A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-01 / 99. szám
kező, ha nem is rész, de nem elég pontos czimmel van ellátva »Magyarország és Erdély jeles művészek által készített számos aczélmetszettel irta dr. Hunfalvy János egyetemi tanár.« A pont hiánya e czimet első tekintetre érthetlenné is teszi. A tervezetből megemlítjük még, hogy az első kötet Budapestet és délnyugati Magyarországot, a másik a felföldet, a harmadik pedig Magyarország keleti részét s Erdélyt fogja tárgyalni. — Új regények. Az Athenaeum kiadásában a következő új regények jelentek meg: »A dicsőség bolondja«. Regény. Irta ifj. Ábrányi Kornél. A 23 ívnyi terjedelmű mű ára 1 frt 80 kr. — Továbbá »Apa és fiú«. Regény. Irta De 11 eff Károly. Megjelent fordításban a »Pesti Napló« tárczájában. Két kötet. Ára 2 frt. — »Cabtelar Emil beszédei« czim alatt Szathmáry György fordításában az Athenaeumnál a következő beszédek jelentek meg. A vallásszabadságról. A lelkiismeretszabadságról. Az elidegenithetlen emberi jogokról. A Bourbonok ellen. A rabszolgaság ellen. Az Internazionaleról. A fordítást Castelarnak egy lapunkban megjelent, de itt nem közlött beszéde után ismerik olvasóink. Magát a világhirü szónok beszédeit a mi olvasóközönségünknek ajánlani egészen feleslegesnek tartjuk. Ára all ívnyi kötetnek csak 90 kr. Tan ügy. — Az egyetemes tanitógyűlés 50-es bizottságának fővárosi tagjai elhatározták, hogy az összes bizottság közgyűlését pünkösd első napján a kötő-utczai népiskolában fognak megtartatni. A vidéki tagok elszállásolásáról gondoskodva leend. Ezen közgyűlés tárgyai leendőnek : 1. Jelentés az eddigi működésről. 2. A tanterv részletes megállapitása s a tananyag csoportosítása kérdésének gyakorlati megoldása. 3. A tankönyvek s taneszközök s az országos tanszer- és iskolai bútorgyár ügye. 4. A tandij-kérdés. 5. Az országos néptanítóegyesület szabályzattervezete. 6. A harmadik egyetemes gyűlés ügyrendének megállapítása. 7. A nagyszünidő július s augusztus hónapokra áttétele. 8. Az »Eötvös-alap« tervezetének megvitatása, melyet a bizottság néhány, az indítványozó által is elfogadott módosítással en bloc elfogadtatni óhajt. 9 A bizottság kérvénye a minisztériumhoz, hogy a felekezeti tanítók fizetési minimuma törvény után mielőbb megállapíttassék. 10. Egy indítvány a zsidó tanítóknak helyzetének javítása érdekében országszerte megindítandó mozgalom felett. 11. Az iskolai takarékpénztárak ügyének pártolása s ezentúl netán újabban bejelentett indítványok. A bizottság fővárosi tagjai ezen kérdéseket maguk között felosztva, igyekeznek úgy előrekésziteni, hogy a tárgyalásnak kész alapja legyen s a tanácskozásokat legfelebb két nap alatt el lehet végezni. Az ügyrend érdekessége folytán a tanácskozásokra, melyek különben is teljesen nyilvánosak, a meghívók lapok utján is közzétételnek. A győri állami tanítónőképezte helyiségéül az állam egy 1800 □ öles telket, melyen ház is volt, 215,000 frtért megvásárolt. A vásárlás előnyösnek mondható, különösen miután a telek a város egyik csendes s igen egészséges helyen van s még sem távol a központtól. Az intézet megnyitása őszkor biztosan várható. Reményijük, miszerint igazgatóul a budai tanítónőképezde egyik volt növendéke lesz kiszemelve. Hivatalos közlemények. A vallás- és közoktatási miniszter a lakócsai megürült apátsági uradalomhoz gazdasági írnokká Fonyó Gézát nevezte ki. Az igazságügy miniszter a tokaji királyi járásbirósághoz írnokká Welbovszky Kálmán tokaji lakost, a borosjenői kir. járásbirósághoz írnokká Markucz Tivadar borosjenői szolgabirósági írnokot Perczel Lajos budapesti kir. ügyészségi bijnokot és Mattyacovszky Mór igazságügyminisztériumi brnokot a pestvidéki kir. törvényszékhez Írnokká , a kisjenői ki . járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Vostyinár Ábrahám aradi lakost, az ilosvai kir. járásbirósághoz Írnokká Guttmann Izidor beregszászi kir. járásbirósági dirnokot, a békésgyulai kir. törvényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezeővé Csiszár Kálmán I. oszt. helyszínelési tollnokot nevezte ki. A „HON“ magántársürgönyei. Pária, ápr. 30. A sajtótörvény tárgyában