A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1875-09-01 / 199. szám

10 százalékos átlag vámtétel mellett 20— 40 millió­ért.) A harmadik tekintet, mely e törvény revíziójánál a trónbeszéd szavai szerint szem előtt tartandó: Magyarország állami létének biztosítása. Erre nézve röviden csak azt jegyezzük meg, hogy világ­­történelmileg bebizonyodott igazság az, mi­szerint a gazdasági terület kérdése képezi alapját az államélet kérdésének. Államok a szerint alakulnak vagy olvadnak be más ál­lamokba, a­mint közgazdasági viszonyaiknak megfelelő területet (vámterületet) képeznek, vagy önállóságukat e tekintetben feladják. Jövőre tehát állampolitikai tekintetek miatt is kellene arról gondoskodni, hogy hazánk a közgazdasági téren önállóságát visszanyerje. E hármas tekintet jellemzi, a fejedelem által kijelölt magyar közgazdasági politika czélját. Oly haladást képez ez a múlttal szem­ben, mely korszakot alkotó lehet hazánk tör­ténelmében, s melyre régebben csak mint messze távolban lebegő czél felé tekint­­hetünk. De most itt van a cselekvés ideje. A trónbeszédben már feltaláljuk e politika meg­valósítására szolgáló eszközöket is : főeszköz fejleszteni az ipart, hogy az adóképesség emel­kedjék. A szükséges intézkedéseket e tekin­tetben remélhetőleg részletesen ki fogja mu­tatni a törvényhozó testület válaszfeliratá­ban. E pont felett valószínűleg igen élénk eszmecsere fog fejlődni, mert hazánkban a »Laissez faire« és a kijelölt czé­­sek politikájának elve a parlament­ben még nem lett megv­itatva. Nem akarnánk e vita elé vágni, s azért a közgazdasági poli­tika eszközeiről és ez eszközöknél alkalma­zandó módozatról sem szólunk most még részletesebben. Csak azt jegyezzük meg, hogy a trónbeszéd szabad tért enged a nézetek tisztázására minden irányban. A házban vagy a klubbokban fog-e ez lefolyni ? ma még ezt nem tudhatjuk, mert a kormány által megkezdett alkudozás távolról sincs még be­fejezve. Országgyűlési tudósítás: A főrendiház ülése. Elnök: Majláth György országbíró. Jegyzők: Szentiványi Gyula, Bánffy De­zső báró. A kormány részéről jelen van­nak: Wenckheim Béla dr., Széll Kálmán, Tisza Kálmán. Korelnök: Mélt. főrendek ! Méltóztassanak a tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítés végett meghall­gatni. (Halljuk!) Szentiványi Gyula: Háromszék főkirálybi­­rája, körjegyző, olvassa az 1875. aug. 30-án tartott ülés jegyzőkönyvét. Korelnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesítetik. A mai ülés jegyzőkönyvét Szentiványi Gyula jegyző ur fogja jegyezni. Wenckheim Béla dr. miniszterelnök : Nagy­i­ést. elnök ur! Van szerencsém ő felsége legkegyel­mesebb királyunknak hozzám érkezett leiratát ezen­nel benyújtani azon kéréssel, hogy ezt felolvastatni méltóztassék. A k. leirat igy szól : Mi első Ferencz József Isten kegyelméből ausz­triai császár, Csehország királya stb. Magyarország apostoli királya. Ha Magyarországunk s az ahhoz kapcsolt ré­szek zászlósainak, egyházi és világi főrendeinek és képviselőinek, kik az általunk 1875. évi augusztus hó 28. napján a Budapest fővárosunkba összehí­vott országgyűlésen egybegyülnek, üdvöt és kegyel­münket. Kedvelt Híveink! Magyar miniszterelnökünk előterjesztése foly­tán a folyó országgyűlés tartamára a főrendi tábla elnökévé, őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos székhelyi Majláth György belső titkos tanácsosunkat s országbirónkat, másodelnökévé pe­dig őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagysá­gos magyar-szögyényi és szolga-egyházi Szögyényi Marich László belső titkos tanácsosunkat, királyi fő­kamarás mesterünket és Fehérmegye főispánját ezen­­zennel legkegyelmesebben kinevezzük. Hozzátok egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel állan­dóan hajlandók maradunk. Kelt Lajtha melletti Bruckban 1875. évi aug. hó 28. Ferencz József, s. k. Wenckheim Béla b., s. k. Ennek folytán magamat a nagyméltóságu fő­rendek jó emlékébe ajánlom és felkérem ő excellen­­tiáját, hogy az elnöki széket elfoglalni szíveskedjék. (Éljenzés.) Majláth György elnök : (Zajos éljenzések közt elfoglalja elnöki