A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)
1875-09-01 / 199. szám
10 százalékos átlag vámtétel mellett 20— 40 millióért.) A harmadik tekintet, mely e törvény revíziójánál a trónbeszéd szavai szerint szem előtt tartandó: Magyarország állami létének biztosítása. Erre nézve röviden csak azt jegyezzük meg, hogy világtörténelmileg bebizonyodott igazság az, miszerint a gazdasági terület kérdése képezi alapját az államélet kérdésének. Államok a szerint alakulnak vagy olvadnak be más államokba, amint közgazdasági viszonyaiknak megfelelő területet (vámterületet) képeznek, vagy önállóságukat e tekintetben feladják. Jövőre tehát állampolitikai tekintetek miatt is kellene arról gondoskodni, hogy hazánk a közgazdasági téren önállóságát visszanyerje. E hármas tekintet jellemzi, a fejedelem által kijelölt magyar közgazdasági politika czélját. Oly haladást képez ez a múlttal szemben, mely korszakot alkotó lehet hazánk történelmében, s melyre régebben csak mint messze távolban lebegő czél felé tekinthetünk. De most itt van a cselekvés ideje. A trónbeszédben már feltaláljuk e politika megvalósítására szolgáló eszközöket is : főeszköz fejleszteni az ipart, hogy az adóképesség emelkedjék. A szükséges intézkedéseket e tekintetben remélhetőleg részletesen ki fogja mutatni a törvényhozó testület válaszfeliratában. E pont felett valószínűleg igen élénk eszmecsere fog fejlődni, mert hazánkban a »Laissez faire« és a kijelölt czések politikájának elve a parlamentben még nem lett megvitatva. Nem akarnánk e vita elé vágni, s azért a közgazdasági politika eszközeiről és ez eszközöknél alkalmazandó módozatról sem szólunk most még részletesebben. Csak azt jegyezzük meg, hogy a trónbeszéd szabad tért enged a nézetek tisztázására minden irányban. A házban vagy a klubbokban fog-e ez lefolyni ? ma még ezt nem tudhatjuk, mert a kormány által megkezdett alkudozás távolról sincs még befejezve. Országgyűlési tudósítás: A főrendiház ülése. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: Szentiványi Gyula, Bánffy Dezső báró. A kormány részéről jelen vannak: Wenckheim Béla dr., Széll Kálmán, Tisza Kálmán. Korelnök: Mélt. főrendek ! Méltóztassanak a tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítés végett meghallgatni. (Halljuk!) Szentiványi Gyula: Háromszék főkirálybirája, körjegyző, olvassa az 1875. aug. 30-án tartott ülés jegyzőkönyvét. Korelnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítetik. A mai ülés jegyzőkönyvét Szentiványi Gyula jegyző ur fogja jegyezni. Wenckheim Béla dr. miniszterelnök : Nagyiést. elnök ur! Van szerencsém ő felsége legkegyelmesebb királyunknak hozzám érkezett leiratát ezennel benyújtani azon kéréssel, hogy ezt felolvastatni méltóztassék. A k. leirat igy szól : Mi első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. Magyarország apostoli királya. Ha Magyarországunk s az ahhoz kapcsolt részek zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az általunk 1875. évi augusztus hó 28. napján a Budapest fővárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülnek, üdvöt és kegyelmünket. Kedvelt Híveink! Magyar miniszterelnökünk előterjesztése folytán a folyó országgyűlés tartamára a főrendi tábla elnökévé, őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos székhelyi Majláth György belső titkos tanácsosunkat s országbirónkat, másodelnökévé pedig őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos magyar-szögyényi és szolga-egyházi Szögyényi Marich László belső titkos tanácsosunkat, királyi főkamarás mesterünket és Fehérmegye főispánját ezenzennel legkegyelmesebben kinevezzük. Hozzátok egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Lajtha melletti Bruckban 1875. évi aug. hó 28. Ferencz József, s. k. Wenckheim Béla b., s. k. Ennek folytán magamat a nagyméltóságu főrendek jó emlékébe ajánlom és felkérem ő excellentiáját, hogy az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Éljenzés.) Majláth György elnök : (Zajos éljenzések közt elfoglalja elnöki székét)Méltóságos főrendek! Urunk királyunk parancsának