A Hon, 1875. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1875-08-01 / 174. szám

nitó­s képezdei tanár tü­nt ki. A mű­ legközelebb az I »aradvidéki tanítóegyesület közlönye« 4-ik számával fog megjelenni, s szerzőnek a pályadij 1. év august. 23, 24, 25-ikén tartandó nagygyűlésből lesz kiadva. A »Kevélység útja« dicsérettel kitüntetve közlésre aj állítatott. — A budapesti VII. ker. polgári leányiskolában a viszgálatok szép sikerrel folytak le. Különösen kiemelést érdemel a magyar nyelv s szellem terjesztése. — Dr. Hunfalvy János földraj­­zi tankönyvéből, melyet az Athenaeum ad ki, megjelent a harmadik kötet, a középtanodák har­madik osztálya számára. Tartalmazza Ázsiát, Afri­kát s a mathematikai földrajz elemeit. Szerző nagy neve elég kezességet nyújt a mű béltartalma iránt. A­ rHONa magántársürgémyei, Szt.-Pétervár, július 31. Lerdától péntekig tartott tűzvész következtében Brjansk város két­har­madát pusztította el; pénteken a záporeső állott be, ez mente meg a várost a teljes elpusztulástól. Bécs, júl. 31. A »N. Fr. Pr.«nek sürgönyzik Konstantinápolyból, hogy az ottani osztrák-magyar telep gyűjtést kezdett a budai árvízkárosultak ré­szére. Berlin, július 31. Maiorescu román miniszter Párisba utazik. A román vasúti ügyek részleteinek megvitatása elhalasztatott addigra, mikorra a Páris­­ban folytatandó alkudozások be lesznek fejezve.­­ Albrecht főherczeg ma délelőtt Mameau szigetére utazott a nagyherczegi család látogatására, este Kon­­stanzon át a Svájczba utazik. Berlin, julius 31. A »Nordd. Zig« arról biz­tosit, hogy azon hír, mely szerint a birodalmi kor­mány a vámegyesületi tarista gyökeres, rendszeres revisióját tervezné, minden alapot nélkülöz. Sz.-Pétervár, jul. 31. A senatus azon felség­sértési perben, mely négy tanuló, két polgár és két katona ellen indíttatott, két tanulót és két polgárt 6 és 10 évi várjegymunkára, a többieket pedig kisebb fogsági időkre ítélte el. Turin, jul. 31. Az itteni fegyházban a foglyok fegyveres kézzel lázadtak fel, két őr megsebesíttet­­vén katonaság lépett közbe, mely fegyvereit használ­ta ; a nyugalom helyre van állítva; a vizsgálat meg­­indíttatott. Bukarest, julius 31. Károly román fejedelem Sinaiban megbetegedett, de már javulóban van. Boroszló, jul. 31. Neisseból jelenti egy lap, hogy a herczegpüspök a főelnöknek kijelenté, hogy a papi intézet kormányzója a cabineti rendelet értel­mében akar egy papot kinevezni. Berlin, júl. 31. (A tőzsdéről.) Tetemes tőke­vásárlások és több fedezés következtében, majdnem az összes árfolyamok javultak : nemzetközi papírok, nevezetesen lombardok kedveltek ; vasutak keveset változtak, bankok jobbak. Az utóbörzén hitel részv. 391.50, államvasut 513, lombard 181, magyar sors­jegyek 151.40, magy. keleti vasút 89.50. B­é­c­s. julius 31. (B.ivat. zárlat) Magy. föld­­teherm. kötvény 82.25. Salg.-Tarján —. .. Magyar hitel­ 217.—. Magy. záloglevél 86.90. Erdély 121.—. Magyar keleti vasút 48.50. Magyar sorsjegy 83.—. Tiszai vasút 190.50. Magyar vasúti kölcsön 101.75. Anglo-magyar 110.75. Franco-magyar 59.50. Magy. földhitel 68.75. Alföld 128.50. Magyar éjszakkeleti vasút 118.50. Kel. vasúti elsőbbségi kötvények 67.50. Municipal-bank 25.50. Bécs, julius 31. (Zárlat) Hitelrészvény 218.—. Galicziai 229.50 Államvasut 280.50. Jára­dék 70 80. 1860-ik 112.25. 1864-iki 136.50. Ezüst 100.80. London 111.40. Unió­bank 97.—. Általános épitőbank 11.—. Angol-ausztriai 106.40 Lombardok 100.—. Tramvay 116.—. Hitelsorsjegy 163.50. Na­poleonder 8.88.—. Arany 5.24 .*. Frankfurt 54.20. Porosz pénzutalvány 164.50. Török sorsjegy 52.70. Angol épitő­bank 21.25. B­é­cs, julius 31. Búza 6—6.70. Járpa 3.55 —3.75. Kukoricza 3.35.—3.48 — Köles 2.70—3.33. Zab 4.75—5.30. Olaj 193­4, Szesz 47.—­ Berlin, jul. 31. (Kezdet.) Galicziai 106.50. Lombardok 178.— b. márk. — Ezüst-jöved. 68.20. 1860-as 117.60. Bécs 182.10. Romániai 30.—. tallér Államvaspálya 510.50 b. márk. Papirjövedék 64.50. Hitelsorsjegyek 386.50. 1864-iki 305.25. Hitelrész­­vény 388.—. Magyar sorsjegy 175.—. Berlin, jul. 31. (Zárlat) Galicziai 105.