székét)Méltóságos főrendek! Urunk királyunk parancsának hódolatos készséggel engedve foglalom el újból ezen elnöki széket. Az e térem­ működésemnek éltető eleme volt azon kegyes jóindu­­lat, melylyel irányomban a méltóságos főrendek vi­seltettek, azon soha eléggé nem becsülhető bizalom, melylyel hivataloskodásom egész ideje alatt kisértek és azon szívélyes elnézés, melylyel a talán mindin­kább előtérbe nyomuló fogyatkozásaimban engemet gyámolítani méltóztattak. Fogadják ezért legforróbb hálámat; legyen szabad e támogatást újból kikérnem és részemről ígérnem, hogy arra mindinkább érde­mesülni leend törekvéseimnek fő czélja. Annál kívánatosabb ez reám nézve, minél fon­tosabbak a tárgyak, melyeknek hosszú sorozatát hal­lottuk ma a legmagasabb trónbeszédben a törvény­­hozás teendőiül kijelölve; oly kérdések azok, melyek a közélet minden ágára kiterjednek, a nemzet szel­lemi és anyagi felvirágzását egyaránt érintik, én épen azért ezen kiváló fontosságuknál fogva szeren­csés megoldásuk a méltóságos főrendek törvényhozó működését és bölcsességet nagyobb mértékben fogja igénybe venni. Nem kétlem, sőt remény­em és hiszem, hogy midőn e kérdések a méltóságos főrendek alkotmány­­szerű tárgyalásának anyagát képezendik, azokat a hazafiság azon szellemében igyekezendenek megol­dani, mely őseiktől rájok szállott és melyet utódaik­nak szeplőtelenül szándékoznak átjuttatni és fogják tenni azon függetlenséggel, mely sajátjuk, komoly higgadt tárgyilagossággal, mely a főrendiház mér­séklő hivatásának természetszerű folyománya. És már most az ég áldása kisérje az imént megindult törvényhozói működést, adjon a magas kormánynak erőt, türelmet, s a közjóra intézett tö­rekvéseiben a legjobb sikert; adjon pedig mindenek­előtt és mindenek felett a felséges királyi párnak ép erőt és hosszas életet. (Hosszas lelkes éljenzés.) Mielőtt a napirendre térnénk, legyen szabad a méltóságos főrendek óhaját megelőznöm és hazafi ér­demekben oly gazdag korelnöknek nevükben köszö­netet nyilvánítanom (Zajos éljenzés) s egyúttal arra kérnem, hogy ennek a jegyzőkönyvben kellő kifejezés adassák. (Élénk helyeslés.) Szögyény Marich László : Legyen szabad méltóságos főrendek, nekem is néhány szóval kifeje­zést adnom azon hálaérzelemnek, melytől át vagyok hatva, a csekély személyemet váratlanul ért ama nagy megtisztelésért, mely szerint ezen országgyűlés alatt, a főméltóságu ház másodelnöki állásával let­tem felséges urunk királyunk legmagasabb parancsá­ból megbízva, mely állásra személyem igénytelensé­gének, érdemeim parányiságának, s tehetségeim min­denkori korlátoltságának, de kiválón a haladó korom­tól elválhatlan hanyatlásnak érzetében sohasem vágytam volna, és melyen az oly buzgó odaadással működött, hazafi érdemekben gazdag, és e háznak osztatlan szeretetét és tiszteletét méltán biró tár­nokmester ur ő nagyméltóságát (Hosszas éljenzés) e háznak vndorabb erőkkel biró, érdemesebb s jogo­sultabb tagjai is nehezen pótolhatják vala. Miután azonban a parlamentáris életnek változó esélyei és nyilvánulásai folytán, e díszes feladat ez idő szerint keresetlenül az én gyenge vállaimra lön fektetve, hó­dolva felséges urunk törvényes parancsának, és meg­nyugodva a viszonyoknak nem óhajtott e fejlemé­nyébe : bátor vagyok a méltóságos főrendek előtt egész tisztelettel kijelenteni, miszerint remény­em ugyan, mikép a méltóságos főrendek tanácskozásaik­nak szeretve tisztelt elnökünk általi bölcs vezetését nélkülözni vagy épen nem, vagy vajmi ritkán fogják; mégis, a­mennyiben ő abban valamikor akadályozva lenne, — az általa épen most oly ékesen jelzett irányzatot követni igyekezve — oda fognék töreked­ni, hogy az egészben nem pótolható hiányt a köz­ügyek hátrányára, a méltóságos főrendekkel mér­téken túl ne éreztessem, mely esetre bevallott gyar­lóságom kegyes elnézését, legjobb akaratom szíves méltánylását, és a méltóságos főrendek bölcs és ke­gyes támogatását most akkorra alázatosan kikérvén, magamat a méltóságos főrendek nagybecsű hajlamai­ba és hazafias rokon indulatukba tiszteletteljesen ajánlom. (Élénk éljenzés) Simor János herczegprimás : Nagyméltó