hódolatos készséggel engedve foglalom el újból ezen elnöki széket. Az e térem működésemnek éltető eleme volt azon kegyes jóindulat, melylyel irányomban a méltóságos főrendek viseltettek, azon soha eléggé nem becsülhető bizalom, melylyel hivataloskodásom egész ideje alatt kisértek és azon szívélyes elnézés, melylyel a talán mindinkább előtérbe nyomuló fogyatkozásaimban engemet gyámolítani méltóztattak. Fogadják ezért legforróbb hálámat; legyen szabad e támogatást újból kikérnem és részemről ígérnem, hogy arra mindinkább érdemesülni leend törekvéseimnek fő czélja. Annál kívánatosabb ez reám nézve, minél fontosabbak a tárgyak, melyeknek hosszú sorozatát hallottuk ma a legmagasabb trónbeszédben a törvényhozás teendőiül kijelölve; oly kérdések azok, melyek a közélet minden ágára kiterjednek, a nemzet szellemi és anyagi felvirágzását egyaránt érintik, én épen azért ezen kiváló fontosságuknál fogva szerencsés megoldásuk a méltóságos főrendek törvényhozó működését és bölcsességet nagyobb mértékben fogja igénybe venni. Nem kétlem, sőt reményem és hiszem, hogy midőn e kérdések a méltóságos főrendek alkotmányszerű tárgyalásának anyagát képezendik, azokat a hazafiság azon szellemében igyekezendenek megoldani, mely őseiktől rájok szállott és melyet utódaiknak szeplőtelenül szándékoznak átjuttatni és fogják tenni azon függetlenséggel, mely sajátjuk, komoly higgadt tárgyilagossággal, mely a főrendiház mérséklő hivatásának természetszerű folyománya. És már most az ég áldása kisérje az imént megindult törvényhozói működést, adjon a magas kormánynak erőt, türelmet, s a közjóra intézett törekvéseiben a legjobb sikert; adjon pedig mindenekelőtt és mindenek felett a felséges királyi párnak ép erőt és hosszas életet. (Hosszas lelkes éljenzés.) Mielőtt a napirendre térnénk, legyen szabad a méltóságos főrendek óhaját megelőznöm és hazafi érdemekben oly gazdag korelnöknek nevükben köszönetet nyilvánítanom (Zajos éljenzés) s egyúttal arra kérnem, hogy ennek a jegyzőkönyvben kellő kifejezés adassák. (Élénk helyeslés.) Szögyény Marich László : Legyen szabad méltóságos főrendek, nekem is néhány szóval kifejezést adnom azon hálaérzelemnek, melytől át vagyok hatva, a csekély személyemet váratlanul ért ama nagy megtisztelésért, mely szerint ezen országgyűlés alatt, a főméltóságu ház másodelnöki állásával lettem felséges urunk királyunk legmagasabb parancsából megbízva, mely állásra személyem igénytelenségének, érdemeim parányiságának, s tehetségeim mindenkori korlátoltságának, de kiválón a haladó koromtól elválhatlan hanyatlásnak érzetében sohasem vágytam volna, és melyen az oly buzgó odaadással működött, hazafi érdemekben gazdag, és e háznak osztatlan szeretetét és tiszteletét méltán biró tárnokmester ur ő nagyméltóságát (Hosszas éljenzés) e háznak vndorabb erőkkel biró, érdemesebb s jogosultabb tagjai is nehezen pótolhatják vala. Miután azonban a parlamentáris életnek változó esélyei és nyilvánulásai folytán, e díszes feladat ez idő szerint keresetlenül az én gyenge vállaimra lön fektetve, hódolva felséges urunk törvényes parancsának, és megnyugodva a viszonyoknak nem óhajtott e fejleményébe : bátor vagyok a méltóságos főrendek előtt egész tisztelettel kijelenteni, miszerint reményem ugyan, mikép a méltóságos főrendek tanácskozásaiknak szeretve tisztelt elnökünk általi bölcs vezetését nélkülözni vagy épen nem, vagy vajmi ritkán fogják; mégis, amennyiben ő abban valamikor akadályozva lenne, — az általa épen most oly ékesen jelzett irányzatot követni igyekezve — oda fognék törekedni, hogy az egészben nem pótolható hiányt a közügyek hátrányára, a méltóságos főrendekkel mértéken túl ne éreztessem, mely esetre bevallott gyarlóságom kegyes elnézését, legjobb akaratom szíves méltánylását, és a méltóságos főrendek bölcs és kegyes támogatását most akkorra alázatosan kikérvén, magamat a méltóságos főrendek nagybecsű hajlamaiba és hazafias rokon indulatukba tiszteletteljesen ajánlom. (Élénk éljenzés) Simor János herczegprimás : Nagyméltó elnök ! Méltóságos főrendek! A főrendiház