— tallér. Lombard 179.50 b. m. Ezüstlöv. 67.40 tallér 1860-ki 121.— tallér. Bécs 180.80 b. márk. Romá­niai 30.— tallér. Államvaspálya 508.— b. márk. Papirjövedék 64.50 tallér. Hitelsorsjegyek 357.—. 1864-ki 315.— b. márk. Hitelrészvények 386.—. b. márk. Magy. sorsjegy 181.70. Berlin, jul. 31. Búza 214.— 218.------.— Rozs 165—, 164.50,164.50,164.—. Zab 169, 162.—. Olaj 58.—, 58 —, 58.50, 59.40. Szesz 55.-, 54.80, 56.—. Frankfurt, jul. 31. (Kezdet.) Váltóár­folyam 192.— 1860-ik 119.50. Lombardok 88.75. Év­­járuléki papír 64.11/16. Osztrák bankrészv. 855.— Osztrák hitelrészv. 193.50. — Osztrák államvaspá­­lyarészvény 254.—­ 1864-es 307.—­ Galiczia 205.— évjáruléki ezüst 67.25. F­r­a­n­k­f­u­r­t, jul. 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 182.10. Osztr. bankrészv. 851.—, 1860-diki 119.25. Papirjáradék 64.9/16, Lombard 88.3/4.— — Magyar sorsj. 180.—, osztr. hitelrészv. 192.V. — osztrák államvasp. részvény 255.—, 1864-diki 311.80. — ezüstjáradék 67­7­,6. — Galicziai 207.75. — győr-gráczi —.—. P­á­r­i­s, julius 31. (Kezdet.) 3­0/0 járadék 65.90. — Olasz járadék 72.55. — Credit mobilier 170.—. — Török sorsjegy —.—. — 5% járadék 105.87. — Államvaspálya 633.—. — Lombard 220.—. — Osztr. földhitel — P­á­r­i­s, jul. 31. (Zárlat.) 3 °/0 járadék 66.30 Olasz, járadék 73.40. Credit mobilier 175.—. Török sorsjegyek 121.75. 5% járadék 106.15. Államvasp. 635.— Lombard 221.—. Pár­is, jul. 31. Liszt 61.75, 61.75,63.25 — . Répaolaj 81.50, 81.—, 81.25, 81.75. Lenolaj 69.50, 70.—, 70.50, —. Szesz 50.—, 50.—, 51.75, czukor finomított 147.- -. B o r o s z 1 ó, jul. 31. Búza 22.80, rozs 19. 50, zab 17.20, olaj 57.50, april 57.50, szesz 54.50, 54.50, 54.50. München, julius 31 Búza 6.32. Rozs 4.43 Árpa 4.41 Zab 5.—. Lindau, julius 31. Magyarországi búza 35.50 ausztriai 29 frank. Stettin, jul. 31. Búza 220.—.—, 217.— rozs 159.—, — 161.50, — olaj 55.50, — szesz 54.­ 54.—. 55.30. Amsterdam, jul. 31. Búza 316.—. —.— rozs 205.50. Olaj 35.—. 38.1/1, 38.3­ 8. Köln, jul. 31.Búza 23.25,23.25, rozs 16.40, 17.05, olaj 32.20, 32.20. — London, jul. 31. Consols 94.75. New-Y­ork, julius 30. Liszt 6.10. Antwerpen, jul. 31. A petroleum üzlete 24.—. Sz.-P­étervár, julius 31. Rozs 7.-----6.75 Liverpool, julius 31. Búza 2—3, liszt —, kukoricza 18 pennyivel olcsóbb. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Másik fele. Budapest, jul. 31. Az ország nagyobb felében vége van az aratásnak, vagyis nincs többé lá­bán az élet. Sok gazda azonban még most is küzkö­­dik az aratási munkával, mert nem tud munkást kapni, bár szomszédjai learattak; az északi részek­ben, vagyis a felvidéken pedig csak e napokban in­dult meg az aratás. Ez idén is érezni lehetett, hogy nincs elegendő munkáskéz, a géppel való aratás pe­dig hazánkban igen nehezen tud meghonosulni. De sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk a cséplő gépek tekintetében. Ezek száma évről-évre s ez idén is ne­vezetes gyarapodást nyert. Úgy­hogy most július vé­gére már igen sok búza el van csépelve, holott más években ily idő tájt még igen kevés kész eladni való búza volt. Most azonban az eladni való búza részint már útban van külföldre, részint le van foglalva, és­pedig, egyrészt malmok, másrészt vidéki kereskedők, de nem csekély részben külföldiek megbízottai által is. Hazánk aratási eredménye a belföldi árak kép­ződésére már nem bír oly nagy befolyással, mint ak­koriban brrt, midőn vasúti hálózatunk csak igen cse­kély darabokban volt kiépülve. Előbb csak ínséges években voltak oly magas áraink, mint most a kivi­teli eszközök tökéletes­ülése óta,rendes viszonyok kö­zött vannak. Mióta az ország minden vidéke vasúti kapcsolatban van a külfölddel, a külföldi árak s az azok képződésére befolyással bíró faktorok szabá­lyozzák a magyar gabna árát is. Ezek között pedig főfontosságú a nagy gabnatermelő országok aratása. E részben legbiztosabb tájékozást nyújthat a londoni »Economist,« melynek az idei aratásról szóló czikke azt mondja, hogy a speculatió már előre azon föltevésből indul ki, miszerint ez idén vagy jó, vagy rész leend az aratás , s innen