pannónia . . Épitotársulat: Pesti . 405 — 100 ^ Budai közúti . 70 — 78 -80— 200 „ Ujpest-Rák­lóvasut 80 - Pesti Cottage Sertézode I. magyar .— 200­2 Alföld-Finraei . . 500 394 — 200 ^ Éjszakkeleti___ ____ 500 Sertéshizlaló .... 130 — 200 „ Magyar keleti . ____ ____ 200 Könyvny. „Athenaeum“ . 263 — 200 „ I. Erdélyi . . . ____ ____ 175 , Pesti .... 100 * Déli........................ ___ ____ 175 „ „Franki.-Társ.“ Ganz és társa-féle vasönt. — — 80 „ Budai hegypálya . 63 ~ 64-500 20­0 — 80 Bankok. Ált.m.mun.hitelb. 35 — 35 21 200 Oschwi­dt-féle.... 198 — 2001 Angol-magyar . . 11 75 12 2 200 Gyógyintézet , magy.— 200„ Által. magy. hitelb. 223 — 223 50 20) Keresk.-test. épülete . .— B.100 n Frankó-magyar 01 --62 -66 Mátrai bányarész— 60 „ M. élt. földh.r.társ. 77 75 78 -200 Pozsonyi papírgyár .— 80 „ Magy. jelz. hitelb. 40 60 41 50— Rima-Murányi bányatárs.— 80— Kisb. földhitelint. 44 -40 -200 Gyapjú mosó és biz. I. m. 1­­1 50 50„ Ny.t. hit. Sopron „ Takar.és hit.-egylet 100 Salgó-Tarjáni készén. 75 — 50 50 2 60 £­ 100 „ vasöntöde . 30 — 200 r Nyírt. ker. h. int. 200 Schlick-féle vasöntöde . 123 — „ „ iparbank . 200 Soda és vegy-áru gyár . Értékpap­ír 31 fv 50 2. 157 - 798 - 322 — 53 - 16 -50 -90 f( 2450 - 140 5.C 49 50 175 — 126 - 90 -247 - 795 -100 - 695 -415 -390 - 135 - 270 - 1 40 ■ 235 - 200 -102 50 76 - 32 — 124 — 200 200 500 200 105 200 200 200 200 300 300 300 E.200 200 100 100 150 100 200 300 Sóskúti kőbánya Spodium és csontk­azt. Szeszgyár 1. magyar . Kesz. és téglagy.(Dra­cl ) Alagút............................... Tégla­gyár SzNEndrei Tégla­gyár Budapesti . Tégla és mérzég. újlaki Téglagyár Kőbányai . . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 6*/«% „ arany vagy ezüst „ jelzálogbank 57s% Nyug. mh. szb. Spr. 6nf' Magy. ált. fdh. rvt. 6r,/0 ti r n n &'/« Pestvárosi takar. ptr. 6% Pesti keresk. bank. Szebeni földb. int. bVt'Vo Kisbirt. föld. int. 7% Elsőbbségek. Éjszakk. vasp. 2. Magy. gal. vasp. 5% I. Érd. vasp. 6°/0 éa ft 106 Vágvölgyi vasp. . . . Pest-budai láncz.­ 6% Borsod-Misk. malom . Buda­pesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6'/0 Kösz. (s téglát, köt. ft' Pénznemei:. Császári arany • Osztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst . Porosz pénztár­jegy . Váltók. Augsb. 100 dém­. ft után Berlini 100 tallér után Franki, a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b Mark a. London 100 fnt Sterling a. Milano 100 Lir. novuoital. (Franc) után . Paris 100 franc után . Nem-hivatalos rész. Aradi ker. bank befl. . Hetes rézsv-társ. . 200 Sekuritas .... 300 adva tartva 70 - 10 - 130 - 126 - 62 -64 - 72 • 80 73 90 bt 7« 75 87 75 86 75 88 — 88 — 86 25 85 50 177 — 5.22 8.87 8.87 103.50 163.— 54 86 53 90 54 - ill 10 44 -75 -152 -140 - 128 - 83 -56- 73 - 87 —' 9 75 79 —' 88 IjS 87 —js 83 »5 £ 88 *5 36 75 í 85 70 180 — 6.23 — 8.89— 8.S9— 104.- 163.25 54 45 51 — 54 20 111 30 44 10 Termény font­nyi ár vámmá­­zsánki A font-­j nyi­­ ár vámmá­­zsánkint TeiBi»7 font­nyi helybeli szokás ára ár vámmá­­zsánkint 1 Búzabánsági uj . . 82— ___ 83 Rozs..................................... 78—79 80 font 3 50—3 60 84 4 40—4 50 85 4 55—4 65 86 4 70—4 75 87 4 75—4 85 Árpa malátának 38—70 70 . 2 70—3 — -----— 88 4 85 -4 95 89 4 05—5 — tisza vidéki . . . 32 -----— 83 ------—a takarmány 00—6S 7» „ 2 55—2 05 ----------84 4 60—4 65 85 4 75—4 85 86 4 90—5 — 87 5 05—3 10 Zab öreg........................ 2 15-2 25 -----— 88 5 10—5 2'1 89 5 2­1—5 2,5 pest-vidékin 82 ----- — 03 -----— Tengeri bánátf­aj. . . 15—41 1 50 „ ----------3-----3­­»6 84 4 50—4 80 85 4 70—4 80 86 4 95—4 90 87 4 yc'_5 — ff másnemű r . . . 32 mérő -----— 2 95-3 - • 83 6 05—5 15 89 5 15—5 20 fehérmegy.n . . 82 -----— 83«----------30 —— — ______ 84 1 60—4 70 85 4 80—4 90 80 4 95—5 05 87 5 IC—5 15 Ropcze káposzta uj .— 75 font ----- —— — 89 5 20—5 25 8.9 5 25—5 Vi bácskai * . . 81 ----- — 82 „ bánáti „ .— _ m -----— _____ » n • • 83 ----- — 34 i » w • • 85 86 Köles uj.............................. 8* „3-----8 io

Next