csak szerencsét kívánhat magának, midőn elnöki székén nagyméltóságodban oly férfiút szemlélhet és üdvözölhet ma is, mert nem legelőször, a kiben a bölcs, tapintatteljes, körültekintői vezérnek, minden tulajdonai egyesülnek. Nagyméltóságod sok évek során át nem csupán ékes szavakkal, hanem fényes tettekkel bizonyitá be, mikép lehet és kell a trón iránt törhetlen hűséget a legforróbb hazaszeretettel, a legszigorúbb igazságot, bölcsen kíméletes engedékenységgel párosítani, és ekként a legnehezebb ügyeket is a kívánt és szerencsés megoldásra juttatni, melyek sokszor még a legélesebben látó elmét és a legjobb akaratot is függőben tartják az elhatározásra nézve úgy, hogy Magyarország főrendeinek velem együtt mit sem lehet forróbban és hőbben óhajtaniok, minthogy az isteni gondviselés nagyméltóságodat mondhatlan fontosságú teendői közt kitartó erővel ajándékozván meg, egyszersmind a főrendi házat is folyton növekedő érdem- és dicskoszorúval gazdagítsa. Azért szívemből óhajtom, s azt hiszem, hogy a méltóságos főrendeknek tolmácsa vagyok akkor, midőn mondom, hogy az isteni gondviselés nagyméltóságodat másod elnök társával együtt sokáig éltesse és tartsa meg. (Élénk éljenzés.) Elnök : A képviselőház jegyzőjét kérem meghallgatni. Szlávi Olivér a képviselőház körjegyzője: Nagymélt. elnök! Mélt. főrendek. A képviselőház megbízásából van szerencsém ő császári és apostoli krályi felsége legmagasabb trónbeszédjét, mely a képviselőházban kihirdettetek, nagyméltóságodnak hasonló kihirdetés végett tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés.) Bánffy Dezső dr. (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Szentiványi Gyula körjegyző: (olvassa a trónbeszédet. Elnök : Az imént felolvasott legmagasabb királyi trónbeszéd e helyen is hódoló tisztelettel kihirdetve lévén, annak tárgyalása mihelyt a ház megalakul, napirendre fog tűzetni. Azt tartom, hogy a trónbeszédet első tárgyul lehet kitűzni, ez azonban bizottsági tárgyalást igényelvén, bizottság megválasztásáról kell gondoskodni. (Helyeslés.) Mihelyt tehát a ház megalakul, a legmagasabb trónbeszédre adandó válaszfelirat lesz az első tárgy. Károlyi György gr.: Mint az igazoló bizottság elnöke van szerencsém a bizottság első jelentését benyújtani. Cziráky János gr.: Kapcsolatban azon kijelentéssel, melyet elnöke exczellentiája tett, bátorkodom indítványozni, hogy ezen jelentés is felolvasottnak tekintessék, minthogy tárgyalása csak akkor következhetik be, ha a ház meg lesz alakulva, ez pedig meg fog történni, ha a háznagy és a jegyzők meg lesznek választva. Szentiványi Gyula körjegyző: (Olvassa az igazoló bizottság jelentésének bevezető részét, mely szerint 50-nél több főrendi tag igazoltatott.) Elnök : A jelentés e része tudomásul és annak constatálására szolgál, hogy a ház igen is határozatképes és annak alakulása attól függ, hogy a háznagy és a jegyzők mikor választatnak meg, mert csak ez esetben fog megalakultnak tekintetni a ház. Kérdem, hogy a méltóságos főrendek ma kívánják-e teljesíteni a választást ? (Fölkiáltások: Ma! Holnap !) Tomcsányi József: A házszabályok egyenesen megrendelik, hogy amint bejelentetik, hogy ötven tag igazolva van, azon ülésben kell az alakulásnak megtörténni. Vécsey József báró: Miután minden ügydarab, mely itt tárgyaltatik, okmányszerű vonatkozással bír és esetleg előzményt is képezhet, nem tehetem, hogy a méltóságos főrendek figyelmét föl ne kérjem azon körülményre, hogy az én tudtommal a divatozó és a szokáson alapuló sorrendtől eltérés történt azon okmányban, mely a nagy méltóságú kormány részéről a királyi meghívó levelek szétküldése alkalmával kibocsájtatott. Ugyanis az egyházi méltóságok és zászlós urak után mindig a született főrendek szoktak sorban következni a nélkül, hogy a miniszterek és tisztviselők e részben előbb említtessenek. — Nehogy tehát e tárgy mellőzése által itt egy kivételes állapot figyelmen kívül maradjon, bátor vagyok a t. ház figyelmét e körülményre felhívni. Elnök: Ha majd az igazoló bizottság jelentése teljesen előttünk fog feküdni, és