ülésező enquétében az igazságügyminiszter előadta, hogy a kormány az ostromállapot mielőbbi megszületését óhajtja, elmondá továbbá, hogy a parlament jövő ülésszaka alkalmasint csak rövid ideig fog tartani. Berlin, apr. 30. A zárdatörvény a király aláírásával ellátva, megküldetett már az államminisztériumnak. Brüse, apr. 30. A külügyminiszter a kamarában előadja, hogy az apr. 15-iki német jegyzékre Perponcher grófnak ma küldte el a választ és reméli, hogy kedden már többet fog arról közölhetni. Zágráb, apr. 30 A határőrvidéki vasút érdekében a szlavón határőrvidékről tömeges küldöttség akar ő felségéhez Fiumében kihallgatásra menni. Ragusa, apr. 30. A király ma reggel kirándulást tett Lacronába, onnét visszatérve megszemlélte a laktanyákat, a katonai kórházat, az iskolákat, az új városházát és több templomot ; a lakosság mindenütt lelkesen üdvözölte. Délután ő felsége jelen volt egy hajó vizrebocsáttatásánál. Bécs , april 30. (Zárlat,.) Hitelrészvény 235.—. Galicziai 235.50 Államvasut 300.—. Járadék 70.45. 1860-dik 111.50. 1864-diki 137.50 Ezüst 303 20. London 111.10. Unic-bank 112.70. Általános épitőbank 17.—. Angol-ausztriai 134.50. Lombardok 143.—. Tramway 123.50 Hitelsorsjegy 166.—. Nap Leondor 8 88—. Arany 5.24—. Frankfurt 53.85 Porosz pénzutalvány 163.—. Török sorsjegy 65.— Angol épitőbank 33.—. B & c 3. april 30. (Hivat. zárlat.) Magy. föld tehszm. kötvény 80.75. Salg.-Tarjén 75—.Magyar hitel. 222 50 Magy. záloglevél 86.75. Erdély 129 25 Magyar keleti vasút 52.—. Magyar sorsjegy 83 50. Tiszai vasút 195.—. Magyar vasúti kölcsön 100.40, Anglo-magyar 110.75 Franco-magyar 60.— Magyar földhitel 77.—. Alföld 130.60 Magyar éjszakkeleti vasút 122 75. Keleti vasúti elsőbbségi kötvények 67.70 Municipal-bank 34.50. Berlin, april 30. (Kezdet.) Galicziai 106 25 Lombardok 255.50 b. márk . Ezüst-jöved. 68 60. 1850-as 117— Béci 182.35 Romániai 3480 tallér. Államaspklya 645.— b. márk. Papirjövedék 64.60. Bitelsorsjegyek355—. 1861-ki 30 • Hitelrészvény 428.—. Magyar Sorsjegy 178—. Berlin, april 30 (Zárlat.) Galicziai 106.75 tallér. Lombard 257.— b. m. Ezüsttöv, 68.70 tallér 1860 ki 117.— tallér. Bécs 182 40 b. márk. Romániai 35.25 tallér. Allamvaspálya 546.— b. márk. Papirjövedék 64.60 tallér. Hitelsorsjegyek 355 — 1 ?94 k. 306.— b. márk. Hitelrészvények 428 50 b. i rk. Magyar sorsjegy 176.20 b. márk. Páris, april 30. Liszt 54.—, 54.25. 55.25. 55 50. 11.épaolaj 76 50, 77.75, 80.75. 82.80. Lenolaj 73.60. 73 59. 73.—. . Szesz 54,75, 55.60 — 56.— .—. (ízűkor finomított 148.—. - V - Berlin, april 30. Búza 186.59 187.50. Rozs 153.—, 152.50 149 50, 149 Zab 180.50. Olaj 54 20, 54.—, 54 —, 68.30. Szesz 53.—,53.—, 56.20. Frankfurt, april 30. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 183.65. Osztr. bankrészv. 874.—, 1860-diki 117.3/s Papirjáradék 61.75. — Lombard 127.75.— — Magy. sorsj. 177.50, — osztr. hitelrészv. 212.75 — osztrák államvasp. részvény 273.25, — 1864-diki 305.90, — ezüstjáradék 69,—, — Galicziai 213.—, — győr-gráczi —.—, Frankfurt, april 30 (Kezdet.) Váltóárfolyam —. 1860 ik 116 50. Lombardok 124 25 Év. Járuléki papír 64 9/u. Osztrák bankrészv. 874.— Osztrák fetelrészv. 213.—. Osztrák államvaspálya • részvény 272.50 1864 és 309.50. Galicziai 212.50. Évjáruléki ezüst 68.7/s. Páris, april 30. (Zárlat.) 3 •/• járadék 63.85. Olasz járadék 71 20. Credit mobilier 411.—. Töröksorsjegyek 124 25. 5/, járadék 103 27. Államvasp, 672—. Lombard 321.—. 81 e 11 i n, april 30. Búza 191.—.—. 190.—.—, rozs 150---------- 147—, olaj 51.—. 55 50, 1zw 49—, 51.50, 53,50. Köln, april 30. Búza 19.70, 19.60, rozs — —, 15.85, 15.75, olaj 30.10, 3.190, 32.—. Antwerpen, april 28. A petróleum üzlet* 28.—. Boroszló, april 30. Buze 19.70,rozs 16.70, zab 17.10, ólaj 54.—, april 53.—. szesz 49.—, 50.80, 50.80. Amsterdam, april. 30. Busa 264.—.278. — Rozs 18. 50, —.—. —.