el­nök ! Méltóságos főrendek! A főrendiház csak sze­rencsét kívánhat magának, midőn elnöki székén nagyméltóságodban oly férfiút szemlélhet és üdvö­zölhet ma is, mert nem legelőször, a kiben a bölcs, tapintatteljes, körültekintői vezérnek, minden tulaj­donai egyesülnek. Nagyméltóságod sok évek során át nem csupán ékes szavakkal, hanem fényes tettek­kel bizonyitá be, mikép lehet és kell a trón iránt törhetlen hűséget a legforróbb hazaszeretettel, a leg­szigorúbb igazságot, bölcsen kíméletes engedékeny­séggel párosítani, és ekként a legnehezebb ügyeket is a kívánt és szerencsés megoldásra juttatni, melyek sokszor még a legélesebben látó elmét és a legjobb akaratot is függőben tartják az elhatározásra nézve úgy, hogy Magyarország főrendeinek velem együtt mit sem lehet forróbban és hőbben óhajtaniok, minthogy az isteni gondviselés nagyméltóságodat mondhatlan fontosságú teendői közt kitartó erővel ajándékozván meg, egyszersmind a főrendi házat is folyton növe­kedő érdem- és dicskoszorúval gazdagítsa. Azért szí­vemből óhajtom, s azt hiszem, hogy a méltóságos főrendeknek tolmácsa vagyok akkor, midőn mon­dom, hogy az isteni gondviselés nagyméltóságodat másod elnök társával együtt sokáig éltesse és tartsa meg. (Élénk éljenzés.) Elnök : A képviselőház jegyzőjét kérem meg­hallgatni. Szlávi Olivér a képviselőház körjegyzője: Nagymélt. elnök! Mélt. főrendek. A képviselőház megbízásából van szerencsém ő császári és apostoli krályi felsége legmagasabb trónbeszédjét, mely a képviselőházban kihirdettetek, nagyméltóságodnak hasonló kihirdetés végett tisztelettel átnyújtani. (Él­jenzés.) Bánffy Dezső dr. (olvassa a jegyzőkönyvi ki­vonatot.) Szentiványi Gyula körjegyző: (olvassa a trónbeszédet. Elnök : Az imént felolvasott legmagasabb ki­rályi trónbeszéd e helyen is hódoló tisztelettel kihir­detve lévén, annak tárgyalása mihelyt a ház megala­kul, napirendre fog tűzetni. Azt tartom, hogy a trónbeszédet első tárgyul lehet kitűzni, ez azonban bizottsági tárgyalást igé­nyelvén, bizottság megválasztásáról kell gondos­kodni. (Helyeslés.) Mihelyt tehát a ház megalakul, a legmagasabb trónbeszédre adandó válaszfelirat lesz az első tárgy. Károlyi György gr.: Mint az igazoló bizott­ság elnöke van szerencsém a bizottság első jelentését benyújtani. Cziráky János gr.: Kapcsolatban azon kije­lentéssel, melyet elnök­e exczellentiája tett, bátorko­dom indítványozni, hogy ezen jelentés is felolvasott­nak tekintessék, minthogy tárgyalása csak akkor következhetik be, ha a ház meg lesz alakulva, ez pe­dig meg fog történni, ha a háznagy és a jegyzők meg lesznek választva. Szentiványi Gyula körjegyző: (Olvassa az igazoló bizottság jelentésének bevezető részét, mely szerint 50-nél több főrendi tag igazoltatott.) Elnök : A jelentés e része tudomásul és annak constatálására szolgál, hogy a ház igen is határozat­­képes és annak alakulása attól függ, hogy a háznagy és a jegyzők mikor választatnak meg, mert csak ez esetben fog megalakultnak tekintetni a ház. Kérdem, hogy a méltóságos főrendek ma kívánják-e teljesíteni a választást ? (Fölkiáltások: Ma! Holnap !) Tomcsányi József: A házszabályok egyene­sen megrendelik, hogy amint bejelentetik, hogy ötven tag igazolva van, azon ülésben kell az alakulásnak megtörténni. Vécsey József báró: Miután minden ügyda­rab, mely itt tárgyaltatik, okmányszerű vonatkozás­sal bír és esetleg előzményt is képezhet, nem tehe­tem, hogy a méltóságos főrendek figyelmét föl ne kérjem azon körülményre, hogy az én tudtommal a divatozó és a szokáson alapuló sorrendtől eltérés történt azon okmányban, mely a nagy méltóságú kor­mány részéről a királyi meghívó levelek szétküldése alkalmával kibocsájtatott. Ugyanis az egyházi mél­tóságok és zászlós urak után mindig a született fő­rendek szoktak sorban következni a nélkül, hogy a miniszterek és tisztviselők e részben előbb említ­­tessenek. — Nehogy tehát e tárgy mellőzése által itt egy kivételes állapot figyelmen kívül maradjon, bátor vagyok a t. ház figyelmét e körülményre fel­hívni. Elnök: Ha majd az igazoló bizottság jelenté­se teljesen előttünk fog feküdni, és a­mi fő