ami fő dolog, ha a ház megalakulva lesz, akkor méltóztassanak észrevételeiket megtenni, vagy indítványt előterjeszteni; még nem lehet erről szó. Cziráky János gr.: Épen azért kérem a jelentés azon részét, mely a névjegyzékre vonatkozik a trónbeszéd után napirendre tűzetni, hogy alkalma legyen azon alkotmányos észrevételek megtételére, melyekre egyik-másik tag magát indíttatva érzi. Elnök: Jelenteni fogom, jelenleg még csak azokat, mik érdemleges határozatot nem involválnak és tudomásul szolgálnak. Mindenekelőtt bemutatom a miniszterelnök átiratát, melyben jelenti, hogy ő felsége a miniszterelnök ellenjegyzésével Erdődy Sándor gr. titkos tanácsost a megürült királyi főlovász mesteri helyre kineveztetni kegyeskedett. És miután a gr. Haller Ferencz halála által megürült magyar testőrfőkapitányi méltóság betöltéséről lettek értesítve ezennel tudatja a méltó főrendekkel, hogy e méltóságra Fratricsevics Pál tábornok neveztetett ki. (Éljenzés.) Bemutatom továbbá egy jegyzékben foglalt névsorát azon főrendi tagoknak, kik részint az országgyűlés egész tartamára, részint pedig bizonytalan időre különböző okoknál fogva a távol maradásra engedélyt kérnek és pedig a következők: (olvassa a névsort.) E névsor folyamodványokkal együtt az igazoló bizottságnak fog átadatni, hogy az illetőket részint a jegyzékből kivezesse, részint pedig a jegyzékben mint ideiglenesen felmentetteket megjegyezze. Jelentem továbbá, hogy mintegy 35 főrendi tagnak ismeretlen tartózkodási helye miatt a kegyelmes kir. meghívó levél nem kézbesittethetett. Ezekre nézve is az igazoló bizottságnak rendelkezése kéretik. Ezek azok amik egyelőre érdemleges határozatot nem igényelnek. A kérdés már most az: kívánják-e most megválasztani a háznagyot és jegyzőket? (Felkiáltások: Most!) Ez esetben az ülést felfüggesztem. Cziráky János. Ha a házszabályok azt rendelik, hogy az alakulás után rögtön válassza meg a főrendiház háznagyjait és jegyzőit, az esetben kérem a nagy méltó elnök urat méltóztassék az ülést egy félórára felfüggeszteni, mert még tájékozva sem vagyunk a megválasztandók személye iránt. (Helyeslés) Tomcsányi József: Az ellen semmi észrevételem, ha az ülés fél órára felfüggesztetik; én csak constatáltam, hogy a házszabályok szóról-szóra azt rendelik hogy az alakuló ülésben történjék a ház tisztviselőinek választása. Elnök: Tehát az ülést fél órára felfüggesztem. Szünet után. Elnök: Mélt, főrendek ! Ha a választási jegyek elkészültek, méltóztassanak a terem közepén kitett ládák egyikébe a háznagy, másikába pedig a nyolcz jegyzőre szavazataikat beadni, és pedig szokás szerint először a főtisztelendő egyházi kar, azután az ország zászlósai, és utánuk a méltó főrendi ház többi tagjai. (A szavazati jegyek beadatnak.) Elnök : (A szavazatok beadása után.) Ha nincs ki szavazni kíván, a választást befejezettnek nyilvánítom. És a szavazati jegyek általunk nyomban számba fognak vétetni, az eredmény azonban csak a holnapi ülésben fog közzététetni. Holnap 11 órakor kérem a méltóságos főrendeket ülésre megjelenni. A ház megalakulása után a napirend első tárgya lesz a legmagasabb kbr. trónbeszédre adandó válaszfelirat, azután pedig az állandó bizottságok megválasztásának módozatai fölötti tanácskozás, vagyis azon kérdés, hogy hány tagból fognak állani, és hogy mely napon történjék meg a választás ? Ez lesz a holnapi napirendnek tárgya. Jelenleg pedig az ülésnek tárgya nem lévén, azt feloszlatom._ Ülés vége 3 órakor. Pestmegye év négy éves közgyűlés. — I. nap. — •— augusztus 31. Pest megye őszi közgyűlése ma délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Minthogy azonban a bizottsági tagok egy része ez időben az országgyűlés ünnepélyes megnyitására és a trónbeszéd meghallgatására a várba mentek, azért az elnöklő alispán az ülést 12 óráig felfüggesztette. 