—. —. Repczeolaj 340/ London, april 30. Consols 94.3/1—. New York april 29. Liszt 5.15 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az üzleti pangás fő oka. Nemcsak hazánkban, Európa legtöbb államában is tartós üzleti pangás van még. S az északamerikai Egyesült Államok sem képeznek kivételt e tekintetben , pedig ott az egészséges nemzetgazdasági fejlődésnek minden tényezője megvan. Hazánkban egy kedvező aratástól várják legtöbben, hogy véget vessen a pangásnak. Mi ezen reményt nem tartjuk egészen indokoltnak, mert az egyszerű logika törvénye szerint, csak az ok megszűntével szüntetik meg az okokat, márpedig azt aligha tagadhatja valaki, hogy a rész aratáson kívül még számos egyéb ok is idézte elő azt, hogy a forgalom megbénult, s az üzleti téren nincs az az elevenség, mely újat alkotni s az enyészést, hanyatlást folytonos megújítása által feltartóztatni képes volna. Nagyon tanuságos ránk nézve e tekintetben az amerikai »Bankers Magazine« egy fejtegetése az üzletről és a pénzértékről. Észak-Amerika nagy pénzügyi reform előtt áll, és úgy, mint hazánk , csak azzal a különbséggel, hogy míg nálunk az ország pénzügyi függetlenségének elérésére kell törekedni, Észak-Amerikában a »specie payment«-re, vagyis a papiros pénznek teljes értékűvé tételére törekszenek. De más tekintetben is figyelmet érdemel a két állam közötti párhuzam. Nálunk egyik fő oka a pangásnak, hogy azon óriási összegek, melyeket nyolc éven át investitiókra felvettünk, nem jövedelmeznek úgyszólván semmit az országnak ; közvetlenül még a kamatot sem hozzák be, úgy hogy most sem az állam, sem a külföldi tőkepénzesek nem hajlandók többé milliókat investitiókra fordítani, legyenek bár ezek az átalánosan elismert közszükség vagy közkívánatom tárgyai. Hasonló helyzetben van Amerika is. Idézzük a »Bank. Mag.« »Kérdezzük csak, mi okozta a panicot ? Nem az okozta-e a zavart, hogy száz meg száz millió dollár évről-évre el lett temetve nyereséget nem hajtó művekbe, s hogy ezen nagy összegek tulajdonosai elvesztették a bizodalmát s hogy most nem hajlandók több pénzt kiad nagyobb biztosíték nélkül. 1867-től 1873. végéig pusztán vasutakba nagyobb részt kölcsön vett pénzből nem kevesebb mint 1742 millió dollárt, vagyis sokkal nagyobb összeget adtunk ki, mint amennyit az egész franczia hadi kárpótlás tesz, amit Németországnak fizettek. Ha ezen összeg tulajdonosai hajlandók lettek volna évenkint 290 millió dollárt kölcsönözni nekünk, 1873-ban nem lett volna panique. De a tőkepénzesek ezt megtagadták. Megunták a jövedelmet nem hajtó vasúti papírokat. Ezért szünetelni kell a vasútépítésnek. Egy millió ember kenyerét vesztés miatt. Csak a legjobbak találhattak egy hamar foglalatosságot, a nagyobb rész kereset nélkül maradt, és soká tart, míg más keresetmódra kiképezik magukat. Ezért foly le oly lassan a válság. De tekintsünk el a válságnak iparos oldalától és nézzük annak pénzügyi hatását. Kétségtelen, hogy a pénz azt okozta, hogy elveszett a hitel. Ez így van minden válságban. Bárminő jelenségekben mutatkozzék az, a hitelben mindig zavar áll be ; éppen ez a válság egyik fő jellemvonása. A közgazdák többféleképen osztályozzák a válságot. Különbséget tesznek először úgynevezett currency panic (pénzérték-válság) tekintetében. Ilyen volt Angliának 1825. évi, az Egyesült-Államoknak 1857. válsága és a francia assignaták által okozott válság. (Magyarországon e század elején a fekete bankó és az 1849 diki magyar állami papírpénz elértéktelenedése.) a második neme e válságnak az úgynevezett financial panic (pénzügyi válság) midőn az ok nem a pénzértékben, hanem a hitel mechanismusának átalános rombadőltében rejlik. Ily válságban a bizodalom az egész országban túl lön feszítve és ezt átalános lebangoltság követi, mint Angliában 1866-ban láttuk. A válság harmadik neme a capital-pance (tőkepénz-válság), mint 1847-ben Angolországban volt, midőn túlságos nagy mennyiségű forgó tőke megköttetett és éveken át csak nehezen lehetett azt ismét mozgósítani. Ez utóbbiakhoz tartozik a mi 1873-iki válságunk. 