van, hogy mindenféle tendenciosus hírek közöltetnek, melyek között igen nehéz eligazodni. De bizonyosnak látszik az, hogy magának Angliának gyenge aratása lesz, még az esetben is, ha az idő ezentúl a legkedvezőbb lenne. »Francziaország aratását, hol sokkal előbb aratnak mint nálunk, attól tartunk, szintén a határozottan kedvezőtlen aratás közzé lehet sorozni,pedig ennek ki­váló jelentőségét mindenki jól ismeri. Francziaország viszonyai olyanok mint Anglia déli részét. Ha Fran­­cziaországnak jó aratása van, nagy mennyiségű éle­tet kivisz,ha ellenben rész az aratás,akkor Angliának versenytársa lesz abban, hogy a többi országok feles­legét megvegye. A többi fő termő országokból a je­lentések szintén kevésbé jók mint a tavalyiak voltak, úgy hogy sokkal kevesebb lesz az­­ eladni való búza. Biztos következtetésre még nem lehet jutni mindad­­dig, míg a szükséglet és kínálat nagyságát nem is­­merjük. Megtörténhetik az, hogy a túlságos áremel­kedést meg fogja akadályozni a múlt évből maradt felesleg. Átlag véve azonban fennmaradhat az emelkedő irányzat mindaddig, míg a jövő évi ara­tási kilátás nem fogja az üzletet befolyásolni.­ A belföldi aratás egészben véve nagyon közép­szerűnek ütött ki. Természetesen vannak vidékek, hol kitűnő az aratás, ilyen főleg az északi szélesség 485 alatt levő vidék. Ettől délre hitványabb az ara­tás s csak a 45 fok felett vannak ismét gazdagabb termések. A keleti hosszúság szerint végig tekintve az országot, azt mondhatjuk, hogy kelet felé átalában jobb az aratás mind nyugaton. Annyi bizonyos, hogy a­mely vidéken idejében aratták a búzát, annak qua­­litása kitűnő, ámbár sok helyen hő érlelte búzák is vannak, de minél későbbre maradtak gazdáink az aratással és csépléssel, annál gyengébb a minőség. Az utóbbi napokban volt esők sokat rontottak a sú­lyon, de azért az átlagos minőség nem áll sokkal a múlt évi alatt. Az aug. 2-ikán megnyíló nemzetközi magvá­sár­tól várhatjuk azt, hogy tisztább áttekintést nyerjünk mind a belföldi, mind a külföldi aratások eredményéről, valamint a speculatió irányzatáról. E vásárra több helyről készülősködtek feljönni. Vidéki kereskedőink azért is siettek ez idén jobban az össze­vásárlásokkal, mivel az aug. 2-iki vásáron már jól fel­szerelve mindenki több ezer vámmázsával akar a pia­­c­on megjelenni. Az összevásárlások vidéken rend­szerint a budapesti tőzsde hivatalos árjegyzése alap­ján történtek akként, hogy a kereskedő a szállítási költségnek megfelelő összeget levonásba helyezte, s úgy­szintén a régi és új búza közötti árkülönbség is tekintetbe vétetett. Ez alapon Miskolcz környékén például 40—70 kron a budapesti jegyzés­ alatt történ­tek az összevásárlások. A budapesti tőzsdén élénk volt az üzlet a hét elején. A hivatalos jegyzés még az ó-búzáé, új búzá­nak ára igen ingadozó, s ezért bár a forgalom na­gyobb része új búza volt, az hivatalos jegyzést még nem nyert. Átlag azonban 20—25 krral volt olcsóbb az új búza vámmázsánként, mint a tavalyi. A hetiforgalom búzában mintegy 110,000 vám­mázsára ment s az átlagos közép­árak a következők: 84 fns 5.95, 85 fns 6.10, 86 fns 6.30, 87 fns 6.45, 88 fns 6.60, 89 fns 6.70, mindez vámmázsánkint kész­pénzen. A múlt heti zárjegyzéshez képest azonnal átadandó búza ára 5 krral határi­d­őre 15 krral szál­lítandó csökkent sept. oct. 5.85—5.90. Rozs után jobb tudakozódás volt. Ez idén a rozs nagyobbrészt szorult szemű, s ezért a jeles minőségű vagyon emelkedett, s most 30 krral maga­sabban jegyzik a tavalyi rozst mind a múlt héten; 78 —80 m­s 3.80—3.90. Zab élénk kereslet mellett 15 krral emelke­dett, azonnal átadva 2.30—2.35 , sept. oct. hóra szál­lítandó 2 krral javult 2.23—2.24. Árpa teljesen el volt hanyagolva, úgy hogy hi­vatalosan nem is jegyezték az árát. Kukoricza ellenben 20 krral javult, da­czára annak, hogy az idei kukoriczatermés az or­szág nagy részében kitűnőnek ígérkezik. Bánsági azonnal átadva 3.45—3.50, más fajta 3.35 — 3.40. Julius—aug. hóra szóló kötésben a kukoricza 3.45 -3.50. A r­e­p­c­z­e-üzlet kellemes augusztus­—szep­tember hóra 11—ll1/* ft, bánsági jul.