dolog, ha a ház megalakulva lesz, akkor méltóztassanak észre­vételeiket megtenni, vagy indítványt előterjeszteni; még nem lehet erről szó. Cziráky János gr.: Épen azért ké­rem a je­lentés azon részét, mely a névjegyzékre vonatkozik a trónbeszéd után napirendre tűzetni, hogy alkalma legyen azon alkotmányos észrevételek megtételére, melyekre egyik-másik tag magát indíttatva érzi. Elnök: Jelenteni fogom, jelenleg még csak azokat, mik érdemleges határozatot nem involválnak és tudomásul szolgálnak. Mindenekelőtt bemutatom a miniszterelnök át­iratát, melyben jelenti, hogy ő felsége a miniszterel­nök ellenjegyzésével Er­dődy Sándor gr. titkos tanácsost a megürült királyi főlovász mesteri helyre kinevez­tetni kegyeskedett. És miután a gr. Haller Ferencz halála által megürült magyar testőrfőkapitányi mél­tóság betöltéséről lettek értesítve ezennel tudatja a méltó főrendekkel, hogy e méltóságra Fratricsevics Pál tábornok neveztetett ki. (Éljenzés.) Bemutatom továbbá egy jegyzékben foglalt névsorát azon főren­di tagoknak, kik részint az országgyűlés egész tarta­mára, részint pedig bizonytalan időre különböző okoknál fogva a távol maradásra engedélyt kérnek és pedig a következők: (olvassa a névsort.) E névsor folyamodványokkal együtt az igazoló bizottságnak fog átadatni, hogy az illetőket részint a jegyzékből kivezesse, részint pedig a jegyzékben mint ideiglene­sen felmentetteket megjegyezze. Jelentem továbbá, hogy mintegy 35 főrendi tagnak ismeretlen tartóz­kodási helye miatt a kegyelmes kir. meghívó levél nem kézbesittethetett. Ezekre nézve is az igazoló bi­zottságnak rendelkezése kéretik. Ezek azok a­mik egyelőre érdemleges határo­zatot nem igényelnek. A kérdés már most az: kíván­ják-e most megválasztani a háznagyot és jegyzőket? (Felkiáltások: Most!) Ez esetben az ülést felfüg­gesztem. Cziráky János. Ha a házszabályok azt ren­delik, hogy az alakulás után rögtön válassza meg a főrendiház háznagyjait és jegyzőit, az esetben kérem a nagy méltó elnök urat méltóztassék az ülést egy félórára felfüggeszteni, mert még tájékozva sem va­gyunk a megválasztandók személye iránt. (Helyeslés) Tomcsányi József: Az ellen semmi észrevé­telem, ha az ülés fél órára felfüggesztetik; én csak constatáltam, hogy a házszabályok szóról-szóra azt rendelik hogy az alakuló ülésben történjék a ház tisztviselőinek választása. Elnök: Tehát az ülést fél órára felfüggesztem. Szünet után. Elnök: Mélt, főrendek ! Ha a választási je­gyek elkészültek, méltóztassanak a terem közepén kitett ládák egyikébe a háznagy, másikába pedig a nyolcz jegyzőre szavazataikat beadni, és pedig szo­kás szerint először a főtisztelendő egyházi kar, az­után az ország zászlósai, és utánuk a méltó főrendi ház többi tagjai. (A szavazati jegyek be­adatnak.) Elnök : (A szavazatok beadása után.) Ha nincs ki szavazni kíván, a választást befejezettnek nyilvánítom. És a szavazati jegyek általunk nyomban szám­ba fognak vétetni, az eredmény azonban csak a hol­napi ülésben fog közzététetni. Holnap 11 órakor kérem a méltóságos főren­deket ülésre megjelenni. A ház megalakulása után a napirend első tárgya lesz a legmagasabb kbr. trónbe­szédre adandó válaszfelirat, azután pedig az állandó bizottságok megválasztásának módozatai fölötti ta­nácskozás, vagyis azon kérdés, hogy hány tagból fog­nak állani, és hogy mely napon történjék meg a vá­lasztás ? Ez lesz a holnapi napirendnek tárgya. Je­lenleg pedig az ülésnek tárgya nem lévén, azt felosz­latom._ Ülés vége 3 órakor. Pestmegye év négy éves közgyűlés­. — I. nap. — •— augusztus 31. Pest megye őszi közgyűlése ma délelőtt 10 óra­kor vette kezdetét. Minthogy azonban a bizottsági tagok egy része ez időben az országgyűlés ünnepé­lyes megnyitására és a trónbeszéd meghallgatására a várba mentek, azért az elnöklő alispán az ülést 12 óráig felfüggesztette. 