1860 óta vasúthálózatunkat csaknem megháromszorosítottuk. Előbbeni évben 1,491 millió dollárt tett a vasúti befektetés És 1873-ban a befektetett tőke mintegy 4000 millió dollárra emelkedett. Mindenki elképzelheti, hogy ily nagy mennyiségű forgó tőkének megkötése zavart idézhet elő, s csak a felett lehet csodálkozni, hogy oly soká késett a kitörés. Pénzügyi rendszerünknek végtelen szívósságáról tesz tanúságot, hogy ily nagy összegeknek évről évre történt befektetése már előbb nem idézte elő a katastrófát. Egy másik oka annak, hogy a válság oly nehezen enyésztethető el, az, miszerint a külföldi pénzpiaci amerikai értékpapírokra nézve nem oly kedvező már, mint előbb volt. 122 vasúttársulatunk van, melyek nem voltak képesek fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni. Ezen megszorult társulatok összes adóssága 567,028,000 dollárra megy. És azokat négy osztályba lehet osztani. Először 239 millió dollár adósságot képviselő vasutak csődben vagy a hitelezők kezében vannak. Másodszor vasutak 164 millió dollár adóssággal kiegyezkednek vagy már kiegyezkedtek a hitelezőkkel. Harmadszor 114 milió dollár adóssággal vasutak status quoban vannak vagyis még nem lehet tudni, mi sorsra jutnak. És negyedszer 48,9 millió dollár adóssággal terhelt vasutak árverés utján eladattak 1874. év elejéig. A csődbe jutott vasúti papírokból magában Angliában 95,9 millió dollár értékű kötvény van és ezeken kivül veszteségek indokai a felsőfokokon kivül nem rejlednek-e az üzlet vezetésében, a gyártás rendszerében, a gyártmányok minőségében, átalaban a kezelésbe A választmány azon javalata, hogy az 1873-ik évi tiszta haszonból osztaléktartalékalapba félre tett 20 ezer írtból az 1874-dik évi szelvény beváltására résvényenként 5 írt kiadassák, a közgyűlés által 221 szóval 205 ellen elvettetett. A választmány továbbá utasittatott a mindinkább terjedő hengerrendszer tanulmányozására. Szepessy Gusztáv kereskedelmi és Pekár Imre műtani igazgatók állásaiktól felmentetni kérték magukat. Beadattak végül a szavazatok, elnökké Komlóssy Imre helyett, ki már 15 éve működik ez állásban, Sesztina Lajos választatott. Ez azonban határozottan kijelenté, hogy az elnökséget nem fogadja el. Pünkösd másodnapján újabb közgyűlés lesz, melyen elnök fog választatni. — A magyar földhitelintézet 285,600 frt értékű zálogleveleinek, az 1875. évi ápr. 30-án a királyi biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement XYLV-ik kisorsolás alkalmával kihúzottak e következő kötvények: 8 darab 10,900 forintos 71 186 305 523 672 775 1327 1530. 189 darab J0OO forintos 181 350 450 519 528 622 640 689 1240 1345 1811 1838 1883 1886 1903 2162 2183 2206 2213 2314 2357 2624 3068 3130 3382 3619 3777 3912 4047 4161 4406 4420 4326 4338 4621 4959 5009 5380 5448 5748 5845 5961 6253 6631 7016 7071 7148 7320 7341 7343 7590 7833 7847 7986 8033 8060 8083 8352 8651 9052 9171 9286 9647 9796 9860 10034 10079 10108 10508 10538 10786 11066 11073 11323 11354 11467 11624 11696 11826 11960 11992 12103 12133 12142 12210 12223 12371 12964 12967 13139 13429 13441 18467 18659 18688 18903 18993 19193 19456 19583 19709 19902 19970 20221 20353 20420 34262 24438 24607 24644 24807 24969 25008 25011 25093 25130 25197 25332 25566 25695 25764 26011 26076 26093 16144 26158 26159 26202 26212 26290 26862 27194 1 23 darab 500 frtos :> 355 746 822 1225 13591360 1665 1726 2574> nagy mennyiségű ily papírok vannak az európai continensen is.« A »Banker Mag.« ezen adataiból némi vigasztalást menthetünk, mert úgy látszik, idáig nem mi voltunk a legszerencsétlenebbek a vasúti politika terén. Amerikában a társadalmat, nálunk az államot sújtja elsősorban a nem jövedelmező vasutak kiépítése. De miután főleg külföldi tőkepénzesek csábították a magyar kormányt a nem jövedelmező vasúti építkezésekre, azok talán még oly nagy kíméletet sem érdemelnek, mint a minőben az amerikai vasutak hitelezői részesülnek. Mi legalább kívánatosnak tartanók, hogy kormányunknál ezen felfogás jusson érvényre, mert az esetben mi hamar elérhetnék azt, hogy minden magyarországi vasúttársulatnál az állami befolyás jutna érvényre és elérhetnék azt, hogy egy ki sem menne veszendőbe azon összegekből, amit a törvényhozás vasúti garantiára vagy pótgarantiára megszavaz; míg ellenkező esetben a külföldi tőkepénzesek nagyot nevetnek a markukba a magyar kormány nemeslelkűsége felett, s a megszavazott garancziaösszegek legnagyobb része elveszhet. A vasúti befektetések közül kétségtelenül igen sok nagy hiba lett