—aug. hóra 10—1 8—10­/8, mint a múlt héten. Köles 2.60—2.70 Szesz üzlet. Az utóbbi időben a gabna­­árak emelkedése a szeszüzletre is kihatott s árát megdrágitó ’/2—1 krral fokonkint. Régi módon élesztő hordó nélkül 49—493/2, uj módú 47—48 kr. Szilva lanyhán kelt. Uj bosnya szilva hor­dóban oct.—nov. hóra 12­/2, (4­25 kr) zsákban 12— 121/2, szerb oct. nov. 11—111/, ft. Kész áruból bosz­niai circa 300 mázsa van, szerbiaiból néhány száz mázsa, a boszniaikért 9 frt, a szerb zsákczikkért 8,50 kt kértek, anélkül hogy üzlet létesült volna. Különféle egyéb termények ára nem változott. Liszt. Az üzleti forgalom a múlt héten apadt, mert a külföldi piac­okon lanyhább üzlet mu­tatkozott, és ez okból a vevők tartózkodók voltak. Nagyobb rendelkezések a héten történtek és az itte­ni malmok csak a már tett rendelések elkészítésével foglalkoznak. Azonban a jegyzett árak változatlanul maradtak és ennek csökkenése nem is oly hamar vár­ható, mert nagyobb készletek nem léteznek, és a cse­kély utóbbi készítmények az előbbi kötések kielégí­tésére szolgálnak. A mai átlagos árak a következők: Zsákostul Budapesten vasúthoz vagy hajóhoz szállít­va búzaliszt, 0. számú 15 frt, 1. sz. 14.50, 2. sz. 14 frt, 3. sz. 13 frt, 4. sz. 12 frt, 5. sz. 10.80, 6. sz. 10 frt, 7. sz. 9 frt, 8. sz. 8 frt, 8­0/8. sz. 7 frt. Finom kor­pa 2 frt 90 kr durva 2.40. Hüvelyes vetemények. Az e heti üzlet a legszűkebb korlátok között mozgott s bár megszoktuk, hogy a mostani időszakban az üzlet igen csendes, mondhatni mégis, hogy még nem tapasztalt tespedés uralkodik e téren. A kilátás azonban élénk őszi üzletre annál nagyobb s pedig annál inkább, mi­vel fő versenytársunk Gácsország hosszan tartó eső­hiány folytán nem lesz azon helyzetben, hogy sokat eladhasson. Paszuly árai: fehér nagyszemü: 51/* frt, apró 53/4 frt, vasúti állomástól vevők nélkül, tar­ka 4*/4—41/2 frtjával kínáltatik. Borsó: 41/2—63/2 frt, hámozott kicsinyáru 71/2 — nagyobb 81/2. Lencse: Tavalyi 4 — 6 frtig. A várt 1875. termés a külföld részéről nagyobb figyelemben része­sült. Rovarmentes áru, a mely kerestetik, csak ke­vés fordul elő. Köleskásából történt némi vásár. Fel­­sőmagyarország számára 5 frt 50 krjával, a cseké­lyebb minőségű 5 frtnyi árt ért el. Mák: Igen kerestetik , szürkét 12 frttal, ké­ket 15—15 1/2 szívesen fizetnek. A termésre való ki­látások ezen czikkben igen roszak, annyira, hogy szükségletünk tetemes részét bevitellel fogjuk fe­dezni. Köménymag: Új árut 18 írttal kínáltak, a vevők azonban tartózkodnak, mert nagyobb meny­­nyiségeket várnak. Kendermag: Bácskai áru 2 frt 90 kr, könnyű tiszai 3—31/* frt. Lenmag 150 fontja 10—10 ‘/* frt, az üzlet csendes. Muharmag 5­­/*—7 frt. Egy érkezett cse­kélyebb minőségű részlet eladatlan maradt. Paprikából szép áru 28—30, első ren­dű áru pedig 45 — 60 frt. Hüvelyekben 54 frt. D­­­ó forgalom nélküli, szerb czikk 6 — 7 frt, magyarországi pedig 9—10 frt. 187­5-diki őszi szállí­tásra N.-Várad vidékéről 9—10 frtig kínálták. Vételkedv volna, határidőre de az említett ára­kon nem igen akadt vevő úgy hogy a hét folyamában nevezetesebb üzlet nem is köttetett. Komló. Prágai ered. jelentés jul. 28-ról A komlótermés igen szépnek mutatkozik s gazdag szedést ígér. Csúcsa igen gazdagon mutatkozik s szép idő mellett aug. 20-ka körül szedhető lesz. Ki­sebb kötések történtek 75—80-ig; a múlt évi komló ára nagyon csökkent, miután a tulajdonosok készle­tüket egyszerre vitték a piaczra. Jó barna komló 150 —160-ig; sanzi komló már nincsen a piaczon. S z i k s­ó. Angliából úgy a behozatal mint a fogyasztás csekély. Egy­felől mivel Angolországban a strike miatt a készítés előre nem haladhat, más felül pedig az üzlet általános lanyhasága miatt a szük­séglet is szűk korlátok i­őzt mozgott. Belföldi készí­­tett a fokmennyiség szerint 7 Vz—9 írtig, angolor­szági 46 foktól 52 fokig 83­, —10 írtig, H a m u z s i r. A készlet s a fogyasztás cse­kély. Árak : magyar fehér darabos hamu 16 — 162 és gallcziai 18*/2—18,9 erdélyi hamu 14s/S —15*/5, házi hamu 13—13 */*. Borkő, mely ezelőtt a kivitel számára keres­tetett, a lefolyt héten figyelem