12 órakor gróf Szapáry István főispán meg­nyitván a gyűlést jelenti, hogy V. Ferdinánd király temetésén mint a megye képviselője néhány biz. tag kíséretében jelen volt. A közgyűlés e tényt tudomásul vévén elhatározta, hogy részvétiratot fog intézni. A gyűlés áttérvén a napirendre, felolvastatik legelőször is az alispán évnegyedes jelentése, melyből kiemeljük a következőket. Elhunytak a múlt évne­gyedben a következő bizottsági tagok: gr. Teleky Sándor, Barina (Kuthen) Vendel tápiógyörgyei plé­bános és Janics A. nyug. csendbiztos. Üresedésbe jött hivatalok a következők: a pilisi alsójárási szol­­gabirói állomás, a pilisi felsőjárási orvosi állomás, a pilisi felsőjárási szolgabirói állomás és egy árva­széki ülnöki állomás. E hivatalok választás útján hol­nap fognak betöltetni. A megye népesedési viszonyai a következő szá­mokat tüntetik első : született a megye területén a lefolyt évnegyedben 4091, meghalt 3220 személy, a szaporodás tehát 871.­­ A közegészség a megye te­rületén kedvezőnek mondható; a kórházakban és or­vosok által összesen 788 szegény beteg kezeltetett. Dajkaságra kiadatott 306 gyermek.­­ A hasznos házi állatok egészségi viszonya meglehetős jó. A megye közbiztonsági viszonyai kielégítők. Gyilkosság vagy rablás a megye területén nem for­dult elő. Öngyilkossági eset csak 6 volt. A gazdasági viszonyokat illetőleg a beérkezett tudósítások szerint az aratás rész közép­szerűnek mondható. Gyümölcs és szőlő azon­ban valamint a kapás növények jó termést ígérnek. Felemlíti a jelentés a június 26-iki vihar által oko­zott károkat, melyek különösen a Dunán túl eső ré­szeken tetemesek. Ezek enyhítésére eddig 3076 frt 22 kr. gyűlt be, mely összeg B­dapest főváros pol­gármesterének már át is adatott. A megye adóhátraléka az első negyed végén 1.488,543 frt 30 krt tett. A második évnegyedre ki­vetett összeg 710,534 frt 43112 kr. Ebből befizettek 1656 frt 19 kr túlfizetéssel 427,682 frt 22­ krt. Az adóhátralék tehát a második negyed végén 1.771,389 frt 51 kr. Az alispán jelentését a gyűlés egyhangúlag tudomásul veszi. A holnapi választásokra kijelölő bi­zottság S­á­n­t­h­a Péter, Halász Bálint, Janko­­v­ite­s Miklós és Farkas Elekből alakíttatott meg. Minthogy d. u. 3 órakor a statistikai bizottság tartja ülését, a gyűlés 1 órakor feloszlik. KÜLFÖLD. A herczegovinai fölkeléshez. A herczegovinai zendülésről délszláv lapokból a következő tudósítások feküsznek előttünk. Egy B r­ó­d­ból kelt távirat szerint a ke­resztények, kik az utóbbi napokban a törökök által visszanyomattak, újólag felbátorodván, »élet-halál harczra« készülnek a törökök ellen, remélvén, hogy segítség is ideje korán érkezend nekik. A törökök is azonban erősen készülnek az újabb támadásokra. Zárából jelentik: A felkelőknek többször em­lített összejövetele és értekezlete múlt pénteken tör­tént a Koszierovo zárdában. Közelebbi tudósítások még nem érkeztek. Plana, Petrica, Grida és Kudina török falvak Stolacz mellett felgyújtattak. Negyven felkelő 23 »aszkért« (török sorezredből való katonát) lőtt le a kleck­i szorosnál, és 30-at megsebesített. A török csapatok Trebinje ellen fordultak. Kleck mellett a törökök segítségére érkezett török tüzérség partra szállott. A Goranszko erőd a fel­kelők hatalmába került. Raguzából kelt távi­rat szerint a törökök Stolacz mellől csakugyan meg­indultak Trebinje felé, egyidejűleg azonban ötszáz montenegrói is felkerekedett Grabovától. Augusztus hó 31-dikére erős harcz van kilátásba helyezve. A pap Z­s­a­r­k­o (pap) vezetése alatt lévő h­á­r­o­m­­ezer felkelő, kik Nova városból indultak el, Visegrádot elfoglalták, hol is 3500 mázsa munitiót ejtettek hatalmuk­ba. — Bécsi hírek szerint Ausztria és Oroszor­szág között a keleti kérdést illetőleg oly állandó szerződés jött volna létre, mint a milyen közöttük 1812. évben létezett. — Sztambuli távirat szerint Zichy Ferencz nagykövetnek folyó hó 28-án fontos magánkihallgatása volt a szultánnál. E­s­a­d pasa, török közmunka és közlekedési mi­niszternek neveztetett ki. Egy másik délszláv forrás után a következőket jelentik nekünk: O­gradiskai tudósítások szerint a felkelők erősen tartják magukat Sztripárnál Vrbász mellett. Arakszeniczánál f. hó 27-én a tö­rökök és felkelők közt összeütközés volt, mely alka­lommal az előbbiek vissza­nyomattak. A Boszniából nejeiket és gyermekeiket átkísért zendülőknek az osztrák-magyar hatóság állítólag