elkövetve. Ezeket lehetőleg jóvá kell tenni. De azért egyik szélsőségből nem kell a másikba esni és talán még a legnagyobb hiba volna az, ha nemzetközi pályáknak tervezett vonalaink zsákvasutak maradnának. A vasúti építkezések beszüntetése fokozta a válságot, súlyosbítá az üzleti pangást. De ennek fő oka mégis máshol rejlik : oka az, hogy mint az amerikai mondja nincs magyar currency, nincs magyar papiros pénz s még az állam pénzügyi és közgazdasági szervezete sincs arra előkészítve, hogy e hiányon egyhamar segíteni lehessen. Ez ügyben vár a kormányra a legnehezebb feladat. Kívánjuk, hogy erélyesen és szerencsés kézzel kezdje meg mielőbb művét, a magyar currencey megalkotását. — A ferencz-józsefvárosi bukott takarékpénztár pénzbetevőinek — mint a »P. N.« irja — nagy szerencsétlensége van. A csődválasztmány egyik tagja az öngyilkos Yanicsek volt , az a takarékpénztár pénzeiből százezer irtot vett kölcsön a hivatalnok-egylet javára. Fentebbi sorokra vonatkozólag azon kérdést intézzük a csődválasztmány életben maradt két tagjához, hogy való-e az, hogy a tömeg pénzéből százezer ft. ily szerencsétlenül lett elhelyezve, daczára annak, hogy mindenki azt kívánta, miszerint a roppant költséggel és a betéti hitelezők megkárosításával nagy nehezen befolyó pénz az első hazai takarékpénztárnál legyen gyümölcsözleg elhelyezve? És ha 100.000 frt csakugyan kiadatott, így van-e gondoskodva kellő fedezetről, visszakerült e már az összeg részben vagy egészben ? Szóval nyilatkozzanak : miben áll ez ügy ? mert nagyon rosz vért csinál a közönségben, ha az ily hirek cáfolatlan mardnak. — Heti jelentés az ipar állásáról. A hurczolkodás itt-ott már kezdetét vette és ez némi keresetet nyújt. Az újra épitendős házak lerombolásához is hozzáfogtak, és a jövő hét elején már erősen fog folyni a kunyhók lerombolása, hogy helyükre paloták és nagyobb épületek emeltessenek. Az építkezések megkezdésével az építőasztalosok, kőmívesek, lakatosok és az eddig csak silány keresettel ellátott napszámosok jó keresetre számíthatnak. Meg vannak elégedve keresetükkel a férfi és női szabók, czipészek, kalaposok, keztyűsök, szobafestők és különösen a virágárusok; a bádogosoknak is kilátásuk van jó keresetre. Könyvkötők, aranyozók, kovácsok, szerkovácsok, rézöntők, órások, és kosárkészítők nem igen vannak munkával ellátva. A malmok fél erővel dolgoznak. A honvédruha-szállítók műhelyeiben erősen folyik a munka, a posztó- és vászonszállítás pontosan történik, míg a bőr és egyéb csizmához való anyag szállításával hátra vannak, és előreláthatólag büntetés fogja az illetéket érni a közös hadügyminiszter részéről, ki e tekintetben nagyon erélyes. — A központi magyar gyógyszerészeti és művegyészeti vállalat ma tartotta évi rendes közgyűlését Houchard Ferencz elnöklete alatt. Felolvastatok a jelentés, melyből kitűnik, hogy e társulat üzlete ez évben sem mutat fel kielégítő eredményt. A gyógyszerészeti üzlet 35,167 frt 20 krt tett, vegyes fogyasztóknak szállíttattak áruk 23,906 frt 35 krért, az eladott áruk összege tehát 59,073 frt 55 kr, ami 1873-hoz képest 21,827 frt 15 krnyi kevesebbletet tüntet ki. Az összes nyers haszon 12,386 frt 90 kr. A kiadások összesen 25,237 frt 75 krt tesznek , tehát a veszteség 13,997 frt 21 kr. A bizottság kéri a közgyűlést,hogy újítsa meg a meghatalmazást a vállalat fekvőségeire 100,000 frt erejéig terjedő kölcsön megkötésére és elsőbbségi részvények elhelyezésére. Ajánlatba hozatik az alapszabályok némely §§-ainak módosítása. A bizottságból kisorsoltatott dr. Held Kálmán és Pólik János, ezek, valamint az elhunyt Szeller János helyett új tagok választandók. A társulati vagyon állapota, számításba véve a társulat készpénzét is, mely 811 forint és 47 krra rúg, 59,700 frt 72 kr hiánylatot mutat. A jelentés fölemlíti még, hogy a társulati igazgató Wagner József ellen nagy ellenszenv mutatkozik, és hogy a fogyasztók nagy része, köztük a részvényes fogyasztók, megszűntek szükségleteiket a társulat gyártmányaiból fedezni. A választmány oda akar hatni, hogy ezen hátrányok megszűnjenek. A felolvasott jelentés elfogadtatott, és a felmentvény megadatott, valamint