nélkül maradt, mivel a külföldi vevők azon reményben várják,be a szüretet, hogy akkor olcsóbb árakon vehetnek. Árak: magyar fehér, természetes egész 33 frtig, ugyanez vörös 32 ftig, horvátországi 26 frt mázsánként. L e n o l­a j, magasabban tartatott, ár­a 19 1/2. G y a p j u. E héten a forgalom csekély volt, mivel nagy vevők a piac­on nem jelentkeztek, össze­sen körülbelül 600 m. adatott el következő árakon : 50 mázs. finom posztó gyapjú, mázsánként 138 frt 40 kr. 140 mázs. közép egynyiretü mázsánként 1()4 frt .108 ftig 200 mázs. közép nyiretű­ gyapjú mázsánként 96—102 frtig 180 mázsa közép mosott crackel-gyapju 46—48 frtig. Disznózsír, csendes forgalom mellett szin­tén változatlan maradt. Eladatott néhány száz má­zsa hentesek által és másodkézből, mázsája hordóstól 4 lijával. Szalonna. Magyar vidéki szalonna 41­1/2 — 42 frt. Amerikai 371/2—38 frt. Pesti füstölt szalonna 401/1—41 ft. pesti füstölt kenyérszalonna 36­­/2—37 forint. — A magyar földhitelintézet negyedévi kimutatása 1875. junius 30-kán. Activum: 1. Jelzálogi kölcsönök: (131.300,938 ft 46 kr, érő jel­zálogok által fedezve) a) papirértékü záloglevelek- s jövedékjegyekben 39.565,456 frt 62 kr, b) érezpénz­­értékű záloglevelekben 5,813,792 frt 66 kr, c) kész­pénzben (a 40. §. szerint) 105,922 frt 93 kr; együtt 45,485,172 frt 21 kr. 2. Rendelkezésre álló össze­gek: a) készpénz 485,625 frt 95 kr, b) váltókészlet 613,608 frt 13 kr, c) pénzintézeteknél rövid felmon­dásra 938,300 frt, d) különféle értékpapírok 2.020,211 frt 59 kr, e) követelések: előleg és folyó számadás­ban 407,524 frt 49 kr, együtt 4.465,270 frt 16 kr, 3. A kölcsönös jótállási alap záloglevelei: a) Papír­értékü záloglevelekben 304,700 frt, b) Érczpénzér­­tékü záloglevelekben 57,000 frt, együtt 361,700 frt, 4. Intézeti ház vételára 250,000 frt, 5. A felszerelés leszállított értéke 3000 frt, 6. alapítványi kötelezvé­nyek 604,200 frt, 6. záloglevelek törlesztési számlája 116,496 frt 21 kr, összesen 51.285,838 forint 58 kr. Passivum : 1. Záloglevélforgalom (127,474,530 frt 49 krt érő jelzálogok által fedezve) és pedig : a) sor­solás alá eső papírértékű záloglevelek forgalma 39,373,600 frt, b) sorsolás alá eső érezpénzértékű záloglevelek forgalma 5,839,440 frt, c) kisors­olt pa­­pírpénzértékű záloglevelek forgalma 426,200 fr­t, d) kisorsolt érezpénzértékü záloglevelek forgalma 8520 frt, együtt 45,747,760 frt. 1. Tíz éves jövedékjegyek forgalma (332,127 frt 91 krt érő jelzálogok által fe­dezve) 8900 frt. 3. Pénztári jegyek forgalma 502,144 frt 86 kr. 4. Lejárt kamatszelvények forgalma : a) papirértékü záloglevelek után 89,875 frt 50 kr, b) érezpénzértékü záloglevelek után 1626 frt, c) jövedék­jegyek után 48 frt, d) alapítványi okiratok után 5835 frt, együtt 97,384 frt 50 kr. 5. Törlesztési alap 116,496 frt 21 kr. 6. Biztosítási alapok : a) kölcsö­nös jótállási alap (alapsz. 122. §.) tőkében 492,632 frt 80 kr, kamatok 1874. deczember 31-ig 139,522 frt 93 kr, együtt 632,155 frt 73 kr, b) alapítványi és tartaléktőke (az országos alap által befizetett o. é. 500,000 frt belefoglalásával 1,277,400 frt, c) tiszta üzleteredmény 1874. deczember 31-ig 1,964,929 frt 21 kr, a biztosítási alap összege 3,874,484 frt 94 kr. 7. Több számla egyenlege 1,038,668 frt 7 kr, összesen 51,285,838 frt 58 kr. — Gabn­a-k­iállítást rendeznek a budapesti gabnacsarnokban. A kiállítás, melyben a külföldről is számosan részt vesznek, jövő kedden nyílik meg.5 — Vasúti kartell. A lapokat bejárja az a hír, hogy a magyar államvasutak képviselője a Salzburgban tartott konferenzián kijelenté, miszerint a kartellszerződés a magyar és osztrák államvasutak között a jövő évben meg fog köttetni. Okul azt hozza fel a »N. fr. Pr.