12 órakor gróf Szapáry István főispán megnyitván a gyűlést jelenti, hogy V. Ferdinánd király temetésén mint a megye képviselője néhány biz. tag kíséretében jelen volt. A közgyűlés e tényt tudomásul vévén elhatározta, hogy részvétiratot fog intézni. A gyűlés áttérvén a napirendre, felolvastatik legelőször is az alispán évnegyedes jelentése, melyből kiemeljük a következőket. Elhunytak a múlt évnegyedben a következő bizottsági tagok: gr. Teleky Sándor, Barina (Kuthen) Vendel tápiógyörgyei plébános és Janics A. nyug. csendbiztos. Üresedésbe jött hivatalok a következők: a pilisi alsójárási szolgabirói állomás, a pilisi felsőjárási orvosi állomás, a pilisi felsőjárási szolgabirói állomás és egy árvaszéki ülnöki állomás. E hivatalok választás útján holnap fognak betöltetni. A megye népesedési viszonyai a következő számokat tüntetik első : született a megye területén a lefolyt évnegyedben 4091, meghalt 3220 személy, a szaporodás tehát 871. A közegészség a megye területén kedvezőnek mondható; a kórházakban és orvosok által összesen 788 szegény beteg kezeltetett. Dajkaságra kiadatott 306 gyermek. A hasznos házi állatok egészségi viszonya meglehetős jó. A megye közbiztonsági viszonyai kielégítők. Gyilkosság vagy rablás a megye területén nem fordult elő. Öngyilkossági eset csak 6 volt. A gazdasági viszonyokat illetőleg a beérkezett tudósítások szerint az aratás rész középszerűnek mondható. Gyümölcs és szőlő azonban valamint a kapás növények jó termést ígérnek. Felemlíti a jelentés a június 26-iki vihar által okozott károkat, melyek különösen a Dunán túl eső részeken tetemesek. Ezek enyhítésére eddig 3076 frt 22 kr. gyűlt be, mely összeg Bdapest főváros polgármesterének már át is adatott. A megye adóhátraléka az első negyed végén 1.488,543 frt 30 krt tett. A második évnegyedre kivetett összeg 710,534 frt 43112 kr. Ebből befizettek 1656 frt 19 kr túlfizetéssel 427,682 frt 22 krt. Az adóhátralék tehát a második negyed végén 1.771,389 frt 51 kr. Az alispán jelentését a gyűlés egyhangúlag tudomásul veszi. A holnapi választásokra kijelölő bizottság Sántha Péter, Halász Bálint, Jankovites Miklós és Farkas Elekből alakíttatott meg. Minthogy d. u. 3 órakor a statistikai bizottság tartja ülését, a gyűlés 1 órakor feloszlik. KÜLFÖLD. A herczegovinai fölkeléshez. A herczegovinai zendülésről délszláv lapokból a következő tudósítások feküsznek előttünk. Egy B ródból kelt távirat szerint a keresztények, kik az utóbbi napokban a törökök által visszanyomattak, újólag felbátorodván, »élet-halál harczra« készülnek a törökök ellen, remélvén, hogy segítség is ideje korán érkezend nekik. A törökök is azonban erősen készülnek az újabb támadásokra. Zárából jelentik: A felkelőknek többször említett összejövetele és értekezlete múlt pénteken történt a Koszierovo zárdában. Közelebbi tudósítások még nem érkeztek. Plana, Petrica, Grida és Kudina török falvak Stolacz mellett felgyújtattak. Negyven felkelő 23 »aszkért« (török sorezredből való katonát) lőtt le a klecki szorosnál, és 30-at megsebesített. A török csapatok Trebinje ellen fordultak. Kleck mellett a törökök segítségére érkezett török tüzérség partra szállott. A Goranszko erőd a felkelők hatalmába került. Raguzából kelt távirat szerint a törökök Stolacz mellől csakugyan megindultak Trebinje felé, egyidejűleg azonban ötszáz montenegrói is felkerekedett Grabovától. Augusztus hó 31-dikére erős harcz van kilátásba helyezve. A pap Zsarko (pap) vezetése alatt lévő háromezer felkelő, kik Nova városból indultak el, Visegrádot elfoglalták, hol is 3500 mázsa munitiót ejtettek hatalmukba. — Bécsi hírek szerint Ausztria és Oroszország között a keleti kérdést illetőleg oly állandó szerződés jött volna létre, mint a milyen közöttük 1812. évben létezett. — Sztambuli távirat szerint Zichy Ferencz nagykövetnek folyó hó 28-án fontos magánkihallgatása volt a szultánnál. Esad pasa, török közmunka és közlekedési miniszternek neveztetett ki. Egy másik délszláv forrás után a következőket jelentik nekünk: Ogradiskai tudósítások szerint a felkelők erősen tartják magukat Sztripárnál Vrbász mellett. Arakszeniczánál f. hó 27-én a törökök és felkelők közt összeütközés volt, mely alkalommal az előbbiek visszanyomattak. A Boszniából nejeiket és gyermekeiket átkísért zendülőknek az osztrák-magyar