nem akarja fegyve­reiket visszaadni. Kragujevaci tudósítás szerint a határszéli Griboj és Kratov helységekben fellázadt a lakosság. A felkelők számát ezer lélekre becsülik. A törökök visszanyomattak. Griboj és Kra­tov a felkelők hatalmába került. Bukavicza zárdában az oda benyomuló törökök a gyengéd nemhez tarto­zókat leöldösték, a­kik a szomszéd helységből élet­ben maradtak, Szerbiába menekülnek át. Ugyancsak kragujevaci tudósítás szerint a szerb skup­­stina folyó hó 28-án megnyittatott. Az igazoló bizott­ság tagjai mind a szkupstina többségből választottak. A skupstinában uralkodó barcziai szellem a szerb conservativeket teljesen elhallgattatta. A skupstina megnyitásáról és működéséről a belgrádi lapok mind­ekkoráig semmiféle tudósításokat sem hoznak. Még a szkupstinát megnyitó trónbeszéd tartalmáról sem fekszik előttünk e perczig semminemű tudósítás. Egyik újvidéki szerb lapnak augusztus hó 28-áról a következőket táviratozzák Belgrádból : A Zsárko papnak vezérlete alatti ezer főből álló önkénytes légió D­u­b­o­v i­g a zárdánál a törökö­ket megtámadta. Nova város lángban áll. Az ottani ráják­k mind fellázadtak. A felkelés mind nagyobb mérveket ölt. Asszonyok és gyermekek Szerbiába me­nekülnek. Zágrábból táviratozzák egy bécsi lapnak . Máig huszonegyezer hatszáz keresztény menekült Bosnyákországból a határőrvi­dékre ; e sok ember egyelőre a határfalvakban he­lyeztetett el. Az egész bosnyák vidéket a hegyektől egész az Unnáig s a Száváig elhagyták a kereszté­nyek s feldúlták a törökök. A kik menekülni tudtak, a hegyekbe s a határon át menekültek. A határ Bi­­hacstól a Száva s az Unna mentén Rod­ánál a Drina beömlésénél törökök által erősen meg van szállva, szintúgy azonban osztrák-magyar részről is, hogy a túlságosan fanatizált török csapatok határsértéseit megakadályozzák. Bosnyákország e részében a felke­lés egyelőre legyőzöttnek tekinthető. Serajezda, Sie­­niza és Novibazar közt a távirati összeköttetés meg­szakadt . Milán fejedelem ma este itt hirlett leköszö­néséről s Nikita fejedelem fővezérré kikiáltásáról mit sem tudnak. Ragusa, aug. 30. Németország és Oroszor­szágnak a herczegovinai ügyben való megbízottjai uta­sításokat nyertek, hogy az osztrák-magyar biztosnak, Vassics konzulnak minden lépését erőteljesen támo­gassák. — Hírlik, hogy Trebinje ostromzára szétrob­bantat­ott s török csapatok hatoltak a városba. Török-Kostarniczából közöljük egy bécsi lap következő levelét. Az utóbbi tiz nap alatt a város tele volt Bos­­nyákországból érkező menekülőkkel Görög pópák szakadatlanul azon működtek, hogy a népet vissza­térésre vagyis inkább a fölkelő csapatokhoz csatla­kozásra bírják. Sokan ezek közül csak kedvetlenül vesznek részt a dolgokban, de az erőnek engedniök kell. Mások az erdőségekbe menekülnek, s minden nyomornak kiteszik magukat, csakhogy az izgatók által le ne gyilkoltassanak. Sokan könnyezve hagy­ják el nyomorult kunyhóikat, hogy családjukkal s holmijukkal Ausztria-Magyarországba jöjjenek. Né­melyek azonban visszatérnek s felgyújtják kunyhói­kat, nehogy ezek a törököknek szolgáljanak men­­helyül. Ha aztán török lakházakra vagy gabnatárak­­ra akadnak, ezek sem menekülnek a lángok elől. Csoportonkint szállongnak föl s alá s magukéval elhajtják földesuraik, a bégek, marháját is. Innét a nagy csordák, melyek áthajtatnak Ausztria-Magyar­országba. KÜLÖNFÉLÉK. — A szabadelvű párt mai ebédjén­ a Margitszigeten, valami 150 képviselő és 7 főrendi­háztag vett részt. A lakoma kedélyes, jó hangulat­ban késő éjig tartott. A toasztok sorát Boér An­tal, korelnök nyitá meg, ki az egész társaság felállása és zajos éljenzése közt éltette a királyi családot. — Ghyczy Kálmán, egy nagy átalakulásért, an­nak megszilárdulásáért, a szabadelvüpártért és an­nak kormányáért emelte, élénk helyeslés közt poha­rát. — Mire K. W e n c k h e­i­m B. mond meleg köszö­netet a kormány nevében, élteti a szabadelv­üpártot és kívánja, hogy az hivatásának megfeleljen, elég össze­tartással és önmegtagadással bírjon arra, hogy meg­­c­áfolja azt a nem épen alaptalan gyanút, hogy nagy többséggel kormányozni nem lehet. — Szavait