«, hogy miután a folyó évben folyta­tott alkudozások a kartell megkötése iránt már má­sodízben meghiúsultak, az osztrák államvasút igen nevezetes engedményeket tett a szállítási díjak tekin­tetében, ésannyira, hogy az egész magyarországi rep­­ctekivitelt magához ragadta, és így a magyar állam­vasutak igazgatósága belátja, hogy ha fönnmarad a verseny a két nagy társulat között, a magyar állam­vasút húzza a rövidebbet, és a forgalomban érzéke­nyen megkárosíttatik. Részünkről azt hisszük, hogy ha a magyar államvasutak képviselője a salzburgi konferenc­iára csakugyan a kartell megkötése mel­lett nyilatkozott, ezzel csak egyéni nézetének adott kifejezést. A kormány a forgalmi verseny fenntartá­sa mellett volt ez ideig, és nincs ok arra, hogy ezen elvet feladja. Mert távolról sem bebizonyodott tény még az, hogy a magyar államvasutaktól és más ma­gyar társulatoktól képes legyen az osztrák államvas­ut a forgalmat mesterségesen elvonni. Azt ugyan megteheti saját kárára makacsságból, hogy mint je­len esetben a repetére vonatkozólag történt, alacso­nyabb díjtételt állapít meg, hogy sem a szállításból haszna lehessen, de ezzel csak a gazda és kereskedő közönségnek használ, az állami érdeket tehát elő­mozdítja, nem hogy csorbítaná, mert a magyar államvasutaktól vagy más magyar társulatoktól azért még­sem vonhatja el a forgalmat, mint hogy addig, míg a p­repeze szállítmányok Buda­pesten vagy Czegléden az osztrák államvasutat elérik, más vasúton mennek, s az ország nyugati vagy észak-nyugati részében termelt repere ez eset­ben is hosszabb utat tesz meg más vasúton, mielőtt az osztrák államvasutra menne, mint a­mely utat az osztrák államvasuton meg fog tenni, hogy az ország határát elérje. Arra pedig, hogy az osztrák államva­sut mellett termelt repeze ne ezen, hanem más pályán vitessék ki a külföldre, csakugyan nem lehet kívánni. És így van ez más terményekkel is. Aztán a magán­társulati érdek nem is engedi azt, hogy ilyen a tout prix politikát erőszakosan fenntarthasson egy társu­lat. A tarifaküzdelemben tehát az osztrák államvas­út nem győzheti le a magyar államvasutat, és ha csakugyan kívánatos az, hogy a forgalmi téren se le­gyen a versenyzés megszün­etve, mint ennek hasznos­ságáról meg vagyunk győződve, akkor nagy hiba volna e kartell megkötése által oly monopolisztikus álla­potot teremteni, melynek árát igen keservesen meg­adná a gazda és kereskedő közönség. Kivonat a­­Budapesti Közlönyéből. Árverések: Kun-Szent-Mártonban aug. 28-án Nitsch Márton és neje Simon Mária összes in­gatlan javai, 4380 frt 55 és 1200 kr. — N.-Tikványon aug. 12-én Augustin Tódor házhelye és l/4 telkének fele része, 675 frt. — Kovaszinoczon aug. 28-kán Szenzsorzsán Mihály beltelkes háza, l/8 külállomá­­nyu földje és szőlője 1204 frt. — D.-Ványán aug. 30-án Wildmann Katalin, Frankl Kálmánná 2800,38 és 189 frt. — Ó-Bessenyőn sept. 2-án, Vaszilcsin Roko­ld úrbéri telek 2813 frt. — Feketelakon aug. 30-án, Balla István birtokilletősége 510 frt43kt. — Mező-Túron sept. 28-án Lakatos János ingatlansága 11770 frt. — Nánáson sept. 1-én Nánásváros közönségének ingatlanai 8374 frt. — Tatán, aug. 30. Röszler Beatrix ingatlanai 4275 frt. — N.­Topolovetzen, aug. 19. Milivoj Dionisie in­gatlanai 10470 frt. — Promontoron, aug. 21. Hoch­­baum Jakab zsellér háza 2800 frt. —Bikszögön, aug. 17. Kallas Mária birtoka 3164 frt. Budapesten: Aug. 27. Gyulányi Gyula bástya-utczai háza 12.592 frt. Ma este a »Komlókertben Bakonyi daltársulata Miss Janne és Marian, Mr. Pascal és St. Moreno angol erőművé­­szek és énekesek előadást tartanak. A »Borsszem Jankó« augustus elsei szá­mának tartalma : Az uzsorás. (Képpel.) Képviselői photográfiák. — Corisandra. — A helyzet. (Képpel.) — Emlékszobrok I. II. — A siboku-i tengerre csata. — Toaszt, mondta a londoni lordmayor lakomáján a budapesti polgármester. — A herczegovinai ügy I. II. III. — Győrsziget veszedelme. — Gyászvitéz, költemény egy följajdulásban. — Marienbadból. Krisztinavárosi színkör. Vasárnap adatik : »Szökött katona.