hatóság állítólag nem akarja fegyvereiket visszaadni. Kragujevaci tudósítás szerint a határszéli Griboj és Kratov helységekben fellázadt a lakosság. A felkelők számát ezer lélekre becsülik. A törökök visszanyomattak. Griboj és Kratov a felkelők hatalmába került. Bukavicza zárdában az oda benyomuló törökök a gyengéd nemhez tartozókat leöldösték, akik a szomszéd helységből életben maradtak, Szerbiába menekülnek át. Ugyancsak kragujevaci tudósítás szerint a szerb skupstina folyó hó 28-án megnyittatott. Az igazoló bizottság tagjai mind a szkupstina többségből választottak. A skupstinában uralkodó barcziai szellem a szerb conservativeket teljesen elhallgattatta. A skupstina megnyitásáról és működéséről a belgrádi lapok mindekkoráig semmiféle tudósításokat sem hoznak. Még a szkupstinát megnyitó trónbeszéd tartalmáról sem fekszik előttünk e perczig semminemű tudósítás. Egyik újvidéki szerb lapnak augusztus hó 28-áról a következőket táviratozzák Belgrádból : A Zsárko papnak vezérlete alatti ezer főből álló önkénytes légió Dubov ig a zárdánál a törököket megtámadta. Nova város lángban áll. Az ottani rájákk mind fellázadtak. A felkelés mind nagyobb mérveket ölt. Asszonyok és gyermekek Szerbiába menekülnek. Zágrábból táviratozzák egy bécsi lapnak . Máig huszonegyezer hatszáz keresztény menekült Bosnyákországból a határőrvidékre ; e sok ember egyelőre a határfalvakban helyeztetett el. Az egész bosnyák vidéket a hegyektől egész az Unnáig s a Száváig elhagyták a keresztények s feldúlták a törökök. A kik menekülni tudtak, a hegyekbe s a határon át menekültek. A határ Bihacstól a Száva s az Unna mentén Rodánál a Drina beömlésénél törökök által erősen meg van szállva, szintúgy azonban osztrák-magyar részről is, hogy a túlságosan fanatizált török csapatok határsértéseit megakadályozzák. Bosnyákország e részében a felkelés egyelőre legyőzöttnek tekinthető. Serajezda, Sieniza és Novibazar közt a távirati összeköttetés megszakadt . Milán fejedelem ma este itt hirlett leköszönéséről s Nikita fejedelem fővezérré kikiáltásáról mit sem tudnak. Ragusa, aug. 30. Németország és Oroszországnak a herczegovinai ügyben való megbízottjai utasításokat nyertek, hogy az osztrák-magyar biztosnak, Vassics konzulnak minden lépését erőteljesen támogassák. — Hírlik, hogy Trebinje ostromzára szétrobbantatott s török csapatok hatoltak a városba. Török-Kostarniczából közöljük egy bécsi lap következő levelét. Az utóbbi tiz nap alatt a város tele volt Bosnyákországból érkező menekülőkkel Görög pópák szakadatlanul azon működtek, hogy a népet visszatérésre vagyis inkább a fölkelő csapatokhoz csatlakozásra bírják. Sokan ezek közül csak kedvetlenül vesznek részt a dolgokban, de az erőnek engedniök kell. Mások az erdőségekbe menekülnek, s minden nyomornak kiteszik magukat, csakhogy az izgatók által le ne gyilkoltassanak. Sokan könnyezve hagyják el nyomorult kunyhóikat, hogy családjukkal s holmijukkal Ausztria-Magyarországba jöjjenek. Némelyek azonban visszatérnek s felgyújtják kunyhóikat, nehogy ezek a törököknek szolgáljanak menhelyül. Ha aztán török lakházakra vagy gabnatárakra akadnak, ezek sem menekülnek a lángok elől. Csoportonkint szállongnak föl s alá s magukéval elhajtják földesuraik, a bégek, marháját is. Innét a nagy csordák, melyek áthajtatnak Ausztria-Magyarországba. KÜLÖNFÉLÉK. — A szabadelvű párt mai ebédjén a Margitszigeten, valami 150 képviselő és 7 főrendiháztag vett részt. A lakoma kedélyes, jó hangulatban késő éjig tartott. A toasztok sorát Boér Antal, korelnök nyitá meg, ki az egész társaság felállása és zajos éljenzése közt éltette a királyi családot. — Ghyczy Kálmán, egy nagy átalakulásért, annak megszilárdulásáért, a szabadelvüpártért és annak kormányáért emelte, élénk helyeslés közt poharát. — Mire K. W e n c k h eim B. mond meleg köszönetet a kormány nevében, élteti a szabadelvüpártot és kívánja, hogy az hivatásának megfeleljen, elég összetartással és önmegtagadással bírjon arra, hogy megcáfolja azt a nem épen alaptalan gyanút, hogy nagy többséggel kormányozni nem