a választmány felhatalmaztatott a 100.000 forintnyi kölcsön megkötésére. Dr. Bakonyi indítványt akar tenni, de mivel indítványát nem terjesztette be szabályszerűleg a közgyűlést előző 14 nap előtt, annak tárgyalása jelenleg ezúttal elmarad. Ezután következtek a választások. Számvizsgáló: Simon Géza, Antalik Károly és Mérey Ferencz; bizottmányi tagok: dr. Jelanek, dr. Held Kálmán és dr. Thán Károly. A tavasi számvizsgálók személyenként 5 aranyat kapnak. Ezzel a gyűlés feloszlott, mely mindössze — beleértve az igazgatót és választmányt — huszonegy személyből állott, míg a deponált részvények száma 1762. — A debreczeni István-gőzmalomtársulat f. hó 25-én tartotta közgyűlését Komlóssy Imre elnöklete alatt. A felolvasott választmányi jelentésből több érdekes adatot emelünk ki. A társulat malma 1874-ben felőrölt 169 ezer 727 m. búzát, 2.597 m. árpát és 5.509 m. vegyeseket saját czéljaira, 23.397 m. a közönség részére. A társulat ez évben 154.368 frt veszteséget szenvedett. Ennek oka az átalános üzleti pangáson, a kivitel hiányán és a nagy versenyen kivül azon sebes árcsökkenés, mely a múlt évi aratás előtt beállott. Az István gőzmalom liszt árai 1874-ben 21-et változtak, még pdig tizenhat ízben tetemes csökkenés volt elváltozás. A múlt évi búzatermés minőségre nézve kitűnő, de mennyiségre nézve Debreczen határában mostoha volt és igy a malomnak távolabb vidéken kellett bevásárolnia. A kész gyártmányok készleténél a veszteség 124 045 frt 29 krt tesz; az üzleti veszteség, beleszámítva a szabályszerű leírásokat az ingatlanoknál, összesen 154,368 frt 19 krt. Az intézet teher nélküli vagyona 622,108 frt 98 kr., miből a kétes követelések 76,463 frt 9 krt tesznek. A közgyűlés a felmentvényt megadta és Szikszay József, Holländer Gyula, Ormós Gábor részvényesekből álló bizottságot küldött ki, mely megvizsgálja, hogy a constatált 2672 3306 3872 3897 4447 4701 4735 4808 4923 4971 5021 5068 5203 5223 51 darab 100 forintos , 130 354 1121 2077 2964 2861 3137 4139 4797 4853 5650 6635 7522 7526 8317 8776 8782 8836 9031 10448 10915 11082 11270 11275 11309 11742 11853 11964 11965 13331 14878 15035 15129 15223 15312 15457 15705 15716 16246 16445 16466 16624 17063 17295 17460 17475 17496 17562 17751 17754 17694. Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataikkal együtt, 1875. nov. 1-jén teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek. Budapesten: Az intézet pénztáránál. Bécsben : S. M. von Rotschild urnái. Az ipar- és kereskedelmi hitelintézet.. M. Frankfurtban M. A. von Rothschild és Söhne uraknál. A Filiale der Bank für Handel und Industrie czimü intézetnél. Brüsselben: S. Lambert urnái. Berlinben : S. Bleichröder urnái. A Bank für Handel und Industrie czimü intézetnél. E záloglevelek kamatozása 1875. évi nov. ]-vel megszűnik. Későbbi lejáratú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt záloglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. .a. kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok megsemmisítésére fenálló eljárás alá esnek. Áprili fölött aett időjárás 30 Budapesten 10' 5" falhős 13457 13796 13863 13875 14131 14217 14428› PozsonybanV 2" 14433 14861 14968 15037 15152 15160 15282‹ M.-Szigeten 3‘ 6" száraz 15461 15491 15682 15760 15792 15886 16018› Szatmáron 4"» 16214 16522 16869 16889 17102 17199 17295‡ Tokajban 18' 4" felhős 17386 17448 17663 17998 18149 18293 18402* Szolnokon~ Szegeden 19 5"% 29 Aradon 2‘ 3" 20521 20631 20888 20992 21342 21670 21708* N.-Becskereken 3' 9" 21792 21844 21847 21949 22070 22622 22733* Bezdánban* 22786 23233 23283 23344 2393 24012 24146» Verbászon Barcson~ 30 Eszükén 5' ■"* 29 Mitroviczon 10-T » Sziszeken 12' 3"* Zimonyban 18' 2"* Ó-Orsován 13' 9"* Üsslet- és terménytué Budapest, apr. 30 Az üzlet uv... -n változott; a hangulat átalában véve megm. n kedvező, de a forgalom korlátolt volt, mert ei: nagyon tartózkodók. A déli tőzsdén magy vasúti kiesőn 100*1». m. nyerem'mysorsjegy 83.75, erdély, földtehermentesités 78,s, 8 % p - ti keresk. záloglevél 206, angol-magy.-bank 12, municipal 35, m. hitel 223, osztr. hitel 236 30—236.40, földhiteltársulat 78, pesti keresked. 