« Eredeti énekkel 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. aug. 1-én népszínmű (Több képpel.) — Honvédelmi adiák. — Budapesttől Balaton-Füredig. — A távtréfás vándor távjogász jelentése a »Vadász és versenylapok «-hoz. — Vidéki trombita. — Gyalogdicsőség. I. II. III. IV. — Ha­di divattudósitás. — Csodabogár. — A szerkesztő­­postája. Megjelen hetenkint; előfizetési dij: egész évre 6, félévre 4, negyedévre 2 frt. »Magyarország és a Nagyvilág. Tar­talom : Horovitz Lipót. (Arczképpel.) — Az utolsó­ember panasza. (Zichy Géza.) — A dalos kis pász­torlány. Rajz a ro­mán népéletből. (Ember György.) — Bérczvidék és sivatag. (Képpel.) — Cleopatra ha­lála. (Képpel.) — A jó bajor vallomása. Regény. Vége. (Assolant Alfred.) — Keleti képek. (Hatala Péter.) — Tárczalevél. Másutt. Érzékeny és vidám úti és fürdői benyomások. (Porzó.) — »Már nem tu­dom a régi dalt!« (Képpel.) Szláv népdalok. (Stei­ner Zsigmond.) — Különfélék. — Lakfeladv. — Szó­­tal. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50. — Félévre. 5 frt. — Egész évre 10 frt. A vízállás julius hóban. -v in***.«*.*«awBiiMesC/AJSxfirr.».stsns» Felelős szerkesztő: Jókai «Iór. n nm-T-TE». 1170 i*r. rendel 3- 8 — ’ Wagner -5-ig uriutcza 8. sz. A t. ez. közönséget ezennel tisztelettel értesí­tem, hogy az előbbi Emter-féle kávéházat Budán viziváros, főutcza 59. sz. a Massion-féle ház átellené­­ben ma átvettem és szives látogatásért esedezem. Mély tisztelettel 1184 1—1 Kotsy Henrik. 17-it­­­rAfi Dr. Wittenberg Bornél Jj LLXOl S ( rendel Bélautcza 3.11—k­ d.u. 2—3lg' 581 ■12 1—* Közjegyzői irodámat Terézv­áros, Károly-köruton (azelőtt országút) 51. sz. alatt nyitottam meg. Közjegyzői okiratok magyar és német nyelven vétetnek fel. 1196 Dr. Weinmann Fülöp A t. ez. közönséget ezennel mellékelt magyar árjegyzékünkre figyelmeztetjük, különösen ajánljuk: Kitűnő gépszijainkat, valódi pug­­liai gépolajunkat, takaró ponyváinkat stb. czikkeinket, mindenféle rendeletek legpontosabb végrehajtását ígérve, maradunk. kitűnő tisztelettel 1011 Geittner et Rausch. 5­­2.»'■a 31 O Hol? fölött | alatt__ láb Ihüv.l láb ihüv. 30 31 30 Budapesten Pozsonyban M.-Szigeten Szathmáron Tokajban íjSzolnokon j iSzegeden jjAradon JjN.-Becskereken Bezdán (Fer.cs. iVerbászon (Barcson [Eszéken Mitroviczon jSziszeken Zimonyban l­O-Orsován 10 8 2 1 4 3 3 10 1 8 10 0 11 7 időjá­rás száraz felhős — száraz 5 . 2 3 8 6 . 2 3 7 8 13 felhős száraz budapesti áru* és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei július 31 __________________________________________________ Értékpapír 8. 10 0 100 100 315 200 300 100 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 100 80 .80 80 5.00 50 m Államadósság. Magyar vasúti kölcsön * gömöri államvasuti *, záloglevél 5°/t • M. kel. vasút II. kib. „ sorsjegykölcsön 1871 - ki magy. illamkötv 1872- ki „ 1873- ki m. kir. kínost, ut. 187­1 -ki * ,, „ Köt.toberm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. « , temesi . . 1867. zár. „ „ horv.orsz. „ , erdélyi . Magy. jesz. urb. válts.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.­adós. pap. 5% . „ „ ezüst kam. Jan. Jul. 6% , , , ezüst kam. apr.okt.5% Kisors. 100-ból i 500 frt * 1360-ból á 100 frt „ 1­304-ből & 100 f­rt „ 1864-ból 4­50 frt Pestvár. kölcs.1871 bölflVo Rea­dvények. Bist társ­. Atlas, viszbizt. * * I. magyar . „ . Haza „ . Pannónia a . Pesti „ Hunnia . „ * Unió * a Tisza­sas... . Pest-Bare*» „ Pesti közúti * Budai közúti „ Ujpest-Rák­lóvaau , Alföld-Fiumei . „ éjszakkeleti . Magyar keleti . « 1. Erdélyi , Déli .... „ Budai hegypály* Bankod.'Alt.m.mun.hite! „ Angol-magyar „ Által. magy. hitel , Franko-magyar . M. áll. földb. r.tár . Magy. jelz. hitelb Kisb- földhitelint. „ Ny. j. bit. Sopron . Takar. és bit.-egylet , Nyírt. ker. h. int. . . iparbank 102 20 75 50 80 75 106 30 75 75 82 85 106 75 107 — 82 2­­­82 50 80 50 80 50 81 — 77 75 70 75 74 -74 • 112 50 118 50 135 50 134 - 91 --35 -­ 1000 — 45 — 335 ~ 46 — 120 — 205 -- 74 — 118 50 60 - 26 — 10 25 218 50 59 - 69 50 38 — 92 -81 81 — 81 25 78 - 71 — 74 26 74 25 113 119 136 - 185 — 91 50 36 - 1015 - 50 - 337 - 47 -122 206 - 75 -119 50 81 26 50 10 50 219 - 60 - 69 75 40 -92 50 («m»én ? font­ny) 4.T­­ámmá­zsánkint font­nyi ár vámm­á­­zsánkint T e r m 4 n y font­n­yi helybeli szokás Ara ár vámd­a­­zsánkint Bűz* bA.A)Agi - -32 _______ 83____ Rozi . ... 78—79 80 font 3 85-3 95 — — 84 5 65-5 75 85 5 80—5 90 se6------6 05 87 615-6 25 Á.rps mair.tauah 66—70 72 . —— - -------— 88 6 30—6 40 82 —• — „ liszavidétk­, 61 ___— 83 ---------­„ imkarmány - . . 