lehet. — Szavait élénk éljenzés követé. A lelkesedés és éljenzés fokozódott, midőn Móricz Pál Deák Ferencz életére vrító poharát, Szontágh Pál szellemdús toasztban és zajos helyeslés közt élteté Ghyczy Kálmánt, mint a ház leendő elnökét. Csernátony Lajos nem »egyesült,« csak egységes, soha többé, semmiféle eshetőség és esély által el nem választható szabadelvű pártot ismer, élteti annak új országgyűlési tagjait, az újoncz képviselőket. Hegedűs Sándor ezt köszönve, társai nevében a régi képviselőkre emeli poharát, mint akik az újak természetes, tapasztalásuk és koruk által hivatott vezérei. Balek Károly élteti Gorove Istvánt, mint a szabadelvű párt leendő elnökét, Puszky Ágost azért a férfiúért iszik, ki egyedül tette lehetővé, a szabadelvű párt megalakulását és nagy győzelmét, kinek erélye és tehetsége előtt meghajol mindenki, élteti: Tisza Kálmánt (zajos éljenzés.) Szilágyi Dezső, a lovagiasság minta képét: b. Wenkheim Bélát éltette. Nagy György a főrendiház szabadelvű tagjaira emeli poharát. Gr. Zichy Manó (főrendi tag) a magyar nemzet összetartására ivott. Tisza Kálmán (Prónay Józsefhez szólva) kivánja, hogy a régi és uj képviselők közt oly egyetértés legyen, mint ahogy Prónayban egyesül a régi és új képviselő, mert ő régen volt képviselő és amenynyiben a múlt országgyűlésen nem volt, most új képviselő kívánja, hogy féltékenységnek és irigységnek régiek és újak közt ne legyen helye; ezek ne irigyeljék a régieket, mert azok jobban irigyelhetik őket és viszont e régiek ne nehezteljenek, ha a fáradtak felett, a fiatalok sasszárnyakon emelkednek. Akinek valami ellen kifogása van, az legyen nyílt, őszinte, ne suttogjon, hanem mondja ki elégületlensége okát, hogy felvilágosíttassék vagy ő világosítson fel. Szóval emeli poharát az egyetértésre, az összetartásra és kölcsönös bizalomra! (Zajos helyeslés.) Tisza László azon alapért emeli poharát, melyen állunk, a választó közönségért és józan magyar nemzetért. Huszár Imre a szabadelvű főrendit, gr. Zichy Manót köszönti fel. Miklós Gyulá b. Podmaniczky Frigyest és Prónay Józsefet. Tisza László nagy tetszés közt : Széll Kálmánt. Ugyan őt gr. Zichy Viktor, mint a jegyzők mintaképét. Azután éltette gr. Zichy, Szende Bélát; poharat emeltek a kormány minden tagjára. A társaság jó kedvben oszlott szét. — A nemzeti szinház drámabírálóbizottsága a »Hottentottek« drámát előadásra nem ajánlotta. A kézirat a nemzeti szinház könyvtárnokától visszavehető. Szigligeti Ede igazgató. — Ma délelőtt nagy tüzet jelzett a toronyőr. »Budán egy szeszgyár gyuladt ki« terjedt szét a rémhír a városban. Azután kisült, hogy egy szeszgyár mögött csakugyan meggyuladt a szemétdomb. — A budapesti zenede közhírré teszi, hogy a növendékek felvétele, illetőleg beiratása az 1875—6-iki tanévre ez intézetbe, melyben a növendékek a zene majdnem minden ágában tanítást nyernek, f. évi sept. 6-tól kezdve sept. 14-éig minden nap 3 órától 6 óráig a zenedei helyiségben (egyetemtér 5. sz. III. em.) fog eszközöltetni, hol egyszersmind a feltétekről is a kellő felvilágosítás adatik. Miután pedig a kezdőkre nézve új rendkívüli tanszékek felállítása s megnyitása rendeltetett el, és pedig a hegedű- és zongora-tanszék fiuk számára, és zongora-tanszék leányok számára, a beiratás ezen tanosztályokra is egyúttal fog megtörténni. E czím alatt »post festa« több lap azt közölte, hogy a választási jogot megadó curiai döntvényt mintegy 15 egyénnek csak a választás után kézbesítették. A curia részéről közzé volt téve, hogy a curia a június 20-ig beérkezett felebbezéseket elintézte s 23-án postára is adta. A kereskedelmi miniszter erre vizsgálatot rendelt, melynek eredménye a mai hivatalos lap szerint a következő : »A kir. curia által a postakönyv szerint folyó évi június 23-án a helybeli főpostán a központi választmánynak »Déván, Aranyos-Maróthon, Nagyváradon, Szombathelyet, Nyitrán, Temesvárit« czim alatt feladott hivatalos levelek ezen központi választmányok iktatókönyvei bejegyzései szerint már másnap, vagyis június 24- kén, »a központi választmánynak