élénk éljenzés követé. A lelkesedés és éljenzés fokozódott, midőn Móricz Pál Deák Ferencz életére vrító poharát, Szontágh Pál szellemdús toasztban és zajos helyeslés közt élteté Ghyczy Kálmánt, mint a ház leendő elnökét. Csernátony Lajos nem »egyesült,« csak egységes, soha többé, semmiféle eshetőség és esély által el nem választható szabadelvű pártot ismer, élteti annak új országgyűlési tagjait, az újoncz képviselőket. Hegedűs Sándor ezt köszönve, társai nevében a r­é­g­i képviselőkre emeli poharát, mint a­kik az újak természetes, tapasztalá­suk és koruk által hivatott vezérei. Balek Károly élteti Gorove Istvánt, mint a szabadelvű párt leendő elnökét, P­u­­­s­z­k­y Ágost azért a férfiúért iszik, ki egyedül tette le­hetővé, a szabadelvű párt megalakulását és nagy győzelmét, kinek erélye és tehetsége előtt meghajol mindenki, élteti: Tisza Kálmánt (zajos éljenzés.)­­ Szilágyi Dezső, a lovagiasság minta képét: b. Wenkheim Bélát éltette. Nagy György a főrendiház szabadelvű tagjaira emeli poharát. G­r. Zichy Manó (főrendi tag) a magyar nemzet összetartására ivott. Tisza Kálmán (Prónay Józsefhez szólva) kivánja, hogy a régi és uj képviselők közt oly egyet­értés legyen, mint a­hogy Prónayban egyesül a régi és új képviselő, mert ő régen volt képviselő és ameny­­nyiben a múlt országgyűlésen nem volt, most új kép­viselő kívánja, hogy féltékenységnek és irigységnek­­ régiek és újak közt ne legyen helye; ezek ne irigyeljék a régieket, mert azok jobban irigyelhetik őket és vi­szont e régiek ne nehezteljenek, ha a fáradtak felett, a fiatalok sasszárnyakon emelkednek. A­kinek vala­mi ellen kifogása van, az legyen nyílt, őszinte, ne sut­togjon, hanem mondja ki elégületlensége okát, hogy felvilágosíttassék vagy ő világosítson fel. Szóval emeli poharát az egyetértésre, az összetartásra és kölcsönös bizalomra! (Zajos helyeslés.) Tisza László azon alapért emeli poharát, melyen állunk, a választó közönségért és józan ma­gyar nemzetért. Huszár Imre a szabadelvű főrendit, gr. Zichy Manót köszönti fel. Miklós Gyulá b. Podmaniczky Frigyest és Prónay Józsefet. Tisza László nagy tetszés közt : Széll Kálmánt. Ugyan­ őt gr. Zichy Viktor, mint a jegyzők mintaképét. Azután éltette gr. Zichy, Szende Bélát; poha­rat emeltek a kormány minden tagjára. A társaság jó kedvben oszlott szét. — A nemzeti szinház drámabí­­rálóbizottsága a »Hottentottek« drámát előadásra nem ajánlotta. A kézirat a nemzeti szinház könyvtárnokától visszavehető. Szigligeti Ede igazgató. — Ma délelőtt nagy tüzet jelzett a toronyőr. »Budán egy szeszgyár gyuladt ki« ter­jedt szét a rémhír a városban. Azután kisült, hogy egy szeszgyár mögött csakugyan meggyuladt a sze­métdomb. — A budapesti zenede közhírré te­szi, hogy a növendékek felvétele, illetőleg beiratása az 1875—6-iki tanévre ez intézetbe, melyben a nö­vendékek a zene majdnem minden ágában tanítást nyernek, f. évi sept. 6-tól kezdve sept. 14-éig minden nap 3 órától 6 óráig a zenedei helyiségben (egye­temtér 5. sz. III. em.) fog eszközöltetni, hol egy­szersmind a feltétekről is a kellő felvilágosítás ada­tik. Miután pedig a kezdőkre nézve új rendkívüli tanszékek felállítása s megnyitása rendeltetett el, és pedig a hegedű- és zongora-tanszék fiuk számára, és zongora-tanszék leányok számára, a beiratás ezen tanosztályokra is egyúttal fog megtörténni.­­ E czím alatt »post festa« több lap azt közölte, hogy a választási jogot megadó curiai döntvényt mintegy 15 egyénnek csak a választás után kézbesítették. A curia részéről közzé volt téve, hogy a curia a június 20-ig beérkezett felebbezéseket elin­tézte s 23-án postára is adta. A kereskedelmi minisz­ter erre vizsgálatot rendelt, melynek eredménye a mai hivatalos lap szerint a következő : »A kir. curia által a postakönyv szerint folyó évi június 23-án a helybeli főpostán a központi választmánynak »Déván, Aranyos-Maróthon, Nagyváradon, Szombathelyet, Nyitrán, Temesvárit« czim alatt feladott hivatalos levelek ezen központi választmányok iktatókönyvei bejegyzései szerint már más­nap, vagyis június 24- kén, »a központi választmánynak Segesvárit, Gyula­fehérvárit, Szászvárosban, Beregszászon« czimű leve­lek pedig június 25-én lettek kézbesítve. — A külföld és a budai vízváro­­s a 1t­a­k. A mai hivatalos lap közlése szerint Jas­­syban 837 frankot, 21 db Nap. aranyat és 1 frtot;a konstantinápolyi cs. és kir. osztrák-magyar conzul, Oestereicher, továbbá gróf Széchenyi Ödön, báró Bruck, a Teutonia német társaság elnöke, s Adler H. Klarfeld bankárok, a »Turquie,« »Courier d’ Orient,« »Levant Herald« és »Phare du Bosphore« szerkesztőségei és több magánzó a budai károsultak javára összesen 503 forint 25 krt gyűjtöttek.