795, pesti hazai takarék. 2450, külvárosi takarékpénztár 48 50, Er. bet malom 123, molnárok-sütők 247 p Értékek nn változtak. 20 frankos 887, Berlin 54 30 p. Gabnaüzlet. A hangulat bágyadt, daczára annak, hogy tulajdonosok hajlandók voltak az árjegyzésen alól is eladni, még sem történtek jelentékeny kötések. Határidőre szállítandó búza tavaszra 4.671/2 őszre 4 571/2 — 4 60. Zab tavaszra 2 071 12; bánsági kukorica máj.—jun. hóra 3.18—3 19. Repetébő feladatott 1000 köböl aug.—sept. hó 10 frt 75 krjával köbre. Nemzeti színház. Szombat, május 1. AIDA, Nagy opera 4 felvonásban. A király Tallián Amneris Tannemé Aida, Aethiop Hauk 3VI. k. a. Badam és Ellinger Ramfis, főpap Kőszegül Antonasro Láng Küldött Szabó A Kiffy komlóba,» Bakonyi 1. dal társulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. 10862 V is alias. Felelős szerkeszti: Jókai Mór. MYNiT-T 33 38. Fülord. T Dr. Skilterberg Cornél ! ( IIS rendel Bélautcza 3.11—12 __________' d.u. 2-3-ig. 5811—* Sajtó alatt van és az Ath°mo’ura kiadásában jövő hóban meg fog jelenni: »KÖZJEGYZŐI IRA'lMINTA-TÁR«, szerkeszte dr G rubiczy László, kir.közjegyző. — Mint már maga a czim mutatja, e könyv iránya tisztán gyakorlati. Szerző feladatául tűzts ki egy oly kézikönyvet összeállítani, melyben a gyakorló közjegyző a közjegyzői iratok szerkesztése tekintetében világos, biztos és kényelmes útmutatást találjon. Ezen útmutatást a közjegyző vagy közvetlenül magából az illető mintából, vagy azon magyarázó jegyzetekből merítendi, melyek a szükséghez képest a mintákat kisérik. E jegyzetek nem kevéssé emelik a munka becsét az által, hogy a közjegyzői törvény hézagait pótolni, látszólagos ellenmondásait pedig kiegyenlíteni, megoldani igyekezik. Szerző, aki mint igazságügyi miniszteri titkár, a közjegyzőség terén szerzett előbbi saját tapasztalatai alapján már két ízben tartott tanfolyamot a közjegyzői pályára való előkészítésre, és kinek előadásai az ország minden részéből nyert hallgatói elismerését érdemelték ki, eléggé ismeretes, hogysem művének nagy hasznavehetősége iránt kételkedő lehetne. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyerei ápril 30- Értékpapír advartékpapír Államadósság, 50 „ Buda-Óbudai nb 31 2. S. 120 100 1 Magyar vasúti kölcsön „ gömöri államvasuti „ záloglevél 5% . M. kel. vasút II. kir. . „ sorsjegy kölcsön 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki „ „ 1873- ki m. kir. kuncat. ut 1874- ki „ „ Földteherm. kötv. magy. w » 1867. zár. „ „ temesi . „ „ 1867. zár. „ „ horv.orsz. „ „ erdélyi . Magy. jelz. urb. válts.kötv. Szöllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.adós. pap. 5% „ „ 1 ezüst kam. 100 50 72 40 83 25 100 75 72 — 83 50 100 200 500 200 100 400 fi Iparban k „ Budai kér. bank „ Pesti k> r. bank ,, Pesti iparbank . „ Pest-budai kézmfive8bank * Bir. t.s. m. b.int. f,0 — 155 — 795 — 320 — 52 50 14 — 101 — 81 — 79 50 79 -10 J 50 81 50 80 - 79 60 800 200 140 100 100 ^ Baranyai t.és h.b. f. Debr. ker. bank „ I. Erdélyi bank r Biharm. ker.- ip. és term. h.bank „ Szerb id.lenyugt. --40 Vas-Zalai nb. Részjegy .___ 78 50 74 21. 70 40 78 75 74 51 70 S0 40 60 100 100 1000 Tak.-pénzt.: Félegyházi . „ Gödöllöi . . . „ Országos közp. Jan.-Juli 6% . r »esti I. hazai . 45 — 90 — 2440 -76-100 140 _ „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5% Kisora. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ből á 100 frt „ 1864-ből á 50 frt Pestvár. költs.1871-böl 6 50 74 , 5 50 ,, Pesti külvárosi . 48 50 74 75 fil 50 116 - 137 7* 131 50 80 50 75 - 112 — 116 M .S8 2 132 60 89 75 40 130 60 50 50 50 ,, Pakrac-Daruvár Kutinyi ker. tp. ff Szent- Endrei „ Erdélyi . . . „ Újpesti . . „ ált. budai polg.. ff Czegl. tkp. egy. 40 _ 25 — 34 — 80 Részvények. 500 500„ Concordia . 165 — 315 Bizt társ.: Atlas, viszbizt. 40 —_ _ 500n Borsod-Misk. . — — 200 n „ I. magyar . . 1080 —1100 -200 ff Erzsébet. . . 124 _ 300 „ Haza . . . 85 — 87 -160 f. Luiza . . 88 — 100 r „ Pannónia 335 — 337 — 500„ Temesvári géz-200 , r Pesti . . . 62 -64 — 200 n Moln. és sütők. 246 — 300 „ „ Hunnia. . . 500 „ Hengermalom . 75 -100 „ „ Unió . . . 130 — 135 -390 „ Victoria . . . 