0(*—do 7* . ------— ------— 84 5 95—6 05 85 6 10-6 20 88 6 30—6 40 87 6 45—6 5 S Zab­are?.......................... 2 35— 1 40 —— — 88 6 60 -6 65 SS 6 70—6 75 _ jiwsLvidéki „ 82 63 ------— Tengeri bánáti aj. 45 40. ------ — 3 45-3 60 — 5 75—5 85 8.r 5 95-6 05 86 6 10-6 15 87 6 20—6 252 «.é­rf. ~ ■ — 3 35 3 40 88 g 35—6 45 89 8 50-0 55 . lehérmegT' -82 83 ------— . H • 80-'-----— ------—­S4 5 95-6 65 85 6 10-6 20 ' n * 8.1 6 30—6 40 87 6 45-6 55 Boppv- káposzta aj *— 75 főm ------ — ----- — 8» 6 60-6 65 89 8 70-6 75 . bitóik»! , 81 —* — 82 . .-*pau # .— 83_ *4 85 86 Köln» aj ......................... Hl 9 2 60—x 70 al 5° ii 2 “ írtéipfcpíj* tirtékpapir ti dv* tartva i­ w Adva tartv* « «ő ce 60 Buda-ÓoUdai nb 29 -30 -200 Sóskúti kőbánya 80 -85 -100 iparbank 57 6'l 58 -200 Spodium és csontlissz. 158 -160­­SOO Budai kar. bank 150 — 153 — 500 Szeszgyár 1. magyar , . 140 — 145 -500 Pesti kar. bank 790 _ 79 * — 200 Kösz. és téglagy.(Drasch. ) 115 116 -200 Pesti iparbank . 278 — 282 — 105 Alagút................................. 58 — 00 — 100 Pest-budai kéz-200 Tégla-gyár Szt.Endrei _ — — ... művesbank 50 — 51 — Tégla-gyár Budapesti .— — — 50 Bir. t. e. m. h.int. 12 — 14 -200 Tégla és mészég. újlaki — — . - ~ 240 Baranyai t.és 1ab. — —— 200 Téglagyár Kőbányai . . 60 — 05 — 100 Debr. ker. bank — — — — 140 100• I. Erdélyi bank Hlharm. ker. - ip. “ —— Záloglevelek. és term. h.bank — —— Magy. földhitelint 5*/,u/0 86 80 87 -­„ Szerb id.lenyugt. — —— „ arany vagy ezüst 91 75 98-150 Vas-Zalai ab. Részjegy , — _— , jelzálogbank 5■/,% 81 50 82 -1­40 Tak.­pénzt.: Félegyhási . — —— Nyug. mh. szb. Spr 6°/°— - - 1 100 Gödöllői . . • 45 _ 50 — Magy. ált. fdd. rvt. 8% 30 75 37 -1 100 Országos közp .» 50 » * „ „ 5»/, 8« — 86 25. Jan.-Juli 5% . 92 _ Pestvárosi takar. ptr. 6°/. .— — 1000­­ esti I. hazai . 2 '«25 _ 2350 Pesti keresk. bank. 38 15 88 2él 100 Pest-Budai főv.. 137 50 138­­Szebeni földh. int. 5*/*%— 50 Pesti külvárosi . 50 _ 60 50 Kisbirt. föld. int. 7% 89 50 90 -­­ 140 Pakrac-Daruvá. 30 Kutinyi ker. tp. Szent- Endre’ 44 — 46 -Alaöbbségek. 50 Erdélyi . . . 25 —— Éjszakk. vaap. . . — —— 90 Újpesti . . . 31 _ 30 — 300 ------— ált. budai polg.. — — — — Magy. gal. faap. 51/., ■ X/W Czegl. tkp. egy. — — — —L.200 I. Érd. vaap. 6% és 11 100— -------­ Ma­rcok: Aradi gőz­ . — — — — 200 Vigvölgyi vasp. . . Pest-budai lánczh- 6°/fi— — 500 Concordia 200 -205 _— 85 50 85 75 500 Borsod-Misk. . — --­— — 100 Borsod-Misk. malom .— -------1 200 Erzsébet. 135 — 130­­100 Buda­pesti malom 6% 170 — 175 —­­ 180 Luiza­ni r.o 112 — 150 Pannónia gőzmalom 6%— — 500 Temesvári gőz­— — — — 100 Kösz. é s téglát, köt. — — - —1 200 ?iom­. és eűtők. 260 .. 261 — 500„ Hengermalom . 790 — 800 — Pénznemek. 360 Victoria . 170 — 175 — 500 l. Buda­pesti 685 — 690 — Császári arany -6.24­5.2450­ 1000 Budai gyártelep — — — ... Osztr.-magy. 8 frtos arany 8.88 8.89­ 1000 Pannónia 550 — 560 — 20 frankos arany . 8.88 8.13-80 Epitőtárs-rat. Pesti — —— Osztr. és magyar ezüst . 101.--101.50 2000 Pesti Cottage — —— Porosz pénztár­jegy 104.50 .30.75 500 Serfőzöde­­ magva-410 — 415 — 200 Serténhfalaló .... 139 — 110 — Váltók 200 Xöoyvny. „Athfcnaenru“ . 233 — 2° 5 — 600 Fasti .... 525 — 530 —4 Augsb. 100 dain. ft «tán___ 200 „ Frankf. -Tán.* 185 — 195 —4 Berlini 100 tallér után 54 70 »4 80 600 Ganz ó -társa-féle vasér.t. 2d­6 — 210 — 4­­Frankf. a M. 103 dn. ft ut* 54 10 54 30 200 Gschwindt-féle .... 223 — 125 —4 Hamb. 100 dn. b Mark u.1 54 10 54 30 200 Gyógyintézet I. magy — —— 3­­­London 100 fnt Sterling u. 111 30 111 50 200 Keresk.-test. épü­lete .— — 5 Milano 100 Lir. novuoital. 00 Mátrai bányarész — — •------­(Franc) után . . .— — . 200 Pozsonyi papírgyár — _— 4 Parin 100 franc után . 43 90 44­­— Rima-Murányi bányatárs S200 —— 200 Gyapjumosó és biz. I. k­t. 125 — ISO -100 Salgó-Tarjáni kőszén 65 -88 -Nem-hivatal«» ré»á. 100 vasöntöde 30 — 32 — 200 Schlick-tól« vasöntöde . 134 — 140 -Aradi kér. bank befi. 200 Soda és vegy-áru gyár .— — m Hotel rézsu­táre. 200 200 — 203 -300 Sekuritas .... 300

Next