­­ Vé­gül dr. Förster és Hartm­ann-Sol­nebergerné és Wal­­beck kisasszony folyó hó 9-én a budapesti károsultak javára a berlini nemzeti színházban jótékony előadást rendeztek, mely az említett czélra 1010 bírod, már­kát eredményezett. — Vizi sport. Az »Egyetértés« csónak­egyesület aug. 28-án Váczra távevezést rendezett. Az egyesület tagjaiból­ alakult versenyző csapat két részre oszlott; az egyik rész a »Janka« Rowlak­­csónakon indult, a másik az »Egyetértés« en. A »Janka« csónakon voltak: Rumbold B. egyesületi művezető, Balázsovics Árpád, Baranyi Ödön, Novelly Emil, Ferenczy Manó. E csapat a fővámh­áztól dél­után 4-12 órakor indult el. A nyulsziget felső csúcsá­hoz 6 óra 5 perczkor értek , a pócsmegyeri téglagyár­hoz 6 311 órakor; a dunakeszi komphoz 8 óra 25 perczkor; a gödi téglagyárhoz 9 óra 15 perczkor ; a váczi zátonyokhoz 10 órakor. Itt a versenyzők nehéz küzdelmeket állottak ki, a zátonyokon a csónakot bokáig érő vízben kellett vinniök. E munkában más­fél órai időt vesztettek el. Éjjel ’/212-kor érkez­tek Váczra a czélponthoz, a hajóállomáshoz. — Ott az önkénytes tűzoltó egyesület küldöttsége fogadta őket és szép számú közönség. — A Du­nán, egyesület, ily evezéssel ekkora utat még nem tett meg. A második csapat szintén a fővámháztól egy órával később, este 5 óra 30 perczkor indult el az »Egyetértés« csónakon. Ebben Deák, Katinski József, Hets Ödön, Ribiánszky József és Schober Károly ültek. Ők éjjel 2 órakor értek Váczra. A Jankacsapat Váczról reggel 5 óra 30 perczkor indult vissza s 7 óra 30 perczkor elérték a margitszigeti hi­dat. Az egész után a pihenésre 1 és '/6 órát szán­tak, — miért is a Budapest és Vácz közti tért oda és vissza 63/4 órai evezéssel csónakáztak végig. — Nagy tűzvész. Kalocsáról, aug. 30-ról távirják . Esti hét óra. A káptalani magtár ma délután kigyuladván, a félvárost lángba bob­ta. Orkánszerű szél van. A város most is ég.­­ A nemzeti múzeum lépcsőházá­ba­n a felső párkányra tervezett falfestményekhez e napokban hozzá fogott a tervező két művész : Than és Lotz. Az első egy képet, a nemzeti múzeum ala­pítását ábrázolót már befejezte, s most a végsőt ké­szíti a 47—48-as korszak jeleseit: Kossuthot, Deá­kot, Petőfit, Szécsényit.­­ A magyar athletikai klub úgy athletai mint vivási gyakorlatai szeptember hó 1-én (szerdán) esti 7 órakor veszik kezdetüket, a múzeum mögött, a nemzeti lovarda helyiségeiben, s ez időtől fogva naponta a rendes gyakorlati órák a szokott időkben pontosan meg fognak tartatni. — Athén katholikus érseket kap. Rómából azt a hirt veszi a »Jelenkor,« hogy az athe­­nei katholikus görögök rendes hierarchiát fognak kapni, minővel Anglia, Hollandia bir. Athénének lesz érseke és megszűnik missio ország lenni. — Halálozás. Neszveda Rita a kolozs­vári nemzeti szinház tagja, élte világában meghalt­, hosszas szenvedés után. — Sopron megyéből Írják: Földszigeten m. hó 24-én egy derék fiatal gazdatiszt hunyt el, Forberger Lajos, hosszas szenvedés után, hátrahagyva egy év előtt nőül vett özvegyét, Lei­­wolf Irma asszonyt és egy háromhónapos kis lány­káját. — A pápa életrende. Egyéb tárgy hiányában a római »Fanfulla« azt a fáradságot vette magának, hogy utána járt, mint tölti IX. Pius pápa a nyári forró napokat. Ő­szentsége 6 órakor kel föl s a hálóterem ajtaját maga nyitja ki komornyikjának signor Zangelininek, ki a pápát öltözködésében se­gíti. 7 órakor magán kápolnájába megy, ott misét szolgál, egy másikat pedig végig hallgat. Pius napon­kint ásványos fürdőt vesz, melyhez a vizet hordókban

Next