99 50 200 „ „ Tisza . . . ____ 500 „ I. Budapesti 685 — 200 Vasp. : Pest-Barcsi ____ ___ 100 „ Budai gyártelep — — 200 „ Pesti közúti 205 --205 6 1000 - Pannónia . . Épitotársulat: Pesti . 405 — 100 ^ Budai közúti . 70 — 78 -80— 200 „ Ujpest-Ráklóvasut 80 - Pesti Cottage Sertézode I. magyar .— 2002 Alföld-Finraei . . 500 394 — 200 ^ Éjszakkeleti___ ____ 500 Sertéshizlaló .... 130 — 200 „ Magyar keleti . ____ ____ 200 Könyvny. „Athenaeum“ . 263 — 200 „ I. Erdélyi . . . ____ ____ 175 , Pesti .... 100 * Déli........................ ___ ____ 175 „ „Franki.-Társ.“ Ganz és társa-féle vasönt. — — 80 „ Budai hegypálya . 63 ~ 64-500 200 — 80 Bankok. Ált.m.mun.hitelb. 35 — 35 21 200 Oschwidt-féle.... 198 — 2001 Angol-magyar . . 11 75 12 2 200 Gyógyintézet , magy.— 200„ Által. magy. hitelb. 223 — 223 50 20) Keresk.-test. épülete . .— B.100 n Frankó-magyar 01 --62 -66 Mátrai bányarész— 60 „ M. élt. földh.r.társ. 77 75 78 -200 Pozsonyi papírgyár .— 80 „ Magy. jelz. hitelb. 40 60 41 50— Rima-Murányi bányatárs.— 80— Kisb. földhitelint. 44 -40 -200 Gyapjú mosó és biz. I. m. 11 50 50„ Ny.t. hit. Sopron „ Takar.és hit.-egylet 100 Salgó-Tarjáni készén. 75 — 50 50 2 60 £ 100 „ vasöntöde . 30 — 200 r Nyírt. ker. h. int. 200 Schlick-féle vasöntöde . 123 — „ „ iparbank . 200 Soda és vegy-áru gyár . Értékpapír 31 fv 50 2. 157 - 798 - 322 — 53 - 16 -50 -90 f( 2450 - 140 5.C 49 50 175 — 126 - 90 -247 - 795 -100 - 695 -415 -390 - 135 - 270 - 1 40 ■ 235 - 200 -102 50 76 - 32 — 124 — 200 200 500 200 105 200 200 200 200 300 300 300 E.200 200 100 100 150 100 200 300 Sóskúti kőbánya Spodium és csontkazt. Szeszgyár 1. magyar . Kesz. és téglagy.(Dracl ) Alagút............................... Téglagyár SzNEndrei Téglagyár Budapesti . Tégla és mérzég. újlaki Téglagyár Kőbányai . . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 6*/«% „ arany vagy ezüst „ jelzálogbank 57s% Nyug. mh. szb. Spr. 6nf' Magy. ált. fdh. rvt. 6r,/0 ti r n n &'/« Pestvárosi takar. ptr. 6% Pesti keresk. bank. Szebeni földb. int. bVt'Vo Kisbirt. föld. int. 7% Elsőbbségek. Éjszakk. vasp. 2. Magy. gal. vasp. 5% I. Érd. vasp. 6°/0 éa ft 106 Vágvölgyi vasp. . . . Pest-budai láncz. 6% Borsod-Misk. malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6'/0 Kösz. (s téglát, köt. ft' Pénznemei:. Császári arany • Osztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst . Porosz pénztárjegy . Váltók. Augsb. 100 dém. ft után Berlini 100 tallér után Franki, a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b Mark a. London 100 fnt Sterling a. Milano 100 Lir. novuoital. (Franc) után . Paris 100 franc után . Nem-hivatalos rész. Aradi ker. bank befl. . Hetes rézsv-társ. . 200 Sekuritas .... 300 adva tartva 70 - 10 - 130 - 126 - 62 -64 - 72 • 80 73 90 bt 7« 75 87 75 86 75 88 — 88 — 86 25 85 50 177 — 5.22 8.87 8.87 103.50 163.— 54 86 53 90 54 - ill 10 44 -75 -152 -140 - 128 - 83 -56- 73 - 87 —' 9 75 79 —' 88 IjS 87 —js 83 »5 £ 88 *5 36 75 í 85 70 180 — 6.23 — 8.89— 8.S9— 104.- 163.25 54 45 51 — 54 20 111 30 44 10 Termény fontnyi ár vámmázsánki A font-j nyi ár vámmázsánkint TeiBi»7 fontnyi helybeli szokás ára ár vámmázsánkint 1 Búzabánsági uj . . 82— ___ 83 Rozs..................................... 78—79 80 font 3 50—3 60 84 4 40—4 50 85 4 55—4 65 86 4 70—4 75 87 4 75—4 85 Árpa malátának 38—70 70 . 2 70—3 — -----— 88 4 85 -4 95 89 4 05—5 — tisza vidéki . . . 32 -----— 83 ------—a takarmány 00—6S 7» „ 2 55—2 05 ----------84 4 60—4 65 85 4 75—4 85 86 4 90—5 — 87 5 05—3 10 Zab öreg........................ 2 15-2 25 -----— 88 5 10—5 2'1 89 5 21—5 2,5 pest-vidékin 82 ----- — 03 -----— Tengeri bánátfaj. . . 15—41 1 50 „ ----------3-----3»6 84 4 50—4 80 85 4 70—4 80 86 4 95—4 90 87 4 yc'_5 — ff másnemű r . . . 32 mérő -----— 2 95-3 - • 83 6 05—5 15 89 5 15—5 20 fehérmegy.n . . 82 -----— 83«----------30 —— — ______ 84 1 60—4 70 85 4 80—4 90 80 4 95—5 05 87 5 IC—5 15 Ropcze káposzta uj .— 75 font ----- —— — 89 5 20—5 25 8.9 5 25—5 Vi bácskai * . . 81 ----- — 82 „ bánáti „ .— _ m -----— _____ » n • • 83 ----- — 34 i » w • • 85 86 Köles uj.............................. 8* „3-----8 io