Segesvárit, Gyulafehérvárit, Szászvárosban, Beregszászon« czimű levelek pedig június 25-én lettek kézbesítve. — A külföld és a budai vízváros a 1tak. A mai hivatalos lap közlése szerint Jassyban 837 frankot, 21 db Nap. aranyat és 1 frtot;a konstantinápolyi cs. és kir. osztrák-magyar conzul, Oestereicher, továbbá gróf Széchenyi Ödön, báró Bruck, a Teutonia német társaság elnöke, s Adler H. Klarfeld bankárok, a »Turquie,« »Courier d’ Orient,« »Levant Herald« és »Phare du Bosphore« szerkesztőségei és több magánzó a budai károsultak javára összesen 503 forint 25 krt gyűjtöttek. Végül dr. Förster és Hartmann-Solnebergerné és Walbeck kisasszony folyó hó 9-én a budapesti károsultak javára a berlini nemzeti színházban jótékony előadást rendeztek, mely az említett czélra 1010 bírod, márkát eredményezett. — Vizi sport. Az »Egyetértés« csónakegyesület aug. 28-án Váczra távevezést rendezett. Az egyesület tagjaiból alakult versenyző csapat két részre oszlott; az egyik rész a »Janka« Rowlakcsónakon indult, a másik az »Egyetértés« en. A »Janka« csónakon voltak: Rumbold B. egyesületi művezető, Balázsovics Árpád, Baranyi Ödön, Novelly Emil, Ferenczy Manó. E csapat a fővámháztól délután 4-12 órakor indult el. A nyulsziget felső csúcsához 6 óra 5 perczkor értek , a pócsmegyeri téglagyárhoz 6 311 órakor; a dunakeszi komphoz 8 óra 25 perczkor; a gödi téglagyárhoz 9 óra 15 perczkor ; a váczi zátonyokhoz 10 órakor. Itt a versenyzők nehéz küzdelmeket állottak ki, a zátonyokon a csónakot bokáig érő vízben kellett vinniök. E munkában másfél órai időt vesztettek el. Éjjel ’/212-kor érkeztek Váczra a czélponthoz, a hajóállomáshoz. — Ott az önkénytes tűzoltó egyesület küldöttsége fogadta őket és szép számú közönség. — A Dunán, egyesület, ily evezéssel ekkora utat még nem tett meg. A második csapat szintén a fővámháztól egy órával később, este 5 óra 30 perczkor indult el az »Egyetértés« csónakon. Ebben Deák, Katinski József, Hets Ödön, Ribiánszky József és Schober Károly ültek. Ők éjjel 2 órakor értek Váczra. A Jankacsapat Váczról reggel 5 óra 30 perczkor indult vissza s 7 óra 30 perczkor elérték a margitszigeti hidat. Az egész után a pihenésre 1 és '/6 órát szántak, — miért is a Budapest és Vácz közti tért oda és vissza 63/4 órai evezéssel csónakáztak végig. — Nagy tűzvész. Kalocsáról, aug. 30-ról távirják . Esti hét óra. A káptalani magtár ma délután kigyuladván, a félvárost lángba bobta. Orkánszerű szél van. A város most is ég. A nemzeti múzeum lépcsőházában a felső párkányra tervezett falfestményekhez e napokban hozzá fogott a tervező két művész : Than és Lotz. Az első egy képet, a nemzeti múzeum alapítását ábrázolót már befejezte, s most a végsőt készíti a 47—48-as korszak jeleseit: Kossuthot, Deákot, Petőfit, Szécsényit. A magyar athletikai klub úgy athletai mint vivási gyakorlatai szeptember hó 1-én (szerdán) esti 7 órakor veszik kezdetüket, a múzeum mögött, a nemzeti lovarda helyiségeiben, s ez időtől fogva naponta a rendes gyakorlati órák a szokott időkben pontosan meg fognak tartatni. — Athén katholikus érseket kap. Rómából azt a hirt veszi a »Jelenkor,« hogy az athenei katholikus görögök rendes hierarchiát fognak kapni, minővel Anglia, Hollandia bir. Athénének lesz érseke és megszűnik missio ország lenni. — Halálozás. Neszveda Rita a kolozsvári nemzeti szinház tagja, élte világában meghalt, hosszas szenvedés után. — Sopron megyéből Írják: Földszigeten m. hó 24-én egy derék fiatal gazdatiszt hunyt el, Forberger Lajos, hosszas szenvedés után, hátrahagyva egy év előtt nőül vett özvegyét, Leiwolf Irma asszonyt és egy háromhónapos kis lánykáját. — A pápa életrende. Egyéb tárgy hiányában a római »Fanfulla« azt a fáradságot vette magának, hogy utána járt, mint tölti IX. Pius pápa a nyári forró napokat. Őszentsége 6 órakor kel föl s a hálóterem ajtaját maga nyitja ki komornyikjának signor Zangelininek, ki a pápát öltözködésében segíti. 7 órakor magán kápolnájába megy, ott misét szolgál, egy másikat pedig végig hallgat. Pius naponkint ásványos fürdőt vesz, melyhez a vizet hordókban